Az egyetem előtt és az első év folyamán rengeteg kérdés felmerülhet fel benned. A szemeszter indulásakor, gólyaként úgy érezheted, hogy egy egyetemi kisokos nem ártott volna, mielőtt belevágsz a félévbe. Sok az új arc, az új fogalom, amivel korábban nem találkoztál. Beletelik egy kis időbe, mire megtanulsz kiigazodni ezen a számtalan szereplővel működő színdarabban. A fogalmakkal már csak azért is érdemes tisztában lenni, mert egy-egy félreértéssel, vagy ha nem pontosan érted, miről is van szó, bajba is kerülhetsz, például egy határidő lekésése miatt. A szerencsésebb gólyáknak mentora is van, de ők sincsenek mindig a sarkadban, hogy minden apróságot elmagyarázzanak.
Az egyetemi kisokos segítségével mire beteszed a lábad az egyetemre, már tisztában leszel az alapokkal és sokkal könnyebb dolgod lesz.
Mi micsoda az egyetemen?
T.O.: Tanulmányi Osztály. Minden karon megtalálható adminisztrációs osztály, ahova bizonyos ügyes-bajos dolgaiddal fordulhatsz. Ide tartozik az Erasmus-út utáni kreditelismertetés, egyes egyetemeken a diákigazolvánnyal kapcsolatos ügyek vagy például a hallgatói jogviszony-igazolás kiadása, amire diákmunkához lehet szükséged, vagy a szüleidnek a családi pótlék igényléséhez. Rengeteg mindenért felel ez az osztály. Nemcsak azt érdemes hamar kideríteni, hogy merre van, de jóban lenni az ügyintézőkkel is életmentő lehet egy szorult helyzetben.
Tárgyfelvétel: Az őszi félévben szeptember elején, a tavasziban pedig februárban van. Figyelj oda, hogy nálatok rangsorolásos, vagy versenyjelentkezés van-e. Néhány egyetemen a gólyák előbb jelentkezhetnek. Az órarendet nem árt a Neptunban előre megtervezni, később a tervezőben a mentés gombbal gyorsan felvehetőek lesznek, amikor már élesben megy a jelentkezési verseny. Figyelj, hogy az adott félévre előírt minden tárgyon biztosan fent legyél, és a Neptunban is látszódjon a jelentkezésed a felvett kurzusoknál. Továbbá nem árt, ha megszámolod, elegendő kredited lesz-e a felvett tárgyakkal.
Kredit: Minden tárgy meghatározott számú kreditet ér. Minél magasabb ez a szám, annál fontosabb a tárgy, és annál többet nyom a latba az átlagszámításnál. A krediteknek sokféle szerepük lehet: az átlagukon keresztül eldöntik az ösztöndíjakat, bizonyos mennyiségű kredit teljesítése szükséges a hallgatói jogviszony fenntartásához és a tanulmányok befejezéséhez is. Egyetemenként változhatnak ezek a szabályok jobb, ha átolvasod őket.
A gólyák úgy érezhetik, hogy egy egyetemi kisokos nem ártott volna, mielőtt belevágnak a félévbe. (Fotó: Pexels)
Szorgalmi és vizsgaidőszak: az egyetemen elválik egymástól ez a két időszak. Míg előbbiben órák vannak és ZH-kat írtok, utóbbiban megszűnik az egyetemi élet és az otthoni tanulás váltja fel. Az őszi félévben a szorgalmi időszak szeptembertől december elejéig/közepéig tart, majd februárig tart a vizsgaidőszak. Februárban kezdődik a tavaszi félév, és júniusig tart. Egy-két hét eltérés egyetemenként előfordulhat. Szeminárium, gyakorlat: egyetemtől függően ezek a fogalmak az előadásokkal szemben kiscsoportos órákat jelentenek. Itt gyakorlatiasabb feladatokkal foglalkozhattok, feltehetitek a kérdéseket az előadás témájához kapcsolódóan.
ZH: Jelentése zárthelyi dolgozat, és azokat a dolgozatokat jelenti, amelyeket az egyetemen írtok a szorgalmi időszakban. Ez nem vizsga, az adott tárgy oktatóján múlik, hogy hányat írtok egy félévben. Sikeres teljesítésük általában a vizsgára bocsátás feltétele. Tárgyanként, oktatónként változnak a szabályok, ezért a tárgyi követelményeket érdemes alaposan felírni az első órán. Gyakran a vizsgaidőszak előtt egyszerre több tantárgyból is írnod kell ilyen dolgozatokat. Ezt nevezik zh-időszaknak.
Vizsgafelvétel: A vizsgákra ugyanúgy jelentkezned kell a Neptunban, mint a tárgyfelvételnél a tárgyakra. Általában a szorgalmi időszak utolsó napjaitól a vizsgaidőszak végéig van lehetőséged regisztrálni az egyes vizsgákra. Lehetőséged van egy ideig módosítani a jelentkezésedet és leiratkozni egy adott időpontról. Ennek pontos menete egyetemenként változhat.
UV: Jelentése utóvizsga. Ha a vizsgaidőszak során rendes vizsgaalkalmakon nem sikerül átmenned, általában lehetőséged van az utóvizsga héten újból próbálkozni. Az, hogy hány rendes vizsgaalkalom után lehet UV-ra menni, és mikor vannak az UV-k, egyetemenként teljesen más lehet. Egyik helyen a vizsgaidőszak legvégén lehet utóvizsgázni, máshol pedig a következő félév elején. Érdemes utánanézned, hogy nálatok pontosan mik a szabályok.
Ki kicsoda az egyetemen?
Rektor, dékán: A két legfontosabb ember az egyetemi karriered során. A korábbi hasonlatot folytatva, egy színdarabban ők a rendezők lennének. A hasonlat kicsit sántít, hiszen míg a rendező folyamatosan jelen van és irányítja a próbákat, addig jó esetben a rektorral és a dékánnal nem nagyon találkozol. A rektor a felsőoktatási intézmény vezetője, képviselője. A dékán pedig az egyes karok vezetője, a karon irányítja a szakmai, tudományos életet. Miért írtuk, hogy jó esetben nem találkozol velük? Mivel, ha komolyabb galibába keverednél (pl. kifogysz a vizsgaalkalmakból egy tárgyból), akkor lehet, hogy dékáni méltányossági kérelmet kell beadnod, de azt kívánjuk sose kerülj ilyen helyzetbe.
Kancellár: A rektorral szinte egyenrangú gazdasági, pénzügyi vezető. Az ő irodáján, a kancellárián keresztül történik minden eszköz beszerzése és az üzemeltetés megszervezése.
Adjunktus, docens, professzor: Az oktatók ranglétrájának három szereplője. Az órákon leggyakrabban adjunktusokkal és docensekkel találkozhatsz. Ha az előadást egy professzor tartja, biztos fontos témáról lesz szó. Ezt az ágas-bogas rendszert kicsit leegyszerűsítve annyi elmondható, hogy mind a három munkaköri megnevezés, és a feladatuk az egyetemi hallgatók oktatása. Az adjunktus a három közül a legalacsonyabb rang, a docens ennél magasabb, a hierarchia csúcsán pedig a professzor áll.
Konzulens: A szakdolgozat vagy diplomamunka megírását segítő egyetemi oktató. Témavezetőnek is nevezik. A dolgozat megírása előtt ő segít a témaválasztásban, és irányítja később a munkát. Hozzá fordulhatsz akkor is, ha elakadsz a kutatásban.
Opponens: Olyan kijelölt bíráló személy, akinek az a feladata, hogy tudományos dolgozattal, például diákköri dolgozattal vagy doktori értekezéssel kapcsolatban bírálatot fogalmazzon meg. Ebben szakmai véleményét fejti ki a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatban. Az egyetemi tudományos életben ahhoz, hogy valaki egy fokozattal feljebb léphessen, meg kell védenie a tudományos munkáját az opponens bírálatával szemben, vagyis válaszolnia kell az opponens által feltett kérdésekre, véleményre.
