Műszaki képzési terület: szakok és intézmények

Idén műszaki képzésekre alap- és osztatlan képzésben a felvettek száma országszerte meghaladta a 11 ezer főt. A műszaki képzési terület évek óta az egyik legnépszerűbb, és az ország egész területén számos képzőhely érhető el.

KÉPZÉSI TERÜLETI RANGSOR

A műszaki képzések terén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a legkiemelkedőbb intézmény. Az első öt helyet – többszörös holtversenyben – ugyanis mind ennek az egyetemnek a karai töltik be, a Természettudományi Kar (BME-TTK), az Építőmérnöki Kar (BME-ÉMK), a Gépészmérnöki Kar (BME-GPK), az Építészmérnöki Kar (BME-ÉPK) és a Vegyészmérnöki Kar (BME-VBK) található itt . Közülük a legtöbb hallgatót a BME Gépészmérnöki Kar vette fel.

HALLGATÓI KIVÁLÓSÁG ÉS OKTATÓI MINŐSÉG

A hallgatói kiválóság terén a BME karai teljesítettek a legjobban, különösen a BME-TTK (448,3 pont) és a BME-ÉPK (440,3) kiemelkedő. A rangsor élén lévő karoknál jellemzően 400 pont felett volt a felvételt nyertek átlagos pontszáma. A jeles emelt szintű érettségivel bejutók aránya rendkívül magas a BME vezető karain. A BME-ÉPK 91,9 százalékos, a BME-TTK 96,8 százalékos arányt mutat, ezekre a képzésekre lényegében csak jeles értékeléssel lehetett bekerülni. A tudományos fokozattal büszkélkedő oktatók aránya alapján a Miskolci Egyetem AVK (75,8 százalék) és a BME-GPK (74,1) áll az első két helyen.

NEMZETKÖZI KITEKINTÉS ÉS PÁLYAKEZDÉS

A nemzetközi hallgatók aránya kiemelkedő a DE-TTK-n (36 százalék), de a BME vezető karain ez az arány 5–15 százalék között mozog. A terület általános jellemzője a magas kezdő bér. Van, ahol a frissdiplomás bér a 900 ezer forintot is majdnem eléri, de összességében a diplomások bruttó átlagjövedelme többnyire a 700 ezer forint körül mozog. Az érték a PE-MIK (892.905 forint), a BME-VIK (852.729) végzettjei esetén volt a legmagasabb.

NÉPSZERŰ SZAKOK ÉS KÉPZŐHELYEK

A műszaki területen a három legnépszerűbb szak a gépészmérnöki, az építészmérnöki és a villamosmérnöki képzés volt.

Gépészmérnöki szak

A gépészmérnöki képzés rangsorát a BME-GPK (85,4 pont) vezeti. A Műegyetem után a PE-MK következik 84,7 és az ÓE-BGK 84,5 ponttal. A BME-GPK vezet a felvételi pontok (410,6 pont) és az emelt szintű érettségi teljesítmény (79 százalék) tekintetében. Ettől alig marad el az ÓE-BGK teljesítménye (411,7 pont, 70,2 százalék), azaz mindkét helyre nehéz volt a bekerülés. A BME-GPK (69,9 százalék) és a PE-MK (74,7) oktatói büszkélkedhetnek a legmagasabb arányban tudományos fokozattal. Érdekes módon a frissen végzettek átlagos bruttó bére a vidéki intézmények esetén a legmagasabb, a PE-MK-n (785.642 forint) is kimagasló, de az ME-GÉIK (801.955) és az SZE-GIVK (811.428) esetén nagyobb.

Jövőt építeni vasból és logikából – A gépészmérnöki alapképzés

Építészmérnöki szak

Az építészmérnöki képzés esetén a BME-ÉPK (85,5 pont) áll az első helyen. A második az ÓE-YBL 84,8 ponttal, amit az SZE-ÉÉKK követ 84,8 ponttal. A BME-ÉPK-ra felvett hallgatók jöttek a legmagasabb pontátlaggal (440,3 pont), az OE-YBL-re bejutók 95,9 százaléka viszont jeles emelt szintű érettségivel érkezett. A győri SZE-ÉÉKK hallgatói büszkélkedhettek a legmagasabb arányban (28,6 százalék) középiskolai tanulmányi vagy sportversenyen szerzett eredménnyel. Az oktatók minősítettsége általában alacsonyabb más szakokhoz vagy képzési területekhez képest. A külföldi hallgatók aránya egyedül a PTE-MIK esetén jelentős, itt meghaladja a 34 százalékot. A frissdiplomások átlagos bruttó bére a PTE-MIK (609.659 forint) és az BME-ÉPK (589.395) esetén a legmagasabb.

Melyik való neked: építészmérnök vagy építőmérnök alapképzés?

Villamosmérnöki szak

A villamosmérnöki szaknál az ÓE-KVK került az első helyre (83,5 pont), szorosan követi a BME-VIK 83,1, majd az SZTE-TTIK 82,5 ponttal. Az ÓE-KVK (423,1 pont) és a BME-VIK (422,9) átlagos felvételi pontszáma szinte azonos. A többi helyre ennél alacsonyabb pontszámmal is be lehetett jutni. A BME-VIK-re többen kerültek be jeles emelt szintű érettségivel (87,9 százalék), mint az ÓE-KVK-ra (80,1). A fokozattal büszkélkedő oktatók aránya a DE-TTK (85 százalék) és az SZTE-TTIK (83,1) esetén a két legmagasabb. A külföldi hallgatók aránya Debrecenben és Pécsett a legnagyobb, a 20 százalékot is bőven meghaladja. A frissdiplomások átlagos bruttó bére a BME-VIK (852.729 forint) esetén kiemelkedő, de a legmagasabb kezdő fizetésre az adatok alapján a miskolci ME-GÉIK végzettjei számíthatnak (939.440 forint).

Villamosmérnöki alapképzés: tudás az áramkörök mögött

Tudj meg többet további műszaki képzésekről!

Alapszakok

Itt képzik a jövő közlekedési szakembereit – Mit kell tudni a járműmérnöki alapszakról?

Alakítsd a világ mozgását a közlekedésmérnöki alapszakon!

Emelkedj magasra – Tudomány és szabadság a repülőmérnöki alapképzésben

Élet és tudomány mérnöki szemmel: a biomérnöki alapképzés

A képletektől az ipari megoldásokig – A vegyészmérnöki alapképzés

Mesterszakok

Innováció és fenntarthatóság az építőiparban – Az építményinformatikai mérnök mesterképzés

Kezedben a jövő technológiái – A kvantummérnök mesterképzés

A jövő tudománya: a nanotechnológia mesterképzés

Innováció a biotechnológiában: a biomérnöki mesterképzés

Az intézményi és szakos rangsorokat az UNIside az Oktatási Hivatal adatai alapján készítette. A teljes rangsorok az UNI in&out 2026-os lapszámában találhatók.

——

A kiemelt kép forrása: Shutterstock.

Nőként műszaki területen: ismerd meg Sára inspiráló karriertörténetét!

Ismerjétek meg Sára karriertörténetét!

Munka mellett tanulni komoly kihívás, ha azonban a választott szakiránynak megfelelő tevékenységű vállalatnál sikerül elhelyezkedni, még segítheti is a fejlődést az elmélet és a gyakorlat összekapcsolódása. Sára eddigi tapasztalata ezt igazolja, sőt nemcsak az egyetemi kötelezettségeinek a teljesítése vált egyszerűbbé, magánélete is kiegyensúlyozottabbá vált.

Sára villamosmérnök családban, Pakson, az atomerőmű közelében nőtt fel – nem volt kérdés számára, hogy műszaki területen szeretne majd felnőttként dolgozni. Tanulmányai elvégzése idejére tervezett csak Budapestre költözni: levelező tagozatra jelentkezett az Óbudai Egyetemre. Az első időben azonban terhet jelentett számára munka mellett megfelelni az egyetemi követelményeknek, ezért úgy döntött, olyan munkát keres, amely kapcsolódik a tanulmányaihoz, bízva abban, hogy ez jobban segíti majd a fejlődését.

Sára (Fotó: Siemens Zrt.)

Az Innovation Touron indult az utazás

A Siemensre a család egyik villamosmérnök tagja hívta fel a figyelmét, aki oktatóként dolgozott a vállalatnál; azt ajánlotta Sárának, hogy látogasson el a vállalat technológiai újításait bemutató éves rendezvényére, a hazai Innovation Tourra, és amennyiben az ott látottak felkeltik az érdeklődését, jelentkezzen gyakornoknak a vállalathoz. A tavaly júliusi esemény éles fordulatot hozott Sára számára:

[kiemelt]„Az előadások teljesen levettek a lábamról, nem volt kérdés, hogy itt szeretnék dolgozni. Különösen jó érzés visszatekinteni az esemény Edge minikiállítására, amit az idei Innovation Touron már én viszek majd.”[/kiemelt]

Közben alig több mint fél év telt el. Sára tavaly augusztusban állt munkába gyakornokként a Siemens Zrt.-nél a műszaki támogatás területen. Mivel elsősorban az informatika iránt érdeklődik (műszer-automatika szakirányon tanul, és korábban már szerzett egy szoftverfejlesztői OKJ képesítést), adta magát a lehetőség, hogy az Industrial Edge fejlesztésébe kapcsolódjon be. Az idei rendezvényen bemutatni szánt folyamatok demója már részben elkészült.

A negyedik ipari forradalom már velünk él – ugye nem marad le?

Új lehetőségek

Sárának még egy éve van hátra az egyetemen. Most úgy érzi, jóval könnyebb munka mellett tanulnia, mint ha nappali tagozatra járna; számos olyan tantárgy van, amire szinte nem is kell készülnie, mert lényegében a gyakorlatban alkalmazza azt a tudást, amit számon kérnek a vizsgák során. Ha pedig kérdése lenne, kollégáihoz nyugodtan fordulhat segítségért.

Olyan lehetőségek is elérhetővé váltak a számára, amelyekre korábban gondolni sem mert: kapott például egy robotot, és azon gyakorolhatott. A robot főszereplője egyetemi projektmunkáinak is, sőt ezt szeretné szakdolgozatához továbbfejleszteni, amelyben egy egyszerűsített ipari folyamat levezérlésének megoldásait tervezi bemutatni.

Támogató környezet

Talán meglepő, de mégsem a rendelkezésére álló eszközökről beszél a legnagyobb lelkesedéssel Sára, hanem a csapatról, amelyben dolgozhat. Rendkívül családias a hangulat, ahol figyelmet és támogatást kap.

A tanulást, a munkát és a magánéletet összeegyeztetni persze így sem könnyű. A vizsgaidőszakok továbbra is megterhelőek, de jóval könnyebben veszi már az akadályokat, így azt tervezi, hogy ismét táncolni kezd. Korábban Pakson szinte minden nap volt edzése, erre biztosan nem lesz ideje, versenyezni már nem fog, de hobbiszinten folytatná.

A Siemensnél pályakezdőként is lehet többéves szakmai gyakorlatod

Egyenes karrierút

Ami a későbbi terveket illeti, Sára a BSC diploma megszerzését követően mesterszakon szeretné folytatni a tanulmányait. A Siemensnél képzeli el a jövőjét, az informatikai vonalon maradna, egyre több programnyelvet ismerne meg.

A Siemens Zrt. a villamos- és gépészmérnökök számára szerinte ideális hely, akár már a tanulmányok idején is. Vannak nappali tagozaton, mesterképzésre járó kollégái is, csak ők nem heti 5, hanem 3 napot dolgoznak egy héten.

A gyakornokok eligazodását, fejlődését mentorok segítik, de – ahogy a saját példája is mutatja – a cég munkakultúrája, a kollégák hozzáállása önmagában is támogató. A vállalatcsoport széles körű tevékenysége pedig lehetőséget teremt arra, hogy a jelentkezők az érdeklődésüknek megfelelő területet találjanak maguknak.

Nőként, műszaki területen

Sárának is gyakran felteszik a kérdést, hogy miért választott nőként műszaki pályát. A válasz számára egyszerű: generációjából adódóan kütyükkel nőtt fel, szerinte természetes, hogy érdeklődik a technológiai újítások iránt. Ráadásul reál beállítottságú, a mérnöki pálya mellett egyetlen másik alternatíva merült fel korábban: az, hogy matematika–fizika tanár lenne. Gyorsan elvetette azonban ezt a lehetőséget, elsősorban azért, mert a pedagógusi pályához valószínűsíthetően nem elég türelmes, de szerepet játszottak a döntésében a mérnöki pályán elérhető kedvezőbb karrierlehetőségek is.

Nem bánta meg a döntést, sőt! „Kevesen vagyunk ezen a pályán az egyetemen is, és a kollégáim többsége is férfi. Hátrányát azonban annak, hogy ehhez a kisebbséghez tartozom, eddig még soha nem tapasztaltam.”

Sára karriersztoriját az UNI in&out 2024 Nyár kiadványunkban is megtalálod.

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, 50%-kal olcsóbban vásárolhatod meg magazinunkat!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/

Amit tudnod kell, ha repülőmérnöki szakra mennél

Hivatásos pilóta végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

A hivatásos pilóták jól ismerik a légiközlekedést, alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél repülőmérnöki tevékenységek ellátására, illetve a légiüzemeltetéssel (air operation), a földi kiszolgálással (ground handling) és a szállítási feladatok szervezésével, megoldásával kapcsolatos, valamint a vonatkozó minőségbiztosítási teendők végzésére. Repülőmérnöki végzettséggel a légitársaságoknál vállalhatsz munkát. Elsősorban olyan munkakörökben, mint például pilóta, biztonságtechnikai hibaelhárító, kapitány, járatelőkészítő, légforgalmi berendezés üzemeltető, szerkezetjavító, kabinbelső-javító, repülőgép-szerelő.

Hírességek

Ismert német pilóta Mathias Rust, aki egy magánakciójával írt történelmet. Az akkor 19 éves amatőr pilóta 1987. május 28-án Helsinkiből indult el, és a moszkvai Vörös tér közelében szállt le, az életét kockáztatva ezzel, hiszen a szovjet légvédelmi erők figyelmeztetés nélkül lőhették volna le. A német diák ezzel gyakorlatilag a szovjet katonai vezetést buktatta meg.

Megosztó, ugyanakkor a nézők véleményei alapján magas pontszámmal jutalmazott a Kényszerleszállás (Flight) című, 2012-es alkotás Denzel Washington főszereplésével. A film egy hős pilótáról szól, aki olyan hajmeresztő kényszerleszállást hajt végre, amelynek eredményeképpen az összes utas megmenekül. A kivizsgálás során azonban egyre több olyan részletre derül fény, ami alapjában véve változtathatja meg a repülőn történteket.

Milyen szakképzettséget ad a repülőmérnöki szak?

Hivatásos pilóta

Jelenleg az országban az alábbi intézményekben érhető el ez a képzés:

Angolul jelenleg a DE és az NYE képzésein választhatod ezt a szakot Professional Pilot néven.

Ezekből a tantárgyakból jó, ha erős vagy, ha ezt a szakot nézted ki magadnak:

Felvételi követelmény:

- - angol nyelvből államilag elismert, középfokú (B2), komplex típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél.
  - egészségügyi alkalmassági vizsgálat: a 1178/2011 (2011.11.03.) EU rendelet a MED alfejezet szerinti 1. osztályú orvosi minősítés

Kötelező érettségi követelmények:

- - matematika (közép v. emelt szintű érettségi)

És még ezek közül egy érettségi választása:

- biológia, fizika, informatika, kémia (közép vagy emelt szintű érettségi)
Akad olyan intézmény, ahol a vizsgák közül legalább egyet emelt szinten kell teljesíteni. További követelmények jelentkezésnél, ha:

a Milton Friedman Egyetemre
a Nyíregyházi Egyetemre jelentkezel.

Milyen előképzettség segít a bejutásban?

Célszerű a gimnáziumi évek második felében valamelyik reál tárgyból fakultációt választanod, mert van olyan intézmény, ahol legalább egy érettségi tárgyból kötelező lesz emelt szintű érettségit tenned. A matematika mindegyik intézményben kötelező felvételi tárgy.

2024-től a többletpontokat felváltják az intézményi pontok, vagyis 100 pont esetében az egyetemek maguk dönthetik el, mire adnak plusz pontokat a diákoknak.

Képzési terület:

Műszaki képzési terület

A hivatásos pilóták jól ismerik a légiközlekedést, alkalmasak a repülőgépeket üzemeltető vállalkozásoknál, szervezeteknél repülőmérnöki tevékenységek ellátására. (Fotó: 123RF)

Mennyi időbe telik a képzés?

7 félév

Milyen specializációi vannak, és azoknak milyen szakterületei?

Intézményenként változhat, hogy milyen specializációra van lehetőséged ezen a szakon, illetve, hogy hány fős alaplétszámmal indítanak el egy szakirányt. A Nyíregyházi Egyetemen például, amennyiben nincs meg az alaplétszám, úgy a hallgatók választásai alapján indítanak specializációt.

A specializációkról bővebben az adott egyetem honlapján is érdemes bővebben tájékozódni.

Milyen tudományágakra és szakterületekre épül a képzés?

természettudományos ismeretek (matematika, mechanika, fizika, hő- és áramlástan, műszaki kémia, elektrotechnika)
gazdasági és humán ismeretek (munkavédelem, kommunikáció, minőségbiztosítás, közgazdaságtan, uniós ismeretek, gazdaságtan, gazdasági jog, menedzsment)
repülőmérnöki szakmai ismeretek (informatika, műszaki ábrázolás, anyagismeret és gyártástechnológia, gépelemek, elektronika és digitális technika alapjai, repüléselmélet, légijog, emberi teljesítőképesség és korlátai, repülőgép műszerek és elektromos berendezések, repülőgép-sárkányszerkezet és rendszerek, repülőgép hajtóművek)
specializációk függvényében olyan további szakmai ismeretek mint:
- repülésmeteorológia,
- repülési navigáció,
- repülési gyakorlat,
- tömeg– és súlypontszámítás,
- teljesítményismeretek,
- repüléstervezés és –ellenőrzés,
- légijárművek üzemeltetési eljárásai,
- látás utáni repülés szabályai (Visual Flight Rules, VFR)
- műszeres repülés szabályai (Instrument Flight Rules, IFR),
- rádióforgalmazás,
- repülőszemélyzeti együttműködés szakterületei

Milyen gyakorlati követelményei vannak a szaknak?

A szakmai gyakorlat a repülési gyakorlat, amely a szorgalmi időszakban napi repülések, továbbá a nyári nyolc hetes repülési gyakorlatok formájában valósul meg. A szakmai gyakorlat az intézménnyel szerződésben álló és a kijelölt közlekedési hatóság által jóváhagyott és felügyelt külső szakmai gyakorlóhelyen, erre alkalmas szervezetnél (Approved Training Organization, ATO) teljesíthető.

Mit tud egy repülőmérnöki szakon végzett hallgató?

Ismeri és készség szinten használja a repülőgép-vezető képzés feltételeiről szóló EU rendelet szerinti speciális angol nyelvet.
Átlátja a szakterületéhez kötődő legfontosabb összefüggéseket, elméleteket és az ezeket felépítő fogalomrendszert.
Tudja szakterülete fő elméleteinek ismeretszerzési és problémamegoldási módszereit.
Jól ismeri a légi járművekkel és vonatkozó tevékenységekkel kapcsolatos tűz- és baleseti veszélyeket és azok megelőzésének, elhárításának lehetőségeit.
Tisztában van a repülés nemzetközi és hazai szervezeteivel, az általuk kiadott előírásokkal (ICAO Annex-ek, az Európai Unió rendeletei, EASA előírások, nemzeti előírások).
Birtokában a repülésbiztonságot befolyásoló tényezőknek, a Repülésbiztonsági Rendszer (Safety Management System, SMS) alapjainak.
Gyakorlatban tudja és alkalmazza a navigációs és teljesítményszámításhoz szükséges elméleti alapokat.
Rendelkezik a meteorológia alapfogalmaival, jelenségeivel, ezek repülésre gyakorolt hatásaival, továbbá ismeri a repülésre veszélyes légköri folyamatokat
Alaposan ismeri a repülési szabályokat és eljárásokat, az eljárások kidolgozásának alapjait.
A látás utáni és műszeres navigációs eljárásokat jól ismeri.
Magas szinten alkalmazni tudja a rádióforgalmazás szabályait angolul.
Módszerekkel kapcsolatos magas szintű kompetenciái vannak [analitikus gondolkodás, önkontroll (önellenőrző képesség), problémamegoldás, hibaelhárítás, helyzetfelismerés, rendszerekben való gondolkodás, lényegfelismerés (lényeglátás), döntésképesség, szervezőkészség], amelyek képessé teszik polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítására.

Repülőmérnöki végzettséggel elsősorban légitársaságoknál vállalhatsz munkát. (Fotó: 123RF)

Mivel foglalkozik egy hivatásos pilóta?

Polgári célú légiközlekedésben részt vevő repülőgép irányítását végzi, személyes kompetenciái (felelősségtudat, precizitás, állóképesség, stressztűrő képesség, térérzékelő képesség, mozgáskoordináció, kézügyesség, pszichomotoros funkciók, beszédkészség, figyelemmegosztás, határozottság) és társas kompetenciái (kapcsolatteremtő készség, irányítási készség, konfliktusmegoldó készség, csapatmunka és együttműködés) révén.
További képzés nélkül sikeresen teljesíti az ATP(A) integrált képzés elméleti és gyakorlati hatósági vizsgáit.
Rutin szakmai problémákat azonosít, feltárja azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hátterét és (standard műveletek gyakorlati alkalmazásával) megoldja őket.
Angol nyelvű szakirodalmat, dokumentációt készség szinten használ.
Repülőgépek üzemeltetését kiszolgáló és irányító mérnöki feladatokat lát el.
Többpilótás repülőgépen a típusképzés után elsőtiszti feladatokat lát el.
Műszeres jogosítású kereskedelmi pilóta (Commercial Pilot Licence/Instrument Rating, CPL/IR) jogosításnak megfelelő – repülési szabályok és hatósági előírások szerinti – repüléseket hajt végre
Megtervezi, majd a szükséges navigációs és teljesítményszámítást végzi el a repülésekhez
Repülési terveket készít.
Üzemelteti a repülőgép sárkány berendezéseit és rendszereit, a repülőgép-hajtóművét és rendszereit, a fedélzeti műszereket és műszerrendszereket a Légiüzemeltetési Utasításban leírtak szerint, és felismeri az esetlegesen bekövetkező meghibásodásokat, szakszerűen kezelni tudja.
Fedélzeti rádió- és rádiónavigációs berendezéseket állít be és használ szakszerűen.
Földrajzi ismeretei, térképhasználati jártassága, vizuális tereptárgy-felismerő képessége és gyakorlata alapján a Látás utáni Meteorológiai Körülmények (Visual Meteorological Condition, VMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – látás után navigál.
Műszeres Meteorológiai Körülmények (Instrument Meteorological Condition, IMC) esetén – egyéni korlátozásait figyelembe véve – rádiónavigációs ismereteit és gyakorlatát felhasználva, a fedélzeti műszerek alapján navigál.
Meteorológiai helyzeteket elemez, értékel, ezek alapján szükséges intézkedéseket végez.
Meteorológiai táviratokat és jelentéseket értelmez, amelyeket figyelembe vesz a repülések megtervezésekor és végrehajtásakor.
Képes továbbképzés, megfelelő gyakorlat megszerzése után szakági vezetői pozíciók betöltésére (légiüzemeltetésért, földi kiszolgálásért, repülésbiztonságért, megfelelősségért felelős vezető).

Hol tanulhatsz tovább, ha itt végzel?

Hivatásos pilótaként repülési szakmérnök szakirányú továbbképzésen tudsz részt venni, vagy a megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Ez esetben kreditbeszámításra is van lehetőséged. Így olyan mesterszakok is szóba jöhetnek, mint anyagmérnöki, egészségügyi mérnöki, kohómérnöki, műszaki menedzser, sportmérnöki, űrmérnöki, villamosmérnöki mesterszakok.

A gazdaságtudományokkal kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

További részleteket a szakról a felvi.hu oldalán olvashattok.

Amit tudnod kell, ha építőmérnöki szakra mennél

Az építőmérnöki végzettséggel hol helyezkedhetsz el?

Építőmérnökként főleg építő vagy építész irodákban, építkezésekkel foglalkozó cégeknél tudsz elhelyezkedni, de akár magánvállalkozásba is kezdhetsz.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus, műszaki rajzoló, szerkesztő, mérnök vagy építőipari szakmai irányító, felügyelő.

A leggyakrabban betöltött munkakörök, amelyeket elláthatsz építőmérnöki képesítéssel: építőmérnök, építőipari egység vezetője, építő- és építésztechnikus (Fotó: 123rf)

Továbbá olyan munkaköröket is betölthetsz, mint építésvezető, munkahelyi mérnök, tervezőmérnök, műszaki előkészítő, statikus tervező, művezető, műszaki asszisztens, vezető, építéshatósági ügyintéző. A listát hosszan lehetne folytatni, hiszen nagyon sokrétű álláslehetőségeket kínál a műszaki terület.

Híres építőmérnökök

John Smeaton (1724–1792) brit építőmérnök volt, hidak, csatornák, kikötők és világítótornyok tervezéséért volt felelős. Smeaton volt az első önjelölt „építőmérnök”, és gyakran az „építőmérnökök atyjának” tartják. Továbbá gépészmérnök és kiváló fizikus is volt egyben.

A Széchenyi lánchíd budai hídfője és a Váralagút a Clark Ádám téren (Fotó: 123rf)

Clark Ádám, azaz Adam Clark (1811–1866) skót mérnök volt, a budapesti Széchenyi lánchíd építésének vezetője és a budai Váralagút tervezője. 1834-ben Adam Clark a Hunter & English gépgyárában gépépítő mérnökként dolgozott. Itt ismerkedett meg Széchenyi Istvánnal, aki akkor Londonban a Duna szabályozásához szükséges gépeket rendelte meg. Széchenyi Clarkra bízta ezeknek a gépeknek a felállítását és a gépmunka vezetését. 1835-ben a budapesti lánchíd építéséhez művezető mérnöknek nevezték ki, egyúttal ő lett a híd tervezésével és a hídépítés fő vezetésével megbízott William Tierney Clark hidrotechnikus helyettese. Továbbá részt vett az első köztéri szökőkút, az első pesti sétatér építésében is. Megtervezte az első budai vízvezetéket, amelyet azonban pár év múlva le kellett bontani. Utolsó nagy műve a budai Váralagút volt, melynek végleges kivitelezési terveit 1851-ben készítette el, William Tierney Clark budapesti irodájának korábbi tervei alapján. Amikor a terveket elfogadták, az alagútépítő társaság bizottsága őt bízta meg a mű építésének vezetésével és kinevezte főmérnöknek is.

Milyen szakképzettséget ad az építőmérnöki szak?

Építőmérnök.