módszer – Diplomátszerzek

Akkor leszel hatékony a tanulásban, ha alkalmazod ezeket a módszereket!

A fapados, 7 lépéses JPÉ (józan paraszti ész ?) módszer, a szerző saját technikája…

  • JPÉ először: készíts egy To Do listet, azaz teendő listát. Az első lépés, hogy lajstromba veszel minden feladatot, az apróbbakat is, amit nem lehet 30 másodperc alatt elintézni.
  • JPÉ másodszor: saccold meg a teendőid munkaidejét, inkább egy kis ráhagyással!
  • JPÉ harmadszor (itt sokan elbukunk): számolni kell a „tesz-vesz, jön-megy, készülődik” stb. holtidővel – ezeket ne becsüld alul –, továbbá a kiegészítő dolgokkal is: telefonálás, levelezés, reggeli készülődés stb. 
  • JPÉ negyedszer: a harmadik pont kiegészítése. Egy napba esetleg egy órába ne zsúfolj be kétszer vagy háromszor annyi teendőt, mint amennyit meg tudsz csinálni. Naponta 6-7, de legfeljebb 8 óra munkaidőt kalkulálj!
  • JPÉ ötödször: a napi és a heti tervben hagyj még egy-egy órát, illetve napot a nem várt dolgok intézésére. Ilyenek például, ha a párodnak, barátodnak, szülődnek gyors segítségre van szüksége vagy éppen egy ismerős szívességet kér. Éppenséggel kiéghet egy izzó is, és le kell szaladni a boltba egy újért stb-stb.
  • JPÉ hatodszor: priorizálj, priorizálj és priorizálj! Úgysem jutsz a lista végére, ezért folyamatosan állíts fontossági sorrendet!
  • JPÉ hetedszer: minden reggel, azonos időpontban, példul a felkelés vagy reggeli után, aktualizáld a listád. Legyen egy napi, egy heti és egy hosszú távú listád. Én szoktam mindhárom listát három felé is osztani: 
    • I. Munkák
    • II. Feladatok-kötelezők, nem-fizetésért, nem érdemjegyért (pl. kivinni a szemetet, bevásárolni, új személyit csináltatni stb.) 
    • III. Hobbik, egyebek, ami pihenésképpen is „intézhetők” (megnézni a kedvenc youtuberem napi videóját).

Ne feledd, amíg listád van, célod is van az életben. Száz százalékra úgysem tudsz mindent elintézni, mert ezer új dolog jön, mire a végére érnél.
(Forrás: 123rf)

Ne feledd: mindig közbejön valami. Ha papírra írsz, mindig hagyj helyet az új feladatoknak!

Ne lazsálj! Előbb a feladatok, azután a szórakozás. De azért ne légy túl szigorú magadhoz: ha már tényleg lassan haladsz a fáradtságtól, akkor tarts pihenőt. 

Továbbá: ne feledd, amíg listád van, célod is van az életben. Száz százalékra úgysem tudsz mindent elintézni, mert ezer új dolog jön, mire a végére érnél.

Íme egy másik remek, komolyabb módszer: a GTD

Az úgynevezett GTD módszerrel könnyedén átláthatod a legfontosabbakat, ha sok kis dolgod van egyszerre.Getting Things Done módszer egyik fő elve a kétperces szabály. Végezz el azonnal mindent, ami belefér két percbe, hogy tovább ne motoszkáljon a fejedben, és tudj haladni a valóban fontos dolgokkal. Így számos feladatot ki is pipálhatsz a listádról, ami kevésbé fontos, s nem kell későbbre halasztani vagy aggódni miatta.

De jöjjön egy még jobb, alaposabb módszer a „profiknak”.

Mint valami titkos háborús terv, avagy mi az az Eisenhower időmátrix?

Reggelente sokszor szembesülünk azzal, hogy véget nem érő mennyiségű napi feladat áll előttünk. Ha nem tudod, mivel érdemes kezdeni, akkor használd te is az Eisenhower időmátrixot. Ezt egyenesen neked találták ki! Az Egyesült Államok 34. elnöke, azaz Dwight D. Eisenhower, nevét viselő módszerrel egyszerűen csoportosíthatjuk a feladatainkat. Bonyolult? Á, dehogy! Nézzük meg közösen ennek a lépéseit! Először is készíts négy dimenziót:

  • fontos, de nem sürgős,
  • sürgős, de nem fontos,
  • fontos és sürgős,
  • nem fontos és nem sürgős címkékkel.

Ezután listázd az aznapi feladataidat és töltsd ki a cellákat. Például, ha az aznapi teendőid között szerepel egy beadandó elkészítése, egy előadás az egyetemen, lemenni az edzőterembe és készülni a holnapi ZH-ra, akkor így oszthatod be őket:

  • Fontos, de nem sürgős: Optimális esetben a legtöbb feladat ide kerül, amit megfelelő tervezéssel időben el tudsz végezni. Az edzés, ami a napi rutin része, vagy a beadandó elkezdése, hiszen lényeges a folyamatos készülés, de nem égetően sürgős, hiszen egyik feladatnak sincs holnapi határideje.
  • Sürgős, de nem fontos: Ezek azok a feladatok, amiket nem igazán lehet elhalasztani, például az egyetemi előadások és szemináriumok, a meetingek, bármi, ami konkrét időbelisége meg van határozva.
  • Fontos és sürgős: Ide az azonnali cselekvést igénylő feladatok kerülnek. A holnapi ZH-ra való felkészülés például, hiszen az új ismeretanyag elsajátítása elengedhetetlen a sikeres teljesítéshez és egyetemi előrehaladáshoz.
  • Nem fontos és nem sürgős: Ezekkel nem lesz gondod, ha picit megcsúszol vele, a cél, hogy ezeket se felejtsük el persze.

Használtál eddig is time management rendszereket? Oszd meg a tapasztalataidat velünk! Ebben a cikkünkben még pár hasznos módszert is megismerhetsz! 

A tudás kulcsa: tanulj meg tanulni

A hatékony tanuláshoz elengedhetetlen olyan szokások kialakítása, amelyek hozzásegítenek a produktivitáshoz. Először is fontos a tanulási nehézségek okainak feltárása és azok megoldása, a rossz beidegződések megszüntetése. Különben sokkal nehezebben alakul ki az érdeklődés, kíváncsiság és tudásvágy az adott tananyag iránt. A praktikus és egyszerű módszerek megismerése után képes leszel egy saját rutint is kialakítani, ami számodra a legeredményesebb. A figyelmed megtartására és fejlesztésére is akadnak gyakorlatok, de a szókincsfejlesztés, beszédtechnika, szövegértés és memória javítása is a tanulásmódszertan részei. A gondolkodásmódod fejlesztésével a problémamegoldó képességed is fejlődik.

Forrás: Pixabay

Számtalan módszer létezik, de mielőtt rátérnék néhányra, kiemelendő, hogy az egész alapja, hogy a környezeted is megfelelő legyen, olyan helyen tanulj, ahol a lehető legkevesebb külső hatás ér téged. A zavaró tényezők kiküszöbölésén túl a kényelem is fontos. Szellőztess rendszeresen, tarts pihenőket, egyél és igyál közben, mozogj is picit. Csak fokozatosan terheld magadat, lehetőleg egyszerre csak egy dologgal foglalkozz, ne ugrálj vadul a feladatok között.

 

10 módszer, hogy könnyebben tanulj

  • Készíts időbeosztást, hogy mindenre maradjon időd.
  • Kis részletekben haladj, majd időnként térj vissza a korábbi szakaszokra.
  • Kulcsszavakat húzd alá, jegyzetelj, ismétlésnél nagy segítséget nyújt és jobban átlátod a tananyagot.
  • Ne csak úgy memorizálj, hogy újraolvasod a szöveget, hanem próbáld meg folyamatosan visszaidézni is az egyes részeket.
  • Tagoltan ismételd át az anyagot, hogy semmilyen információ felett ne szaladj át.
  • Kérdezz bele az anyagba, ha valamire nem emlékszel, esetleg nem értesz, akkor nézz utána alaposan.
  • Magyarázd el valakinek az anyagot. Sokkal jobban rögzülnek az új információk, ha elismétled őket valakinek úgy, hogy ő is megértse. Tanítva a legkönnyebb tanulni.
  • Próbálj összefüggéseket találni a korábban és az újonnan tanult információk között.
  • Ne becsüld alá a tanulókártyák erejét, nagyon meggyorsítják a folyamatot.
  • Rendszeresen ismételj, ne csak azonnal, hanem pár nappal és héttel később is.

Így tanultok ti! Innováció a tanulásban – hiánypótló kutatás

A kutatás keretében egy kérdőíves felmérést végeztünk, amely az UNI weboldalán, a HÖOK közreműködésével az egyetemi HÖK-ök Facebook-oldalain és a Mateking.hu levelezőlistáján keresztül jutott el a célközönségünkhöz. A kitöltésre március 19. és április 18. között volt lehetőség.

Összesen 1704, természetesen a célcsoportunknak megfelelő kitöltője volt az általunk három nagyobb témakörre bontott kérdőívnek. Így az elemzésünk alapját az ő válaszaik jelentik, és a minta – ennek megfelelően – reprezentatívnak tekinthető. A kérdőívben zárt (feleletválasztós, Likert-skála) és nyílt kérdések egyaránt megtalálhatók voltak.

 

Kik töltötték ki? 

Az 1704 kitöltő közel 70 százaléka nő volt, míg korosztály tekintetében a válaszadóink 78 százaléka a 18–23 év, 17 százaléka 27–29 év közötti, a fennmaradó 5 százalék pedig 30 év feletti. A legtöbb kitöltő a BGE-n folytatja tanulmányait (15,7 százalék), de nagy volt az érdeklődés a BME (10,1), az ELTE (8,2), a PTE (7,7), az SZE (7,3), a DE (6,9) és az SZTE (6,3) hallgatóinak körében is. 

Ahogy azt az 1. ábra is szemlélteti, a legtöbb kitöltő (32,3 százalék) a 2021/22-es tanévben kezdte meg tanulmányait.

[kiemelt]A kitöltők harmada a gazdaságtudományok képzési terület valamely szakán tanul, de a műszaki és az informatikai területen tanulók között is magas volt a kitöltési arány (előbbinél 13,8, utóbbinál 10,3 százalék).[/kiemelt]

A válaszadók közel 92 százaléka nappali munkarendben folytatja tanulmányait, 82 százalék állami ösztöndíjas finanszírozási formában. A legtöbben alapképzést végeznek (74,3 százalék), de a válaszadók között voltak osztatlan (10,3 százalék) és mesterképzésben (7,7) részt vevők is.

 

Miért lesz kedvenc egy tárgy, egy kurzus? 

Kérdőívünkkel arra is választ kerestünk, hogy mi a legjobb az egyetemi életben (2. ábra). Nem meglepő, hogy a legtöbb kitöltő a kapcsolatépítést, az ismerkedést jelölte meg – a válaszadók 87 százaléka gondolja ezt az egyetemi élet egyik legnagyobb hozadékának. Ettől az aránytól kissé elmaradva, de a többivel összevetve ugyancsak sokuknak fontos, hogy az egyetemi évek alatt érdekes tárgyakat, kurzusokat látogathatnak.

A válaszadók kedvenc tantárgyai nagyon széles spektrumot fednek le, azonban ezek áttekintésénél érdekesebb azt megvizsgálni, hogy miért az adott tantárgyra tekintenek kedvencként.

[kiemelt]A válaszok elemzése azt mutatja, hogy a tantárgyak, kurzusok gyakorlatorientáltsága, valamint a tanár, az oktató felkészültsége, illetve sok esetben a személyisége az, ami miatt szerethetővé válik egy-egy tantárgy, kurzus. Természetesen ezek mellett markánsan megjelenik a hallgatók érdeklődési körének jelentősége is.[/kiemelt]

 

Hol, miként tanulsz a legszívesebben? 

Kérdőívünkkel azt is fel szerettük volna térképezni, hogy milyen környezetben, milyen módszerekkel tanultok a legszívesebben vagy épp leghatékonyabban. A legnépszerűbb tanulási környezetnek a saját szoba bizonyult (a kitöltők úgy gondolják, hogy ez szinte teljes mértékben igaz rájuk). 

[kiemelt]Ettől lényegesen elmarad a könyvtár vagy az egyetem területén kifejezetten a tanulásra kialakított helyiség.[/kiemelt]

A legalacsonyabb értékelést a kollégiumi tanulószoba kapta – még kávézókban, éttermekben is jobban szeretnek tanulni a diákok (legalábbis az adataink alapján), mint a kollégiumi tanulószobákban.

 

Mennyit tanultok hetente?

Azt is megvizsgáltuk, hogy általában mennyi időt töltenek a kitöltők tanulással, készüléssel egy héten. A legtöbben (28 százalék) 3-5 órát vagy 5-10 órát (26 százalék) szánnak tanulásra, készülésre egy héten, és körülbelül 16-16 százalék fordít 3 óránál kevesebbet vagy 10-15 órát erre. Ez esetben is azoknak az aránya a legalacsonyabb, akik heti 15 óránál is többet tanulnak (13 százalék). Ebben a fejezetben arról is olvashatsz, hogy képzési területenként hogyan alakul a tanulásra szánt idő.

 

Mit szeretnétek a végzést követően? 

A karriercélok kialakítása nem könnyű. A kérdőívben olyan kérdéseket is feltettünk, amelyek alapján felvázolhatjuk a jövőről alkotott elképzeléseiteket. Így azt is igyekeztünk feltérképezni, hogy vajon hogyan jelölitek ki az utat, mi segít hozzá a választáshoz. 

Megkérdeztük, hogy a végzést követően milyen munkakörülményeket szeretnétek – ezt a 3. ábra is szemlélteti. Nem meglepő, hogy a legmotiválóbb tényezőnek a magas fizetés bizonyult – a válaszadók 86 százaléka gondolja ezt így. Ezenkívül kimagaslóan fontosnak tűnik az is, hogy milyen a közösség, mennyire „jó fejek” a kollégák, illetve hogy adottak-e előrelépési lehetőségek.

Középmezős tényezőnek tekinthető, hogy a munkaadó biztosít-e utazási lehetőséget, hogy olyan-e a főnök, akire fel lehet nézni, valamint hogy biztosítottak-e belső képzések. A részmunkaidő lehetősége, illetve a jó kompenzációs csomagok kevésbé jelentek meg markánsan a megjelölt válaszok között.

 

Vállalkozás, mint lehetőség!

Arról is megkérdeztük a kitöltőket, mennyire érzik, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek. 

Erre a kérdésre 870 válaszadó egy ötfokozatú skálán értékelte e felvetést, a feleletek átlaga 2,68. Jelentős eltérés mutatkozik azonban, ha képzési területenként vizsgáljuk e kérdést.

[kiemelt]Leginkább a gazdaságtudományok, a jogi és az agrár képzési terület hallgatói/végzettjei érzik úgy, hogy a tanulmányaik során olyan készségeket sajátíthattak el, amelyek egy vállalkozás indításához, fenntartásához szükségesek, míg ez legkevésbé a bölcsészet-, az orvos- és egészségtudomány, illetve a pedagógusképzés képzési területekre jellemző.[/kiemelt]

 

Mi alapján választasz továbbtanuláskor?

Kérdőívünkkel azt is szerettük volna feltárni, hogy a középiskola után mi alapján választanak felsőoktatási intézményt a felvételizők. Leginkább az adott intézményről szerzett információk alapján hozzák meg ezt a döntést a fiatalok, de figyelembe veszik az egyetem elhelyezkedését, a végzést követő várható fizetést, illetve a saját tanulmányi eredményeiket. 

[kiemelt]A legkevésbé a barátok és a tanárok tanácsai vannak hatással erre az elhatározásra. A döntés meghozatalához szükséges információkhoz leginkább az egyetemek weboldalán, a nyílt napokon, illetve az intézmények közösségimédia-felületein jutnak hozzá. [/kiemelt]

A válaszadók 42 százaléka szerint nehéz volt a felkészülés az érettségire. Azt is megkérdeztük, hogy mit tettek meg az érettségi sikeres teljesítéséért, illetve többletpontok szerzéséért: a legtöbben (közel 69 százalék) nyelvvizsgát szereztek, de magas volt azon válaszadók aránya is, akik használtak valamilyen online felületet a felkészülés során (51 százalék), külön tanárhoz jártak (49) vagy az iskolában jártak érettségi előkészítőre (42).