kihívás – Diplomátszerzek

Két napig várják a DE dolgozóit a kihívásra

A kihívást 2024-ben rendezte meg először a szakosztály, akkor 24 órán át sportoltak a résztvevők. Tavaly pedig már kétnapos volt a program, akkor közösen mintegy 2400 kilométert teljesítettek az egyetemi munkatársak.

2026-ban harmadik alkalommal hívja sportolni dolgozóit a Debreceni Egyetem. Bács Zoltán rektor a rajtnál elmondta: a legfontosabb a család és az egészség, ezután mehet jól a munka is.

„Egy ekkora foglalkoztatónak és közösségnek, mint a Debreceni Egyetem mindenképpen hangsúlyt kell fektetni a dolgozói jóllétre, arra, hogy egy-egy ilyen esemény összehozzon bennünket. Az, hogy negyvennyolc órán keresztül váltják egymást a munkatársak, az is egy összetartozás, hiszen lehet, hogy nem is vagyunk itt egyszerre, de mégis ugyanazért a célért jövünk mindannyian. A Dóczy utcai sportcampusra az év bármely napján ki lehet jönni, és emellett bármennyi sportinfrastruktúrát hoztunk létre az elmúlt évtizedben, mindnek megvan azonnal a gazdája, tehát a mozgásra, a létesítményekre valós igény van” – fogalmazott Bács Zoltán.

A 48 órás mozgáskihíváson tetszőleges időpontban részt vehetnek az egyetemi dolgozók, egészen vasárnap reggel 8 óráig. Az érdeklődők regisztrálhatnak a Sportoló Nemzet Programra, majd a DEAC pályán megtett kilométerek regisztrálásával kiderül, idén mennyi kilométert tett meg összesen az egyetemi kollektíva.

Már hagyományosan a kihívás első napján adták át a szervezők a Debreceni Egyetem Dolgozói Mozgásprogram (DEDM) áprilisi díjait.

Az elmúlt hónapban a kisebb létszámú, száz fő alatti egységek között első helyen végzett a Tervezési és Kontrolling Igazgatóság, amely ezzel elsőként jutott a kis egységek között a kiemelt kategóriába. Őket követte a Pénzügyi Igazgatóság és bronzérmesként a Rektori Kancellári Kabinet.

A nagyobb létszámú egységek versenyében első helyen végzett a DE Egyetemi és Nemzeti Könyvtár kollektívája, amely ezzel megszerezte második aranyérmét 2026-ban, így a Gazdaságtudományi Karhoz csatlakozva a kiemelt nagy egységek versenyében folytathatja. Második lett a Műszaki Kar, míg bronzérmes az Orvosi Képalkotó Klinika egysége.

A díjazottak értékes UD Shop-utalványokat vehettek át Mag Zoltán szakosztályvezetőtől.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Mennyire vagy otthon a virális online trendek világában?

Töltsd ki a kvízt, és derítsd ki, mennyire vagy képben a mémek, kihívások és virális őrületek világában!

 

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Digitális szünet, mentális tér – Mit ad pár nap offline lét?

Az offline időszak különösen érdekes a téli szünetben, mert ilyenkor eleve kevesebb a külső elvárás. Nincsenek órák, határidők, folyamatos reagálási kényszer. A mentálhigiénés kutatások szerint az idegrendszer regenerációjához nem elég a passzív pihenés. Szükség van ingermentes időszakokra is, amikor az agy nem új információkat dolgoz fel, hanem rendezi a meglévőket.

A közösségi média hiánya eleinte hiányérzetet okozhat, később viszont sokan számolnak be arról, hogy csökken az összehasonlítás okozta stressz. Nincsenek tökéletes karácsonyi képek, produktív évösszegzések, mások sikereit bemutató posztok. A társas összehasonlítás pszichológiai hatásai jól ismertek: minél többet találkozik valaki idealizált életekkel, annál hajlamosabb alulértékelni a sajátját. Az offline napok alatt ez a háttérzaj egyszerűen elcsendesedik.

Az offline napok kihívása

Az első nap internet nélkül meglepően furcsa. Az ember többször nyúlna a telefonjához, mint gondolná, nem feltétlenül unalomból, inkább megszokásból. A pszichológia ezt automatikus viselkedésnek nevezi: az agy gyors jutalmat keres, egy ismerős inger formájában. Amikor ez elmarad, rövid ideig feszültség jelenhet meg. Ez nem annak a jele, hogy valami hiányzik, hanem annak, hogy az idegrendszer átáll.

