március 15. – Diplomátszerzek

Mutatjuk milyen filmeket érdemes megnézni a ’48-as hősökről

A kőszívű ember fiai (1965)

Várkonyi Zoltán életművében csak úgy sorjánzanak a történelmi filmek. Hisz ő rendezte az Egri csillagokat, a Kárpáthy Zoltánt vagy épp a Fekete gyémántokat is. A kőszívű ember fiai volt az első Jókai adaptációja, a bemutató idején pedig az elvárások nagyobbak aligha lehetettek volna. Hisz a költségvetés a korabeli beszámolók alapján magasabb volt, mint bármelyik korábbi magyar filmnél. Volt olyan csatajelenet, amelynél 1500 statisztát mozgattak meg. Maga a rendező nevezte a produkciót a „magyar Kleopátrának”, utalva a korabeli történelmi eposzok, így például a Ben-Hur vagy a Kleopátra monumentális stílusára. A végeredmény pedig mai szemmel is lenyűgöző: Várkonyi filmjében a ’48-as forradalom és Jókai Mór története a Baradlay-testvérekről bámulatos képekben jelenik meg. Ez azon kevés magyar filmek egyike a 60-as évekből, amelynél kiváló minőségű amerikai Kodak nyersanyagot használtak a forgatásnál.

80 huszár (1978)

Sokáig a ’48-as szabadságharcról szinte csak a heroikus történelmi tablók készültek, amire jó példa az 1953-as Föltámadott a tenger is. A bemutatása idején a 80 huszár azért is volt egyedülálló, mert egy teljesen realisztikus, földhözragadt történetben elevenítette meg a forradalmat. A történet a Lenkey-századról szól, amely a harcok kipattanása után hazaszökött Galíciából, hogy kiállhasson a magyar ügy mellett. Ám ebben a filmben nincsenek nagyszabású csaták. A katonaszázad gyötrelmes vonulását követjük végig. A film realizmusára jellemző, hogy amikor a történet szerint piócát kellett tenni az egyik szereplőre, valódi orvosi piócákat használtak a forgatáshoz. A 80 huszár vége különösen megrázó: aki egyszer látta, aligha felejti.

Guerilla (2019)

Kárpáti György Mór első nagyjátékfilmje is a realizmus felöl közelít a szabadságharchoz. Bár nem olyan eredményesen, mint a 80 huszár, de a Guerilla még így is figyelemreméltó. A cselekmény a forradalom végén indít: Világosnál a fegyvert már letették Görgey-ék, de az országban még nem mindenki tudta, hogy a harcok véget értek. A főhős a vereség után csatlakozik egy csapat ellenállóhoz. Sajnos középtájon a film kicsit leül, de a Guerilla föleg a nyitásnál és a zárójeleneteknél így is jeleskedik.

Erkel (1952)

Keleti Márton rendezése nem csupán a zeneszerzőről szól, hanem egyfajta tablót rajzol a forradalom felé vezető útról és a szabadságharcot követő „nemzeti gyászról”. A címszerepet alakító Pécsi Sándor annyira komolyan vette a felkészülést, hogy a forgatás előtt Erkel egykori lakóhelyeit látogatta, és zenetörténészekkel konzultált, hogy a legapróbb gesztusokat is eltanulja. A film cselekményében számos nagy történelmi alak jelenik meg Liszt Ferenctől, Kölcsey Ferencen át Petőfi Sándorig.  A történet csúcspontja a Hunyadi László opera megszületése, amely a filmben nemcsak művészeti alkotás, hanem egyfajta érzelmi gyújtózsinórja a közelgő szabadságharcnak.

Most vagy soha! (2024)

Lóth Balázs rendezése inkább eltávolodik a klasszikus historikus regények világától, és helyette a hollywoodi akciófilmek eszköztárához nyúl. Itt Petőfi Sándor alakja egyfajta romantikus akcióhősként jelenik meg. Azt pedig, hogy inkább kalandfilmmel van dolgunk, semmint klasszikus értelemben vett történelmi filmmel, azt a cselekménybe beemelt fiktív ellenlábas, a császári titkosügynök jelenléte teszi igazán egyértelművé. A produkció roppant ambíciózus: Fóton például 1,5 hektáron építették fel a korabeli Pest-Buda díszletvárosát, a Pilvax kávéháztól a sáros utcákon át a Landerer-nyomdáig.

A Márciusi Ifjak és a forradalom kitörése

A forradalom vezéralakja

Petőfi Sándor neve összefonódik a márciusi ifjak történetével, akik az 1848-as forradalom kitörésekor Petőfiék soraiban harcoltak a szabadságért és az egyenlőségért. Petőfi nemcsak a magyar irodalom egyik legnagyobb költője, hanem a forradalom lelkes híve és vezéralakja is volt. Költészete nemcsak az irodalmi életet, hanem az egész nemzetet megszólította és inspirálta. Az ő szavai és tettei példát mutatnak arra, hogy milyen erő rejlik az egyénekben és a közösségekben, amikor egy közös ügyért, egy közös célért küzdenek.

A Márciusi Ifjakat közös cél vezérelte

Az 1848-as forradalom és szabadságharc ikonikus alakjai között kiemelkedő szerepet játszottak a Márciusi Ifjak, akiknek elkötelezettsége és radikalizmusa mélyen befolyásolta a magyar történelmet és irodalmat. Ezek a fiatal értelmiségiek a társadalom változását sürgették, és elkötelezett résztvevői voltak azoknak az eseményeknek, amelyek az országot az elnyomás és a függőség alól való felszabadulás útjára vezették.

Márciusi ifjaknak tágabb értelemben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc közvetlen előkészítésében, valamint az 1848. március 15-i eseményekben részt vett, harminc évnél fiatalabb személyeket, a radikális forradalmi szellem irodalmi képviselőit nevezi az irodalomtörténet. 

A Márciusi Ifjak különféle hátterű és képzettségű fiatalokból álltak, akiket egy közös vágy és cél vezérelt.Voltak köztük  írók, újságírók, jogászok és orvosok, akik Pest kávéházaiban és szellemi műhelyeiben találkoztak és szerveződtek egy történelmi szerepvállaló csoporttá.

A Márciusi Ifjak különféle hátterű és képzettségű fiatalokból álltak, akiket egy közös vágy és cél vezérelt. Voltak köztük írók, újságírók, jogászok és orvosok, akik Pest kávéházaiban és szellemi műhelyeiben találkoztak és szerveződtek egy történelmi szerepvállaló csoporttá. (Fotó: Wikimedia Commons)

Március 15-én kitört a forradalom

1848. március 14-én este Jókai Mór Petőfivel közös szállásán tartózkodott, amikor befutott az esti hajóval a hír, hogy Bécsben kitört a forradalom. Másnap, március 15. reggelén az ifjú magyar értelmiségi fiatalok lelkesedve hallgatták, amikor Jókai felolvasta a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta új költeményét, a Nemzeti dalt. Az eskü szavaitól lelkesedve az ifjak először a pesti egyetem joghallgatóihoz indultak, ahol lehívták diákokat az egyetem udvarára. Petőfi egy székre állva szavalta el először nyilvánosan a Nemzeti dalt, amelynek ez eskü szavait a tömeg fokozódó lelkesedéssel visszhangozta.

„Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!“ 

A jelenet megismétlődött az orvosi kar udvarán is. A pesti vásárra gyülekező nép a járókelőkkel együtt néhány ezer főre növekedett. Az ifjúság ezután Landerer és Heckenast nyomdája elé vonult, ahol cenzori engedély nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Ekkor született meg a magyar sajtószabadság, és így lett március 15. az 1848-49-es forradalom és szabadságharc első napja.

Kiemelt képünk forrása: Wikimedia Commons

Március 15. – Kitüntetések kimagasló teljesítményekért

Az UNIside munkatársai nevében szeretettel gratulálunk a március 15-ei ünnep alkalmából kitüntetett pedagógusoknak, oktatóknak, intézményvezetőknek, jelenlegi és egykori egyetemi tanároknak!

 

Széchenyi-díjban részesült kitüntetettek

ANISITS FERENC gépészmérnök, nyugalmazott vezetőmérnök, címzetes egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes pályafutása, a kimagasló magyar mérnöki teljesítmény egyik legjelesebb képviselőjeként a dízelmotorok fejlesztésében elért világszínvonalú eredményei, innovatív és sikeres mérnöki munkája elismeréseként;

GAÁL BOTOND teológus, matematika-fizika szakos tanár, nyugalmazott egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Magyarország számára kivételesen értékes, több évtizedes oktatói és kutatói tevékenysége, a keresztyén gondolkodás és a modern természettudományok kapcsolatának református történeti és elméleti alapjának kidolgozása terén kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként;

HORVÁTH TAMÁS LÁSZLÓ állatorvos, kutatóprofesszor, tanszékvezető egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes és nemzetközi szinten is jelentős neurológiai kutatásai, a magyar felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak kiépítése és a nemzetközi tudományos együttműködések kialakítása terén egyaránt kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként;

KAMARÁS KATALIN fizikus, kutatóprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során az infravörös spektroszkópia szilárdtestfizikai alkalmazásainak fejlesztése és hazai meghonosítása érdekében végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként;

KAPTAY GYÖRGY kohómérnök, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, különösen az anyagegyensúlyok, az elektrokémiai szintézis, a határfelületi jelenségek és a nanoanyagok tudományterületén elért eredményei, illetve kiváló oktatói és tudományos kutatói munkája, valamint értékes oktatás- és kutatásszervezői tevékenysége elismeréseként;

KOCSIS KÁROLY geográfus, intézetigazgató egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, különösen a nemzetközileg is jelentős geográfiai-kartográfiai gyűjtemény, a Magyarország Nemzeti Atlaszának megalkotása és kiadása érdekében, illetve a társadalomföldrajz területén végzett, Kárpát-medencei szemléletű kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként;

 

Novák Katalin köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Széchenyi-díjak átadásakor. (Fotó: Novák Katalin/Facebook)

MAROSI GYÖRGY JÁNOS vegyészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a polimer kompozitok és gyógyszerrendszerek innovatív, biztonságos technológiáinak kifejlesztése és ipari bevezetése terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményei, valamint iskolateremtő kutatói-oktatói tevékenysége elismeréseként;

MIKLÓSI ÁDÁM etológus, intézet- és tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a kutyák viselkedésének és problémamegoldó képességének vizsgálatával elért, világviszonylatban is jelentős kutatási teljesítménye, valamint a szociális robotok új generációját kialakító etorobotika megalapítása terén végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként;

PÉNTEK JÁNOS nyelvész, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a kisebbségben élő magyarság anyanyelvhasználatának kutatásában, illetve a népnyelv és a népi kultúra viszonyának vizsgálatában elért eredményei, valamint iskolateremtő oktatómunkája és példaértékű szociolingvisztikai, dialektológiai életműve elismeréseként;

RACZKY PÁL régész, professor emeritus, egyetemi tanár Magyarország számára kivételesen értékes, a Kárpát-medence újkőkorának és rézkorának meghatározó kutatójaként végzett iskolateremtő tudományos eredményei, nemzetközileg is nagyra értékelt kutatói, oktatói és tudományszervezői pályája elismeréseként;

SALMA IMRE légkörkémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása során a légkörkémia és -fizika területén, különösen az aeroszol keletkezésének, kölcsönhatásainak, valamint környezeti, éghajlati és egészségügyi következményeinek feltárásában elért eredményei, nemzetközileg is jelentős kutatói tevékenysége és magas színvonalú oktatói munkája elismeréseként;

SOLYMOSI-TARI EMŐKE Szabolcsi Bence-díjas zenetörténész, egyetemi docens, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, a zenetudományi kutatások és a zenepedagógia területén egyaránt jelentős eredményei, az általa szerkesztett és vezetett innovatív, a zene és a társművészetek magas színvonalú terjesztését szolgáló művészeti sorozatok tekintetében is kiemelkedő tevékenysége elismeréseként;

SPERLÁGH BEÁTA neurofarmakológus, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, különösen az agy energiaellátásáért felelős ATP molekula ideghálózatok közötti ingerületátviteli szerepének feltárása terén kivételes tudományos munkája, valamint a magyar gyógyszerkutatás sikeres nemzetközi képviselete terén is kiemelkedő szakmai tevékenysége elismeréseként;

SZUROMI SZABOLCS kánonjogász, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a középkori egyházi irodalom és kánonjogtörténet területén végzett, világviszonylatban is kiemelkedő és elismert alapkutatásai, valamint az ezekhez kapcsolódó új tudományos módszerek és elméletek kidolgozása, bevezetése és nemzetközi szakmai szinten történő elfogadtatása terén végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként.

 

A Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapták

BÓDIS JÓZSEF szülész-nőgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem rector emeritusa, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány kuratóriumi elnöke, volt államtitkár példaértékű kutatói-oktatói és gyógyítómunkája, a magyar tudomány és oktatás nemzetközi elismertségének növelése mellett a hazai felsőoktatás fejlesztését és a jövő tudós nemzedékeinek kibontakoztatását is elkötelezetten szolgáló tevékenysége, továbbá jelentős egyetemi és közéleti szerepvállalása elismeréseként;

CSATH MAGDOLNA ANNA Szent-Györgyi Albert-díjas közgazdász, a közgazdaság-tudomány doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektori főtanácsadója és Szent II. János Pál Kutatóközpontja Gazdaságfejlesztés- és Kisvállalkozás-kutatási és Továbbképző Intézetének vezetője, a Magyar Közgazdasági Társaság Versenyképességi, Innovációs és Informatikai Szakosztályainak elnökségi tagja a közgazdaság-tudományok területén elért eredményei, a felsőoktatásban és a kutatásban folytatott, a tehetséggondozás, a versenyképesség és a vállalkozások fejlesztése iránt is különösen elhivatott munkája, illetve odaadó szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként;

HORKAY FERENC szívsebész szakorvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika Szívsebészeti Tanszéki Csoportjának tanszékvezető egyetemi tanára több évtizedes, kimagasló színvonalú szakorvosi munkája és a szívsebészet területén elért eredményei, illetve kiváló sebészek nemzedékeit kinevelő oktatói tevékenysége elismeréseként;

MEZŐSI GÁBOR, a földrajztudomány doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa a geográfia területén folytatott iskolateremtő oktatói és vezetői munkája, a szakmai utánpótlás képzését megalapozó tankönyveket és közleményeket is magába foglaló tudományos életműve elismeréseként;

MONOSTORI LÁSZLÓ Széchenyi-díjas villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa a gyártástudomány és a termelésinformatika elméleti és alkalmazott kutatásának nemzetközileg is elismert tudósaként folytatott több évtizedes, eredményes munkája, valamint széles körű tudományszervezői és iskolateremtő oktatói tevékenysége elismeréseként;

 

A Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült

CSÚRI KÁROLY germanista, filológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem professor emeritusa,

DECSI TAMÁS orvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központja Gyermekgyógyászati Klinikájának igazgatója, egyetemi tanár,

DOBRÓKA MIHÁLY, a műszaki tudomány doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa,

FÖLDESSY JÁNOS geológus, a Miskolci Egyetem professor emeritusa,

FRIDLI SÁNDOR matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Informatikatudományi Intézete Numerikus Analízis Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

HORVÁTH ÁKOS matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Geometria Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

GÁBRIEL RÓBERT neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Biológiai Intézetének igazgatója, valamint Kísérletes Állattani és Neurobiológiai Tanszékének egyetemi tanára,

GÁL PÉTER biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézete Szerkezeti Biofizika Kutatócsoportjának vezetője,

GÖRÖG MIHÁLY közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem professor emeritusa,

VÉRTESSY G. BEÁTA, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, az Academia Europaea rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Természettudományi Kutatóközpontja Enzimológiai Intézetének kutatócsoport-vezetője,

HAVAS FERENC nyelvész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa,

HERVAINÉ SZABÓ GYÖNGYVÉR, a székesfehérvári Kodolányi János Egyetem nyugalmazott rektorhelyettese, rektori tanácsadója, főiskolai tanár,

HŐNYINÉ STEPHANIDES ÉVA, a Kodolányi János Egyetem nyugalmazott címzetes főigazgatója, professor emeritusa,

KÁLLAY MIKLÓS okleveles vegyészmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem professor emeritusa, a Budapesti Corvinus Egyetem volt Szőlészeti és Borászati Intézetének nyugalmazott igazgatója, a Magyar Bor Akadémia alapító tagja, tiszteletbeli elnöke,

MANGEL LÁSZLÓ CSABA orvos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Onkoterápiás Intézetének igazgatója, egyetemi tanára, a Magyar Onkológusok Társaságának elnökségi tagja, volt elnöke,

MIKA JÁNOS éghajlatkutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Természettudományi Kar Földrajz és Környezettudományi Intézetének egyetemi tanára,

MOHÁCSINÉ FARKAS CSILLA, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Élelmiszertudományi és Technológia Intézet Élelmiszerminőségi, – biztonsági és Táplálkozástudományi Központja Élelmiszer-mikrobiológia, -higiénia és -biztonság Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

MOHAY TAMÁS etnográfus-szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Néprajzi Intézete Tárgyi Néprajzi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

NAGY ENDRE JÁNOS szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a Pécsi Tudományegyetem volt intézet- és tanszékvezető tanára, a Magyar Szociológiai Társaság volt alelnöke,

SCHEPP ZOLTÁN közgazdász, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese, decan emeritus, egyetemi tanár,

SERESS LÁSZLÓ orvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa,

SIMON KÁROLY matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Matematika Intézete Sztochasztika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

SZABOLCS SZILÁRD ZOLTÁN szívsebész, klinikai főorvos, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa,

 

A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést kapta

BALOGH DÉNES, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjának ápolási igazgatója

BAUER TERÉZIA, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja Érsebészeti Klinikájának ápolásszakmai igazgatóhelyettese,

CSÁVÁS ATTILA népi klarinét- és tárogatóművész, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes zenekarának előadóművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének művésztanára,

CSÉFALVAY EDIT, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszékének tanszékvezető-helyettese, egyetemi docens,

GURIN PÉTER fizikus, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Természettudományi Központjának egyetemi docense,

HAJDÚ JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Szociális jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetének intézetvezetője,

HARTYÁNDINÉ FREY ARANKA ELVIRA, a Győri Szakképzési Centrum főigazgatója,

KELEMEN DEZSŐ, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinikájának igazgató-helyettese, egyetemi tanár,

LENNER TIBOR, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Savaria Egyetemi Központ Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központjának igazgatója, Földrajz Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,

MOLNÁRNÉ TÓTH ERIKA, a Szerencsi Szakképzési Centrum Tokaji Ferenc Technikum, Szakgimnázium és Gimnáziumának igazgatója,

PÁVÁNÉ KURNIK ZSUZSANNA, a Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium nyugalmazott intézményvezetője,

SZERAFIN TAMÁS, a Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Intézete Szívsebészeti nem önálló Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,

SZILY ISTVÁN, a győri Széchenyi István Egyetem nyugalmazott egyetemi adjunktusa,

SZIRÁK PÉTER, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének egyetemi tanára, az Alföld folyóirat főszerkesztője,

