kriptopénz – Diplomátszerzek

Amit a bitcoin kapcsán tudni érdemes: mennyit érhet pontosan? – negyedik rész

Mennyit ér valójában a bitcoin manapság?

Az elmúlt hónapok történései után még inkább jogos a kérdés: valójában mennyit érnek az olyan (virtuális) devizák, amelyek mögött sem államok pénzügyi ereje, sem gazdasága, sem GDP-je, sem hadseregek kényszerítő ereje nem áll.

A válasz röviden: hosszú távon nem tudja senki, ám az bizonyos, hogy ma és holnap (tehát rövidebb távon) is pontosan annyit, amennyit éppen adnak érte a legnagyobb és a kisebb kriptotőzsdéken.

A cinizmust félretéve: erre a kérdésre az igazi választ

a mára kialakult kriptopiacok következő éveinek tényleges hírei, trendjei és árfolyammozgása adhatja meg, ami tükrözi majd a globális véleményeket és várakozásokat a kriptovilággal szemben.

Másképpen: az árfolyam a fentiek szerint, akár lassan eshet vagy zuhanhat évekig, de felfelé is araszolhat vagy száguldhat, a piac értékítélete szerint.

– 

Érdekel bővebben a téma? Olvasd el mindenképpen a bitcoin cikkünk első, „alapozó” részét!

https://diplomatszerzek.hu/bitcoin-kripto-tudastar-elso-resz/

Ne feledd továbbá a bitcoin kisokosunk második részét sem, amelyben felhívjuk a figyelmed arra, hogy ne keverjük össze a blokklánc-megoldásokat és az ezekre épülő kriptopénzeket.

https://diplomatszerzek.hu/bitcoin-tudni-erdemes-masodik-tudastar-kriptodeviza-kripto/

A harmadik részben arról olvashatsz, hogy vajon van-e értéke a bitcoin mögötti technológiának, a bitcoinnak és sok ezer társának? Jelenleg van ázsiója a piacon (ha harmadára esett is a bitcoin ára bő fél év alatt), de vajon létezik-e belső, valódi értéke? Ha igen, akkor mi adja, mi képviselheti azt?

https://diplomatszerzek.hu/bitcoin-tudni-erdemes-tudastar-kisokos-harmadik-resz/

– 

Tehát, hogy a kriptopénzek ára lassan eshet vagy zuhanhat évekig, de felfelé is araszolhat vagy száguldhat – bizonyosat senki nem tudhat ma erről!

Hiszen gondoljunk arra, hogy még az olyan stabil és „fix” értékmérők, mint a svájci frank vagy az arany is nagy átértékelődéseken mentek keresztül már 5-10 év alatt is.

Honnan a csudából tudhatjuk ma, hogy egy olyan fiatal „pénz”, mint a bitcion vagy az ethereum mit fog érni, akár csak hozzávetőleg, 3-4 vagy akár 10-20 év elteltével?

Egyelőre annyit tudunk mondani – ha a több éves, nagyobb ívű folyamatokat nézzük –, hogy a 2017 nyara óta tartó globális kriptoőrület több hullámban repítette óriási magasságokba, majd mélységekbe a bitcoin és más vezető digitális pénzek vagy más, felkapott kis társaik árfolyamát. (Ez utóbbiak általában sokkal nagyobbat estek egy év alatt, mint a nagyok, bár ha megugranak, akkor felfelé is jobban száguldhatnak általában!)

Természetesen az óriási kriptopénzvagyonokkal rendelkező úgynevezett stakeholderek (akik már a kezdetekkor a tűz közelében voltak, amikor még szinte semmit sem értek ezek az eszközök) egy-egy hosszabb áremelkedési ciklust követően nyilvánvalóan alaposan „nyakon öntik” a piacot.

Teszik ezt mégpedig dollárban kifejezve is hatalmasra duzzadt, mesés vagyonuk egy részével azért, hogy zsebre tegyék a hihetetlen nyereséget. Tehát, hogy az egykor még semmit sem érő rengeteg digitális „valamilyüket” valódi pénzre, ténylegesen elkölthető dollárra, forintra, satöbbire, váltsák fel.

Mi van most a bitcoin piacon?

Ez az immár öt éve tartó húzd meg-ereszd meg játék érhetett most a végéhez 2022 tavaszán.

A bitcoin abszolút árfolyamcsúcsa 2021 novemberében 67 ezer dollár felett volt (lásd az ábrát), a 2022-es év eddigi csúcsa pedig március végén volt 48 ezer dollár körül, ami akkor 16 millió forintot ért. Ezzel szemben ma 16-17 ezer dollár (6,2-6,6 millió forint) alatti a kurzus, tavasz óta folyamatos, trendszerű, és igen-igen jelentős leértékelődés mellett.

btc bitcoin price usd

A bitcoin árfolyamának alakulása az elmúlt években (Forrás: Ycharts)

Magyarázat a fentiekhez: ha valaki a Covid első hulláma idején szállt be, akkor még most is nyerőben lehet, da ha 2021 január és 2022 nyara közt vásárolt, akkor hatalmasat bukott, ha most elad. Viszont, ha megtartja kriptopénzét, akkor még bármi lehet: veszíthet még többet, de vissza is nyerheti pénzét, nem tudhatjuk.

