Videó: Digitális fejlődés, generációs motiváció – Lengyel László, NKFIH

Lengyel László, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese mesél a videóban arról, hogy amikor ő tervezte a jövőjét, karrierjét, akkor még messze nem tartott ezen a szinten a digitális kultúra, az innováció, a technológia. Most egy hallgatónak, egy intézménynek, de az egész országnak is olyan lehetőségei vannak ezeken a területeken, hogy könnyen lehet hatalmas sikereket elérni. Csak egy jó ötlet, motiváció és nyitottság kell!

🎦 videó: Lapat Dániel

UNIside – Felsőoktatási magazin, hogy minden a helyére kerüljön.
🎓 diploma
💹 karrier
🥼 tudomány
🌎 fenntarthatóság
🥇 sikerek
💲 pénzügyek
🎸 fesztivál

💻 uniside.hu
⌨ facebook.com/uniside.hu
📸 instagram.com/uniside.hu

Kutatás-fejlesztés: 35 milliárd forintos új pályázat egyetemeknek is

A pályázat fő fókusza három nagy témakör köré épül. Ezek az egészséges élet, a digitalizáció és a gazdaság zöldátállása. Napokon belül megkezdődik a pályázás, 400–800 millió forint igényelhető az alapesetben két év fenntartású innovációs projektekre. Szeptember 28-tól lehet beadni a projekteket szakmai véleményezésre.

Három fő fokuszterület van a friss pályázat keretében

Ahogyan a szeptember 21-én tartott sajtótájékoztatón kiderült: augusztus végén zárult le a társadalmi egyeztetése a Fókuszterületi innovációs projektek támogatása című (2023-1.1.1-PIACI_FÓKUSZ) pályázatnak, a beérkezett javaslatok alapján módosított pályázati felhívás az NKFIH honlapján jelent meg.

A pályázat három fő területre koncentrál: az egészséges élet, a digitalizáció és a zöldátállás, fenntarthatóság kérdéskörére. A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs ezen a sajtótájékoztatón megismételte: a kormány célul tűzte ki azt, hogy Magyarország 2030-ra a világ legjobb 25, Európa legjobb 10 innovátor országa közé kerüljön. (Ennek kapcsán fogadta el nyáron a parlament a Neumann János Programot.)

Közel 80 milliárd forint van idén kutatói és innovációs támogatásokra

A 2023-as évben közel 80 milliárd forint kutatói és innovációs támogatás van a Neumann János Program intézkedéscsomagjának megvalósítására. Ennek keretében írták ki az említett Fókuszterületi innovációs projektek támogatása elnevezésű pályázatot.

Ez elsősorban kkv-k (kis- és középvállalkozások), továbbá a velük együttműködő egyetemek, kutatóintézetek számára elérhető. Mint említettük, fő témái a gazdaság digitális átállása, az egészségipar és a zöldátállás – ezeken a területeken várják az innovatív megoldásokat, fejlesztési pályázatokat – jelentette be Hankó Balázs államtitkár (képünkön).

Hankó Balázs – (Fotó: semmelweis.hu)

Hankó hozzátette: Magyarország a friss nyári adatok alapján kategóriát lépett: feltörekvő innovátor országból európai innovátor ország lett, ami azt jelenti, hogy a hazai innovációs ökoszisztéma teljesítménye elérte az európai átlagot. A szakpolitikus a célok közé sorolta a kutatók-fejlesztők számának növelését, hogy Magyarországon 2030-ra egymillió lakosra vetítve a mai 6000-ről 9000-re emelkedjen a kutató-fejlesztők száma. Fontos továbbá a szabadalmak és az innovációs tevékenységet (is) végző kkv-k számának megduplázása, mert ez képes nagyobb lépésekkel előre vinni a magyar gazdaságot.

További részletek a friss pályázat kapcsán a makronom.eu oldalon olvashatók el.

egyetemi kutatás pályázat 2023- fotó:pixabay

Friss egyetemi kutatás-fejlesztési pályázatok az NKFI Hivataltól – – 35 mrd Ft keretösszeggel fotó:pixabay.com

Mesterséges intelligencia – hazai eredményeink – egy igen érdekes konferencián jártunk

Innovátorok Napja címmel tartott közös konferenciát 2023. szeptember 14-éna magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. A program fókuszában a mesterséges intelligencia (MI) trendjei álltak, különös tekintettel annak magyarországi vonatkozásaira. Egy kutatás is készült a magyarok és az MI viszonyáról, és számos hazai fejlesztés is bemutatkozott.

