MTA – Diplomátszerzek

A „Karikó-módszer” – Útravaló fiatal kutatóknak

Élőben hallgathatják meg a jövő kutatói a világ egyik legismertebb ma élő kutatóját, aki ráadásul magyar: Karikó Katalint. A „Karikó-módszer” – Útravaló fiatal kutatóknak címmel meghirdetett program a Fiatal Kutatók Akadémiája szervezésében került be az MTA programjába.

 

A „Karikó-módszer” lényege

 

Karikó Katalin többek között arról beszél majd, hogy mi a célja a kutatásnak. Meg arról, hogy melyik fontosabb: a tudományos problémák megértése vagy a tudományos előmenetel. De elmondja azt is, hogy szerinte hogyan definiáljuk a sikert, vagy hogy mi a fontosabb, az egyetem vagy ipar?

Személyes példáján keresztül kitér arra, miként kell több száz kísérleti eredményt feldolgozni, hogyan lehet tájékozódni a tudományos irodalomban. Beszél a tudományos együttműködések fontosságáról, valamint bemutatja a tudományos (akadémiai-egyetemi) és ipari álláshelyek előnyeit és hátrányait.

Karikó Katalin ezúttal fiatal kutatókat avat be a szakma rejtelmeibe. (Forrás: EPO)

 

A rendezvényt megnyitja és köszöntőt mond Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Kapcsolódó programként az előadás után, 17.00 órakor kezdődik a „Karikó Katalin útja a Lasker-díjig és tovább” című tárlat megnyitója az MTA Könyvtár és Információs Központ kiállítási terében. 

Az előadás 2023. június 05-én 15.00 órakor kezdődik az MTA-székház nagytermében (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.)

 

Karikó Katalin az élő példa

 

Karikó Katalin a koronavírus-járvány kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében döntő szerepet játszó világhírű magyar kutatóbiológus. Diplomáját az akkor még JATE-nak nevezett Szegedi Tudományegyetemen szerezte, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte meg karrierjét. Kutatói műhelyének megszűnése után, 1985-től már az USA-ban folytatta szakmai pályafutását.

A „Karikó-módszer” megismerése azért is fontos, mert a nemrég elfogadott Neumann János Program azt az ambíciózus célt tűzte ki célul, hogy Magyarország 2030-ra ott legyen Európa legjobb 10, a világ legjobb 25 innovátora között. Ehhez pedig sok egyéb mellett kiszámítható életpályát kell biztosítani a magyar kutatók számára. De a kormány azt is vállalta, hogy ösztönzi az innovációs tevékenységeket a tudományos előremenetelben.

Arra is szükség van, hogy még több nő válassza a kutatói életpályát. Az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) tavaly őszi jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy nem túl magas mértéket, 12,4 százalékot tesz ki a női feltalálók aránya Magyarországon. Ezzel hazánk az európai országok középmezőnyéhez tartozik. Az összesített európai adatok szerint a kémia tudományterületén a legmagasabb a női feltalálók aránya (22,4 százalék).

Gödöllőiek a klímaváltozás és fenntarthatóság verseny győztesei

A tavaly ősszel első alkalommal meghirdetett verseny március 4-i országos döntőjébe kilenc magyarországi – ebből négy budapesti – és egy határon túli csapat jutott be. A versenyen összesen 686 hazai és határon túli csapat indult, ebből 152 jutott a második fordulóba. Ott a tesztkérdések mellett már egy esszét és egy saját gyártású rövid videót is be kellett küldeniük a diákoknak.

Az esszében egy projekttervet kellett kidolgozniuk részletes indoklással és költségvetéssel.

[kiemelt]A téma az volt, hogyan költenének el 20 millió forintot annak érdekében, hogy iskolájuk működése környezetbarátabb, fenntarthatóbb legyen.[/kiemelt]

A maximum 2 perces videóban egy a verseny témájához kapcsolódó fogalmat kellett közérthetően elmagyarázniuk. Ezeket a feladatokat végül 117 csapat teljesítette a rendelkezésre álló egy hónap alatt.

A jövőből kellett bemutatni egy tárgyat

„Hozzatok magatokkal egy tárgyat 2061-ből, és mondjátok el, hogy miért lesz fontos a klímaváltozás szempontjából” – ez volt az egyik feladata a döntőbe jutott 10 csapatnak. A két részből álló döntő első fordulójában például ilyen tárgyakat kellett rövid prezentációban bemutatniuk:

  • mesterséges intelligenciával működő mezőgazdasági munkagép,
  • új típusú akkumulátor,
  • az erdők pillanatnyi állapotáról képet adó rendszer,
  • környezetbarát klímaberendezés.

Emellett kvízkérdésekre is válaszolniuk kellett, hogy bizonyítsák lexikális és alkalmazott tudásukat, tájékozottságukat és kreativitásukat – derül ki az MTA közleményéből.

A verseny végső szakaszába jutott három diákcsapat. (Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu)

Carson Coma a döntőn

A döntő második részébe, a végső fináléba – amely előtt egy meglepetésvendég, a Carson Coma lépett fel – e három gimnázium csapata jutott be:

  • Szeged és Térsége Eötvös József Gimnázium,
  • kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium,
  • Gödöllői Református Líceum Gimnázium.

A három csapatnak egyebek mellett kvízkérdésekre kellett válaszolniuk, klímaváltozással kapcsolatos fogalmakat kellett elmutogatniuk. Emellett a felmelegedéssel összefüggő jelenségeket ábrázoló ábrák megfejtése és elmagyarázása is a feladatuk volt.

[kiemelt]A fődíjat végül a Gödöllői Református Líceum Gimnázium csapata nyerte el.[/kiemelt]

A második helyezett a szegedi, a harmadik a kecskeméti gimnázium csapata lett.

A győztes csapat tagjai – (balról) Freund Tamás, az MTA elnöke, Icha Bálint, Tóth Lázár, Horváth Nándor és Bozó László akadémikus, a zsűri elnöke (Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu)

Erőműlátogatás a nyertes díja

A győztes csapat tagjai és felkészítő tanáruk egy többnapos szakmai utazáson vehetnek részt Dél-Franciaországban, ahol ellátogathatnak az épülő ITER kísérleti fúziós erőműbe.

Emellett a döntőn résztvevő minden diák egy Galaxy Tab A8 tabletet kapott Smart keyboarddal. A döntős csapatok felkészítő tanárait pedig 150 ezer forintos vásárlási utalvánnyal jutalmazták.

A három dobogós csapaton kívül a verseny döntőjébe az alábbi iskolákból jutottak be csapatok:

  • a Budapesti Gazdasági SZC Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum,
  • a győri In Pollutio – Apor Vilmos Római Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola, Gimnázium és Kollégium,
  • a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium,
  • a budapesti Szent István Király Zeneművészeti Szakgimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola,
  • a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium,
  • a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium és Kollégium,
  • a budapesti Szent István Gimnázium.

A Bányai Júlia Gimnázium diákjainak további sikerei

A végső fináléba csapatot delegáló iskolák között szereplő kecskeméti Bányai Júlia Gimnáziumról korábban már írtunk. Az iskola 11. osztályos diákja, Nyíri Kata Luca szerepelt a legjobban a magyar tanulók közül a Juvenes Translatores uniós fordítási versenyen.

Továbbá a tavaly ősszel megrendezett Európai Lány Informatikai Diákolimpián (EGOI) a három bronzérmet szerző magyar csapat egyik tagja, Nagy Korina is a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium diákja.

Fiatal egyetemi kutatókat díjaztak

Az 1972-ben megalapított Akadémiai Ifjúsági Díjra az adott tudományterületen egyéni vagy csoportos munkával elért kiváló eredménnyel lehetett pályázni. Intézeti, egyetemi és közgyűjteményi kutatók is beadhatták a díjra pályázatukat.

[kiemelt]Idén 25 fiatal kutató részesült Akadémiai Ifjúsági Díjban. A bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok területéről pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat[/kiemelt]

– olvasható az  MTA közleményében.

Öt BME-s kutatót is díjaztak

A díjazottak névsorát böngészve kiderül, hogy a bölcsészet- és társadalomtudományok területén az elismerést kapott hét fiatal közül öten is egyetemi kutatók. (Ketten a PTE-ről, egy-egy díjazott pedig a Corvinusról, az EKKE-ről és az SZTE-ről került ki.)

Élettudományok területén a hét díjazott között négy egyetemi kutatót találni. (Hárman a Semmelweis Egyetemet, egy kutató pedig a Debreceni Egyetemet képviseli.)

Számos egyetem fiatal kutatója is elismerést kapott (Fotó: Szigeti Tamás/MTI)

Matematikai és természettudományok területén a 11 díjazott között hat egyetemi kutató szerepel. (Öten a BME, egy kutató pedig az ELTE munkatársa.)

Az Akadémiai Ifjúsági Díjat elnyert kutatók:

Bölcsészet- és társadalomtudományok területén

  • Berezvai Zombor, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketingmenedzsment Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Bukáné Kaskötő Mariettát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztály kutatója,
  • Fedeles-Czeferner Dórát, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Horthy-korszak Osztály tudományos segédmunkatársa,
  • Hegedűs Roland, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Gyógypedagógiai Intézet egyetemi docense,
  • Kis Kelemen Bence, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi- és Európajogi Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Vida György, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet Gazdaság- és Vállalkozásfejlesztési Szakcsoport egyetemi adjunktusa,
  • Zsidó András Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Általános és Evolúciós Pszichológia Tanszék tudományos munkatársa.

Élettudományok területén

  • Balogh Dóra Bianka, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika tudományos munkatársa,
  • Grolmusz Vince Kornélt, az SE-ELKH Örökletes Daganatok Kutatócsoport tudományos munkatársa,
  • Grózner Dénes, az Állatorvostudományi Kutatóintézet Zoonotikus bakteriológia és mycoplasmatológia témacsoport tudományos munkatársa,
  • Petővári Gábor, a Semmelweis Egyetem Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet kutatási munkatársa,
  • Sonkoly Judit, a Debreceni Egyetem Ökológiai Tanszék tudományos munkatársa,
  • Tálas András, a Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet tudományos munkatársa,
  • Vincze Tímea Orsolya, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézet tudományos munkatársa.

Matematikai és természettudományok területén

  • Ábrányi-Balogh Péter, a Természettudományi Kutatóközpont Szerves Kémiai Intézet tudományos munkatársa,
  • Geier Norbert, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gyártástudomány és -technológia Tanszék adjunktusa,
  • Györgyi Péter, a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium tudományos munkatársa,
  • Kelemen Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Kovács Róbert Sándor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi docense,
  • Mayer Martin Jánost, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Energetikai Gépek és Rendszerek Tanszék egyetemi adjunktusa,
  • Nagy Dániel, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Extremális Kombinatorika Osztály tudományos munkatársa,
  • Nagy Péter, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék tudományos munkatársa,
  • Szatmári Gábor, az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet tudományos főmunkatársa,
  • Tóthmérész Lilla, az ELKH-ELTE Egerváry Jenő Kombinatorikus Optimalizálási Kutatócsoport tudományos munkatársa,
  • Ünnep Renáta, az Energiatudományi Kutatóközpont Energia- és Környezetbiztonsági Intézet tudományos munkatársa.

Decemberben írtunk arról, hogy a Junior Prima díj Magyar Tudomány kategóriájának 2022-es elismeréseit tíz fiatal tudóst kapta meg. Az egyetemeken, illetve kutatóintézetekben dolgozó fiatalok többsége természettudományokkal foglalkozik.

Veszélyeztetett faj az ember? Még tart a Tudományünnep, használd ki tudásod bővítéséhez!

Még koránt sincs vége az idei Tudományünnep rendezvénysorozatnak. Az Akadémián, valamint a hazai kutatóhelyeken, az egyetemeken, illetve a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozó intézményekben várják a tudomány iránt érdeklődőket november eleje óta. A hátralevő időszak programjaiból szemezgetünk a Magyar Tudományos Akadémia kínálatából.

Veszélyeztetett faj vagyunk?

Fajkihalások: ott vagyunk a listán? – teszi fel a meghökkentő kérdést Báldi András ökológus az előadása címében. Nem véletlenül, így talán könnyebben megértjük, miért olyan nagy baj az élővilág változatosságának csökkenése, még ha nekünk, hétköznapi embereknek ez esetleg fel sem tűnik. A november 21-én 18 órakor kezdődő programra még itt jelentkezhetsz.

Tudod, hogy milyen sport illik hozzád?

Testi adottságainkon túl, jó ha anatómiai adottságainkkal is tisztában vagyunk, mielőtt sportágat választunk – derül ki a november 22-én 14 és 17 óra között megrendezendő Haladás a mozgásszervi gyógyászat és sporttudomány területén című szimpózium egyik előadásából. Azt is megtudhatjuk, milyen előrelépést jelent a képalkotó és immunlaboratóriumi diagnosztika fejlődése a gyulladásos mozgásszervi betegségek személyre szabott terápiájában. Milyen betegségek megelőzésében és hogyan segít a célzott mozgásterápia, valamint azt is, valóban elixír-e a testedzés. A programra itt lehet regisztrálni.

Forrás: 123rf

Megváltozik az otthonunk?

Több szempontból is foglalkoztak a résztvevők a klímaváltozás kérdésével a Tudományünnep rendezvényein. Lakatos Mónika klímakutató most specifikusan a Kárpát-medencére gyakorolt hatásokat mutatja be az utolsó Tudományünnep keretében tartott előadásán november 22-én 18 órakor. Itt tudsz jelentkezni az előadásra.

A háború hatásai 

Az ukrajnai háború várható következményeit veszi sorra a november 23-án 10 órakor kezdődő multidiszciplináris tanácskozás, amelynek résztvevői világpolitikai összefüggésben elemzik az ukrajnai háborút. Választ keresnek arra, hogy a háború miképpen érinti a jövő gazdaságát, a világ és hazánk biztonságpolitikai helyzetét, napjaink nemzetközi jogrendjét. Továbbá megvitatják a háborús dezinformáció szerepét az ukrajnai konfliktusban, valamint a háborús cselekményekért való felelősségre vonás lehetőségeit. Az eseményre itt lehet regisztrálni.

Amikor a számítógépek tanulnak

A Nyelvtudományi Kutatóközpont kutatói két, világszinten is jelentős nyelvmodellt fejlesztettek ki az ELKH infrastruktúra-fejlesztési pályázatán elnyert szuperszámítógépeken gépi tanulási algoritmusok segítségével. A Tudományünnep alkalmából a nagyközönségnek is bemutatják e rendszereket, valamint kapcsolódó kutatásaikat november 23-án 16 órától. Erre a programra itt lehet jelentkezni.

Életmód a rák árnyékában

A daganatos betegségek történetéről, az életmódhoz fűződő kapcsolatáról, kórélettanáról és modern kezelési lehetőségeiről lesz szó a Fiatal Kutatók Akadémiája által rendezett előadónapon november 25-én 13 órától. Jelentkezni itt tudsz.

Mi derül ki a népszámlálásból? 

A 2022. évi népszámlálás munkálatait is megismerheted a november 28-án 10 órakor kezdődő, Változó jelen – Változó jövő című rendezvényen. Az előadók foglalkoznak továbbá a hazai áfacsalások főbb mérési eredményeivel, az egyetemek vállalkozói képességével, valamint a fenntarthatóság és a jóllét menedzselésének kérdéseivel is. A jövőnket érintő aktuális kérdések kapcsán pedig a hazai népesség demográfiai jellemzőinek alakulása, a társadalom és a gazdaság jövőjének előrejelzése, a körforgásos gazdaság és az önvezető autó megvalósítása, valamint a V4-országok lehetséges fenntartható innovációs stratégiai útjai kerülnek szóba. Itt regisztrálhatsz a rendezvényre.

Élelmiszer-ellátás nehézségei

A hazai élelmiszer-biztonság kihívásai címmel is tartanak egy előadássorozatot, november 30-án. A szakmai nap keretében az előadók egyes, az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos kórokozók, illetve betegségek terén elért legújabb hazai eredményeket foglalják össze, továbbá bemutatják az adatelemzés és a digitalizáció felhasználásának lehetőségeit az állatorvosi közegészségügy területén. Az előadóktól többek között azt is megtudhatod, hogyan hat a környezet kémiai szennyezettsége az egészségünkre. Regisztrálni pedig itt tudsz erre a rendezvényre.

További programok közül is szemezgethetsz még az https://mta.hu/tudomanyunnep  oldalon. Minden esemény online is követhető az MTA YouTube-csatornáján.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Még mindig okosodhatsz ingyen, akár online is a Tudományünnepen

Izgalmas és gazdag programkínálattal kezdődött meg november elején a Magyar Tudomány Ünnepe. Az Akadémián, valamint a hazai kutatóhelyeken, az egyetemeken, illetve a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozó intézményekben több mint tíz napja várják a tudomány iránt érdeklődőket. 

A Tudományünnep témái

Az MTA Székházában vadonatúj pódiummal, izgalmas és közérthető előadások kezdődnek esténként 6 órától a Tudományünnep+ programsorozat részeként. A Tudományünnepen, amelyről már mi is hírt adtunk, eddig szó volt egyebek mellett az ukrajnai háborúról, a magyar kutatók űrmissziókban játszott szerepéről, kvantumszámítógépek nyújtotta lehetőségekről, valamint energetikai kérdésekről is.

Forrás: 123rf

A programsorozatnak még mindig nincs vége, a héten többek között a következő érdekes előadásokat hallgathatod meg élőben az MTA elegáns székházában, de akár kényelmesen a kanapédról is.

Lássuk, mi várható még a héten!

November 15-én, kedden 10-től Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről és küzdelmes életéről hallgathatnak előadásokat és beszélgetést az érdeklődők.

Itt regisztrálhatsz.

Az energiapolitika aktuális kérdéseivel foglalkozik a november 15-én, 13 órakor kezdődő tudományos ülés. Első részében szóba kerülnek a nukleáris energia felhasználása mellett a megújulók és a használatukhoz szükséges energiatárolási módszerek fejlődése. A második rész a szigorodó energetikai előírások ipari és lakossági fogyasztókra gyakorolt hatásával foglalkozik, nem megkerülve az energiaszegénység kérdését sem.

Regisztrálni itt lehet a rendezvényre.

A SZIMA – a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia – a versfordítás új útjairól tart szimpóziumot november 16-án, 10 órától. A program keretében a kortárs költészet kiváló képviselői beszélnek, továbbá klasszikus és modern költők versei fordításának elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az esemény során, zenei illusztrációként, egy-egy vers több fordításban is elhangzik hangszeres kísérettel.

Itt tudsz regisztrálni a programra.

Hogyan kell megváltoztatni a globális élelmiszer-termelést a fenntarthatóság érdekében? Milyen alternatív fehérjeforrások közül választhatunk? Hús-e a vegahús, az Air Protein vagy a laborhús? A vega- és laborhús előállítása valóban kisebb ökológiai lábnyomot hagy, mint a hagyományos hústermelés? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a november 16-án este 6 órakor kezdődő előadásában Popp József akadémikus.

Előadására itt jelentkezhetsz.

Az MTA Széchenyi téri székháza ad helyet november 17-én, reggel 9 órától a 48. Meteorológiai Tudományos Napoknak. A légköri folyamatok megfigyelése és előrejelzése az utóbbi évtizedekben kulcsfontosságúvá vált az emberiség számára. Az időjárás tudományos igényű előrejelzése ma már csak numerikus modellekkel képzelhető el. A programban a megfigyelés, modellezés, előrejelzés területén elért legfontosabb hazai kutatásokat, fejlesztések eredményeit ismertetik.

Regisztrálni itt lehet az eseményre.

A hét utolsó Tudományünnep+ programján november 17-én este 6 órától Kecskeméti Gábor akadémikus a digitális bölcsészet területén kalauzolja az érdeklődőket. Előadásában azt hallhatjuk, hogy az informatika térhódítása az elmúlt évtized során hogyan alakította át az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Az irodalomtudománynak a digitális fejlesztésekkel elérhető új kutatási módszereit és célkitűzéseit szemlélteti, a 19–20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegeit használva példaként.

Itt regisztrálhatsz az előadásra.

Konferenciák

A héten több konferenciát is rendeznek, melyek programjai elérhetők a tudomanyunnep.hu oldalon. 

Íme egy kis ízelítő:

  • A zöldkémiai módszerekről szóló program kedden 10 órától tekinthető meg, regisztráció itt.
  • A kutatónők helyzetéről szerdán 10 órától élvezhetsz előadást, regisztráció itt
  • A hazai szegregátumokban élők egészségügyi helyzetéről csütörtökön 10 órától kezdődnek előadások, regisztráció itt.

A Tudományünnep+ előadásaira a helyszín varázsa és a beszélgetések mellett azért is érdemes ellátogatni, mert az előadások után az Akadémia Széchenyi téri székháza előtt méretes távcsöveikkel csillagászok gyülekeznek, és ha tiszta az égbolt, szívesen tartanak űrbéli idegenvezetést.

Ha nem tudsz elmenni valamelyik rendezvényekre, esetleg elfogytak a helyek, a közvetítést, később pedig az előadás felvételét megtalálod az MTA YouTube-csatornáján.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Vegahús és kvantumforradalom a harmadik világháború árnyékában: tájékozódj online, ingyen a legjobbaktól a Tudomány Ünnepe rendezvényein!

A Magyar Tudományos Akadémia november 3. és 22. között rendezi meg idén a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozatát. Az előadások online is követhetők. Azonban ha még nem jártál a Magyar Tudományos Akadémia székházában, akkor legalább egy előadást feltétlenül hallgass meg élőben, a Díszteremben.

Egy a fontos: ha élőben követnéd valamelyik előadást, időben regisztrálj az adott eseménynél. Ha online, akkor az MTA YouTube csatornáján teheted ezt meg. 

Járvány, háború, energiaválság

A 2022-es Magyar Tudomány Ünnepe kiemelten foglalkozik a koronavírus-járvány okozta problémákkal. A legfontosabb kérdéseket rövidebb, dinamikus előadásokban villantják fel. A téma iránt mélyebben érdeklődőknek pedig olyan szakmai programokat kínálnak, amelyek behatóbban, több tudományterület aspektusából vizsgálnak egy-egy kérdéskört.

Az 1961-es kubai válság óta egyszer sem volt ilyen közel az emberiség a harmadik világháborúhoz, mint most. Rácz András Oroszország-szakértő arról beszél az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy milyen források hogyan használhatók egy folyamatban lévő katonai konfliktus elemzésében. A háborúval és várható következményeivel foglalkozó konferencia résztvevői pedig áttekintik a háború biztonságpolitikai és katonai összefüggéseit Továbbá az elhúzódó konfliktus és a szankciók világgazdaságra gyakorolt hatásait, de foglalkoznak a nemzetközi jogrendet érintő következményeivel is.

Az energetika mind a globális klímaválság, mind az ukrajnai konfliktus miatt napjaink egyik legmeghatározóbb kérdésköre. Milyen folyamatokat indíthat be az energiaellátási válság? Háttérbe szorulhat-e a dekarbonizáció? Mit tehet a politika, és mit az egyének? Ezekre a kérdésekre válaszol Aszódi Attila energetikai mérnök.

Tudományünnep+

Az esti ismeretterjesztő előadássorozat Tudományünnep+ néven, megújult formában, aktuális témákkal várja a nagyközönséget a Díszteremben és online, az MTA YouTube-csatornáján. Rengeteg érdekes témából válogathatsz itt is, érdemes böngészni a kínálatból.

Báldi András ökológus a Tudományünnep+ keretében életbe vágóan fontos példákkal illusztrálja, miért van okunk a szomorúságra, ha nem csapódnak rovarok a szélvédőnkre, vagy ha kilométereket autózunk a szántóföldek mellett anélkül, hogy mezei pacsirtát látnánk a rögök közt.

Hogyan kell változtatnunk fogyasztási szokásainkon? Milyen a jövő hamburgere, ha nem húsos? Popp József agrár-közgazdász többek közt ezekre a kérdésekre ad választ.

Forrás: MTU

Hogy a klímaválságnak milyen sajátos jellemzői, forgatókönyvei vannak itt, a Kárpát-medencében, illetve hogyan alkalmazkodhatunk ezekhez a jövőben, azt Lakatos Mónika éghajlatkutató mondja el.

Évente néhány alkalommal felröppen a hír, hogy most már tényleg itt a kvantumforradalom. Az IBM vagy a Google pedig megépítette az igazi „nagy” kvantumszámítógépet. Hogy mikor jön el végre a várva várt áttörés, és mit adhatnak nekünk a kvantumszámítógépek, azt Zimborás Zoltán fizikus mondja el.

A látásromlás megállításának és a látás helyreállításának úttörő módszerét dolgozta ki a világhírű neurobiológus, Roska Botond, aki a Tudományünnepen is beszámol az eljárás jelentőségéről és kutatásai jelenlegi fázisáról.

Talán sokakat elgondolkodtat a digitális bölcsészet jelzős szerkezet látszólagos immanens ellentmondása, azonban az informatika térhódítása az elmúlt évtized során alaposan átalakította az irodalomtudomány módszertanát és szemléletét. Kecskeméti Gábor irodalomtörténész előadásában a 19–20. század néhány nemzeti klasszikusának szövegein szemlélteti a digitális fejlesztések után elérhető új kutatási módszereket és célkitűzéseket.