A második nap környékén már feltűnik, mennyivel lassabb az idő. Nem objektíven, hanem élményszinten. A figyelem nem ugrál folyamatosan, egy gondolat tovább marad jelen, egy tevékenység nem szakad meg értesítések miatt. A kognitív pszichológia szerint ez a mélyebb figyelmi állapot segíti az emlékezést és a kreatív gondolkodást. Nem véletlen, hogy sokan ilyenkor jutnak el olyan felismerésekhez, amelyeknek a rohanó hétköznapokban nem jut tér.

A szünet második felében gyakran megváltozik az unalomhoz való viszony is. Az unalom nem ellenségként jelenik meg, hanem átmeneti állapotként. A kutatások szerint az unalom fontos szerepet játszik az önreflexióban és a kreativitásban. Amikor nincs azonnali digitális menekülőút, az agy kénytelen saját megoldásokat keresni. Séta, olvasás, zenehallgatás, beszélgetések kerülnek előtérbe, nem mint produktív tevékenységek, hanem mint természetes időtöltések.

Láthatatlan, mégis látványos

A fiatalok számára különösen tanulságos lehet ez az élmény, mert az online tér gyakran összemosódik az identitással. Csak pár nap „ki vagyok én”-posztok, reakciók, visszajelzések nélkül – offline nem kapunk azonnal kész válaszokat, de a helyzet teret ad annak, hogy a kérdés immár reálisan jelenjen meg. A pszichológia szerint az önazonosság egyik alapja az, hogy valaki időnként külső visszajelzések nélkül is képes kapcsolódni önmagához.

Fontos hangsúlyozni, hogy az offline kihívás nem a digitális világ elutasításáról szól. Az internet hasznos, inspiráló és sokszor közösségteremtő tér. A kérdés inkább az arány. Mit ad vissza néhány nap tudatos lekapcsolódás? Több jelenlétet, nyugodtabb gondolkodást, kevesebb zajt. Ezek nem látványos eredmények, de érezhetők.

A visszatérés az online térbe gyakran meglepően tudatos. Az értesítések már nem tűnnek annyira sürgetőnek, a scrollolás kevésbé automatikus. Ez nem tart örökké, de emlékeztet arra, hogy van választási lehetőség. Nem kell eltűnni a világból ahhoz, hogy időnként csend legyen.

A téli szünet offline napjai nem ígérnek megvilágosodást vagy teljes életmódváltást. Inkább egy tapasztalatot adnak: milyen érzés, amikor a figyelem nem szétszóródik, hanem megérkezik. És talán ez az, ami az ünnepek egyik kevésbé látványos, mégis legértékesebb ajándéka lehet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Pályakezdő tanár vagy? Így éld túl az első éved

Az Edutopia cikkének szerzője, Audra Lynam – aki maga is az első évét tölti a tanári pályán angol irodalom tanárként egy dél-dakotai iskolában –, öt jótanácsot ajánl pályakezdő társainak.

 

1. Az önértékelés és a tanári munka szétválasztása

Nyomasztónak tűnhet, amikor szembesülsz azzal, hogy mások szerint miként kellene tanítanod, mit kellene elérned az adott osztállyal. Lynam szerint azzal lehet elkerülni azt, hogy összenyomva érezd magad a tengernyi felelősség súlya alatt,

[kiemelt]ha szétválasztod a saját személyes értékeidet attól, hogy képes vagy-e mások elvárásainak megfelelően teljesíteni.[/kiemelt]

Ennek legjobb módja, ha van kellő önismereted, illetve van elegendő önbizalmad. Ha nehezen tudod beazonosítani, hogy a valódi éneddel szemben tulajdonképpen ki vagy az iskolában, akkor jó lehet, ha leírod, hogy mik jellemeznek téged, illetve azt is, hogy milyen a „tanári éned”.

A legfontosabb dolog, hogy

[kiemelt]tegyél valamit olyat, amivel az igazi énedet megélheted, és nem csak tanárként vagy jelen.[/kiemelt]

Így például csatlakozhatsz hobbiddal kapcsolatos online csoportokhoz. Ha ezeket az úgymond ünnepi pillanatokat beépíted a napi rutinodba, akkor az segíthet abban, hogy a kritikák és a valódi éned elkülönüljenek egymástól.

 

2. Találd meg a módját annak, miként tudsz felállni egy hiba után!

A hibázás utáni talpra állás fontos összetevője, hogy azonosítsd, mivel teheted helyre a hibádat. Ez minden egyes eset alkalmával másként nézhet ki, de a hirtelen felindulásból való cselekvés helyett a megoldások hideg fejjel történő átgondolkodása biztosan jobb eredményt hoz. Az ilyen helyzetekre a legjobb megoldás – Lynam szerint –, ha egyfajta cselekvési tervet készítünk a következő hasonló helyzetre.

A másik lényeges módja annak, hogy támogasd magad a tanári pályád kezdetén, ha a hibákon megfelelő módon lépsz túl. Ebben különösen nagy szerepe van annak, hogy urald a netán elszabaduló érzelmeidet. Az egyik módszer erre, amit az Edutopia-cikk szerzője használ, a tudatos légzés.

Egy pályakezdő tanár számára az első év kihívásokkal teli időszak lehet. (Fotó: 123rf)

 

3. Kapcsolj ki a nap végén!

Egy nehéz nap után fontos, hogy legyen valami, ami feldobja a hangulatodat. Lehet az önmagaddal törődés szellemi, érzelmi, akár fizikai síkon is. Ez a szokás azonban csak akkor hoz kellő eredményt, ha rendszeressé válik, beépül a napi rutinodba.

Továbbá segíthet túllépni a munkával kapcsolatos esetleges szorongásaidon. De egy közeli családtaggal vagy baráttal való rendszeres telefonbeszélgetés is nagyban segítheti a stresszes helyzetek kezelését.

 

4. Fejleszd az iskolán kívüli énedet!

A tapasztalatok szerint a régóta a pályán lévő tanárokra jellemző, hogy

[kiemelt]az iskolán kívüli életben is erős identitással rendelkeznek, vagyis létezik az életüknek egy olyan szelete, ami a tanári hivatás mellett is fontos szerepet tölt be a mindennapjaikban.[/kiemelt]

Ez például lehet sport, hobbi, vagy rendszeres önkéntes munka is.

[kiemelt]Az iskolán kívüli életed, identitásod és az azokhoz kapcsolódó közösségekhez való kötődés segíthet túllendülni a munkád során előforduló nehézségeiden.[/kiemelt]

Bár nehéz időt szakítani az iskolán kívüli tevékenységekre, mégis érdemes őket beépíteni a napi rutinba. A heti időbeosztásban célszerű ezekre az iskolán kívüli dolgaidra egy olyan idősávot kialakítani, amely szent és sérthetetlen. Ezzel lényegében azt segíted elő, hogy a tanításon kívüli dolgokban is kiteljesedhess, és örömöt találj.

 

5. Alakíts ki valódi kapcsolatokat a kollégáiddal!

Az elsőéves tanárok számára a tanári testületen belüli elszigeteltség valós probléma lehet. A mindennapos mókuskerék megnehezítheti a tanárok számára, hogy valódi kapcsolatot teremtsenek egymással. Pedig ez az egyik leghatékonyabb módja, hogy túllépjünk a kiégésen.

Sokat segíthetnek azok a kollégák, akikhez a nehéz helyzetekben fordulhatsz. A tapasztaltabb tanárok valószínűleg már maguk is voltak hasonló helyzetben, így el tudják mondani, miként lehet azokat a legjobban kezelni.

 

Az önbizalomhiány a tanárokat is sújtja

Magyarországon nemcsak a kezdő tanárok, hanem a társadalom jelentős része is önbizalomhiánnyal küzd – legalábbis a felmérések szerint. Erre reagálva Komócsin Laura mestercoach, a Business Coach Kft. alapító ügyvezető igazgatója ÖNbizalomNövelde néven, programsorozatot indított. A kezdeményezés célja, hogy a magyarok önbizalomszintje 2025-re elérje a nemzetközi átlagot.

Az Edutopia tanároknak szóló tanácsadó jellegű cikkeiből korábban azt is szemléztük, amely három olyan vitamodellt ajánl fel, amelyek jól használhatók magyar- vagy egyéb közismereti órák során, ha azok célja éppen az érvelési technikák, a vitakultúra fejlesztése.

 

Vegán január: te kipróbálod?

A vegán január kezdeményezés pár év alatt egyre több követőt hódít meg. A kezdeményezést egy brit non-profit szervezet indította 2014-ben azzal az elképzeléssel, hogy népszerűsítsék a vegán étrendet és annak kipróbálását, különösen januárban, amikor az emberek általában sok fogadalmat tesznek és hajlandóbbak új, szokatlan dolgok kipróbálására.

A kezdeményezés azoknak kínál jó lehetőséget a kísérletezésre, akik nem merik, vagy nem tudják elkötelezni magukat a végleges életmódváltás mellett, de szeretnék kipróbálni a növényi étrendet.

A kezdeti pár ezer feliratkozó után 2022-ben már több mint félmillióan vettek részt a kihívásban, összesen 228 országból és régióból. A jelentkezők többsége egészségügyi okokat jelöl meg motivációként, a második vezető ok az állatok iránti elkötelezettség, a klímaváltozás kérdése pedig harmadik helyen áll. Az érdeklődők teljesen ingyen jelentkezhetnek a kihívásra és tippeket, recepteket és táplálkozással, tápanyagokkal kapcsolatos útmutatókat is kapnak, hogy könnyebb legyen az átállás.

Minden a tervezésen múlik

A kezdeményezés megalkotói vallják, hogy a tervezésnek kiemelkedően fontos a szerepe, ha szeretnénk tartósan (azt remélik, nem csak egy hónapig) kialakítani egy új szokást. Ha ugyanis reggel felkelünk és nincs előttünk egy egyszerű és kézenfekvő reggeli lehetőség, biztos, hogy megesszük az első utunkba akadó dolgot. Azzal, hogy tartunk otthon olyan egyszerű vegán hozzávalókat, amelyekből egy reggeli vagy tízórai gyorsan összeüthető, már félsikert értünk el.

Ma már sokkal több a lehetőség

Szerencsére elképzelhető, hogy a kedvenc ételeink közül sok teljesen véletlenül vegán. Ha körbenézünk a konyhában, magunk is meggyőződhetünk arról, hogy a tartós élelmiszerek (tészta, rizs, paradicsom és hüvelyes konzervek) mind teljesen növényi alapúak, és akár egy teljes étkezés is kihozható belőlük. Ma már az is jelentősen megkönnyíti a dolgunkat, hogy a legismertebb szupermarket láncok is rendelkeznek saját vegán helyettesítő termékekkel mint sajtok, virsli, tej és felvágottak. Ha nem szeretnénk ezekről lemondani, nem kell tovább mennünk, mint a megszokott boltunk hűtőpultja.

vegán

Forrás: Pexels.com

Lépésről lépésre

Egyik napról a másikra a lehető legritkábban sikerül nagy változtatásokat meghonosítanunk az életünkben, ezt a vegán január kitalálói is tudják. Ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy gyakran apró, de kitartóan megtartott változtatásokkal többre megyünk, mint olyan radikális ugrásokkal, amelyeket rövid idő múlva kénytelenek leszünk feladni, mert túl nehéz a megtartásuk. Éppen ezért érdemes lemondani először arról, amit észre sem fogunk venni. A tartós tehéntej és a növényi tejek közötti különbség például szinte észrevehetetlen. Ha az egyetlen indokunk a vegánsággal szemben, hogy a sajtról biztos nem tudnánk lemondani, akkor ne is mondjunk le. Kezdjük annál, amit megvalósíthatónak érzünk.

Kísérletezz

Ha hajt a kíváncsiság és szívesen kísérletezel a konyhában, megpróbálhatod elkészíteni a kedvenc ételeid vegán verzióját. Lehet, hogy meg leszel lepve, hogy az étel ízét tulajdonképpen nem maga a hús, hanem valójában a fűszerek és zöldségek adják, amelyeket eddig mellékesnek gondoltál. Ma már megtévesztésig a húsra emlékeztető készítményeket is vehetünk a legtöbb boltban, de olyan hagyományosabb megoldásokkal is próbálkozhatunk, mint a tofu.