A nemzetközi siker alapjait első körben azzal teremtik meg, hogy meghatározó eleme, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) 2023. szeptember 1-jétől Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját – derül ki Hankó Balázsnak, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárának minapi közösségi média posztjából.

Az átnevezés célja, hogy mind a hazai, mind a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat. A Magyar Kutatási Hálózat, angolul Hungarian Research Network név támogatja a magyar kutatási eredmények hatékony kommunikációját, és ezáltal hozzájárul a kutatási hálózat és egyben Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.

Mint emlékezetes, a minap, 2023. június 13-án megszavazta a parlament Magyarország új innovációs stratégiáját. Ez a Neumann János Program (NJP), melynek fókuszában az egyetemek valamint a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium stratégiai intézkedés-csomagjának fókuszában tehát a tudásalapú gazdaság megerősítése áll a meglévő intézmények fejlesztésén, valamint új programok megvalósításán keresztül. Az elmúlt években megújult és megerősödött a magyar felsőoktatási, a kutatási és innovációs élet és mindezt jelentős forrásbővülés követte.
A Neumann János Program kilenc pontban határozza meg azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a hazai gazdaság erősödéséhez, és lehetővé teszik a tudásalapú, magas hozzáadott értéket termelő gazdaság innovációs pilléreinek kialakítását.

[kiemelt]„A program 9 fő intézkedése keretében nemzetközi pályára állítjuk a magyar kutatásokat és piacra segítjük az innovációs ötleteket. Az egészséges élet, a zöld átállás, a digitális átállás és a biztonság köré fókuszáljuk innovációs befektetéseinket. Emellett kiszámítható életpályát biztosítunk a magyar kutatók számára, kedvezményt adunk a hazai vállalkozások és feltalálók számára a szabadalmi eljárásokban, és ösztönözzük az innovációs tevékenységeket a tudományos előmenetelben is. Segítjük továbbá a kutatási eredmények hasznosítására létrejött vállalkozások forrásbevonását. Az egyetemek és a gazdaság együttműködésének tereként létrehozzuk a Tudományos és Innovációs Parkokat és kiterjesztjük az innováció támogatását az egész Kárpát-medencére”– hangsúlyozta parlamenti zárszavában Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára. Hozzátette: a Neumann János Program elfogadása szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen ma ünnepeljük a Magyar Feltalálók Napját. 2009 óta ezen a napon tisztelgünk a legnagyobb magyar feltalálók előtt. A stratégia célja, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, azt a támogató környezetet, ahonnan elindulhatnak korunk Neumann Jánosai.[/kiemelt]

Mi változik szeptembertől a Neumann János Program révén?

A törvénycsomag részeként az ELKH kezdeményezésére a kutatóintézet-hálózat 2023. szeptember 1-jétől tehát Magyar Kutatási Hálózat néven folytatja munkáját. Az átnevezés célja, hogy úgy a hazai, mint a nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs ökoszisztéma tagjai körében a név alapján könnyen és egyértelműen beazonosítható legyen a független magyarországi kutatási hálózat, hozzájárulva ezzel Magyarország ismertségének és elismertségének növeléséhez a nemzetközi színtéren.

A tudomány- és innovációpolitika missziója, hogy az innovatív technológiai és társadalompolitikai megoldásokkal megkönnyítsük az életet a magyar emberek számára és magas hozzáadott értékű munkahelyeket hozzunk létre. Az innovációban történő előrelépés képes hozzájárulni a hazai hozzáadott érték növeléséhez, amely kiemelt gazdaságpolitikai cél.

A kormány a Neumann János Program révén célul tűzte ki, hogy Magyarország 2030-ra az unióban a jelenlegi 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön, világ szinten pedig a mostani 34. helyről a legjobb 25 innovátor országa közé tartozzon.