műhold – Diplomátszerzek

Műholddal az aszálykárok ellen – Lezárult a WREN-projekt

A projekt a Combit Számítástechnikai Zrt, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium révén valósult meg. A projekt (GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00040 azonosítószámú, „WREN – Klímaalkalmazkodást támogató monitoring és predikciós eljárás kidolgozása” címmel) keretében 756,55 millió forintos támogatást nyertek el a fejlesztők.

A WREN-projekt célja

A partnerek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az egyedi informatikai fejlesztések és a gépi tanulás alapú rendszerek fejlesztése terén, amely a 2025. június 30-ig megvalósított kutatás-fejlesztési projekt szakmai alapját biztosította.

A „WREN – Water Resources in Efficient Networks” valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer elsődleges célja a klímaváltozás káros hatásai és az aszálykárok elleni védekezés támogatása modern digitális eszközökkel. Gyakorlati használata során képes javítani a jelenlegi aszálymonitoring-rendszerek térbeli és időbeli felbontását távérzékelt és lokális adatok integrálásával, térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló innovációk alkalmazásával.

Fotó: Facebook / Óbudai Egyetem

Fejlesztések és eredmények

Szakmai projektelemként létrejött egy saját tervezésű műhold, újszerű mérési képességekkel. Ráadásul ennek pályája gyakrabban érinti Magyarországot, mint a kereskedelmi műholdak.

A projekt másik kiemelkedő innovációs eredménye a talajnedvesség-számítás, mégpedig gépi tanulás és mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az egyedi tervezésű szerver- és rendszerarchitektúra, valamint a hozzá kapcsolódó webalkalmazás lehetővé teszi az országos talajnedvesség-eloszlás lekérdezhetőségét. Ennek révén a korábbi módszereknél többszörös felbontású előrejelzés érhető el.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Óbudai Egyetem.

Két magyar csapat is dobogós lett a 2023-as CASSINI Hackathon versenyén

Tíz csapat mérkőzött meg idén a CASSINI Hackathon versenyén, főként nemzetközi versenyzők. Ennek ellenére két magyar csapat is dobogós lett. Az aranyérmet az UIS magyarországi csapata nyerte meg. Az ezüstérmet a Poseidon távol-keleti csapata kapta. A Codename: Projekt-Xa26 AresQ csapata pedig bronzérmet szerzett. Utóbbi csapat kapitányával, Németh Balázzsal készítettünk interjút.

 

– Mi volt a projekt kiindulópontja?

Egy valós katonai igényből indultunk ki. Nagyon röviden a projektünk azon alapszik, hogyan juttassunk el járműveket A pontból B pontba. Jelenleg ez nagyon nehezen tervezhető digitálisan. Ezt próbáljuk lefedni műholdadattal, talajelemzéssel, különböző tereptárgyak, illetve tereptárgynak tűnő eszközök vizsgálatával. Felmérjük a lehetséges akadályokat.

 

– Tudnál példát mondani?

Természetesen. Ahol esetleg vizet látunk a talajban, ott felmérjük, hogy az mocsaras-e. Ha igen, akkor akár képes lehet elnyelni egy lánctalpas járművet is. Viszont, ha csak felszíni víz, akkor az nem okoz problémát, hiszen csak ideiglenes.

 

– Össze tudnád foglalni egy mondatban a projektet?

Ha nagyon le akarom butítani, akkor a projektünk egy offroad navigációs eszköz harci járművek számára.

A projekt lényegében egy offroad navigációs eszköz harci járművek számára (Fotó: 123rf)

 

– Mikor kezdtetek el ezzel a kihívással foglalkozni?

Két hónapja kezdtük el ezt a témát jobban kutatni.

 

– A kezdeti ötlettől hogyan jutottatok el a CASSINI Hackathon versenyére?

Először onsite (a helyszínen – a szerk.) interjúztunk, illetve kérdőíveket töltettünk ki katonákkal. Ezt követően kezdtük el deriválni az eredményeket, hogy kiderüljön, mekkora az üzleti igény erre. Továbbá, hogy létezik-e esetleg olyan eszköz, ami már lefedi ezt az igényt akár NATO-országban, akár a NATO-n kívül. Fokozatosan haladtunk, és rájöttünk, hogy tényleg érdemes ezzel a témával foglalkozni, mert nincs még ilyen eszköz, ami ennyire specifikus lenne. Ezután jobban elmerültünk a technológiában, hogy egy műhold mire képes. A műholdak képének nagy részét spektrális analízissel lehet elemezni. Ez arra szolgál röviden, hogy különböző fényvisszaverés alapján megállapítható, hogy az adott tereptárgy élettelen vagy élő (például növény). Így jutottunk el idáig, hogy bemutassuk a projekten keresztül, hátha a szakmai zsűri talál benne fantáziát.

 

– Hányan voltatok a csapatban?

A csapat négyfős volt. Mellettem még Tyimofejev Gábor, Bartha Ferenc és Szilágyi László dolgozott a projektben.

 

– Mit szóltok az eredményhez?

Teljesen elégedettek vagyunk vele, sőt meg is lepődtünk rajta, hiszen rendkívül erős volt a mezőny. Nagyon örülünk a harmadik helynek. Nem is számítottunk arra, hogy a navigáció témaköre ennyire érdekli a szakmai zsűrit.

Elon Musk rakétája viszi az űrbe a BME új kisműholdját

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) legújabb kisműholdja a napokban indul Glasgow-ba, ahol a műholdplatformra telepítik. Az aprócska, 5x5x15 cm méretű űreszközt a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munka keretében készítették el.

[kiemelt]A kisműhold az MRC-100 elnevezést kapta a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére, amely 2024-ben lesz százéves.[/kiemelt]

A kisműhold az elektroszmogot fogja vizsgálni

A Föld körüli elektroszmogot vizsgáló új űreszközön a működést biztosító alegységeken, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott. A fedélzetén – meghívott „utasként” – három egyetemen (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem Győr, Debreceni Egyetem) készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek – tájékoztatott közleményében a BME.

Az 5x5x15 cm méretű kisműhold az MRC-100 elnevezést kapta a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére, amely 2024-ben lesz százéves (Fotó: BME)

A pályára állítás költségeit a Rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért amerikai alapítvány (Amateur Radio Digital Communications) biztosította.

[kiemelt]A támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot.[/kiemelt]

A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak.

Falcon-9 rakéta viszi az űrbe

[kiemelt]A műholdat várhatóan májusban viszi fel a világűrbe a világ leggazdagabb emberének számító Elon Musk űripari cége, a SpaceX által kifejlesztett Falcon-9 típusú rakéta az USA-ból.[/kiemelt]

A tervezett felbocsátás előtt hat hónappal az űreszközt át kell adni a világűrbe juttatást biztosító cégnek, ezért indul a BME műholdja a napokban Glasgow-ba.

Az MTI beszámolójából az is kiderül, hogy az MRC-100 a 2013-ban indított SMOG-sorozat ötödik és egyben legnagyobb méretű műholdja, amelyet a BME-n fejlesztettek. A projekt részeként 2019 decemberében indult útnak a SMOG-P zsebműhold, amely 2020. szeptember végén fejezte be küldetését. Mérési eredményei alapján készült el az első olyan elektromágneses szennyezettségi térkép, amely a digitális földfelszíni TV-sugárzás elektromágneses hatását mutatta be.

Mintegy egy hónapja írtunk arról, hogy a BME mérnökjelöltjeiből álló rakétafejlesztő csapat a legjobb 10 között végzett a Európa legelismertebb egyetemi rakétaversenyén. A BME Suborbitals kutatórakétája 3000 méteres magasságot ért el, majd épségben landolt.