modellváltás – Diplomátszerzek

„2030-ra legyen magyar egyetem a top százban” – Hankó Balázs és Hiller István az MCC Feszten

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter és Hiller István országgyűlési képviselő, korábbi oktatási és kulturális miniszter beszélgetését Constantinovits Milán, az MCC szakmai és oktatási igazgatója moderálta. A főbb kérdések között szerepelt, hogy milyen irányba halad a magyar felsőoktatás rendszere, van-e jelentősége a külföldi tanulmányoknak, vagy hogy milyen intézkedésekre van szükség a közeljövőben. A vita bő egy óráig tartott, és az ATV az egészet közvetítette.

Az egyetemek megújulása volt a fő téma

Hankó Balázs és Hiller István először azt a témát járták körül, hogy a magyar felsőoktatás valóban annyit javult-e az elmúlt években, mint ahogyan azt a kormánypárt bemutatja.

A kulturális és innovációs miniszter szerint a felsőoktatási rangsorok azt mutatják, hogy a magyar egyetemek nagyot léptek előre nemzetközi szinten. Hiller István álláspontja pedig az volt, hogy egyáltalán nem történt érdemi változás a rangsorokban (a Semmelweis Egyetemet leszámítva), és ezt adatokkal is alátámasztotta.

Hankó Balázs számokban is összefoglalta a felsőoktatási eredményeket:

  • a rangsorok alapján öt évvel ezelőtt hét magyar egyetem tartozott a legjobb öt százalékba, három éve kilenc, most pedig tizenkettő;
  • az elmúlt három év során 48 százalékkal több nemzetközi publikációt jelentettek meg a magyar egyetemek a világ legjobb lapjaiban;
  • közel kétharmaddal nőtt az ipari innovációs bevétel;
  • 20 százalékkal emelkedett a Magyarországon tanuló külföldi diákok száma;
  • a magyar egyetemek öt év alatt hétszeresére növelték a szabadalmak számát;
  • az elmúlt három év felvételi számait nézve több mint 90 ezerrel bővült az egyetemi diákság;
  • jelentősen megnőtt az egyetemek a térségi megtartó ereje: aki ott végzett, az az egyetem környezetében kezdi meg a munkavégzést is;
  • a felmérések alapján tízből nyolc hallgató előrelépést tapasztal a megújult magyar felsőoktatásban.

„Szóval ezek azok, amelyek azt mondják, hogy sikeres a magyar felsőoktatás. Nem vagyunk rendben még, tehát mindenhol van még benne potenciál” – mondta Hankó Balázs. Kitért rá, hogy a Corvinusban is ott rejlik a nagyobb előrelépés lehetősége, és a BME új modelljében is bíznak.

Hankó Balázs szerint jelentős előrelépés látható a felsőoktatás több szegmensében (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hiller István ezzel szemben a Shanghai Ranking adataival azt támasztotta alá, hogy nem történt előrelépés a felsőoktatásban az új egyetemi modelleknek köszönhetően, sőt: visszaesés tapasztalható. A 2010-es és az idei adatokat összevetve:

  • az ELTE a 301. és a 400. hely között volt, most az 501. és a 600. között van;
  • a Szegedi Tudományegyetem a 301. és a 400. között, most az 501. és a 600. között van;
  • a Semmelweis Egyetem a 601. és a 700. között volt, és ott is maradt.

A korábbi oktatási miniszter elhibázottnak és elhamarkodottnak nevezte a magyar felsőoktatás döntő többségében megvalósított modellváltást. Úgy vélte, stratégiai hiba, hogy a magyar felsőoktatás intézményeinek nagyobb része, a teljes vidéki magyar felsőoktatás kikerült a magyar állam tulajdonából.

Az érvek ütköztetése végén abban a célkitűzésben mindkét politikus egyetértett, hogy 2030-ig legyen magyar felsőoktatási intézmény a világ top 100 egyeteme között. Azonban az odáig vezető utat másképp látták: Hankó Balázs a modellváltásban látja a legjobb esélyeket, míg Hiller István szerint hatékonyabb lenne, ha a legjobb magyarországi egyetemek úgy társulnának, mint ahogyan az külföldön is működik, például a University of London és a University of New York esetében.

Még mindig fontos a külföldről hozott tudás

Hankó Balázs szerint kiemelten fontos, hogy az egyetemi hallgatók eljussanak külföldre, és utána hazahozzák az ott megszerzett tudást. Az, hogy a megújult magyar egyetemeket kizárták az Erasmusból, szerinte hiba volt, de ezzel nem szűkültek, inkább bővültek a lehetőségek: a Pannonia programmal augusztus végéig egy év alatt 7800-an jutnak el nem európai egyetemekre. Szerencsének nevezte azt is, hogy a magyar tudósok nem mennek külföldre, sőt. a bővülő finanszírozásnak köszönhetően inkább hazánkba érkeznek kutatócsoportok.

Hiller István szintén az Európai Unió rossz döntésének nevezte az Erasmus programból való kizárást, és abban is egyetértett a miniszterrel, hogy fontos a magyar egyetemisták számára a külföldi intézményekben való tanulás. Magyarországra nézve is fontosnak véli, hogy a diákok hazahozzák a megszerzett tudást, azonban szerinte ehhez elengedhetetlen, hogy a politika egy olyan hangulatú országot teremtsen, ahová érdemes hazatérniük.

Hiller István kiemelte, hogy nemcsak a külföldi tanulmányok, de a megszerzett tudás hazahozatala is fontos szempont (Fotó: Facebook / MCC Feszt)

Hasonló célok, eltérő utak

A beszélgetés zárásaként Constantinovits Milán a két politikus felsőoktatásbeli jövőképét hozta szóba. Arra kérdezett rá, hogy a következő néhány évben mit gondolnak a legfontosabb intézkedéseknek, amelyeket a felsőoktatásban, a tudománypolitikában és az oktatási kormányzatban végre kellene hajtani.

„A cél az úgy néz ki, hogy lesz 2030-ra magyar egyetem a világ legjobb száz egyeteme között, a számító rangsorokban, lesz uniós legjobb száz egyetemünk is, néhány, jó néhány” – foglalta össze a jövőbeli terveket Hankó Balázs. Hozzátette, hogy az innovációs potenciál kiteljesedése szempontjából Európa legjobb tíz országa között leszünk.

Hiller István szoros összefüggésre világított rá az oktatás és az ország jövője között. „Ha az oktatás jobb, akkor ez a nemzet sikeresebb. Ezért én azt szeretném, hogy megőrizzük azt, ami a legjobb, a tradícióinkat, és nyitottak lennénk az újra” – mondta. Szerinte az oktatás területén jelenleg egy akkora változás zajlik, amihez hasonlót Guttenberg óta nem látott a kontinens.

A legfontosabbnak a színvonal emelését gondolta, és úgy vélte, hogy az alkotás és az alkalmazkodás megfelelő arányában rejlik a nemzet sikerének záloga. Mint fogalmazott: ehhez elengedhetetlen, hogy Magyarországon legyen „egy olyan oktatási, önálló tárca, amelyik a legkorábbi nevelési szakasztól, az óvodától egészen a felnőttoktatásig átlátja és képviseli ezt a nagyszerű területet.”

Középpontban a felsőoktatás

A fesztiválon számos előadás és kerekasztal foglalkozott a felsőoktatás különböző aspektusaival. Többek között az UNIside csapata is képviseltette magát: az Edu sétányon standdal, a Hencsergő színpadon pedig panelbeszélgetéssel voltunk jelen a fesztivál első napján.

A panelbeszélgetés során „Tanulási motivációk és tehetség – Mi adottság és mi tanulható?” címen és témakörben juthattak bővebb információhoz a hallgatók (Fotó: UNIside)

A rendezvény rengeteg színes programmal vonzotta az érdeklődőket Esztergomba. Július 31. és augusztus 2. között több száz előadó, meghívott vendég és zenei fellépő fordult meg a Széchenyi téren. Magyarország miniszterelnöke például idén első alkalommal vett részt az MCC csúcsrendezvényén, őt a zárónapon a Mandiner.hu főszerkesztője, Kereki Gergő kérdezte jelentős közönség előtt.

A kiemelt kép forrása: Facebook / MCC Feszt.

Hat magyar egyetem közös közleménye az Európai Bizottság döntésével kapcsolatban

Politikai konfliktus, amely az egyetemeket is sújtja

A 2022/2506-os végrehajtási határozat értelmében a magyar modellváltó egyetemek hallgatói és kutatói kiszorulnak az Erasmus+ és Horizont-programokból, ami komoly hátrányt jelent mind a nemzetközi együttműködések, mind a hallgatók mobilitása szempontjából. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Tanács által Magyarországgal szemben megfogalmazott politikai aggályok semmilyen összefüggésben nincsenek a magyar felsőoktatási intézmények működésével.

Jogorvoslati lépések: a Törvényszék döntése

A hat egyetem 2024 áprilisában az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke előtt támadta meg a határozatot, amely megállapította, hogy a vitatott intézkedések közvetlenül érintik az egyetemeket. Ennek ellenére az Európai Bizottság 2024. december 16-án közzétett határozatában továbbra is fenntartotta korlátozó intézkedéseit, megkérdőjelezve Magyarország eddigi lépéseit a probléma megoldása érdekében.

A magyar kormány törvényi lépései

A közlemény emlékeztet, hogy az Országgyűlés elfogadta a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvénymódosítást, amelyet 2024. december 2-án Magyarország Kormánya hivatalosan bejelentett az Európai Bizottság felé. Az intézkedések ellenére a Bizottság nem találta kielégítőnek a módosításokat.

A párbeszéd elutasítása

Az egyetemek szerint az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja bizonyítja, hogy nem kíván párbeszédet folytatni a helyzetről. Kiemelték, hogy a modellváltás nem sértette az egyetemi autonómiát, sőt, az Európai Bizottság az, amely közvetetten beavatkozik az egyetemek működésébe.

A hallgatók és kutatók érdekei sérülnek

A közlemény hangsúlyozza, hogy sem a magyar egyetemek, sem azok kutatói és hallgatói nem kaptak lehetőséget arra, hogy kifejtsék véleményüket a helyzetükről, noha a döntések közvetlenül érintik őket. Az Erasmus+ és Horizont-programokhoz való hozzáférés elvesztése hatalmas hátrányt okoz az oktatási és kutatási szférában, ellehetetlenítve a nemzetközi együttműködéseket.

Eddig közel a maximumot sikerült kihozni az egyetemünk lehetőségeiből

A Debreceni Egyetem képzési és kutatási fókusza, erőssége az egészségipar, ami nem egyetlen tudományterületet takar. A teljes körű infrastrukturális fejlődés a holisztikus szemléletnek és a karok együttműködésének köszönhető. „A gazdálkodásunk megteremtette azt a körülményt, hogy sok-sok ötletet meg tudunk valósítani ebből a struktúrából fakadóan, meg abból, amilyen emberek itt dolgoznak. Mindenki egyfelé húzza a szekeret, meg tolja, legyen az az egyetem vagy akár a város szekere, egyfelé tartunk” – vallják az egyetem vezetői, Bács Zoltán kancellár és Szilvássy Zoltán rektor.

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

 

Szervezetileg mit gondolnak, mi kellett ahhoz, hogy a Debreceni Egyetem élen jár jó gyakorlatokban?

Szilvássy Zoltán: Amikor annak idején beléptünk ebbe a rendszerbe kancellár úrral, azt láttuk, hogy ez mehetne sokkal  jobban is. Ezért elkezdtünk néhány dolgot nagyon következetesen bevezetni: mi a kancellári rendszer elindítása előtt jó másfél évvel gyakorlatilag magunknál már implementáltuk ezt. Ebben a modellben az a más, hogy nem egy vezetője van az egyetemnek, hanem kettő. Egyikük a tudományos, oktatási ügyekért felel, a másik a működésért és a gazdasági ügyekért. Úgy ért bennünket 2014 októberében a kancellári rendszer, hogy kész voltunk vele. Nem akarom azt mondani, hogy esetleg rólunk bármilyen mintát vettek volna, de a kancellári rendszer olyan lett, amilyennek mi több mint egy évvel korábban megcsináltuk. A másik, ami nem is igazán a funkcionális modell – nem is mi találtuk ki –, hogy a partnerekkel együtt képzeljük el az életünket. Ez nagyon más volt, mint máshol. Az a kancellár úr asztala, hogy itt nagyon sok pénzügyi nehézség mellett néhány stratégiai kompendium mentén szépen végighaladtunk, ami aztán sikeresnek bizonyult.

Bács Zoltán: Volt még egy nagyon fontos körülmény, ami szintén 2014. január 1-jére tehető. A Debreceni Egyetemnek a 2000. évi integrációjakor egész más volt a felállása, mint a többieknek: itt három nagy intézmény integrálódott. Gyakorlatilag a rektor képtelen volt rektor lenni mindaddig, amíg ezek a centrumok léteztek, mert folyamatos egyezkedés, hatalmi harcok voltak, és nem tudott egységes egyetemi stratégia kialakulni. Aztán amikor a rektor úr 2013-ban rektor lett, novemberben jött a hír, hogy megváltozott a felsőoktatási törvény, volt öt hetünk az átállásra. Az egyetem fejlődésében, a mai struktúrájában és sikereiben viszont szerepe volt a centrumos 14 évnek is, amire abban az időszakban szükség volt. 2014-től kezdve viszont nem lehetett centrumként működni, és ez megváltoztatta a döntéshozatali mechanizmust. Ezután megerősödtek a karok, és az egész egyetem vezetésben nagyobb szerepet kaptak a dékánok, amelyben a rektori-kancellári vezetés irányt tudott mutatni, ami mellé fel tudtak sorakozni. A rektor úr újraválasztásával van és volt idő megvalósítani nagyon sok mindent, amit egy három-négy éves ciklusban lehetetlen.

A partnerségek kialakításához hatalmas szervezőmunka és külső tényezők együttállása is kellett. Mi volt szükséges például ahhoz, hogy a nagyvállalatok épp Debrecennel akarjanak együttműködni?

Sz. Z.: Erre nagyon jó példa a BMW mint Debrecen egyik emblematikus ipari partnere. Az egyetemnek van egy együttműködési rendszere sok iparvállalattal, és a BMW-nek is van egy partneri szisztémája. Azt mondta az autógyártó, hogy szeretnének a Debreceni Egyetem partnerei közül az egyik lenni. Ezzel mi bent vagyunk a BMW hálózatában, a BMW pedig a miénkben. Erre a szemléletre könnyű építkezni, ezek az együttműködések azért stabilak, mert már a kezdetektől mindenki a sajátjának érzi.

Strukturált ipari együttműködéseink vannak. A kutatási innovációk esetében az adott vállalattal való közös munka révén az egyetem is érdekelt a sikereben. Az intézményünkre eső profitrészből pedig épp az oktatás-kutatás színvonalát tudjuk fejleszteni, az oktató és kutató munkatársainkat jobban, szervezetten tudjuk honorálni.

B. Z.: Nem egyszerű a struktúra abból a szempontból, hogy nem csak egy egyetem van a rendszerben, ugyanis emellett egy kiterjedt szervezeti és cégstruktúrát építettünk fel, amely lehetővé teszi, hogy az innovációban, a kivitelezésekben, a sportéletében, a kultúrában, az egyetem működtetésében valósítson meg specializált feladatokat. Tehát egy viszonylag profiltiszta cégstruktúrát építettünk fel és működtetünk, ami egyedülálló, hiszen így kicsit több mint 30 cég képezi a Debreceni Egyetem tulajdonát.

Talán ennek köszönhetően most is egy innovációs központban ülünk. Mik történnek itt, és mik lesznek a közeljövőben?

Sz. Z.: A spinoff- és a startup-ökoszisztémának is központja ez az innovációs pláza, ahol a laboratóriumok és a kapcsolattartásra, események szervezésére alkalmas terek is helyet kaptak. Az épületben nagyon sok olyan eseményt tartunk, ami megalapozza a működést. Mire elindulunk mondjuk egy járműlaborral, az legalább három szereplőnek az alapegyeztetésén áll vagy bukik. Ez nálunk természetesen a járműipari szereplőket jelenti, jelen esetben a BMW-t és a kormányzatot.

Ez egy épülő, fejlődő ipari park itt körülöttünk, egy tudományos innovációs ipari park, sokféle ágazat jelenlétével.

B. Z.: Már megvannak az épületek, az innovációs központon kívül a gyógyszerészkar, mellette a gyógyszertablettázó üzem, a pilot-kutatólabor, épül az oltóanyaggyár, a járműlabor, tehát itt látszik, hogy a kutatás, a gyártás és az oktatás hogyan  kapcsolódik össze. Ennek megfelelően Science Park Campusnak fogjuk hívni ezt a 75 hektáros területet, ami az  egyetemnek – úgy szoktuk mondani – a negyedik lába, ahol a hagyományos oktatás, a kutatás, és mint orvosképző, a betegellátás mellett ez az iparral és a gazdasági élettel aktív kapcsolatot teremtő szakterület is.

Sz. Z.: Mondok erre egy példát. Itt van a gyógyszerész kar önálló épülete, ami korábban nem volt, amelyhez tartozik egy középméretű kiszerelő üzem. Arra is tettünk lépéseket, hogy legyen saját alapanyaggyártásunk. A benne lévő gépek mellett a jövedelemtermelő képesség alapján számított cégérték is óriási ebben az esetben, hiszen mivel  lapanyaggyártásom meg gyógyszertechnológiai üzemem is van, akkor van tablettám vagy kapszulám. A legnagyobb betegellátó rendszer a Debreceni Egyetemé, így a termék innovációs láncát egy kézben tudjuk tartani. Szerencsés esetekben azt is tudjuk, hogy kiknek, mit és mennyiért fogunk eladni.

Ez a szemlélet adja a sikerek alapját?

Sz. Z: A hagyományokra építkezéssel vissza tudunk nyúlni sok mindenben, konkrétumokban arra az időre, amikor  Magyarország mezőgazdasági és ipari nagyhatalom volt. Közvetlenül az első világháborút megelőző időkre gondolok. Igyekszünk az ambícióinkkal visszamenni képletesen az időben, hogy megtaláljuk, hol vannak az adottságaink. Azért is működik jól a rendszerünk, mert az adottságainkra építve érjük el a sikereinket.

A Debreceni Egyetem képzési és kutatási fókusza, erőssége az egészségipar, ami nem egyetlen tudományterületet takar. Teljes infrastrukturális fejlesztést valósítunk meg a gyógyszer-, az élelmiszeripar, a betegellátás területein, ugyanakkor a high-tech, a mérnöki és a gazdasági képzések is egyre erősebbek az egyetemen a holisztikus szemlélet és a karok valós együttműködésének is köszönhetően.

Jól emlékszem, hogy a modellváltás előtt a Debreceni Egyetem volt az egyetlen olyan intézmény, ahol fenntartható működési modellt alakítottak ki?

Sz. Z.: Igen, már akkor is fenntarthatóan működött az egyetem. Amikor a 2010-es évek elején arról beszéltek, hogy a felsőoktatásnak önfenntartónak kell lenni, mi már akkor azt mondtuk, hogy nem is értjük, mert szerintünk a felsőoktatás nálunk biztos, hogy önfenntartó.

B. Z.: Még a kancellári rendszer előtt voltunk, de már kancellári rendszerszerű működéssel. Észrevettük, hogy az  egyetemen működnek magáncégek, amelyeknek attól jön a profitja, hogy az egyetemen működnek. Azt mondtuk, hogy jobb lenne, ha az adott szolgáltatást lefedő vállalkozás a mi cégünk lenne, és ezeket a feladatokat megoldó és profitot is termelő idegen gazdasági társaságokat elkezdtük szépen sorban visszaszerezni, saját cégekkel kiváltani.

Tehát én azt gondolom, hogy eddig a lehetőségeink szerint közel a maximumot sikerült kihozni az egyetemünkből, és bízunk benne, hogy ezután is így lesz.

Mi az, amit a leginkább innovatívnak tartanak az elmúlt időszakban?

Sz. Z.: A bakteriofágokat előállító pilotlaboratóriumot említem, ami tulajdonképpen egy termelőüzem. Ennek a második etapja – és erre a belügyminiszter úrnak tettem szent esküt –, hogy két éven belül a Debreceni Egyetem vonzáskörzetében lévő kórházi fertőzések egyike sem lesz halálos. Ez azt jelenti, hogy tudjuk, hogy mi az a hat kórokozó, ami a nozokomiális, a halálos kimenetelű kórházi fertőzéseket okozza. Ezek ellen a specifikus fegyver a tudomány mai állása szerint a bakteriofágok használata. Közel 500 ezer intenzív osztályon végződő bakteriális szepszis van évente a kontinensen, ebből ötvenezer halálos kimenetelű. Öt vagy hat év múlva azt mondjuk, hogy közülük nem hal meg senki. Szerintem ez óriási léptékű eredmény. Ez egy konkrét tudományos innováció, amiből óriási piac is lehet.

B. Z.: Amit kiemelnék, az inkább az egyetemre vonatkozik, én ezt is innovációnak tekintem. Ez az, amiről már részben beszéltünk: a döntéshozatali mechanizmus, a működési struktúra és az üzletági modell újszerűsége. A gazdálkodásunk megteremtette azt a körülményt, hogy sok-sok ötletet meg tudunk valósítani ebből a struktúrából fakadóan, meg abból, amilyen emberek itt dolgoznak. Mindenki egyfelé húzza azt a szekeret, meg tolja, legyen az az egyetem vagy akár a város szekere, egyfelé tartunk.

Miért jó ide járnia ma egy fiatalnak?

B. Z.: Akik az elmúlt 10-15 évben itt végeztek, nagyon szívesen ajánlják, hogy ide kell jönni, és ennek mi nagyon örülünk.

Sz. Z.: A kancellár úr nyilván szerénységből nem beszél az egyetem sportéletéről meg a közösségépítésről, de ennek a gondolatnak az egyik ágához ez is hozzátartozik. Itt elképesztő jó diáknak lenni. Ezt nem én mondom, hanem ők mondják, és ebben a bizonyos működési innovációban egy nagyon fontos elv a hallgatósággal kialakított rendkívül szoros
kapcsolat is.

Vannak most is olyan megbeszéléseink, ahol jön a befektető, és azt mondja, hogy neki van pénze, tetszik egy projekt, de nem ért hozzá, és kellünk hozzá. Nyilván az oktatási pénzt ilyen kockázatos befektetésekbe nem tehetjük, de a befektető teheti. Most úgy tűnik, hogy lesznek közös vállalataink is nagy cégekkel, amelyek azt mondják, hogy ők adnak hozzá pénzt, mi pedig a tudást.

B. Z.: Az innovációs központ beruházásairól fontos elmondani, hogy mi már tudjuk, hogy mit akarunk benne csinálni, meg azt is, hogy hogyan lesz az fenntartható. A sportot említette rektor úr. Nincs sok olyan stadion az országban, amely önmagát fenntartja. A debreceni Nagyerdei Stadion olyan, mert már a tervezéskor a városvezetéssel együtt dolgoztunk, tudtuk, hogy milyen külső felületek lesznek, mi lesz belül, az egész építészete hogy alakuljon úgy, hogy a külseje és a belseje függetlenül tudjon egymástól működni, akár egyszerre is. Ez alapozta meg azt, hogy ez a stadion, amióta átadták, minden esztendőben – kivéve a rezsiválság éve – nyereségesen működik. Az egyetemek általában nem gondolkodnak ilyesmiben. Tehát már az egy nagyon jelentős lépés, hogy ez a fajta gondolkodási és kutatási irány abban az intézményben jelen van, amelynek mindene megvan ahhoz, hogy az egész innovációs lánc bármelyik darabján tudjon hozzáadott értéket teremteni.

Ezen a ponton érdemes kitérni arra, hogy az itt kapott diploma mennyire értékes. Egyes egyetemek publikálják, hogy ez mennyit ér. A Debreceni Egyetem tervez ilyet?

B. Z.: Sok vita van ekörül, mert kijelenthető, hogy ugyanazzal a diplomával Budapesten ugyanabban a pozícióban más fizetés jár, mint Debrecenben vagy Pécsett. Ezeket nem igazán tudjuk befolyásolni, nyilván, ha nálunk szerez diplomát, és  Pesten dolgozik, akkor többet fog keresni, mintha itt dolgozna. Most már azonban ebben sem vagyok biztos, mert itt nagyon mennek fel a keresetek, ezzel együtt az ingatlanárak, és minden. Nyilván Debrecen magasabbra van pozicionálva, úgyhogy nehéz erre pontos számításokat végezni. Ezek a számok nagyon hosszú évek alatt alakulnak ki. Az ezzel kapcsolatos stratégiánk az, hogy a képzéseinkben a kollaboratív szemlélet és multidiszciplinaritás tükröződjön mint innovációs tevékenység.

Viszont ha már a rektor úr felhozta, én is megemlíteném, hogy egy másik innovációnk, amit a 2000-es évek elején indítottunk, hogy miért válasszák a Debreceni Egyetemet a hallgatók, az abból a gondolatból indult ki, hogy egy fiatal amellett, hogy valahol iskolába jár és diplomát szerez, amivel majd valamennyit keresni fog valahol, reggel fel is kel és este lefekszik. Ha diák, akkor közte leginkább iskolába jár, és szereti jól is érezni magát. Szeret biztonságosan élni, szereti, ha vannak szórakozási lehetőségei, szereti, ha azok színvonalasak, szeret sportolni. Ezt mi Debrecenben mind megteremtettük az elmúlt húsz évben olyan szinten, ami már külföldön is látszik. Meg kell nézni, hogy a nemzetközi oktatáskoordináló központunk a képzések, a szakok mellett mivel kampányol. Azzal, hogy itt mi minden van.

Bács Zoltán

  • 55 éves.
  • A Debreceni Egyetem kancellárja.
  • Házas, 3 gyermeke van.
  • Okleveles agrármérnök, szakközgazda.
  • Okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó.
  • Közgazdaságtanból doktorált 1998-ban a Debreceni Agrártudományi Egyetemen.
  • Debreceni Egyetem gazdasági főigazgatója 2011-től, a Debreceni Egyetem tanára, intézetvezetője (Számviteli és Pénzügyi Intézet), 2014 óta kancellárja.
  • 2024-ben Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült.

Szilvássy Zoltán

  • A Debreceni Egyetem rektora.
  • 67 éves.
  • Házas, egy felnőtt fia van.
  • Farmakológus.
  • Kutatási területei a diabetológia, a táplálkozástudomány, a farmakológia, a gyógyszerészeti és egészségtudományok.
  • Egészségtudományokból doktorált Szegeden, 1996-ban.
  • A Debreceni Egyetem tanára 1999 óta, intézetvezetője (Farmakológia és Farmakoterápiai Intézet), később stratégiai rektorhelyettese és 2012 óta rektora.
  • Magyar Érdemrend Tisztikereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült 2020-ban.

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

28 százalékkal nőtt a felvettek száma tavalyhoz képest

Hankó Balázs kihangsúlyozta, hogy a számok azt mutatják, hogy jól működik a megújult felsőoktatás, ami a felvételiben nagyobb szabadságot és felelősséget adott a felsőoktatási intézményeknek tavalyhoz képest.

Kiemelte, hogy a rugalmas felvételi a magyar gazdaság és társadalom érdekében működik, majd hozzátette, hogy a felvettek nagy része várhatóan diplomát is szerez, ugyanis az egyetemekkel olyan minőségi és teljesítmény-elszámolási rendszert alakítottak ki, ami csökkenti a lemorzsolódást és segíti a diplomaszerzést.

[kiemelt]Elmondta, hogy 126 449 felvételizőből 94 785-öt vettek fel, és tíz felvett jelentkezőből 8 diák állami ösztöndíjjal kezdi meg tanulmányait, azaz körülbelül 14 ezerrel több diáknak biztosítanak a teljes képzésre vetítve átlagosan hatmillió forint állami ösztöndíjat.[/kiemelt]

Ezt követően kiemelte, hogy 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre felvettek száma: idén már minden második diákot ilyen intézménybe vettek fel tavalyhoz képest.

A Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza háromszögbe idén négyezerrel több diákot vettek fel, a Dunaújvárosi Egyetemen 130 százalékkal nőtt a felvettek száma, a kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék.

Hankó Balázs sajtótájékoztatót tart a felsőoktatási ponthatárokról.
(Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

Az államtitkár elmondta: tartották az ígéretünket, miszerint 10 jelentkezőből, 7 és felet felvesznek. Majd hozzátette, hogy 34 százalékkal nőtt a műszaki, természettudományi, mérnöki és informatikai területre (MTMI) felvettek száma, azaz minden negyedik felvett a MTMI-területre került be. Műszaki területen 44 százalékos a növekedés, az agrárium területén 28 százalékos, a pedagógusképzésben pedig 67 százalékos, vagyis minden második felvett jelentkező a kiemelten preferált szakokra került be.

[kiemelt]A pedagógusképzést illetően 10 514 jelentkezőt vettek fel, ami az elmúlt hat év legjobbja „azaz van pedagógus-utánpótlás”, a gazdaságtudományi területen pedig 22 százalékkal több a felvettek száma.[/kiemelt]

Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a kormányzat célja nem más, mint hogy munka mellett is lehessen diplomát szerezni, a diploma ugyanis másfélszeres bérszorzót jelent. Kihangsúlyozta, hogy idén több mint 20 ezer, 30 évnél idősebb diákot vettek fel, azaz 84 százalékkal növelték a munka mellett tanulni vágyók számát a felvettek között.

Szólt arról is, a felvettek 62 százaléka modellváltó intézményben kezdi meg tanulmányait. A legtöbb diákot az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem vette fel. Átlag felett nőtt a hátrányos helyzetű régiókból felvettek száma.

[kiemelt]Az államtitkár elmondta azt is, vettek fel 77 éves diákot germanisztikára, 73 évest dizájnernek, 72 évest informatikatanárnak és 70 évest jogásznak.[/kiemelt]

Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatási elnökhelyettese felhívta a figyelmet arra, hogy pótfelvételi idén is lesz; akit nem vettek fel vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, az még megteheti. A pótfelvételire július 27-étől lehet jelentkezni elektronikusan, de csak egy jelentkezési helyet lehet megjelölni – fűzte hozzá. Jelezte, hogy a pótfelvételi eredményeit augusztus végén hirdetik majd ki.

A BGE a bátrak egyeteme!

A Heidrich Balázs rektorral készült teljes interjú a UNI in & out 2022 első számában jelent meg.

Ön szerint melyek az egyetem legfontosabb jellemzői és mit tartanak vonzónak a fiatalok?

Szeretjük azt gondolni, hogy a BGE a bátrak egyeteme, de vonzereje kapcsán szerencsére nem csak szubjektív véleményemre támaszkodhatunk.

[kiemelt]Minden évben megkérdezzük elsőéves hallgatóinkat, hogy miért a BGE-t választották. Legtöbben a magas színvonalú, gyakorlatorientált képzést jelölik meg, de szorosan követi ezt az egyetem presztízse, az ismerősök jó véleménye, valamint az itt szerzett diploma munkaerőpiaci értéke. Az egyik legfontosabb érvként pedig az hangzott el, hogy vonzónak találják a hallgatók az egyetem kiterjedt vállalati kapcsolatait, s hogy itt vállalati szakemberektől lehet tanulni.[/kiemelt]

 

Mit gondol, az Önök egyetemének jót tett a modellváltás? Az egész felsőoktatást tekintve milyen előnyeit látja az egyetemek alapítványivá válásának? 

A modellváltásba azért vágtunk bele, hogy a rugalmasabb finanszírozási és működési forma, valamint a jogszabályi környezet lendületet adjon a vágyott fejlődésünknek. Egyébként ez a modell amúgy is közelebb áll egyetemünk erősen piaci alapú működéséhez és szellemiségéhez. Továbbra is biztosak vagyunk abban, hogy mindenkori hallgatóink, oktatóink és kollégáink tehetségének kibontakozásához és teljesítményének növekedéséhez is előnyösebb helyzetbe kerülhetünk hosszabb távon. A kuratóriummal közösen most is ezen dolgozunk. 

 

„A BGE ismert és elismert partner az üzleti életben és a munkáltatók körében. Nagyon gyorsan bevethetők a hallgatóink, és megfelelő szakmai alázattal is rendelkeznek.” (Fotó: UNIside)

 

Mely területek azok, amelyekben a BGE kiemelkedő teljesítményt nyújt a versenytársakhoz képest? Ön szerint a hasonló képzéspalettájú egyetemek közül miért Önöket választják a diákok?

A visszajelzések alapján a gyakorlatorientált oktatást preferálják, amely a gyakorlatban is jól hasznosítható tudás megszerzését jelenti, és az ennek köszönhető munkaerőpiaci sikerességet. Ugyanakkor mi arra is törekszünk, hogy hallgatóink akár saját maguk munkáltatóiként is megállják a helyüket. Ez jellemző a hagyományosan alacsony kockázatvállalási hajlandóságú magyar társadalomra, ahol a vállalkozói lét megítélése sajnos még mindig nem általánosan pozitív. Nehéz ugyanis a fiatalok számára vágyott karriercéllá tenni a vállalkozásindítást. Épp ezért minden képzési szinten teszünk azért, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt megismerjék a vállalkozások elvárásait, illetve a vállalkozói lét lehetőségeit és kihívásait. 

[kiemelt]Tavaly minden várakozásunkat felülmúlta a jelentkezők száma, a harmadik legnépszerűbb egyetem vagyunk az országban. Ez különösen jó eredmény főleg, ha figyelembe vesszük, hogy mi szinte csak gazdasági képzést nyújtunk. Szemben sok más felsőoktatási intézménnyel, ahol akár 7-8 tudományterület is választható. Ezt többek között a jól kialakított képzési portfóliónknak köszönhetjük: a tíz legnépszerűbb magyarországi alapszak közül öt a mi kínálatunkban is szerepel.[/kiemelt]

 

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet, a hallgatók és oktatók kapcsolatát?

Nagyon színes a hallgatói élet, ezt köszönhetjük többek között a kiváló hallgatói önkormányzatunknak, a szakkollégiumoknak és annak, hogy erős a nemzetközi hallgatók aktivitása is. Oktatóink munkájáról minden évben megkérdezzük hallgatóinkat, és rendre pozitív visszajelzések érkeznek. A legkiválóbb oktatókat évről évre díjazzuk is, és oktatóként mondhatom, hogy számunkra ez a legnagyobb elismerés. Természetesen egy 18 ezer fős hallgatói létszámú egyetemen időnként nehéz a személyre szabott odafigyelést és a tehetséggondozást biztosítani. Erre a pandémia is rátett egy lapáttal. Épp ezért vagyok nagyon büszke arra, hogy sok kollégám ilyen körülmények között is aktívan részt vesz például a TDK-ra való felkészítésben. Munkájukat 2017 óta Kiváló Mentori elismeréssel díjazzuk.

 

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? 

A munkaerőpiaccal való kapcsolatunk legfőbb jellemzője a partneri viszony. Hosszútávú stratégiai partnerségeket alakítunk ki, melyek mindig többszintűek és kiterjedtek. Magukba foglalva a mindennapi oktatási tevékenységbe való bekapcsolódást, a szakmai gyakorlatokat, az ösztöndíjakat, a kutatást és a tehetséggondozást. A legszorosabb együttműködési formái ennek a vállalati tanszékek, melyeket mindig a cégekkel közösen hozunk létre. Mindezek garantálják a közös gondolkozást és az intenzív vállalati-egyetemi együttműködést.

 

Legtöbben a magas színvonalú, gyakorlatorientált képzést jelölik meg. De szorosan követi ezt az egyetem presztízse, az ismerősök jó véleménye, valamint az itt szerzett diploma munkaerőpiaci értéke. (Fotó: BGE/Facebook)

 

Mi az oka, hogy a munkaerőpiaci szereplők az Önöknél végzett hallgatókat előszeretettel foglalkoztatják? Milyen plusz van a BGE-n végzett munkaerőben? 

A BGE ismert és elismert partner az üzleti életben és a munkáltatók körében.

[kiemelt]Nagyon gyorsan bevethetőek a hallgatóink, és megfelelő szakmai alázattal is rendelkeznek. Ez annak is köszönhető, hogy a munkaerőpiac elvárásainak megfelelően folyamatosan fejlesztjük tananyagainkat és oktatási módszereinket, lépést tartva a világban zajló változásokkal.[/kiemelt]

Hallgatóinkat ennek mentén készítjük fel, a már említett vállalati partnerekkel. Épp ezért hamar felszívja őket a munkaerőpiac, és sikerük a bérezésben is meglátszik.

 

Kérem, nevezzen meg egy Ön számára kedves szakot: mely felvételizőknek ajánlaná és miért?

Nem szívesen választok, de ha mindenképp egyet kell mondani, akkor legyen a gazdálkodási és menedzsment alapszak, ennek szakfelelőse is vagyok. Azoknak ajánlanám, akik szeretnek rendszerekben gondolkodni, csapattársaikkal együttműködni az esetleges későbbi vezetővé válás céljával.  Az is szerencsés, ha motiváltak a külföldön tanulásban, továbbá a szak remek alapot nyújt minden üzleti mesterképzéshez is.

 

Mit gondol, mennyire inkluzív az Önök intézménye?

A BGE-n a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség témaköre is fókuszban van, mindennapjaink részét képezi. Előbbi oktatásában és kutatásában is nagyon aktívak vagyunk. Jó példa erre, hogy a régióban egyedülálló módon, 2017-től felmenő rendszerben minden üzleti alapszakon, kötelező tantárgy a „Felelős és fenntartható vállalat” kurzus.  Hiszen tudjuk, hogy a legnagyobb hatást azzal érhetjük el, ha a mintegy 18 ezer hallgatónkat iránymutatással segítjük ebben a témában. A hallgatói esélyegyenlőség is fontos számunkra, fogyatékosságügyi stratégiánk kialakításán pedig épp most dolgozunk. 

Fendler Judit kancellár: Jól teljesít az SZTE

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja úgy látja: az SZTE a modellváltás nyertese. A többletforrást a dolgozók már az első évben látták a bérükben. Emellett a modellváltást követő első év alapján látható, hogy egy objektív, számszerűsített indikátorrendszer alapján teljesíteni tudták a vállalásaik csaknem a 96 százalékát. Ez azért fontos, mert 2022-ben az oktatásra megítélt állami forrásuk 30, 2023-ban 40, 2024-ben pedig már 50 százalékát kapják az intézmények a teljesítménymutatók alapján.

„Örülök annak, hogy objektívvé és összemérhetővé válik a teljesítmény, emellett pedig valós verseny alakul ki az egyetemek között abban, hogy a legkiválóbbakat vonzzák magukhoz, nekik pedig a legmagasabb szintű tudást adják át.”

 

Fendler Judit az infrastrukturális fejlesztésekről

 

A szakmai munka hátterének erősítésében komoly előrelépések történek az elmúlt 4-5 évben a Szegedi Tudományegyetemen– mondta Fendler Judit. Több épületet adtak át, újítottak meg, nagy értékű kutatási és gyógyító eszközöket szereztek be, amelyek mind a kiválóságot szolgálják.

Fendler Judit: A Szegedi Tudományegyetem a modellváltás nyertese. (Fotó: UNI)

 

A Szegedi Tudományegyetem erőfeszítéseit nemzetközi szinten is elismerik. A hazai egyetemek közül idén is a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb helyezést a Quacquarelli Symonds (QS) felsőoktatási világrangsorában.

Az emblematikusabb beruházások között Fendler Judit megemlítette, hogy megújult a Jogi Kar épülete és folyamatban van a Gyerekklinika bővítése. Átadták a Szegedre települő cégek, kutatócsoportok számára kialakított Inkubátorházunkat. Emellett tavasszal az egészségügyi képzések régóta vágyott elméleti tömbjét is birtokba vehetik. Fontos fejlesztés még az európai szintű Biobank, de az ELI lézerközpont több tízmilliárdos eszközparkja is.

A jövőre nézve Fendler Judit kancellár jelezte: igyekeznek fejleszteni a kolégiumjokat, a meglévőket de fontos lenne egy, a 21. századi diákok igényei szerint kialakított kollégiumok építése. „Célunk, hogy a külföldi egyetemekhez hasonlóan a mintegy hatezer elsősünk közül, aki igényli, jó színvonalú kollégiumban lakhasson” – fogalmazott.

 

Fendler Judit, az SZTE kancellárja az egyetem céges kapcsolatairól szólva kiemelte: a Szegedi Tudományegyetem a Dél-alföldi Régió tudásközpontja. „.. hatalmas tudásvagyon van a kezünkben, amelyet igyekszünk cégként is kamatoztatni. Meglátásom szerint óriási gazdasági potenciállal büszkélkedhetünk elsősorban azokon a területeken, amelyek az alaptevékenységeink, vagyis az oktatás, a kutatás, a gyógyítás.”

A Fendler Judittal készült interjú teljes egészében elolvasható az UNI 2023 kiadványban. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Sokat léptek előre a hazai egyetemek a nemzetközi rangsorokban

Hankó Balázs államtitkárral készült interjú teljes egészében az UNI 2023 kiadványban olvasható, amely még megrendelhető.

A modellváltás révén az intézmények finanszírozása is átalakult. Mik a tapasztalatok az elmúlt egy év alapján, melyek a legfontosabb eredmények?

A modellváltással párhuzamosan az egyházi fenntartású intézmények esetén is az alapítványiakhoz hasonló teljesítmény- és minőségalapú finanszírozási rendszert alakítottunk ki, amelyben az intézményeket oktatási, kutatási és harmadik missziós indikátorok mentén értékeljük. Olyan területek tartoznak ide, mint a lemorzsolódást csökkentő kezdeményezések, a kredit-előrehaladás gyorsítását célzó intézkedések vagy az, hogy az intézmény végzettjei a képesítésüknek megfelelően helyezkednek-e el a munkaerőpiacon. Azt is nézzük – természetesen intézményspecifikusan –, hogyan alakulnak az intézmények kutatás-fejlesztési-innovációs vagy vállalati bevételei. Milyen a tudományos teljesítményük, valamint hogyan működnek a társadalmi missziós vállalásaik teljesítésében, mint amilyen a tehetséggondozás vagy a hátrányos helyzetű hallgatók részvétele a felsőoktatásban. Ezen túl vannak az egyetemi sportélet támogatására és a nemzetköziesítésre vonatkozó indikátoraink is. Az intézményeknél az első évben a források 30, a következő évben a 40, majd az 50 százaléka függ a minőségi és teljesítménymutatóktól.

Folyamatban van az első év teljesítményértékelése, amely alapján azt állapíthatjuk meg, hogy

[kiemelt]az indikátorok 70 százalék felett teljesültek. Ez azt jelzi, hogy jó irányba indult el az oktatási, kutatási minőség, ugyanakkor további javulás szükséges a kitűzött célok eléréséhez.[/kiemelt]

Ha kívülről, a nemzetközi rangsorok mércéjén át nézzük a magyar felsőoktatást, akkor is láthatók az előrelépések, hiszen míg két évvel ezelőtt hét intézményünk szerepelt a nemzetközi ranglistán a top öt százalékban. Most már tizenegy jutott be az elit körbe, ahová a hallgatók kétharmada jár. Kiemelkedően jó példa erre a Semmelweis Egyetem, amely a THE idei rangsorában a 236. helyen szerepel, az OECD-országok egyetemei között a 209., az EU-ban a 64., régiós összevetésben pedig az első.

 

Milyen változásokra számítanak a felvételi rendszer átalakításával?

Az elmúlt két évben alapvetően változott meg a magyar felsőoktatás szerkezete: már a diákok háromnegyede nem állami fenntartású intézménybe jár. Kétharmaduk a 21 modellváltott egyetem egyikében, harmincezren pedig egyházi fenntartású intézményekben tanulnak. A felvételi eddigi rendszere jellemzően az állami fenntartás melletti működéshez illeszkedett. Azonban mind a hallgatók, mind pedig az intézmények megelégedésére ismert volt néhány olyan gyakorlat, amely a művészet, művészetközvetítés-, sporttudomány képzési területen a gyakorlati vizsgákat részesítette előnyben.

Hankó Balázs: A felvételinél a legnagyobb változás a 100 intézményi pont, amelynél az intézmények szakonként eldönthetik, hogy mire adnak többletpontot. (Fotó: Uniside)

A változás lényege, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség. Tehát autonómiát adunk az intézményeknek, és ezzel együtt lehetőséget a diákoknak. Ezen elvi cél tulajdonképpen arról szól, hogy

[kiemelt]az intézményi egyediség megjelenhessen abban az 500 pontban, amely a hallgató felvételiztetése során adható. Így a tanulók ezen intézményi egyediség alapján tudjanak dönteni.[/kiemelt]

Kicsit másképp fogalmazva: legyen meg a találkozási pont az intézmény és a diák között, amiből kialakulhat a „kémia”. Az olyan egymáshoz való kapcsolódás, amely az elkövetkező években számtalan helyzetben, a nehéz vizsgaidőszakban, a zh-időszakban tovább tudja segíteni a hallgatót. Ezeket a találkozásokat kívántuk megteremteni az új felvételivel.

 

Mennyiben változnak a pontszámok?

Marad 2024-től is az 500 pontos felvételi rendszer, amely felett csak az önkéntes katonai szolgálat után járó 16/32/64 többletpont érvényesíthető. A 100 tanulmányi ponton belül a magyar, a matematika, a történelem és az idegennyelv megmarad. Azonban az ötödik tanulmányi tárgyat – vagy akár többet – az intézmény jelölheti meg. Legfeljebb 100 pont járhat az alapvető érettségi tárgyak teljesítésének százalékos átlaga alapján is, amelyek megegyeznek az előzőekben felsoroltakkal. Tehát azzal, hogy az ötödik érettségi tárgyat itt is a felsőoktatási intézmény jelölheti meg, a képzési területhez illeszkedően. Természetesen itt is több ötödik tárgyból választhat a jelentkező.

A 200 érettségi pont esetén ugyancsak az intézmények dönthetnek arról, hogy emelt vagy középszintet várnak el, valamint arról is, hogy milyen érettségi mátrixú tantárgyakat kérnek az adott szakra. Míg a 200 pontban egy emelt szintű érettségi egy százaléka egyenlő 1 felvételi ponttal, addig egy középszintű 1 százaléka egyenlő 0,67-tel. Ez azt jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségi 67 pontot jelent, míg egy 100 százalékos emelt szintű 100-at. Az is megmarad, hogy mindig a jelentkezőnek legkedvezőbb pontszámítási módszert kell alkalmazni.

[kiemelt]A legnagyobb változás a 100 intézményi pont, amelynél az intézmények szakonként eldönthetik, hogy mire adnak többletpontot. Szóbeli felvételit tartanak, motivációs levelet kérnek, idegennyelv-tudást, munkatapasztalatot számítanak be, figyelembe veszik-e a hátrányos helyzetet, az önkéntes munkát.[/kiemelt]

Esetleg a regionális, térségi specialitásokat, a sportaktivitást, a tudományos, tanulmányi versenyt súlyozzák vagy akár az emelt szintű érettségiért további pontokat adnak.

 

Mindez keresztülfut az Oktatási Hivatalon?

Minden az Oktatási Hivatal központi koordinációján keresztül történik. Az intézményi többletpontok esetén a pont meghatározója a felsőoktatási intézmény lesz, majd ennek a pontnak az értékét közlik az Oktatási Hivatallal. Ami változatlan maradt: ugyanúgy megmarad az Oktatási Hivatal koordinációja, a hat jelentkezési hely, amelyben lehet hat állami ösztöndíjas és hat önköltséges jelentkezés. Valamint ugyanúgy az OH felületén keresztül kell beadni a jelentkezéseket.

 

A 2023-as felvételi rendszerben is lesznek változások?

Igen, de ezeknek az alapvetése az, hogy a jelenlegihez képest csak könnyíteni lehet.

[kiemelt]Megszűnik a kötelező minimumpontok rendszere, de az intézmény továbbra is meghatározhat minimumpontot. 2023-ban azonban ez csak az eddigiekkel egyező vagy alacsonyabb lehet, míg 2024-től, ha az intézményi stratégia ezt megkívánja, akár emelkedhet is.[/kiemelt]

Az intézményeknek már 2023-tól lehetőségük van arra, hogy ott, ahol eddig emelt szintű érettségi volt a követelmény, középszintűt írjanak elő. Ahol eddig középszintűt írtak elő, ott nem lehet emelt szintűre váltani, csak 2024-től, hogy megfelelő felkészülési időt biztosítsanak a diákoknak. Értelemszerűen 2023-ban a 100 pontok rendszere nem változik a jelenlegihez képest.

 

A kormány másik, viszonylag friss, felsőoktatást érintő rendelkezése, hogy a nyelvvizsgakötelmet eltörölte. Mik a részletszabályok és korábban hogyan alakultak a számok?

A kabinet – szintén az intézményi autonómiát erősítve –, nyáron döntött arról, hogy a felsőoktatási intézmények és azok fenntartói határozhatják meg, hogy milyen nyelvi követelményeket írnak elő az egyes képzésekhez. Így a javasolt szabályozásban a diplomához kötelező középfokú nyelvvizsga helyett az adott intézmények képzési szabályozásának megfelelően határozzák meg a nyelvi követelményeket.

Az elmúlt évek során az érettségiben egyre magasabb nyelvi követelményeket és kompetenciát kérnek a fiataloktól, amelynek eredményeképpen az elsőévesek általános nyelvismerettel lépnek be a felsőoktatásba. Ezt követően nem a nyelvvizsga-követelmény előírása a fontos. Hanem az, hogy az adott hallgatónak a szakterületén releváns szakmai irodalmat feldolgozni képes, arról idegen nyelven véleményt írásban és szóban kialakítani tudó nyelvi kompetenciája legyen.

Minden harmadik mérnök az Óbudai Egyetemen végez

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Az Óbudai Egyetem egyik legfontosabb jellemzője a gyakorlatorientált oktatás. Mit jelent ez konkrétan?

Intézményünkben – hagyományainkból is adódóan – mindig is arra törekedtünk, hogy gyakorlatorientált oktatásban részesüljenek a hallgatók. A karok mindegyikén jól felszerelt laborok, modern eszközök biztosítják ehhez a feltételeket. Természetesen nagyon fontosnak tartjuk, az elméleti alapok átadását, de nálunk párhuzamosan már az első évtől – többnyire kisebb csoportokban – megkezdődik a gyakorlati oktatás is, amely több vállalati partnerünk révén duális képzéssel is kiegészül.

[kiemelt]A nálunk végzettek értékes tudást szereznek, keresett szakemberekké válnak.[/kiemelt]

A diplomások több mint 90 százaléka egy hónapon belül el tud helyezkedni a saját, képesítése szerinti területen, ráadásul versenyképes, jó fizetéssel. A diákok számára fontos szempont lehet az is, hogy nem emelkedett a költségtérítéses képzések díja az elmúlt tanévhez képest. További vonzerőt jelenthet, hogy országos viszonylatban kiemelkedően magas ösztöndíj-lehetőségeket és nemzetközi tanulmányi programokat biztosít az intézmény.

Fotó: Kőhalmi Péter

 

Tavaly csatlakoztak a modellváltó egyetemekhez. Miben jobb ez, mint a korábbi rendszer?

A modellváltás az egyetemi autonómia garantálása mellett sokkal szabadabb gazdálkodást, erőteljesebb üzletiesítési lehetőségeket, a bürokratikus folyamatok csökkentését, valamint a bérezési és jutalmazási rendszer rugalmasabb alakítását teszi lehetővé. Az eltelt nyolc hónap minden egyetemi polgárunk számára új lehetőséget nyitott.

[kiemelt]Műszaki felsőoktatási intézményként erre nagy szükségünk is van, mert itt a piac nagyon gyorsan változik, és ehhez idomulnunk kell a tantervünkben, a továbbképzésekben, a cégekkel kialakított együttműködésben, a kommunikációban.[/kiemelt]

Miután az elmúlt hónapokban a kuratóriumunkkal karöltve megalkottuk az új struktúrához szükséges jogi környezetet, ez év elején eddig soha nem látott mértékű béremelést valósítottunk meg, ami szintén az oktatás színvonalának emelkedéséhez vezet már középtávon is. Az eddigi munkánk egyik fontos eredménye, hogy annak ellenére nőtt az Óbudai Egyetemet első helyen választók száma, hogy országosan kevesebben jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe.

 

Az intézmény mindennapi működése szempontjából ez milyen változást jelent?

Fontos hangsúlyozni, hogy a kuratórium az egyetem operatív működésébe nem kíván beavatkozni, hanem azt ráhagyja a rektorra – aki szintén a testület tagja – és az intézmény szenátusára, ugyanakkor a stratégiai elvárásokat meghatározza, és természetesen stratégiailag is értékeli az eredményeket.

[kiemelt]A kuratóriumnak inkább a szervezeti és a gazdasági autonómia területén van nagyobb mozgástere, hiszen éppen azért kapta a fenntartótól ezt a felelősséget és lehetőséget, hogy gazdaságilag is sikeresebben menedzselje az egyetemeket. A kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően azonban a felsőoktatási intézmények önállók, emellett a hallgatói önkormányzat autonómiája, szerepvállalása is sértetlen. [/kiemelt]

 

NÉVJEGY:

Kovács Levente

1977-ben született a Temesvártól száz kilométerre fekvő Resicabányán.

2000-ben szerzett villamosmérnöki diplomát a Temesvári Műszaki Egyetemen, majd egészségügyi mérnöki MSc-t a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 2013-ban habilitált. Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályzások.

Tanított a Temesvári Műszaki Egyetemen, a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemen, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Meghívott előadója több, a világ élvonalába tartozó univerzitásnak, mint a National University Singapore, a Gent University, a Tsinghua University, a Stanford University, a Harvard University.

2015-ben ez EU kutatói aranyérmének számított ERC-pályázat nyertese.

2019. július 15-től rektorként irányítja az Óbudai Egyetemet.

Több száz éves hagyományokra alapoznak

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Két éve alapítványi fenntartásban működik a Soproni Egyetem. A karuk hogyan élte meg a modellváltást?

Az új modell nekünk kifejezetten előnyös. Az alapítvány kuratóriumában olyan szakemberek kaptak helyet, akiknek komoly rálátása van intézményünk működésére, és hasznos útmutatást tudnak adni. Napi szinten együttműködünk velük.

[kiemelt]Az Erdőmérnőki Kar életében roppant fontos a gyakorlatorientáltság, nagyon szoros a kapcsolattartás az ágazati szereplőkkel. A pozíciónkon pedig tovább javított a modellváltás, ugyanis az alapítvány fenntartása alá tartozik a soproni székhellyel működő Tanulmányi Erdőgazdaság is. Velük a gyakorlati együttműködés több szinten valósul meg.[/kiemelt]

Egyrészt a tanulóink rendszeresen mennek hozzájuk szakmai gyakorlatra, amely lehet pár nap vagy több hét is. Emellett az Erdőgazdasággal különböző kutatási témákban is együtt dolgozunk.

Fotó: 123RF

A nyári gyakorlatokról meséljen kicsit bővebben!

Az erdőmérnök hallgatók háromszor négy hetet töltenek valamelyik partnernél. Nem csak a 22 állami erdőgazdasághoz mehetnek, előfordul, hogy magán-erdőgazdálkodók is felajánlják a vadászházaikat. A tanulók között akadnak, akik hatóságokhoz, nemzeti parkokhoz kerülnek a nyári időszak alatt.

 

A modellváltással hogyan változtak meg a kar anyagi lehetőségei?

Az alapítványi forma komoly finanszírozási háttérrel is járt, amely egy több mint másfél évtizednyi nehéz időszak után végre úgy tűnik, rendezi az egyetem működési kereteit.

[kiemelt]Sokkal jobbak az anyagi lehetőségeink, emellett többéves távlatban gondolkodhatunk.[/kiemelt]

A fenntartói szerződésben persze nemcsak a lehetőségeket, hanem a kötelességeinket is megfogalmazták, hiszen a finanszírozásért meg kell dolgozni. Országos szinten versenyhelyzet alakult ki a felsőoktatási intézmények között, ám úgy gondolom, hogy ez mindenképp az előnyünkre válik. A hallgatók különösen jól járnak, hiszen a mi alapfeladatunk – amelyet az eddigieknél is jobban el tudunk végezni – az, hogy magas egyetemi színvonalon képezzük a tanulóinkat. 

Érdemben tudtuk emelni a munkatársaink fizetését, és teljesítményt mérő rendszer alapján a kiemelt bérezésre is lehetőség nyílik. Ezenkívül k+f tevékenységekből szintén könnyebben részesülhetnek az oktatóink, a kutatóink ezzel a többletbevétellel. Most például az egyetem járműparkja újul meg folyamatosan, nemrég egy új buszt vásároltunk, ami segít a gyakorlati órák megszervezésében, megvalósításában.

 

A digitális eszközök milyen szerepet kapnak a tanítás során?

Mint minden oktatási intézményben ezen a téren, nálunk is óriási változásokat hozott a járvány. Viszonylag rövid idő alatt a gyakorlati anyagokat legalább részben átültettük valamilyen digitális formába. Főleg a műszeres és laborgyakorlatok megoldása jelentett nagy kihívást, itt oktatóvideókat kellett készíteni.

[kiemelt]Az egyetemünk nemrég nyert el egy komoly pályázati támogatást sokrétű digitalizációs fejlesztésekre, így lehetőség nyílik minél modernebb, a mai hallgatókhoz talán jobban eljutó ismeretátadásra.[/kiemelt]

 

Hogy látja a képzési területük jövőjét?

A nálunk elsajátítható szakmáknak több évszázados múltja és komoly jövője van. Az egyetem kiemelt alapcélja a fenntartható gazdaság támogatása. A fenntarthatóság fogalmát 1713-ban egy német erdész, Hans Carl von Carlowitz fogalmazta meg először oly módon, hogy az máig fennmaradt, és folyamatosan fejlesztették az erdőgazdálkodásban.

[kiemelt]A selmeci-soproni vonatkozásban hazánkban is megteremtődött hagyományokat 1956 Kanadába is sikerült „exportálnunk”, nyugodtan mondhatjuk, hogy az ottani erdőgazdálkodást is megreformálva.[/kiemelt]

A természetvédelem, a vadgazdálkodás és a környezetvédelem ugyanezen alapelveken nyugszik. Most, amikor a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a hétköznapjainkra, úgy érzem, nem kell különösebben magyarázni, miért fontos a fenntarthatóság gondolata. A fiatalok átlátják, hogy a saját jövőjük pusztul el, ha nem megfelelően kezeljük a természeti kincseinket.

Hogy jellemezné a hallgatói közösségi életet?

A járvány alatt még egyértelműbbé vált, mennyire fontos, hogy személyesen is törődjünk a hallgatóinkkal. Hiszen az összes diák önmagában is nagy érték, épp ezért egyénileg is kell velük foglalkozni.

[kiemelt]A Selmeci-Soproni Diákhagyományok a középkori céhes tradíciókból fejlődtek ki, több évszázados európai kötődésű, nemzedékről nemzedékre szálló szokások, erkölcs, szemlélet, egyenruha, illemkódex és tudás képezi ezt az örökséget.[/kiemelt]

Aki az élete ezen pezsgő, csodálatos időszakában részese lehet egy ilyen, ma már ritkaságnak számító közösségi összetartásnak, élménynek, az egész életében erős kötődést érez az alma matere, az oktatói, a hallgatótársai, a szakmája iránt. A mi diákjaink egész éven át tartják egymással a kapcsolatot, a balekhéttel kezdődő többéves kaland egy életen át tart, a végzett évfolyamok 50-60-70 év múlva is erős összetartást mutatnak.

Saját példát is mondok: én 1995-ben végeztem itt, és az osztályunkban annyira erős volt az összetartás, hogy azóta szinte minden esztendőben tartottunk évfolyam-találkozót. 

[kiemelt]Az egyetemi élet felpezsdítésében külső szervezetek is részt vesznek. Most éppen a WWF tart nálunk pár héten keresztül szakmai előadásokat, amelyek nemcsak a hallgatóknak, hanem az oktatóknak is érdekesek.[/kiemelt]

 

Milyen esélyekkel keresnek állást a végzőseik?

Szerintem nagyon jókkal: a karunkon vannak unikális képzések is, például az erdőmérnöki itthon csak nálunk létezik.

De földmérői, földrendezői képzés is csak két helyen indul az országban. Természetvédelmi és környezetmérnöki hallgatókat máshol is képeznek, de a meglévő struktúráknak hála, megvannak azok a helyek, ahol rögtön el tudnak helyezkedni a végzőseink, legyen ez az állami, a magán- vagy a szakigazgatási szféra.

 

Meg tudna nevezni egy szakot, ami nagyon kedves önnek?

Elfogult vagyok, mert erdőmérnökként végeztem. Ha újra kellene, most is ezt a szakot választanám. Ez egy osztatlan ötéves szakunk, de ajánlani szoktuk a diákoknak, hogy nyugodtan jelöljenek be több szakot is tőlünk, hiszen a természetvédelmi, a vadgazdálkodási mérnök, a földmérő, a földrendező, illetve a környezetmérnök szakjaink is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Ha lenne időm, szívesen beiratkoznék a földmérő szakra, mert nagyon izgalmas tématerületről van szó.

 

Önöknél mennyire inkluzív az oktatás?

Ezen a téren a beruházásokat központilag fogja össze az egyetem, így épültek ki például rámpák a mozgáskorlátozott diákoknak. A pedagógiai karunk hazánk legrégebbi, óvodapedagógiai hagyományokkal büszkélkedő képzőhelye, az ő vezetésükkel indult be tavaly a Curapersonalis (személyes törődés) program, a hallgatók egyéni, személyes elbeszélgetéseken alapuló lelki támogatása.

[kiemelt]Ezt a lehetőséget sok tanuló igényli, már csak azért is, mert a járvány megviselte a fiatalokat, kizökkentette őket a szokásos életvitelükből.[/kiemelt]

Ugyanezen a karon a levelező képzésekben részt vevő kisgyermekes anyukáknak külön óvodai részleg és gyermekmegőrző nyílt.

Fejezd ki önmagad, és mutasd meg a tehetséged!

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek? Miben nyilvánul meg a gyakorlatiasságra koncentrálás?

A Bölcsészettudományi és Művészeti Karon alap-, mester- és osztatlan tanárképzés is folyik. Az alapképzési szakjaink között az anglisztika, a tervezőgrafika, a kommunikáció és médiatudomány, illetve a képi ábrázolás a legnépszerűbb. Ez utóbbiaknál a képzés nagyrészt a gyakorlatra épül. A Mozgóképművészeti tanszék tanárai például valamennyien aktív mozgóképművészek – rendezők, operatőrök, írók, (film)zeneszerzők. A Média és Design Intézetben is nagyon sok gyakorlati órájuk van a hallgatóknak, a kreatív vizuális gyakorlatokon megszerzett tudásukat egyéni és csoportos kiállításokon, prezentációkon mutatják be.

Az osztatlan tanárszakoknál a diákok már az első évben megjelennek az iskolákban, és az összefüggő tanítási gyakorlat előtt sok időt töltenek a tantermekben, a gyermekek között. Minden félévben van olyan gyakorlati kurzusuk, amely a pedagógusi hivatásra készíti fel őket. 

[kiemelt]A karon van egy felsőfokú szakképzés is, a Televíziós műsorkészítő, amely elsősorban a televíziós munka gyakorlatával ismerteti meg a tanulókat.[/kiemelt]

A hallgatóknak a kar több intézetében rendszeresen lehetőségük nyílik a demonstrátori pozíció elnyerésére, amely bepillantást enged számukra az oktatói munkába és értékes gyakorlati tapasztalatokkal gazdagítja a tanulmányaikat. 

Fotó: 123RF

Mennyire használják a képzés során a digitális eszközöket?

Az egyetem informatikai eszközállománya folyamatos fejlesztés alatt áll, hogy megfeleljen a korszerű oktatáshoz szükséges infrastrukturális elvárásoknak, az oktatók számára rendszeresen elérhetők a digitális oktatástámogató rendszerek használatát segítő továbbképzések. 

[kiemelt]Az intézmény éppen a járványhelyzet előtt vett részt egy olyan nagy EFOP-pályázatban, amelynek a keretén belül 10 szakterületen (ezek között volt történelmi, magyar nyelv és irodalmi, angol és német nyelv és irodalmi, filozófia témakör) készültek digitális tananyagok, amelyeket máris használni tudtunk. Már évek óta működött az egyetemen a Moodle-rendszer, ebbe is rendszeresen töltöttek fel az oktatók tananyagokat, óravázlatokat, feladatokat a diákoknak.[/kiemelt]

A bölcsészképzéseknél az előadások megtartása nem jelentett problémát a különböző platformokon, a szemináriumokat is sikerült interaktív módon megtartani. Természetesen ez a helyzet a diákoktól is több erőfeszítést kívánt, jóval több egyéni munkát, szemináriumi dolgozatot, önálló feladatot kellett benyújtaniuk. A minőségbiztosítás érdekében a digitálisan megtartott órákat is dokumentálni kellett, rendszeresen ellenőriztük az órák jelenléti időben való megtartását, azok színvonalát, emellett fontosnak tartottuk a hallgatói visszacsatolást a távolléti oktatás ideje alatt is.

 

Az önök egyetemének, kifejezetten ennek a karnak jót tett a modellváltás? Jobb anyagi lehetőségeik vannak?

Augusztusban egy éve, hogy az egri egyházmegyéhez tartozunk, így még nincsenek jelentős tapasztalataink. Az idén január elsejétől jelentős fizetésemelésre került sor, ez mindenképpen nagy előrelépés az eddigi évek nagyon alacsony bérszínvonala után. A fejlesztési tervekben komoly infrastrukturális beruházások szerepelnek, reméljük, hogy tovább bővül a Leányka úti campus, további korszerű oktatási terekkel bővülhet az intézmény, és még jobb körülmények között működhet majd az egyetem.

 

Milyen perspektívát tudnak kínálni, mit gondol a kar képzési területeinek a jövőjéről?

A kar egyik fontos képzési területe a tanárképzés, a mi egyetemünkön több mint nyolcvanféle tanárszakpárban lehet tanulni, összekapcsolva akár a természettudományos, a bölcsész és a művészetközvetítő szakterületeket is. Ma a pedagógusi egyre inkább hiányszakma, bármilyen szakon is végeznek a diákjaink, biztosan találnak állást maguknak.

Ráadásul ezeket levelező képzésben is nyújtani tudjuk, így a már végzett pedagógusok is könnyen szerezhetnek nálunk újabb szakképzettséget. Ami a művészeti területet illeti, nagyon sok új szak indult nálunk az elmúlt években, nagy sikerrel (osztatlan grafikusművész, osztatlan festőművész szak), emellett további művészeti képzések (osztatlan képzőművész, művészeti instruktor) akkreditálására törekszünk.

[kiemelt]A vizuális művészetek területén Magyarországon csak három intézményben vannak ilyen képzések, büszkék vagyunk rá, hogy nálunk a vadonatúj, Delta épületben napfényes műtermek várják a leendő rajztanárokat, grafikusokat, festőket.[/kiemelt]

Utóbbiak egy különálló épületben (a volt egri mezőgazdasági szakközépiskola helyén) végezhetnek önálló, inspiratív művész munkát.

 

Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar?

Nagyon jelentős Erasmus-kapcsolataink vannak, így az Erasmus szakmai gyakorlatra vonatkozó pályázata minden diákunk rendelkezésére áll, bármely képzési területen találhatnak nyári szakmai gyakorlati lehetőséget az Európai Unióban. Több alapképzésünkben van előírt szakmai gyakorlat, a művészeti képzésekben pedig 1-2 hetes nyári alkotótáborokat rendezünk. A média és kommunikáció szakos hallgatók gyakorlati képzését a Nemzeti Filmintézet/Filmarchívum, az Alexandre Trauner Art Film Fesztivál, a Cine Art Stúdió és az egyetem televíziója, a Líceum TV biztosítja. Itt a tanulók megvalósíthatják a saját elképzeléseiket is. 

 

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát a diákokkal? 

Az egyetem sokkal személyre szabottabb képzést nyújt és sokkal családiasabb légkört teremt a hallgatóknak, mint a nagy egyetemek, ugyanakkor szinte ugyanazokat a szabadidős és önképzési lehetőségeket kínálja, mint azok. Minden szaknak van mentortanára, akihez bármilyen kérdéssel, kéréssel fordulhatnak a tanulók, és minden szakon változatos szakmai, illetve szórakozási lehetőségek vannak: szakestek, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, emellett szakmai fesztiválokon, konferenciákon, koncerteken is részt vehetnek a hallgatók. Rengeteg sportág közül válogathatnak (kiváló női kézilabda- és vízilabdacsapatunk is van), és nagy előnye az egyetemnek a város és a Bükk: a borfesztiváloktól a barlangászaton át a túrázásig nagyon sok jó programra van lehetőség.

[kiemelt]A diákokat pályaválasztási és kortárs mentálhigiéniai csoport is segíti.[/kiemelt]

Külön figyelünk a tehetséggondozásra, a Roma Szakkollégium mellett a Kepes Szakkollégiumban is nagyon jó hangulatú csapatban dolgozhatnak együtt a hallgatók. A kis létszámú szakokon (a zenei képzéseken) elmélyült közös munkára van lehetőség, mindenkivel egyénileg foglalkoznak a tanárok, valamint ugyanez jellemzi a nagyobb szakokat is, mivel nálunk jellemzően 30-40 fős évfolyamokon tanulhatnak a diákok.

 

Hogyan segítik a gólyákat? 

Évek óta ott vagyok a gólyatábor programjain, és azt látom, hogy a felsőbb évesek nagyon komolyan veszik az újak segítését, a beilleszkedés megkönnyítését. Talán ennek is köszönhető, hogy a karon nagyon alacsony a lemorzsolódási arány. Az első félév az ismerkedés ideje a várossal, a tanárokkal, az új tanulási helyzettel, és erre hagyunk is időt a diákoknak. A legtöbb szakon van kötetlen ismerkedés, borkóstoló, szalonnasütés, hogy jobban megismerjék egymást és a tanáraikat. Mindig azt tanácsolom nekik, hogy lehetőleg a hétvégéket is töltsék Egerben, használják ki a kiváló könyvtárakat, a város nyújtotta kulturális lehetőségeket, szervezzenek ők is minél több közös programot. 

 

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? Az egyetem hogyan csatornázza be a munkaerőpiaci elvárásokat a képzésekbe?

A munkaerőpiaci igényeket elsősorban a tanárképzésben tudjuk figyelemmel kísérni, igyekszünk felkészíteni a diákokat az iskolákban rájuk váró kihívásokra, akár általános, akár középiskolában helyezkednek el. Nálunk nincs duális képzés, de jó a kapcsolatunk a szakterületek piaci szereplőivel: a tervezőgrafika szakos hallgatók például már az egyetemi évek alatt bekapcsolódhatnak piaci jellegű projektekbe, pályázatokba, de ugyanezt megtehetik a média és kommunikáció alapszakos tanulók is.

[kiemelt]A mi dákjaink már eleve jó nyelvtudással jönnek hozzánk, de ezt az egyetemen is van lehetőségük fejleszteni.[/kiemelt]

Az anglisztika és germanisztika alapszakos, illetve az angol és német tanárszakos hallgatókat anyanyelvi lektorok segítik. Általánosságban elmondható, hogy a BMK tanulóinak nagyobb az idegen nyelvi kompetenciája, mint a többi kar diákjainak.

 

A munkaerőpiaci szereplők miért alkalmazzák előszeretettel az önöknél végzett diákokat? 

A tanulóink a sokféle képzési terület miatt is nyitottak, érdeklődők, rengeteg impulzus éri őket az itt töltött évek alatt, mivel az egyetem öt karán többféle képzésbe is belelátnak, sokféle kurzust végezhetnek. De ami legalább ennyire fontos, az a képzés színvonala: az országos TDK-eredmények, a szakmai konferenciák, a doktori képzésbe bekerülő diákjaink magas száma bizonyítja, hogy nagyon jó szakmai alapokkal kerülnek ki tőlünk a végzett hallgatók. 

 

Nevezzen meg egy ön számára kedves szakot, amit a felvételizőknek ajánlana!

Természetesen a magyar tanári szak a legkedvesebb, és nemcsak azért ajánlom a leendő egyetemistáknak, hogy Egerben, nálunk végezzék el ezt a szakot, mert nagyon jó színvonalú képzésben elhivatott, lelkes tanároktól tanulhatják meg a szakmát, hanem mert lehetőséget ad saját irodalmi ambícióik megélésére, íráskészségük fejlesztésére, saját műveik publikálására.

[kiemelt]A Kortárs Hangon című nemzetközi irodalmi pályázaton való részvétel, a kreatívírás-kurzusok, a slam poetry estek, a fiatal tanáraink által patronált öntevékeny csoportok segítenek abban, hogy minél inkább ki tudják fejezni önmagukat és kibonthassák a tehetségüket.[/kiemelt]

 

Névjegy

Pintér Márta Zsuzsanna
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem BMK dékánja

  • magyar–történelem szakon diplomázott az ELTE-n, az Irodalomtudományok Doktora fokozatot a Magyar Tudományos Akadémián 2018-ban szerezte meg.
  • Tíz éve az MTA Irodalomtudományi Intézetének tudományos munkatársa, 16 esztendeje dolgozik a Pannon Egyetem Színháztudományi Tanszékén.
  • Egerben 2011 óta tanít, 2017-től a Bölcsészettudományi Kar (később Bölcsészettudományi és Művészeti Kar) dékánja: 2021-ben másodszor választották a kar vezetőjének. 
  • Kutatási területe a régi magyar irodalom (ezen belül elsősorban a régi magyar dráma és színház), öt önálló könyve és több mint 150 tudományos publikációja jelent meg.

Szakmai gyakorlat: itt 300 cég közül választhatsz!

Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

 

Ha egyetlen jellemzőt kéne kiemelni a Mérnöki Kar kapcsán, mi lenne az?

Roppant fontos, hogy a végzőseinknek már akkor, amikor a kezükbe veszik a diplomájukat, legyenek olyan kompetenciáik, amelyek segítségével képesek megállni a helyüket egy vállalati környezetben.

Pont azért, hogy a megfelelő tapasztalatokra szert tegyenek, a duális mellett egy kooperatív képzési formát is beindítottunk az egyetemen. Ez a kistestvére a duálisnak: később kezdődik és kevesebb időt ölel fel, de a tanulók így is 70 munkanapot töltenek el egy vállalatnál, ami alatt a szakmájukban jártasságot kapnak.

[kiemelt]A laborjainkat szintén úgy szereltük fel, hogy a hallgatók manuális gyakorlatokat is tudjanak végezni. Emellett előadónak vállalati szakembereket is behívunk.[/kiemelt]

A gyakorlati tudás azért is fontos, mert a cégek nem szeretik, ha a felvételük után a kezdőknél hónapokat kell várni, mire szert tesznek a megfelelő rutinra.

[kiemelt]Persze az oktatás során meg kell találni a megfelelő egyensúlyt, mert fontos, hogy a diákok a szükséges elméleti tudásra is szert tegyenek.[/kiemelt]

Fotó: Szegedi Tudományegyetem

A Szegedi Tudományegyetem alapítványi fenntartásban működik. Hogyan hatott a Mérnöki Kar életére a modellváltás?

Megváltozott az intézmény anyagi helyzete. Jobb körülmények között tudunk működni, már csak azért is, mert a jövedelmek jelentősen nőttek. A versenyszférában és az oktatás terén elérhető bérek között mindig is nagy volt a különbség, viszont ez most jelentősen csökkent, ami a mérnökképzés során különösen fontos.

[kiemelt]Új perspektívák nyíltak meg előttünk, így például most már laborfejlesztésre is többet tudunk áldozni.[/kiemelt]

Az oktatás során mennyire használják a digitális eszközöket?

A pandémia miatt nálunk is át kellett hangolni az oktatás menetét, és távolsági tanításra kellett váltanunk. A laborhiányt volt, hogy különféle videós anyagokkal pótoltuk. Nyilván azoknál a szakoknál – például a mechatronikai mérnökinél – könnyebb volt az átállás, ahol eleve digitális eszköztárral kell dolgozni, de összességében a jelenléti oktatást nehéz kiváltani.

Hogy látja a képzési területük jövőjét?

A mi szakjaink közös nevezője a technológiai orientáltság. Azoknak a területeknek, ahol a végzőseink elhelyezkednek, legyen szó a műszaki ágazatokról vagy az élelmiszeriparról, mindnek komoly szerepe van a nemzetgazdaságban. A jövőjük biztosított.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet?

A karon körülbelül 800 nappali és bő háromszáz levelező tagozatos diák van. A karok között közepes méretűnek számítunk a Szegedi Tudományegyetemen. Már csak emiatt is – főleg a tanulócsoportok szintjén – a tanulók és az oktatók jól megismerhetik egymást. A hallgatói viszonyok épp olyan bensőségesek, mint általában a kisebb vidéki karokon.

[kiemelt]Ráadásul egy mentorprogram is működik nálunk, amelynek a keretében az első éveseket kisebb csoportokba osztjuk, és rendelünk hozzájuk egy-egy fiatal oktatót, aki különféle tanácsadással segít megoldani a problémáikat.[/kiemelt]

A közösségi élethez hozzátartozik, hogy roppant jó a viszonyunk a vállalatokkal. Működik nálunk egy szakmai klub, amelynek a tagjaiból rendszeresen választanak maguknak a cégek évente 10-15 hallgatót. Azoknak, akiket kiszemelnek, különféle mérnöki feladatokat kell megoldaniuk az adott társaságnál. A fiatalos szemléletük miatt persze sokszor egészen más megoldással rukkolnak elő, mint a cégnél dolgozó régi motoros mérnökök. A vállalatoknak így segíteni tudunk az utánpótlásszerzésben.

Mindezeken felül szakesteket, bálokat rendeznek a diákok az egyetemen, így lehet mondani, hogy pezsgő a hallgatói élet nálunk.

Ha már szóba kerültek a vállalati kapcsolatok: hogyan veszik figyelembe a munkaerőpiaci igényeket?

Több vállalattal állunk kapcsolatban, háromszáz olyan cég van, ahol a tanulóink a szakmai gyakorlataikat el szokták végezni. Az együttműködések abban is megnyilvánulnak, hogy az üzleti világ igényeit beépítjük a tananyagba. A cégek képviselőivel arról is egyeztetünk, hogy az oktatás során mire helyezzük a hangsúlyt.

[kiemelt]A szakdolgozatoknál szintén vannak külső partnerek. Amellett, hogy van egy belső témavezető, aki figyel arra, hogy a szükséges formai követelményeknek megfeleljen a dolgozat, konzulensként egy vállalati szakember is segít a hallgatónak.[/kiemelt]

Persze a munkaerőpiaci igényeknél fontos leszögezni, hogy ezeket minden vállalat másképp fogalmazza meg. Nekünk az is a feladatunk, hogy a cégek kérései alapján kialakítsunk egy megfelelő oktatási anyagot, amelynek az elsajátításával jól boldogulhatnak a tanulók.

Bár ez tőlünk független, a diákok a vállalati ösztöndíjakat is előszeretettel veszik igénybe. Az a tapasztalatunk, hogy a hallgatók jó része az utóbbi időkben egyre tudatosabban építi a szakmai pályáját.

Van olyan szak, amelyet esetleg kiemelne?

Mivel én is ezt végeztem el, a gépészmérnöki különösen kedves nekem, de a kar dékánjaként talán az egyik legizgalmasabbnak a mechatronikai mérnök szakot tartom, mivel ez a gépészmérnök, az informatikus és a villamosmérnök szak sajátos elegye.

[kiemelt]Ráadásul ez elvezet a robotizáció, a dolgok internete világa és az automatizálás felé is. Úgy látjuk, hogy a legjobb hallgatóink erre a szakra járnak.[/kiemelt]

A diákoknak, akik ezt a területet választják, eleve nagy élmény, hogy a tanulmányaik alatt olyan szerkezeteket programoznak és építenek, amelyek aztán, ha ügyesek, úgy működnek, ahogy azt elképzelték.

Mit javasol azoknak, akiket nem vesznek fel az első helyen választott képzésükre?

Ha valaki feltétlenül arra a helyre szeretne bejutni, amelyet első helyen jelölt meg, akkor ezért utólag is tehet. A pótfelvételi előtt, ha van rá mód és lehetőség, lehet egy újabb nyelvvizsgát szerezni, de akár újra is lehet érettségizni. Vagyis lehet még gyűjteni további pontokat. 

[kiemelt]Az biztos, hogy mindenkinek az lesz igazán a sajátja, amiért megküzd.[/kiemelt]

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu