kutató – Diplomátszerzek

„Nálunk a kutató áll a középpontban” – interjú Jakab Rolanddal, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat vezérigazgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Többször is elmondta, hogy küldetésének érzi, hogy meggyőzze a fiatalokat: minél többen jelentkezzenek műszaki és természettudományos pályára. Hogy foglalná össze, hogy miért érzi ezt az ügyet fontosnak?

A minket körülvevő környezetet – és benne mindazokat a tárgyakat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy egyre jobb minőségű életet élhessünk – a kutatók értékteremtő munkájának, kísérletező kedvének és kreativitásának köszönhetjük. Ezért is éreztem mindig fontosnak megmutatni, hogy milyen izgalmas, sokrétű egy kutató munkája, amellyel hatást gyakorol a mindennapjainkra is. Ezzel összhangban Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével egy nagyon komoly vállalkozásba kezdtünk, hogy a HUN-REN kutatóintézeteiben zajló különböző kutatásokat közelebb hozzuk a gazdasághoz és a társadalomhoz. Az a cél, hogy ha megszületik egy felfedezés, akkor az minél előbb hasznosulni is tudjon, méghozzá itt, Magyarországon, és lehetőleg innen induljon világhódító útjára.

Ezt az átalakítást miként alapozták meg?

Idehívtuk a világ minden tájáról az adott tudományterület legjelesebb képviselőit, neves tudósokat, hogy a kutatóintézeteink teljesítményét ne csak száraz adatokból ismerjék meg. Szerettük volna, hogy legyenek találkozások, ismerjék meg a magyar kutatókat, és így alkossanak a munkájukról véleményt. Amikor ugyanis kutatók mondanak javaslatokat és ötleteket egy másik csoport munkájáról – ezt pre-review-nak hívják a tudomány világában –, akkor valami olyan validáció történik, amely mindkét csapatot tovább ösztönzi a kiváló teljesítményre.

Ezek a személyes találkozások segítettek végiggondolni, hogy milyen támogató rendszerekre, eszközökre lehet szükség, hogy még jobbak, hasznosabbak és magas színvonalúak lehessenek a kutatásaink. Ahogy ezt megértettük, utána tudtunk olyan lépéseket tenni, amelyek az értékláncban való gondolkodást meg tudták alapozni a HUN-REN hálózatán belül. A kulcsszó a hatás. A kutatásoknak hatással kell lenniük a gazdaságra és a társadalom fejlődésére. Hogyha ezt jól csináljuk, az nemcsak Magyarországnak lesz értékes, hiszen a kutatás és a tudomány világa nem ér véget az ország határainál.

Ha már a kutatásokról beszélünk, akkor is megkerülhetetlen a mesterséges intelligencia, hiszen egyrészt maga az MI is önállóan kutatandó témakör, másrészt pedig az általa kínált eszköztár kiváló segítséget nyújt a kutatások gyorsítására, egyfajta mindent átszövő entitásként. Két éve arról beszéltünk egy interjúban, hogy vajon a szuperintelligenciától kell-e tartani. Egy ponton túl úgy tűnik, előállhat a helyzet, hogy a gép okosabb lehet az embernél is. Ma hol tart ez a folyamat, hogy látja?

Amikor idén az öt nagy MI-platform vezetőjét leültették, és nekik szegezték a kérdést, hogy mikor lesznek az MI-megoldások eszesebbek a legokosabb embernél is, minden résztvevő úgy tippelte, hogy ettől a ponttól legfeljebb pár évre vagyunk. Nyilván ez egy teljesen új helyzetet fog teremteni. Úgy kell megszervezni magunkat, a társadalmat és a gazdaságot, hogy egy nálunk fejlettebb intelligenciát kell olyan hálózatba integrálni, hogy az a mi javunkat szolgálja és a mi jólétünket hozza el. Természetesen nagyon sok dilemma merül fel, amit át kell gondolni. Csakhogy sok időnk nincs. A fejlődés sebessége annyira felgyorsult, hogy a szabályozás is csak kullog mögötte. Jelenleg viszont van egy komoly kettősség a technológiában: a Google vagy az OpenAI megoldásai az egyik oldalról meg tudják nyerni a matematikai olimpiát, másrészről még mindig sokat „hallucinálnak”. A válaszaikban sokszor hamis információkat osztanak meg, sose létezett könyvekről értekeznek vagy egy receptnél ragasztót ajánlanak a pizzaszószba.

A Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökeként nyilván óriási a rálátása az MI-re és a kapcsolódó kutatásokra is. Hogy látja ennek a technológiának a szerepét a mai világban?

Az MI használata ma már a gazdasági szereplőknek komoly versenyképességi kérdés. Nem a mesterséges intelligencia veszi el az emberek munkáját, hanem azok az emberek, akik használják a mesterséges intelligenciát, előnyt élveznek azokkal szemben, akik nem használják. Ma már egy versenyképes kutatást nem lehet végigvinni mesterségesintelligencia-eszközök nélkül. Hisz napjainkban pont az MI-nak köszönhetően drasztikusan gyorsabban lehet a kulcsfontosságú folyamatokat elvégezni, legyen szó akár a kutatási terv összeállításáról, egy kísérlet megtervezéséről vagy a szakirodalmi háttér kutatásáról.

A témában indítottak is egy programot, ami a használatot segíti és ösztönzi a jó gyakorlatokat. Mi is ez pontosan?

Igen, ez az AI 4 Science programunk, amelynek keretében igyekszünk ösztönözni a kutatókat, hogy használjanak különböző MI-eszközöket. Ez a technológia szinte ránk rúgta az ajtót, és fontos, hogy a tudósaink is belássák, mekkora lehetőséget kaptak a kezükbe. Ezért megkerestük azokat a szakembereket, akik már elkezdték használni a munkájukban a mesterséges intelligenciát. Ők lettek a szószólói annak, hogy az MI segítségével milyen módon lehet kutatásokat végezni. Például workshopokon keresztül beszélnek arról, melyek azok az eszközök, amelyekkel sokkal gyorsabban lehet eredményre jutni. Azok, akik pedig szívesen elkezdik használni, igénybe vehetik azt a szolgáltatást, amellyel hozzáféréseket és konkrét szakmai támogatást kapnak ahhoz, hogyan is kezdjenek el egy-egy MI-megoldással dolgozni. Ennek azért is van jelentősége, mert nem szerencsés, ha a kutatók mondjuk csak ChatGPT-ben és más olyan eszközökben gondolkodnak, amelyeket a világ bármely pontján mások is használhatnak, és rajtuk keresztül a magyar kutatási adatok is kikerülhetnek.

Milyen más programokat indítottak az MI kapcsán?

A rendelkezésre álló technológiákkal azt is vizsgáljuk, hogy siker esetén a kutatás az ipar vagy a gazdaság mely területén hasznosul, melyik terület lehet a haszonélvezője. Közben van egy hatékonysági programunk is, amelynek az ernyője alatt a jogi, a pénzügyi, a HR- és egyéb folyamatokban is használjuk a mesterséges intelligenciát. Mindezeken túl pedig magát az MI-kutatást is kutatjuk. Azt is folyamatosan nyomon követjük, milyen új technológiai áttörések születnek. Ha kiderül, hogy egy korábban használt eszközt egy új ki tud váltani, akkor az említett „nagyköveteket” kitanítják rá.

A mesterségesintelligencia-használat rengeteg villamos energiát emészt fel. Ez a jövőre nézve mekkora problémát okozhat?

Másfél évvel ezelőtt egy MI-nek feltett kérdés megválaszolása még körülbelül két dollárnyi energiába került. Most ugyanez két centbe kerül. Szerencsére a technológia hatékonysága roppant gyorsan növekszik, így ez a kérdés már nem olyan nagy jelentőségű. Egyre kisebb energiafelhasználás mellett egyre nagyobb pontossággal működnek az MI-megoldások. Persze az MI használatához így is gigantikus adatközpontok kellenek, amelyeket el kell látni energiával.

Talán az egyik legfontosabb kérdés a fiatalok szempontjából: az egyetemi tanulók miként tudnak bekapcsolódni a Magyar Kutatási Hálózat munkájába?

Azzal, hogy megújítjuk a HUN-REN-t, egy világos, tiszta és kiszámítható életpályát tudunk minden fiatal számára felkínálni, aki ebben a világban képzeli el magát. Aki hozzánk belép, az rögtön láthatja, hogy ő hol lehet 15 év múlva. Nálunk a kutató áll a középpontban: a hozzánk érkező szakembereknek biztosítjuk azokat az eszközöket, amelyek segítségével még eredményesebbé válhatnak a munkában. Nemcsak képzéseket, nemzetközi konferenciákon való részvételt, hanem olyan kiváló infrastruktúrát is, amely Magyarországot a külföldi kutatók szemében is vonzóvá teszi.

A jövőben negyedévente szeretnénk olyan partnertalálkozókat tartani, ahol a kutatóink a saját területükön bemutatkozhatnak a világ legjelentősebb cégeinek és befektetőinek. Azoknak is tudunk lehetőségeket biztosítani, akik még az alapképzésüket végzik. Nézzék meg a honlapunkon a kutatóintézeteket, vegyék fel bátran a kapcsolatot a vezető kutatókkal, mondják el, hogy eddig mivel foglalkoztak és milyen terület érdekli őket. Így sok ajtó nyílhat meg előttük.

Jakab Roland

  • 51 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Informatikusi, politológusi diplomáit a Debreceni Egyetemen szerezte, majd posztgraduális tanulmányokat folytatott egyesült államokbeli egyetemeken: Portland State University Oregon, Case Western Reserve University, Ohio.
  • 2000-től az Ericsson Magyarország Kft. stratégiai üzleti tanácsadója, mobilbanki projektek fejlesztője, vezetője, majd multimédia-termékekért felelős vezető itthon és Észak-Macedóniában. 2008-tól az Ericsson marketing- és kommunikációs igazgatója, általános vezérigazgató-helyettese és 2013-tól a 2000 fős Ericsson (1600 fős a K+F-csapat) ügyvezető igazgatója, 2018-tól a nyolc országot felölelő közép-európai Ericsson régiós stratégiai igazgatója.
  • Szakmai vállalati tevékenysége során számos technológiai újítás (3G, 4G, 5G) hazai bevezetésében és csúcstechnológiát képviselő kutatások, fejlesztések (mesterséges intelligencia, IoT, Edge Computing, felhőtechnológia, XR) hazai elterjesztésében, valamint a vállalat egyetemi kapcsolatainak erősítésében vállalt vezető szerepet.
  • Számos szakmai és társadalmi szervezetben vállal és vállalt vezető szerepet, többek között elnöke a 600 tagszervezet által több mint 1100 szakértő bevonásával működő Mesterséges Intelligencia Koalíciónak, amelynek irányítójaként aktív szerepet vállalt Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiájának elkészítésében. Elnöke a 15 európai iparvállalat magyarországi leányvállalatának legfelső vezetőit tömörítő Magyar Európai Üzleti Tanácsnak (HEBC) és a magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamarának, valamint az 5G Koalíciónak, amely létrehozásának kezdeményezője volt.
  • 2019–2023 között tagja volt a Nemzeti Tudománypolitikai Tanácsnak, 2013–2018 között elnöke a 71 céget tömörítő Mobilitás és Multimédia Klaszternek (MMKlaszter), amely a magyarországi mobil- és multimédiás technológiák szereplőinek és a hazai kutatás-fejlesztési kapacitásainak összefogására, valamint – e kapacitásra alapozva – hazai találmányok világpiaci bevezetésére jött létre.
  • 2013-ban Puskás Tivadar-díjat, 2020-ban az „Év legsikeresebb ICT-menedzsere” elismerést és a Neumann János-díjat is megkapta. Az idei évben a Magyar Érdemrend tisztikeresztje elismerést vehette át.
  • 2024 januárja óta a HUN-REN vezérigazgatója.
  • Kevés szabadidejét a családdal igyekszik tölteni, sportol, szeret kirándulni, utazni, illetve szenvedélyesen tájékozódik a technológia újdonságairól, így szakmai könyveket olvas, nemzetközi podcastokat hallgat.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Hazatér a világűr titkainak kutatója – Endrődi Gergely az ELTE-n folytatja munkáját

Magyar tudós tér vissza Németországból a Research Grant Hungary program támogatásával

Magyarország tudományos élete új lendületet kapott 2024-ben, amikor a Kormány több kezdeményezést is bevezetett a kutatás erősítése érdekében. Ezek közül kiemelkedik a Research Grant Hungary program, amelynek célja külföldön tevékenykedő magyar kutatók hazacsábítása. A program első sikeres hazatérője Endrődi Gergely kutatófizikus, aki mostantól az ELTE Természettudományi Karán folytatja tudományos munkáját.

Az első hazatérő kiválóság

Endrődi Gergely kutatófizikus 2024 októberében hivatalosan is bejelentette, hogy a Research Grant Hungary program keretében hazatér Németországból, hogy az ELTE-n folytassa kutatásait. 

[kiemelt]Endrődi professzor a Bielefeldi Egyetemen dolgozott, ahol világszínvonalú eredményeket ért el az elméleti részecskefizika terén. Fő kutatási területe a világegyetem keletkezésének, valamint az anyag mikroszkopikus szerkezetének vizsgálata. Az ELTE-vel kötött ötéves megállapodás lehetőséget biztosít számára, hogy Magyarországon folytassa nemzetközileg elismert kutatásait.[/kiemelt] 

Endrődi Gergely a világegyetem titkait kutatva rácstérelmélettel foglalkozik, amely lehetővé teszi az elemi részecskék kölcsönhatásainak szimulációját szuperszámítógépek segítségével. (Fotó: Kulturális és Innovációs Minisztérium)

A tudomány megújulása Magyarországon

A Research Grant Hungary program a magyar tudomány új korszakának alapját képezi. Hankó Balázs, kultúráért és innovációért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy a program célja nem csupán egy-egy kiváló tudós visszahívása, hanem egy „aranycsapat” felépítése, amely képes Magyarország tudományos és technológiai versenyképességét erősíteni. Az elmúlt időszakban a tudomány autonómiája is jelentősen megerősödött, ami hozzájárul a kutatási eredmények nemzetközi szintű versenyképességének növeléséhez.

„Az Aranycsapatnak is stratégiája, taktikája és kiváló játékosai voltak, és újították meg akkor a kor futballját, újították meg Európa futballját. Ugyanerre van szükség ma is, hogy megújítsuk a tudományt, megújítsuk a tudománynak az aktivitását Európában is és Magyarországon is” – mondta Hankó Balázs.

Krausz Ferenc támogatásával

Krausz Ferenc, Nobel-díjas tudós és a Kulturális és Innovációs Minisztérium tudománypolitikai főtanácsadója kiemelte, hogy a program sikerének kulcsa a megfelelő körülmények biztosítása a hazatérő kutatók számára. A Nobel-díjas tudós szerint az élvonalbeli kutatás és technológiafejlesztés alapvető a versenyképesség fenntartásához. A cél az, hogy olyan tudáscentrumok jöjjenek létre Magyarországon, amelyek vonzóak a következő generáció számára, és ahol a fiatalok világszínvonalú kutatási lehetőségekhez juthatnak.

Hankó Balázs és Krausz Ferenc sajtótájékoztatón mutatták be a Research Grant Hungary első sztárigazolását, Endrődi Gergely kutatófizikust (Fotó: Kulturális és Innovációs Minisztérium)

 

Endrődi Gergely visszatérő tudása és tapasztalata

Endrődi Gergely a világegyetem titkait kutatva rácstérelmélettel foglalkozik, amely lehetővé teszi az elemi részecskék kölcsönhatásainak szimulációját szuperszámítógépek segítségével. Pályafutása során több elismert kutatócsoportban dolgozott, és nemzetközi szinten is számos sikeres projektben vett részt. Elmondta, hogy különleges érzés számára, hogy most már itthon, Magyarországon kamatoztathatja azokat a tapasztalatokat és tudást, amelyeket külföldön szerzett.

Az ELTE új céljai

Kacsovics Imre, az ELTE Természettudományi Karának dékánja kifejezte örömét Endrődi hazatérése kapcsán. Reményei szerint a kutató nemcsak a tudományos munkában lesz aktív, hanem a jövő kiváló tudósainak képzésében is részt fog venni. Az ELTE célja, hogy a természettudományos kar vonzóvá váljon a nemzetközi hallgatók számára is, és egy olyan környezetet alakítson ki, ahol a legjobb hazai és külföldi kutatók egyaránt sikeresen dolgozhatnak.

 

Ha rajongsz az ismeretlen űr felfedezéséért, érdekel az űrkutatás, de eddig azt hitted, hogy a magyarok mindössze jelenleg azzal kapcsolódnak ehhez, hogy nálunk forgatják a Dűne második részét, akkor nagyon meg fog lepni ez az interjú!

Hogy áll a magyar űrkutatás helyzete?

A „Karikó-módszer” – Útravaló fiatal kutatóknak

Élőben hallgathatják meg a jövő kutatói a világ egyik legismertebb ma élő kutatóját, aki ráadásul magyar: Karikó Katalint. A „Karikó-módszer” – Útravaló fiatal kutatóknak címmel meghirdetett program a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében került be az MTA programjába.

 

A „Karikó-módszer” lényege

 

Karikó Katalin többek között arról beszél majd, hogy mi a célja a kutatásnak. Meg arról, hogy melyik fontosabb: a tudományos problémák megértése vagy a tudományos előmenetel. De elmondja azt is, hogy szerinte hogyan definiáljuk a sikert, vagy hogy mi a fontosabb, az egyetem vagy ipar?

Személyes példáján keresztül kitér arra, miként kell több száz kísérleti eredményt feldolgozni, hogyan lehet tájékozódni a tudományos irodalomban. Beszél a tudományos együttműködések fontosságáról, valamint bemutatja a tudományos (akadémiai-egyetemi) és ipari álláshelyek előnyeit és hátrányait.

Karikó Katalin ezúttal fiatal kutatókat avat be a szakma rejtelmeibe. (Forrás: EPO)

 

A rendezvényt megnyitja és köszöntőt mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kapcsolódó programként az előadás után, 17.00 órakor kezdődik a „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című tárlat megnyitója az MTA Könyvtár és Információs Központ kiállítási terében. 

Az előadás 2023. június 05-én 15.00 órakor kezdődik az MTA-székház nagytermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

 

Karikó Katalin az élő példa

 

Karikó Katalin a koronavírus-járvány kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében döntő szerepet játszó világhírű magyar kutatóbiológus. Diplomáját az akkor még JATE-nak nevezett Szegedi Tudományegyetemen szerezte, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte meg karrierjét. Kutatói műhelyének megszűnése után, 1985-től már az USA-ban folytatta szakmai pályafutását.

A „Karikó-módszer” megismerése azért is fontos, mert a nemrég elfogadott Neumann János Program azt az ambíciózus célt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2030-ra ott legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között. Ehhez pedig sok egyéb mellett kiszámítható életpályát kell biztosítani a magyar kutatók számára. De a kormány azt is vállalta, hogy ösztönzi az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben.

Arra is szükség van, hogy még több nő válassza a kutatói életpályát. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) tavaly őszi jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy nem túl magas mértéket, 12,4 százalékot tesz ki a női feltalálók aránya Magyarországon. Ezzel hazánk az európai országok középmezőnyéhez tartozik. Az összesített európai adatok szerint a kémia tudományterületén a legmagasabb a női feltalálók aránya (22,4 százalék).

Fiatal kutató, oktató vagy? Neked szól a Bolyai+ ösztöndíjpályázat!

A Kulturális és Innovációs Minisztérium nyílt ösztöndíjpályázatot hirdet a „Nemzeti Felsőoktatási Kiválóság Ösztöndíj – Bolyai+ Felsőoktatási Fiatal Oktatói, Kutatói Ösztöndíj” elnyerésére.

A Bolyai+ ösztöndíjprogramot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal útján az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében hirdetik meg. Az Új Nemzeti Kiválóság Program célja, hogy támogassa 

  • a hazai kutatói és alkotóművészi utánpótlást, 
  • a tudományos és művészeti pályán való elindulást, majd pályán tartást, valamint 
  • a nemzetközi szinten is kiváló tapasztalt kutatók és alkotók kutatómunkáját. 

 

Egy éven át jár a 100 ezer forintos támogatás a nyerteseknek. (Fotó: 123rf)

 

Ki pályázhatnak a Bolyai+ ösztöndíjra?

 

A Bolyai+ ösztöndíjpályázat célja a kiemelkedő tudományos és művészi kutatási eredményeket felmutató oktatók, kutatók támogatása. Olyanoké, akik a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesülnek. Azt szeretnék ugyanis, ha a kutatási tervben vállaltak hasznosulnának a fogadó felsőoktatási intézményen belül. Emellett cél az is, hogy témavezetői tevékenységet lásson el az ösztöndíjban részesülő, tevékenyen vegyen részt az intézményi tudományos iskola építésében. Valamint, hogy a kutatóintézetek kutatócsoportjai és a felsőoktatási intézmények közötti tudományos együttműködést is elősegítse. 

Az ösztöndíj összege: 100.000 Ft/hó/fő. 

Az ösztöndíjas jogviszony időtartama: 12 hónap 2023. szeptember 1. és 2024. augusztus 31. között.

A pályázatokat 2023. május 15. – 2023. június 30. között lehet benyújtani. Döntés augusztus 24.

 

A Neumann János Program is elindult

 

Az Országgyűlés döntése nyomán a közelmúltban indult el Neumann János Program. Ez azt az ambíciózus célt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2030-ra ott legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között. A program kilenc fő intézkedést tartalmaz, ezek:

  • Nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat
  • Piacra segítjük a kiváló innovációs ötleteket
  • Fókuszáljuk az innovációs befektetéseinket – fókuszban az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság
  • Kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára
  • Kedvezményt biztosítunk a magyar vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban
  • A szabadalom doktorit ér: ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben
  • Elősegítjük a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását
  • Létrehozzuk az egyetemek és a gazdaság együttműködési tereit, a Tudományos és Innovációs Parkokat
  • Határtalan innovációk, vagy másképpen magyar innovációk az egész Kárpát-medencében

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Nobel-díjas tudóssal közös tanulmányt jegyeznek magyar kutatók

A tanulmányban egy nemzetközi kutatócsoport új, geometriai ötleten alapuló megoldást javasol az egyrétegű anyagok szupramolekuláris mintázatának pontos feltérképezésére.

A munkában a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kutatói is szerepet kaptak. Felfedezésükről a világ egyik legtekintélyesebb folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciencesben (PNAS) jelent meg tanulmány.

 

A rák gyógyításában is áttörést várnak

[kiemelt]Az új módszer az elektronmikroszkópos képalkotás virtuális kiterjesztésének is tekinthető. Az eljárás az anyagtudomány egyik leggyorsabban fejlődő területén, az intelligens anyagok fejlesztésében is szerepet kaphat.[/kiemelt]

Az anyagtudományi kutatás egyik legforróbb területe az úgynevezett egyrétegű anyagok fizikájának megértése. Ezeken keresztül vezet ugyanis az út az úgynevezett intelligens anyagok fejlesztéséhez, amelyek forradalmasíthatják hétköznapjainkat is. Ezektől nemcsak a rák gyógyításában, hanem mesterséges emberi sejtek és szövetek létrehozásában is áttörést várnak. Éppen úgy, ahogyan az úgynevezett környezeti energiák hasznosításában – olvasható a BME közleményében.

A gyémántnál keményebb, a réznél jobb elektromos vezető, a guminál rugalmasabb grafén 2004-es megjelenése óta az anyagtudományi kutatás egyik legforróbb területe az úgynevezett egyrétegű anyagok fizikájának megértése (Fotó: 123rf)

A BME kutatója a tanulmány első szerzője

A publikáció vezető szerzője Regős Krisztina, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének elsőéves doktoranduszhallgatója. A térkitöltő mintázatokról mint geometriai modellekről készítette a diplomamunkáját 2022-ben, amelyet a BME Építészmérnöki Kar Hauszmann-díjjal tüntetett ki. 2021-ben elnyerte az ifjúsági Gábor Dénes-díjat és a FameLab országos döntőjének közönségdíját. PhD-tanulmányait pedig az Albrecht Science Fellowship támogatásával végzi.

Nobel-díjas tudós is részt vett a tanulmány elkészítésében

A PNAS-ben most megjelent publikáció elkészítésében a Bázeli Egyetem, valamint a Berni Egyetem kutatói mellett Domokos Gábor, az ELKH-BME Szilárd Testek Morfodinamikája Kutatócsoport vezetője, a BME Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszékének kutatóprofesszora, a Gömböc egyik feltalálója is részt vett. A Gömböc egy konvex, homogén háromdimenziós test, melynek specialitása, hogy összesen két – egy stabil és egy instabil – egyensúlyi helyzete van.

Továbbá a grafénnal kapcsolatos kutatásaiért 2010-ben fizikai Nobel-díjjal kitüntetetett Konstantin S. Novoselov professzor is szerepet vállalt a tanulmány elkészítésében. A grafént a 21. század csodaanyagának tartják: a gyémántnál keményebb, a réznél jobb elektromos vezető, a guminál pedig rugalmasabb.

Akadémiai Ifjúsági Díjak: öt BME-s kutatót is díjaztak

Február végén beszámoltunk arról, hogy kiosztották az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elismeréseit fiatal kutatók kaphatják meg. Idén 25 pályázó, köztük számos egyetem kutatója nyerte el a díjat. Matematikai és természettudományok területén a 11 díjazott között hat egyetemi kutató szerepelt, közülük öten a BME munkatársai.

Három egyetemi kutató is Talentum-díjat kapott

A Szegedi Nemzeti Színházban rendezett gálaműsor keretében átadták a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) által kiosztott idei elismerést. A Talentum-díjat 2013-ban hozta létre a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány.

Az elismerést az elmúlt egy-két évben publikált, nemzetközi szinten is meghatározó felfedezésért adják.

[kiemelt]Emellett feltétel, hogy a díjat olyan tudósok kapják, akik Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan a felfedezésükhöz kapcsolódó kutatói munka jelentős részét Magyarországon végezték[/kiemelt]

– számolt be a díjátadó gáláról az MTI.

A díj feltétele, hogy a felfedezéshez kapcsolódó kutatói munka jelentős részét Magyarországon végezzék (Fotó: 123rf)

Kik kapták meg a Talentum-díjat most?

Az elismerést 2023-ban az alábbi négy kutató kapta:

  • Csanády László, a Semmelweis Egyetem Biokémiai és Molekuláris Biológiai Intézete igazgatója.
    • A díjat a testhőszabályozás agyi központjában hőmérőként működő ioncsatorna molekuláris mechanizmusainak vizsgálatáért, a hőmérsékletfüggő aktivitás biofizikai alapjainak tisztázásáért kapta meg.
  • Székvölgyi Lóránt, a Debreceni Egyetemen Lendület Genomszerkezet és Rekombináció kutatócsoport vezetője.
    • Fő kutatási területe az epigenetika, a genom stabilitása és a kromoszómák térszerkezete. A kromatin szerkezetével kapcsolatos kutatásai során bizonyította a Nodulin homeobox fehérje szerepét a transzpozonok csendesítésében és a DNS-metilációs rendszer működésében.
  • Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontban működő Virológiai Nemzeti Laboratórium kutatási igazgatóhelyettese, a Járványmegelőzési- és vizsgálati kutatócsoport vezetője.
    • Magyarországi Screiber denevérekből (Miniopterus schreibersii) izolálta a fertőző Lloviu vírust.
  • Manczinger Máté, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont Rendszerimmunológiai Kutatócsoportjának vezetője.
    • A generalista HLA (humán leukocita antigén) molekulák a tumorellenes immunválaszban játszott szerepének vizsgálatáért kapta az díjat.

A Nemzeti Tudósképző Akadémia immár huszadik alkalommal szervezte meg a Nobel-díjasok és tehetséges diákok találkozóját, melynek idei vendége Bruce Beutler amerikai immunológus volt. Az évente két alkalommal megrendezett találkozók közül hagyományosan a tavaszin adják át a Talentum-díjakat.

Az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat pedig február végén osztották ki. A Magyar Tudományos Akadémia elismeréseit fiatal kutatók kaphatják meg. Idén 25 pályázó, köztük számos egyetem kutatója nyerte el a díjat.

César Hidalgo: Vezető egyetem lehet a Corvinus Európában

A Budapesti Corvinus Egyetem idén januárban indította el új, világszínvonalú, adattudománnyal és gazdasági komplexitással foglalkozó laboratóriumát, a Kollektív Tanulási Központját Cesar Hidalgo vezetésével.

A Corvinus Kollektív Tanulási Központjának (CCL) vezetője a neves professzor Cesar  Hidalgo, aki a gazdasági komplexitás, a hálózatok, az innováció és az adattudomány területén nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik. 

César Hidalgo a Magyar Nemzetnek adott interjúban azt mondta, pozitív benyomásokat szerzett arról, hogy az egyetemen mindenki ugyanazt azt a célt akarja elérni: nemzetközi elismertséget a Corvinusnak. Hozzátette: segíteni akarnak a nemzetközi tudósok idecsábításában, javítani akarják a Corvinuson végzett kutatások hatásfokát.

 

A Corvinus Kollektív Tanulási Központjának (CCL) vezetője a neves professzor Cesar A. Hidalgo lesz, aki így gyakran látogat Magyarországra. (Fotó: Cesar A. Hidalgo/Facebbook)

 

César Hidalgo segít a karrierépítésben

A világhírű tudós arról is beszélt, hogy szeretné beindítani a fiatal kutatók karrierjét. Úgy látja, sok tehetség van az egyetemen, és fontos neki, hogy összekösse őket a megfelelő emberekkel. Emellett azt akarja, hogy a hallgatók jó tanulási tapasztalatokkal gazdagodjanak, továbbá olyan készségeket sajátítsanak el, amelyekkel megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 

 

[kiemelt]César Hidalgo szerint Magyarországról is lehetséges világszínvonalú kutatást végezni. Úgy fogalmazott, hogy öt éven belül a Corvinus vezető üzleti és gazdasági egyetem lehet Kelet-Európában, de akár az egész kontinensen.[/kiemelt]

 

Az egyetemet remekül irányítják, a vezetőség nagyon elszánt arra, hogy bevonzza a tehetséges diákokat és fejlessze a kutatási kapacitását – vélekedett. Annak a véleményének adott hangot, hogy a Corvinus jó irányba halad. A még jobb kiteljesedés érdekében érdemes világszínvonalú szakembereket az egyetemre csábítani, amihez a feltételek adottak, különösen a Corvinus Institute for Advanced Studies keretében.

 

A mesterséges intelligencia használata

César Hidalgo a mesterséges intelligenciát használó ChatGPT-t egy kiváló nyelvi modellnek gondolja, ami a mögötte lévő matematikai eszköztár alapján képes meggyőző mondatokat alkotni. Úgy fogalmazott, ezt a technológiát ő nem írásra szereti használni. Hanem arra, hogy visszacsatolást kapjon a saját alkotásáról. 

A tudós a mesterséges intelligenciát egy mikroszkóphoz hasonlította, ami ténylegesen lehetővé teszi, hogy a részecskék láthatóvá váljanak. Úgy fogalmazott: most a Budapesti Corvinus Egyetemmel nemzetközi vezető szerepre törnek a gazdaság megértéséhez szükséges mesterségesintelligencia- és adattudomány használatában. 

 

Kisebb létszámú osztályok – hatékonyabb iskolák?

Az oktatás és a gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója az mta.hu-nak adott interjúban több hazai, illetve nemzetközi szinten is aktuális oktatási kérdést megválaszolt. Fókuszba került, hogy mitől lennének hatékonyabbak az iskolák.

A kutatót többek között arról kérdezték, hogy mit gondol a tanárok szerepéről, a tanárhiányról, vagy az osztályok optimális méretéről. De az interjúban szóba került a tehetséggondozás kérdése, illetve a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött lehetséges jövőbeli szerepe is. Ezen főbb témák köré csoportosítva idézünk az interjúból.

A tanárok szerepe

A kutató szerint az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb tényező.

[kiemelt]„Szinte triviálisan hangzik, hogy mennyire fontos a tanár hatékonysága. Ám kiderült, hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását.”[/kiemelt]

„Ez a Covid időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”

Erik Hanushek a Magyar Tudományos Akadémián (Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu)

A hazai tanárhiány kezelésének lehetőségei

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon jelentős a tanárhiány, különösen a természettudományos tárgyaknál, Eric Hanuschek azt emelte ki, hogy ez egy általános probléma az egész világon.

Szerinte erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat:

[kiemelt]többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van.[/kiemelt]

„Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz. (…) A matematika, illetve a természettudomány-szakos tanároknak többet kellene fizetnünk, mert nagyon fontos, hogy e tantárgyakban magas legyen az oktatás minősége.”

Az optimális osztálylétszám

Az optimális osztálylétszám körüli vitákról szólva kiemelte: „az emberek mindig azt gondolják, hogy akkor fog jobban működni az iskola, ha egyre jobban lecsökkentjük az osztályok méretét”.

[kiemelt]„Valójában nincs elégséges bizonyíték arra, hogy az osztálylétszámnak olyan nagy hatása lenne.”[/kiemelt]

„Az biztos, hogy az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának, illetve a tanárok közötti különbségeknek.”

Szerinte ösztönző fizetéskiegészítést kellene adni a leghatékonyabb tanároknak, hogy ők nagyobb osztályokat és többet tanítsanak. Eközben a gyengébb tanárok osztályainak létszámát csökkenteni volna célszerű.

„Nos, ez ellenkezik mindenki más véleményével, hiszen az általános vélekedés szerint a jó tanárokat azzal jutalmazzuk, ha kisebb osztályokat adunk nekik. De szerintem ez szöges ellentéte annak, amit tenni kellene” – jegyezte meg.

Eric Hanushek szerint az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának. (Fotó: 123rf)

A tehetséggondozás kérdése

Azzal kapcsolatban, hogy a tehetséggondozás legyen-e a fontosabb, vagy hogy minden diák hasonló odafigyelést kapjon, a szakértő azt válaszolta: „Ez egy alapvető kérdés. Azt gondolom, hogy mára eljutottunk oda, hogy jobban tudjuk kezelni az osztályon belüli heterogenitást”.

[kiemelt]„A fejlett technológia segítségével eltérő ütemben tudjuk tanítani a különböző képességű tanulókat.”[/kiemelt]

A mesterséges intelligencia (MI) hatása

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének iskolákra gyakorolt hatásával kapcsolatban azt hangsúlyozta ki:

[kiemelt]nem valószínű, hogy a közeljövőben az MI szükségtelenné teszi a tanárokat, de a technológiai fejlődés átalakíthatja a feladataikat.[/kiemelt]

Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia segítheti a zsenik fejlődését, miközben a többi tanuló alapvetőbb készségeit is hatékonyan fejlesztheti.

Az MI oktatásban való terjedése kapcsán nemrégiben írtunk arról, hogy világszerte már sok egyetemista használja a ChatGPT csetbotját dolgozatok, beadandók írására. Az ingyenes mesterséges intelligencia (MI) alkotója, az OpenAI új programja pedig már azt is el tudja dönteni, hogy egy adott anyag MI-gép munkája vagy valódi ember tollából született.

Még lehet pályázni a havi 250 ezres kutatási ösztöndíjra

A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjat kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismerésére ítéli meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). Az ösztöndíj az alábbi célokat segíti elő:

  • tudományos munka megírása vagy azzal egyenértékű kutatási témában létrehozott alkotás elkészítése,
  • az MTA doktora cím elnyerésére való felkészülés.

1–3 évre szólhat a Bolyai-ösztöndíj

Az ösztöndíj határozott időre (3, 2 vagy 1 évre) szól, és legfeljebb két alkalommal nyerhető el.

[kiemelt]Az ösztöndíj havi összege 250 ezer forint[/kiemelt]

– olvasható a pályázati kiírásban.

A Bolyai-ösztöndíjra bármely tudományterületen lehet pályázni. (Fotó: 123rf)

Az ösztöndíjra az a felsőfokú végzettséggel rendelkező kutató pályázhat, aki

  • 45 évnél fiatalabb (az idei évtől kezdődően a kiskorú gyermeket nevelők esetében a korhatár gyermekenként 2 évvel megemelkedik – hívta fel a figyelmet az ELTE közleménye),
  • a pályázat benyújtásakor PhD, vagy azzal egyenértékű tudományos fokozatot igazoló doktori oklevéllel rendelkezik (az is elég, ha az egyetem doktori tanácsa a fokozat odaítéléséről már döntött),
  • a pályázat benyújtásakor még nem szerzett MTA doktora címet,
  • kutatásait magyarországi tudományos intézményben kívánja végezni, és ehhez az intézménytől befogadó nyilatkozatot szerzett be.

155 kutató kaphatja meg az ösztöndíjat

Idén várhatóan 155 kutató nyerheti el a támogatást. A bármely tudományterületen benyújtható pályázat beadási határideje: március 10., déli 12 óra. A pályázatot elnyert kutatók szeptember 1-jétől kapják meg az ösztöndíjat.

A napokban írtunk arról, hogy meghirdették az amerikai intézményben történő tanulmányokat, kutatást, oktatást biztosító Fulbright-ösztöndíj idei kiírását is. A programra a legalább alapképzési diplomával rendelkező egyetemi hallgatók mellett PhD vagy DLA oklevéllel rendelkező oktatók, kutatók is pályázhatnak.

Fiatal egyetemi kutatókat díjaztak

Az 1972-ben megalapított Akadémiai Ifjúsági Díjra az adott tudományterületen egyéni vagy csoportos munkával elért kiváló eredménnyel lehetett pályázni. Intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók is beadhatták a díjra pályázatukat.

[kiemelt]Idén 25 fiatal kutató részesült Akadémiai Ifjúsági Díjban. A bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok területéről pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat[/kiemelt]

– olvasható az  MTA közleményében.

Öt BME-s kutatót is díjaztak

A díjazottak névsorát böngészve kiderül, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományok területén az elismerést kapott hét fiatal közül öten is egyetemi kutatók. (Ketten a PTE-ről, egy-egy díjazott pedig a Corvinusról, az EKKE-ről és az SZTE-ről került ki.)

Élettudományok területén a hét díjazott között négy egyetemi kutatót találni. (Hárman a Semmelweis Egyetemet, egy kutató pedig a Debreceni Egyetemet képviseli.)

Számos egyetem fiatal kutatója is elismerést kapott (Fotó: Szigeti Tamás/MTI)

Matematikai és természettudományok területén a 11 díjazott között hat egyetemi kutató szerepel. (Öten a BME, egy kutató pedig az ELTE munkatársa.)

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat elnyert kutatók:

Bölcsészet- és társadalomtudományok területén

  • Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketingmenedzsment Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Bukáné Kaskötő Mariettát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztály kutatója,
  • Fedeles-Czeferner Dórát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Horthy-korszak Osztály tudományos segédmunkatársa,
  • Hegedűs Roland, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyógypedagógiai Intézet egyetemi docense,
  • Kis Kelemen Bence, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Vida György, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Szakcsoport egyetemi adjunktusa,
  • Zsidó András Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék tudományos munkatársa.

Élettudományok területén

  • Balogh Dóra Bianka, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tudományos munkatársa,
  • Grolmusz Vince Kornélt, az SE-ELKH Örökletes Daganatok Kutatócsoport tudományos munkatársa,
  • Grózner Dénes, az Állatorvostudományi Kutatóintézet Zoonotikus bakteriológia és mycoplasmatológia témacsoport tudományos munkatársa,
  • Petővári Gábor, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet kutatási munkatársa,
  • Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa,
  • Tálas András, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos munkatársa,
  • Vincze Tímea Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa.

Matematikai és természettudományok területén

  • Ábrányi-Balogh Péter, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet tudományos munkatársa,
  • Geier Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástudomány és -technológia Tanszék adjunktusa,
  • Györgyi Péter, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos munkatársa,
  • Kelemen Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Kovács Róbert Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense,
  • Mayer Martin Jánost, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Nagy Dániel, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Extremális Kombinatorika Osztály tudományos munkatársa,
  • Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tudományos munkatársa,
  • Szatmári Gábor, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos főmunkatársa,
  • Tóthmérész Lilla, az ELKH-ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport tudományos munkatársa,
  • Ünnep Renáta, az Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet tudományos munkatársa.

Decemberben írtunk arról, hogy a Junior Prima díj Magyar Tudomány kategóriájának 2022-es elismeréseit tíz fiatal tudóst kapta meg. Az egyetemeken, illetve kutatóintézetekben dolgozó fiatalok többsége természettudományokkal foglalkozik.

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz 

A Harvard oktatói jönnek a Semmelweisre

A december 9-én tető alá hozott együttműködés szerint a Harvard Medical School közép-európai akadémikusoknak szervezett klinikai kutató programja a tervek szerint 2023 júliusában indul, és 2026 júniusáig tart – ismerteti közleményében a SE. 

Nem csak a Semmelweis Egyetem jut majd hozzá a lehetőséghez

A képzés tantervéért és megvalósításáért az amerikai intézmény felel. A Semmelweis Egyetem pedig vállalja, hogy évente 50 fő részvételi díjának ötven százalékát fedezi. Erre az intézmény 250 ezer dolláros keretet különített el. A programot a környező országokban is szeretnék meghirdetni, hogy a kelet-közép-európai régió több országának szakemberei is részt vehessenek benne.

A tananyag hozzásegíti a résztvevőket, hogy a magas színvonalon végzett klinikai kutatásokhoz nélkülözhetetlen képességek birtokába juthassanak. Mindezt többek között az epidemiológia, a biostatisztika, az orvosi etika és a szakmai vezetés területén.

A Harvard programja

A kilenc hónapos programba felvett hallgatók élő workshopokon és webináriumokon vesznek részt, egyéni és csoportos feladatokat oldhatnak meg. Kérésre egyénileg is meghallgathatnak több órányi előre felvett tananyagot. A résztvevők várhatóan átlagosan heti 7–10 órában dolgozzák majd fel az anyagokat és végzik el a projekteket. A programhoz három rezidens workshop is kapcsolódik: az első Budapesten, a második online, a harmadik pedig Bostonban.

Azok a résztvevők, akik teljesítik a program követelményeit, a kurzusvezető(k) által aláírt bizonyítványt kapnak.

Világszínvonalú klinikai kutató képzést hoz Magyarországra a Semmelweis Egyetem (Forrás: 123rf)

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: a Harvard és a Semmelweis Egyetem adottságai, gyökerei, az intézmények kulturális közege eltér ugyan, földrajzilag pedig egy óceán választ el bennünket. De a célunk közös, küldetésünk, alapelveink azonosak: a lehető legjobb tudás átadása a lehető legmagasabb színvonalon.

Ajay K. Singh, a HMS tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese elmondta: a klinikai kutatás valódi hajtóerőt jelent az egészségügyi innovációk szempontjából, és javítja a betegkezelések kimenetelét.

Miért pont a Semmelweis?

A HMS nem véletlenül választotta a SE-t: mint azt korábban megírtuk, első magyar egyetemként a Semmelweis került fel a világ 250 legjobbja közé a Times Higher Education (THE) listáján. A THE globális szakterületi rangsoraiba tizenegy magyar egyetem jutott fel, egy adott szakterületen belül az ELTE és a SOTE érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül. Az előbbit a pszichológia, utóbbit az élettudományok területén a 176-200. helyre rangsorolták, ahogyan erről a UNIside is beszámolt.

A kardiológia és kardiovaszkuláris rendszerek területen pedig a tavalyihoz képest 12 helyet lépett előre a Semmelweis Egyetem a US News Best Global Universities 2023-as rangsorában, így már a 43. pozícióban található.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ezek az egyetemi oktatók kaptak Prima Primissima Díjat idén

Kiosztották az idei Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői számára. Idén is tíz kategóriában hirdettek győzteseket, azonban most a korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki a jelöltek, mivel az elismerés több kategóriáját is kibővítették.

A színház- és filmművészet kategóriája kiegészült a táncművészettel, a képzőművészeté az iparművészettel, a sajtó kategóriája pedig az ismeretterjesztéssel – olvasható a Prima Primissima Alapítvány közleményében.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Prima Primissima díjátadó gálán a Müpában 2022. december 2-án. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az idei nyertesek:

  • magyar építészet kategória: Sugár Péter építész, egyetemi tanár
  • magyar képző- és iparművészet kategória: Hager Ritta textilművész
  • magyar oktatás és köznevelés kategória: Härtlein Károly mesteroktató
  • magyar tudomány kategória: Lovász László matematikus
  • magyar ismeretterjesztés és média kategória: Bartók Rádió
  • magyar sport kategória: Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző
  • magyar népművészet és közművelődés kategória: Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője
  • magyar irodalom kategória: Dobai Péter költő, író, dramaturg
  • magyar zeneművészet kategória: Keller András hegedűművész, karmester
  • magyar színház-, film- és táncművészet kategória: Gálffi László színművész
  • közönségdíj: Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő

Négy egyetemi oktató, kutató a díjazottak között

A 15 millió forintos elismerésben részesülő díjazottak közül négyen is egyetemi oktatók, kutatók.

[kiemelt]Ketten (a magyar építészet kategória nyertese, Sugár Péter építész, illetve a magyar oktatás és köznevelés kategória nyertese, Härtlein Károly mesteroktató) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanítanak.[/kiemelt]

A magyar tudomány kategória nyertese, Lovász László matematikus az ELTE professor emeritusa, míg a magyar zeneművészet kategória nyertese, Keller András hegedűművész, karmester a londoni művészeti egyetem, a Guildhall School of Music and Drama professzora.

Az MTA volt elnöke is kapott díjat

A magyar tudomány kategória nyertese, Lovász László matematikus az ELTE TTK professor emeritusa, az MTA volt elnöke. A Szent István-renddel, Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kyoto- és Wolf-díjas tudós az MTA és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője – részletezi munkásságát az ELTE közleménye.

Lovász László a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A BME egyik kitüntetett oktatója a Kutatók Éjszakája elindítója

A magyar építészet kategória nyertese, Sugár Péter építész, a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi tanára olyan munkákat jegyez, mint

  • a tolcsvai OREMUS és a villányi Sauska borászat,
  • a Lánchíd 19 Design Hotel,
  • a Graphisoft Park fogadóépülete,
  • a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása
  • és a Dohány utcai emlékfal.

Az Ybl-, Pro Architectura-díjas és Budapest Építészeti Nívódíjával kétszer kitüntetett építész a BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek „fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet – olvasható a BME közleményében.

Sugár Péter a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A magyar oktatás és köznevelés kategória nyertese Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézetének mesteroktatója. 1990 óta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát. Több száz kísérletező fizika órát tartott diákoknak és tanároknak. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók Éjszakáját.

Härtlein Károly a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A zeneművészet kategória győztese Londonban

A magyar zeneművészet kategória nyertese, Keller András hegedűművész, karmester 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth-, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták – emeli ki munkásságával kapcsolatban a Prima Primissima Alapítvány honlapja.

Keller András a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu