Ez az interjú az UNI 2022 nyári kiadványában jelent meg.

Mit tart az egyetem legfontosabb jellemzőinek, ami a gyakorlatorientáltságot illeti?

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a hazai és nemzetközi közigazgatási, rendészeti és honvédelmi, valamint a vízügyi szakemberek képzésének bázisintézménye. Kiemelt feladatunk, hogy egységes szemlélet alapján biztosítsuk a szakmai utánpótlást az állami szervek számára. Mindegyik karunkon gyakorlatorientált képzés folyik, de ez leginkább a Rendészettudományi (RTK), valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Karunkra (HHK) jellemző. A rendészeti képzéshez egy komplex gyakorlati oktatási bázis áll rendelkezésre, ahol a büntetés-végrehajtási tisztek képzését támogató tanzárkától kezdve a kihallgatóhelyiségig, a kriminalisztikai labortól a határellenőrzési feladatokat támogató „határállomásig” minden adott, hogy valós körülményeket imitálva tanulják meg a hivatásuk gyakorlati elemeit a hallgatóink.

[kiemelt]A HHK kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerének köszönhetően jó néhány nemzetközi gyakorlatba tudnak bekapcsolódni a hallgatók, továbbá a képzésük időtartama alatt 29 hetet töltenek el valamely honvédségi szervezetnél, azaz kifejezetten katonai környezetben szereznek valódi tapasztalatot.[/kiemelt]

A Víztudományi Karon (VTK) egy laboratóriumi és mérőtelepi háttér segíti a tanulók felkészítését, azon túl, hogy kötelező szakmai gyakorlaton is részt kell venniük.

Az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) hallgatóinak is van lehetőségük szakmai gyakorlatra valamely állami szervnél, amely nagyban segíti a későbbi elhelyezkedésüket. Ugyanakkor az elmúlt két évben valódi tapasztalatszerzésre is lehetősége nyílt diákjainknak, hiszen a járvány miatt a hivatásos hallgatóinknak szolgálatot kellett teljesíteniük, a rendőrtisztjelöltjeink a határon, a honvédtisztjelöltjeink pedig többnyire a kórházakban álltak helyt, emellett az ukrajnai háború menekültjeinek segítésében is részt vettek az RTK diákjai.

Fotó: Szilágyi Dénes / NKE

Mennyire használják a digitális eszközöket, és a személyes jelenlétet igénylő szemináriumoknál, gyakorlatoknál hogyan oldották meg az oktatást a pandémia idején?

Szerencsés helyzetben voltunk, mert kiváló az informatikai infrastruktúránk, így napok alatt megszerveztük a távoktatási platformunkat a járvány első hulláma során, így az oktatásban nem volt fennakadás. A 2020/2021-es tanévben a Microsoft Teams segítségével zajlott az internetes oktatás.

[kiemelt]Az elmúlt két év kényszerű online térbe költözése azonban jó néhány új ajtót kinyitott előttünk a digitalizáció terén, és elindítottuk a Kreatív tanulás programunkat, amely az oktatásmódszertan teljes megújítását szolgálja.[/kiemelt]

Célunk, hogy a 21. századi fiatalok tanulási, tartalomfogyasztási szokásaihoz igazodva élménnyé és élvezhetővé tegyük a tanítást. Jövő szeptemberben pilotjelleggel a nemzetközi igazgatási szakunkon ki is próbáljuk az új módszertanunkat.

Az intézmény milyen visszajelzéseket kapott a diákoktól az egyetem fejlesztésére vonatkozóan?

A fejlődés, az NKE szellemi és fizikai fejlesztése nem áll meg. A Ludovika Campus projekt első üteme lezárult 2018-ban, de még van tennivalónk: szeretnénk megvalósítani egyebek mellett a Katasztrófavédelmi Speciális Képzési Központot, valamint a Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar számára is szeretnénk létrehozni egy Európában egyedülállóan modern és egységes campust. Ezeknek az előkészületei már elkezdődtek. Szintén fontos feladatunk a Ludovika Vívóterem (korábbi Bárka Színház) multifunkcionális rendezvényközponttá átalakítása.

[kiemelt]Tavaly vehettük birtokba tehetséggondozó programunk, a Ludovika Collegium új épületét, illetve a Víztudományi Kar hallgatói is használhatják már a bajai campuson kialakított Hallgatói Teret, a kültéri sportpályát – az azt kiszolgáló öltözőkkel – és a street workout parkot.[/kiemelt]

Milyen perspektívát kínálnak a hallgatóiknak? Mit gondol a képzési terület jövőjéről?

Az NKE jól szervezett, átlátható struktúrájú intézmény, ráadásul az itt folyó képzések többsége csak nálunk érhető el. Egyetemünk a közép-európai régió elismert államtudományi és közszolgálati felsőoktatási intézménye. Az oktatás és a tudományos kutatás eszközeivel támogatjuk a magyar államszervezet működését, a jó kormányzás megvalósulását, valamint az ország gazdasági versenyképességének erősödését. Azt gondolom, hogy ez az igény, amíg a magyar állam létezik, örök: jó szakemberekre, az államot ismerő és értő kutatókra, kutatásokra mindig szükség lesz. Erre leginkább az elmúlt két év adta meg a legjobb választ, amikor az államnak egy korábban soha nem látott veszélyhelyzetben kellett a működését hatékonyan fenntartania.

Ez csak hozzáértő szakemberekkel és vezetőkkel valósulhat meg. A kor, amiben élünk, elég sok kihívást jelent számunkra, akár a biztonságpolitikát, a klímaváltozást, akár a kiberbiztonságot nézzük, ezekre a kihívásokra igyekszünk válaszokat találni, amelyek a képzésfejlesztésünkben is megmutatkoznak.

[kiemelt]Tavaly indult el az ÁNTK-n a kiberbiztonsági mesterképzésünk, a VTK-n az angol nyelvű vízdiplomáciai mesterszakunk, de kibernyomozó képzésünk is van már az RTK-n. A képzéseink iránt folyamatosan nő az érdeklődés, emelkedik a jelentkezések száma, azt látjuk, hogy van fogadókészség a fiatalok részéről arra, amit mi nyújtani tudunk.[/kiemelt]

Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani az egyetem? 

Képzéseinken kötelező a szakmai gyakorlat teljesítése, bár nem feltétlenül nyáron. A hivatásosok esetén egyértelmű a helyzet, hiszen a hallgatóink a képzésüknek megfelelő rendészeti szervvel, a honvédtisztjelöltek például a honvédséggel ösztöndíjszerződést kötnek, így a gyakorlati háttér is biztosított számukra. A civil hallgatóink esetén a vízügyi és az állami szféra jó néhány szervezete nyitott az NKE-s diákok számára.

[kiemelt]A tapasztalat azt mutatja, hogy sok civil hallgatónk végül ott helyezkedik el, ahol a szakmai gyakorlatát is töltötte.[/kiemelt]

Szeptembertől indítjuk el erdélyi szakmai programunkat, amelynek egyik pillérét az képezi, hogy tanulóink Erdély több pontján (Kolozsvár, Kézdivásárhely, Déva) vesznek részt tanulmányi kirándulásokon és szakmai gyakorlatokon, félévente négy alkalommal. Kiemelném még a közös közszolgálati gyakorlatot, amelynek keretében diákjaink többhetes intenzív felkészülés után egy összetett problémára (pl. vörösiszap-katasztrófa, pandémia) épülő szimulációs gyakorlat keretében próbálhatják ki magukat gyakorlati helyzetekben is.

Hogyan jellemezné a hallgatói közösségi életet és az oktatók kapcsolatát ezekkel? 

Az NKE hallgatói közössége egyedi, a sajátosságát leginkább az adja, hogy a civil és az egyenruhás tanulóink együtt tanulnak, akarva-akaratlan formálva egymást. A felsőoktatási szellemiség mellett itt egy sokkal komolyabb nevelő munka folyik, amely részben hatással van a civil hallgatóink életére is. 

[kiemelt]Amikor egy ÁNTK-s hallgató azt látja, hogy RTK-s hallgatótársa szolgálatot teljesít a Nyugati pályaudvaron a menekültek segítésében, az őt is formálja. Ez persze nem jelenti azt, hogy a hivatásos diákok kimaradnak az igazi egyetemi létből, hiszen számukra is minden lehetőség adott a tudományos munkára, a tehetséggondozó vagy mobilitási programokban való részvételre, a szórakozásra.[/kiemelt]

A Hadtudományi és Honvédtisztképző, valamint a bajai Víztudományi Karunk tanulóit is igyekszünk integrálni a Ludovika Campus közösségébe, ebben a hallgatói önkormányzatoknak van nagy szerepük, elsősorban a diákközösség szervezésében, amely leginkább rendezvényekben nyilvánul meg. 

Ezek az események találkozási és közös kikapcsolódási lehetőséget biztosítanak mindegyik kar tanulói számára, és a szervezők törekszenek arra, hogy ezekre az alkalmakra minél több egyetemi oktatót, dolgozót hívjanak meg. 

[kiemelt]A HÖK legnagyobb szabású rendezvénye a gólyatábor, amely a leendő elsőéves hallgatók belépési pontja az egyetemi életbe. A tábor során a diákcsoportokat mentorok vezetik, akik ezt követően végigkísérik az útjukat az első év során, segítik az elsőévesek beilleszkedését és helytállását a mindennapokban.[/kiemelt]

A Hallgatói Önkormányzat mellett több diákszervezet és szakkollégium is található az egyetemen, és ezek mind azt szolgálják, hogy a közösségbe vágyó tanulók az együttlét élményét érdeklődési körüknek megfelelően is megélhessék, legyen az akár sport-, akár szakmai-tudományos jellegű.

Mire számítsanak az önök intézményében a kezdő egyetemisták? 

A középiskola elvégzését követően egész más közegben kell helytállni, és egész más feladatokkal kell megküzdeni, mint a korábbi években. Ez különösen igaz a két hivatásos karunknál, ahol az egyetemi évek intenzív alapfelkészítéssel kezdődnek, amelynek célja az alapvető hivatásrendi szocializáció elősegítése.

[kiemelt]Az alapkiképzés szigorú menetrend szerint zajlik, és tanulóink itt szembesülnek először azokkal a lemondásokkal, amelyekkel ez a pálya jár, de itt találkoznak először a bajtársiassággal is, ami egész életükben elkíséri őket.[/kiemelt]

A hallgatói integráció már a gólyatáborban elkezdődik, ahol a felsőbb évesek kiscsoportokban foglalkoznak az elsősökkel. Az NKE karai alapvetően kis létszámmal működnek, olyanok, mint egy nagy család, ahol van kihez fordulni. Oktatóink, az egyetemi és a kari hallgatói önkormányzatok is segítségükre vannak az egyetemi tanulmányaik során, tehát bátran fordulhatnak hozzájuk a felmerülő kérdéseikkel.

Mennyiben és hogyan tudják figyelembe venni a munkaerőpiaci igényeket? 

Speciális helyzetben vagyunk, hiszen számunkra az állam jelenti a munkaerőpiacot, ami biztos jövőt jelent diákjaink számára. Az állammal való szoros kapcsolatunk abban is megnyilvánul, hogy alapvetően a megrendelő szervek határozzák meg, hogy mennyi szakemberre van szükség, tehát mi olyan keretszámokkal dolgozunk, amelyeket az állam határoz meg számunkra. 

[kiemelt]Közszolgálati továbbképzési programjaink keretében évente mintegy 80 ezer tanuló oktatását bonyolítjuk le, így teljesen képben vagyunk a közszféra elvárásai, igényei tekintetében. A rendészeti és honvédtiszti képzéseknél a hallgatóinknak egyenes útja van a választott hivatásrend felé: már a diploma átvételekor pontosan tudják, hogy hol folytatják a pályájukat.[/kiemelt]

Civil képzéseink során alapvetően állami szolgálatra készítjük fel tanulóinkat, de a versenyszférában is megállják a helyüket, különösen a Víztudományi Karon végzettek, akik iránt a víz kiemelt stratégiai szerepéből adódóan a munkaerőpiaci igény folyamatos. Mivel a kar a globális vízválság kezelésére készíti fel a hallgatóit, az egyik legkeresettebb hivatást adjuk mérnökjelöltjeinknek.

A munkaerőpiaci szereplők miért alkalmazzák előszeretettel az önöknél végzett diákokat? 

Az egyetem jelmondata: A haza szolgálatában. Azt gondolom, hogy akik minket választanak, valamiféle elkötelezettséget éreznek a hazájukkal szemben. Hivatást választanak maguknak, olyat, amely a nálunk végzettek többségének egy életre szóló szolgálatot jelent. Mindemellett az NKE melletti döntés elköteleződést is jelent egy értékrend mentén. Még ha van is olyan hallgatónk, aki végül nem az állami szférát választja, úgy vélem, hogy a nálunk megszerzett tudással és az ahhoz kapcsolódó értékekkel, mint a közösségi iránti elhivatottság, a lojalitás, a kölcsönös tisztelet, bármely munkáltató jól jár.

Nevezzen meg egy ön számára kedves szakot: mely felvételizőknek ajánlaná és miért?

Rektorként igen nehéz a széles képzési palettáról egyet kiemelni, de az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar korábbi dékánjaként kicsit mégis e felé húz a szívem.

[kiemelt]Azért bátorkodom ajánlani a nemzetközi igazgatási szakot, mert ezen a képzésen vágunk neki az új módszertan szerinti oktatásnak, amely hallgatóbarát és interaktív.[/kiemelt]

Az ide felvételizőknek egyéni tanulmányi támogatást nyújtunk, és jó néhány, itthon szokatlan, de hatékony módszert kínálunk nekik, például a tanulócsoportok rendszerét. 

Mit javasol azoknak, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésükre? 

Mindenkinek azt javaslom, hogy jól megfontolt döntést hozzon arról, hogy hol szeretné folytatni a tanulmányait. Ez az NKE esetén különösen fontos, hiszen nálunk mások az elvárások.

[kiemelt]A két hivatásos karunknál igen komoly fizikai, pszichikai és egészségügyi alkalmassági vizsgán kell átesni a felvételi eljárás során, arról nem is beszélve, hogy a négy karunkból kettőn már bejutáshoz is kötelező a középfokú nyelvvizsga.[/kiemelt]

Úgy vélem, hogy erre fel lehet és fel is kell készülni. Mindig azt javasoljuk a képzéseink iránt érdeklődő fiataloknak, hogy lehetőleg ne egy képzést jelöljenek meg, hanem válasszanak többet, akár az NKE kínálatából is. Ha az általános eljárás során nem sikerül felvételt nyerni, akkor sem szabad csüggedni, neki kell futni még egyszer.

Mit gondol, mennyire inkluzív az önök intézménye? 

Ami az infrastruktúrát illeti, minden adott a fogyatékossággal élő hallgatók vagy dolgozók számára, hogy ki tudjanak teljesedni. Erre volt már példa korábban is, sőt volt olyan nappali munkarendű civil látássérült tanulónk, aki a tanulmányaiban, a sportban és a tudományos diákköri munkában is kimagaslót nyújtott. És most tényleg a civil szóra kell helyeznem a hangsúlyt, mert aí

[kiemelt]rendészeti és honvédtiszti szakokon nagyon komoly fizikai követelményeknek kell eleget tenni, így ott ez a fajta inkluzivitás nem megoldható.[/kiemelt]

Nem egy fájdalmas beszélgetésben volt már részünk a nyílt napjainkon vagy az Educatio kiállításon, amikor a csillogó szemmel érkező, egész életükben a hivatásos pályára készülő fiatalokkal kell közölnünk, hogy például a szemüvegesség vagy a részképesség zavara, mint például a diszkalkulia kizáró ok lehet abban, hogy valakiből pilóta vagy lövész lehessen.

Névjegy:

Dr. Deli Gergely

41 éves, 1 gyermeke van.

• Jogi diplomáját az ELTE-n szerezte summa cum laude minősítéssel 2004-ben, majd szintén kiváló minősítésű doktori fokozatot szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 2009-ben. A Széchenyi István Egyetemen habilitált 2016-ban, tanult New Yorkban és Cambridge-ben is. 
• Jogász, egyetemi tanár, a győri Széchenyi István Egyetem professzora. Jelenleg megbízott oktatóként tanít az ELTE-n, Győrben két helyen, az ottani univerzitás mellett a Német Jogi Centrumban intézetvezető. Korábban megbízott oktató volt az Andrássy Gyula Németnyelvű Egyetemen és a Mathias Corvinus Collegiumban, amelynek korábban igazgatóhelyettese is volt. 2022. február 1-jéig az Alkotmánybíróság főtanácsadója. Hat nyelven beszél (angolul, németül és spanyolul felsőfokon), hobbija és egyik szakterülete a római jog.
• Az NKE rektorának 2022-ben nevezték ki.