Kisebb környezetszennyezést, hatékonyabb energiafelhasználást és kényelmesebb mindennapokat várnak a magyarok a mesterséges intelligenciától – derült ki abból a friss kutatásból, ami arra kérdezett rá, hogyan látják a magyarok a technológia rohamos fejlődését és a mesterséges intelligencia szerepét?

[kiemelt]A magyarországi Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. közös kutatásának friss eredményeit a Bosch×Richter Innovátorok Napja konferencián mutatták be.[/kiemelt]

Egyetemek és vállalatok összekapcsolódása

A magyar innovációs politikában az egyetemek és a vállalkozások összekapcsolása lehet a magyar gazdaság sikerének igazi záloga – emelte ki Kiss Ádám, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke nyitóbeszédében. Az elnök hozzátette: a mesterséges intelligencia (MI) a gőzgéphez, a belső égésű motorokhoz és az internethez hasonló horderejű innováció. Viszont miközben a gőzgép vagy a robbanómotorok gazdaságátalakító hatásai anno több évtized alatt épültek be a gazdaságba, addig az MI-t villámgyors, robbanásszerű terjedés és fejlődés jellemzi.

A nagy példaképek, a nagy alapító „atyák” kapcsolata

Szászi István, aki a Bosch csoport vezetője Magyarországon és az Adria régióban, történelmi párhuzamot vont a 19. században tizenegy év eltéréssel egy napon született Robert Bosch és Richter Gedeon között. Mint mondta: ezek a nagyszerű innovátorok mindketten felhasználták az adott korszak fejlesztéseit.

A Bosch vezetője az 1902-ben szabadalmaztatott Bosch nagyfeszültségű mágneses gyújtórendszert, illetve 1926-ban és 1927-ben a Bosch által kifejlesztett ablaktörlőt és irányjelzőt, azaz indexet hozta – egyebek mellett – példaként. Később Bosch-fejlesztésként pedig a blokkolásgátló (1969) és a XX. század vége felé, 1995-ben az elektronikus menetstabilizátor (ESC) jött létre. Szászi István pedig kiemelte: a mesterséges intelligencia révén a napjainkban érkező önvezetési funkciók újabb, a fentiekhez hasonló szintű ugrást jelentenek a közlekedésbiztonságban.

Mi a mesterséges intelligencia szerepe ma?

Másképpen, de a Richter fejlesztései is emberéleteket mentettek, egészséget hoztak, már a 20. század elejétől. Bogsch Erik, a Richter igazgatóságának elnöke elmondta: az első világháborúban a Hyperol fertőtlenítő mentette meg sok ezer katona életét, egészségét, a több mint száz éve kifejlesztett Kalmopyrin pedig élvonalbeli fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő volt már anno is. Később a Richer újabb slágerterméke lett a Cavinton értágító, ami a keringési zavarok kezelésében segít. Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója pedig a friss innovációk kapcsán kiemelte, hogy a magyar vállalat 2022-ben 75,1 milliárd forintot költött, idén pedig várhatóan több mint 80 milliárd forintot költ majd innovációra. 1200 kutató-fejlesztő munkatársuk – egyebek mellett – nőgyógyászati betegségek vagy neuropszichiátriai kórok kapcsán is fejleszt modern készítményeket. E munkát azonban egészen újfajta módon segítheti a mesterséges intelligencia.

Orbán Gábor szerint ugyanakkor az innováció nem elsődlegesen a vállalatok versenyképességéről szól, hanem az emberi élet jobbításáról. Kiemelte a Cariprazin gyógyszermolekulát, amit itt Budapesten fejlesztettek, és ami ma az Amerikai Egyesült Államok piacán az egyik legnépszerűbb antipszichotikum.

A Bosch az elmúlt öt esztendőben több mint ezer szabadalmi kérelmet nyújtott be csak az MI területén. A vállalatnál az MI-szakemberek ma hatvannál is több MI-felhasználáson dolgoznak, például a ChatGPT-hez hasonló, generatív mesterségesintelligencia-platform egy Boschon belüli változatán. A német óriásnál kidolgoztak egy „házon belüli” MI etikai kódexet, amely a Bosch termékeiben történő MI-felhasználást szabályozó elv.

Ezek a magyar vélemények a mesterséges intelligencia kapcsán

A magyar lakosság többsége erősen bízik a technológiai újdonságokban, ugyanakkor egyelőre bizonytalan a mesterséges intelligencia (MI) hasznosságában, alkalmazásának jelenlegi helyzetéről pedig még kevéssé tájékozott – ez derül ki a Richter és a Bosch csoport közös felméréséből.

Az MI alkalmazása a többség szerint elsősorban az internetes keresőmotorok, az önvezető járművek és a gyárak működésének optimalizálása területén folyik, és kevésbé ismert, hogy a mesterséges intelligencia már jelen van az orvosi berendezések tervezésében, a biztonsági megoldásokban, a gyógyszerek, oltások fejlesztésében és az energiaellátás szabályozásában, illetve a különféle képfelismerő technológiákban. A Richter Gedeon Nyrt. és a magyarországi Bosch csoport megbízásából idén augusztusban az NRC végzett reprezentatív felmérést arról, hogyan látják a magyarok a rohamos technológiai fejlődést és a mesterséges intelligencia szerepét. Az online kutatásba a 18 és 65 év közötti magyar lakosok közül 1000 embert vontak be.

Bosch és Richter közös kutatás – fotó: boschmediaservice.hu

E felmérés szerint a válaszadók 73 százaléka a mindennapokban általános információkeresésre használja vagy használná a mesterséges intelligenciát, amit a megkérdezettek 66 százaléka viszont a betegségek diagnosztizálásába vonna be. A válaszadók 46 százaléka azt reméli, hogy a mesterséges intelligencia hozzájárul majd a még gyógyíthatatlan betegségek terápiájának kifejlesztéséhez. A fő célok között szerepel az orvosi diagnózisok pontosabbá tétele és a gyógyító munka megkönnyítése is. A megkérdezettek 37 százaléka a környezetvédelemben vár előrelépést, 34 százaléka az emberi munka hatékonyságának javítását várja, 31 százaléka pedig biztonságosabb közlekedést szeretne a mesterséges intelligenciától, pontosabban az önvezető járművek révén.

A cikket bővebben elolvashatja az alábbi linken.

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken. E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

Fantasztikus magyar eredmény a 34. EU Fiatal Tudósok Versenyén

Brüsszelben mérte össze tudását 37 ország legtehetségesebb fiatalja a 34. EU Fiatal Tudósok Versenyén (https://eucys2023.eu/), melyre a Magyarországot képviselő diákokat a Magyar Innovációs Szövetség delegálta.

Az Európa Unió által évente szervezett, legrangosabb tehetség-kutató verseny döntőjét, az EU Fiatal Tudósok Versenyét – melyre a világ 37 országából 65000 fiatal közül kiválasztott középiskolai fiatalok érkeztek – az idén szeptember 12-17. között rendezték meg Brüsszelben. A 14-20 év közötti fiatalok között Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által, a 2022/2023. évben megrendezett 32. Országos Tudományos és Innovációs Olimpia három első díjas pályázatának készítője képviselhette:

[kiemelt]– A Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja, Laskai Szilveszter „Vontatási inverter tervezése SiC félvezetőkkel” c. pályázatával.

– A békásmegyeri Veres Péter Gimnázium tanulója, Vida Ákos „Gaming Accessibility” c. munkájával.

– A tatabányai Bánki Donát Pech Antal Technikum frissen végzett diákjai, Óvári Ákos és Szőnyi Balázs „Thermográfiai alapon működő vezetést támogató rendszer” c. munkájukkal.[/kiemelt]

Laskai Szilveszter, Fiatal Tudósok Versenye, fotó: MISZ

A négy lépcsős ifjú tudósok versenyének első két fordulóját a résztvevő országok bonyolítják, ahonnan a kiválasztott legjobb max. 3 pályamunkáról a brüsszeli nemzetközi bírálóbizottság mond véleményt. Ezt követően a kiválasztottak háromnapos, kiállítással egybekötött prezentáción vesznek részt, ahol a nemzetközi zsűri interjúk során alakítja ki a végleges sorrendet. Idén Brüsszelben lezajlott döntőn, a 34. EU Fiatal Tudósok Versenyén 37 országból, 85 projekt, 140 diák versenyzett egymással.

Az Európa Bajnokság különdíját Laskai Szilveszter nyerte el, melyet a CERN ajánlott fel. A pályázó egy vontatásra optimalizált SiC-MOSFET alapú invertert fejlesztett ki. Az inverter a prezentálhatóság érdekében 230 V-os hálózati feszültségről üzemel. Kiválóan alkalmazható, mint általános célú frekvenciaváltó. Az energiasűrűsége 60%-kal nagyobb, mint egy hasonló teljesítményű kereskedelmi forgalomban kapható frekvenciaváltónak. A SiC inverter – mint energiahatékonyságot növelő innovatív eszköz – egyik lehetséges válasza lehet a gazdasági és ökológiai környezet változásaival kapcsolatos kérdéseknek.

A magyar delegációt Ivánka Gábor, OTIO bírálóbizottsági tag, MAFITUD elnök vezette.

Havi 200 ezer forint támogatás 2000 fiatal kutatónak

Minden eddiginél több, összesen 2249 egyetemista és fiatal oktató nyerte jelentős támogatás lehetőségét a 2023/2024-es tanévre az Új Nemzeti Kiválóság Programból. A program 3,5 milliárd forintos keretösszegére országszerte 25 résztvevő egyetemen lehetett pályázni.

A tavalyi támogatási fordulóról ebben a cikkünkben olvashat:

Több mint kétezren kapnak havi 100-200 ezer forintos ÚNKP-ösztöndíjat

A Kulturális és Innovációs Minisztérium kiemelt támogatás révén segíti a fiatal magyar kutatókat, hiszen a Neumann János Program elsődleges célja a kutatóhelyek, az egyetemek és a gazdaság összekapcsolása, ehhez pedig még több kutató-fejlesztőre van szükség Magyarországon. A hazai alap-, mester- és doktori képzésben részt vevő hallgatók, doktorjelöltek, fiatal oktatók és kutatók idén nyolcadik alkalommal pályázhattak az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) támogatásaira. A májusban megjelent új felhívások iránt most is nagy volt az érdeklődés, a beadási határidőig összesen 4387 pályázat érkezett. Az egyetemek által végzett szakmai értékelést követően a pályázatok mintegy fele kapott kedvező elbírálást és nyert ösztöndíjat. A nyertes pályázók konstrukciótól függően havonta 100-200 ezer forint szabadon felhasználható támogatásban részesülnek, akár 12 hónapon keresztül. Emellett az őket fogadó felsőoktatási intézmények a saját pályázóik által elnyert ösztöndíjjal arányos kutatási-működési támogatást kapnak.

„Az ÚNKP célja a kutatói utánpótlás biztosítása, hogy minél több olyan fiatal válassza a kutatói pályát, aki később világszínvonalú tudományos eredményeivel, új megoldások, eljárások fejlesztésével járul hozzá Magyarország sikereihez” – hangsúlyozta Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár. „A 2016 óta futó programban a mostani döntéssel együtt közel 30 milliárd forintnyi keretből már összesen mintegy 15 ezer hallgató és fiatal kutató kapott támogatást céljai eléréséhez. Az ÚNKP kiváló lehetőség a fiatal tehetségek támogatására, kutatói tevékenységük ösztönzésére” – tette hozzá az államtitkár.

79 milliárd forint friss kutatói, innovációs pályázatokra

Magyarország új innovációs stratégiája a Neumann János Program. Ennek fókuszában az egyetemek, a kutatóintézetek és a gazdaság összekapcsolása áll. Ez hangzott el a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára, Hankó Balázs bevezetőjében, a program nyilvános bemutatásakor.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) június 22-i tájékoztatóján az államtitkár hozzátette: a kormány a Neumann János Program révén célul tűzte, hogy hazánk 2030-ra az EU-ban a mostani 21. helyről a legjobb 10 közé kerüljön az innováció terén. Globális szinten pedig a jelenlegi 34. helyről a legjobb 25 innovátor ország közé kerüljön.

Heteken belül jönnek az új innovációs pályázatok

Az NKFIH elnöke, Kiss Ádám, a bejelentés kapcsán arról beszélt, hogy e program megvalósítását szolgálja a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs (NKFI) Alap 2023. évi Programstratégiája. Ennek részeként idén 79 milliárd forint keretösszegű pályázati forrás nyílik meg, várhatóan július végén, de legkésőbb augusztus elején innovatív, illetve kutatási projektek számára.

A Kulturális és Innovációs Minisztérium illetékes vezetői szerint az ország úgynevezett jövőképességének kulcsa a gazdaság digitalzálása, az egészséges élet erősítése, valamint a zöld átállás segítése. E cél támogatására 35 milliárd forint áll rendelkezésre – árulta el a bejelentés során Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.

Új elvárások a kutatói támogatási rendszerben

Az eredményességet segíti az, hogy az NJP pályázatokban elvárás lesz az árbevétel termelés, valamint a kifejlesztett innovációkra kért tényleges szabadalmi bejelentés. A projektek megvalósítási időszakát az új pályázatok úgymond feszesebbé teszik. Lényeges lesz továbbá a projektek folyamatos szakmai támogatása, ami főként az újonnan létrehozott Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) feladata lesz.

A Magyar Kutatási Hálózat nemzetköziesítését szolgálja az 5 milliárd forintból megvalósuló Élvonal Plusz pályázat, amelynek célja a kiváló magyar és külföldi kutatók Magyarországra vonzása. Folytatódnak a kutatói életpályát segítő programok: a kutatásokat kiválósági alapon támogató OTKA 13,5 milliárd forintos keretösszeggel, valamint a kutatói utánpótlást célzó Új Nemzeti Kiválósági Program 3,5 milliárd forintos és a Kooperatív Doktori Program közel 5,1 milliárd forintos keretösszeggel.

A kutatás és az innovációk legtöbbször elválaszthatatlanok egymásfól – fotó: Unsplash.com

AJÁNLÓ

https://diplomatszerzek.hu/termek/uniside-ipari-digitalizacios-kiadvany/

Idén 13,5 milliárd forintra lehet pályázni az OTKA programban

Az immár 37 éves múltra visszatekintő, egyéni kutatóknak, kutatócsoportoknak szóló OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) pályázat idén is a megszokott kategóriákat követi:

a „Posztdoktori kiválósági program” karrierjük korai szakaszában támogatja a tudományos fokozatukat 5 éven belül megszerzett fiatalokat,
a „Fiatal kutatói kiválósági program” már a saját, önálló kutatási téma elindításához és az önálló kutatócsoport létrehozásához ad segítséget,
a Kutatói témapályázat keretében pedig a tapasztaltabb kutatók és az általuk vezetett kutatócsoportok igényelhetnek támogatást.

Emellett külön alprogram segíti a magyar–szlovén nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatások támogatását.

Az OTKA olyan kutatásokat támogat, amelyek az alábbiakat célozzák:

kimagasló tudományos eredmények elérése,
új módszerek és eljárások kidolgozása,
a természeti és társadalmi jelenségek mélyebb megismerése.

Októberben várható az eredményhirdetés

Az OTKA részletes pályázati kiírása az NKFIH honlapján érhető el.

[kiemelt]Az eredményhirdetés 2023 októberében várható, a nyertes projektek 2024. január 1-jétől indulhatnak[/kiemelt]

– olvasható a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleményében.

Az idei pályázat nyertes projektjei 2024. január 1-jétől indulhatnak (Fotó: 123rf)

„A hazai tudomány fejlődése, a magyar kutatók és kutatási intézmények kiválósága és versenyképessége nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország az évtized végére Európa top 10 innovátora közé kerüljön” – idézi a közlemény az innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt. Hankó Balázs hozzátette: a program követelményei között kiemelt hangsúlyt kap a publikációs teljesítmény, hogy a támogatott projektek eredményei széles körben láthatóvá váljanak.

A tavalyi OTKA felhívásra mintegy 1400 pályázat érkezett, közülük 365 projekt nyert támogatást összesen 13,2 milliárd forint értékben.

Fiatal kutatókat díjaztak

Február végén osztották ki az idei Akadémiai Ifjúsági Díjakat. Idén 25 fiatal kutató részesült az elismerésben. A bölcsészet- és társadalomtudományok, valamint az élettudományok területéről 7-7, a matematikai és természettudományok területéről pedig 11 fiatal kutató nyerte el a díjat.

A Junior Prima díj Magyar Tudomány kategóriájának 2022-es díjait pedig decemberben osztották ki. Tíz fiatal tudóst kapta meg az elismerést. Az egyetemeken, illetve kutatóintézetekben dolgozó fiatalok többsége természettudományokkal foglalkozik.

Még jobb lesz a MATE-ra járni, fejlesztések indulnak a campusokon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) két évvel ezelőtti létrejöttekor az volt a cél, hogy egy helyre koncentrálják az agrár-felsőoktatási intézményekben meglévő tudást és innovációs hátteret. Ezzel segítsék 21. századi színvonalon újjáépíteni a magyar agráriumot és élelmiszeripart. Erről Gyuricza Csaba, az egyetem rektora beszélt a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: 3,352 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból fejlesztések indulnak.

A MATE gödöllői, kaposvári, keszthelyi és szarvasi épületein infrastrukturális és energiahatékonysági fejlesztéseket hajtanak végre 2026-ig. Megújítják a gyakorlati oktatást segítő digitális infrastruktúrát is. Ennek részeként a hibrid oktatáshoz eszközöket is beszereznek – mondta a rektor.

Fejlesztések a legek egyetemén

Gyuricza Csaba megfogalmazása szerint a MATE a legek egyeteme. Közép-Európában a legnagyobb agrárfókuszú egyetem. Itthon a legnagyobb földrajzi kiterjedésű: kutatóbázisokkal együtt több mint ötven helyen van jelen. Az egyetemek között a világon a legnagyobb, 11 ezer hektáros földterülettel rendelkezik.

A keszthelyi Georgikon Campus Európa egyik legrégebbi mezőgazdasági felsőoktatási intézménye, ami 1797-ben kezdte meg működését. (Fotó: MATE/Facebook)

A MATE az elmúlt másfél év alatt több mint 15 milliárd forint értékben fejlesztett, ebből 10 milliárdot tettek ki a gödöllői, sportot is érintő beruházások. Keszthelyen egymilliárd, Kaposváron pedig több százmillió forintot fordítottak oktatási terek, illetve kollégiumok fejlesztésére. Szarvason pedig nemrég adtak át egy 800 millió forintos öntözésfejlesztési, képzési célokat is szolgáló beruházást.

MATE: az innováció is fókuszban

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke arról beszélt, hogy a MATE fontos szerepet játszik a hazai innovációban. 50 milliárd forint fölötti az az összeg, amelyet az egyetem fejlesztésre költött. Ebből csak az NKFIH-val fennálló szerződésállományuk 21 milliárdot tesz ki.

Ebben vannak alapkutatáshoz kapcsolódó programok, intézményi képességfejlesztési projektek, vállalati kapcsolatokat erősítő területi fejlesztési programok és az úgynevezett nemzeti laborokhoz kapcsolódóak is. Az utóbbi a kísérleti megközelítésű kutatásoknak nyit nemzetközi dimenziót. Ez annál is fontosabb, mert a jövőt a kívülről látható erő mutatja meg.

A MATE erős az innovációban is, hiszen több mint ötven támogatott vállalati együttműködési programban vesz részt. Ezek piaci programok, melyek végeredménye konkrét termék.

A MATE diplomás pályakövetési rendszer (DRP) adatai szerint az egyetem aktív hallgatói elsődleges diplomaszerzési okként a szakmai, intellektuális fejlődést, valamint a várható magas jövedelmet jelölték meg. A szak- és intézményválasztási preferenciáiknál viszont a személyes érdeklődés, a jobb karrieresély, valamint a MATE jó híre jelent meg vezető indokként.

Ezzel az új nemzetközi innovációs rendezvénnyel erősítenek az egyetemek

Az együttműködési megállapodást a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Takáts Előd rektor, a Pannon Egyetem részéről Gelencsér András rektor, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal részéről Birkner Zoltán elnök írta alá október 18-án a Corvinuson (lásd nyitóképünkön).

„Az összefogás kitűnő példája annak, hogy hatékonyan kiaknázzuk a magyar innovációs tudományos műhelyekben meglévő szinergialehetőségeket, és eredményeinket megosszuk a nyilvánossággal, a gazdasági élet szereplőivel. A Corvinuson kétféle szakirányú továbbképzés is elérhető a témában – a kutatási és innovációs menedzser, illetve szakközgazdász program –, amelyek fejlesztésébe az együttműködés révén megszerzett tapasztalatokat is beépítjük” – mondta Takáts Előd, a Corvinus rektora.

“Vész- és válságterhes világunkban különösen fontos a különböző szakmai területeken született innovációs eredmények minél gyorsabb és minél szélesebb körű hasznosítása, az egyes szakterületek és a társadalom közötti párbeszéd megteremtése. Az innováció termékeinek hasznosulása előtt tornyosuló legnagyobb akadály

a megszokás és az ismerethiány, aminek leküzdése legalább akkora kihívás, mint maga az innovációs ötlet kidolgozása.

Azt várjuk, hogy együttműködésünk az előbbi folyamat támogatásához nyújt majd nélkülözhetetlen segítséget” – hangsúlyozta Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

Birkner Zoltán, az NKFIH elnöke kiemelte: „A hazai innovációs rendszer megújítása során közös feladatunk a társadalmi szemléletformálás, hogy a megoldásközpontú, újító gondolkodásmód a lehető legszélesebb körben elterjedjen. Jó úton haladunk, a tudástermelő egyetemek és kutatóintézetek, valamint a vállalkozások is egyre tudatosabbak ezen a téren. Nem véletlen az egyetemi szintű innovációs szakemberképzés sikere, hiszen az elmúlt években folyamatosan nő a kereslet az innovációs folyamatokat átlátó és a mindennapi gyakorlat szintjén menedzselni képes szakértők iránt.”

Az aláíró intézmények a megállapodással szellemi, tudományos kapacitásukat egyesítik annak érdekében, hogy a hazai és nemzetközi innovációmenedzsment tudományos eredményeit az érdeklődők és érintettek számára közvetítsék, népszerűsítsék, ismertségét, elismertségét növeljék. Ennek részeként törekednek a diszciplínát érintő szakmai kutatások, programok, kiadványok, a tudományterületet érintő együttműködések létrehozására, a kapcsolódó képzések fejlesztésére.

Az együttműködő szervezetek a hazai és nemzetközi innovációval kapcsolatos tudományos és szakmai eredmények megosztása és közreadása érdekében

megalapítják az Országos Innovációs Konferenciát, azzal a közös határozott szándékkal, hogy azt nemzetközi rendezvénnyé fejlesszék.

A konferencia célja tehát, hogy lehetőséget teremtsen az innovációról való közös és sokszínű gondolkodásra, az innovációval kapcsolatos szakmai ismeretek átadására, így járulva hozzá a sikeresebb, versenyképesebb hazai vállalkozói szektor, és a fejlettebb, prosperálóbb innovációs gazdasági-társadalmi környezet kialakulásához.

A konferenciát Budapesti Corvinus Egyetem és a Pannon Egyetem évente felváltva rendezi meg,

2022 novemberében a Budapesti Corvinus Egyetem lesz a házigazda.

A rendezvény jogelődjét tavaly a Pannon Egyetem szervezte meg.

Cookie	Duration	Description
cookielawinfo-checkbox-advertisement	1 year	Set by the GDPR Cookie Consent plugin, this cookie is used to record the user consent for the cookies in the "Advertisement" category .
cookielawinfo-checkbox-analytics	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics".
cookielawinfo-checkbox-functional	11 months	The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional".
cookielawinfo-checkbox-necessary	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary".
cookielawinfo-checkbox-others	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other.
cookielawinfo-checkbox-performance	11 months	This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance".
CookieLawInfoConsent	1 year	Records the default button state of the corresponding category & the status of CCPA. It works only in coordination with the primary cookie.
viewed_cookie_policy	11 months	The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data.

Cookie	Duration	Description
_ga	1 year 1 month 4 days	The _ga cookie, installed by Google Analytics, calculates visitor, session and campaign data and also keeps track of site usage for the site's analytics report. The cookie stores information anonymously and assigns a randomly generated number to recognize unique visitors.
_ga_*	1 year 1 month 4 days	This cookie is installed by Google Analytics.
_gat_gtag_UA_*	1 minute	Set by Google to distinguish users.
_gid	1 day	Installed by Google Analytics, _gid cookie stores information on how visitors use a website, while also creating an analytics report of the website's performance. Some of the data that are collected include the number of visitors, their source, and the pages they visit anonymously.
CONSENT	2 years	YouTube sets this cookie via embedded youtube-videos and registers anonymous statistical data.

Cookie	Duration	Description
VISITOR_INFO1_LIVE	5 months 27 days	A cookie set by YouTube to measure bandwidth that determines whether the user gets the new or old player interface.
YSC	session	YSC cookie is set by Youtube and is used to track the views of embedded videos on Youtube pages.
yt-remote-connected-devices	never	YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.
yt-remote-device-id	never	YouTube sets this cookie to store the video preferences of the user using embedded YouTube video.

Cookie	Duration	Description
Session	session	No description
UserCode	1 year	No description available.