Makronóm – Diplomátszerzek

MBH Makronóm Makroverzum: középpontban az ESG és a Harmonikus Növekedési Index

A magyar ESG találkozási pont címmel rendeztek konferenciát Budapesten április 18-án. A szakmai találkozó elsődleges célja az volt, hogy a vállalkozások képviselői hiteles szakmai információkat és gyakorlati útmutatást kapjanak a magyar ESG-ökoszisztéma legrelevánsabb szereplőitől.

Mit jelent az ESG?

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. Keretrendszer, melyet az Európai Unió jogszabályi szintre emelt, és a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését, valamint a felelős vállalatirányítást célozza meg. A kormány 2023 végén terjesztette be az ESG-törvényt, amit az Országgyűlés elfogadott. Így létrejött a nemzeti ESG-keretrendszert, amelynek célja, hogy a világgazdaság fenntartható működésre történő átállása során a magyar vállalatok versenyképességét garantálja.

György László Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Fokozatosan terjesztik ki az ESG-törvény hatályát

Az MBH Makronóm Makroverzum nyitó előadásán Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára hangsúlyozta, hogy a hazai törvényalkotási folyamat során kiemelt figyelmet fordítanak az ESG-törvény hatályának fokozatos kiterjesztésére, ami segíthet erősíteni a magyar vállalkozások versenyképességét és elősegítheti a megfelelő üzleti környezet kialakítását.

A vállalatok a jövőben átlátható beszámolási kötelezettséggel tartoznak majd a fenntarthatósági szempontrendszereket illetően. A magyar ESG-szabályozás struktúrája hasonló lesz a Németország által 2021-ben bevezetett beszállítói törvényhez, amely nemcsak a vállalatokat, hanem azok beszállítóit is adatszolgáltatásra kötelezi. 

Az EU szabályozásával összhangban Magyarországon is fokozatosan növelik azon vállalatok körét, amelyek ESG-jelentéstételi kötelezettséggel tartoznak majd. A jogszabály hatálya első körben azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek legalább 5000 munkavállalót foglalkoztatnak, illetve elérik a nettó 20 milliárd forint árbevételt.

Túri Anikó Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Jövőre ez a küszöbérték már 250 fő feletti cégekre is vonatkozik majd. 2026-ban ismét bővítik az érintettek körét, amikor az ESG-jelentési kötelezettség minden nagyvállalatra és beszállítóra kiterjed majd.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a hazai ESG-piacra újonnan belépő szereplőknek, mint az ESG-tanácsadóknak, -tanúsítóknak, -minősítőknek és az ESG-szoftvereket kínáló vállalatoknak kötelező akkreditáción kell átesniük ahhoz, hogy tevékenységüket elkezdjék.

„Legfontosabb célunk, hogy az ESG-törvénnyel valódi társadalmi és környezeti hasznot eredményező üzleti környezetet tudjunk létrehozni”  – mondta el Túri Anikó.

Fenntarthatóság terén a magyarországi vállalatok jól teljesítenek

Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese a fenntartható jövő finanszírozásával kapcsolatban kiemelte az MBH Csoport elkötelezettségét a klímaváltozás hatásainak mérséklése és a fenntartható fejlődés iránt. 

Az elmúlt években a hitelintézet számos lépést tett a fenntarthatóság felé, beleértve fenntarthatósági jelentések közzétételét, az MBH Zöld Otthon programhoz való csatlakozást, az ENSZ felelős banki irányelveinek elfogadását, az MBH Erdő program létrehozását, valamint a Fenntartható Jövő Bankja komplex ESG-stratégiájának kidolgozását. 

Ügyfeleik körében egyre népszerűbbek a zöldtermékek, így az MBH aktívan támogatja a zöldberuházások megvalósítását. Ennek részeként frissítették és kibővítették az ESG-szempontú befektetési termékpalettájukat, hozzájárulva a hazai és globális klímacélok eléréséhez.

Puskás András szerint a környezeti és társadalmi elvárásokat piacosítani kell, vagyis az lenne a legjobb, ha minden vállalat megtalálná az üzleti előnyöket a fenntarthatóságban, és nem csupán marketingszempontok vagy a szabályozói előírások kényszere terelné őket ebbe az irányba.

Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára úgy látja, hogy fenntarthatóság terén a magyarországi vállalatok jól teljesítenek, és ezzel piaci előnyökhöz juthatnak. Hangsúlyozta, hogy a környezeti elkötelezettség a döntéshozói elképzelésekkel is összhangban áll, hiszen a kormány komolyan veszi a következő nemzedékek jövőjét.

A Harmonikus Gazdasági Index felválthatja a GDP-t

A Makronóm Intézet több éves munkájának eredményeként a konferencián bemutatták a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI), amelyet György László gazdaságstratégiai feladatokért felelős kormánybiztos ismertetett. A konferencián bemutatott weboldal (hni.hu) már a Harmonikus Növekedési Index alapján részletesen ábrázolja az egyes országok gazdasági fejlettségi szintjét, illetve az aktuális rangsort.

A kormánybiztos kifejtette, hogy az új mérőszám kidolgozását a világszerte népszerű mutatók hiányosságai indokolták. A HNI a jövőben felválthatja a GDP-alapú gazdasági jóllétindexet, mivel a GDP és annak összetevői nem veszik kellően figyelembe az olyan területeket, mint például a környezeti és demográfiai fenntarthatósági szempontok. A HNI segítségével pontosabb képet kaphatunk egy gazdaság valós állapotáról és várható fejlődéséről, figyelembe veszi a következő nemzedékek érdekeit is. 

Az új mérőszám minden fontos fenntarthatósági szempontot elemzés alá von, ezek alapján készít adatalapú mutatót a gazdasági fejlettségről. Az index vizsgálatakor az országok önmagukhoz viszonyított fejlődése is fontos szempontot jelent.

A hat fő alappillér:

  • Gazdasági fejlettség és növekedés
  • Pénzügyi fenntarthatóság
  • Környezeti fenntarthatóság
  • Munka- és tudásalapú társadalom
  • Társadalmi fenntarthatóság
  • Demográfiai fenntarthatóság

Magyarország jól teljesít a zöld energetikai átállás terén

Magyarország az egyik legmagasabb átlagos éves növekedést mutatta 2005 és 2021 között, ezzel a globális rangsorban a 29. helyre lépett előre. György László elmondta, hogy a Makronóm Intézet által létrehozott mérőszám segítségével az adatalapú kutatások alapján mérhető a nemzetállamok gazdasági jóléte, így visszaigazolást adhat a kormányok gazdaságpolitikájának eredményeiről.

A gazdaságstratégiai feladatokért felelős kormánybiztos véleménye szerint Magyarország már most a zöld energetikai átállás nemzetközi élmezőnyébe tartozik, hiszen a fenntartható energia előállításában, az energiatárolásban, a hatékony felhasználásban és az újrahasznosításban is sokat fejlődött. A lépéselőny azért is fontos, mert a zöld gazdaság világszinten hatalmas üzlet, mérete a mostani becslések szerint 2050-ig a nyolcszorosára, több mint 10 ezer milliárd dollárra nőhet.

Forrás: Makronóm Intézet, MTI

Harmonikus Növekedési Index: új mérőszám a gazdasági teljesítményhez

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

A felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeit bemutató legfrissebb UNI kiadvány fókuszában a manapság igen fontos területnek számító innováció és az ipari digitalizáció áll. A kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt. 

A megjelent magazin sorra veszi az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A Makronóm Intézet Makroszkóp rendezvényén debütáló magazinban számos meghatározó véleményformálóval készített interjúban mutatják be az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A számítási felhő, a virtuális, a kiterjesztett valóság (VR, AR), a már több helyen felbukkanó önvezető járművek, a blokklánc-technológia, az akár árukat szállítani képes drónok, a robotporszívók és az önmaguktól dolgozó fűnyírók mind olyan eszközök, amelyek alig egy évtizede épültek be a mindennapjainkba. A ChatGPT berobbanása révén újra a világ figyelmének középpontjába került a gépi értelem, azaz a mesterséges intelligencia, amely immár nemcsak a tanulók házi dolgozatát írja meg, de a vállalatoknak is segíthet, szövegalkotási, marketing- és egyéb üzleti folyamatok támogatásával.

Mi van a kiadványban? Mi az UNIside kiadó misszója?

Az UNIside kiadó – amely startupként felsőoktatási rangsorok készítésével, egyetemi és vállalati vezetőkkel készített interjúkkal, szakmai tartalmakkal, a szakképzés és a szakmák népszerűsítésével segíti a fiatalokat, szüleiket, tanáraikat a pályaorientációban – most megjelent, innovációval, ipari digitalizációval foglalkozó különkiadása ezúttal a felsőoktatás és a szakképzés STEAM-területeire fókuszál. Bemutatja az új kormányzati digitalizációs és K+F-stratégia gyakorlati megvalósításának elemeit, a mesterséges intelligencia fejlődési irányait és a vállalatok egyetemekhez való kapcsolódásainak egyes jó gyakorlatait. A kiadványban számos interjúaz e területeken meghatározó véleményformálókkal segít megvilágítani az innovációs ökoszisztéma sokszínűségét.

A magyar STEAM területek és a digitalizáció – egyetemi és szakképzési rangsorok

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa a fenti témákon túl értékes rangsorokat tartalmaz a digitalizáció terén releváns STEAM képzési területeken. (E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.) A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

A Makronóm Intézet szakmai rendezvényen debütált a digitalizáció témájú kiadvány

A patrióta és pragmatikus gazdaságpolitikai szemlélet kiterjesztését célul kitűző gazdaságkutató, a Makronóm Intézet éppen a kiadvány fő témájáról, az ipari digitalizációs trendekről készített felmérést, amelynek eredményeit első alkalommal az UNIside kiadványában publikálták. E munka részletes eredményeit Budapesten, 2023. október 5-én a Makroszkóp minikonferencián mutatta be az intézet. Az elemzés fő eredményei szerint a vállalatvezetők több mint harmada nem ismeri az ipari digitalizáció fogalomkörét, és csupán a 24 százalékuk alkalmazza azt a gyakorlatban. A Makronóm Intézet felmérésének eredményeit ismertető Purczeld Eszter vezető elemző az eseményen elmondta: a DESI felmérés 2022-es adataival összhangban a hazai vállalatok jelentős lemaradást érzékelnek már az alapszintű digitális technológiák alkalmazásában is, így jelentős fejlődési út áll még a hazai gazdasági társaságok előtt. A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei – Vajda Viktor, a Neumann Technológiai Platform operatív ügyvezető helyettese, Tajthy Krisztina, az IVSZ főtitkára és Ács István, a Bosch Rexroth Kft. ügyvezető igazgatója – pedig mind egyetértettek abban, hogy az ipari digitalizáció ma az egyik legfontosabb prioritás a gazdaságpolitikában, és számos élő példát és lehetőséget villantottak fel az érdeklődők számára.

Az Uni In&Out Innováció – ipari digitalizációs, ipar 4.0 tematikájú kiadványa, fő támogató: a Siemens Zrt.

Balogh Petya is beszállt – interjú a Brancskozosseg.hu alapítójával

Jelenleg 14-féle közösségi kampány fut egyszerre a közel egy éves első ilyen hazai platformon, a Brancskozosseg.hu portálon, ahol mindössze 10 munkanap alatt összejött a 100 százalékos kampánycél egy jó kis magyar játékfilmre. A 120 fős tulajdonosi közösség mellé most az üzleti angyal, a tévé képernyőjéről, a Cápák között című műsorból is ismert Balogh Petya cége szintén beszállt a Brancskozosseg.hu portál egyedi projektjébe, mégpedig angyalbefektetőként.

Mit vár a friss együttműködéstől?
A Brancskozosseg.hu portálnak ún. smart money befektetést ad Balogh Petya és vállalkozása. Ez azt jelenti, hogy a tőke mellett piaci gyakorlati képzéseket, tudást és kapcsolatokat is biztosítanak a Brancs növekedése számára. Vezetőként pedig arra számítok, hogy a jó szinergiák megtalálásával, a csapatom bővítésével és a folyamatos önfejlesztéssel a vállalkozásból egy igazi nemzetközi sikersztori tud születni. Fontosnak tartjuk az ökoszisztéma építését és a kezdő, elsősorban hazai vállalkozások támogatását.

Mi lesz Balogh Petya szerepe?
Balogh Petya Magyarország egyik legismertebb angyalbefektetője. Azzal, hogy ő beszáll egy cégbe, fémjelzi és hitelesíti egy vállalkozás piacképességét és vízióját. Számunkra a gyakorlati startupépítési tudása és cégkultúrája példamutató, ezért mint mentorra tekintünk rá. A stratégiai döntésekben végtelenül hasznos lehet Petya tudása és tapasztalata.

Miért lehet jobb a magyar verzió?
A Brancskozosseg.hu nem csak egy platform, ahol egy, jellemzően kezdő vállalkozás pénzt tud gyűjteni. Inkább egy közösség, ahol a vállalkozások, projektek első lépéseiben segítünk. Legyen szó szövegírásról, képszerkesztésről, marketingről vagy alapvetően a vállalkozás felépítésével kapcsolatos kérdésekről. A Brancsnál tehát a vállalkozók egyénre, projektre szabott segítséget kapnak az induláshoz, mi megtanítjuk őket „járni” és elindulni az első vásárlók megszerzésében és az ötlet rövid távú validálásában.

A tőkét gyűjtő brancskozosseg.hu néhány projektje – fotó: Brancskozosseg.hu

Mi a fő kihívás?
A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a közösségi tőkegyűjtés ebben a régióban egy új keletű dolog, ami sokak számára még nem ismert folyamat. Ennek okán edukálnunk kell a piacot és az embereket. Meg kell nekik mutatni, hogy egy olyan termék vásárlása, amit csak a jövőben kap meg, de ezzel támogatja a kezdő vállalkozásokat, valójában annyira nem kockázatos.

Mi a cél hosszabb időtávon?
Szeretnénk egy minél inkább a teljesítményt előtérbe helyező vállalkozói kultúra elterjesztését, és hogy minél többen merjenek vállalkozni. Illetve hogy a vásárlók is lássák azt, hogy tudatos döntéseikkel maguk is hatással vannak a társadalomra, a gazdaságra és a vállalkozói környezetre.

Az Interjú teljes terjedelmében a Makronóm oldalán olvasható.

Hogyan működik a közösségi finanszírozás?

A termékcélú közösségi finanszírozás lényege, hogy komoly bizalmat szavaz a vásárló/támogató egy projektnek, hiszen azelőtt vásárolja meg a terméket/szolgáltatást, hogyan az létrejött volna. Sőt, igazából ezeknek a vásárlásoknak köszönhetően jönnek létre ezek a projektek. Az USA-ban már az emberek 60-70 százaléka használja ezt az értékesítési és finanszírozási formát, hazánkban ez még csak 10-15 százalék. Ezért is nagy szó, hogy ez már nem egész egy év alatt a 18. sikeres kampány a Brancson. A Kickstarternek és az Indiegogónak hála a jutalomalapú közösségi finanszírozási forma évek óta világszerte népszerű, és 2022-ben megérkezett Magyarországra is. A Brancs az első hazai közönségre szabott online piactér, ahol az ország legfrissebb innovációit, termék- és szolgáltatásfejlesztési projektjeit közösségi finanszírozással valósítják meg, azaz az első vásárlóknak köszönhetően tud piacra lépni az adott vállalkozás vagy projekt. Az ötletgazdák a leendő vásárlóikkal – azaz a közösség erejével – gyűjtik össze a megvalósításához szükséges tőkét.

 

Nyitókép: a Brancskozosseg.hu csatapa, középen Kövesdi Gábor – fotó: Brancskozosseg.hu

Pénzügyek – te eléggé felkészült vagy?

Ezért fontosak a napi pénzügyek

A TrendFM-en futó Fintech Világa legújabb adásában a napi pénzügyek kapcsán Suppan Márton, a Peak alapítója és Érczfalvi András műsorvezető arról beszélgettek, hogy a családi bankolás hogyan járulhat hozzá a napi pénzügyek intézéséhez, akár az egész család hatékonyabb pénzkezeléséhez. Ezeknek a szolgáltatásoknak a segítségével az új generáció tudatos pénzügyi szokásokat tanulhat.

A pénzügyek tudatos kezelése, a sikeres pénzügyi döntéshozás elsajátítása élethosszig tartó tanulást igényel, amit nem lehet elég korán elkezdeni. Erre világít rá az OECD legutóbbi, 2020-as magyarországi kutatása is. E szerint a pénzügyi ismeretek terén jelentős a lemaradása a magyaroknak a világátlaghoz képest. A meglévő tudás gyakorlati alkalmazásában különösen alulmaradunk a többi országhoz képest.

A pénzügyek témája még nem része a NAT-nak

Annak ellenére van ez így, hogy bár a nemzeti alaptantervnek még nem része, de több hazai szervezet, például a Diákhitel Központ, a Magyar Bankszövetség és a Magyar Nemzeti Bank alapította Pénziránytű Alapítvány célzottan és rendszeres kampányokkal foglalkozik a pénzügyi edukációval.

Sokaknak a pénzügyi alapokat a szüleiktől kell elsajátítaniuk, akiknek pénzügyi ismeretei gyakran riasztóan alacsonyak. (Fotó: Pixabay)

Nyugaton valamivel jobb a helyzet a fiatalok pénzügyi ismerete terén. 2020-ban a brit fiatalok közel kétharmada (64 százalék) részesült pénzügyi oktatásban az iskolában. Ugyanakkor sokaknak a pénzügyi alapokat a szüleiktől kell elsajátítaniuk, akiknek pénzügyi ismeretei gyakran riasztóan alacsonyak.

Nem elég a tankönyvi tudás a pénzügyek kapcsán

Úgy látszik, hogy a tantervi oktatás nyújthat némi segítséget, mégis a leghatékonyabb módszer a fiatalok pénzügyi tudatosságának növelése érdekében az, ha már korán bevonják őket a pénzügyi szolgáltatásokba. Ebben segíthet a családi bankolás. Mára nem csak fintechek, hanem bankok is piacra dobtak olyan intuitív digitális megoldásokat, amelyek megváltoztathatják a pénzügyi edukáció folyamatát.

A családi bankolás lehetővé teszi a legfiatalabbaknak is, hogy biztonságos keret között, szülői felügyelet mellett, a gyakorlatban tanuljanak a takarékoskodásról, bankkártya használatról, pénzügyi alapfogalmakról, befektetésekről, banki szolgáltatásokról és a tudatos pénzügyi döntésekről. Így a felnövekvő generáció már egészen új szemlélettel és magas szintű kontrollal rendelkezhet a pénzügyei felett.

A külföldi jógyakorlatok között szó esik a műsorban a GoHenry és a Greenlight megoldásairól. Jó hír azonban, hogy már hazánkban sem csak társkártyák és junior bankszámlák érhetőek el a kiskorú ügyfelek számára. A digitális megoldásairól híres Gránit Bank Family szolgáltatása segítségével már iskolás kortól bevezethetik a szülők gyermeküket a pénzügyek világába. Mindezt egy a gyermekekre szabott, takarékoskodással és játékos zsebpénz-kezeléssel kiegészülő mobilapplikációval tehetik meg.

A Fintech.hu egyébként a naprakész hírek és elemzések mellett egy új kiadvány-sorozattal, a Sparks_EDU-val járul hozzá a digitális pénzügyi ismeretek terjesztéséhez. A kiadványuk célja, hogy konkrét, kézzelfogható és a mindennapokba azonnal beépíthető tudást adjon át a fiatalok és azon érdeklődők számára, akik fejlesztenék digitális pénzügyi és fintech ismereteiket.

A sorozat első kiadása a családi bankolás lehetőségeit és előnyeit járja körbe.

Fotó: Pixabay.com

A ChatGPT vizsgázik az egyetemisták helyett, megijedtek a tanárok 

A ChatGPT népszerűsége kiveri a biztosítékot a tanároknál

A sokat emlegetett ChatGPT egy mesterséges intelligencia (MI, angol rövidítéssel AI), amely sokféle feladatot tud ellátni. Így több között: szerelmes levelet, vagy programot ír. Mi több: újabban besegít az iskolás munkák, a házi dolgozatok megírásába – nyilván ezt már a tanárok sem nézik jó szemmel.

Nem csupán otthon, de egy online dolgozat közben (vagy számítógépes, iskolai írásbelin, akár mobiltelefonról) is egyre gyakrabban használják a programot elsősorban az egyetemisták. Így néhány tanár arra kényszerült, hogy az eddig elektronikusan íratott dolgozatot újra papirosra váltsa. 

Az ausztráliai Deakin Egyetem egyik oktatója elmondta, hogy a nyári időszakban az általa javított vizsgák közül körülbelül minden ötödiknél használtak mesterséges intelligenciát.

A témában az Uniside.hu is írt a közelmúltban egy részletesebb cikket. Olvasd el a ChatGPT kapcsán készült írásunkat.

A ChatGPT tanárok kedvence is lehetne?

Az OpenAI segítő kezet nyújt a kétségbeesett tanárok számára, ám figyelmeztet: a program – egyelőre, illetve finoman szólva  – nem tökéletes.

Egy blogbejegyzésben az OpenAI egy új ellenőrző eszközről írt, amelyet arra képeztek ki, hogy megkülönböztesse az ember és az MI által írt szöveget. Az Open AI kutatói szerint bár „lehetetlen megbízhatóan felismerni minden mesterséges intelligenciával írt szöveget”, egy jó program valamennyit mégis képes kiszűrni. Az eszköz hasznos lehet olyan esetekben, amikor a mesterséges intelligenciát „csalásra” használják.

Az új ellenőrző program az MI által írt angol nyelvű szövegeknek csupán 26 százalékát azonosította be jól. Továbbá az esetek 9 százalékában számítógépes fogalmazásnak titulálta az emberek által írt szöveget.

A kutatók szerint a szövegfelismerési hatékonyság egyenesen arányos a fogalmazás hosszával. Minél hosszabb egy írás, annál nagyobb valószínűséggel helyes a szoftver  megállapítása – főként angol szöveg esetén, hiszen egyelőre leginkább itt használható a program.

Van, ahol tiltják, máshol támogatják

Megosztóak a ChatGPT-vel – és összességében az MI-vel – kapcsolatos kérdések. Néhány iskolában betiltották használatát, máshol azonban támogatóak.

Kevin Roose, a New York Times újságírója szerint: egy New York-i tanárokból és állami iskolai igazgatókból álló csoportnak tartott előadáson a részvevőket elsősorban a népszerű ChatGPT érdekelte. Úgy látja: az oktatók bizony félnek a következményektől, elsősorban a korábban említett csalásoktól. 

Ám a középiskolákban is hasznát vehetik a programnak: akad oktató, aki a dolgozatai értékeléseinél Mi-t használ, hiszen az jóval részletesebb értékelést ad, mint amilyet ő maga adott volna, és ráadásul gyorsabban is!

Érthető a tanárok aggodalma: a programozók sokak szerint újfajta „szörnyet” szabadítottak ki, melynek korlátai még nem ismertek. Nem meglepő ezek után, hogy valamennyi New York-i állami iskola betiltotta annak használatát az iskola számítógépein. Igaz, ez nem állítja meg a diákokat abban, hogy otthon használják.

A New York Times le is vonta a következtetést. E szerint az elmúlt hetekben több tucat pedagógussal beszélgettek, és arra jutottak, hogy a ChatGPT kitiltása az osztályteremből nem az igazi. Az iskoláknak inkább a mainál sokkal átgondoltabban kéne alkalmazniuk a ChatGPT-t, mint oktatási segédeszközt, amely felszabadíthatja a diákok kreativitását, személyre szabottan korrepetálhat.

Nyitókép: Unsplash.com

A szellemi munkahelyek növekedése nálunk kimagasló ütemű

Az ismert tengerentúli gazdaságkutató portál a newgeography.com pár hetes elemzése szerint a legfontosabb a jövőnkre nézve, hogy a következő évtizedekben mely országok, régiók fognak kiemelkedni a gazdaság, a társadalom fejlődése terén.

A portál szerint ennek kulcsát a tudásalapú munkahelyek, a tudásalapú gazdaság megteremtése, továbbá megerősítése jelenti – a Newography elemzését a Makronóm decemberi írása idézi részletesen.

Jó ha tudod azt is, hogy a tudásalapú gazdaság hangsúlyosan megjelenik a kormányzat gazdaságfejlesztési és innovációs stratégiájában. Érdemes ebben az írásban a gazdaságpolitika 3., 5., 8., valamint 9. számú pillérével összehasonlítani a Newography.com friss adatait, megállapításait.

 

Az európai szellemi kapacitás amerikai szemmel

Európa nehéz időket él, a közelmúltban csengett le a Covid járvány több globális hulláma, háború van Ukrajnában és infláció sújt minket. Ám jelentős mozgásoknak vagyunk tanúi a gazdasági fejlődésben Európán belül. Így jobban megértjük, hogyan fog alakulni a gazdasági térkép a következő globális növekedési fázisban – indítja a tudásalapú gazdaságra koncentráló tanulmányát a Newgeography.com két neves szerzője. Ők Nima Sanandaji, aki az European Centre for Entrepreneurship and Policy Reform igazgatója, illetve Klas Tikkanen, aki a Nordic Capital ügyvezetője.

Szerintük alapvető, hogy Európa az eddigieknél egységesebb képet mutat. Az utóbbi évtizedek digitalizált és tudásintenzív világában nem csak az Unió, de Nagy-Britannia, Svájc, Izland és más, földrajzilag közeli gazdaságok is lényegében egybeforrtak. Így Amerikának immár teljesen egységes piacként érdemes tekintenie Európára, kiváltképp a tudásgazdaság területén, a szellemi, illetve fehérgalléros munka, és az ilyen vállalatok és vállalkozások terén.

A tudásalapú társadalom témájáról ebben a megközelítésben a Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe, a HNI is számot ad, hasonló eredményre jutva.  

 

Mit jelent a szellemi, fehérgalléros munka?

A fehérgalléros munka a szellemi munkaköröket jelenti. Az elnevezés onnan ered, hogy Amerikában a jellemzően irodai munkát végző alkalmazottak inggallérja eredetileg fehér volt. Ide tartoznak azok, akik a modern gazdaságok igazi húzóágazataiban, bármely digitalizált vagy technológiai területen, az innovatív projektekben, kutatás-fejlesztésben vagy bármilyen olyan munkakörben dolgoznak, amelyhez szellemi tudástőke szükséges. 

Tágabb értelemben természetesen az oktatás, az adminisztráció, a pénzügyi rendszer, az infokommunikáció. Sőt az ipar, a logisztika és a kereskedelem szellemi munkahelyei, továbbá minden olyan szolgáltatás ide sorolható, ahol a munka jellege a fentiek megfelel. 

 

Immár a mi régiónkban van a szellemi munkahelyek növekedésének jövője!

A tudásalapú munkahelyek nem Nyugat- és Észak-Európában (mint korábban), hanem nagyrészt Dél-Európában és Kelet-Közép-Európában nőnek ki a földből gomba módra – állapítja meg az amerikai tanulmány. Abban a két régióban, amely korábban jelentősen elmaradt az északi és nyugati régiótól – teszik hozzá. Az olyan helyek, mint Stockholm és London továbbra is vezető tudásközpontok maradnak, ugyanakkor ma már

három kelet-közép-európai fővárosi régió, Pozsony, Budapest és Prága az, ahol a legnagyobb a tudásmunkások koncentrációja.

A kutatók megerősítik: az angol, mint közös munkanyelv és a szoros digitális összekapcsolódás egyre inkább integrált gazdasággá formálja Európát.

 

Mit vizsgáltak a tanulmány készítői?

Az elmúlt hat évben 31 európai országban és 280 régióban követték nyomon, hogyan alakult a magas tudásintenzitású vállalkozásokban foglalkoztatott munkaképes korú népesség aránya Európa-szerte. Míg 2020-ban a globális világjárvány és a gazdasági visszaesés miatt átmenetileg csökkent a tudásintenzív munkahelyek száma, 2021-ben ismét növekedés tapasztalható.

Az elemzés azt vizsgálja részletesen, hogy miként változott a „brain business”, azaz főként agyakat alkalmazó vállalkozások munkahelyeinek koncentrációja az idők folyamán. 2014 óta kilenc európai országban 33 százalék feletti növekedést tapasztaltak. 

A legnagyobb növekedés Észtországban történt, méghozzá 72 százalékos, amelyet Magyarország követ 62,2 százalékkal!

Ráadásul a Top 7 országból hat kelet-közép európai, csak Ciprus lóg ki kicsit.

A Top 3 országot nézve egyértelműek az eredményeink. Erős, hozzánk hasonló régiós versenytársakat is leelőzünk, mint Lengyelország, Csehország vagy éppen Szlovákia!

 

A fehérgalléros munkahelyek koncentrációjának változása (egy munkaképes korú lakosra vetítve) 2014–2021 között

 

(Forrás: Newgeography.com)

A tanulmány szerint tehát igen jelentős elmozdulás zajlik. Az „agyelszívó” vállalkozások munkahelyei Európa azon részein növekednek, ahol a tehetségek bőséges kínálata és a tehetségek foglalkoztatásának viszonylag alacsonyabb költségei együttesen hatnak.  


Mennyien dolgoznak ilyen tudásintenzív területeken?

A tudásintenzív munkahelyek koncentrációja Svájcban a legmagasabb, ahol a népesség 10,1 százaléka dolgozik agyi üzleti munkakörökben. Írországban ugyanilyen magas a tudásintenzív cégek foglalkoztatási aránya, majd Svédország következik, ahol a lakosság 9,3 százaléka dolgozik brain business munkahelyeken. Írország azért került a második helyre az „agyelszívó” üzleti munkahelyek indexében, megelőzve Svédországot, mert az ország számos amerikai technológiai vállalatot vonzott, és olyan politikával rendelkezik, amely a hazai vállalkozói tevékenységet is ösztönzi.

Nagyvárosaink itt keletebbre nagyon elhúztak!

Régiónkban Pozsony és vonzáskörzete kiemelkedik: itt a legnagyobb az agyelszívó vállalkozások munkahelyeinek koncentrációja. E régió munkaképes korú lakosságának több mint 22 százaléka tudásintenzív cégeknél dolgozik. 

Ki kell emelni azonban, hogy a második és harmadik helyen Budapest és Prága áll, fej-fej mellett. Majd Stockholm, Felső-Bajorország (München, Ingolstadt, Rosenheim, Freising), Párizs, Koppenhága, az oxfordi régió, Varsó és London következik.  

Hol dolgozik a legtöbb szellemi – avagy „agyas” alkalmazott?


A foglalkoztatottak számát tekintve a franciák vezetnek. Párizsban több mint 1,2 millió brain business munkahely van. Továbbra is az egyetlen olyan régió Európában, ahol több mint egymillió alkalmazott dolgozik tudásintenzív vállalkozásokban. Érdekesség, hogy a hét, Párizzsal együtt dél-európainak sorolt régió brain business munkásainak ez több mint a fele! Dél-Európa fővárosi régióiban ugyanis (ideértve Párizst, Madridot, Rómát, Lisszabont, Athént, Ciprust és Máltát) összesen több mint 2,3 millió „brain business” munkahely van. 

szellemi diákmunka munka

Diákok egy menő szellemi munkahelyen  (Forrás: Unsplash)

Ez ma már mennyiségét tekintve több mint a nyugat-európai fővárosokban (London, Berlin, Amszterdam, Bécs, Brüsszel, Luxemburg) összesen megtalálható 1,7 millió tudásintenzív foglalkoztatott. 

Ugyanakkor a kelet-közép európai és a balti országok fővárosaiban (Varsó, Budapest, Bukarest, Prága, Szófia, Pozsony, Zágráb, Lettország, Ljubljana, Vilnius és Észtország) összesen közel 1,5 millió ilyen típusú munkahely van. 

Az északi nemzetek természetesen ma is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak e munkahelyek létrehozásában, de érdemben kisebb a népességük. Az észak-európai fővárosi régiókban (Stockholm, Koppenhága, Helsinki, Oslo és Izland) összesen mintegy 700 000 „brain business” munkahely van.

Dél- és Kelet-Közép-Európát (beleértve a balti kis államokat) gyakran úgy tekintik, hogy gazdasági fejlődésben lemaradásban van Nyugat- és Észak-Európához képest, ám mostanra felzárkózott – állapítja meg a friss tanulmány.

 

További részletek itt olvashatók:

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221204_elvonalban_szellemi_fehergalleros_munkahelyek_novekedes_EU_Newgeography

 

Íme, a legendás amerikai szólásszabadság – ott sem mer minden diák véleményt mondani

Ahol a szólásszabadság „született” – és ahol most gond van vele…

Az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatásában tanulók közel 60 százaléka tart a nyílt véleménynyilvánítástól – derül ki egy friss elemzésből. Mi több: olykor éppen a szólásszabadságra hivatkozva hallgattatják el, hurrogják le a jelentős kisebbségbe szorult konzervatív véleményeket, gondolkodókat az amerikai felsőoktatásban – írja a Zerohedge.com nyomán a Makronóm.

A Buckley éves felmérése szerint az egyetemisták közel 60 százaléka tart attól, hogy mások előtt politikai/világnézeti véleményt nyilvánítson az osztályteremben vagy a kollégiumban, esetleg a campuson. E friss kutatás eredménye egybevág más, hasonló felmérésekkel

– írja a Zerohedge.com írását idézve a Makronóm. Kokrétan a diákok 63 százaléka jelezte, hogy megfélemlítve érzi magát a társaitól eltérő vélemény hangoztatása vagy akár online közzététele/megosztása miatt.

A jelenség ellenére az amerikai főiskolák és egyetemek továbbra is kizárják a politikai szerepet vállaló republikánus és konzervatív oktatókat; továbbá fenntartják a politikai, világnézeti véleménynyilvánítások kvázi tilalmát. 

A különböző amerikai államok 65-féle felsőoktatási karán végzett felmérés szerint a karok több mint felénél egyetlen regisztrált republikánus beállítottságú oktató sincsen. A készítők ugyanakkor elismerik: a legtöbb válaszadó oktató bizalmasan elismerte, hogy sok felsőoktatási karon ritkán találni nézeteiket nyilvánosan is vállaló republikánusokat vagy konzervatívokat. 

Liberális megközelítés és elvárások, furán értelmezett szólásszabadság

A több mint 800 diák körében idén ősszel készült felmérés során számos, liberális nézeteket valló diák is részt vett. A válaszok alapján ugyanis a tanulók kétharmada minden professzortól, sőt iskolai segítő például adminisztratív munkát végző személytől megkövetelné, hogy a sokszínűség, a méltányosság és a befogadás mellett tegye le a voksát.

A legtöbb kar túlnyomórészt demokrata és liberális – állítják a felmérés készítői. E „sokszínűség” általában a mérsékelt baloldali nézetektől egészen a szélsőbaloldalig terjed.

Más felmérések, hasonló eredmények a szólásszabadság tekintetében

Ha azt gondolnánk esetleg, hogy a fent idézett friss felmérés és a korábbi hivatkozások nagyon elfogultak, akkor idézzünk egy másikat.

E szerint az amerikai jogászprofesszoroknak mindössze kilenc százaléka vallotta magát konzervatívnak. A republikánus vagy konzervatív tagok e látványos hiányát, kisebbségét számos karon sok akadémikus csak vállvonogatva veszi tudomásul. Pedig egy neves lapban, a Harvard Journal of Law and Public Policy című folyóiratban is nemrégiben megjelent ez a publikáció, mégpedig eléggé figyelemfelkeltő címmel: „A szólásszabadság hanyatlása az Egyesült Államokban”.

free speech unsplash

Szólásszabadság Amerikában (Fotó: Unsplash)

Figyelemre méltó az is, hogy egy korábbi, még 2017-ben publikált tanulmány szerint a karoknak mindössze 15 százaléka nevezhető konzervatív beállítottságúnak. Ez annak lehet az eredménye, hogy az oktatók évek óta saját ideológiai preferenciáikat ismétlik, és lényegét tekintve felszámolják az amerikai felsőoktatási karokon egykor létező sokszínűséget. 

E trend pedig az olyan felvételi rendszerek eredménye, ahol a konzervatív vagy libertariánus tudósokat gyakran elutasítják. Az ilyen tudósok, kutatók és tanárok tömeges visszaszorítása rendszerszintű problémát jelez.  

A legutóbbi felmérést a College Free Speech Rankings tavaly tette közzé, miután megkérdezték a 159 legjobban rangsorolt amerikai főiskola és egyetem 37 000 hallgatójának hatalmas mintáját.

A felmérésből kiderült, hogy az egyetemisták hatvanhat százaléka szerint a szólásszabadság legitim formája, ha lekiabálnak egy felszólalót, hogy megakadályozzák a felszólalását.

További 23 százalék úgy véli, hogy erőszakot lehet alkalmazni egy beszéd meghiúsítására. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden negyedik diák támogatja a beszédek erőszakos elhallgattatását.

Elhallgattatni az ellentétes véleményformálót – szólásszabadság ide vagy oda

Néhány egyetemista szerint a szólásszabadság magában foglalja mások elhallgattatásának jogát is. A Berkeley-n például aggodalomra adott okot az effajta vétó alkalmazása, mivel az erőszakos tüntetőknek sikerült elhallgattatniuk a felszólalókat, köztük az ACLU (American Civil Liberties Union, egy jól ismert, több mint 100 éves amerikai jogvédő szervezet) egyik előadóját, aki a szólásszabadságról beszélt.

Mind a diákok, mind egyes oktatók fenntartották ebben az esetben is azt az álláspontot, hogy joguk van elhallgattatni azokat, akikkel nem értenek egyet. Sőt, még a diákújságok is úgy nyilatkoztak, hogy az „ellenzéki beszéd” nem tartozik a szólásszabadság védelme alá. 

A szerző kifejti, hogy az egyetemi élet a nézőpontok sokszínűségéről és az egyetemi campusokon tapasztalható intellektuális kihívásokról is szól. A sokszínűség hiánya azonban azoknak kedvez, akik ennek az új ortodoxia helyesnek vélt oldalán állnak. 

További részleteket olvashatsz az amerikai szólásszabadság témájában az alábbi cikkben:

https://makronom.mandiner.hu/cikk/20221213_amerikai_diakok_velemeny_szolasszabadsag_konzervativ_republikanus_Zerohedge

Ez a 10 leginkább megbánt főiskolai szak Amerikában

Egyes szakértők azt állítják, hogy Amerikában az alapdiploma értéke egyre csökken, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a munkatapasztalatokra, gyakorlatra, karrierépítésre. Egyre több vállalat, köztük sok technológiai is, eltörli a diploma követelményeket számos munkakörben.

A Georgetown Egyetem Oktatási és Munkaerő Központjának jelentése szerint azonban – s ezt a hazai adatok is megerősítik – szinte mindig megéri diplomát szerezni. A jelentés szerint

az alapfokú diplomával rendelkezők általában 84 százalékkal többet keresnek,

mint a csupán érettségivel rendelkezők, és minél magasabb az iskolai végzettség, annál nagyobb a jövedelem is.

 

Nincs ez másként hazánkban sem, hiszen a diplomás átlagbér ma már duplája, háromszorosa is lehet a képesítés nélkül végezhető munkakörökben elérhető fizetésekének. Tanulmányi területekre lebontva azonban a különbség még szembetűnőbb – írta a minap a Makronóm elemző cikke.

Azok a diákok, akik kifejezetten a természettudományok, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika területén tanulnak, várhatóan a legtöbbet fogják keresni.

Mellettük az egészségügyi és az üzleti szakok is a jól fizető állások betöltését lehetővé tevő szakok közé tartoznak, amelyek a bölcsészettudományi és humán szakokhoz képest már a belépéskor magasabb éves átlagos béreket eredményeznek, és a pályafutás során is jelentősen magasabbak – állapította meg a Georgetown Center a CNBC friss anyagában.

Mégis, a főiskolai diplomával rendelkező álláskeresők 44 százaléka megbánta korábbi szakterületi választását.

A ZipRecruiter több mint 1500 állást kereső főiskolát végzett felmérése szerint az újságírás, a szociológia, a kommunikáció és az oktatás vezette a leginkább megbánt főiskolai szakok listáját (lásd táblázatunkat).

„Bár a diákok az iskolaválasztáskor a fizetésen és a munkahely biztonságán túlmutató okok miatt is választhatják ezeket a területeket, amikor lediplomáznak, szembejön a valóság. Amikor már alig tudod kifizetni a számláidat, a fizetésed fontosabbá válhat” – mondta Sinem Buber, a ZipRecruiter vezető közgazdásza.

Azok közül a diplomások közül, akik megbánták a választott szakot, a legtöbben azt mondták, hogy ha visszamehetnének, most inkább az informatikát vagy az üzleti adminisztrációt választanák.

Összességében a legjobban fizető főiskolai szakokon végzettek 3,4 millió dollárral (cca. 1,35 milliárd forint) többet keresnek Amerikában egy életen át, mint a legrosszabbul fizető szakmákat adó szakok végzősei.

A jó karrierlehetőségekkel és magas kezdő fizetéssel a munkaerőpiacra lépő diplomások a legelégedettebbek a szakterületükkel – állapította meg a ZipRecruiter álláskereső oldal is.

Harmonikus Növekedési Index: új mérőszám a gazdasági teljesítményhez

A gazdasági teljesítmény mérésének egyik legáltalánosabb mutatószáma az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) ugyan pontos leírást ad egy ország aktuális gazdasági teljesítményéről, viszont számos egyéb szempontot figyelmen kívül hagy. Legnagyobb hiányosságai abban rejlenek, hogy nem veszi figyelembe, hogy a társadalom egyes csoportjai milyen mértékben részesülnek a gazdasági fejlődés eredményeiből, továbbá hogy a bővülés üteme mennyire fenntartható hosszabb távon.

A Makronóm Intézet éppen ezért hozott létre egy új mérőszámot Harmonikus Növekedési Index (HNI) néven, melynek célja, hogy valós képet mutasson a világ országainak hosszú távú egyensúlyi növekedési pályájáról, nemcsak a gazdasági fejlettséget, hanem annak fenntarthatóságához szükséges tényezők sokaságát is figyelembe véve.

Miért szükséges egy új gazdasági mérőszám?

Egy új, a korábbiaknál átfogóbb mérőszám alkalmazását az is indokolja, hogy a fejlett országok egy főre jutó GDP-növekedése a jelenlegi válságtól függetlenül is egyre lassuló tendenciát mutat, továbbá az országokon belüli egyenlőtlenségek is konfliktusokhoz, valamint torzított és erőltetett fejlődési pályához vezethetnek. Így szükségessé vált az újraelosztási csatornák részletes elemzése, valamint a növekedéshez való hozzájárulásuk mérése.

„A gazdasági környezet változékonysága miatt azon országok, amelyek felkészülnek a válságidőszakok kezelésére, hatékonyabban tudnak hosszú távon is működni. Azonban kérdés, hogy a gazdaság fenntarthatósága mely pillérek mentén mutatható meg a leginkább. A negyedik ipari forradalom berobbanása megváltoztatja a munkaerőpiaci elvárásokat és azon országok, melyek felkészültnek mutatkoznak ezen innováció befogadására, jobb helyzetbe kerülhetnek a következő évtizedekben.

Fontos rávilágítani tehát, hogy mely mechanizmusok szolgálják a munka- és tudásalapú társadalom megszilárdítását, amelyben az ország termelékenysége mind a szellemi, mind a fizikai munkaerőben megmutatkozva prosperálni tud” – hívta fel a figyelmet Dr. Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Komplex gazdasági módszertan

A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexe (HNI) egy objektív, adatalapú, komplex statisztikai módszertant alkalmazó, ugyanakkor értéket képviselő kompozit mutatószám. A megalkotása mögött húzódó fő értékítélet, hogy a hosszútávú gazdasági fejlődési pályát nem erőltetett módon, hanem a társadalmi, demográfiai, környezeti és munkaerőpiaci tényezők egyensúlyával szükséges elérni és fenntartani.
A HNI hat pilléren alapulva hivatott kezelni az egy főre jutó GDP-adat korábban megnevezett hiányosságait. Ezen pillérek a Gazdasági fejlettség, a Munka- és tudásalapú társadalom, továbbá a Gazdasági-, Környezeti, Társadalmi- és Demográfiai- fenntarthatóság. A pillérek együttes vizsgálatából következtethetünk az országok növekedési pályáinak hosszútávú fenntarthatóságára.