Idén tavasztól ugyanis úgy tűnik, hogy a háború, az infláció, továbbá a világgazdasági válság réme az eddig lelkes kriptobefektetők millióit tántoríthatta el attól, hogy újra és újra „kemény-valutát”, azaz igazi pénzt adjanak ezekért a „játék-pénzekért”…

Így, ha a nagyobb stakeholderek tartják is befektetéseiket, újabb lelkes vevő (azaz új beszálló ebbe a fura őrületbe) mostanság talán egyre kevesebb lehet.

A nagy eladóknak így kevesebb új beszállóval kell megelégedniük ebben az átláthatatlan globális játékban, amit sokan a középkori holland tulipánhagyma őrülethez hasonlítanak. Ez utóbbiból egyébként egészen jó, és felettébb tanulságos amerikai kosztümös film is készült.

https://port.hu/adatlap/film/tv/tulipanlaz-tulip-fever/movie-175375

Ne feledd azonban, hogy

a fenti hatalmas árfolyam-hullámzásokkal mutatkozik meg a kriptopénz befektetések piramisjáték jellege, amelynek fő hajtóereje eddig a blokklánc technológia mindenhatóságába vetett de facto vakhit volt.

Ugyanakkor: ha egyszer a véges darabszámú bitcoin lesz az új csodás világpénz, vagy éppen véges elérhetőségű digitális aranyként tekintünk rá, akkor az értéke szinte végtelen.

Miért gondolom ezt? Mert ma pár millió ember értékeli nagyra, de ha egyszer 3-5 milliárd felnőtt szeretné szinte egy időben megvenni, akkor az egekig nőhet az ára, nemde? Gondolj csak arra, mennyibe került egy ma 100-200 forintos szájmaszk az első Covid járvány kitörésekor: a mai árak tíz-hússzorosát is könnyen megadtuk érte, ha lehetett egyáltalán kapni valahol…

Ugyanakkor, ha a kriptovilág a süllyesztőbe megy évek múltán, ha „kimegy a divatból”, akkor a coinok értéke inkább a nullához fog közelíteni. Nem gondolod?

A fenti kettő közül melyik lehet a valós bitcoin-forgatókönyv?

Mindez azonban elmondható végső soron az irreálisan értékelt részvényekről vagy akár a túlértékelt ingatlanokról is, hiszen így alakulnak a tőzsdei árfolyam-buborékok.

Részletesen ezek alapjait itt találod:
https://en.wikipedia.org/wiki/Economic_bubble

Ezek kialakulásának és természetének kutatása persze külön tudományos alágazat, ám azt nem tudhatjuk ma, hogy évek múltán hová futnak ki ezek a trendek, divatok, beleértve a kripto őrületet is.

Erről – őszintén szólva – mi is csak spekulálni tudunk: amennyiben a most felnövekvő generációk, pontosabban azok szószólói (tehát Ti magatok) elfogadjátok, majd általános és egyetemes értékmérőknek a blokklánc-kódsorokat, akkor például a bitcoin, legalább részben (persze lassan, fokozatosan) átveheti az új, fiatalabb generációk fejében az arany, vagy lagalább az igazi pénzek, esetleg a kötvények, részvények mai szerepét – legalább részben.

Ahogyan egy bitcoin belső értékét mindössze a kibányászásába fektetett energia ára adja, addig az arany, mint fém sem bír sok használati értékkel; mindössze annak ritkasága és ékszerként, esetleg nyomtatott áramkörökben történő használata ad a ritka sárga fémnek némi használati értéket.

A bitcoin és más „kriptók” digitális bányászatáról itt olvashatod el az alapokat:

https://en.wikipedia.org/wiki/Cryptocurrency#Mining

Ezen túl – gondolj csak bele – az arany értéke, használati cikkekre, szolgáltatásokra való átválthatósága sem több, mint egy „erős közmegegyezés” pár ezer éve, igaz, immár mintegy 8 milliárd ember között…

Az aranyhoz hasonló „korlátozott elérhetőség” a bitcoinba is be van kódolva (a szó szoros értelmében is…), mert véges darab bányászható belőle számítógépekkel.

Ha tehát a jövő felnövekvő generációi ezt kellően nagy számban elhiszik-elfogadják, akkor például a 100 ezer forint értékű árammal egykor kibányászott (kiszámított) „6644522_nmd__fdsljfsuo_HSZBE_jjfdGDbhkHAS_76347653” kódsor (csak egy hasraütéssel kitalált példa kódsor – a szerk.), ami nem másolható le, nem hamisítható, az igenis valamilyen értékkel bírhat.

Azaz miért ne érhetne éppen annyit, mint ma egy ugyanilyen, szinte ugyanennyire haszontalan, hat grammos aranylánc? Hmm?

Te mit gondolsz a fentiekről? Írd meg nekünk kommentben!

Minden, amit a bitcoin kapcsán tudni érdemes: mi az értéke? – harmadik rész

Vajon milyen értéke van magának a technológiának, vagy az ezzel létrehozott „érmének”, azaz a különféle coinoknak?

Nem csak a bitcoin létezik ám!

Ne feledd: több mint 9000-féle ilyen eszközt tartanak nyilván, de ha szerencsét próbálnál, akkor a top 20, top 50 érmén túl mással ne próbálkozz, hiszen a top 3-5 érme (jelenleg: a bitcoin [BTC], az ethereum [ETH], a dodgecoin, a cardano és a polygon) is hatalmasat esett, befektetni csak úgy szabad, ha mintegy lottószelvényként tekintesz rájuk. Vagyonod 5-10 százalékánál többet pedig semmi esetre se fektess még BTC vagy ETH eszközökbe se!

Ne hagyd ki a bitcoin cikkünk első részét!

E mellett érdemes elolvasni a bitcoin kisokosunk második részét is.

Folytatva az előző részt:

a technológiák és a coinok korábbi különválasztását követően adódik a harmadik kérdés: milyen értéket képviselnek a piacon, a tőzsdén a kriptodevizák, azaz mit adnak értük cserébe mások. Mennyit érnek egy nagy, közös, lényegében globalizált piactéren?

A befektetők, a spekulánsok (és persze a mindennapi hírfogyasztók) leginkább ezekre a kérdésre koncentrálnak: mennyit ér most, és mennyiért tudom majd továbbadni 1 nap, 1 hónap, 1 év vagy 10 év múlva?

Igaz, az is nyilvánvaló, hogy mondjuk

a bitcoin vagy az ethereum értéke egyáltalán nem független attól, hogy mennyire sikeresen terjed, mire használható a valóságban a blokklánc technológia. Illetve, hogy kellően biztonságosak-e maguk a kripto értékmérők, továbbá, hogy mennyire számítanak likvidnek és feltörhetetlennek a kriptotőzsdék.

Ez utóbbiakról is lehetne akár egy egész fejezetet írni, ahogyan a kripto értékmérők – és közel sem csak a bitcoin – előállításáról, azaz bányászatáról is, ám ezeket most tegyük félre.

Inkább azt próbáljuk meg kideríteni, hogy hol áll ma a blokklánc technológia, és ebből következően a kripto eszközök hosszabb távú, további felértékelődésének milyen esélyei, akadályai lehetnek. A Stylers Group szakértői összeszedték számunkra a technológia (nem pedig a kriptopénzek!) legfontosabb trendjeit, amelyről az ötödik részben olvashattok majd.

Alább a Bitcoin elmúlt időszaki dollárárfolyamának mozgását mutatjuk be, amelyből látható, hogy a dollár jelentős erősödése ellenére közel egynegyedére zuhant tavaly nyár óta az árfolyam (a képen alaposabban megnézheted az árfolyam alakulását).

 

Forrás: Yahoo! Finanace

Mi lehet a drámai értékvesztési folyamatok mögött?

Ahogyan az előzőekben utaltunk rá, a technológiai trendek végső soron egyáltalán nem függetleníthetők a kriptodevizák aktuális piaci értékétől, rövid távon az FTX tőzsde minapi összeomlása és az ilyen tőzsdék feltörése nagyot „üt” lefelé a pillanatnyi árakon.

Ugyanakkor – hosszabb, többéves távon – számos ok miatt rendkívül nehéz a piaci folyamatok mögé nézni.

Gondoljunk csak bele, hogy az elmúlt évek alatt hatalmasra duzzadt kriptotőzsdéken pár hét vagy hónap alatt nagyobb a forgalom, mint amennyi a teljes magyar költségvetés éves bevétele.

Ez azt jelenti, hogy világszerte milliók fektettek kisebb nagyobb vagyonokat kriptoeszközökbe. Ráadásul az utóbbi egy-két évben már nem csak vagyonos emberek, de vállalatok, intézmények, tehetős emberek pénzét gondozó alapkezelők is vásároltak, összesen milliárd dolláros nagyságrendben a legismertebb kriptodevizákból.

Amint azonban híre kel, hogy egy-egy nagyobb állam be akarja tiltani vagy szigorúan akarja szabályozni ezeket (például Kína, Oroszország vagy éppen az USA, az EU), esetleg egy-egy hatalmas, többmilliárd dollárnyi eszközt kezelő tőzsdét feltörnek (ahogy az előzőekben írtuk), rögtön megrendül a nemzetközi befektetői bizalom a kriptodevizák iránt.

Ez történt a közelmúltban is, ám sok, nagy piaci szereplő a gazdasági visszaeséstől (is) tartva stabilan az eladói oldalon van. Nem ide, inkább más területre menekítik a pénzeket, például az egyre magasabb kamatok miatt akár az „atombiztos” államkötvények felé, mégpedig világszerte.

Folytatjuk pár napon belül!

Fotó: Unsplash