Az alkotói filmeknek nincs helye a nagyvásznon. A stúdiók szinte csak látványfilmeket küldenek a vetítőtermekbe még akkoris ha ez óriási kockázattal jár. A közel 300 millió dollárból tető alá hozott új Indiana Jones mozi például könnyen bukás lehet.

A mozi helyzete manapság

Aki manapság Hollywoodban 30-50 millió dolláros „középfilmekhez” akarja összekalapozni a pénzt az komoly bajban van.

A stúdióvezérek többnyire nagynevű folytatásokkal vannak elfoglalva. Jó példa erre az ötödik Indiana Jones mozi, amelynek a büdzséje egészen csillagászati lett. Pedig a kereslet láthatóan visszafogott rá. Valószínűleg bukni fog a pénztáraknál. Hisz ahhoz, hogy a 300 milliós költségvetés megtérüljön, legalább 600 millió dollárt kéne összehozzon a jegy-eladásokból. Ugyanis a bevétel egy része a mozi-tulajdonosokhoz és a külföldi forgalmazókhoz megy, ráadásul a 300 millióban nincsenek is benne a marketing költségek.

Hogyan érthető meg a mozi biznisz?

Ha meg akarjuk érteni, hogy az álomgyárnál a pénzemberek mit miért tesznek, csak vetnünk kell egy pillantást a bevételi statisztikákra. Idén a tíz legsikeresebb film, egytől egyig valamilyen ismert brand égisze alatt készült. Folytatások, remake-ek vagy adaptációk uralják a bevételi listákat. Az ideit például az olyan alkotások mint a Halálos Iramban, a Galaxis őrzői, a Transformers és a John Wick legújabb részei vagy a Kis hableány legújabb feldolgozása. Hiába van néha egy-két bukás, összességében a látványfilmek mindent visznek a nagyvásznon.
Hosszú évek óta szépen lassan kopnak ki a klasszikus drámák a filmszínházakból. Jól látható, hogy az alkotói filmek kora lejárt a vetítőtermekben. Az egyedi hangvételű alkotásoknak hátat fordítottak a mozibajárók.

Spielberg is felsült a mozijával

Csak vessünk egy pillantást a 2022-es évre. Nem csak Steven Spielberg sült fel az önéletrajzi ihletésű mozijával „A Fabelman családdal”. Az a George Miller, aki 2015-ben még kasszát robbantott az új Mad Max filmmel, múlt évben elkövette azt a „hibát”, hogy megpróbált egy sajátos történetet elmondani. Ez volt a „Háromezer év vágyakozás”, amely történetesen egy dzsinről szól, aki kitárja az életét egy modernkori tudósnak. A 60 millióból készült film alig 19 milliót termelt.

A Babylon sem működött

De említhetjük a pazar sztárparádéval leforgatott Babylont is, amely bámulatos filmes nyelvezettel mesélte el micsoda törést okozott Hollywoodnak, amikor annak idején feltalálták a hangosfilmet és a némafilmkorszak véget ért. Meglehetősen ironikus, hogy a Babylon, amely a filmgyártás átalakulásáról mesél, épp egy olyan érában született, amikor a mozi megint új irányba indul el. Ennek a változásnak pedig az egyik fő jele, hogy a Babylon-szerű filmek pénzügyileg nem tudnak megélni a mozis piacon.
Egy szórakoztatóipari szakértő Bob Cooney szerint a filmszínházak részben maguknak köszönhetik a bajt. Generációkon keresztül elkényelmesedtek a tulajdonosok. A kezükben volt egy óriási ütőkártya: a friss, nagy filmeket csak náluk lehetett látni. Cooney szerint a piaci résztvevők dagadtak és lusták lettek és most mind meg vannak ijedve. Hisz a konkurencia a streamingek képében nem csak hogy felbukkant a láthatáron, de elkezdte bekebelezni a filmes szegmens jó részét.

Mi a helyzet a Netflixen?

A Netflix és társai magukhoz édesgették a tehetséges filmeseket. Például amikor a gengszter-filmek egyik nagy úttörője Martin Scorsese új mozit akart tető alá hozni, már neki is egyszerűbb volt az ötletével a Netflixnél házalni, mint a hollywoodi stúdióknál. Emiatt viszont a közönség megszokta, hogy drámákat otthon is lehet nézni. Fölösleges emiatt felkeresni a közeli mozit.

Ezt az érzést csak megerősítette a COVID-járvány, amely alatt a stúdiók kényszerűségből egy csomó moziba szánt produkciót egyenesen a netre küldtek. Akkor még nem sejtve, hogy ezzel olyan folyamatokat indítanak be, amelyeket talán már nem is lehet visszacsinálni.

Mi történt a gyerekfilmekkel?

Érdemes megnézni mi történt az utóbbi években a gyerekfilmekkel. A Disney tavaly két év kihagyás után próbálta a közönséget visszacsábítani a mozikba és megint nagyvászonra küldték az animációs filmjeiket. Csak hogy kiderült, hogy a családok már hozzászoktak ahhoz, hogy otthon ültetik le a lurkókat a legújabb mesék elé. Emiatt a Disney-nél a nagysikerű Toy Story sorozat új filmje a Lighyear és a Furcsa világ is elhasalt. Utóbbi olyan rosszul szerepelt, hogy bekerült az év bukásai közé. A 180 milliós büdzsé mellett világszinten 73 milliót kapart össze a jegyeladásokból.
Sajátos és tanulságos sors jutott a „Törbe ejtve” sorozatnak is. Az Agatha Christie-regények nyomdokain haladó detektív-sztori első része még 2019-ben a mozikban debütált és kolosszális siker volt. Ennek ellenére a második rész nem mehetett széles körben a mozikba, mert a jogokra sikeresen rátette a kezét a Netflix. A streaming szolgáltató csak szűk körű limitált mozis vetítéseket tartott a filmből. A mozi-tulajdonosok hiába könyörögtek, hogy legyen nagy nemzetközi bemutató, a Netflix nem adta be a derekát.

A mozi bizony haldoklik

„Sajnos a filmipar haldoklik […] Alig megyünk a mozikba. A televízió pedig egy nagyszerű új médium. Ott kapod a legjobb karaktereket.” –mondta a BBC-nek a Harry Potter filmek egyik sztárja Helena Bonham Carter.
Ám a sarkos véleménye azért teljesen nem állja meg a helyét. A mozi ipar óriási átalakuláson esik át, de azért ki nem fog múlni. Nézzük csak mi történt a számok nyelvén. A COVID előtti évben a legnagyobb filmes piac az észak-amerikai 11 milliárd dolláros forgalmat produkált. Aztán jött a pandémia és vele a járványügyi korlátozások, ami miatt persze 2020 és 2021 katasztrofális volt. Kevesebb mint harmadára esett a jegyforgalom.
Viszont tavaly megindult egy visszarendeződés. Az éves bevételek elérték a 7,5 milliárd dollárt. Az új COVID utáni világban ugyan kiderült, hogy meséket, drámákat és alkotói filmeket már óriási rizikó moziba küldeni, ám maradt egy szegmens, amely továbbra is talpon maradt. Világossá vált, hogy látványfilmeket ezután is moziban akarnak nézni az emberek. Illetve meglepő módon szeretünk horrorokat nézni a nagyvásznon.

A speciális effektusokkal alaposan kitömött produkciók közül is elsősorban azok vonzzák mágnesként a nézőket, amelyek már ismert nagysikerű filmekre vagy franchise-okra épülnek. Nem csak idén de már a tavalyi évben is a 10 legsikeresebb film mind egytől egyik folytatás vagy adaptáció volt. Az első helyen 2022-ben például az Avatar második része végzett, a dobogó középső fokára az új Top Gun került, a harmadik helyre pedig az aktuális Jurassic World fészkelte be magát.
Minden bizonnyal ez lesz a mozi jövője. A jól csengő ismert nevek és a látvány továbbra is a mozikba tudja hajtani az embereket.

fotók: Pixabay.com és Facebook (Official Indiana Jones page)