nők – Diplomátszerzek

Több, mint virág és csoki – Mit ünneplünk valójában nőnapon?

A 21. században a nőnap a tisztelet és megbecsülés kifejezése mellett a nők elleni erőszak és a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni tiltakozás napja is. De honnan ered, milyen hagyományok fűződnek hozzá világszerte, és milyen fontos üzenetet hordoz minden korosztály számára?

Mozgalomból világnap

A nemzetközi nőnap eredete a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Európában és az Egyesült Államokban egyre erőteljesebb nőjogi mozgalmak szerveződtek. A nők választójogáért, jobb munkakörülményekért és tisztességes bérezésért folytatott küzdelmek több országban tüntetésekhez vezettek. Az első nemzeti nőnapot az USA-ban 1909-ben tartották, majd 1910-ben a II. Internacionálé nyolcadik kongresszusán született meg az ötlet egy nemzetközi nőnap bevezetésére, Clara Zetkin német szocialista politikus és nőjogi harcos korábbi, 1889-es beszéde nyomán.

1911-ben már több európai országban – köztük Németországban, Ausztriában és Dániában – is megtartották a nőnapot, akkor még március 19-én. A március 8-i dátum az 1917-es oroszországi női munkástüntetésekhez kötődve vált szimbolikussá. Magyarországon 1948-tól a szovjet mintára vált ez a dátum hivatalos nőnappá, az ENSZ pedig 1975-ben, a Nemzetközi Nőév keretében ismerte el a dátumot hivatalosan nemzetközi nőnapként, ezzel globális szintre emelve az ünnepet.

Ünneplési formák a világ körül

A nőnap jelentése országonként eltérő hangsúlyt kap. Olaszországban hagyomány a mimóza ajándékozása, amely a női szolidaritás szimbóluma. Oroszországban és több kelet-európai országban családi ünnepként is él, ahol a férfiak és gyerekek köszöntik az édesanyákat, nagymamákat. Spanyolországban és Latin-Amerika számos országában inkább társadalmi kérdésekre irányítják a figyelmet, gyakran szerveznek felvonulásokat és figyelemfelhívó kampányokat.

Skandináviában az oktatás és a munkahelyi egyenlőség kerül a középpontba, míg az Egyesült Államokban a teljes márciust a nőknek szentelik, az úgynevezett Women’s History Month keretében, amikor a női történelmi alakok és tudósok munkásságát emelik ki. A különböző megközelítések közös pontja, hogy a nőnap túlmutat az ajándékozáson: társadalmi párbeszédet indít.

Miért aktuális ma is a nőnap?

A 21. században sok országban természetesnek tűnik, hogy a nők tanulhatnak, dolgozhatnak, szavazhatnak. Ugyanakkor globális szinten még mindig jelentős különbségek tapasztalhatók a bérezésben, a vezető pozíciók arányában vagy az oktatáshoz való hozzáférésben. Az ENSZ és a Világbank adatai szerint a nemek közti bérszakadék világszinten továbbra is mérhető, és a STEM-területeken – természettudomány, technológia, mérnöki tudományok – alacsonyabb a nők aránya.

A STEM-világ jövője: nőket is várnak a műszaki pályákon

A nőnap ezért ma sok helyen az esélyegyenlőség kérdéseire hívja fel a figyelmet. Az iskolákban és egyetemeken egyre több program foglalkozik a női példaképek bemutatásával, a pályaorientációval és azzal, hogyan lehet lebontani a sztereotípiákat. A téma a diákok számára azért is releváns, mert a pályaválasztás, az önbizalom és a lehetőségek kérdései már középiskolában eldőlhetnek.

Nők a tudományban, sportban, közéletben

A nőnap alkalom arra is, hogy reflektorfénybe kerüljenek azok a teljesítmények, amelyek sokszor kevesebb figyelmet kapnak. Marie Curie, Karikó Katalin vagy Rosalind Franklin neve ma már ismertebb, de még mindig sok női tudós munkája marad a háttérben. A sport világában az olimpiai mozgalom története is jól mutatja a változást: míg az első újkori olimpián, 1896-ban egyetlen nő sem indulhatott, ma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság törekvése, hogy a részvétel aránya kiegyensúlyozott legyen.

A médiában és a közösségi platformokon egyre több fiatal nő osztja meg saját történetét, legyen szó vállalkozásról, kutatásról vagy művészetről. Ezek a történetek inspirációt adhatnak azoknak a diákoknak, akik még keresik az útjukat.

Mit jelenthet a nőnap a diákok számára?

A nőnap nem egyetlen üzenetről szól. Lehetőség arra, hogy felismerjük a mindennapi környezetünkben jelen lévő női teljesítményeket, és tudatosan beszéljünk az egyenlőségről. Egy beszélgetés az osztályban, egy projektmunka vagy akár egy közös filmnézés is alkalmat adhat arra, hogy jobban megértsük a történelmi és társadalmi hátteret.

A legfontosabb talán az, hogy a nőnap nem csupán egy dátum a naptárban. Nem annyit jelent, hogy aznap virágot és csokit vásárolnak a fiúk és férfiak. Ez a nap egy emlékeztető arra, hogy az esélyegyenlőség és a kölcsönös tisztelet kérdése a mindennapok része. Az ajándék kedves gesztus, de az alkalom igazi jelentősége abban rejlik, hogy figyelünk egymásra, és teret adunk a tehetségnek – nemtől függetlenül.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A STEM-világ jövője: nőket is várnak a műszaki pályákon

Tízből hét nő ma sem választaná a műszaki-technológiai pályát – derült ki a CETIN Hungary országos, reprezentatív felméréséből, amely szerint a technológiai tudás mellett az emberi készségek fejlesztése is kulcsfontosságú a jövő munkaerőpiacán. A kutatás eredményeihez kapcsolódva a vállalat idén harmadik alkalommal indítja el a STEMpowered by CETIN programot a Nők a Tudományban Egyesülettel (NaTE) együttműködésben, amely a középiskolás lányokat segíti abban, hogy közelebb kerüljenek a technológia és a mérnöki tudományok világához.

A jövő technológiája női szemmel

Noha a digitális gazdaságban egyre nagyobb szükség van a sokszínű látásmódra és a kreatív problémamegoldásra, a női részvétel továbbra is alacsony ezen a területen. A CETIN felmérése szerint a megkérdezett nők 71 százaléka nem tervezi, hogy műszaki vagy informatikai pályára lép, míg a férfiaknál ez az arány 41 százalék.

Fotó: 123RF

A kutatás alapján a nők döntéseit nem elsősorban az érdeklődés, hanem a környezet befolyásolja:

  • 37 százalékuk úgy érzi, az iskolákban kevés figyelem jut arra, hogy a lányok érdeklődését felkeltsék a technológia iránt;
  • tízből hárman a kortársak elvárásait tartják visszatartó erőnek;
  • míg 25 százalékuk szerint a család vagy a baráti kör férfias területként tekint ezekre a szakmákra.

A mesterséges intelligencia rohamos terjedése szintén átalakítja a munka világát, ám a magyarok többsége még csak most ismerkedik vele. A válaszadók 45 százaléka alap-, 16 százaléka kezdő szintű tudással rendelkezik, és mindössze 3 százalék mondta magát haladónak. Ugyanakkor a lakosság közel 70 százaléka úgy véli, az MI használatát már iskolás korban el kellene kezdeni tanulni.

A felmérés rámutatott: a jövőt nemcsak technológiai, hanem emberi készségek is formálják. A legtöbben a kommunikációs képességet (49 százalék), a problémamegoldó gondolkodást és projektalapú szemléletet (38 százalék), a mentális egészséget és önismeretet (38 százalék), valamint a tudatos pályaorientációt (31 százalék) tartják meghatározónak.

Egy program, ami bátorságot és irányt ad a női innovátoroknak

Ezekre a területekre is épít a STEMpowered by CETIN program, amely évről évre több száz középiskolás lányt támogat abban, hogy megtalálják helyüket a technológiai pályákon. A kezdeményezés élményalapú tanulással dolgozik: a diákok csapatokban, valós problémák megoldásán keresztül ismerik meg, hogyan lehet a technológiát felelősen és kreatívan alkalmazni.

Fotó: 123RF

Az idei év első állomása egy Hackathon, ahol a résztvevők például okosvárosokhoz, 5G-megoldásokhoz vagy kiberbiztonsági kihívásokhoz kapcsolódó ötleteken dolgoznak. A legígéretesebb csapatok ezt követően több hónapos fejlesztőprogramban vesznek részt, amely workshopokat, intézménylátogatásokat, karrierbeszélgetéseket és csapatépítő eseményeket is tartalmaz.

A CETIN szakemberei mentorként segítik a lányokat abban, hogy felismerjék saját erősségeiket, tudatosabban tervezzék jövőjüket, és valós képet kapjanak a STEM-pályák sokszínűségéről.
„A program nemcsak pályaorientációs segítség, hanem az önismeret, a kommunikáció és a kreativitás fejlesztésének is hatékony eszköze” – emelte ki Kübler-Andrási Judit, a CETIN vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a résztvevő lányok önbizalma és tudatossága látványosan fejlődött az elmúlt évek során.

Az MI korában is az emberi tudás a legnagyobb érték

A felmérés arra is rávilágított, hogy az MI térnyerésével mely szakmák számítanak a legjövőtállóbbnak. A magyarok szerint a mérnökök, informatikusok, MI-fejlesztők és kiberbiztonsági szakértők (43 százalék) munkáját a jövőben sem pótolhatják gépek. Hasonló arányban tartják nélkülözhetetlennek az orvosokat és állatorvosokat (42 százalék), míg a rangsort a fizikai szakmák (47 százalék) és a személyi szolgáltatások (46 százalék) vezetik. Legkevésbé a gépkocsivezetést (16 százalék) és az adminisztratív munkát (9 százalék) tartják jövőbiztosnak.

Fotó: 123RF

A STEMpowered by CETIN tehetségprogram célja, hogy már középiskolás korban megalapozza azokat a készségeket és motivációt, amelyek révén a jövő szakemberei magabiztosan léphetnek be a technológiai pályákra. A kezdeményezés 2025-ben elnyerte a HRBEST ezüst minősítését, ezzel ismerve el a program kiemelkedő társadalmi és oktatási hatását.

A következő évfolyam 2025. november 4-én rendezendő előválogatójára a NATE oldalán lehet jelentkezni. A programba október 30-ig várja a CETIN és a NATE a jelentkezőket.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A nemzetközi nőnap: Története és világméretű fontossága

A nemzetközi nőnap története

Az első nemzetközi nőnap eredete az 1800-as évek közepére vezethető vissza, amikor a textiliparban dolgozó nők New Yorkban kénytelenek voltak sztrájkot hirdetni az emberibb munkafeltételekért és méltányos bérekért.

Ezek az események ösztönözték az első női jogi harcokat, és a 20. század elején egyre több országban merült fel az igény a nők munkavállalási és politikai részvételi jogának biztosítására.

Clara Zetkin, a német kommunista politikus és feminista vezető az 1900-as évek elején javasolta, hogy minden évben legyen egy nap, amely a nők ügyeinek szenteltetik. Az első nemzetközi nőnapot 1911-ben tartották meg, és azóta is az egyenlőségért, a nők jogaiért és a női szolidaritásért vívott harc napjává vált.

Két nő virágcsokrot nyújt egy harmadiknak.

Kifejezik hálájukat és tiszteletüket a körülöttük lévő nők iránt. (Fotó: 123rf)

Küzdelem az egyenlőségért

Az évtizedek során a nemzetközi nőnap jelentősége és üzenete átalakult. Bár kezdetben a nők munka,- és választójogért folytatott küzdelemére összpontosított, napjainkban egyre inkább hangsúly kerül a nők elleni erőszak, a családon belüli erőszak és más nők elleni diszkrimináció elleni küzdelem fontosságára is.

A nemzetközi nőnap nem csupán a múltbeli harcokra emlékeztet, hanem lehetőséget nyújt a jelenlegi társadalmi kihívásokra való figyelemfelhívásra is. Fontos, hogy megemlékezzünk azokról a nőkről, akik előttünk jártak, és tisztelegjünk azok előtt, akik ma is az egyenlőségért küzdenek.

Az ünneplők különféle módon fejezik ki tiszteletüket és elismerésüket a nemzetközi nőnapon: közösségi eseményeket szerveznek, pódiumbeszélgetéseket tartanak a női jogokról, vagy egyszerűen csak kifejezik hálájukat és tiszteletüket a körülöttük lévő nők iránt.

 

Egy nő, ha felNŐ – fiatal nők lelki egészségéről

A legmagányosabb generáció? – Az Ifjúságkutató Intézet legfrissebb eredményei

A kerekasztal beszélgetést megelőzően Kiss-Kozma Georgina ismertette az Ifjúságkutató Intézet friss a lelki egészséggel kapcsolatos kutatásának eredményeit, amelyet az Ifjúság+ című kiadványukban publikáltak. Az egyik központi témája a magányosság, ezen túl pedig a társas támasz jelentősége a lelki egészség megőrzésében. A közelmúltban készült reprezentatív mintán alapuló kutatásban 15 és 39 év közötti magyarországi fiatalok vettek részt. Az eredmények alapján ezek jellemzik a korosztályt.

  • többségük takarékoskodik, elsősorban a vásárlásnál spórol
  • tízből kilencen napi rendszerességgel használnak valamilyen közösségi platformot
  • az elmúlt években nőtt a TikTok felhasználók száma és egyre többen használják a BeReal közösségi oldalt is, amely a fiatalok ötödére jellemző
  • a  zene fontos szerepet tölt be az életükben azonban klasszikus zenét egyáltalán nem hallgatnak, ha mégis, akkor inkább relaxációhoz vagy az elalváshoz hívják segítségül ezt a zenei stílust
  • 5 százalékuk mindig magányosnak érzi magát
  • 2050-re a legtöbben házasságot,  saját lakást, gyerekeket  és Magyarországi életet szeretnének

 

A lelki egészségben az a legnagyobb kihívás, hogy annak hullámzását kezelni tudjuk

Sáfrány Emese pszichiáter anyukájával való beszélgetései és tanulmányok alapján egy kiemelt problémára mutatott rá. A vidéken élőknek elenyésző száma fordul pszichológushoz problémáikkal, mert eleve furcsának gondolják a szituációt. Mindeközben egy másik szélsőség jelenik meg a nagyvárosokban, ahol már a legapróbb problémával is szakemberhez fordulnak a fiatalok. Éppen ezért sok dologra, amelyet otthon a szülők is meg tudnának oldani, anomáliaként tekintenek, ezáltal a gyermek úgy érezheti, hogy az ő serdülőkori világa furcsa, szokatlan és akár teljesen egyedi folyamat.

Hal Melinda klinikai szakpszichológus egy saját példával hangsúlyozta, hogy a lelki egészség egy nagyon hullámzó dolog. A mentális egészségben az a legnagyobb kihívás, hogy ezt kezelni tudjuk. Egyszer nagyon fent vagyunk, aztán nagyon lent. A kérdés az, hogy fel tudunk-e újra kapaszkodni. Kiemelte, hogy a fiataloknak pedig azért rosszabb a lelki egészsége, mert ezt a létrát nem tudják olyan jól megmászni, és ha megfelelő időben nem tudunk nekik segíteni a helyzet sokkal rosszabbá válhat.

Egy nap, ha FelNŐ - fiatal nők lelki egészségéről esemény plakátja egy tévére kivetítva

A Lelki Egészség Világnapját minden évben október 10-én ünnepeljük, immár 1992 óta. (fotó: Szigetvári Vilma)

Kamasz lányok legnagyobb lelki kihívásai – a pályaválasztás

Hegyesi Zita kiemelte, hogy az érzelmek regulációja is az egyik fontos, talán a leglátványosabb is, a kamaszok lelki kihívásai közül. Több kihívás között a pályaválasztást is említette, amely kilencedik osztálytól kezdve jelenik meg. Hegyesi Zita egy bárdhoz hasonlította a pályaválasztást, mint ami ott lebeg a fejük felett. A pályaválasztás lelki nehézségeit még inkább fokozza, hogy környezetükben élők is folyton erről a témáról kérdezik őket. Tanácsa alapján úgy lehet a legjobban támogatni a fiatalokat a pályaválasztás nehéz időszakában ha lehetőségeket nyitunk számukra és platformot biztosítunk ahol beszélhetnek a problémáikról. Hal Melinda kiemelte, hogy milyen fontos téma a munka, a karrier és család tengely. Hogyan tudunk úgy nők lenni, hogy közben van karrierünk és munkahelyünk. Ez a társadalomban még mindig vagy-vagy kérdés. Felvetette, hogy sokkal több lehetőség kéne, például az esti műszakos anyák gyermekeinek szükség lenne gondozóhelyre.

 

Megkülönböztethető-e a férfi és a női lelki egészség?

Sáfrány Fanni ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ők a női vezetőképzésükre beengednek férfiakat is, hiszen a társadalomban, a munkaerőpiacban és a családban is együtt vagyunk, így külön beszélni a női és férfi lelki egészségről szinte nem is lehet. Az igaz, hogy vannak tipikusan női problémák például a szüléssel kapcsolatban, de ennek ellenére nagyon fontos a férfi lelki egészséggel is foglalkozni.

Pető Dorina szintén hasonló állásponton volt. Sőt kiemelte, hogy a férfiak körében a befejezett öngyilkosságoknak az aránya jóval magasabb, mint a nőknél. Ennek több oka is lehet, de a férfiaknál kiemelt probléma, hogy nem beszélnek a problémáikról. Gyerekkoruktól kezdve hallják azt, hogy a fiúk nem sírhatnak. Ez a fajta érzelmi elfojtás, ahhoz vezet, hogy nem tanulják meg a védelmi stratégiákat, amik segíthetnének ezen túllendülni. Az externalizáló megküzdési folyamatok, például ordítás, csapkodás, éppen ebből fakadnak, így vezetik le a feszültségüket.

 

Internet hatása a kamaszok lelki egészségére – hogyan segíthetünk?

A beszélgetés végén egy kérdező az internet kamaszokra való veszélyeire terelte a témát.

Ennek a korosztálynak az segíthet, hogyha elmondjuk nekik, hogy mi történik bennük miközben nézik: „Hogyan csökken a szubjektív jóllét érzeted pont azért, mert hogy a kiemelt pillanatokat nézed, a te legrosszabb, vagy legunalmasabb pillanataidban.” Segíteni kell őket, hogy hogyan alakítsanak ki magukat figyelve egy kontrollt, hogy mikor és kit néznek ajánlotta a kérdéssel kapcsolatban Hegyesi Zita.

 

A kerekasztal beszélgetés résztvevői: 

  •         Hal Melinda: klinikai szakpszichológus, közgazdász, Tanuláskutató Intézet vezető kutatója
  •         Hegyesi Zita: kommunikációs- és mentálhigiénés szakember, Pure Program vezetőségi tag
  •         Pető Dorina: szociálpszichológus, MCC, Mélylevegő Projekt
  •         Sáfrány Fanni: Női Közéleti Vezetőképzés Programvezető
  •         Moderátor: Kiss-Kozma Georgina: Ifjúságkutató Intézet kutatója

Várja az egyetemi hallgatókat női mentorprogramjára az ABB

Ma már kilencedik egymást követő évben hirdeti meg „Sustainable Talent Program for women in engineering” elnevezésű Női Mentorprogramját műszaki egyetemi és főiskolai női hallgatók számára az ABB.

  • A programba maximum hat női hallgatót választanak ki pályázat útján.
  • A pályázat beadási határideje 2023. október 31.
  • A pályázati kiírás részletei a következő linken találhatók: ABB Női Mentorprogram

A Női Mentorprogram célja, hogy erősítse a nők részvételét és növelje a munkavállalási kedvüket műszaki területeken, és lehetőséget adjon, hogy a női hallgatók már tanulmányaik során megismerkedhessenek egy nemzetközi cég termékeivel, szolgáltatásaival, működésével.

[kiemelt]A programba maximum hat női hallgatót választanak ki pályázat útján. A programban részt vevő hallgatók az ABB vezetői és szakemberei közül saját dedikált mentort kapnak, akikkel 2024. január 1. és 2024. június 30. között öt alkalommal konzultáción vehet részt. A nyertesek betekintést nyerhetnek egy multinacionális cég mindennapjaiba, telephely- és gyárlátogatáson vehetnek részt, megismerkedhetnek az ABB női vezetőivel, HR szakemberektől személyes és/vagy online konzultáció keretében tanácsot kaphatnak a későbbi elhelyezkedéshez, vagy akár gyakornokként aktívan részt vehetnek a munkában. Emellett megismerhetik, hogy milyen életpálya modellek léteznek a műszaki területen. A pályázat BSc és MSc női hallgatóknak szól, akik középfokú angol nyelvtudással és aktív felsőoktatási hallgatói jogviszonnyal (nappali, esti, levelező, aktív féléves) rendelkeznek.[/kiemelt]

Aktív középfokú angol nyelvtudás

Az ABB szakemberei a beadott pályázatok értékelésénél figyelembe veszik a jelentkezők motiváltságát, szakmai rátermettségét, minimum középfokú aktív angol nyelvtudását (szóban és írásban egyaránt), valamint a benyújtott pályázat formai áttekinthetőségét szerkezet, design, stílus, nyelvhelyesség szempontjából. A pályázat elbírálásánál előnyt jelent a korábbi tanulmányi versenyeken elért eredmény, és a felsőoktatási szakmai tevékenységben való részvétel. A beérkezett pályázatok alapján kiválasztott jelentkezőket személyesen és/vagy online is meghallgatják.

A pályázatra olyan hallgatók jelentkezését fogadják el, akik a pályázati, és/vagy a nyertes időszakban az ABB versenytársánál szakmai gyakorlatot nem folytatnak és/vagy nem dolgoznak.

A pályázati időszak: 2023. október 1. és 2023. október 31. között. A pályázatokat a vállalat 2023. november 30-ig bírálja el.

A pályázati kiírás és a jelentkezési lehetőség részletei a következő linken találhatók: https://new.abb.com/hu/palyazati-felhivas

Fotó: ABB

 

 

Nemek közötti egyenlőség: lányok, egyre inkább tiétek a pálya!

A „Nemek közötti gazdasági egyenlőség a nemi alapú erőszaktól mentes társadalomban” címmel tartottak tanácskozást Svédországban, mely az Európai Unió Tanácsának soros elnöke. 

A nemek közötti egyenlőségről tartott megbeszélésen természetesen Magyarország is jelen volt, hazánkat Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár és Beneda Attila családügyekért felelős helyettes államtitkár képviselte. 

A nemek közötti egyenlőséget is szolgáló magyar családpolitika eredményei között szó esett egyebek mellett arról, hogy egyetemeinknek és a széles körű ösztöndíjrendszernek köszönhetően Magyarország a 6. helyen áll az Unióban a női menedzserek arányát tekintve.

 

Kiemelkedünk az EU-átlagból

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai szerint 2020-ban az EU tagországaiban az alkalmazottként dolgozó menedzserek 35,1 százaléka volt nő. Magyarországon viszont ez az arány 36,9 százalékos volt. Ezzel többek között Olaszországot, Dániát és Németországot is magunk mögé utasítottuk. Menedzseri pozícióban a legtöbb nő Lettországban dolgozott 2020-ban. Ott arányuk elérte a 46 százalékot, de Svédországban is 43,5, Lengyelországban pedig 43,2 százalékban nők ültek a menedzseri székekben. 

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai szerint 2020-ban az EU tagországaiban az alkalmazottként dolgozó menedzserek 35,1 százaléka volt nő. (Forrás: NKEEI)

 

Egy KSH tanulmány eredményei

A KSH egyik friss kiadványa, a Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2022 című tanulmány is foglalkozik a nemek közötti egyenlőséggel. A tanulmány megállapítja: a nők Magyarországon a közszolgáltatási ágakban (közigazgatás, oktatás, egészségügy) általában jelentősen felülreprezentáltak. 

Nincs ez másként a vezetői foglalkozásokat illetően sem: a nők aránya 2021-ben meghaladta a 60 százalékot. Ez összefüggésben lehet azzal, hogy a közszféra általában hosszabb távon kiszámíthatóbb, biztonságosabb munkahelyet jelent a nők számára. 

A versenyszféra által dominált ágazatokban dolgozó vezetők között jóval alacsonyabb a nők aránya (30 százalék). 

Kiemelkedően magas a női nem részaránya az olyan szolgáltatásokat nyújtó szervezetek vagy szervezeti egységek vezetői között, mint a gyermek- és idősgondozás, az oktatás és az egészségügy.

 

Magyarországon a 2016-os adatok tanúsága szerint a diplomások 56 százaléka nő volt. (Fotó: 123rf)

 

Felsőfokon jobb a nemek közötti egyenlőség

Az Eurostat, az Unió egészére vonatkozó adatai szerint, a legalacsonyabb iskolai végzettségűek körében az EU-ban alig van különbség a nők és a férfiak között. A közepes, illetve felsőfokú végzettségűeknél már vannak eltérések. 

Az EU-ban a nők 36 százaléka rendelkezett diplomával 2021-ben, míg a férfiaknál ez az arány csak 31 százalék. A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők aránya szinte minden tagállamban magasabb volt, mint a férfiaké. A legnagyobb különbséget a balti tagállamokban, valamint Finnországban, Svédországban és Szlovéniában figyelték meg. Németország az egyetlen ország, ahol több férfinak van diplomája, mint nőnek (33, illetve 29 százalék).

Magyarországon a 2016-os mikrocenzus (köztes idejű népszámlálás) tanúsága szerint a diplomások több mint fele (56 százaléka) nő volt. A felsőoktatásban résztvevőkre vonatkozó KSH adatok szerint a 2022–2023-as tanévben összesen 170 520 hallgató végzi felsőfokú alapképzésben a tanulmányait. 

Közülük 89 218 a női nemet képviseli, s ez több mint 52 százalékos részvételi arányt jelent. 

Az osztatlan képzésben résztvevő 44 715 hallgató körében még magasabb, majdnem 59 százalékos ez az arány.

Elengedik a diákhitelt már egy gyermek esetén is a 30 év alatti nők számára

A Magyar Közlönyben december 28-án megjelent kormányrendelet értelmében 2023. január 1-jétől kibővült a diákhitelek esetében a gyermektámogatási kedvezmény feltételrendszere.

[kiemelt]Ennek alapján már egy gyermek esetén is jár a 100 százalékos gyermektámogatás, ha a hitelfelvevő nő a 30. életéve betöltéséig, a tanulmányai alatt vagy az oklevélszerzést követő 2 éven belül szül, vagy fogad örökbe gyermeket.[/kiemelt]

A kormányrendelet kimondja: ha a 30. életévét be nem töltött hitelfelvevő nőnek a felsőoktatási tanulmányai alatt, vagy azok sikeres befejezését (az oklevél megszerzését) követő két éven belül, 2023. január 1-jét követően gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe, a fennálló hallgatói hiteltartozása 100 százalékát elengedik – olvasható a  Diákhitel Központ közleményében.

A támogatás igénylése

A gyermektámogatás iránti kérelmet a gyermek születését, vagy örökbefogadott gyermek esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő 60 napon belül kell benyújtania a családtámogatási kedvezményt igénylő édesanyának.

2023. január 1-jétől a 30 év alatti nők már egy gyermek esetén is jogosultak a fennálló diákhitel-tartozás 100 százalékának elengedésére (Fotó: Pixabay)

Gyermekvállaláshoz kapcsolódó állami támogatást eddig is kaptak a diákhiteles nők, ami a második gyermek születése, vagy örökbefogadása esetén a fennálló hallgatói hiteltartozás ötven százalékának megfelelő összegű elengedését, a harmadik, vagy további gyermek megszületése esetén pedig a fennálló tartozás száz százalékának megfelelő összegű elengedését jelentette.

Kamatstop a diákhitelekre

A diákhitelekkel kapcsolatban január 1-jétől egy másik szabályozás, a kamatstop diákhitelekre történő kiterjesztése is hatályba lépett. Eszerint szabad felhasználású diákhitel változatlanul 4,99 százalékos kamattal érhető el 2023. január 1-jétől, a képzési hitelt és a Diákhitel2-t pedig továbbra is kamatmentesen vehetik fel a felsőoktatásban.

Szja-mentesség is jár

A kormányzat 2022 végén arról is döntött, hogy nem kell személyi jövedelemadót (szja) fizetniük azoknak a 30 év alatti nőknek, akik gyermeket vállalnak. Eszerint azok a nők, akik 30 éves koruk alatt szülnek vagy fogadnak örökbe gyereket – független attól, hogy házasságban élnek, hajadonok vagy elváltak – az átlagbér erejéig szja-mentességet kapnak, amely a magzat 12 hetes korától igényelhető annak az évnek a végéig, amíg az anya betölti a 30 éves kort.

Szja-mentesség eddig is járt a 25 éven aluli fiataloknak 2022. január 1-jétől. Ezzel kapcsolatban a napokban írtunk arról, hogy 2023-ban több mint 65 ezer forinttal nő a havi jövedelem azon összeghatára, ameddig a 25 éven aluliaknak nem kell szja-t fizetniük. Ezzel közel 10 ezer forinttal emelkedik a fiatalok havi adómegtakarításának maximális összege.

Ők kapták az első magyar mérnöknőről elnevezett díjat

A 14 évvel ezelőtt alapított, ám idéntől Pécsi Eszter nevét viselő kitüntetést olyan oktatók kapják, akik a legtöbbet teszik a műszaki tudományos ismeretek átadásáért, népszerűsítéséért.

Idén hét vidéki és négy budapesti iskolában oktató középiskolai tanár vehette át a díjat a Műegyetemen:

  • Csanády Gáborné (Baár-Madas Református Gimnázium, Budapest),
  • Dobos Sándor (Fazekas Mihály Gimnázium és Gyakorló Általános Iskola, Budapest),
  • Fürjes János (Győri SzC Hild József Építőipari Technikum),
  • Hajdara Botond (Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest),
  • Juhász Attila (Miskolci Herman Ottó Gimnázium),
  • Kalydi György (Győri SzC Baksa Kálmán Gimnázium),
  • Király Sándor (Neumann János Gimnázium, Eger),
  • Péter Csaba (Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium),
  • Tassy Gergely (Veres Péter Gimnázium, Budapest),
  • Tóth Mariann (Debreceni Fazekas Mihály Gimnázium)
  • Zsigó Zsolt (Nyíregyházi SzC Bánki Donát Műszaki Technikum).

A tanári díj megalapítása óta így immár 151 oktató kapta meg az elismerést.

Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora az ünnepségen hangsúlyozta:

[kiemelt]azért nevezték el Pécsi Eszterről a díjat, mert szeretnék, ha minél több középiskolás lány választaná a jövőben a műszaki-tudományos pályát[/kiemelt]

– számolt be az MTI az ünnepségről.

Pécsi Eszter a Budapesti Mérnöki Kamara tagja volt (Fotó: BME)

A BME műszaki képzésein 30 százalék a nők aránya

A BME rektora elmondta:

[kiemelt]a női hallgatók aránya a Műegyetemen már eléri a 34 százalékot, a műszaki területen pedig a 30 százalékot.[/kiemelt]

Ezzel közelítik a világátlagot: az UNESCO, vagyis az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetének adatai szerint ugyanis világszerte 35 százalékos a műszaki tudományos területen egyetemi tanulmányokat folytató nők aránya.

A KSH adatai szerint a hazai felsőoktatásban a műszaki képzésben mintegy 27 százalék a női hallgatók aránya: a közel 35 ezer műszaki képzésben tanuló diákból mintegy 9 ezer volt a számuk a 2021–2022-es tanévben.

A BME rektora emlékeztetett arra: 127 éve vált lehetővé Magyarországon a nők számára, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassanak, és 1918-ban nyílt meg ez a lehetőség a műszaki, mérnöki szakokon is.

Pécsi Eszter az év legjobb statikusa lett az USA-ban 1965-ben

Mintegy egy hónapja számoltunk be arról, hogy ez évtől Pécsi Eszter nevét viseli a műszaki tudományos ismeretek népszerűsítéséért járó díj. A BME akkori közleményében, illetve a mostani díjátadón is kiemelték Pécsi Eszter életútjának fontosabb állomásait:

  • 1899-ben Kecskeméten született,
  • 1915–1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt,
  • tanulmányait a Műegyetemen fejezte be,
  • oklevelét 1920 márciusában vette át a nők közül elsőként,
  • statikus mérnökként az első fővárosi vasbeton épület tervezője,
  • önálló mérnöki iroda első női alapítója,
  • 1958-ban elhagyta az országot: előbb Ausztriába, majd az USA-ba emigrált,
  • 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet az USA-ban azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.
  • 1975-ben New Yorkban hunyt el, hamvait később a budapesti Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Karikó Katalinnal illusztrálja női feltalálókról szóló jelentését az Európai Szabadalmi Hivatal

A nők szabadalmi tevékenységekben betöltött szerepéről jelentetett meg átfogó jelentést az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO). A kiadvány az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró 38 országban vizsgálta meg az 1978 és 2019 között benyújtott szabadalmi bejelentéseket.

A jelentésből az derült ki, hogy a női feltalálók aránya a vizsgált időszakban folyamatosan nőtt, azonban még mindig jóval elmarad a férfi feltalálók arányához képest

[kiemelt]Az 1970-es évek végén még csupán mintegy 2 százalék volt a női feltalálók aránya, 2019-ben viszont már 13,2 százalék.[/kiemelt]

A 2019-es európai adat jóval meghaladja a japán mutatót (9,5 százalék), de elmarad az amerikaitól (15 százalék). Kínában és Dél-Koreában a 2019-es adatok szerint jóval magasabb a női feltalálók aránya (26,8 és 28,3 százalék), bár utóbbi adatokkal kapcsolatban az EPO megjegyzi, hogy azok kiszámítási módja kevésbé megbízható, mint a többi országban.

Középmezőnyben Magyarország

Az Európai Szabadalmi Egyezményt aláíró országok, 2010 és 2019 közötti adatait vizsgálva az derül ki, hogy Lettországban a legmagasabb a nők aránya a feltalálók között (30,6 százalék)

Karikó Katalin eddigi életműve elismeréseként az Európai Szabadalmi Hivataltól idén megkapta az Európai Feltalálói Díjat (Forrás: EPO)

A balti országot Portugália és Horvátország követi (26,8 és 25,8 százalék). Magyarország a középmezőny hátsó felében található a 12,4 százalékos mutatóval. Érdekes, hogy ugyanekkora arányt mutattak ki az Egyesült Királyságban és Dániában is. A női feltalálók aránya Ausztriában a legalacsonyabb (8 százalék), de a rangsor sereghajtói közé tartozik Németország is (10 százalék).

A magyarországi felmérések sok hasonlóságot mutatnak az EPO jelentésében kimutatott helyzettel. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) 2017-ben elemezte a nemzeti bejelentéseket, s ezekből kiderült, hogy a 2000–2015 időszakban a női feltalálók aránya 13,3 százalékot tett ki, míg a magyar eredetű bejelentésekben ennél kicsit nagyobb volt a nők aránya (14,3 százalék) – olvasható az SZTNH EPO-jelentésről szóló közleményében.

Biotechnológia, gyógyszerészet: itt a legmagasabb a női feltalálók aránya

Az EPO jelentése rávilágít arra is, hogy a 2010–2019 közötti összeurópai adatok szerint a kémia az a terület, ahol a legtöbb női feltaláló dolgozik (22,4 százalék). A kémia tudományterületén belül pedig a biotechnológia és a gyógyszerészeti tudományok terén 30 százalék feletti ez a szám. Ezzel szemben a villamosmérnöki, illetve a gépészmérnöki területen csupán 7,3, illetve 5,2 százalék az arányuk.

Az SZTNH elemzése szerint

[kiemelt]a magyar női feltalálók körében a biotechnológia és a szerves kémia volt a legnépszerűbb terület.[/kiemelt]

Karikó Katalin szerepel az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) női feltalálókról szóló 2022-es jelentésének címlapján (Fotó: EPO)

Érdekesség, hogy az EPO kiadványának címlapján nem más mint Karikó Katalin, a koronavírus-járvány kezelésében alkalmazott mRNS-vakcina kifejlesztésében döntő szerepet játszó világhírű magyar kutatóbiológus szerepel, aki az akkor még JATE-nak nevezett Szegedi Tudományegyetemen szerezte diplomáját, majd a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdte meg karrierjét. Kutatói műhelyének megszűnése után azonban 1985-től már az USA-ban folytatta szakmai pályafutását.

A napokban írtunk arról, hogy Karikó Katalinnak és két társának ítélték oda a neves Gairdner Alapítvány nemzetközi orvosi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájukért.

Növelnék a nők arányát műszaki, IT területen

Nemrégiben beszámoltunk egy díjról, illetve egy szakmai versenyről, amelyek célja, hogy növeljék a nők arányát a műszaki, illetve informatikai területeken. Az első magyar mérnöknőről, Pécsi Eszterről elnevezett, középiskolai tanári díjat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) mellett működő Pro Progressio Alapítvány alapította azzal a céllal, hogy minél több középiskolás lány válasszon műszaki és természettudományi pályát.

Írtunk arról is, hogy három bronzérmet szerzett a magyar csapat az Európai Lány Informatikai Diákolimpián (EGOI), amely verseny közvetett célja, hogy minél több nő válasszon szakmát az infokommunikációs szektorban. 

Kevés lány választ műszaki pályát – Segíthet a BME új díja

A BME mellett működő Pro Progressio Alapítvány közel 15 éve részesít elismerésben olyan kiemelkedő középiskolai tanárokat, akik a műszaki és természettudományi pályákra eredményesen készítik fel diákjaikat.

Most novemberben egy újonnan alapított díjat is átadnak majd, a Pécsi Eszter Középiskolai Tanári Díjat, amit azok a pedagógusok kapnak, akiknek a diákjai emelt szinten érettségiznek, hazai és nemzetközi tanulmányi és szakmai versenyeken vesznek részt, illetve szerepelnek eredményesen – olvasható a BME közleményében.

Kevés lány választja a műszaki szakokat

A főiskolások, egyetemisták kevesebb mint negyede választja csak jelenleg a műszaki- és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma.

A KSH 2021–2022-es tanévre vonatkozó adatai megerősítik ezt: az elmúlt tanévben felsőfokú alap- és mesterképzésben mintegy 254 ezer hallgató vett részt, közülük műszaki képzésben közel 35 ezren, míg természettudományi képzésben mintegy 6500-an, vagyis a két tudományterületen összességében csak az összes hallgató 16 százaléka tanult.

Fotó: 123rf

[kiemelt]A KSH adataiból az is kiderül, hogy a két tudományterület közül különösen a műszaki képzésben alacsony a női hallgatók aránya, mintegy 27 százalék (a közel 35 ezer műszaki képzésben tanuló diákból mintegy 9 ezer volt a számuk a 2021–2022-es tanévben).[/kiemelt]

A természettudományos képzéseknél jóval magasabb (49 százalék) a nők aránya (a mintegy 6500 hallgatóból közel 3200 volt a számuk a tavalyi tanévben).   

Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő

A BME közleményéből kiderül: Európában elsőként Svájcban 1871-ben nyílt meg a műszaki felsőoktatás a nők előtt, Magyarországon 1895-ben engedélyezték először nők felvételét egyetemekre, kivéve a jogi és a műszaki területet. Ez utóbbi korlátozás feloldására csak 1918 decemberében került sor.

Pécsi Eszter életútjával kapcsolatban a közlemény kiemeli:

  • 1915–1918 között a berlin-charlottenburgi Technische Hochschule hallgatója volt,
  • tanulmányait a Műegyetemen fejezte be,
  • oklevelét 1920 márciusában vette át a nők közül elsőként,
  • statikus mérnökként az első fővárosi vasbeton épület tervezője,
  • önálló mérnöki iroda első női alapítója,
  • 1958-ban elhagyta az országot,
  • 1965-ben elnyerte „Az év legjobb statikusa” címet az USA-ban azért a különleges alapozási módszerért, amelyet a Hudson folyó partján épülő toronyházak építéséhez fejlesztett ki.

Száz évvel azután, hogy a Műegyetemen átvette a diplomáját, a BME Központi épületében termet neveztek el róla

BME: ipari bevételek terén hazai első

Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Times Higher Education (THE) idei globális rangsorának egyik indikátorában, az ipari bevételek terén a BME kapta a legjobb értékelést a magyarországi egyetemek közül. A THE rangsorának ezen indikátora a tudástranszfert méri fel, vagyis azt, hogy mennyi kutatási bevételre tesz szert egy adott intézmény különböző iparágaktól.

A sanghaji globális felsőoktatási rangsor nyáron megjelent idei szakterületi listáján pedig a BME két szakterületen (gépészmérnöki tudomány, matematika) került fel a világ legjobb egyetemei közé, mindkét kategóriában a 201-300. helyezést érte el. Ezzel e két tudományterületen a legjobb hazai egyetemnek számít (matematika terén holtversenyben az ELTE-vel.)