MOME – Diplomátszerzek

MOME Diplomakiállítás: újszerű, a 21. század kihívásaira reflektáló elgondolások

Minden évben megismétlődik, mégis mindig különleges, egyedi a MOME diplomaidőszaka, amikor is számos izgalmas tárgy- és koncepciótervvel, művészeti alkotással találkozhatunk. Ismét lesznek nyilvános diplomavédések, ezekre június 3–20. között kerül sor. Jó hír, hogy a mestermunkákból nyíló MOME- diplomakiállítás idén tovább, június 15–21. között tekinthető meg a Campus több pontján. Az is újdonság, hogy az első angol nyelven indított szakok hallgatói is most diplomáznak majd.

mome diplomakiállítás

A mestermunkákból nyíló MOME- diplomakiállítás idén tovább, június 15–21. között tekinthető meg a Campus több pontján. (Fotó: UNIside)

A design nemcsak egy szakma, hanem egy szemléletmód

Élethosszig használható ágy, revitalizált épületek, szemkímélő betűtípus, önfeltáró fotográfiai projektek is szerepelnek a MOME idei diplomakiállításán. Hogyan gondolkodnak a mai egyetemisták, hol látják 2024-ben a művészet, a design és a kreatívipar találkozási pontjait, milyen lokális és globális hatások formálják alkotásaikat? A Zugligeti úti campus terein átívelő 2024-es diplomakiállítás a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) tizenkét mesterszakának záróprojektjeit mutatja be, amelyeket június 21-ig a nagyközönség is megtekinthet. Moholy-Nagy László, az intézmény névadója szavaival élve a design nemcsak egy szakma, hanem egy szemléletmód, a világ megjavítására tett proaktív kísérlet. A kiállításon ezzel a gondolattal összhangban a cselekvőképes, érzékeny és szakmaérett végzősök attitűdje ismerhető meg. Minden bizonnyal sokukról fogunk még hallani…

A MOME-ra nem könnyű bejutni, de érdemes

Fülöp József rektor a szakmai tárlatvezetésen mondott köszöntőjében arról beszélt, hogy bár a világ megjavításával kapcsolatos törekvések sokszor idealistának és naivnak tűnnek, a MOME hallgatói mégis ezért a célért munkálkodnak. Nem légvárakat építenek, hanem konkrét, életképes megoldásokkal állnak elő a design eszköztárával, az új generáció friss szemléletével. A vezetés során a Média Intézet Tervezőgrafika és Fotográfia szak, valamint az Építészeti és Design Intézet kiemelt diplomamunkáit prezentálták a szakvezetők és a hallgatók. Lássuk, milyen figyelemre méltó, innovatív ötleteket valósít meg a legújabb alkotói és tervezőgeneráció!

mome diplomakiállítás

A MOME rektora szerint a hallgatók nem légvárakat építenek, hanem konkrét, életképes megoldásokkal állnak elő a design eszköztárával. (Fotó: UNIside)

Tervezőgrafika

A Tervezőgrafika MA szak kutatás- és problémafókuszú projektjei bár a grafika eszközeire építenek, sokszor túlmutatnak azokon. Van köztük a posztdigitális korra tervezett könyvtárgy, amely a narratíva újraírását teszi lehetővé az olvasók számára (Gonda Soma), a látási nehézségekkel rendelkező emberek számára tervezett, a monitoron hosszabb szövegek olvasását lehetővé tevő szemkímélő betűtípus (Lados Mónika Anna), és egy közösségi platform, amely a hallgatók betűterveinek biztosít láthatóságot (Szilágyi Anna Katalin). Készültek olyan, autonóm művészetbe hajló installációk is, amelyek például a show-biznisz kreatív háttérmunkásaira (Fejős Hanga Auguszta) vagy a rengeteg feleslegesen generált adatra hívják fel a figyelmet a kortárs dataizmus korában (Petrucz Ágnes).

A Tervezőgrafika MA szak kutatás- és problémafókuszú projektjei bár a grafika eszközeire építenek, sokszor túlmutatnak azokon. (Fotó: Lakos Máté)

Fotográfia

A Fotográfia szakon bemutatott diplomamunkák társadalmunk mélyreható, sokszor fájdalmas kríziseit tárják fel, és a fotográfus, mint a társadalom lelkiismerete, az elhallgatott történetek mediátora vállal szerepet. A hallgatók foglalkoznak többek között a depresszióval (Koroknai Patrícia), a kivándorlás melankóliájával (Legát Franciska) és az alkoholizmus családokra mért hatásával (Eördögh Lola). Találkozhatunk a gyökereket feltáró alkotásokkal is: egy félig roma származású fiatal nő lencséjén keresztül (Horváth Anita), vagy egy magyar felmenőkkel rendelkező amerikai hallgató detektív munkájában, aki az 1956-ban disszidált nagyapja hallgatás és titkok övezte múltját próbálta felfejteni (Berrien Elsa).

A Fotográfia szakon bemutatott diplomamunkák társadalmunk mélyreható, sokszor fájdalmas kríziseit tárják fel. (Fotó: Lakos Máté)

Építészet

Az Építészeti Intézet idei fókusztémája az upcycling, vagyis az értéknövelő építészeti újrahasznosítás volt. Ennek mentén az építészhallgatók terveztek sörfőzdét egy vasút menti, funkcióját elvesztett víztározóba (Dózsa Bercel), vertikális közösségi teret az újpesti Chinoin gyárba (Majnár Rebeka Anna), vagy éppen depót a Kálvin téri parkolóházba a MOME számára (Pálinkás-Szűcs Tilla). Mindezt abban a szemléletben, hogy miként fedezhetünk fel új lehetőséget az épített infrastruktúrában, amiben élünk, és hogyan ruházhatjuk fel érték többlettel és funkcióval.

Az Építészeti Intézet idei fókusztémája az upcycling, vagyis az értéknövelő építészeti újrahasznosítás volt. (Fotó: Lakos Máté)

Design

A Design Intézet szakjai a hagyományos eszközökkel dolgozó, innovatív bútorokon keresztül, az adatfizikációs kerámiaprojekten át, a spekulatív kísérletekig sorakoztattak fel diplomamunkákat. A különböző szakterületet öt közös, az installálás során különböző színkóddal jelölt témacsoport fogta össze. A társadalmi reziliencia, az emberséges technológia, az anyagközpontú ökológia, a közösségi élettér és a reflektív gondoskodás köré szerveződtek a projektek. A gazdag tárlaton találkozhatunk az anorexia lelkiállapotát megjelenítő étkészlettel (Vértessy Nóra), ehető és fenntartható kevertszálas textilekkel (Gulya Nóra) és egy élethosszig személyre szabható ággyal (Szokalopulosz Zoé), amely a csecsemőkortól, egészen felnőttkorig alakítható.

Média, Design és Építészet

A Média, Design és Építészeti Intézet diploma projektjei mellett a campusra látogatók az Elméleti Intézet kutatási témáiba is betekintést nyerhetnek egy plakátkiállítás formájában, az Animáció szak pedig június 21-én péntek 17 órától vetíti majd az Auditóriumba a végzősök diploma filmjeit. Az ingyenes látogatható kiállítás emellett remek alkalmat kínál a régió egyik legszebb és legmodernebb campusának felfedezésére, az alkotások ugyanis a különböző épületekben, sőt, még a kertben is felbukkannak.

mome diplomakiállítás

Izgalmas hallgatói koncepciók, újszerű, a 21. század kérdéseire, kihívásaira reflektáló elgondolások. (Fotó: UNIside)

A diplomafolyamatban ezután a diplomaosztó ünnepség következik majd, amelyen idén is világhírű alkotók köszöntik a végzős hallgatókat, életre szóló útravalót adva számukra. 

A végzős hallgatók alakítják is a munkaerő piacot

Molnár Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének igazgatójával nemrég készítettünk interjút, ahol arról is szó volt, hogy a MOME eleve a munkaerőpiaci igényekre készítik fel a hallgatókat.

„A design intézeten belül igyekszünk minél több együttműködést kialakítani cégekkel és már ideje korán becsatornázni a hallgatókat olyan helyekre, ahol tudnak dolgozni, majd később ott is tudnak maradni. Fontos azonban azt is látni, hogy ezen a területen, illetve a MOMÉ-n kimondottan az a jellemző, hogy a végzős hallgatók alakítják is a munkaerő piacot. Az utóbbi két évben elindítottunk egy “Business to design” nevű programot is, ami már az első éves hallgatóktól kezdve felmenő rendszerben három szemeszteren keresztül praktikus vállalkozási és üzleti ismereteket ad a hallgatóknak, amelyek birtokában akár már alapképzés megszerzése után bele tudnak vágni egy vállalkozásba. Ha mégis úgy döntenek, hogy alkalmazottként dolgoznak, akkor is sokkal felkészültebben és érettebb fejjel tudják azt megtenni.”

Mi kell a sikeres felvételihez? Egyetemi vezetők nyilatkoztak

Tehetség, tanulás vagy gyakorlás? Hogyan lehet bekerülni a MOMÉ-ra?

Molnár Péter, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Design Intézetének igazgatója válaszolt arra a kérdésre, hogy nehéz-e felvételt nyerni, hogyan lehet felkészülni a MOMÉ-ra?

„Nem lehetetlen bejutni, szerintem a legfontosabb itt a tudatosság és az elhivatottság. Legyen tisztában a hallgató azzal, hogy mit vár ettől az intézménytől, hiszen mi is így tudjuk igazán hozzásegíteni a céljai megvalósításához. A tehetség lényeges, de nem megkerülhetetlen.

Azok a feladatok, amiket a felvételin kérünk, megugorhatók.

Tanulni és gyakorolni kell, de nem várunk el olyan extra tehetséget, ami bárkit is kizárna. Legalább egy évvel a felvételi előtt érdemes elkezdeni a felkészülést és akkor ezeket el lehet sajátítani. Emellett egyre nagyobb súllyal szerepelnek a felvételin a kognitív képességek, intelligencia, általános műveltség.”

 

Felkészülés a felvételire. Mit ajánl a Debreceni Egyetem?

A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánjával, Prof. Dr. Fenyves Veronikával beszélgettünk arról, mit tanácsolna azoknak, akik most vannak a felvételi előtt? Hogyan készüljenek a megmérettetésre akár mentálisan, akár tárgyi szinten?

„Nincs könnyű helyzetben az, aki most felvételizik, mert 2024-től kezdődően változás lesz a felvételi pontszámításban. Ami viszont könnyebbséget jelent a jelentkezőknek, hogy mind a tanulmányi, mind az érettségi pontokat adó tantárgylistát az intézmények jelentősen kibővíthették, és a korábbi többletpontok rendszere változott, az úgynevezett intézményi pontok alapján többféle tevékenység váltható be intézményi pontra az eddigiekhez képest. 

Fontos, hogy az érdeklődők folyamatosan kövessék nyomon a felvi.hu információit és az intézményi honlapokat, és fogadják meg középiskolai tanáraik jótanácsait. Készüljenek legjobb tudásuk szerint és akkor nem maradhat el a siker.”   

„Mindig figyelünk a változásokra, a trendekre, feltérképezzük az új platformokat” – fogalmazott dr. Szücs Annamária. (Fotó: 123rf)

Az új nemzedékek kihívásai – ELTE

Az ELTE kommunikációs, marketing- és rekrutációs igazgatóságának vezetőjével, dr. Szücs Annamáriával beszélgettünk arról, hogy azok a középiskolások, akiket megszólítana az ELTE, az alfa generáció tagjai. Hogyan tud egy ekkora intézmény válaszolni e nemzedék újfajta kihívásaira?

„Nincs egy titkos bevált recept. A legnagyobb nehézség az elérésük, hiszen ők már teljesen online térben vannak, a legtöbb időt a telefonjukon töltik. Ezért is fogalmazódott meg az ELTE Next ötlete. Mindig figyelünk a változásokra, a trendekre, feltérképezzük az új platformokat, ahol el lehet őket érni, ez a rekrutáció és kommunikáció kihívása. Egyébként nálunk az igazgatóságon is egyre több fiatal dolgozik, mert ők talán már jobban értik az új generációkat.”

Maga az egyetemi oktatás képes érdemben reagálni a folyamatosan változó hallgatói elvárásokra?

„Állami szinten is gondolkodnak egyfajta változásban az egyetemi léttel kapcsolatban. A jövő egyetemében nem oktató és passzív diák lenne, a tanárokból sokkal inkább mentorok válhatnának. Az lenne a jó irány, ha az egyetemek is inkább közösségi terekké formálódnának. Ez számunkra is kihívás. Vagy vegyük például a mesterséges intelligencia térhódítását, amely kezd begyűrűzni az oktatásba is. Erre is reagálnunk kell. És itt is mi inkább azt a választ adjuk, hogy tiltás helyett tanítjuk, és folyamatosan figyeljük a trendeket.”

 

“Fontos a tehetség, de nem elégséges és nem is pótolhatatlan” – Interjú Molnár Péterrel

Magasak az elvárások, de nagy figyelmet tudnak fordítani a hallgatókra, a végzettek alakítják is a munkaerő piacot. Molnár Péter az elsőévesek nehézségeiről, a MOME projekt központú oktatásáról és a művészeti pálya szépségeiről mesélt.

 

Ismert, hogy Önökhöz nehéz felvételt nyerni, hogyan lehet felkészülni a MOMÉ-ra?

Nem lehetetlen bejutni, szerintem a legfontosabb itt a tudatosság és az elhivatottság. Legyen tisztában a hallgató azzal, hogy mit vár ettől az intézménytől, hiszen mi is így tudjuk igazán hozzásegíteni a céljai megvalósításához. A tehetség lényeges, de nem megkerülhetetlen.

[kiemelt]Azok a feladatok, amiket a felvételin kérünk, megugorhatók.[/kiemelt]

Tanulni és gyakorolni kell, de nem várunk el olyan extra tehetséget, ami bárkit is kizárna. Legalább egy évvel a felvételi előtt érdemes elkezdeni a felkészülést és akkor ezeket el lehet sajátítani. Emellett egyre nagyobb súllyal szerepelnek a felvételin a kognitív képességek, intelligencia, általános műveltség. 

„A MOMÉ-n kicsik az osztálylétszámok, jellemzően 12-15 fősek, így nagy figyelmet tudunk fordítani az egyes hallgatókra.”

Tudatosan érkeznek Önökhöz?

Hozzánk biztos nagyobb arányban érkeznek tudatosabb felvételizők mint máshova. Tudatosság nélkül eleve nehéz eljutni a MOMÉ-ig.  Eddig nem voltunk nagyon szem előtt, most sokat dolgozunk rajta, hogy meglátogassunk középiskolákat és bemutassuk ezt a pályát, az itt rejlő lehetőségeket, előnyöket és kihívásokat. 

 

A design megkíván egyfajta végtelenített kreativitást, de meddig vihető ez? Nem égnek ki hamarabb azok, akik ezen a területen helyezkednek el?

Ez inkább feltölt és erőt ad. Tervezőknél például jellemző, hogy a munkájuk a hobbijuk, vagy fordítva, de ettől nem lehet kiégni. Viszont ahhoz, hogy az ember ezt a tevékenységet életvitelszerűen folytathassa, rengeteg más dolgot is mellé kell tenni és ezek egy idő után már okozhatnak kiégést.

 

Ön milyennek ítéli meg az első évet?

Nehéznek. Mi nagyobb terhelést adunk az elején, hogy gyorsan szintre hozzuk a hallgatókat és amikor a tervezési tárgyaik elindulnak, akkor már kellő eszköztárral és tapasztalattal rendelkezzenek. Alapvetően itt projekt központú oktatás zajlik, vagyis az elméleti ismereteket gyakorlati ismeretekkel és a kapcsolódó kompetenciákkal projekt feladatokon keresztül adjuk át és erre adunk visszajelzést. Ahhoz, hogy egy projekt meg tudjon valósulni, jó néhány előzetes ismeretre van szükség, amiket igyekszünk az első félévben átadni.

 

Ennyire gyakorlatorientált képzésnél eleve a munkaerőpiaci igényekre készítik fel őket?

A design intézeten belül igyekszünk minél több együttműködést kialakítani cégekkel és már ideje korán becsatornázni a hallgatókat olyan helyekre, ahol tudnak dolgozni, majd később ott is tudnak maradni. Fontos azonban azt is látni, hogy ezen a területen, illetve

[kiemelt]a MOMÉ-n kimondottan az a jellemző, hogy a végzős hallgatók alakítják is a munkaerő piacot.[/kiemelt]

Az utóbbi két évben elindítottunk egy “Business to design” nevű programot is, ami már az első éves hallgatóktól kezdve felmenő rendszerben három szemeszteren keresztül praktikus vállalkozási és üzleti ismereteket ad a hallgatóknak, amelyek birtokában akár már alapkézés megszerzése után bele tudnak vágni egy vállalkozásba. Ha mégis úgy döntenek, hogy alkalmazottként dolgoznak, akkor is sokkal felkészületebben és érettebb fejjel tudják azt megtenni.

 

Bele is vágnak a végzett hallgatók azonnal?

Egy részük elhelyezkedik, egy részük pedig saját vállalkozást indít, de vannak hibrid megoldások is, amikor elhelyezkedik valaki valahol és mellette a vállalkozását is elindítja; én magam is így csináltam egyetem után. Nem jellemző, hogy valaki a végzés után ne tudna elhelyezkedni.

 

Molnár Péter válaszolt arra is, hogy mekkora lemorzsolódésra lehet számítani a MOMÉ-n, ő hogyan keveredett művészi pályára és mi az, ami intézetigazgatóként a legnehezebb.

Interjúnkat teljes terjedelmében friss kiadványunkban olvashatod, amit itt, hírlevél feliratkozás után, kedvezményesen rendelhetsz meg:

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024/

NÉVJEGY

  • 38 éves, házas, két gyermeke van
  • Az alapszakot a BME-n végezte ipari termék- és formatervező mérnöki szakon, majd a MOMÉ-n formatervezés szakon mesterdiplomázott
  • 2022-ig a Maform design stúdió szolgáltatás üzletágát vezette alapító-ügyvezetőként
  • Folyamatban lévő doktori tanulmányainak kutatási témája a tervezői kompetencia fejlesztés
  • 2016-ban Cserny József Symposion-díjat nyert
  • 2015 és 2018 között többszörös Magyar Formatervezési díjas: kétszeres fődíjas, ötszörös okleveles és egyszer különdíjas
  • Kétszeres győztes “BIG SEE” Terméktervezési díjazott 2018-ban és 2019-ben
  • Nyolcszoros A’Design díjazott 2017-2019 között

Novemberben telepítik az első MOME erdőt Garaboncon

Novemberben telepítik az első MOME-erdőt Garaboncon: 20 ezer facsemetét ültetnek el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem karbonsemlegességet célzó programjának keretében. Az akcióhoz kapcsolódva Anne Therese Gennari, a „klímaoptimizmus” képviselője november 15-én előadást tart Budapesten.

A MOME karbonsemleges intézménnyé válik

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány 2022-ben célul tűzte ki, hogy az egyetem 2030-ra Magyarország első karbonsemleges felsőoktatási intézményévé váljon – áll a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) MTI-hez eljuttatott közleményében.
Mint írják, az egyetem saját erdőtelepítő akciót indított, ős kezdeményezéséhez nemzetközi partnerre is talált Anne Therese Gennari, az éghajlatváltozás elleni küzdelem globális szóvivője személyében.
A 2022-ben MOME Zero néven indult projekt részeként az intézmény a Balaton-felvidéki, a Duna-Dráva és a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködve félszáz hektáron telepít új erdőket, amelyek a jövőben lehetővé teszik az egyetem károsanyag kibocsátásának semlegesítését és karbonkibocsátásának csökkentését.

A MOME csapata ülteti el az első MOME erdőt Garaboncon

Idén novemberben háromnapos program keretében a MOME hallgatói, oktatói és munkavállalói erdészmérnökökkel és természetvédelmi szakemberekkel együttműködve ültetik el az első ilyen erdőt Garaboncon: összesen 20 ezer facsemetét.
Az erdőtelepítés egyik célja, hogy bővítse a résztvevő 170 BA hallgató fenntarthatósághoz fűződő ismereteit, fejlessze ökológiai intelligenciájukat. Az összesen 25 hektáron zajló projekt közösségformáló szerepet is betölt, és élő ökológiai labort biztosít az egyetemi kutatások számára.

A MOME másként is segít, olvasd el ezt a cikkünket a témában:

A MOME segít a legszegényebb települések tehetségeinek

A magát „klímaoptimistaként” aposztrofáló nemzetközi szakember, Anne Therese Gennari személyesen is ott lesz a helyszínen és előadást tart. Az általa képviselt klímaoptimizmus szemléletében meghatározó elem, hogy a klímaváltozás kihívásait nem reménytelennek, hanem leküzdhetőnek tekintik.

MOME erdő - Garabonc, fotó: pixabay.com

MOME erdő – Garabonc, fotó: pixabay.com

A klímaoptimisták szerint összefogással és cselekvéssel az emberiség képes megoldani a globális felmelegedés problémáját. A klímaoptimizmus nem tagadja a klímaváltozás súlyosságát és veszélyeit, de nem is adja fel a reményt és a felelősséget. Eszköztárának alapeleme az inspiráció és a motiváció a zöld technológiák alkalmazására és a fenntartható életmód elsajátítására.

Anne Therese Gennari norvég születésű TEDx-előadó, pedagógus, író és vállalkozó, a The Climate Optimist Handbook (A klímaoptimista kézikönyv) szerzője élharcosa ennek a pozitív szemléletű, éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. A szakértő számos globális vállalattal együttműködött, motivációs workshopok házigazdájaként és előadóként azon dolgozik, hogy a klímaváltozás narratívájának árnyalásával hozzá hasonlóan mások se csupán félelemből cselekedjenek.

November 16-ától Garaboncon zajlanak az események

A november 16-tól 18-ig Garaboncon zajló programsorozatban a szakmai diskurzusok kiemelt szerephez jutnak. Előadóként szerepel többek között Klein Ákos biológus, Mihók Barbara pszichológus, Veress Tamás ökológiai közgazdász, Aszalós Réka erdőökológus, Veress Luca urbanista és Szalontai Ábel fotóművész, egyetemi tanár, a MOME MAG projekt vezetője.
A diákok mellett minden érdeklődőnek lehetősége nyílik közelebb kerülni a klímaoptimizmus szemléletéhez: az erdőtelepítésre szentelt 3 napot megelőzően, november 15-én 16 órakor Anne Therese Gennari a MOME campusán is előad. Az előadásra regisztrálni a Facebook-eseményben található linken lehet.

A MOME Zero projekt magába foglalja a jövőbeni fenntartható működést támogató kutatás-fejlesztési programok elindítását és az azokhoz kapcsolódó pályázati tevékenységet is.

A zöld átállás az intézmény működésének minden területét érinti, a hatékonyabb energiafogyasztástól a papírmentes adminisztráció bevezetéséig.
Az egyetem iskolarendszeren kívüli tanfolyamokat és továbbképzéseket szervező oktatási alegysége, a MOME Open – a GB Academy-vel karöltve – tavaly elindította Fenntartható design és kommunikáció képzését.

 

Önvezető robotautók – kognitív mobilitás témájában erősít a BME és a Bosch

Nemzetközi kognitív mobilitás konferenciának adott otthont a Bosch Budapest Innovációs Kampusz. Ez, azaz a kognitív mobilitás egy új tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Az eseményen bemutatkoztak a MOME Mobilty Lab által megálmodott futurisztikus járműdizájnok is. A Bosch innovatív partnerként tervezi a projekt támogatását a jövőben

Mi is pontosan az a kognitív mobilitás vajon?

A kognitív mobilitás az egyik legfrissebb tudományterület, amely a jövő járműveinek és közlekedési hálózatainak tökéletesítésével foglalkozik, többek között a mesterséges intelligencia eszközével. Hogyan formálja a jövő autóit és városait a kognitív mobilitás? Milyen szerepet kap ebben a mesterséges intelligencia? Ezekre a kérdésekre keresték a választ az IEEE Cognitive Mobility (Kognitív Mobilitás) Konferencia szakértői a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon.

A Budapesten immár második alkalommal, október 19-20-án megrendezett nemzetközi Kognitív Mobilitás konferencia a közlekedés holisztikus megközelítését tartotta szem előtt: a különböző tudományterületek ötvözésével a hatékonyabb és biztonságosabb közlekedés legaktuálisabb témáira fókuszált. A közel 40 előadás olyan területeket érintett, mint például a forgalmi dugók a jövő autópályáin, a vizuális szmog hatása a járművezetőkre, a városi parkolóhely-foglalási szolgáltatás fejlesztése a vezetési magatartás alapján, vagy az évszakok hatása a kerékpáros balesetekre. A résztvevők emellett a kognitív mobilitás gyakorlati alkalmazásába is bepillantást nyerhettek: bemutatkozott a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. elektromos hajtásláncok fejlesztését célzó közös kutatás-fejlesztési projektje, valamint a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Mobility Lab-jének futurisztikus dizájnkoncepciói is.

Jövőbe mutat a BME és a Bosch kognitív mobilitás terén

„A Bosch vezető autóipari innovátorként elkötelezett a járművek és a közlekedés intelligens megoldásainak fejlesztése iránt, ezért örömmel vettünk részt szervezőként, előadóként és kiállítóként is a konferencián, és adtunk teret a rendezvénynek a Bosch Budapest Innovációs Kampuszon. A Bosch kognitív mobilitáshoz kapcsolódó megoldásait már ma is több mint 50 autómárka használja világszerte: fontosnak tartjuk, hogy az akadémiai szektorral összefogva részt vegyünk a mobilitás jövőjének formálásában, melyre a Kognitív Mobiltás konferencia kiváló lehetőséget teremtett” – mondta el Kemler András, a Robert Bosch Kft. műszaki területekért és a telephely működéséért felelős ügyvezető igazgatója.

„Vezető felsőoktatási intézményként a BME számára alapvető cél, hogy ne csak kövesse, hanem formálja a legújabb trendeket. A kognitív mobilitás lehetőséget ad a különböző tudományterületek egymást gazdagító összefogására, ezáltal fenntarthatóbb mobilitási formák létrehozására. A tapasztalatok az oktatási anyagba is bekerülnek, így az új megközelítés hatása a hallgatók segítségével megsokszorozódik” – mondta el Zöldy Máté DSc., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedés- és Járműmérnöki Karának professzora.

Jövőbe mutató klasszikus: oldtimer versenyautóban (lásd nyitókép) bizonyít az elektromos hajtás

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karán idén tavasszal adták át a Bosch innovációs ökoszisztémájának részét képező Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központot, melynek eszközei és szimulációs rendszerei egyedülállóak a hazai műszaki felsőoktatásban. A konferencián a résztvevők testközelből megismerhették a magyarországi Bosch csoport, valamint a Bosch-BME Innovatív Járműtechnológiák Kompetencia Központ és a MouldTech Systems Kft. együttműködésében zajló izgalmas eTipo kutatás-fejlesztési projektet is.

Kognitív mobilitás BME Bosch önvezető autózás alapja

A kognitív mobilitás valójában az önvezető autózás alapja – kép: Bosch.hu

A Kognitív Mobilitás konferencián mutatták be először az 1950-es éveket idéző, oldtimer formavilágú, ugyanakkor a legmodernebb hajtáslánccal felvértezett eTipo elektromos teszt-versenyautó második, továbbfejlesztett generációját, mely valós megmérettetéseken, hegyi pályákon tartott nemzetközi autóversenyeken is részt vesz. A Formula 1-es versenyautó külön érdekessége, hogy dobozos termékként meg is vásárolható a világpiacon.

A tesztjármű elektromos hajtásláncának összetevői modulárisan cserélhetők és valós működés közben tesztelhetők. A különböző elektromos komponensek így pontosabban mérhetővé, a hajtáslánc működése, melegedése, hatótávja optimalizálhatóvá válik. A szélsőséges versenykörülmények során zajló tesztelés is azt szolgálja, hogy később a sorozatgyártásba kerülő innovatív megoldások garantáltan helytálljanak az utakon.

A kognitív mobilitás mint élmény: közlekedés és design

Az esemény keretében bemutatkozott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Mobility Lab-jének gépjárműdizájn-projektje is. A konferencia résztvevői bepillantást nyerhettek a közlekedés jövőjének víziójába: a 3D-s modellek és a VR szemüveggel „körbejárható” tervek megmutatták, milyen futurisztikus formavilágot álmodtak meg a MOME hallgatói a 2040-ben közlekedő járműveknek. A MOME Formatervező szakának specializációjaként működő Mobility Lab, a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös Micromobility oktatási program keretében nemcsak autókat, hanem elsősorban mikromobilitási eszközöket, illetve mobilitási élményt is terveznek a klasszikus formatervezés és a high-tech ötvözésével. A Bosch innovatív partnerként támogatja a BME-MOME projektjét, hogy a kreatív tervek a jövőben akár testet is ölthessenek.

A MOME segít a legszegényebb települések tehetségeinek

Az egyetem feladatának tekinti, hogy esélyt adjon a legszegényebb településen élő tehetséges diákok számára is, és közelebb vigye hozzájuk a kreatívipari karriert, az alkotói életpálya lehetőségét. Idén nyáron ‘Tiéd a holnap – a jövő kreatív tehetségeiért’ címmel hirdette meg országos ösztöndíj– és tehetségprogramját a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem. A program keretében ősszel felkeresik az ország hátrányos helyzetű térségeinek középiskoláit, hogy rendhagyó osztályfőnöki órákon, beszélgetéseken személyesen is találkozhassanak a diákokkal – áll az egyetem pénteki közleményében.

A MOME minden évben 25 hátrányos helyzetű fiatalnak biztosít majd ösztöndíjat. (Fotó:123rf)

A MOME minden évben 25 hátrányos helyzetű fiatalnak biztosít majd ösztöndíjat, térítésmentes kreatív képzést, személyre szabott szakmai és mentális támogatást A ‘Tiéd a holnap – A jövő kreatív tehetségeiért’ program keretében. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány és a MOME közös programjának az is részét képezi, hogy a fiatalok rendszeresen ellátogassanak majd a MOME Campusára. Ezen túl előkészítő foglalkozásokon és műhelymunkán, konzultációkon vesznek majd részt és különböző közösségi programokon találkozhatnak egymással – olvasható az MTI közleményében.

A két évet felölelő mentorprogram célja, hogy tudást, tapasztalatot, magabiztosságot adjon a fiataloknak, amelyet majd később az életük bármely területén kamatoztathatnak. Kimondottan a fővárostól távol élő, középiskolás korú, hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok felkarolása a program célkitűzése. Továbbá a szülők és a pedagógusok bevonására is törekedve figyelnek majd a kreatív felkészítésre, felvételi portfóliójuk összeállítása mellett a mentálhigiénés fejlesztésükre, önbizalmuk erősítésére is – nyilatkozta Böszörményi-Nagy Gergely, az alapítvány elnöke.

A két évet felölelő mentorprogram célja, hogy tudást, tapasztalatot, magabiztosságot adjon a fiataloknak. (Fotó: 123rf)

Az első évben Miskolc, Pécs, Debrecen és a környező települések művészeti középiskoláiban tanuló hátrányos helyzetű diákjait keresi fel az ösztöndíjprogram szakmai csapata. A következő három évben Szabolcs vármegye kisebb településeivel, Kecskemét, Szolnok, Cegléd, valamint Székesfehérvár és környékével bővül a program hatósugara. Együttműködésre törekednek majd a helyi civil szervezetekkel, tanodákkal, valamint önkormányzatokkal.

Az egyetem honlapján lehet a programra jelölni és jelentkezni. 

Az ABB női mentorprogramjáról és a Tanítsunk Magyarországért! mentorprogramról is olvashatsz korábbi cikkeinkben.

 

Forrás: MTI

Kozmikus beton és bolygópozitív textilek: Future Materials konferencia MOME-n!

Milyen anyagokat használunk majd a jövőben az egészségügy, az építészet, a textilipar vagy akár a gasztronómia területén? Hogyan lehetne fenntarthatóbb az anyag, amiből a körülöttünk lévő használati tárgyak, bútorok és ruházati termékek készülnek? Ezekre a kérdésekre ad választ a Future Materials.

A Future Materials platformot biztosít a tervezők, kutatók, a magánszektor képviselői és a diákok számára

A résztvevők a kétnapos rendezvényen előadások, műhelymunkák és vitafórumok keretében bemutatják és megvitatják a legújabb trendeket az anyagkutatás és az anyagipar területén. A konferencia fókuszában az anyagkutatás élvonalbeli technológiái és legújabb áttörései állnak, valamint a hulladékból készült, újrahasznosított innovatív anyagok bemutatásán keresztül a fenntartható tervezés és gyártás új határait is megismerhetik majd a résztvevők.

MOME épülete

A konferenciát 2023. szeptember 28-29. között rendezik meg a MOME zugligeti campusán Fotó: MOME/Bujnovszky Tamás

A konferencia programja igazán elképesztő, és elkényezteti az érdeklődőket. A szervezők számos elképesztő előadóval és témával készülnek, ami alapjaiban rendezheti át a jövőről alkotott elképzeléseinket.

Bolygópozitív textilek, kókuszbőr és baktériumok

Ott lesz például Emma van der Leest, többszörös díjnyertes biodesigner, kutató és szerző, aki a biodesign területén szerzett, közel egy évtizedes tapasztalatát osztja majd meg az érdeklődőkkel. Ő jelenleg a St. Joost Academy Ecology Futures Master szakán oktató, ezt megelőzően pedig a az eindhoveni Design Academy és a londoni Central Saint Martins  előadója volt. Rotterdamban megalapította a Blue City Lab-ot, ahol tudósokkal, fizikusokkal és művészekkel közösen kutatja, hogyan építhetők be például a különböző gombák, algák és baktériumok az anyagtervezési folyamatokba.

Vagy meghallgathatod Julian Ellis-Brown, a Saltyco anyaginnovációs vállalat társalapítójának és vezérigazgatójának előadását is, aki bemutatja, hogyan állítanak elő  a bolygónk szempontjából pozitív textíliákat regeneratív mezőgazdasági megoldások segítségével. A Saltyco egy egyetemi kutatási projektből (Royal College of Art-on) nőtt ki néhány éve. A tudományos vállalkozás a só-toleráns növények felhasználásával hoz létre  új textileket, elkerülve további friss víz felhasználását az amúgy is rendkívül nagy tisztavíz-igényű textiliparban. A BioPuff például az egyik ilyen innovatív termékük, amely egy növényi eredetű, rostos töltőanyag. Ez az innovatív anyag a környezet károsítása nélkül tartja melegen viselőjét úgy, hogy állati származékok és kőolaj felhasználását mellőzve, regeneratív vizes élőhelyi gazdálkodással termesztett növényekből állítják elő.

A konferencián részt vesz majd Aled Robert is előadóként, ő a DeakinBio fenntartható csempéket készítő vállalkozás alapítója és a Manchesteri Egyetem kutatója. Olyan anyagok fejlesztésével foglalkozik, amelyek a magas minőségű hagyományos, de nem környezetbarát anyagok alternatívái lehetnek. Az előadó korábban részt vett olyan, a jövőben az űrben használatos, koncepcionális építőanyag fejlesztésében is, amelyet só, burgonyakeményítő és olyan „szimulált marsi por” felhasználásával hoztak létre, amely jelenleg vulkáni kőzetből képződik. A StarCrete nevű anyagot a jövőben a Marson és a Holdon élő kolóniák építéséhez, az épületeek többméter vastagságú falaihoz használnák majd fel.

kozmikus beton, Future Material konferencia

A StarCrete névre keresztelt kozmikus beton, kétszer olyan kemény, mint a hagyományos. A Marson található porból, valamint burgonyakeményítőből és sóból áll  Fotó: Aled Roberts / Manchesteri Egyetem

Izgalmasnak ígérkezik a szlovákiai anyagkutató és tervező Zuzana Gombosova előadása is, aki a „malai” elnevezésű anyag  kutatásával foglalkozik. Ez az anyag egy helyi, hagyományos anyag Indiában, ami kókuszból készül. A növeszthető anyag előállítása két hétig tart, és ez lehet a bőr új, környezet- és állatbarát alternatívája, amit elsősorban a divatipar és a lakberendezés használhat majd. A kutatók jelenleg a prototípusok tesztelésének és a folyamat finomításának utolsó szakaszában vannak, küszöbön áll a termék piaci bevezetése is.

Az előadásokat követően a konferencia második napján a látogatók gyakorlati workshopokon vehetnek majd részt, a konferencia egésze alatt pedig látogatható lesz egy különleges kiállítás, ami a fiatal tehetségek anyaginnovációját mutatja be az érdeklődők számára.

Mikor – hol – hogyan?

A konferenciát 2023. szeptember 28-29. között rendezik meg a MOME zugligeti campusán (Zugligeti út 9–25.). A program teljes egészében angol nyelvű. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött!

A konferencia első napjára ezen a linken keresztül regisztrálhatsz: https://www.addevent.com/event/nW17373050.

Részletes program és további információk: https://futurematerials.mome.hu/

Növényporzó denevérek, a jövő múzeuma és egy vadonatúj iskolakoncepció – Itt vannak az Ugrás a jövőbe! idei nyertesei

Ismered a jövő iskoláját?

Milyenek lesznek az iskolák 2043-ban? Mit kezdhetnénk a jövőben az álmainkkal? Hogyan porozhatók be a növények méhek nélkül? Az Ugrás a jövőbe! pályázaton résztvevő kiskamaszok izgalmasabbnál izgalmasabb ötleteket hoztak válaszul: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem harmadik évéhez érkezett alkotópályázat nyertes projektjei között van különleges iskolakoncepció, Futurárium, azaz jövő-múzeum, a Glacies Oscula projekt, amely denevérekkel oldaná meg a beporzást, valamint egy Álommonitor nevű fejlesztés is.

Csapatmunka és tanulás a tantermen kívül

A díjazottak nemcsak 3D nyomtatót, FabLab workshopot és könyveket, de életre szóló élményeket és a pályaorientációt segítő tudást vihettek haza az eredményhirdetésről. A pályázat népszerűségét jelzi, hogy idén is több mint 300 diák regisztrált, a nyeremények mellett pedig a legnagyobb vonzerőt továbbra is a csapatmunka és a tantermen kívüli tanulás lehetősége jelentette.

Irány a jövő ezzel a pályázattal!

Az Ugrás a jövőbe! kreatív pályázat arra bíztatta a hazai és határon túli tizenéveseket, hogy osszák meg elképzeléseiket a jövőről. A verseny évről évre megismerteti a pályaválasztás előtt álló jelentkezőkkel a design fogalomkörét, problémafelvetéseit és megoldásmódjait, felelősségét, miközben kapcsolódni tud a közismereti tárgyakhoz, és átélhetővé teszi a meglévő tudást is. „A pályázatra beérkezett munkákból az egyetem átfogó képet kapott a Z generáció jövőképéről, a résztvevők pedig lehetőséget arra, hogy kibontakoztassák a bennük rejlő kreativitást, fejlesszék a kritikus gondolkodást”- foglalta össze Szentandrási Dóra, a MOME oktatója és a projekt vezetője.

Az Alföld gazdasági, társadalmi problémáit és földrajzi sajátosságait vette figyelembe a jövő iskoláját megalkotó Purple Pioneers nyertes oktatási projekt, amely komplexen segítené a hátrányos helyzetű családokat, nem csak egy-egy diákra fókuszálna. Elképzelésük szerint a jövő iskolája és kollégiuma nem csak teljesen zöld, de inkluzív és önfenntartó is. A csoportból hárman – Murber Júlia, Czibók Zorka, Prasch Ráhel – a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanulói, illetve egyikük – Róth Ákos – a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanulója. A csapat Tornyánszki Éva, Csernák Janka mentorok segítségével dolgozott, az elképzelt iskolába és lakóépületbe tágas közösségi tereket és rengeteg növényt tervezett. A koncepció egyik legizgalmasabb része a kollégium: a szobák valójában többszemélyes kunyhók, ahová akár egy hátrányos helyzetű család is beköltözhet, így azoknak nem csak lakhatást, de képzést, majd ezáltal lehetőséget is biztosítanának a továbblépésre.

Nem csak az első az izgalmas

Második helyen végzett a Batu Kán négytagú csapata, melynek tagjai – Kálloy Molnár István, Ujfalussy Dávid, Mátrai Anna, Trencsényi Márk – a budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola kilencedik osztályos tanulói, akik Győrffy Rachel, Pataki Zsolt mentorálása mellett fejlesztették tovább a Futurarium – a jövő múzeuma projektet a második fordulóban sikerrel. “Ez a világ első múzeuma, amelynek központjában nem a múlt áll, hanem a megálmodott és megvalósított jövőképek” – olvasható a leírásban. A jövő múzeumában filmeken, tárgyakon és maketteken keresztül merülhetünk el a Metropolis, a 2001: Űrodüsszeia, vagy éppen H.G. Wells és Asimov világában.

A győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium tizedikeseiből álló, Darázs Anna, Kovács Blanka, Bartek Tekla Apolka háromfős csapat Cser Boglárka Johanna, Darab Zsuzsa mentorok segítségével dolgoztak a második fordulóban, és értek el harmadik helyezést Glacies Oscula projektjükkel, amely a méheket veszélyeztető környezeti ártalmak, a méhek kihalásának problémájára reagál. Az általuk elképzelt jövőben a világ már túl van az éhezés szakaszán, azon az időszakon, amikor a méhek kihalása miatt lehetetlenné vált az élelmiszer megtermelése. Projektjükben a növények beporzására a denevéreket vonják be a folyamatba egy úgynevezett “Beporzást Elősegítő Szerkezet” használatával.

Mutatjuk ki lett a különdíjas

Különdíjas lett az Elmepalota csapat projektje, amelyet Madách Imre Gimnázium tizedik osztályos tanulói Horváth Katalin, Vinnai Lujza Blanka fejlesztettek mentoraik, Tímár Borbála, Egressy András segítségével. Az általuk elképzelt jövőben Európában az emberek több, mint kétharmada használ Álommonitort és annak kiegészítőit, például egy olyan tervezőprogramot, amivel előre meg lehet határozni, hogy mit álmodjunk.
A csapatmunkára és designgondolkodás megismerésére fókuszáló versenyre 2-5 fős csapatokban lehetett jelentkezni, a második fordulóba jutó csapatokat pedig a több hetes intenzív felkészítőmunka során az egyetemen oktató tanárok mentorként kísérik.

Hogyan értékeltek?

A kreatív pályázatra beadott munkák értékelésében egyebek mellett a fő szerepet a vizuális termék minősége, a kerettörténet értelmezhetősége, az ötlet, a koncepció erőssége játszotta. A zsűri Koós Pál általános rektorhelyettes elnökletével végezte munkáját, további tagjai Bényei Judit, MOME tanárszak vezetője, egyetemi docens, Mónus Noémi építőművész, illusztrátor, a MOME egykori óraadó oktatója, Dr. Fenyvesi Kristóf Finnországban élő magyar oktatáskutató, egyetemi tanár és Gátos Luca a 2021-es Ugrás a jövőbe! pályázat nyertes csapatának tagja voltak.

 

Ugrás a jövőbe! a jövő pályázat nyertesei, fotó: MOME

fotó: MOME

 

 

 

Megvan a nyertes: ez a csapat győzött az „Ugrás a jövőbe!” pályázatán!

A MOME 2023-ban is meghirdetett, 7-10. osztályosoknak szóló tervezés fókuszú alkotópályázatára országosan és határon túlról összesen 323-an jelentkeztek. A legtöbben Budapestről neveztek, de sokan jelentkeztek Szegedről, Pécsről is, nagy százalékuk 9-10.osztályos.

 

Pontosan miről szól a pályázat?

A 2-5 főből álló csapatok a fenntarthatóság szellemében 2043-ban használható termék, tárgy vagy szolgáltatás tervekkel pályázhattak, közülük választotta ki a zsűri azt a 10 csapatot, akik a második fordulóban mentorok vagyis MOME Doktori Iskolába járó kutatók, tervezők, teoretikusok és BA és MA tervezőszakos hallgatók segítségével dolgozhattak tovább elképzelésükön. 

 

Kik lettek az idei nyertesek és mi alapján?

A második fordulós csapatok tagjai olyan tudásra tehettek szert, amelyet későbbi iskolai pályafutásuk, karrierjük során is használhatnak. A designgondolkodás megismerésére fókuszáló versenyen a beadott munkák értékelésében egyebek mellett a főszerepet a vizuális termék minősége, a kerettörténet értelmezhetősége, az ötlet és a koncepció erőssége játszotta. 

 

A fődíjat a Purple Pioneers csapata vitte haza

A négyfős, kilencedik osztályos csapat elképzelése szerint a jövő iskolája és kollégiuma nem csak teljesen zöld, de inkluzív és egyben önfenntartó is. A csoportból hárman – Murber Júlia, Czibók Zorka, Prasch Ráhel – a Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum tanulói, illetve egyikük – Róth Ákos – a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium tanulója. A diákok az építészetet illetően a természetből és a hagyományos japán építészetből is merítettek. Az elképzelt iskolába és lakóépületbe tágas közösségi tereket és rengeteg növényt tervezett. A terv egyik legizgalmasabb része a kollégium: a szobák valójában többfős kunyhók, ahová akár egy egész hátrányos helyzetű család is beköltözhet. A nyertes csapat  egy MakerBot Sketch 3D nyomtatóval gazdagodhatott.

Idén több szórakoztató és utópisztikus pályázat is megjelent. A kép illusztráció. (Fotó: 123RF)

A második helyen a Batu Kán négytagú csapata végzett, a budapesti Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolából

A kilencedik osztályos tanulók a ‘Futurarium – a jövő múzeuma’ projekttel neveztek. Tervükben kidolgozták a Futurarium épületének terveit és az elképzelt intézményben szereplő kiállítások tematikáját is. “A Futurarium a világ első múzeuma, amelynek központjában nem a múlt áll, hanem a megálmodott és megvalósított jövőképek” – olvasható a leírásban. A jövő múzeumában filmeken, tárgyakon és maketteken keresztül merülhetünk el a Metropolis, a 2001: Űrodüsszeia, vagy éppen H.G. Wells és Asimov világában. 

 

A harmadik helyezett a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium tizedikeseiből álló, háromfős csapata a Glacies Oscula lett

Ők a méheket veszélyeztető környezeti ártalmak, a méhek kihalásának problémájára reagáltak. Az általuk elképzelt jövőben a világ már túl van az éhezés szakaszán, azon az időszakon, amikor a méhek kihalása miatt lehetetlenné vált az élelmiszer megtermelése. Projektjükben a növények beporzására terveztek egy olyan módszert, amely a denevéreket vonja be a folyamatba egy úgynevezett “Beporzást Elősegítő Szerkezet” használatával. A BESZ egy kis robot-rovar, amely feromonok kibocsátásával csalogatja az emlősöket a megfelelő növényre, így téve újra lehetővé az élelmiszer alapanyagok, növények termesztését. A szívbe markoló kerettörténetben a főszereplő jövőbeni kisgyermekével is találkozhatunk, akit ez a módszer és termékfejlesztés mentett meg az éhhaláltól.

A designgondolkodás megismerésére fókuszáló versenyre 2043-ban használható termék–, tárgy– vagy szolgáltatás tervekkel pályázhattak a diákok. A kép illusztráció. (Fotó: 123RF)

Különdíjazott lett a budapesti Madách Imre Gimnázium tizedik osztályos csapata, az Elmepalota

A csapat az Álommonitor nevű tervüket fejlesztette tovább. Az általuk elképzelt jövőben Európában az emberek több mint kétharmada használ Álommonitort és annak kiegészítőit, például egy olyan tervezőprogramot, amivel előre meg lehet határozni, hogy mit álmodjunk. Így a jövőben az érzelmek közlése, az önkifejezés is könnyebb lesz sok ember esetében, akiknek fontos jelentéssel bíró álmaik vannak. Ezáltal a pszichológia nagy hasznát veszi majd az álommonitorozásnak. 

 

Kik voltak a zsűritagok a 2023-as Ugrás a jövőbe! pályázaton?

  • Bényei Judit, a MOME design és vizuális művészet tanár MA képzés szakvezetőj, egyetemi docens
  • Mónus Noémi építőművész, illusztrátor, a MOME egykori óraadó oktatója
  • Dr. Fenyvesi Kristóf finnországi magyar kutató
  • Koós Pál rektorhelyettes
  • Gátos Luca, az első Ugrás a jövőbe pályázat nyertes csapatának tagja

 

Milyen témák érdeklik a fiatalokat?

A tíz csapat közül többen az oktatással, míg mások a mezőgazdasággal foglalkoztak, de megjelentek egyedi futurisztikus témák is. A korábbi években is jellemző volt, hogy egy-egy téma, amely azt az időszakot karakterizálta, előtérbe került a pályamunkákban, így ‘21-ben a COVID, ‘22-ben a háború tematikáját dolgozták fel. 

A megoldásokat tekintve sokan adtak be terméktervezés, építészet és service design alkotásokat, további érdekesség, hogy míg korábban jellemző volt egyfajta disztópikus hangulat a témákban, most több szórakoztató és utópisztikus pályázat is megjelent. 

 

 

Egyetemi szintű szolgáltatástervezési képzés indul a MOME berkein belül

Elsőként indít Service Design szakirányú továbbképzést a MOME Magyarországon, ehhez, valamint a szakma világnapjához kapcsolódóan rendezik meg június 1-én a Service Design Meetup-ot a hamarosan induló képzés oktatóinak részvételével. Az eseményen arról lesz szó, hogy milyen a service design szakma helyzete a hazai munkaerőpiacon, és milyen tudásra van egyáltalán szüksége a service designernek ahhoz, hogy a munkáját profin végezze el.

A MOME vállalkozói képzéséről ebben az írásunkban olvashatsz.

Ezek a MOME képzés fontos elemei

Az itthon és külföldön egyaránt dinamikusan fejlődő szolgáltatástervezési szakmában egyre több vállalat és intézmény keres service designert, hogy segítségükkel tökéletesítsék szolgáltatásaik felhasználói élményét vagy belső folyamataikat. A fejlesztésekhez a jövő szolgáltatástervezőinek komplex ismeretanyagra lesz szükségük, amelyet többféle alaptudásra építve is megszerezhetnek, de mindenképpen fontos elem az erős vizuális gondolkodás.
Az itthon elérhető Service Design képzések eddig főként különböző tanfolyamok formájában valósultak meg, az egyetemi oktatásban pedig csak egy-egy tantárgy részeként jelent meg a téma, pontosan ezért hiánypótló a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen 2023 szeptemberétől induló, két szemeszteren át tartó szakirányú képzés.

Az új képzés célja, hogy a résztvevők elméleti és gyakorlati tudást szerezzenek, az oklevél megszerzését követően pedig rövid időn belül elhelyezkedhessenek. A program során a kreativitás, az empátia és a kooperációs készség fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a rendszerben való gondolkodás, a holisztikus szemlélet és a különböző érintettek, célcsoportok bevonásának elsajátítása is. A hallgatók többek között a kutatásmódszertan, a vizuális technikák, a stratégiai tervezés, vagy a szervezetfejlesztés területén gazdagíthatják ismereteiket, fiktív és valós service design feladatokban vesznek részt, a projektekből pedig a képzés végére olyan portfóliót állíthatnak össze, amellyel könnyen pályázhatnak meg szolgáltatástervezői pozíciókat itthon és külföldön egyaránt. Az itt szerezhető átfogó tudás révén olyan értékteremtési folyamatokban vehetnek részt, amelyeknek eredményeként a jövő szolgáltatásai kényelmesebbé és hatékonyabbá válhatnak.

A MOME képzés indítása az egész hazai szolgáltatástervezési szakma számára mérföldkő, amely további lendületet adhat a szegmens fejlődéséhez. A hazai szakértők június elsején, a Service Design világnapján Meetupon találkoznak majd, hogy inspiráló beszélgetéseken vitassák meg a szolgáltatástervezői szakma legaktuálisabb kérdéseit. Az esemény moderátora Csernátony Fanni, Formatervezés BA szakvezető, Service Design oktató, az előadók közt pedig ott lesz Barna Máté, a Cellux Lab service designere, a MOME oktatásfejlesztési vezetője, Eckhardt Lili, a Deloitte Digital CE vezető service designere, a Service Design Network Hungarian Chapter Board tagja, Heim Ágoston, a ‘Tonka’ service designere (Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal), Turi Tamás Stratégiai Design tanácsadó (Managing Partner a Beyond Partners) valamint Káli György service designer, a Humanize.studio társalapítója, a Service Design Day konferencia szervezője.

SERVICE DESIGN MEETUP
Időpont: 2023. június 1. 17 óra
Helyszín: MOME Campus, B_001 (BASE földszinti üvegterem)
Részletes program: https://fb.me/e/3dByV8XEw

SERVICE DESIGN SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS
Jelentkezési határidő a képzésre: június 30.
Felvételi portfólió és motivációs levél feltöltésének határideje: július 13-23. között
A munka mellett végezhető, levelező, online és offine alkalmakkal zajló képzésről bővebben ezen a linken lehet tájékozódni: https://mome.hu/hu/kepzesek/service-design

 

 

Vállalkozásfejlesztési programot indított a MOME

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen egy fiatal tervező? Legyen az egy grafikai vagy animációs stúdió működtetése, esetleg saját divatmárka alapítása, a jövő designereinek érvényesüléshez, szakmai céljaik eléréséhez piaci és vállalkozói ismeretekre is szükségük van. A MOME oktatói ezért egy három féléves Business to Design (B2D) tantárgyat dolgoztak ki.

[kiemelt]Ennek tanmenetében a piaci értékteremtés, a pozicionálás, az értékesítés és az üzleti kommunikáció korszerű módszertanait sajátíthatják el a hallgatók. Emellett külön pillér foglalkozik a szervezetfejlesztési, jogi és pénzügyi ismeretek átadásával.[/kiemelt]

 

Minden alapszakosnak kötelező a B2D tantárgy

Különlegesség, hogy az oktatási program a tanterv része, minden alapszakos hallgató számára kötelező az új tantárgy. Az egyetem közleménye régiós szinten is egyedülállónak nevezi a vállalkozásfejlesztési programot. Egyediségét a kelet-közép-európai régióban nemcsak az jelenti, hogy az idei évtől minden alapszakos hallgató tantervébe épül, de a képzés felépítése oktatási szempontból is előremutató. A MOME programjának elemeit ugyanis úgy dolgozták ki, hogy az kifejezetten a kreatívipar kihívásaira, a speciálisan a művészeti- és designoktatásban jelentkező kérdésekre válaszoljon.

Az idei tanévtől minden alapszakos hallgató tantervébe beépül a Business to Design tantárgy (Fotó: MOME)

Innovatív struktúrájában számos esettanulmány, önismeretet segítő elem, és olyan gyakorlat szerepel, amelyben a részvevők saját projektötleteken, csoportosan dolgozhatnak. Az üzleti modul segíti, hogy a tervezők saját területük szakmai tudása mellett megértsék a piaci gondolkodást, felfedezzék a számukra legmegfelelőbb karrierutakat, céljaikhoz szakterületükhöz és személyiségükhöz legjobban kapcsolódó vállalkozási formákat.

 

Cégek is részt vesznek az oktatási program kialakításában

Az oktatási program több fejlesztési szakaszon esett át, a fejlesztésben a Kürt Akadémia vállalatfejlesztési szakemberei is segítették a csapatot. A második félév kialakításában és oktatásában pedig kreatívipari vállalkozók működnek közre mentorként. A program az oktatók és a mentorok munkája mellett ismert, nemzetközi piacon dolgozó szakemberek prezentációival egészül ki.

 

Ötmilliós vállalkozásindítási támogatás a START programban

Pár napja írtunk arról, hogy két környezettudatos termékötlet nyerte el az 5-5 millió forintos vállalkozásindítási támogatást a Nemzeti Tehetség Központ által második alkalommal meghirdetett START programban, amely fiatalok start-up vállalkozásainak beindítását támogatja. Az idén díjazott projektek közül az egyik újrahasznosított műanyag keretet kínál látássérült gyermekek számára, a másik pedig mikrobiális bőrt fejleszt, hogy a divatipar ökológiai lábnyoma kisebb legyen.

Külföldi is lehet a METU új rektora

Új rektorának kiválasztására a hazai és a nemzetközi tudományos szférából is várja a pályázókat a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU).

[kiemelt]Az új rektor 2023 októberétől töltheti be a pozíciót, feladata többek között az intézmény alkotóegyetem koncepciójának kiteljesítése lesz.[/kiemelt]

 

A METU nemzetközi jellegének erősítése kiemelt feladat lesz

Az új rektor kiemelt feladata lesz az is, hogy tovább erősítse az egyetem nemzetközi oktatási színtéren betöltött pozícióját, az intézmény nemzetközi jellegét. A rektor az intézmény teljes képzési portfóliójának – 22 alapképzés, 18 mesterképzés, 7 felsőoktatási szakképzés és 18 szakirányú továbbképzés – szakmai felügyeletét is ellátja majd.

Az új rektor kiemelt feladata lesz az is, hogy tovább erősítse a METU nemzetközi jellegét (Fotó: METU)

Magyarország legnagyobb magánegyeteme, a közel hétezer hallgatót oktató METU stratégiai célja, hogy Közép-Európa legjobb magánegyetemévé váljon – olvasható az egyetem közleményében.

Az intézmény jelenlegi rektora, Bachmann Bálint az UNIside print kiadványának adott tavalyi interjúban elmondta: a hétezer hallgatójukból ezer külföldi. Ezzel az orvosképző karokon kívül a legnagyobb nemzetközi hallgatói arányú intézmények közé tartoznak itthon.

 

A MOME is nemzetközi pályázaton keresi új rektorát

A nemzetközi pályázat kiírásával a METU a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem példáját követi. A MOME ugyanis a hazai egyetemek közül elsőként nyílt, nemzetközi pályázatot írt ki januárban a következő rektorának kiválasztására. A MOME kiírásának különlegessége az is, hogy több mint másfél évet szánnak a megfelelő szakember megtalálására.

Idén is pályázhatnak az 1,2 millió forintos ösztöndíjra a fiatal designerek

Az 1988-ban alapított Moholy-Nagy László Formatervezési Ösztöndíj célja, hogy segítse a fiatal designerek szakmai fejlődését, piacra lépését, elhelyezkedését vagy akár saját márkájuk megalapítását.

[kiemelt]A féléves program szakmai támogatást, mentorációt, vállalati együttműködést nyújt a pályakezdő formatervezőknek.[/kiemelt]

 

Iparjogvédelmi képzést is kapnak a designerek

Az ösztöndíjprogramban a fiatal szakemberek ingyenes iparjogvédelmi és szerzői jogi továbbképzésben is részesülnek. A pályázatot kiíró Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala ugyanis kiemelten fontosnak tartja a szemléletformálást, hogy a fiatal magyar designerek is megismerjék, miért fontos az IP-védelem. Továbbá azt is, hogy hosszú távon milyen előnyökkel jár, ha tudatosan védik termékeiket.

 

Gyártói együttműködésben kiírt témákban is lehet pályázni

Idén is lehetőség nyílik arra, hogy az önálló tervezői vagy kutatási projekt mellett a jelentkező designerek gyártói együttműködésben kiírt témákban is pályázzanak. A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. – Nemzetközi Kerámia Stúdió által kiírt témában például Kecskemét város reprezentációs ajándéktárgyának tervezése a feladat. Ezt a város vezetése ajándékba adhatja majd kiemelt személyek, delegációk számára.

Gyártó együttműködésben kiírt témákban is pályázhatnak a fiatal designerek (Fotó: 123rf)

A másik gyártói együttműködésben kiírt témát a MAFORM design stúdió adja. Itt arra kell keresni a választ, hogyan lehet bevonni a mesterséges intelligenciát (MI) egy később valós személyek által használt, funkcionális tárgy megalkotásába. A feladat célja, hogy egy olyan prototípus szinten megvalósítható használati tárgy, eszköz készüljön, amelynek tervezésében indokolt és szerves része van az MI-nek is.

 

MOME: formatervező művész mesterszak csak angolul indul

A 20. század első felének nemzetközi hírű magyar polihisztora (a többek között fotográfus és ipari formatervező) Moholy-Nagy László nevét a formatervezési ösztöndíjon kívül az egykori iparművészeti egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) is viseli.

Mint azt korábban megírtuk, 2023 szeptemberétől a formatervező művész, illetve az animáció mesterszakok már csak angol nyelven indulnak a MOME-n. Ezzel a 2022 szeptemberében elindított két angol nyelvű MA-szakkal (Photography, Interaction Design) együtt már négy angol nyelvű képzés várja a mesterszakos hallgatókat a MOME-n következő tanévtől.