Szubjektív értékelés helyett gazdasági adatelemzés

Nemzetközi szakmai szervezetek már korábban is több alternatív mutatót kínáltak a gazdasági fejlettség, valamint az országok jólétének számszerűsítésére, melyek képesek árnyalni az egy főre jutó GDP-adatokat. A szakirodalomba leginkább beágyazott két index a Világgazdasági Fórum (WEF) Inkluzív Növekedési Indexe és az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexe, melyek hasonlóak a Makronóm Intézet mutatószámához, ugyanakkor a legnagyobb újítást a HNI a változók súlyozásában adja.

Míg a két, széles körben elterjedt index esetében szakértői vélemények alapján, szubjektív súlyokkal történik az összesített index kialakítása, addig a Makronóm Intézet egy komplex többváltozós adatelemzési módszer segítségével kombinálja a felhasznált változókat. Ez utóbbi módszer hatékonyabb, mivel csupán az adatokat felhasználva, szubjektív ítéletektől mentesen határozza meg, hogy melyik változót milyen súllyal szükséges figyelembe venni ahhoz, hogy az országok közötti különbségek a leginkább megmutathatóak legyenek.

A Makronóm Intézet Harmonikus Növekedési Indexének kialakításakor figyelembe vették a jelenleg is létező és a szakirodalomba már beágyazott hasonló indexek felépítését, módszertanát és jelentéstartalmát. A HNI a különböző országok fenntartható egyensúlyi növekedési pályáiról, valamint azok összehasonlításáról ad képet, ugyanakkor módszertani alapjai jelentősen építenek azokra a kritikákra, amelyeket például a WEF Inkluzív Fejlődési Indexével vagy az ENSZ Emberi Fejlettségi Indexével szemben fogalmaztak meg. Korábban számos egyéb kutatóintézet próbált az egy főre jutó GDP-hez képest többletinformációval rendelkező indikátort készíteni, amelyekből – akár módszertani szempontból, a változók kiválasztásával, akár az index által átadott üzenet tekintetében – a Makronóm Intézet indexe is kiindult.

Magyarország nem csak gazdasági értelemben jó – HNI-ben az első helyen vagyunk a fejlődő országok között

A Makronóm Intézet a rendelkezésre álló adatok alapján 87 országra kiterjedő nemzetközi vizsgálatot végzett (azon országok nem szerepelnek az indexben, amelyeknél a kumulált adatelérhetőség – tehát az eredeti adatok aránya – nem érte el a 80 százalékot, valamint egy adott pillérben ugyanezen érték nem érte el az 50 százalékot).
Ennek megfelelően 2005-től 2019-ig volt lehetőség vizsgálni a kiválasztott változókat, melyek a már korábban említett hat dimenzióban kerültek elhelyezésre.
Magyarország 2012 óta jelentős növekedést mutatott az összesített indexben, leginkább a munka- és tudásalapú társadalom, valamint a gazdasági fenntarthatóság dimenziókban elért fejlődésnek köszönhetően. Míg az előbbi dimenziót leginkább a foglalkoztatási ráta, a munkatermelékenység, valamint a munkanélküliségi ráta határozzák meg, addig az utóbbiban a nettó megtakarítások, a folyó fizetési mérleg pozitív egyenlege, valamint a kamatkiadások adják a növekedés motorját.

Ezzel a növekedéssel 2019-ben hazánk az 1. helyen állt a fejlődő országok rangsorában, míg 29. helyen a teljes rangsorban, megelőzve ezzel olyan fejlettnek sorolt országokat is, mint Olaszország, Horvátország és Lengyelország.

A 2019. évi összesített index alapján készült rangsorban Izland, Norvégia, Svédország, Svájc és Dánia állnak az első 5 helyen. Ha azonban a dimenziók szintjén vizsgáljuk meg a helyezéseket, láthatjuk, hogy jelentős eltérések vannak az országok fejlődési pályáiban. Például míg Kína és az Amerikai Egyesült Államok a gazdasági fenntarthatóság és gazdasági fejlettség kategóriákban előkelő helyen szerepelnek, addig a környezeti fenntarthatóság dimenzióban mindkét ország jelentős lemaradásban van, így az összesített index értékben is hátrébb szorulnak. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a skandináv országok igen előkelő helyen szerepelnek a környezeti fenntarthatóság dimenziójában, ugyanakkor a demográfiai dimenziót teljes egészében az afrikai kontinens, valamint a közép- és dél-ázsiai országok dominálják.

1. ábra – Magyarország HNI értékének (bal tengely, az oszlopokon is feltüntetett értékkel) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban

Gazdasági fenntarthatóság terén kiemelkedik Magyarország

A globális összehasonlítás mellett fontos Magyarország mérőszámait külön is kiemelni és megvizsgálni, hiszen gazdaságunk kiemelkedő eredményt ért el számos dimenzióban, valamint a fejlődő országok közül számos versenytársunkat megelőztük. A HNI leginkább az országok közötti relatív összehasonlításra alkalmas és nincs egy abszolút „optimális” érték, amelyet egy országnak el kell érnie a jólétért. Így nem csak az index nominális értéke, hanem az országok közötti rangsor is tükrözi azt, hogy a fejlettséget mérő hagyományos mutatókhoz képest mennyiben tud több információt nyújtani az új mutatószám.

2. ábra – Magyarország HNI dimenzióinak változása, valamint a hozzájuk tartozó helyezések (jobb tengely) a fejlődő országok között és a teljes rangsorban

Magyarország növekedési pályája a vizsgált időperióduson belül 2005 és 2012 között stagnáló, a globális világválság évei után pedig csökkenő tendenciát mutat az idősor, amely konstans index mellett csökkenő helyezést jelent a többi országgal összehasonlítva.

Ugyanakkor a 2012 utáni periódusban növekvő tendenciát és a fejlődő országok közötti rangsorban első helyezést, míg a globális rangsorban 29-ik helyezést értünk el.

A képek forrása: 123rf.com

Érdekel a gazdasági oktatás? Nézz körül, olvasgass portálunkon az ilyen anyagok közt:

A világ toplistájára került a Corvinuson is elérhető üzleti képzés

 

Ezzel az új nemzetközi innovációs rendezvénnyel erősítenek az egyetemek

 

A Corvinus ismét a Financial Times globális top100-as listáján

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu