mérnök – Diplomátszerzek

Elismerés a tanároknak: ismét pályázható a Pécsi Eszter Tanári Díj

Elismerés és ösztönzés egyszerre

A Pécsi Eszter Tanári Díjat olyan középiskolai pedagógusok számára hozták létre, akik nemcsak színvonalas oktatási munkát végeznek, hanem aktívan hozzájárulnak ahhoz is, hogy tanítványaik felismerjék a természettudományos és műszaki pályákban rejlő lehetőségeket. A díj névadója, Pécsi Eszter ma is példaképként szolgálhat a fiatalok, különösen a lányok számára. A Pécsi Eszter Tanári Díj célja, hogy a pedagógusok elhivatottságát és a pályaorientáció területén végzett tevékenységét méltó módon ismerje el.

Pécsi Eszter öröksége – példakép a tanári díj mögött

A tanári díj névadója, Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknőként írta be magát a hazai tudománytörténetbe. 1920-ban, a 22. születésnapján vehette át mérnöki oklevelét, ezzel utat nyitva a nők előtt a műszaki felsőoktatásban. Szakmai pályáját építőmérnökként kezdte, majd saját irodát vezetett, később az Egyesült Államokban is elismert statikusként dolgozott. Innovatív munkájáért 1965-ben elnyerte „Az év statikusa” címet is. Kitartása, tudásvágya és úttörő szellemisége ma is példát mutat – nemcsak a diákoknak, hanem azoknak a pedagógusoknak is, akik nap mint nap segítik tanítványaikat a műszaki és természettudományos pályák felé vezető úton. A róla elnevezett díj ezt a szellemiséget viszi tovább.

Az első magyar mérnöknő, Pécsi Eszter élete és öröksége

Kik jelentkezhetnek?

A díjra gimnáziumokban, szakgimnáziumokban vagy technikumokban dolgozó, matematika-, fizika-, kémia-, biológia- vagy informatikatanárként tevékenykedő pedagógusok pályázhatnak. A jelentkezők közös jellemzője, hogy diákjaik közül többen emelt szintű érettségit tettek, tanulmányi versenyeken szerepeltek sikeresen, illetve az elmúlt években számos tanítványuk folytatta tanulmányait műszaki vagy természettudományi szakon. Fontos továbbá az iskolai közösségért végzett munkájuk: rendezvények szervezése, szakmai programok lebonyolítása, a diákok motiválása és támogatása.

Pécsi Eszter Tanári Díj – pályázati tudnivalók és határidő

A pályázat részeként egy maximum háromoldalas szakmai életrajzot kell benyújtani, valamint az iskola igazgatójának írásos ajánlását is mellékelni kell. Emellett az online adatlap kitöltése is kötelező a Pro Progressio Alapítvány honlapján. A pályázatok beadási határideje: 2025. június 16. A díjalap összesen 10 millió forint, amely legfeljebb tíz tanár között kerül kiosztásra.

Ünnepélyes díjátadó és kötelezettségvállalás

A beérkezett pályázatokat a kuratórium által felkért szakmai bizottság bírálja el, az eredményekről minden jelentkezőt elektronikusan értesítenek 2025 őszén. A díjakat ünnepélyes keretek között adják át 2025 októberében.
A díjat elnyerő pedagógusok nemcsak elismerésben részesülnek, hanem aktívan közreműködnek a műszaki pályák népszerűsítésében is: előadásokat szerveznek iskolájukban a BME oktatóinak és hallgatóinak részvételével, valamint biztosítják tanítványaik számára a BME nyitott laborok délutánja programján való részvételt.

Ismét 10 kiváló pedagógus nyerte el a Pécsi Eszter Tanári Díjat

5G, autók, jövő – ilyen volt a Bosch Lányok Napja 2025-ben

Lányok a mérnöki jövő kapujában

Még ma is ritkán hangzik el a kérdés: „Mérnök leszel vagy kutató?” – különösen fiatal lányok körében. A Bosch immár tizenkettedik alkalommal csatlakozott a Nők a Tudományban Egyesület által életre hívott Lányok Napja országos programhoz, hogy ezen változtasson.

Négy magyarországi helyszínen – Budapesten, Hatvanban, Miskolcon és Makláron – nyitották meg a Bosch szakemberei a jövő kapuját az érdeklődő diákok előtt.

Forrás: Bosch

Sofőr nélküli parkolás, autós kamrák és süketszobák

A Bosch Budapest Innovációs Kampuszon a résztvevők nemcsak megnézhették, de ki is próbálhatták, hogyan működik az 5G-alapú távirányítású jármű. Egy szimulátor segítségével úgy irányíthatták az autót, hogy nem is ültek benne. A program során betekintést nyertek a sofőr nélküli parkolás világába, és megismerkedtek a jövő autóiparának fontos elemeivel: az inverterekkel, süketszobával és az autókamrás teszteléssel is.

Forrás: Bosch

Több, mint technológia – női példaképek és inspiráló karrierek

A technológiai élmények mellett a program célja az is volt, hogy megmutassa: a mérnöki és kutatói pálya nem nemhez kötött.

„Friss adatok szerint Magyarországon dolgozik ma a legkevesebb női kutató és mérnök az Európai Unió országaival összevetve. Éppen ezért, a Lányok Napja országos programban való részvétellel célunk az, hogy felhívjuk a fiatalok figyelmét a mérnöki, technológiai, kutatói pályákban rejlő sokoldalú lehetőségekre. Hiszünk abban, hogy a nőknek elengedhetetlen szerepük van és lesz is a jövő formálásában” – mondta el Orosz Andrea, a Robert Bosch Kft. gazdasági és HR igazgatója a Lányok Napja rendezvényen.

Orosz Andrea (Forrás: Bosch)

A nap során a lányok személyesen is találkozhattak olyan női szakemberekkel, akik saját karrierútjukat mutatták be – ezzel is lebontva azokat a sztereotípiákat, amelyek a STEM-területeket (tudomány, technológia, mérnöki tudományok, matematika) jellemzik.

A jövő formálásához sokféle nézőpont kell

A magyarországi Bosch csoport hazánk egyik legnagyobb munkaadója, mely összesen több mint 18 300 munkatársat foglalkoztat. A Boschnál nemtől, életkortól, társadalmi hovatartozástól függetlenül a tudás, a tehetség, az egyéni teljesítmény az első. „Hiszünk abban, hogy a legjobb ötletek a különböző nézőpontok és tapasztalatok találkozásából születnek. A jövő technológiáinak alakításában minden tehetségre nagy szükség van” – mondta el Bodó Teodóra, a Bosch csoport kommunikációs és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatója Magyarországon és az Adria régióban.

Forrás: Bosch

A jövő mérnökei ma inspirálódnak

A Lányok Napja sokkal több, mint egy egyszeri esemény – lehetőség arra, hogy fiatal lányok valódi, kézzel fogható élményeken keresztül fedezzék fel, mi mindenre képesek, és milyen jövőt alakíthatnak, ha bátran választják a technológiát és az innovációt.

A Bosch mentoring programokkal – mint a Business Woman és a Female Talent – tréningekkel és workshopokkal segíti a női kollégák szakmai előrejutását. A rugalmas, családbarát munkakultúra pedig támogatja az egyedi élethelyzeteket és a munkába visszatérő édesanyákat is – ennek köszönhetően ma már meghatározó szerepük van a női vezetőknek a vállalatnál.

Szintén a női karrierépítést támogatja a Boschnál világszinten és Magyarországon is működő, önszerveződő alapokra épülő Women@Bosch női közösség, ahol különböző előadásokon, beszélgetéseken nyílik lehetőség személyes példák, karriertörténetek bemutatására és tapasztalatcserére.

Megfelelő mérnöki tudás nélkül nincs korszerű épületgépészet

A Debreceni Egyetem (DE) Műszaki Kar (MK) Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszéke által szervezett 30. Épületgépészeti Szakmai Napon lég- és klímatechnikával, fűtéstechnikával, vízellátással, szabályozás- és méréstechnikával, valamint épületgépészeti rendszerek automatizálásával foglalkozó szakemberek, a kar hallgatói és oktatói vettek részt. A kapcsolódó szakmai kiállításon csaknem 40 cég mutatta be eszközeit, szolgáltatásait.

A rendezvény megnyitóján Husi Géza dékán kiemelte, hogy új épületszárnnyal bővült a kar, ahol a járműmérnöki, a villamosmérnöki és a mechatronikai tanszékek találnak otthonra.

– A Debreceni Egyetem Műszaki Kara egyebek mellett arról híres, hogy nagyon jó kapcsolatai vannak ipari szereplőkkel, amit ez a rendezvény is érzékeltet. A kar ennek is köszönhetően európai szinten is kiemelkedő képzési lehetőségekkel rendelkezik, amiért októberben elnyerte a Kiváló Infrastruktúra Díjat. Decemberben pedig sikerült gépészeti doktori iskolánk akkreditációja, ami azért nagyon fontos, mert ilyenből Magyarországon mindössze három található – jelentette ki Husi Géza.

Husi Géza (Fotó: DE)

Az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék helyettes vezetője hangsúlyozta, hogy céges partnereik támogatásának köszönhetően laboratóriumaikban korszerű eszközökkel ismerkedhetnek meg a hallgatók.

– Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk járók szakmai fórumokon is találkozzanak a legmodernebb fejlesztésekkel, berendezésekkel, ezt a célt szolgálja ez a rendezvény – fejtette ki Csáky Imre.

Csáky Imre (Fotó: DE)

Kalmár Tünde, a Műszaki Kar docense hozzátette: a vállalatok sok esetben biztosítanak az épületgépész-mérnök hallgatóknak üzemlátogatási lehetőséget, szakmai gyakorlati helyeket, szakdolgozat- és diplomamunka témákat, illetve külső konzulenseket. Közreműködésükkel eddig már több mint 1600 szakdolgozat és diplomamunka született. A mesterképzést elvégző hallgatók szinte mind a képzettségüknek megfelelő munkaadóknál helyezkednek el.

Kalmár Tünde (Fotó: DE)

A DE MK épületgépészeti alapszakán és létesítménymérnöki mesterszakán jelenleg több mint 150 hallgató tanul.

Lakatos Ákos, az Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék vezetője a Pekár Imre Gépészeti Doktori Iskolával kapcsolatban kiemelte, hogy épületgépészeti és épületenergetikai program is lesz, mely jó lehetőséget kínál a partnercégekkel kutatás-fejlesztési együttműködések kialakítására is.

Lakatos Ákos (Fotó: DE)

A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára is részt vett az eseményen. Czomba Sándor arról beszélt előadásában, hogy a hazai 20-64 éves korosztály körében a foglalkoztatási ráta 81,3 százalék, ami Európában a hatodik legjobb, a skandináv országokéhoz hasonló.

– Hajdú-Biharban jelenleg 16 800 álláskeresőt tartanak nyilván. Nemcsak a munkanélküliek, hanem a közfoglalkoztatottak száma is jelentősen csökkent, 300 ezerről 60 ezerre mérséklődött az elmúlt években – ismertette Czomba Sándor.

Czomba Sándor előadása (Fotó: DE)

Az Épületgépészeti Szakmai Nap keretében együttműködési és ajándékozási megállapodásokat is kötött a Műszaki Kar. A Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnika Kft-vel egyebek mellett abban egyeztek meg, hogy a cég két HOVAL gyártmányú keresztáramú hővisszanyerőt adományoz a karnak. Kiderült, hogy a vállalkozás a Debreceni Egyetemmel együttműködésben egy újfajta levegőhűtő berendezést fejlesztett ki, mellyel jelentős mennyiségű hűtési energia takarítható meg, kisebb ökológiai lábnyom és kevesebb CO2-kibocsátás érhető el.

(Fotó: DE)

A Wilo Magyarország Kft. 11 szivattyút ajándékozott a Műszaki Karnak. A csoport a világ egyik vezető prémium szivattyú- és szivattyúrendszer-szállítója az épületgépészet, a vízgazdálkodás és az ipar területén, Magyarországon 30 éve segítik hozzá partnereiket innovatív szivattyútechnikai megoldásaikkal az energiafelhasználás csökkentéséhez.

(Fotó: DE)

A hűtési és fűtési, valamint légtechnikai rendszerek szabályozására szolgáló innovatív megoldásokat gyártó, fejlesztő és értékesítő BELIMO Automation Handelsgesellschaft m.b.H Magyarország két korszerű Energy Valve-t (dinamikus szelepet és hőmennyiségmérőt), öt zsalumozgató motort, egy elektronikus nyomásfüggetlen szabályozócsapot, valamint két fali hőmérséklet-, páratartalom- és CO2 érzékelésére alkalmas eszközt adott a karnak. Segítségükkel sikerült megújítani a DE MK régóta működő légtechnikai laboratóriumát.

(Fotó: DE)

Jön a magyar segítséggel fejlesztett Rolls-Royce légi taxi – interjú

 A Siemens belső technológiai startupját (spin-offját), az eAircraftot 2019-ben vásárolta meg a Rolls-Royce. A mérnök csapat 2021-ben mutatta be a világon egyedülálló H3PS hibrid-elektromos repülőjét. A Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatóját, Balázs Gergely Györgyöt kérdeztük az eredményekről, a tervekről és arról, hogy a STEM-területek iránt érdeklődő fiatalok hogyan kapcsolódhatnak be egy ilyen hazai sikertörténetbe, ahol már ma is 120 kreatív, agilis munkatárs, többségében mérnök dolgozik.

Beszéljünk néhány mondatban a magyarországi Rolls-Royce-leánycégről, hiszen a többségnek először talán inkább a luxusautó-márka ugrik be, és csak másodjára a repülőgépipari vállalat.
A Rolls-Royce Magyarország 2019 októberében kezdte meg működését, miután a repülőgépipari Rolls-Royce Holding megvásárolta az eAircraft divíziót a Siemenstől. Az eAircraft a működését körülbelül 10 éve kezdte, a mérnöki csapat munkája főként a technológiai demonstrátorok fejlesztésére fókuszált. Olyan elektromos rendszerek fejlesztésére, amelyek bebizonyították, hogy az elektromos hajtás használata biztonságosan alkalmazható a légiiparban is, nem csak az elektromos földi járművekben.

Honnan indult a Rolls-Royce munkája Magyarországon?
Kezdetben elektromos hajtásrendszereket fejlesztettünk, amelyeket kisrepülőgépekbe integráltunk, és valós körülmények között, repülési teszteken vizsgáltuk. Ezzel fontos tapasztalatokat szereztünk az elektromos technológiákkal kapcsolatosan, amelyeket a jelenlegi termékfejlesztésünkben tudunk használni.

Az interjú ajánlója megtalálható a szakmátszerzek.hu portálon is:

Jön a Rolls-Royce légi taxi

 

Holt tart ma ez a fejlesztés? Milyen eredményeket tudnak felmutatni?
A dinamikusan bővülő mérnöki csapatunk jelentős eredménye, hogy 2021-ben egy a világon egyedülálló párhuzamos hibrid-elektromos repülőgép, a H3PS sikeres repülést hajtott végre. A magyar Rolls-Royce-csapat volt a felelős a módosított repülőgép elektromos hajtásrendszerének, az elektromos motornak, az inverternek, az akkumulátornak és az irányító rendszernek a tervezéséért, gyártásáért és integrációjáért.

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az interjú megtalálható az alábbi kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is Nézz bele a nemrég megjelent innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzban meg is vásárolhatsz!  A kiadvány fő támogatója a Siemens Zrt.

Innováció és ipari digitalizáció – egyetemek és vállalatok együttműködése – megjelent az UNIside kiadványa

Azóta hogyan haladt tovább ez a fejlesztés a Rolls-Royce magyar leányánál?

Tavaly a Rolls-Royce Magyarország sikeresen teljesítette a légi közlekedés minőségbiztosítási előírásait, így elnyerte az EN9100 tanúsítást. Ennek a megszerzése nagyszerű lehetőség arra, hogy a vállalat tovább formálja a fejlett légi közlekedés piacát, fejlessze a mérnöki, irányítási és támogatói folyamatokat. Emellett lehetővé vált, hogy a Rolls-Royce Magyarország teljes értékű beszállítója lehessen a légiiparnak.

Milyen egyetemekkel működnek együtt?
Ahhoz, hogy elérjük karbonsemleges célkitűzéseinket és segítsük partnereinket a károsanyagkibocsátás-mentes működés elérésében, szorosan együttműködünk egyetemekkel, így 2013 óta együtt dolgozunk a BME-vel a kompetenciák kiépítésén és a különféle technológiai fejlesztésekben, pályázatokon.

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a Siemens Zrt. fő témogatásával készült – a fentihez hasonló interjúkon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványben) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM képzési területeken. E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

Balázs Gergely György - a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető igazgatója fotó: Rolls-Royce

Balázs Gergely György – a Rolls-Royce Magyarország ügyvezető
igazgatója fotó: Rolls-Royce

Névjegy – Balázs Gergely György

  • Nős, négy gyermek
    édesapja.
  • 2007: villamosmérnök,
    Budapesti Műszaki és
    Gazdaságtudományi
    Egyetem.
  • 2010-től: a BME Villamos
    Energetika Tanszék oktatója,
    ahol jelenleg egyetemi
    docens.
  • 2012: mérnök-közgazdász,
    Corvinus.
  • 2013: PhD-disszertáció
    (summa cum laude).
  • 2014-2019: Siemens Zrt.
    kutatás-fejlesztési vezető.
  • 2019-tól: a Rolls-Royce
    Hungary Kft. ügyvezető
    igazgatója.
  • 2023 júniusától a RollsRoyce Electrical üzletágának
    operációs igazgatója.
    Kiemelt nemzetközi
    projektek irányítója,
    valamint magyar állami és
    EU-s projektek vezetője.
    Irányításával számos, a
    világon is egyedülálló
    technológiát alkottak a
    fejlett légi közlekedésnek.
  • A Rolls-Royce-nál a magyar
    szervezet kompetenciáit
    bővítette, így a jelenleg
    120 főt foglalkoztató hazai
    vállalat nemzetközi szinten
    is meghatározó fejlesztési,
    tesztelési, digitalizációs
    és gyártási képességekkel
    büszkélkedhet.
  • Hobbijai közé tartozik az
    utazás és a snowboard.

Víz nélkül nincs élet – Légy te a változás!

Az ENSZ 1992-ben nyilvánította március 22-ét a víz világnapjává, célul tűzve ki, hogy ez az élethez nélkülözhetetlen természeti kincs a közgondolkodás részévé váljon. Egyúttal felhívni a figyelmet arra, hogy a vízvédelem mindannyiunk felelőssége.

 

Hogy állunk a vízzel?

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-re az emberiség mintegy fele él majd vízhiányos régióban. A világ népességének gyarapodása és ezzel együtt az energiafogyasztás növekedése ugyanis exponenciálisan növeli a víz iránti igényt. Erről Áder János volt köztársasági elnök, az ENSZ Víz- és Klímaügyi Vezetői Testületének tagja, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke beszélt New Yorkban.

 

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, akkor 2050-re az emberiség mintegy fele él majd vízhiányos régióban. (Fotó: 123rf)

 

Mi több, a március 22-én esedékes ENSZ-csúcstalálkozó előtt kiadott, mérföldkőnek számító jelentés világszerte a pazarló vízgazdálkodás befejezését sürgeti. Hét pontban foglalták össze a teendőket – írja a Makronóm.

A világ ma távolabb van a 2015 végén Párizsban elhatározott klímacéloktól, mint az elfogadásuk pillanatában. Ugyanez igaz a fenntartható fejlődés 15 céljától, amelynek egyik pontja a vízről és higiéniáról szóló célkitűzés volt. Ezt is abban az évben fogadták el a világ országai, de abban sem történt előrelépés – mondta Áder János.

Szerencsére Magyarország sok tekintetben előrelépett, a szennyvizek 95 százaléka például tisztítva kerül vissza a környezetbe. A tennivalók között azonban ott van például Közép-Magyarország elsivatagosodásának megállítása, a súlyos, a hazai gazdaságot is érintő aszályok kezelése, a meteorológiai információs rendszer fejlesztése, valamint a víziközműhálózat korszerűsítésének felgyorsítása – sorolta Áder János.

 

Te mit tehetsz?

A vízkészletek megóvásához nélkülözhetetlen a hulladék csökkentése, az illegális hulladéklerakás felszámolása. Tudtad, hogy te is segíthetsz például illegális szemétlerakatok felszámolásában, ha letöltöd a HulladékRadar applikációt, és jelzed, hol találtál ilyet?

Azért, hogy valóban te legyél a változás, választhatsz például olyan szakirányokat, amelyek a környezet védelmét vagy a modern vízgazdálkodást célozzák. Valószínűleg nem mondunk újat azzal, hogy ezekre az ismeretekre nagy szükség lesz a következő évtizedekben!

[kiemelt]Általánosságban igaz, hogy ma még nem tudni, pontosan milyen szakmákra lesz szükség pár évtized múlva. A „vizesek”, azaz a vízügyi szakemberek munkája viszont mindaddig nélkülözhetetlen lesz, amíg a víz, illetve a víz körforgása a földi lét egyik legfontosabb alapját jelenti. A jövő vízgazdálkodása alapvetően fogja meghatározni a világ fejlődését, gazdasági teljesítőképességét, élelmiszerbiztonságát, környezeti állapotát és a lakosság életminőségét.[/kiemelt]

A környezetmérnöki szakon például környezetmérnök diplomát szerezhetsz, ami azt jelenti, hogy korszerű természettudományos, ökológiai, műszaki, gazdasági és menedzsment ismeretek birtokába kerülsz.

A képzést 2023 szeptemberben elindító intézmények:

 

A „vizesek”, azaz a vízügyi szakemberek munkája mindaddig nélkülözhetetlen, míg a víz, illetve a víz körforgása a földi lét egyik legfontosabb alapját jelenti. (Fotó: 123rf)

Választhatsz célzottabb szakmát is, amilyen például a vízügyi üzemeltetési mérnök. Ilyen szakon idén ősszel az alábbi képzőhelyek hirdettek meg felvételt:

 

A mezőgazdasági vízgazdálkodási mérnöki szak is rendkívül fontos ismereteket ad át a jövő generációi számára.

A képzést 2023 szeptemberben elindító intézmények:

 

Mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai mérnökökre is nagy szükség lesz a következő évtizedekben. Ilyen képzés a következő helyeken indul most ősszel:

 

Víztudományból jeles

A „vízügyesek” képzésével foglalkozó egyik legrégebbi intézmény a bajai, amely 2017 óta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karaként működik. A kar az Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézetének, valamint Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézetének a Nemzeti Közszolgálati Egyetembe történő beolvadásával jött létre. A kar jogelődjeinek köszönhetően több mint 50 éves múltra tekint vissza. A bajai vízügyi képzés országos hírű és jelentőségű, az ágazat egyik legfontosabb utánpótlási bázisa.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Richter: kiemelten fontos a megfelelő szakmai utánpótlás

A Richter elnök-vezérigazgatójával, Orbán Gáborral készült teljes interjú az UNI in & out 2022 első számában olvasható.

 

Mik az alapvető elvárások képességben és tudásszintben a céghez belépőktől?

Mindenhová keresünk munkaerőt, a termeléstől a kutatásig, a gépkezelőktől a vezetőkig. Ezért nagyon diverz, hogy hol, mit várunk el.

[kiemelt]Az öt alapvető kulcskompetenciánkat viszont általánosan keressük a leendő kollégáinkban: az együttműködést, a szakértelmet, az eredményorientáltságot, a változáskezelést és az önfejlesztést. Fontos, hogy kollégáinknak legyen igénye a fejlődésre és érdeklődjenek társaságunk más területei iránt is.[/kiemelt]

Ehhez támogatást is nyújtunk számukra különböző tréningek és előadások segítségével.

Ha a cégen belül olyan speciális területet nézünk, mint a k+f, ott jellemzően olyan embereket keresünk, akik a saját generációjuknak a legjobb 10 százalékába tartoznak. Mi az élcsapatot próbáljuk megszerezni. A természet- és élettudományos felsőoktatási képzésből érkezőknek nagyon széles és masszív alapismeretet kell az egyetemen elsajátítaniuk ahhoz, hogy a gyógyszeriparban helyezkedhessenek el. A specializált tudás átadása már sokkal inkább a munkahely feladata. Ezeknek az erős alapoknak azért van jelentőségük, mert ahogy az ember bekerül például egy gyógyszer kutatás-fejlesztési folyamatába, akkor egy ekkora cégnél, mint a Richter, nem lehet előre megmondani, hogy éppen melyik tudására hol és mikor lesz szüksége.

 

„Hosszú évekre visszatekintő, folyamatosan aktív, megállapodásokban szabályozott együttműködéseink vannak több hazai kutatóhellyel és egyetemmel, így a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel, a BME-vel, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel” (Fotó: SE)

 

Milyen típusú fiataloknak való a gyógyszeripar?

Hazai szinten 6000, globálisan több mint 12 000 főt foglalkoztatunk, a lehető legváltozatosabb karrierlehetőségekkel. Nehéz lenne általánosítani.

[kiemelt]Mindig keressük a nyitott, innovatív, proaktív, csapatjátékos fiatal tehetségeket. Ugyanakkor a gyógyszeriparra jellemzően szükség van a nagyfokú precizitásra, elmélyülésre való képességre, sok türelemre.[/kiemelt]

Hiszünk abban, hogy nálunk szinte mindenki megtalálhatja a számára vonzó lehetőségeket, aki munkájával szeretne hozzájárulni a küldetésünkhöz, hogy emberek millióinak az életminőségét tegyük jobbá.

 

Milyen sikerei vannak most a cégnek és mi jelenti a legnagyobb kihívást?

A Richter életében gyakorlatilag folyamatosan vannak olyan szakmai sikerek, kihívások, amelyek vonzóvá teszik. Csak az egy-másfél évből példul ilyen siker, hogy originális antipszichotikumunk blockbuster termék lett az USA-ban, vagy hogy új, innovatív nőgyógyászati terméket vezethetünk be az idén az európai piacokra. Továbbá, hogy 2021-ben is nyertünk Innovációs nagydíjat a saját fejlesztésű biotechnológiai készítményünkkel. De itt kell megemlíteni azt is, hogy rekordidő alatt fejlesztettük ki és oldottuk meg a gyártását a súlyosabb fázisban lévő Covid-betegek kórházi kezeléséhez használt remdesivirnek. A készítményből sokáig globális hiány mutatkozott, így a hazai betegellátásban hiánypótló volt és sok esetben életmentőnek bizonyult.

De nem csak az ilyen kimagasló eredményekről szóló hírek tesznek minket vonzóvá. A Richternél olyan minőségű projektek zajlanak, olyan magas színvonalú műszaki infrastruktúra, speciális eszközrendszer áll rendelkezésre, amely nem található meg bármely gyógyszeripari vállalatnál, és amely nemzetközi szinten is versenyképessé tesz minket. Ezek olyan körülmények, amelyek révén külföldről is jónéhány kutatót csábítottunk már haza.

[kiemelt]A pályakezdők keresik a folyamatos újítás és fejlődés lehetőségét is, hiszen ez a sikeres jövő záloga. Mi a szakmai és személyes előrelépést minden területen képzési lehetőségek széles választékával segítjük. Emellett átfogó juttatáscsomaggal a munka és a magánélet egyensúlyára is ügyelünk (konditerem, uszoda, üdülők, cafeteria).[/kiemelt]

Ezeknek is köszönhető a Richter munkáltatói márka kedvező megítélése, amit jól mutat, hogy a 30 ezer fiatal pályakezdő munkahelyválasztási preferenciáit feldolgozó, PwC Hungary által készített felmérés alapján az iparágunkban az idén már harmadik éve cégünké az Év legvonzóbb munkahelye díj.

 

Milyen életpályára készülhetnek az ebben az irányban továbbtanulók?

A gyógyszeripar irányába orientálódó, természet- és élettudományokat tanuló hallgatók hosszú távú, kiszámítható, ugyanakkor az új termékek és új technológiák miatt változatos pályára készülhetnek. Folyamatos megújulásra, önképzésre, innovációra van szükség.

Nehézség lehet elfogadni a gyógyszeripari fejlesztési folyamatok időigényét és a kutatási projektek nagyarányú lemorzsolódását, így nagyobb fokú türelemre és kudarctűrő képességre is szükség van.

 

Milyen intézményekből, milyen szakmaterületről, milyen képzési területről érkező pályakezdőket fogadnak leginkább? Milyen üres pozícióik vannak?

Főként egészség-, természettudományi és műszaki szakmákat tanulókat fogadunk gyakorlatokra. Ezek a gyakorlatok a pályakezdőként való elhelyezkedést is nagymértékben elősegítik. Szeretnénk olyanokat felvenni, akik global mindsettel rendelkeznek, hiszen egy multinacionális cég vagyunk, magyar központtal. Ebben az angolnyelv-tudás egyre fontosabb.

A mintegy 6 ezer fős létszámunkhoz nagyjából 150-200 nyitott pozíciónk van, ami normál, illetve alacsony fluktuációt jelent. Inkább strukturális munkaerőhiánnyal küzdünk, egyes speciális tudást igénylő munkakörök esetén (fejlesztési analitika, biotechnológia).

 

„Egyre több vezetőnk ismeri fel, mit jelent a tehetség, hogyan lehet junior tehetségeket fejleszteni és hogy megéri rájuk építeni üzleti szempontból is” (Fotó: Richter)

 

Milyen tapasztalatai vannak a Richternek a friss diplomásokkal?

Azt látjuk, hogy a klasszikus toborzási csatornák kevésbé működnek. Új, kreatív, alternatív megszólítási felületeket kell felkutatnunk és alkalmaznunk. Jobban meg kell ismernünk a Z generáció viselkedési, illetve digitális fogyasztási szokásait.

[kiemelt]Folyamatosan foglalkoztatunk diákokat és gyakornokokat. Igyekszünk nekik valódi szakmai feladatokat biztosítani, majd az egyetem elvégzése után főállásban alkalmazni őket.[/kiemelt]

A legtöbb területen tapasztalt kollégákra van szükségünk. De még így is van sok divízió, ahol pályakezdő kollégákat is fogadunk. Például kétéves friss diplomás programot működtetünk gyógyszerészeknek a termelésben, a kutatásban és a minőségirányításban, illetve mérnököknek a műszaki részlegen. Egyre több vezetőnk ismeri fel, mit jelent a tehetség, hogyan lehet junior tehetségeket fejleszteni. És hogy megéri rájuk építeni üzleti szempontból is.

[kiemelt]Mivel 2025-re a millenniumi fiatalok teszik ki a munkaerő háromnegyedét, komolyan kell venni, hogy ők mit értékelnek egy munkahelyen. Céljaik nagymértékben eltérnek, sokan a munka és a magánélet közötti jobb egyensúlyt, valamint a céltudatosságot részesítik előnyben a magas fizetésekkel szemben. Ez a tendencia óriási változást hozhat a munkáltatói márkaépítés jövője szempontjából.[/kiemelt]

A jó egyetemeken végzett, sokszor külföldről hazatérő Z generációs jelöltekért nagy a küzdelem a piacon mind a core pharma tevékenységek, mind a támogató területeken, így az IT-, a pénzügyi és a mérnöki területen. Előbbieknél nagyon gyakran nemzetközi versenypartnereink vannak, utóbbiaknál más iparágakkal is versenyzünk.

 

Részt vesz-e duális képzésben a vállalat, van-e saját képzési programja?

Az új szakképzési struktúra bevezetésével 2020-ban elindítottuk az első közös duális vegyésztechnikusi osztályunkat több más gyógyszergyárral összefogva, jelenleg az Egis és a Richter között működik a kooperáció ebben a témában. Dorogi telephelyünkön 2021 februárjában szintén elindult a duális technikusképzés, emellett az idén már a felsőoktatásból is fogadtunk duális mesterképzésben tanuló hallgatót, szeretnénk a területi igények mentén ezt tovább bővíteni. Oktatási és pályaorientációs tevékenységet is folytatunk telephelyeinken és kihelyezve partnerintézményeinkkel, az ELTE-vel és BME-vel karöltve.

 

A Richter hol keres elsősorban tehetségeket?

Az 1200 fős kutató-fejlesztő bázisunkkal Kelet-Közép-Európa legjelentősebb gyógyszerkutatási központjának számítunk. Ahhoz, hogy ez a jövőben is így legyen, sőt tovább tudjunk fejlődni, kiemelten fontos a megfelelő szakmai utánpótlás, amelynek stabil bázisát a hazai kutatóhelyek és egyetemek biztosíthatják.

Éppen ezért hosszú évekre visszatekintő, folyamatosan aktív, megállapodásokban szabályozott együttműködéseink vannak több hazai kutatóhellyel és egyetemmel. Így a Semmelweis Egyetemmel, az ELTE-vel, a BME-vel, a Debreceni, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemmel. Ezek kiterjednek különböző k+f projektekre, közös pályázati részvételre a hazai és EU-s pályázatokon, illetve az oktatás területére.

Az együttműködésekben, illetve a felsőoktatási szerepvállalásunkban kiemelt szerepet játszik a Richter által létrehozott Talentum alapítvány. Ez ösztöndíjakkal támogatja a 35 év alattiak tanulmányait, akik közül a magyar gyógyszeripar sikeres szakemberei, kutatói kerülhetnek ki. Emellett pedig az őket képző egyetemeknek is biztosít támogatást. Éves szinten mintegy 200 millió forintot fordítunk így a felsőoktatásra. Rendszeresen biztosítunk gyakorlati helyet a Richter számára releváns szakokon tanulmányokat folytató hallgatók számára. Valamint szakdolgozat-, diplomamunka-, PhD-dolgozatírási lehetőséget.

[kiemelt]Az oktatási témájú programjaink nem csak az egyetemistákat célozzák. Hiszen az is fontos, hogy a tehetséges diákokkal mielőbb megszerettessük a természettudományi tantárgyakat és támogassuk a pályaválasztásukat.[/kiemelt]

Ennek a jegyében a Richter, az Ericsson Magyarország és a Graphisoft összefogásával 2001 óta ítéli oda a Rátz Tanár Úr Életműdíjakat. Azoknak a középiskolai és általános iskolai tanároknak, akik kimagasló szerepet töltenek be a természettudományi tantárgyak népszerűsítésében és tehetséggondozásban. Az évente nyolc tanárt elismerő, 1,5-1,5 millió forint pénzjutalommal járó díj mára a hazai természettudományos és a közoktatás egyik legrangosabb elismerése lett.

Hasonló céllal indítottuk el az idén a Te és a természettudományok – mesés történetek (TETT) című mese- és novellaíró pályázatot a Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvánnyal. A pályázaton olyan írásokat várunk, amelyek természettudományos elképzelések, gondolatok, kifejezések körül forognak. Ezzel is azt kívánjuk ösztönözni, hogy a közoktatásban tanulók megszeressék a természettudományokat. Elsajátítsák az ezekhez szükséges íráskészséget, a kreatív és precíz gondolkodás alapjait, valamint felfedezzék a bennük rejlő alkotó erőt.

Egy cég, ahol színház- és edzőterem, valamint zeneszoba is van

Csendes elmélyülés vagy kikapcsolódás? Mindkettőre alkalmas a kampusz

Szeptemberben adták át a Bosch 90 ezer négyzetméteres gépjármű-technológiai fejlesztőközpontját, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt. „A fejlesztési központ különlegessége, hogy a kollégák az ötlet megszületésétől a megvalósításig végigkísérhetik a folyamatokat. A New Way of Working koncepció mentén kialakított terek megfelelő helyszínt kínálnak workshopoknak, a csendes elmélyülésnek vagy adott esetben a kikapcsolódásnak is.” Szászi István elmondta: a kampuszon így van edzőterem, zeneszoba és színházterem is.

A New Way of Working koncepció mentén alakították ki a tereket a Bosch kampuszán (Fotó: Bosch)

14 ezer négyzetméternyi kutató- és tesztlaborok

A 14 ezer négyzetméter összalapterületű kutató- és tesztlaborokban, a kültéri tesztpályán és a csúcstechnológiás óriás tesztcsarnokban pedig az ötletek tovább fejlődhetnek. Kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat eredményezhetnek – emelte ki a Bosch hazai és adriai régióért felelős vezetője.

Bosch Budapest Innovációs Kampusz (Fotó: Bosch)

Szászi Istvánt arról is kérdeztük, kiket várnak az új gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontba. Válaszában elmondta, hogy elsősorban a mérnöki, az informatikai és a természettudományos területekről várnak jelentkezőket.

[kiemelt]Lényegében az Ipar 4.0, a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics), tehát az úgynevezett innovációintenzív területek képviselői fogják jól érezni magukat náluk.[/kiemelt]

Előtérbe kerülnek a STEM (MTMI) területek

A STEM magyarul matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területeket jelent. A kormány célja, hogy a felsőoktatásban az MTMI területek részaránya 2030-ig elérje az 50 százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon – mondta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a február közepén megrendezett Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expón.

A BME új szakjáról is lehet majd Bosch-gyakornoknak menni

Arról is írtunk, hogy új alapszakként angol nyelvű fizikus-mérnök képzést indít 2023 szeptemberétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A képzés elindítását azzal indokolta a BME, hogy a hazai és nemzetközi technológia-intenzív K+F cégek nagy számban várnak természettudományos és mérnöki ismeretekkel rendelkező, kreatív kutatás-fejlesztési feladatokba bekapcsolódó szakembereket. Az új szak elindításáról szóló közleményében

[kiemelt]a Műegyetem a Bosch-t is megnevezte azon nagyvállalatok között, ahol a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket.[/kiemelt]

Az UNI 2023 kiadványban megjelent interjúban Szászi István sok más mellett beszél a Bosch felsőoktatási együttműködéseiről, gyakornoki programjairól. Elmondja, milyen elvárásaik vannak a fiatalokkal szemben, és elmeséli azt is, hogyan alakult az ő személyes karrierje. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Szászi István videóinterjút is adott az UNIside.hu-nak az új fejlesztési központról:

A technológiai trendekre reagál új képzésével a BME

„Az információfeldolgozás terén olyan technológiák válnak egyre fontosabbá, mint a kvantumszámítástechnika, vagy az agyi működést követő neuromorfikus számítástechnika. Ezek a területek általában modern nanotechnológiával készült újszerű hardvereszközökön alapulnak, de fontos szerepet kap az optika, fotonika, vagy a mikrohullámú méréstechnika is. Fontosnak tartjuk, hogy ezek a fejlett, XXI. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek” – hívja fel a figyelmet Halbritter András. 

Neves partnerekkel együttműködésben

A BME Fizika Tanszék egyetemi tanára a 2023 szeptemberében induló új, angol nyelvű fizikus-mérnök alapszak felelőse, melyet innovatív iparágak szakemberigényére reagálva, ipari partnerekkel együttműködve indít a BME.

Az innovatív iparágak igényeit szolgálja majd ki az angol nyelvű fizikus-mérnök alapszak (Fotó: BME)

 „Az élénk versenynek köszönhetően óriási igény van a munkaerőpiacon olyan kutató-fejlesztők iránt, akik ismerik az ezeket a területeket megalapozó technológiákat. Hallgatóink már tanulmányaik alatt olyan ipari partnerekkel együttműködve dolgozhatnak fejlesztéseken, mint a Bosch és a Semilab„– mutat rá Halbritter András.

Adattudomány és új generációs adatfeldolgozás

A McKinsey 2023-as tanulmánya szerint globálisan a vállalatok 50 százalékánál már valamilyen funkciót mesterséges intelligencia (AI) lát el. 2024-re a felhasználói kommunikáció több, mint fele lesz részben vagy egészben AI-vezérelt. Az új generációs adatfeldolgozás lehetővé teszi az AI-alapú szolgáltatások egyre szélesebb elterjedését. Emellett radikálisan felgyorsítja az innovatív műszaki fejlesztéseket.

[kiemelt]Az adatgyűjtés és -feldolgozás felértékelődésének következtében egyre nagyobb szükség van a területtel kapcsolatos aktuális tudással rendelkező adatelemzőkre és mérnökökre. Mind a globális nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalkozások részéről.[/kiemelt]

Forradalmi innovációk a kvantumalkalmazásokban

„A kvantuminformációs technológiák fejlődése nagy áttöréseket ígér, amelyek forradalmasítják egyebek közt a kommunikációs hálózatokat, az orvostudományt, és a gépi tanulást is. Ezért erre a területre az utóbbi években nagyon sok erőforrás koncentrálódott” – emelte ki Asbóth János, a BME TTK Elméleti Fizika Tanszék docense.

A kvantumtechnológia nagy mértékben épít a mára szinte minden területen felbukkanó nanotechnológiára, illetve optikára, mikrohullámú technológiára és a félvezetőtechnikára. Az orvosi „lab on chip” technológiák vagy a szenzorikai alkalmazások mellett nanotechnológia szükséges azoknak a szupravezető nano-áramköröknek a létrehozásához is, melyre a már fejlesztési céllal hozzáférhető Google vagy IBM kvantumszámítógépek épülnek.

A BME fontosnak tartja, hogy a fejlett, 21. századi technológiák már az egyetemi alapképzésben is megjelenjenek (Fotó: BME)

„Hallgatóink a nanotechnológia elsajátítása mellett a kvantuminformatika elméletével is alaposan megismerkedhetnek. Például programokat futtatva az IBM ingyenesen elérhető kvantumszámítógépein.

[kiemelt]Laboratóriumainkban pedig kvantumáramkörök vizsgálatára és a legmodernebb kísérleti technikák elsajátítására nyílik lehetőség”[/kiemelt]

– hangsúlyozza Halbritter András.

Fenntarthatóság és tiszta energetika

[kiemelt]A fenntarthatósággal kapcsolatos kutatások mellett a BME új képzésén a nukleáris technológiák orvosi alkalmazási lehetőségeivel is megismerkedhetnek, de fúziós kutatásokban is részt vehetnek a hallgatók.[/kiemelt]

A nukleáris technológiák az űrkutatástól kezdve az élelmiszerek tartósításáig számos terület újításait meghatározzák. A technológia egyre szélesebb alkalmazási lehetőségeivel párhuzamosan ezen a területen is nő a képzett szakemberek iránti igény.

 „A nukleáris technológiák mellett azonban Magyarországon is egyre nagyobb szerepet kapnak a jelenleg félvezető technológiára építő napelemek, valamint a „zöld” energiatárolás kérdései. A félvezető-technológia meghatározó a mai energiatakarékos fényforrásokban is csakúgy, mint a környezetünkben található érzékelőkben, és hangsúlyos a képzéseinkben is” – emelte ki Halbritter András.

Február 15-ig lehet jelentkezni a szakra

A BME tavaly novemberben jelentette be az új, angol nyelvű fizikus-mérnök képzés elindítását, amelyre a többi, idén szeptemberben induló felsőoktatási képzéshez hasonlóan a felvételi eljárás keretében február 15-ig lehet jelentkezni.  

Az új szak elindításáról szóló közleményében a Műegyetem több olyan nagyvállalatot (Bosch, Semilab, 77 Elektronika, Femtonics, Furukawa Electric, Magnetec, Paks II) is megnevezett, ahol a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket.

„Itthon mérnökként ugyanolyan érdekes feladatokon dolgozhatsz, mint külföldön”

A Bosch csoport Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. A nemrég átadott 90 ezer négyzetméteres gépjármű-technológiai fejlesztőközpontjával az egyik legvonzóbb munkahely lehet többek között az informatikusok és a mérnökök számára is. Szászi Istvánt arról is kérdeztük, kiket várnak az új fejlesztőközpontba. A beszélgetésből kiderül, hogy miért gondolja azt, hogy a Bosch Magyarország építi a jövő gyárait. Vagy miért is olyan különleges a Bosch tanszék, amely Magyarországon az első ipari mesterséges intelligencia oktatási kar.

 

A pályakezdők a Bosch céggel együtt alakíthatják az autóipar jövőjét 

„Amikor én voltam fiatal, még külföldre kellett menni az autóipari csúcstechnológiák megismeréséhez. Ma sok esetben a kollégák meglepődve tapasztalják, hogy itthon mérnökként ugyanolyan érdekes feladatokon dolgozhatnak, mint az USA-ban vagy a németországi központban” –  mesélte az UNIside-nak.

A Bosch új fejlesztőközpontjába elsősorban a mérnöki, az informatikai és a természettudományos területekről várnak jelentkezőket. (Fotó: UNI)

Érdekel, hogy 5 vagy 10 év múlva mi lesz az autókban? És vajon hogyan alakul az önvezető autózás vagy az elektromobilitás fejlettsége? Akkor kövesd az oldalunkat a hamarosan megjelenő interjúért! Megtudhatod tovább azt is, hogy a mesterséges intelligencia, miként lopakodik be az autóiparba és mindennapjainkba!

A videóinterjú mellett korábban az UNI 2023 kiadványban is megjelent egy interjúnk, ahol Szászi István sok más mellett beszélt a Bosch felsőoktatási együttműködéseiről, gyakornoki programjaikról. Elmondta továbbá, milyen elvárásaik vannak a fiatalokkal szemben, és elmesélte azt is, hogyan alakult az ő személyes karrierje. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

A Bosch az a cég, ahol autóipari történelmet lehet írni

A Bosch csoport nyolc önálló vállalat szoros stratégiai együttműködéseként Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója. Nemrég átadott 90 ezer négyzetméteres gépjármű-technológiai fejlesztőközpontjával az egyik legvonzóbb munkahely lehet többek között az informatikusok és a mérnökök számára is – derül ki az interjúból.

Gépjárműtechnikai fejlesztőközpontot nyitott a Bosch

„Szeptemberben adtuk át a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt. A 90 ezer négyzetméteres fejlesztési központ különlegessége, hogy a kollégák az ötlet megszületésétől a megvalósításig végigkísérhetik a folyamatokat. A New Way of Working koncepció mentén kialakított terek megfelelő helyszínt kínálnak workshopoknak, a csendes elmélyülésnek vagy adott esetben a kikapcsolódásnak is.” Van itt edzőterem, zeneszoba, színházterem stb. A 14 ezer négyzetméternyi összalapterületű kutató- és tesztlaborokban, a kültéri tesztpályán és a csúcstechnológiás óriás tesztcsarnokban pedig az ötletek továbbfejlődhetnek. Kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat eredményezhetnek – mondja Szászi István.

 

A Bosch új fejlesztőközpontjába elsősorban a mérnöki, az informatikai és a természettudományos területekről várnak jelentkezőket. (Fotó: UNI)

 

A Bosch hazai és adriai régióért felelős vezetőjét arról is kérdeztük, kiket várnak az új gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontba? Mint Szászi István elmondta, elsősorban a mérnöki, az informatikai és a természettudományos területekről várnak jelentkezőket. Lényegében az Ipar 4.0, a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics), tehát az úgynevezett innovációintenzív területek képviselői fogják jól érezni magukat náluk.

A kampusz ilyen szempontból is nagyon színes: gépész-, villamos-, közlekedésmérnökök, fizikusok, programozók, matematikusok és projektmenedzserek dolgoznak együtt. Csak Budapesten több mint háromezer kolléga tevékenykedik az autóipar legújabb kihívásain. Legyen szó akár az önvezető autózásról, az elektromobilitásról vagy a mesterséges intelligencia kínálta megoldásokról.

 

Itthon is dolgozhatsz mérnökként érdekes feladatokon

„A központ jelentőségéről sokat elárul, hogy ma három ország foglalkozik a Bosch csoporton belül az önvezető autózás terén kutatás-fejlesztéssel: Németország, az Egyesült Államok és Magyarország. Amikor én voltam fiatal, még külföldre kellett menni az autóipari csúcstechnológiák megismeréséhez. Ma sok esetben a kollégák meglepődve tapasztalják, hogy itthon mérnökként ugyanolyan érdekes feladatokon dolgozhatnak, mint az USA-ban vagy a németországi központban.”

Az UNI 2023 kiadványban megjelent interjúban Szászi István sok más mellett beszél a Bosch felsőoktatási együttműködéseiről, gyakornoki programjaikról, elmondja, milyen elvárásaik vannak a fiatalokkal szemben, és elmeséli azt is, hogyan alakult az ő személyes karrierje. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Szászi István interjút is adott portálunknak, amelyben további érdekességekről beszél.

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz 

Minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen végez

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Az Óbudai Egyetem egyik legfontosabb jellemzője a gyakorlatorientált oktatás. Mit jelent ez konkrétan?

Intézményünkben – hagyományainkból is adódóan – mindig is arra törekedtünk, hogy gyakorlatorientált oktatásban részesüljenek a hallgatók. A karok mindegyikén jól felszerelt laborok, modern eszközök biztosítják ehhez a feltételeket. Természetesen nagyon fontosnak tartjuk, az elméleti alapok átadását, de nálunk párhuzamosan már az első évtől – többnyire kisebb csoportokban – megkezdődik a gyakorlati oktatás is, amely több vállalati partnerünk révén duális képzéssel is kiegészül.

[kiemelt]A nálunk végzettek értékes tudást szereznek, keresett szakemberekké válnak.[/kiemelt]

A diplomások több mint 90 százaléka egy hónapon belül el tud helyezkedni a saját, képesítése szerinti területen, ráadásul versenyképes, jó fizetéssel. A diákok számára fontos szempont lehet az is, hogy nem emelkedett a költségtérítéses képzések díja az elmúlt tanévhez képest. További vonzerőt jelenthet, hogy országos viszonylatban kiemelkedően magas ösztöndíj-lehetőségeket és nemzetközi tanulmányi programokat biztosít az intézmény.

Fotó: Kőhalmi Péter

 

Tavaly csatlakoztak a modellváltó egyetemekhez. Miben jobb ez, mint a korábbi rendszer?

A modellváltás az egyetemi autonómia garantálása mellett sokkal szabadabb gazdálkodást, erőteljesebb üzletiesítési lehetőségeket, a bürokratikus folyamatok csökkentését, valamint a bérezési és jutalmazási rendszer rugalmasabb alakítását teszi lehetővé. Az eltelt nyolc hónap minden egyetemi polgárunk számára új lehetőséget nyitott.

[kiemelt]Műszaki felsőoktatási intézményként erre nagy szükségünk is van, mert itt a piac nagyon gyorsan változik, és ehhez idomulnunk kell a tantervünkben, a továbbképzésekben, a cégekkel kialakított együttműködésben, a kommunikációban.[/kiemelt]

Miután az elmúlt hónapokban a kuratóriumunkkal karöltve megalkottuk az új struktúrához szükséges jogi környezetet, ez év elején eddig soha nem látott mértékű béremelést valósítottunk meg, ami szintén az oktatás színvonalának emelkedéséhez vezet már középtávon is. Az eddigi munkánk egyik fontos eredménye, hogy annak ellenére nőtt az Óbudai Egyetemet első helyen választók száma, hogy országosan kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe.

 

Az intézmény mindennapi működése szempontjából ez milyen változást jelent?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kuratórium az egyetem operatív működésébe nem kíván beavatkozni, hanem azt ráhagyja a rektorra – aki szintén a testület tagja – és az intézmény szenátusára, ugyanakkor a stratégiai elvárásokat meghatározza, és természetesen stratégiailag is értékeli az eredményeket.

[kiemelt]A kuratóriumnak inkább a szervezeti és a gazdasági autonómia területén van nagyobb mozgástere, hiszen éppen azért kapta a fenntartótól ezt a felelősséget és lehetőséget, hogy gazdaságilag is sikeresebben menedzselje az egyetemeket. A kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően azonban a felsőoktatási intézmények önállók, emellett a hallgatói önkormányzat autonómiája, szerepvállalása is sértetlen. [/kiemelt]

 

NÉVJEGY:

Kovács Levente

1977-ben született a Temesvártól száz kilométerre fekvő Resicabányán.

2000-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Temesvári Műszaki Egyetemen, majd egészségügyi mérnöki MSc-t a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ban habilitált. Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályzások.

Tanított a Temesvári Műszaki Egyetemen, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Meghívott előadója több, a világ élvonalába tartozó univerzitásnak, mint a National University Singapore, a Gent University, a Tsinghua University, a Stanford University, a Harvard University.

2015-ben ez EU kutatói aranyérmének számított ERC-pályázat nyertese.

2019. július 15-től rektorként irányítja az Óbudai Egyetemet.

Műszaki képzési terület

Alapképzési szakok:

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak:

  • építészmérnöki szak

 

A műszaki képzési területen belül 26 alapképzési szakot és 1 osztatlan mesterképzést találunk. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a járműmérnöki szak (512 ezer forint) és
  • a villamosmérnöki szak (492 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatok alapján. A képzési terület iránt érdeklődők, szaktól függően, több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Fotó: 123RF

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A műszaki képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 428 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a BME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 461 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll közel 459 ezer, míg a harmadik pozíciót az ELTE foglalta el 443 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 81 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,6 hónapon belül. 88 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, és négy intézménynél (PE, PPKE, PTE, SOE) is igen magas, 90 százalék feletti ez az arány, míg az NKE-n diplomát szerző hallgatók mindegyike diplomás munkakörben helyezkedik el. 

Az alapképzésben résztvevők körülbelül 31 százaléka dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja tanulmányait. Ez leginkább az NKE (56 százalék), az ME (45) és a PPKE (40) diplomásaira jellemző.

 

A top 3 egyetem 

A BME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 462 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a hallgatók igen magas arányban (89 százalékban) végeznek diplomás munkát. A hallgatói létszámok tekintetében a BME a műszaki képzési terület legjelentősebb központja: a vizsgált időszakban 1834 tanuló szerzett itt diplomát.

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 459 ezer forint, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Igen magas arányban (72 százalékban) végeznek diplomás munkát. A végzést követően a diplomások átlagosan 1,1 hónapon belül munkába is állnak, és igen magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát.

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 443 ezer forint, és ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát. 

 

A műszaki képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya: 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók 64 százaléka végzett szakmai és körülbelül ugyanennyi azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek. 

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).