ME – Diplomátszerzek

A tanári pálya vonz? A gyógypedagógia a legnépszerűbb!

Mekkora volt a ponthatár a tanári szakokon?

280 és 369 – ennyi volt a két szélsőérték a tanári felvételi ponthatárokban 2021-ben a gyógypedagógiai szakokon.

Bekerülési arányok a tanári szakokra

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-BDPK, ELTE-BGGYK, ELTE-TÓK) 600 fölötti első helyes jelentkezővel, akiknek a jelentős része (86 százalék) be is került a képzésekre.

Nagy képzőhelynek számít még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-BBMK, SZTE-BTK, SZTE-JGYPK) és a Debreceni Egyetem (DE-BTK, DE-GYGYK, DE-ZK) 200 körüli, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE-PK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE-BTK, PTE-KPVK, PTE-MK) 150 feletti jelentkezőszámmal.

A legnehezebb az EKKE-PK-ra volt bejutni, ide csak a jelentkezők nagyjából 70 százalékát vették fel.

Ne csak tanuljunk, de tanítsunk is együtt, könnyedén.  (Fotó: Pixabay)

Népszerű szakok a tanári pályán

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a gyógypedagógia 600 feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek több mint 90 százaléka bekerült a képzésre. A második legnépszerűbb a óvodapedagógus szak, ahová a több mint 500 első helyes jelentkező háromnegyedét vették fel. A harmadik pedig a tanító szak, ahova közel 300-an jelentkeztek és 80 százalékuk került be.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ponthatárok: hová volt könnyű bejutni?

A gyógypedagógia szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral, amelyben jelentős eltérések voltak az intézmények között.

A legkönnyebben az ME-BTK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-BGGYK-ra (369 ponttal) lehetett bekerülni. A tanító szakot 9, az óvodapedagógusit pedig 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg.

A ponthatárok hasonlóan alakultak a különböző intézményekben és nem haladták meg jelentősen a minimális 280 pontot. Tanító szakra a legkönnyebben a DRHE-re (280 ponttal), a legnehezebben pedig a PTE-KPVK-ra (304 ponttal) lehetett bekerülni. Az óvodapedagógus szakot pedig az SZTE-JGYPK indította a legalacsonyabb (280), az ELTE-TÓK a legmagasabb (290) ponthatárral.

Kiválóságok a tanári képzésekben

Kimagasló (többletpontok nélkül közel 400-as) pontátlagot hoztak a területen az SZTE-BBMK, a DE-ZK, az SZE-MUK és a PTE-MK felvett hallgatói. A DE-BTK, a PTE-BTK, az ELTE-BGGYK és az SZTE-BTK karon kerültek be a legnagyobb arányban (90-100 százalék) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel, míg a többletpontok tekintetében a SE-PAK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetköziség a tanári pályákon

Nemzetközi szempontból kiemelkedik az SZTE-BBMK és a SE-PAK, ahol relatíve magas a külföldi tanulók aránya, illetve az ELTE-BGGYK, az ELTE-TÓK és a PTE-BTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Nem könnyű, sok türelem kell hozzá, de szép hivatás a tanári pálya (Fotó: UNI kiadvány)

Lehetőségek a diplomaszerzés után

A pedagógusképzés végzett hallgatói alapvetően szakmán belül helyezkednek el, szinte mindenki diplomás munkakörben. Ez azt mutatja, hogy a pedagógusok keresettek a munkaerőpiacon, valamint hogy elhivatottak a pálya iránt. Az óvodapedagógus szak végzettjei szinte kivétel nélkül a saját szakmájukban vállalnak állást, a tanító alapszakosok tanítóként (néha tanárként) helyezkednek el. A gyógypedagógia friss diplomásai jellemzően gyógypedagógusként és logopédusként dolgoznak.

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Ki kaphat diplomát nyelvvizsga nélkül? Sorra teszik a bejelentéseket az egyetemek

December 7-én szavazta meg az Országgyűlés a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény megszüntetését. A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett.

Az ELTE január 19-ig kiállítja az okleveleket

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem azt közölte, hogy legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelét azoknak, akiknek ezt a korábbi szabályozás értelmében a nyelvvizsga hiányában nem tehette meg. Eszerint a december 20-án hatályba lépett törvénymódosítás értelmében az ELTE-n megkapják oklevelüket a korábban előírt nyelvvizsga megléte, bemutatása nélkül azok is, akik a jelen záróvizsga-időszakban teljesítik sikeresen a záróvizsgát, illetve a mostani félévben szerzik meg abszolutóriumukat, és később sikeresen záróvizsgáznak.

Az egyetem egyben azt is közölte, hogy a jogszabályváltozás érinti a többi hallgatót is, a velük szemben támasztott követelmények változásáról majd a „megfelelő időben” ad értesítést számukra.

2021. augusztus 31. a fontos időpont

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetéséről már korábban megírtuk, hogy a nyelvvizsga-mentességet a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell. A dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében már mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Az SZTE is 30 napon belül kiállítja az oklevelet

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is közleményt adott ki a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint azon hallgatók számára, akik 2021. augusztus 31-ét követően tettek záróvizsgát, de nyelvvizsga hiányában oklevelüket nem vehették át, külön kérelem nélkül – figyelemmel a törvénymódosítás hatályba lépésének 2022. december 20-i dátumára, amely a jogosultság kezdő időpontja – 30 napon belül kiállítja azt az SZTE.

Okleveleket adnak át a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak (Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE)

A 2022–2023 őszi félév végéig abszolvált és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatók esetében szintén a fenti eljárás kerül alkalmazásra, miután sikeres záróvizsgát tettek. Számukra az oklevél kiadásra fennálló 30 napos határidő a sikeres záróvizsga napjának dátumával indul – közölte az SZTE.

PTE: aki 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz, megkaphatja oklevelét

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig azt közölte: a törvénymódosítás alapján azon hallgatók, akik 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tettek, de – nyelvvizsga hiányában – oklevelüket nem vehették kézhez, illetve 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, megkaphatják oklevelüket.

A Miskolci Egyetemen adatokat kérnek a nyelvvizsga alól mentesült hallgatóktól

A Miskolci Egyetem is kiadott egy közleményt a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint adategyeztetést kér a 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tett és nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóktól az okleveleik kiállításához.

Pedagógusképzés képzési terület

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • osztatlan tanári képzés szak

 

A pedagógusképzés képzési terület 6 alapképzési, míg egy osztatlan mesterképzési szakot kínál. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre: 

  • az osztatlan tanári képzés (262 ezer forint) és 
  • a konduktor szak (248 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvételkor. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A pedagógusképzés képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) mintegy 229 ezer forint, azonban eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az ME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 279 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SE áll közel 248 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a GFE foglalja el 243 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 88 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,7 hónapon belül. A végzettek több mint 88 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie.

Az alapképzést elvégzők 14 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait is, ez az arány az SZE-n (24 százalék), az EKKE-n (18) és az ELTE-n (17) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az ME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 279 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. Magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (91 százalék), valamint kiemelendő, hogy az ME-n végzettek jellemzően nem folytatják tanulmányaikat a diplomaszerzést követően.

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 248 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Az SE-nél is magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (90 százalék), azonban az ME-vel ellentétben az SE-n diplomát szerzők 10 százaléka dönt úgy, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait.

A GFE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 243 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A GFE hallgatói a pedagógusképzés képzési terület valamely alapszakát átlagosan 6,7 aktív hónap alatt végzik el. A végzést követően a diplomások 89 százalékban végeznek diplomás munkát. 

 

A pedagógusképzés képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A pedagógusképzés képzési területen alapképzésben végzettek 7 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai, valamint 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások magas aránya, körülbelül harmada Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja a tanulmányait. Az alapképzést követően – a tanulmányok jellegéből adódóan is – jellemzően a közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 68 százalékára igaz), 16 százaléka vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 16 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a pedagógusképzési területen diplomát szerzők (82 százalék).