Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Hivatal – Diplomátszerzek

79 milliárd forint friss kutatói, innovációs pályázatokra

Magyarország új innovációs stratégiája a Neumann János Program. Ennek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Ez hangzott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs bevezetőjében, a program nyilvános bemutatásakor.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) június 22-i tájékoztatóján az államtitkár hozzátette: a kormány a Neumann János Program révén célul tűzte, hogy hazánk 2030-ra az EU-ban a mostani 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön az innováció terén. Globális szinten pedig a jelenlegi 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.

Heteken belül jönnek az új innovációs pályázatok

Az NKFIH elnöke, Kiss Ádám, a bejelentés kapcsán arról beszélt, hogy e program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg, várhatóan július végén, de legkésőbb augusztus elején innovatív, illetve kutatási projektek számára.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium illetékes vezetői szerint az ország úgynevezett jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalzálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás segítése. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre – árulta el a bejelentés során Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Új elvárások a kutatói támogatási rendszerben

Az eredményességet segíti az, hogy az NJP pályázatokban elvárás lesz az árbevétel termelés, valamint a kifejlesztett innovációkra kért tényleges szabadalmi bejelentés. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázatok úgymond feszesebbé teszik. Lényeges lesz továbbá a projektek folyamatos szakmai támogatása, ami főként az újonnan létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) feladata lesz.

A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, valamint a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárd forintos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A kutatás és az innovációk legtöbbször elválaszthatatlanok egymásfól – fotó: Unsplash.com

 

*

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken. E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

 

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

Több mint 300 diák startup képzésben a Corvinuson

Mi a HSUP célja?

A HSUP Magyarország első egyetemi szintű, gyakorlatorientált startup képzése, amelynek célja, hogy a jövő generációi már az egyetem falai között megismerkedhessenek a vállalkozás világával, és elsajátíthassák a megoldásközpontú, innovatív gondolkodásmód alapjait. 

A két féléves program arra is felhívja a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok figyelmét, hogy az innovatív ötletek vállalkozássá fejlesztése olyan karrierlehetőség, amelyre sokan talán nem is gondolnak még ebben az életkorban.

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem / Facebook

 

Ki valósíthatja meg az ötletét?

Ebben a tanévben 321-en jelentkeztek a képzésbe, amely jóval magasabb az előző év jelentkezési számánál. A 2021/2022-es tanév félévében a HSUP tárgyat 95 hallgató vette fel alap- és mesterszakon. 

A második félévbe való bekerülés nem automatikus; aki a második félévben is felveheti a tárgyat, ösztöndíjat kap és ötletét is megvalósíthatja. A Corvinusos hallgatók tavaly 6 ötletet dolgoztak ki, sőt más egyetemek csapataihoz is csatlakoztak, így a 95-ből 54 ösztöndíjas hallgató vett aktívan részt a mentorálásban és fejlesztési munkákban. A projektötletek között volt profitorientált prototípus irányú fejlesztés, csakúgy, mint fenntarthatóságot és ökológiai lábnyomot csökkentő, szolgáltatást támogató ötlet is.

 

Mit nyerhetnek a résztvevő hallgatók?

A tárgy növekvő népszerűségének oka lehet, hogy a képzésben a hallgatók megmutathatják kreatív oldalukat, lehetőségük nyílik ötleteik megvalósítására, részt vehetnek a vállalkozói ökoszisztémában és tudatosan megalapozhatják kapcsolatrendszerüket, mindezek mellett már fiatalon találkozhatnak a vállalkozóvá válás lehetőségével és kihívásaival. 

Az NKFIH kezdeményezésére elindított hiánypótló képzés az ágazati szakértők szerint is hosszabb távon mindenképpen pozitív hatással lehet a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésére.