mikrotanúsítvány – Diplomátszerzek

Mikrotanúsítvány bevezetését tervezi a kormány

A felsőoktatás, a szakképzés, a felnőttképzés és az innováció egymással összekapcsolódó fontos területek, amelyek feladata a magyar gazdaság és a magyar társadalom jelenlegi és jövőbeni igényeinek kiszolgálása – emelte ki Hankó Balázs az Egységes Mikrotanúsítvány Rendszer (EMR) és az Egyéni Tanulási Számla (ETSZ) magyarországi helyzetét bemutató rendezvényen az MTI közleménye szerint. 

Gyakorlati tapasztalat és gyors képzések

A felsőoktatásnak fontos feladata, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező diplomás szakembereket képezzen. Ez a magyar munkaerőpiac „tudásgazdagságát”, innovációját és kreativitását fokozza. A mikrotanúsítványok bevezetése is ezt támogatná, amelyek a szakképzésben, a felsőoktatásban vagy a felnőttképzésben elvégezhető rövid képzést igazoló dokumentumok lennének. Az államtitkár kiemelte, hogy a mikrotanúsítványok rendszerének köszönhetően a szakképzés moduláris rendszeréből részszakmák és alapszakmák jöhetnének létre, a felsőoktatásban pedig kredit is járna az elvégzésükért. A felnőttképzésnek reagálnia kell a hirtelen változó gazdasági és környezeti elvárásokra. A mikrotanúsítványoknak köszönhetően gyors képzéseket lehetne biztosítani, amelyek erősítenék a munkaerőpiaci hatékonyságot is. – írja az MTI. 

A felsőoktatásnak fontos feladata, hogy gyakorlati tapasztalattal rendelkező diplomás szakembereket képezzen. (Fotó:123rf)

Versenyképesség és digitalizáció

A magyar felsőoktatásból 12 egyetem a világ legjobb öt százalékában van. Az államtitkár szerint a cél az, hogy Magyarország még versenyképesebb legyen, és bekerüljön Európa első öt olyan országa közé, ahol jó élni és dolgozni. Fontos mérföldköve a fejlődésnek a digitális tananyag lehetne, amely a magyar felsőoktatásban és szakképzésben egyre szélesebb körben elérhető. 

A felnőttképzésnek reagálnia kell a hirtelen változó gazdasági és környezeti elvárásokra. (Fotó: 123rf)

Mit jelentene pontosan az Egyéni Tanulási Számla és a mikrotanúsítvány?

Az Egyéni Tanulási Számla egyfajta „tanulási Szép-kártya”-ként működne, amely a képzés finanszírozását segítené az abban résztvevőknek. A mikrotanúsítványok az Európai Tanács ajánlása alapján „kis volumenű tanulási egységek elvégzését követően a képzésben részt vevő által megszerzett eredményeket igazoló dokumentumok”. Így például a felsőoktatásban egy adott kurzus, a szakképzésben egy tantárgy, a felnőttképzésben egy adott tananyagegység sikeres elvégzését igazolja. – írja az MTI.

Forrás: MTI

Nyelvvizsga-amnesztia, mikrotanúsítvány és egy új egyetem – Megszavazták a felsőoktatási törvény módosítását

Az Országgyűlés 135 igen, 41 nem szavazattal és 15 tartózkodás mellett szavazta meg a felsőoktatási törvény módosítását.

A fő változtatást az jelenti, hogy megszűnik a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény. Eszerint

  • a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett,
  • az egyetemek dönthetnek a végzettséghez igazodó idegennyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról,
  • megszűnik a doktori képzés megkezdéséhez szükséges nyelvvizsga-követelmény is.

Az Országgyűlés december 7-én fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását (Fotó: 123rf)

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetésén túl számos ponton módosul a felsőoktatási törvény. A főbb változtatások:

  • Automatikusan létesíthetnek mesterképzést azok a felsőoktatási intézmények, amelyek már jelenleg is rendelkeznek alapképzés-indítási jogosultsággal az érintett képzési területeken.
  • Úgynevezett mikrotanúsítványt állíthatnak ki a felsőoktatási intézmények bármely tantárgy, kurzus, modul elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására (beleértve a tárgyleírás, tematika feltüntetését is).
  • A két, illetve négy féléves tanárképzés idejét nem kell beszámítani a hallgatói ösztöndíjak támogatási idejébe, ugyanakkor egyes tanári modulokat, krediteket már az alapképzésben tanuló is felvehet. Az intézkedés célja a pedagógusképzés vonzerejének növelése.
  • A budapesti Gábor Dénes Főiskola február 1-jétől alkalmazott tudományok egyetemeként működik. Új neve Gábor Dénes Egyetem lesz.
  • Megszűnik a 70 éves korhatár az oktatók és kutatók foglalkoztatására a nem állami fenntartású felsőoktatási intézményekben.
  • Az úgynevezett elismerési törvény módosításával az európai felsőoktatási térség 49 tagállamában kiállított oklevelek esetében a magyar felsőoktatási intézményeknek nem lesz elismerési teendője, mert ezek az oklevelek a megfelelő hazai végzettségi szinttel automatikusan, gyakorlatilag a törvény erejénél fogva válnak egyenértékűvé. Az azonos jogi hatály biztosítása a továbbtanulás terén a hazai felsőoktatás nemzetközi vonzerejének fokozását célozza. Továbbá megteremtődik a szabályozási kerete annak, hogy a külföldről Magyarországra érkező orvos, fogorvos, illetve gyógyszerész a szakképzettségének megfelelő tevékenységet folytathasson.
  • A Kossuth-díj a művészeti felsőoktatásban teljesíti az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges feltételeket.