marketing – Diplomátszerzek

„A siker akkor a legigazibb, ha másokat is felemel” – diákinterjú Nándori Gellérttel, az SZTE kereskedelem és marketing alapszakos hallgatójával

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az érettségi előtt mi alapján döntöttél, hogy merre tanulj tovább? Milyen szempontok alakították az egyetemválasztásodat, és hogy kerültél kapcsolatba az MCC-vel?

Az érettségi előtt még nem voltam száz százalékig biztos abban, merre szeretnék továbbtanulni. Több lehetőség is vonzott, és mivel ezek viszonylag közel álltak egymás hoz, nem volt könnyű a döntés. Egy dolgot viszont tudtam: Szegeden szeretnék maradni, mert szeretem a várost, itt vannak a barátaim, és jólesik ez a nyugodt, mégis lehetőségekkel teli közeg. Miután a helyszín megvolt, a gazdasági szakok között vacilláltam. Több felsőbb éves ismerősömet is megkérdeztem, és elmentem a nyílt napokra, hogy jobban átlássam, mit is nyújtanak az egyes szakok. Végül a szívemre hallgattam, és a kereskedelem és marketing szakot választottam – ez tűnt a legizgalmasabbnak és leginkább hozzám illőnek. Az MCC-vel még a gimnáziumban találkoztam, amikor a Középiskolás Programot hirdették. Elmentem egy rendezvényükre, és rögtön megtetszett a légkör, az emberek, a szemlélet. Idővel bekapcsolódtam az országos eseményekbe is – táborok, kirándulások, tanulmányutak –, és ezek rengeteg élményt, tapasztalatot, barátságot adtak. Már akkor tudtam, hogy ha lehetőségem lesz, az egyetemi éveim alatt is az MCC közösségében szeretnék maradni.

Milyen kompetenciákra van szükség a képzésen, és ezek hogyan kamatoztathatók a tanulmányaid során, illetve majd a munkaerő piacon?

Szerintem az egyik legfontosabb a nyitottság. Az oktatóink mindig azt mondják, azt szeretjük, ha csillog a szemetek – és ezt teljesen átérzem. Jó látni, mennyi érdeklődő, fejlődni vágyó ember vesz körül. Emellett szükség van kezdeményezőkészségre és felelősségvállalásra is, főleg akkor, amikor például diákok által szervezett rendezvényeket bonyolítunk le. Az MCC nagy hangsúlyt fektet a kritikus gondolkodás és az önismeret fejlesztésére – például a hír- és médiaelemző kurzusokon, valamint a mély önismereti foglalkozásokon keresztül. Fontos, hogy tisztában legyünk a saját határainkkal és prioritásainkkal, mert az egyetemi élet sokrétű, és időnként lemondá sokkal jár. Én a középiskolai évek alatt tanultam meg, mennyit vagyok képes vállalni, és hogyan tudom beosztani az energiámat. Úgy gondolom, ezek a képességek – ha kiegészülnek az egyetemen megszerzett szakmai tudással – komoly versenyelőnyt jelentenek a munkaerőpiacon.

Mivel szeretsz foglalkozni a szabad óráidban, napjaidon? Mennyire jut időd magadra, szórakozásra az egyetem mellett?

Egyszer egy előadó azt mondta: „Egy egyetemistának három dolog közül kettőt kell választania – alvás, tanulás, szociális élet.” Viszont erre mindig azt válaszolom: én mind hármat akarom, sőt még kettőt hozzá is adok – önfejlesztés és mozgás. Ez persze nem mindig egyszerű, és nagy önismeretet igényel. Próbálok heti legalább egy napot pihenésre és feltöltődésre szánni, ha nem is mindig sikerül úgy, ahogy eltervezem. A természetben töltött idő különösen feltölt, szeretek megfigyelni minden évszakot és azok egyedi szépségeit. A barátaimmal és a barátnőmmel töltött minőségi idő is fontos, ezek adják a lelki egyensúlyt. És ha csak kevés időm van, akkor apró jutalmakkal motiválom magam: egy jó séta, egy finom kávé vagy egy edzés a konditeremben mindig segít kikapcsolni. Az érdeklődési köreim közül még az üzleti világot emelném ki, ami mindig is foglalkoztatott. Már középiskolásként is rengeteg vállalkozói témájú eseményen vettem részt, és hamar megszületett bennem a vágy, hogy egyszer én is alkossak és értéket teremtsek. Most még keresem, milyen irányban szeretném ezt megvalósítani, de addig is aktívan tanulok: követem a vállalkozói közösségeket, startupokat, és ha tehetem, igyekszem minél inkább belelátni a működésükbe. Ez a gyakorlati tapasztalat sokat ad, megtanít arra, milyen kihívásokkal jár egy valódi vállalkozás vezetése és hogyan lehet hosszú távon gondolkodni.

Mik a terveid a jövőre nézve? Milyen munkahelyet képzelsz el magadnak?

A rövid távú célom, hogy az alapképzés után elvégezzem a mestert is, és a marketing területén a legjobbak közé tartozzak. Szeretnék egy profi marketinges csapatban dolgozni – akár egy hazai, akár egy nemzetközi válla- latnál –, és idővel vezetői szerepben is kipróbálnám magam. Hosszabb távon viszont mindenképp saját vállalkozást szeretnék. Olyat, ami nemcsak üzletileg sikeres, hanem valódi értéket is teremt az embereknek. Hiszem, hogy a siker akkor a legigazibb, ha másokat is felemel.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még bizonytalanok a kereskedelem és marketing képzés melletti döntésben, és mit üzennél azoknak, akiket frissen vettek fel a szakra, akár az SZTE-re?

Eleinte (sokakhoz hasonlóan) engem is a matematikai tanulmányok aggasztottak, de kellemesen csalódtam a szakon: a tantárgyak teljesen jól abszolválhatók. Az egyetem nagyon sokat segít a hiányosságok pótlásában, szóval az emiatti aggodalom senkit ne tartson vissza az álmai követésétől. Ha valaki bizonytalan, mindenképp menjen el egy nyílt napra vagy tájékoztatóra, mivel ott tényleg pontos képet kap arról, milyen ez a képzés, és egy ilyen esemény rengeteget segíthet a döntésben. A frissen felvetteknek pedig azt üzenem, hogy ismerkedjetek a felsőbb évesekkel. Ők elképesztően segítőkészek és rengeteg jó tanácsot adnak – sok kellemetlen helyzettől megkímélhet, ha hallgattok rájuk.

Nándori Gellért

  • A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának kereske delem és marketing alapszakos hallgatója, az MCC Egyetemi Program résztvevője.
  • Érdeklődése középpontjában a marketing, a vállalkozás- és önfejlesz tés, továbbá a közösségépítés áll.
  • Szenvedélye a természet és a sport.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ludvig Orsolya Stefanie: A könyvnek minden szabadidős tevékenység konkurenciája

Mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem?

Mindkettő az, ráadásul a könyvkiadás egy teljesen más világ, mint a könyvkereskedelem. Ez egy művészeti tevékenység, a szerzői jogokkal is foglalkozik, alkotóművészekkel, akik egy teljesen más kört jelentenek. Oda más tulajdonságok kellenek például kommunikációs szakemberként, mint egy kereskedelmi cégnél. A könyvkereskedelem pedig igazából egy kiskereskedelmi ág, ott a könyv az áru, amit árulunk, méghozzá egy elég különleges, speciális áru. Mert a könyv az könyv, nincs olyan, hogy az egyikből kispóroltunk minden második szót, és attól olcsóbb lett, bár a kivitelezésben, kiadója válogatja a minőséget. Sokat számíthat abban, hogy ki veszi meg a könyvet, hogy milyen a papírminőség, milyenek az illusztrációk, ha vannak, vagy éppen puha vagy kemény kötésről beszélünk.

Miért esik egyre inkább nehezünkre az olvasás? Főleg a kötelező olvasmányok esetében…

Ilyen szempontból ez egy speciális területe a kiskereskedelemnek, de olyan szempontból nem, hogy a vásárlói döntések itt is nagyon hasonlóan születnek. A könyv esetén egy szellemi igényről van szó, ezért nagyon fontos, hogy magát az igényt kommunikáljuk. Sok szempontból mindenféle könyvre szükség van, és mindegyiknek rengeteg a pozitív tulajdonsága. Tehát könyvkereskedőként a tevékenységet magát, az olvasást kell kommunikálnod, és utána jön az, hogy hozzád jöjjön a vásárló.

[kiemelt]A könyvek specifikuma, hogy két piacon is versenyeznek, és hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája. A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt.[/kiemelt]

Milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, marketinget tanulna, ilyen munkakörben vagy éppen a könyvpiacon helyezkedne el?

Nálunk a kiskereskedelemben nagyon sokféle szerepkör létezik. Egyrészt az értékesítésben, a boltokban, ahol a kollégáknak, akik találkoznak a vásárlókkal, az érdeklődésüknek is meg kell lennie a könyvek iránt. Előnyös, ha szeretnek olvasni, és tájékozottak az irodalom, a könyvek tekintetében. Ott biztos, hogy az emberközpontúság, a türelem, a kommunikációs készségek megléte nagyon fontos. De nagyon sok a háttérszereplő, többek között a raktárban is, ahol fontos a precizitás, a könyvek szeretete, meg persze az olyan funkciókban is, mint a miénk, vagyis a marketing és a kommunikáció. Itt is fontos, hogy legyen affinitása az írott szó iránt, mert szerintem ezt akkor lehet jól csinálni.

[kiemelt]Általában véve marketingesnek vagy kommunikátornak az való, aki tud rendszerben gondolkodni és képes priorizálni. Itt a legkülönbözőbb dolgokkal lehet foglalkozni, tehát ez egy nagyon változatos munka, nagyon szép sikereket lehet elérni és akár gyorsan is van visszajelzés a piacról.[/kiemelt]

A marketingszakma hosszú távon mire számíthat? Aki ezen a területen képzeli el a jövőjét, milyen perspektívában gondolkozzon?

A kommunikáció és a marketing területe nagyon dinamikusan fejlődik. Az elmúlt néhány évben is nagyon gyors változások figyelhetők meg, új eszközök jelennek meg, új vagy régóta nem használt platformok nyílnak. Hogy tíz év múlva milyen pozíciók lesznek, arról fogalmam nincs, és szerintem ez éppen ezért egy jó terület, mert változatos, folyamatosan fejlődik, és a kreativitásnak nagyon is megvan itt a helye, csak a célfókuszt kell tartani.

Libri Irodalmi Díj: Karikó Katalin önéletrajzát is elismerték

Munkája mellett az MCC-ben is tanít, a vezetőképzőben mentorál. Mit gondol a pályakezdőkről vagy a fiatalokról?

Azt, hogy ez a mai fiatalok kifejezés, bár nyilván valid, mindig kicsit pejoratív hangzású, mivel mindig voltak „mai fiatalok”. Én is voltam fiatal, és szerintem az én szüleim a nagyszüleimnek szintén lázadók voltak, csakúgy, mint a nagyszüleim is az ő szüleik számára. Én még úgy diplomáztam, hogy könyvtárba mentem, ma meg már nem is a Google-t és a Wikipédiát lehet megnyitni, hanem a ChatGPT-t is. Egyszerűen más az élet, és ezt nem feltétlenül tudjuk jól kezelni. 

Sokszor már az első munkahelyen vannak elrugaszkodott pénzbeli elvárások, és vannak, akik már az első perctől home office-olni akarnak, holott a fiatalnak ez a szakasz a tapasztalatszerzésről kéne, hogy szóljon. Mennyire jellemző, hogy hosszú távon terveznek a munkavállalók?

Korábban sokan arra voltak büszkék, hogy 10, 20, 40 évig egy munkahelyen dolgoztak, ma tartozni akarnak valahová a fiatalok. Nyilván a pályájuk elején talán sűrűbben akarnak váltani, de a lehetőségek tárháza is jóval nagyobb. A másik, ami sokkal élénkebben van jelen, az az önismeret, mivel ez egyre fontosabb a karriertervezésnél és az iskolaválasztásnál is. Mindig lehet újratervezni, de arra azért is van szükség, hogy ismerd meg önmagad, az alapján próbáld meg tervezni az életed és mindig tudj újratervezni.

[kiemelt]Nincs olyan, hogy jó vagy rossz irány.[/kiemelt]

A darwini elméletet továbbgondolva ma nem a legerősebbek, hanem a legalkalmazkodóbbak tudnak igazán érvényesülni. Tehát nem kell mindenkinek vállalatvezetőnek lenni, nagy baj is lenne, az a lényeg, hogy mindenki elégedett legyen az életével, mert akkor lesz boldog és akkor lesz eredményes. Kell, hogy legyen egy cél, hogy jól érezzük magunkat, és ahhoz pedig tudni kell, hogy mitől fogjuk jól érezni magunkat. A munka megkerülhetetlen. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek jó élete van, csak a munkáját utálja, mert az élet elég jelentős részét töltjük munkával. Egy önmegvalósításnak vagy a folyamatos fejlődésnek, a lifelong learningnek fontos a szerepe. Ha az igényesség megvan az emberben, hogy alkosson, teremtsen dolgokat, akkor ebben a tanulás, a fejlesztés is benne kell legyen.

Ludvig Orsolya Stefanie

  • 3 gyermek édesanyja.
  • Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (mai BGE), 1993–97.
  • Stratégiai kommunikációs szakember immár több mint 30 év gyakorlati tapasztalattal, amelynek során multinacionális cégekben, de 12 évig saját vállalkozásban is dolgozott. Az elmúlt 10 esztendőben olyan nagyvállalatok kommunikációját és kormányzati kapcsolatait irányította, mint a Siemens, a Mercedes-Benz Manufacturing vagy a Heineken.
  • 2020–22 között az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökségének tagja, 2022 óta a Magyar PR Szövetség elnökségi tagja.
  • 2022 szeptemberétől a Mathias Corvinus Collegium oktatója, a Vállalati kommunikáció műhely vezetője, valamint a Vezetőképző akadémia mentora.
  • 2023 szeptembere óta Libri-Bookline csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Különleges ajánlat hírlevélre feliratkozóknak

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 NYÁR magazinunkat 50 százalékkal olcsóbban vásárolhatod meg!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/

Válhat-e egy vezető influenszerré? Az AI már a HR szakmát is “megfertőzte”? – a III. Connect konferencián jártunk

A költészet napján adta magát, hogy Baranyi Barna és Bárány Bence egy slam poetry-vel nyissa meg a belső kommunikáció és vállalati kultúra jegyében rendezett eseményt. A modern marketingkommunikáció visszásságairól szóló előadás megalapozta a nap hangulatát.

Baranyi Barna és Bárány Bence Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

A nyitó előadásban Barathi Tamás (Blue Colibri) az influenszerek lehengerlő hatásáról beszélt, a ValueTeam alapítója, Semperger Attila pedig érdekes témát feszegetett: mit tehetünk vezetőként, ha úgy érezzük, egyesek szégyenkeznek a munkahelyük miatt, amikor pedig joggal lehetnének büszkék is rá? Legyen szó akár a bankszektorról, a gyógyszer- vagy az építőiparról. De a kezdés indulhatott prezentációs technikák és stratégiák elsajátításával is Nemes Orsolya segítségével, aki a Spark Prezentation alapítója.

Azurák Csaba a közösségi médiában is aktív cégvezetőket kérdezett arról, mit és hogyan posztolnak. A vendégek közül volt, aki csak céges történésekről posztol, más a magánélete mozzanatait is szívesen megosztja a közönséggel. Gazsi Zoltán például odafigyel arra, hogy olyan témákat osszon meg, amelyek összhangban vannak és kiegészítik a vállalati belső kommunikációt. Az Eisberg ügyvezetőjének frissen megjelent könyve, az Emberszemlélet bemutatója is a helyszínen volt, így a szerző később névre szólóan dedikált is.

Gazsi Zoltán Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

A cross-mentoringról szóló, Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing és kommunikációs igazgatója által moderált kerekasztal-beszélgetésben a hallgatók közelebb kerültek ahhoz, vajon mit tanulhat a mentor és mit a mentorált egy mentorálási folyamat során.

Ludvig Orsolya Stefanie Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Kell egy jó sztori

Az érdeklődők hallhattak még a belső kommunikáció trendjeiről, a vezetői üzenetek hitelességéről, a női vezetők társadalmi felelősségéről. Választ kaphattak arra a kérdésre, hogy mennyire lehet bulváros a belső kommunikáció, vagy hogy hogyan állítható a közösségi hálózat az értékteremtés szolgálatába. 

A Zolnay Judit által vezetett kerekasztalban Varga Eszter, a Pannonhitel Zrt. alapító-tulajdonosa, a Cápák között című műsor állandó résztvevője, Iván László, a Graboplast Zrt. vezérigazgatója és Gondi Ferenc, a CTP Hungary ügyvezető igazgatója arra a kérdésre keresték a választ, hogy vajon mennyire vállalati érték a vezetői érték vagy a brand érték.

Mint elhangzott, minden vezetőnek kell egy jó sztori, de azt is fontos hangsúlyozni egy vállalati stratégia felépítése és megvalósítása során, hogy a másik félnek, munkavállalónak miért lesz jó, ha nekem jó. Varga Eszter kiemelte: “Ha az emberi kapcsolatainkra figyelünk, akkor az ügyeink is haladnak.”

Varga Eszter Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Emellett a HR-szakma más hot topicjai is terítékre kerültek, mint például az offline toborzás és az AI által támogatott kiválasztási eszközök használata.

De szó volt a kerekasztal-beszélgetésben arról is, hová tartozik cégen belül a társadalmi felelősségvállalás, vagy mi kell ahhoz, hogy a cégnek írott ESG/CSR stratégiája legyen. A résztvevők megvitatták, hol a határ a CSR és a marketing és PR-kommunikáció között, valamint milyen cselekedetek hatásaitól mit vár el az közvélemény és mit a vállalatvezetés, amelyből az is kiderült, hogy a fogyasztók több mint fele szkeptikus a vállalatok fenntarthatósági állításaival kapcsolatban.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy korszakváltás szemtanúi lehetünk, mert az egymástól elszigetelt akcióknak egyre kevésbé látszik a hatása, így összefogásra van szükség a vállalatok között is.

A beszélgetésben Pintér Dániel Gergő, a BioTechUSA-cégcsoport vállalati kommunikációs, PR és CSR vezetője szerint a vállalat számára mindig az lesz az elsődleges, hogy milyen ügyeket vesz magára és hogyan termel profitot.

Külön szekció a kkv-knak

A Connect Konferencia KKV Zóna By OTP Bank szekciójában kiemelt figyelmet kapott az üzleti fenntarthatóság. A rendezvényen a digitalizáció, generációváltás, cégépítés és ESG is terítékre került. 

Az OTP Bank képviseletében Dancsné Engler Bernadett felidézte az elmúlt évek vállalkozásokat is jelentősen érintő, már sokak által ismert változásait, mint a pandémia, a rezsiválság, vagy a háború hatásai. Beszélt az üzleti és pénzügyi fenntarthatósági tervek fontosságáról, hangsúlyozva a folyamatos elemzés szükségességét.

Oszkó Péter, OXO Technologies Holding ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek komoly változásai azért is voltak sok esetben meglepőek, adott esetben sokkolóak, mert előtte majdnem 10 évig állandó fejlődésben volt a gazdasági szektor. Hozzátette, a 2010-es évek konjunkturális időszakában könnyebben lehetett hibázni, mert sok pénz volt a piacon, azonban mára ez teljesen megváltozott, és a gazdasági ciklikusság törvényei szerint is a következő hét év valószínűleg szűk lesz, a gazdasági bizonytalanságok időszaka folytatódni fog.

Szerintem a befektetők is sokkal óvatosabbak lesznek, sokkal hamarabb akarnak majd eredményt látni, az cégérték növekedését sokkal gyorsabban fel kell majd mutatni!” – jósolta Oszkó Péter.

Oszkó Péter Forrás: Connect Konferencia – Blue Colibri

Tardos Gergely az OTP Bank elemzési központjának igazgatója előadásában előrevetítette a gazdasági környezet változásait, melyekre a vállalkozásoknak fel kell készülniük.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által indított Bridge To Benefits program célja a KKV-k bevonása a társadalmi innovációba és a versenyelőny biztosítása. A pozitív, értékalapú együttműködés bizonyíthatóan versenyelőnyt jelent a szervezeteknek, amely bevételeket is generálhat” – mondta Harsányi Mónika, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemzetközi projektek vezetője a KKV zónában tartott panelbeszélgetésen.

A konferencián szó esett a családi generációváltás nehézségeiről is. Cserkúthy András, a GLT Delta Kft. ügyvezetője úgy véli, sokszor ott bicsaklik ki a folyamat, hogy az alapítói generáció nagyon akarják a váltást, és van egy kimondott, kimondatlan elvárásuk, hogy ugyanúgy kell működnie a családi vállalkozásoknak, ahogyan ők annak idején elkezdték.

A szervezők a jövőben további eseményekkel és friss témákkal várják a szakmai közösséget, ősszel pedig folytatódik a Connect Club eseménysorozat is.

Mindent a piackutatásról – interjú Baksa Balázzsal

Mik az alapvető elvárások azokkal szemben, akik frissdiplomásként vágnak bele a piackutatás valamelyik ágába?

A piackutatásnak többféle ága létezik, és valamelyik formájával a legtöbb átlagember is találkozott már. Manapság a leggyakoribb, amikor a levelezőrendszerünkben felkérnek minket, hogy töltsünk ki egy kérdőívet: ezek az online kutatások. Sokakat véletlenszerű telefonszám-generálással hívnak ugyanilyen célból, az ilyen kutatásokat valamilyen call center kérdezőbiztosai bonyolítják le. Ezek az úgynevezett CATI-kutatások.

Mi a harmadik formával, a személyes kutatásokkal foglalkozunk, amikor a kérdezőbiztosok házról házra járnak, és szemtől szemben kérdeznek.

Alapvetően érettségi, valamint kitartás és empátia szükséges e tevékenység elvégzéséhez. Elsősorban az idősebb korosztály végzi ezt a munkát, hisz ez inkább keresetkiegészítés, és sokszor alkalmi jellegű.

A fiatalok inkább a piackutatás elméleti részét választják, és a felvett adatokból elemzéseket készítenek. Főleg azok, akik gazdasági szakokon piackutatást hallgatnak, illetve akiket inkább a dolog társadalmi oldala érdekel, és mondjuk szociológia szakon tanulnak. Az elmúlt időszakban ez a feladat projektmenedzsmenttel egészül ki, vagyis a teljes folyamat felelősei, az ügyféligények felmérésétől kezdve az ügyféllel való kapcsolattartáson át a prezentációig.

„Az angol nyelv magas fokú ismerete elvárt, hisz elsősorban a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak a kutatásokat.” – Baksa Balázs (Fotó: Uni in@out nyár kiadvány)

Mit gondol, milyen típusú fiatalok lehetnek sikeresek ebben a szakmában?

Elsősorban azoknak ajánlott ez a munka, akik sokoldalúak, bírják a monotonitást. Ugyanakkor, mivel egyszerre akár több projektért is felelősek, jó a stressztűrő képességük és multifunkcionálisak.

Milyen életpályára készülhetnek azok, akik ebben az irányban tanulnak tovább?

Akik inkább a társadalomkutatások terén mozognak, és valamilyen társadalomkutató intézetnél helyezkednek el, sokkal inkább az elemzésekkel foglalkozhatnak, hosszú távú változásokat tudnak nyomon követni, hosszabb, mélyebb tanulmányokat készíthetnek.

Akik valamilyen marketingosztályra kerülnek, és nem társadalom-, hanem inkább piackutatással foglalkoznak, azoknak sokkal több projektmenedzsment lesz a feladatuk, és elsősorban az ügyféligényeket kell kielégíteniük. Míg az előzőhöz inkább a bölcsész típusú fiatalok tartoznak, ide inkább a gazdasági vonalon mozgók, hisz a piaci trendek, a marketingstratégiák kiszolgálói lesznek.

Milyen az ideális jelentkező?

Az angol nyelv magas fokú ismerete elvárt, hisz elsősorban a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak a kutatásokat. Ráadásul gyakran több országban fut ugyanaz a vizsgálat, és az ügyfelekkel angol nyelven folyik a kommunikáció.

Mit gondol a mai fiatalokról, pályakezdőkről?

Azt látom, hogy kérdezőbiztosnak legfeljebb fesztiválokra mennek dolgozni, és a válaszadói visszautasítások miatt már az első napokban feladják. Piackutatóként ugyanazok a nehézségek jelentkeznek a pályakezdőknél, mint bármely szakmában. Egyrészt a Z generációnak nyugati a bérigénye, másrészt a fejlődési lehetőség legalább ilyen fontos.

Első körben junior kutatóként kezdik, általában a szenior munkatárs alá dolgoznak, és elsősorban asszisztensi feladatokat látnak el. Az a cég tudja megtartani őket, ahol látják az előmeneteli lehetőséget, és belátható időn belül szenior kutatókká válhatnak.

Baksa Balázs (Fotó: uniside in&out nyár kiadvány)

Ön szerint jelenleg mi a fontos számukra a munkaerőpiacon?

Akik multikörnyezetben képzelik a jövőt, és erre alkalmasak is, azok elsősorban nemzetközi kutatóintézetet választhatnak – ők sokszor nem is a hazai piacra dolgoznak, hanem a nemzetközi porondon. Itt lehetőségük van akár az anyacéghez is kerülni. A legnagyobb vállalatok marketingrészén külön piackutató részlegek működnek, itt is megismerhetik a hazai piac mellett a nemzetközit. Leginkább ez a terület lehet vonzó egy pályakezdőnek.

Hogyan érdemes elindulni ezen a pályán?

Akiket elborzaszt, hogy több száz ember között dolgozzanak, azok a családiasabb jellegű kisebb cégeknél, ügynökségeknél tudnak kibontakozni. Itt sokkal jobban elmélyedhetnek egy-egy területen, hisz az ilyen vállalkozások a kutatási eredmények átadása mellett az adott szakmai kérdésben tanácsadást is nyújtanak, az eredményeket pedig gyakorlatra fordítják.

 

Kulturális értékek és közösségépítés a nonbusiness marketingben – így zárult Az IAPNM Konferencia

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara, az IAPNM (International Association on Public and Nonprofit Marketing) szervezetével karöltve – a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával – rendezte meg idén a Közszféra és a Nonprofit Szervezetek 22. Nemzetközi Marketingkongresszusát 2023. július 5-7. között, Veszprémben. A konferencia központi témája a kulturális értékek voltak, kapcsolódva a Veszprém-Balaton régió kiemelt idei szerepéhez.

Az IAPNM Szövetségről fontos tudni, higy egy 2002-ben alapított nonprofit szakmai társaság, amely a marketing vagy más kapcsolódó tudományágakkal foglalkozó akadémikusok, kutatók és szakemberek számára kínál hálózati platformot, annak érdekében, hogy a témában érintett és érdeklődő vállalkozások, közigazgatási és nonprofit szervezetek egymásra találjanak. A szervezet célja, hogy világszerte hozzájáruljon egy integrált, felelős és fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődési modell alapjainak megteremtéséhez.

 

Úton a regisztrációs pulthoz. (Fotó: Pannon Egyetem)

A július 5-ei megnyitó ünnepségen a részvevő 14 ország kutatóit és szakembereit köszöntötte:

  • Veres Zoltán, a konferencia elnöke
  • Lőrincz Katalin, a konferencia alelnöke
  • José Luis Vázquez, az IAPNM elnöke
  • Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja
  • Sasné Dr. Grósz Annamária, a Marketing Intézeti Tanszék vezetője és a konferencia szervezőbizottságának vezetője
  • Hetesi Erzsébet, az IAPNM magyarországi képviselője

A Pannon Egyetem képviseletében Abonyi János rektorhelyettes üdvözölte a rendezvény résztvevőit.

A köszöntők után három tartalmas keynote speech következett, prominens előadók tolmácsolásában úgy, mint Melanie Kay Smith (Metropolitan Egyetem), Kővári Edit (Pannon Egyetem) és Oszkó-Jakab Natália (kulturális diplomata, a brüsszeli Liszt Intézet vezetője, a Magyar Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója). Az előadók érintették a nonprofit marketing, a társadalmi-kulturális kérdések, a közösségépítés és turizmus területeit, erős fenntarthatósági fókusszal. Érdekesség, hogy a prezentációk közben élőben alkotta meg a témák vizuális leképezését Jelinkó Mónika visual-coach. A nagy sikernek örvendő kompozíció a konferencia időtartama alatt kiállításra került a Gazdaságtudományi Kar aulájában.

A konferencia vendégei megismerhették Veszprém történelmi belvárosát, és érdekességeket tudhattak meg a városról Kruppa-Jakab Éva vezetésével. Számos pozitív visszajelzés érkezett a város hangulatával, a veszprémi életérzéssel kapcsolatban. A nemzetközi közönség elragadtatva fedezte fel a Séd-völgyet, a várat, a különleges hangulatú utcákat és a kedves veszprémi embereket.

Életkép a konferenciáról. (Fotó: Pannon Egyetem)

A törzsnapokon 15 különböző szekcióban, párhuzamos zajlottak az angol, spanyol és portugál nyelvű prezentációk az alábbi témákban:

  • Helymarketing és város-menedzsment
  • Társadalmi marketing
  • Ügymarketing (cause-related marketing)
  • Vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR)
  • Felelős fogyasztás
  • Adományozás
  • Kultúramarketing
  • Közszolgáltatások marketingje
  • Közszféra, magán- és társadalmi együttműködések
  • Önkéntesség

A szekciótémákon kívül kerekasztalbeszélgetések során is egyeztették nézőpontjaikat a résztvevők. A nemzetközi kongresszus  – a résztvevők visszajelzései alapján – rendkívül sikeresen zárult. Szakmai kapcsolódás, kutatási együttműködések és gyümölcsöző párbeszédek jellemezték a három napot. Új ötletek születtek, megerősödött elköteleződések alakultak ki.

A konferencia platformot teremtett a legújabb kutatási eredmények, innovatív ötletek és sikertörténetek megosztására a közszféra és nonprofit szervezetek marketingjének területén. A résztvevőket inspirálta a rendezvény, a megtárgyalt témakörök rávilágítottak a marketing jelentőségére a közösségek formálásában, a társadalmi változások előmozdításában és a felelős fogyasztás elősegítésében. Az esemény bemutatta, hogyan fonódnak össze a kulturális értékek a marketing gyakorlatokkal, és ezek a kollaborációk miként erősítik a különböző iparágak dinamikáját, elősegítve egy befogadóbb társadalom létrejöttét.

A konferencia záróakkordjaként a Pannon Egyetem köszönetét fejezte ki minden előadónak, résztvevőnek és támogatónak, akik hozzájárultak az IAPNM konferencia hatalmas sikeréhez.

A következő kongresszus helyszíne a portugáliai Beira Interior Egyetem lesz 2024-ben.

A konferencia lezárultával még egy extra Balatoni kirándulást is szerveztek a résztvevőknek: a Tihany-Balatonfüred körtúrára Varga-Dani Barbara kísérte el a csapatot.

Emily Párizsban: Tényleg ilyen egy marketinges élete?

Marketinges-szövegíróként (és persze újságíróként is) hívogatóan szürreálisnak és egyben bicskanyitogatóan félrevezetőnek látom azt a képet, amit az Emily Párizsban Netflix produkció mutat a reklám és az ügynökségek világáról. Biztos vagyok benne, hogy viszonylag sokan indulnak majd el ezen a pályán kizárólag emiatt a sorozat (vagy inkább mese) miatt, és aligha lesznek elégedettek. Naná, hogy nem, hiszen meglehetősen irreális és sztereotip elvárásokkal érkeznek erre a pályára. Kimondhatjuk, hogy bár léteznek álommelók a valóságban, egyik sem annyira fenékig tejfel, mint Emily „marketinges munkája”.

Most 5 pontban megkísérlem lerombolni azt az illúziót, amit összesen három évadon és harminc részen át olyan gondosan építgettek a készítők. (Igen, végignéztem az összeset. Egyhuzamban.)

Emily marketinges mesevilága sajnos nem igazi. (Fotó: Netflix)

8 óra marketing, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás?

Először is: a gyors brainstormingokon kívül mikor dolgozik a főhősünk? Látszólag korlátlan szabadidő áll ugyanis a rendelkezésére. Ez nem csak az aktív társasági életén és az állandó, céltalan párizsi lófrálgatásban merül ki. Hanem például (egy irodai alkalmazotthoz képest) túlzóan tökéletes smink-haj-outfit triumvirátusában is tetten érhető. Emily ötletel, küld néhány sms-t és varázsütésre minden megoldódik. Elég rá neki néhány hét, hogy sikeres influencer legyen. Viszonylag gyakran teljesen véletlenül belebotlik hatalmas cégek vezetőibe, akik – micsoda véletlen – éppen új ügynökséget keresnek. Még referencia és ajánlás sem kell, máris megkaparintja a csilliárdos McDonald’s megbízást. Piszkosul hatékony ez a lány, ugye? Főleg, hogy mindezt napi néhány órácska munkával hozza össze.

Vajon mikor dolgozik Emily? (Fotó: Netflix)

Képzavar

Ha már a hatékonyságról van szó: Emily marketingvezető címén valójában egymagában látja el egy social media manager, egy marketinges, egy copywriter, egy rendezvényszervező, egy reklámszakember és egy pr-os munkáját. Ám ezeknek a pozícióknak is a legjavát kapja: legizgalmasabb és legszerethetőbb feladatokat.

Jobb később, mint soha?

Azok az utolsó pillanatos, hatalmas megállapodások, amelyeket Emily köt (nem egy esetben a főnöke, Silvy megkérdezése nélkül) egy igazi ügynökségnél biztos nem köttethetnének meg. Ezeket minden esetben hosszú egyeztetési és jóváhagyási folyamatok előzik meg, és még ezeknél is hosszabb és szigorúbb szerződések várnak aláírásra, amelyeknek megírására gyakran heteket kell várni a sikeres tárgyalások végén.

Madarat tolláról…

Emily mindig jókor van jó helyen. Mindig éppen a legmegfelelőbb emberekkel barátkozik, akik szintén olyan ismerősöket mutatnak be neki, akik luxus marketingügynökségekkel szoktak üzletelni. A kapcsolatok tényleg különösen értékesek lehetnek ebben a világban, ám a sorozatban bemutatott dinamika a földtől teljesen elrugaszkodott: szerencsés véletlenek lehetetlen sorozata.

Fejlődési és előrelépési lehetőség

Egy – a Savoirhoz hasonló – marketinges cégnél vagy ügynökségnél egy Emilyvel egyidős, azonos tapasztalatokkal rendelkező alkalmazott, csak egy nagyjából meghatározott ütemben lépkedhet előre a ranglétrán. Bár ő a marketingvezető-helyetteseként kerül Párizsa, mégsem hiteles a történet, hiszen a felettese és közte lennie kéne még legalább egy vagy két, nála magasabb pozícióban lévő munkatársnak.

+1 Piros pont

Egy dolgot azonban mindenképp érdemes tanulni Emilytől: legyetek bátrak! Ne féljetek kiállni véleményetek és az elveitek mellett! A karrier ebben az iparágban a kreativitáson, az inspiráción és az ötleteken alapul. Saját tapasztalatom is, hogy egy friss nézőpont és egy olyan ember, aki nem tudja valamiről, hogy az addig nem volt lehetséges mindent megváltoztathat.

Mindent összevetve, Emily párizsi élete közelebb áll egy tündérmeséhez, mint a való élethez. De attól még hinni lehet a csodákban, nem?

Te is hiszel a csodákban? (Fotó: Netflix)

Via Businessinsider, Thinkcommunications

Mutatjuk, hogyan lehetsz sikeres sportmarketing menedzser: segít a METU ex-hallgatója – Videó

A PR és marketing világában sok irányba lehet specializálódni, hiszen bizonyos területek teljesen más megközelítést igényelnek. Egészen más módon kell tudni megszólítani az embereket, ha sporttal, egészséggel kapcsolatos termékről, banki szolgáltatásról vagy egy tévé- vagy rádióműsor promótálásáról van szó. Egy jó PR és marketing menedzser minél változatosabb és hatásosabb technikákkal tudja elérni a közönségét, minél többféle stílusban ügyes a sajtókommunikációja, annál sikeresebb a munkájában. Ha arról van szó, akkor minél szélesebb rétegeket ér el, ám ha a marketingelt termék úgy kívánja, akkor annál specifikusabb közönséget képes megcélozni.

Marketing módszerek

Az óriásplakátok, szórólapok, tévében és rádióban megjelenő reklámblokkok, PR-cikkek a klasszikus, régimódi vonulat. Ezeket mind ismerjük, erre jött rá újabb rétegként az internet, illetve a közösségi média világa. Vannak olyan szakemberek, akik a nem szokványos, egyáltalán nem tradicionális kommunikációs eszközzel és kampányokkal akarják elérni a céljukat. Ilyen lehet tévében egy non-spot hirdetés, ami nevéből adódóan nem annyira feltűnő, mint egy sima reklám. Például egy ügyesen elhelyezett termékmegjelenítés is éppen ez a kategória. PR-kommunikációnál pedig egy influenszer együttműködés is egy újabb módszernek számít.

Forrás: YouTube

A Budapesti Metropolitan Egyetem videósorozatában sikeres karriert befutott egykori hallgatóik mindennapjait mutatják be. A videókból megismerheted a szakmájukat, annak minden szépségét és persze nehézségét is. Tanácsokat kaphatnak benne a pályakezdők és remek bepillantást nyerhetnek e munkák mindennapjaiba az érdeklődők.

Ha érdekel a pr, a marketing terület és legfőképp a sport, akkor nézd meg a Havas Sports & Entertainment senior pr és sportmarketing menedzserének, Vincze Dávidnak egy mozgalmas napját, aki ráadásul a METU-n is tanít.