SZITT MELINDA, a Magyar Táncművészeti Egyetem Táncművészképző Intézete Klasszikus Balett Tanszékének mesteroktatója,

TÓTH ANDRÁS ERNŐ, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, a Pécsi Tudományegyetem Janus Egyetemi Színház alapító igazgatója,

TÖRÖK ÁGNES, a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának oktatási dékánhelyettese, egyetemi docens,

VÁRNAGY ÁKOS, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

 

Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült

 

A Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozat kitüntetés (Fotó: Facebook)

ALTBACKER VILMOS etológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete Természetmegőrzési Tanszékének egyetemi tanára,

ARATÓ ANDRÁS gyemekgyógyász, gasztroenterológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekklinikájának volt igazgatóhelyettese, egyetemi tanár,

BÉCSI TAMÁS közlekedésmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara Közlekedés- és Járműirányítási Tanszékének egyetemi docense,

BODA DEZSŐ fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Természettudományi Központjának igazgatója, egyetemi tanár,

BODÓ MÁRIA zongorapedagógus, a Temesvári Tudományegyetem Művészeti Karának nyugalmazott egyetemi docense,

BÓNA KRISZTIÁN okleveles közlekedésmérnök, logisztikai rendszertervező, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kara Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,

FÁRI MIKLÓS GÁBOR kertészmérnök, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézete Alkalmazott Növénybiológiai Tanszékének egyetemi tanára,

FEHÉR HELGA, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete Számvitel és Pénzügy Intézeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense,

FLASKÓ TIBOR orvos, a Debreceni Egyetem Klinikai Központja Urológiai Klinikájának igazgatója, egyetemi docens,

FÜZESI ZSUZSANNA orvos, szociológus, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézete Orvosi Oktatásfejlesztési és Kommunikációs Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára,

GÁCSER ATTILA biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Biológia Intézetének vezetője, egyetemi tanár,

GÁL ZOLTÁN, a Magyar Regionális Tudományi Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara Pénzügyi és Számviteli Intézetének egyetemi tanára, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontja Regionális Kutatások Intézetének tudományos főmunkatársa,

GALLI CSABA BÉLA gépészmérnök, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara Járműgyártás és Technológia Tanszékének főiskolai docense, szakmai tanácsadó,

HEVESI ATTILA LAJOS, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem professor emeritusa,

KÁLLAI JÁNOS klinikai szakpszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa,

KÁLMÁN ENDRE klinikai főorvos, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Pathológiai Intézetének igazgatóhelyettese,

KAPOSI ZOLTÁN történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyetemi tanára,

KÁRPÁTI ISTVÁN belgyógyász, nephrológus, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Belgyógyászati Intézete Nephrológiai Tanszékének egyetemi docense,

KÉRI LAURA ZITA, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetének igazgatóhelyettese,

KISSNÉ ZSÁMBOKI RÉKA, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának tudományos és külügyi dékánhelyettese, Neveléstudományi és Pszichológiai Intézetének egyetemi docense,

KLIVÉNYI PÉTER neurológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának igazgatója, tanszékvezető egyetemi tanár,

KRISTÓF TAMÁS vegyészmérnök, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara Természettudományi Központja Korróziós Kutatócsoportjának vezetője, egyetemi docens,

LENGYEL PÉTER, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja és Képzőművészeti Intézete Szobrászat Tanszékének egyetemi docense,

LŐRINC KATALIN Harangozó Gyula-díjas táncművész, a Magyar Táncművészeti Egyetem Modern Tánc és Színházi Tánc Tanszékének egyetemi tanára,

LŐRINCZ KATALIN, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának általános dékánhelyettese és Üzleti Tudományok Intézetének intézetigazgatója, egyetemi docens,

MADER BÉLA, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának nyugalmazott főigazgatója

MEZŐSI EMESE endokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Klinikai Központja I.sz. Belgyógyászati Klinikájának általános igazgatóhelyettese, egyetemi tanár,

NEUMAYER KÁROLY Liszt Ferenc-díjas trombitaművész, fúvószenekari karnagy, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának nyugalmazott egyetemi docense,

NEVEDA AMÁLIA MÁRTA, az Agóra Veszprém Kulturális Központ igazgatója, a Kulturális Központok Országos Szövetségének alelnöke,

PAP JÓZSEF, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Történelemtudományi Intézetének igazgatója, Új- és Jelenkori Történeti Tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára,

PÉCSVÁRADI FERENC ATTILA, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara Növénybiológiai Tanszékének egyetemi docense,

PÓSÁNNÉ RÁCZ ANNAMÁRIA, a Debreceni Egyetem oktatási igazgatója,

PŐDÖR DÓRA, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Anglisztika Intézetének intézetvezető-helyettese, Angol Nyelvészeti Tanszékének egyetemi docense,

SALAMON KONRÁD történész, muzeológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének volt főiskolai tanára,

IFJ. SARKADY SÁNDOR tudományos kutató, a Soproni Egyetem főkönyvtárosa,

STETTNER ELEONÓRA, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Matematika és Természettudományi Alapok Intézete Matematika és Modellezés Tanszékének egyetemi docense,

SZABÓ GÁBOR, a biológiai tudomány doktora, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar Biofizikai és Sejtbiológiai Intézete Sejtbiológiai Tanszékének egyetemi tanára,

SZABÓ IMRE, a Miskolci Egyetem professor emeritusa,

SZATHMÁRI MIKLÓS belgyógyász, endokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központja Orvosszakmai Főigazgatósága Egészségügyi Irányítási Igazgatóságának igazgatója, egyetemi tanár,

SZAUTER FERENC közlekedésmérnök, a Széchenyi István Egyetem Audi Hungaria Járműmérnöki Kara Közúti és Vasúti Járművek Tanszékének egyetemi docense, a Járműipari Kutatóközpontjának vezetője,

SZEKRÉNYES ANDRÁS gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara Műszaki Mechanikai Tanszékének egyetemi docense,

SZÍJ ENIKŐ, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete Finnugor Tanszékének nyugalmazott egyetemi docense,

SZLÁVIK JÁNOS, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem professor emeritusa.

 

A reformkor és a mai magyar gazdaság március 15-e apropóján

1848. március 15-e méltán vonult be a történelemkönyvekbe, ráadásul ez az egyik első olyan dátum, ami már általános iskolában megragad a kisiskolások fejében. Ez önmagában pozitív. Hiszen egy közösségnek, sőt egy nemzetnek csak akkor lehet fényes jövője, ha olyan, a hazafias szemléletet elsajátító, patrióta gondolkodású fiatalokat nevel, akik átérzik nemzeti ünnepeink súlyát. Ezeken túlmenően ismerik a magyar történelem fontosabb eseményeit, valamint helyzetünket mind a Kárpát-medencében, mind a nagyvilágban. Az ismeret viszont nem elegendő, a valódi tudást az jelenti, ha a magyar történelmi ismeretek mellett a jövő generációja elsajátítja a komplex gondolkodásmódot. Ezáltal pedig kontextusában képesek értelmezni a múlt és a jelen eseményeit, tanulva az elődök hibáiból avagy jó döntéseiből.

 

Ez történt a jeles március 15. napján – a forradalom kirobbanása

Március 15-e apropóján a forradalom kirobbanására emlékezve nem mehetünk el szó nélkül az azt megelőző reformkor mellett. Hisz bár a reformkori törekvéseket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc teljesítette be, az 1825 és 1848 közötti időszak reformkor vívmányai mind a mai napig hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra.

Március 15-e nem csak a tavasz közeledtét, de az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünket is jelzi (Fotó: 123rf)

Magyarország gazdasági fejlődésére a 19. században mindvégig rányomta bélyegét a Habsburgok birodalmi beavatkozásai. Hol előnyösen, hol hátrányosan. Igaz, a magyar nemzettudat – megjegyzem egyébként jogosan – elnyomóként aposztrofálja a Habsburgokat. Ám végeredményben a tőkés gazdaság kialakulása annak köszönhető, hogy Magyarország a Habsburg-birodalmon belül az osztrák örökös tartományok okán egy gazdaságilag fejlettebb régióval alkotott egységet.
A Habsburg birodalmi gazdaságpolitikával szemben az első átfogó, valamire való koncepciót viszont a magyar liberális nemesi ellenzék tette le az asztalra.

 

Miért 1825-től számítjuk a reformkort?

A rövid válasz: gróf Széchenyi István. A hosszabb válasz, hogy Széchenyi az 1825–27-es Országgyűlésen ajánlotta fel egyévi jövedelmét a Tudós Társaság számára, amelyet ma Magyar Tudományos Akadémia néven ismerünk.
Többek között Széchenyit tekinthetjük a reformkor egyfajta beindítójának – de ne feledkezzünk meg Kossuth Lajosról és Wesselényi Miklósról sem. Széchenyi, aki külföldi útjai során sokat látott Európából, felismerte, hogy Magyarország leszakadt Európától, amelyre a választ a polgárosodás és a gazdaságfejlesztés jelentheti.
Érdekes, hogy jelenleg hasonló kérdések körül forog a magyar társadalom és gazdaság.

Például Széchenyi a brit polgári fejlődést tekintette mintának Magyarország számára. 1830-ban megjelent Hitel című műve mind a mai napig benne van a magyar politikai köztudatban, megállapítási ma is érvényesek. Helyre kell állítani a tőkeszegény magyar gazdaságot, valamint foglalkozik a produktív-termelő beruházásokra fordítható hitellel.

Ha megnézzük Széchenyi életművét egészében, akkor egy logikusan felépített gazdaságfejlesztési programot kapunk, ami nagyban hasonlít a mai magyar gazdaságpolitika irányvonalára.

 

Március 15-e gazdaságilag ezért is volt jelentős

A nulladik lépés, hogy legyen esély a fejlődésre és a tudás átadására a jövő generációjának. Ennek gyakorlati példája volt 1825-ben, amikor Széchenyi felajánlotta egyévi jövedelmét a Tudós Társaságnak. Ez tehát, amely MTA néven mind a mai napig működik. Ezt követően Széchenyi felismerte, hogy modern és jól működő infrastruktúra nélkül a haza nem tud egyről a kettőre lépni. Ez ma is így van. Mit tett ezért Széchenyi? Említhetjük többek között a vasútfejlesztést, a hajózást és a közúti közlekedést.

A hajózás kapcsán kiemelendő a gőzhajózás beindítása: az első gőzhajó 1831-ben indult útnak, a Balatonon pedig 1846-ban. Ezzel lényegében Széchenyit tekinthetjük a balatoni hajózás megteremtőjének. A hajózáshoz kapcsolódik a folyamszabályozás is, aminek mind a mai napig érezhetjük eredményeit. Ugyanis ha Széchenyi nem oldja meg a Duna, majd a Tisza folyamszabályozását, ma aligha lennének hajózhatók.
Egyik legnagyobb vívmányként említhetjük a Lánchidat, ami összeköti Budát és Pestet. Széchenyi tervei alapján a Lánchidat 1842-ben adták át ünnepélyes keretek között. Érdekesség az is, hogy Széchenyi használta először a Budapest kifejezést.

Méltán lehetünk büszkék Széchenyire és kortársaira, hiszen vívmányaik mind a mai napig érezhetők a magyar gazdaságban. Igaz eltelt 175 év, de a reformkor vívmányai már az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal beteljesültek és a történelem viharai közepette mind a mai napig a saját bőrünkön érezhetjük ezeknek az államférfiaknak a hasznos ténykedését.

Az írás teljes terjedelmében a makronom.mandiner.hu oldalon olvasható el, az ünnepi írást Mihálovics Zoltán politológus jegyzi.