nyelvvizsga – Diplomátszerzek

Felvételi pontszámok érthetően: mi számít igazán?

Hogyan áll össze a felvételi pontszám valójában?

A magyar felsőoktatási felvételi rendszer alapja továbbra is az 500 pontos rendszer, ahol több komponens adódik össze. A legnagyobb súlyt általában az érettségi eredmények és a tanulmányi pontok adják, de a pontos arány szakoktól függően változik. Egyes képzéseknél a középszintű és emelt szintű érettségi külön súlyt kap, máshol egy konkrét tárgy eredménye döntő lehet.

A pontszámítás egyik kulcsa, hogy nem egyetlen tárgy határoz meg mindent. A legtöbb szak két vagy több érettségi eredményt vesz figyelembe, és ezek közül a jobb kombináció kerül be a számításba. Ez már önmagában azt jelenti, hogy egy gyengébben sikerült vizsga nem feltétlenül húzza le a teljes pontszámot.

Emellett léteznek többletpontok is, amelyek tovább árnyalják a képet. Nyelvvizsga, versenyeredmény, emelt szintű érettségi vagy egyéb teljesítmények mind hozzáadhatnak a végső pontszámhoz. Ez a rendszer tudatosan nem egyetlen teljesítményre épít, hanem több forrásból áll össze.

Az érettségi után sincs minden lezárva

Sok diák számára az érettségi napja tűnik a „végső határnak”, pedig a felvételi szempontjából ez inkább egy állomás. A pontszámok egy része ugyanis még az eredmények ismeretében is alakítható vagy kiegészíthető.

Ha például egy tárgy gyengébbre sikerül, még mindig van lehetőség másik tárgy jobb eredményével kompenzálni, amennyiben az adott szak ezt engedi. Az emelt szintű érettségi későbbi újravétele is opció lehet, ami sok esetben jelentős pontnövekedést hozhat.

A rendszer egyik kevésbé ismert sajátossága, hogy nem minden esetben a „legrosszabb pillanat” számít. A legjobb kombinációkat veszi figyelembe, így a teljes kép számít, nem egyetlen vizsga.

Miért nem kell pánikolni?

Egy gyengébb vizsga mögött sokféle ok állhat: stressz, időhiány, egy rosszabb nap. Ezek nem feltétlenül tükrözik a valódi tudást vagy képességet. A rendszer ezt részben ellensúlyozza azzal, hogy több tantárgy, több év és több típusú teljesítmény is beleszámít.

Felvételi pontszámítás: nem is akkora ördöngösség!

A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak. Az OECD Education 2030 keretrendszer szerint az oktatási rendszerek világszerte egyre inkább a kompetenciaalapú megközelítés felé mozdulnak el, ahol a tanulói teljesítményt nem egyetlen vizsga vagy teszt alapján értékelik. Ehelyett a hangsúly a különböző készségek, tudás, attitűdök és problémamegoldó képességek összességén van, vagyis azon, hogy a diák mennyire képes komplex helyzetekben alkalmazni a tudását és alkalmazkodni új szituációkhoz.

Hol lehet még pontot szerezni az érettségi után?

A felvételi egyik legfontosabb üzenete, hogy a pontszerzés nem áll meg az írásbeli vizsgákkal. Több olyan terület van, ahol még javítani lehet az eredményen.

Az emelt szintű érettségi például sok szaknál különösen nagy súllyal számít, és egy jól sikerült emelt vizsga jelentős pontkülönbséget is hozhat. Ugyanez igaz a nyelvvizsgára, amely bizonyos esetekben automatikus többletpontot jelent.

Emellett a rendszer időről időre lehetőséget ad újravizsgázásra vagy korábbi eredmények javítására. Ez különösen azoknak fontos, akik hosszabb távon gondolkodnak, és nem feltétlenül az első felvételi körben kerülnek be a kívánt szakra.

A ponthatár nem kőbe vésett

A ponthatárok minden évben változnak, attól függően, hogy hányan jelentkeznek egy adott szakra, és milyen eredményekkel. Ez azt jelenti, hogy nincs „örök” minimum, ami mindig ugyanaz marad. Ez sokszor bizonytalanságot okoz, de egyben lehetőséget is jelent. Egy adott évben ugyanaz a pontszám mást érhet, mint egy másik évben. A rendszer tehát nem teljesen statikus, hanem a jelentkezők teljesítményéhez igazodik. Ez különösen fontos üzenet azoknak, akik az érettségi után úgy érzik, hogy „lemaradtak”. A valóságban a felvételi egy dinamikus rendszer, ahol több tényező együtt határozza meg az eredményt.

A felvételi pontszám sokszor magasabbnak tűnik, mint amilyen valójában. Egyetlen szám mögött több év tanulása, több tárgy, több teljesítmény és több döntés áll. A 2026-os rendszerben is igaz, hogy a kép nem egyetlen vizsgán múlik. Az érettségi fontos, de nem az egyetlen esély a pontszerzésre. A rendszer célja nem az, hogy egyetlen pillanat alapján döntsön rólad, hanem az, hogy több oldalról nézze a teljesítményedet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Fontos a szakmai kifejezésmód elsajátítása – Diákinterjú Molnár Petrával, a Debreceni Egyetem BTK olasz szakos hallgatójával

A Debreceni Egyetem tanulsz, azon belül is az Újlatin nyelvek és kultúrák szakon, olasz szakirányon. Mi alapján döntöttél a nyelvi képzési terület mellett?

Kiskoromtól kezdve világos volt, hogy a nyelvtanulás az, ami a legjobban megy nekem. Más nyelvekkel is szeretném megtapasztalni ezt az érzést a későbbiekben.

Mikor fogalmazódott meg benned, hogy az olasz nyelvi képzést fogod választani?

Az Ady Endre Gimnáziumban az olasz óráim mindig nagyon jó hangulatban teltek, sok sikerélményem volt és az idő múlásával egyre jobban szerettem a nyelv összetételét és a dallamosságát. Ekkor már körvonalazódott bennem, hogy nem az angollal szeretném folytatni az egyetemen. Még a gimnáziumi tanulmányaim befejezése előtt B2-es nyelvvizsgát kellett tennem. Nehéz volt, viszont amikor kijöttem a vizsgáról, rájöttem, hogy nem sokat értettem abból, amit kérdeztek tőlem, és csak reméltem, hogy jól válaszoltam. Ez a bizonytalanságérzet vezetett rá, hogy szeretném jobban ismerni ezt a nyelvet.

Mi jellemzi a debreceni olasz nyelvi képzést?

Amellett, hogy nagyon könnyen fel lehet fejlődni egy nyelvi képzésen a köznapi nyelvhasználatban, ugyanolyan fontos a szakmai kifejezésmód elsajátítása. Ez eleinte nehéznek tűnik, legalábbis nekem az volt, de az olasz tanszéken a tanáraink igyekeznek a lehető legtöbb segítséget megadni. A „szárazabb” témák mellett a kultúra és a művészet elemeivel is találkozhatunk a filmnézős órákon. A kötelező feladatok teljesítése mellett lehetőségünk van más területen is kipróbálni magunkat: a csoporttársaimmal jelenleg podcastet vezetünk, amelyben csoportokra bontva epizódonként más és más Olaszországot érintő témát dolgozunk fel, és beszélünk róla olaszul. Ehhez jegyzeteket készítünk, amelyeket a lektorunk ellenőriz, mi pedig tanulhatunk a javaslataiból. A nyelvi képzések lehetővé teszik azt is, hogy minort felvéve más nyelvet is tanulhassunk; én így tudtam elkezdeni a spanyolt.

A képzés elvégzését követően milyen lehetőségek állnak előtted, vannak már kialakult terveid?

Az olasz tanszékről az MA elvégzése után a legtöbb esetben fordítók és tolmácsok kerülnek ki, sokan mennek multinacionális cégekhez dolgozni. Én is ebbe az irányba szeretnék haladni, az olasz mellett angollal.

Tanácsolsz-e azoknak a leendő hallgatóknak valamit, akik az olasz nyelv iránt érdeklődnek?

Az egyetemi tanulmányaik alatt mindenképpen próbálják ki a mobilitási programokat és töltsenek huzamosabb időt – akár tanulással, akár munkával – Olaszországban. Szerintem csakis az előnyükre válhat, mert minden nehézség ellenére én harmadjára fogom megismételni a sajátomat.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Érettségi kisokos: Hogyan lehet a nyelvi érettségid egyben nyelvvizsga-bizonyítvány is?

Hogyan váltható ki a nyelvvizsga-bizonyítvány az érettségivel?

Az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsga eredménye lehet egyenértékű egy államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Az érettségi vizsga és a nyelvvizsga összekapcsolásának pontos feltételei:

  • Ha az emelt szintű érettségi vizsga eredménye eléri a 60 százalékot, akkor az érettségi bizonyítvány középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.
  • Ha az eredmény 40-59 százalék között mozog, akkor alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő.
  • A középszintű nyelvi érettségi azonban nem jár nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Mikor szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi a nemzetiségi nyelvű oktatásban?

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban két alapvető feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványt helyettesíthesse az érettségi:

  1. Nemzetiségi nyelven tett érettségi vizsga: két vizsgatárgyat nemzetiségi nyelven kell letenni (mindegy, milyen szinten)
  2. Nemzetiségi nyelv és irodalomból vizsgát kell tenni, melynek eredménye:
    • Emelt szinten elért 60 százalékos eredmény a felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő érettségi bizonyítványt ad.
    • Emelt szinten 25-59 százalék elérésével középfokú (B2) komplex nyelvvizsga-bizonyítványt szerezhetünk.
    • Középszintű érettségi esetén, ha legalább 80 százalékot érünk el, szintén középfokú (B2) komplex, 60 százalékos eredmény esetén alapfokú (B1) komplex nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű érettségi bizonyítványt kapunk.

Amennyiben sikeresen teljesíted a kívánt feltételeket, az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradéka tartalmazza majd, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül. (Fotó: Freepik)

Mik az elvárások két tanítási nyelvű oktatás esetén?

A két tanítási nyelvű oktatásban is két fontos feltételnek kell teljesülnie, hogy a nyelvvizsga-bizonyítványt kiválthassuk az érettségi vizsgánkkal:

  1. Célnyelvű érettségi vizsga: Két vizsgatárgyat kell letenni célnyelven, függetlenül attól, hogy középszinten vagy emelt szinten történik.
  2. A célnyelvből emelt szinten legalább 60 százalékot kell elérni:
    • Felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsga-bizonyítványt kapunk, ha minden vizsgarészt sikeresen teljesítettünk.
    • Ha a szóbeli és hallott szövegértés vizsgarészeket teljesítjük, akkor felsőfokú (C1) szóbeli típusú  nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő érettségit szerzünk.
    • Ha az olvasott szövegértés, íráskészség és nyelvhelyesség vizsgarészek sikerülnek, akkor felsőfokú (C1) írásbeli típusú nyelvvizsgával egyenértékű okiratot kapunk.

Amennyiben sikeresen teljesíted a kívánt feltételeket, az érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány záradéka tartalmazza majd, hogy a vizsgázó érettségi bizonyítványa/tanúsítványa nyelvvizsga-bizonyítványnak minősül. A megfelelő záradékkal ellátott érettségi bizonyítvány vagy tanúsítvány egyenértékű bármely Magyarországon engedéllyel rendelkező nyelvvizsgaközpont által kiállított, kemény fedeles nyelvvizsga-bizonyítvánnyal.

Maradtak még benned kérdések az érettségivel kapcsolatban? További hasznos információkért kövesd Érettségi kisokos sorozatunkat!

Érettségi kisokos: Hány százaléktól lesz sikeres az érettségi vizsga?

Érettségi kisokos: Hány százaléktól lesz sikeres az érettségi vizsga?

Milyen dokumentumokat kapsz az érettségi vizsga után?

Az érettségi vizsga után minden vizsgázó kap egy hivatalos dokumentumot. Ez lehet:

  • Érettségi bizonyítvány: akkor jár, ha sikeresen teljesítetted az összes kötelező és legalább egy választott vizsgatárgyat.
  • Tanúsítvány: az érettségi bizonyítvány után tett pótvizsgákról vagy szintemelésről szól.
  • Törzslapkivonat: azok kapják, akik vendégtanulóként vizsgáztak vagy előrehozott vizsgát tettek.

Hol és hogyan kapod meg az eredményeidet?

A vizsga hivatalos dokumentumait az eredményhirdető értekezleten adják át. Az időpontot és a helyszínt a vizsgabehívó tartalmazza. Ha nem tudsz személyesen megjelenni, meghatalmazott is átveheti a dokumentumokat. Ha senki nem tud elmenni értük, az érettségi jelentkezést fogadó intézményben kell egyeztetned az átvételről.

Mikor számít sikeresnek az érettségi vizsga?

A középszintű és emelt szintű vizsgáknál is legalább 25 százalékot kell elérned az összes vizsgarész együttes eredményeként, valamint vizsgarészekenként minimum 12 százalékot. Ha egy vizsgarészből nem éred el a 12 százalékot, akkor sajnos az adott vizsgatárgyból megbuksz.

Maradtak még benned kérdések az érettségivel kapcsolatban? További hasznos információkért kövesd Érettségi kisokos sorozatunkat! (Fotó: Freepik)

Hogyan számítják az érdemjegyet?

A középszintű vizsgáknál az osztályzatokat így határozzák meg:

  • 80-100% – jeles (5)
  • 60-79% – jó (4)
  • 40-59% – közepes (3)
  • 25-39% – elégséges (2)
  • 0-24% – elégtelen (1)

Az emelt szintű vizsgáknál máshogy alakulnak az osztályzatok:

  • 60-100% – jeles (5)
  • 47-59% – jó (4)
  • 33-46% – közepes (3)
  • 25-32% – elégséges (2)
  • 0-24% – elégtelen (1)

Nyelvvizsgának is megfelel az emelt szintű nyelvi érettségi?

Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi vizsga öt részből áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, íráskészség és beszédkészség. A sikeres teljesítéshez mind az öt vizsgarészből legalább 12 százalékot kell elérni, különben az eredmény elégtelennek minősül. Az osztályozás az emelt szintű érettségik szabályai szerint történik. Ha az emelt szintű nyelvi érettségi vizsgán a teljesítmény eléri a 60 százalékot, az középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, míg 40 százalék esetén alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű.
A középszintű idegen nyelvi érettségi esetében azonban semmilyen eredménnyel nem szerezhető nyelvvizsga-bizonyítvány.

Fontos tudnivalók

  • A vizsgaeredményekkel kapcsolatos egyedi kérdésekben az érettségi jelentkezést fogadó intézmény tud segíteni (középiskola vagy kormányhivatal).
  • Az Oktatási Hivatal nem fogad érettségi jelentkezéseket, és nem tud segíteni egyedi ügyekben.
  • Ha elektronikusan jelentkeztél, az érettségi adataid az E-jel rendszerben is elérhetőek, innen letölthető a visszaigazolás, illetve a vizsgabehívó is.

Maradtak még benned kérdések az érettségivel kapcsolatban? További hasznos információkért kövesd Érettségi kisokos sorozatunkat!

Érettségi kisokos: Mi történik, ha nincs meg az 50 óra közösségi szolgálat?

Az emelt szintű nyelvi érettségi kiválthatja a nyelvvizsgát

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. Fontos viszont kiemelni, hogy fordított esetben nem működik az elismerés, tehát a nyelvvizsga nem váltja ki az érettségit, illetve középszintű érettségivel sem lehet nyelvvizsgát szerezni.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy az emelt szintű érettségi vizsgán elért eredmény alapján keményfedeles nyelvvizsga bizonyítványt nem kapsz, az érettségi bizonyítvány záradékában szerepel az, hogy az érettségi bizonyítványod nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okirat.

Nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatás

A nemzetiségi nyelvű nevelés-oktatásban érettségizőkre összetettebb szabályok vonatkoznak. Itt két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány: nemzetiségi nyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint nemzetiségi nyelv és irodalomból kell érettségi vizsgát tenni. Ha ennek eredménye eléri

– emelt szinten a 60 százalékot, akkor felsőfokú (C1) komplex

– emelt szinten a 25 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex

– középszinten a 80 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex

– középszinten a 60 százalékot, akkor alapfokú (B1) komplex

nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítvány.

Ha az idegen nyelvből tett emelt szintű érettségi vizsgád eredménye eléri a 60 százalékot, akkor középfokú (B2) komplex nyelvvizsgával, ha a 40 százalékot, akkor pedig alapfokú (B1) komplex államilag elismert nyelvvizsgával egyenértékű. (Fotó: 123rf.com)

Emelt szintű nyelvi érettségi a két tanítási nyelvű oktatásban

A két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban szintén két feltétel együttes teljesülése esetén szerezhető nyelvvizsgával egyenértékű érettségi bizonyítvány. Ehhez célnyelven kell érettségi vizsgát tenni két vizsgatárgyból, valamint célnyelvből emelt szinten legalább 60 százalékot kell elérni. Ebben az esetben, ha minden vizsgarészt teljesítesz, felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgával egyenértékű lesz az érettségi bizonyítványod.

Ha az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga kapcsolatáról további kérdéseid merültek fel, az Oktatási Hivatal weboldalán részletesen tájékozódhatsz.

Emelt és középszintű idegen nyelvi érettségi

Bármely élő idegen nyelv érettségijét is választod, ugyanazoknak a szabályoknak megfelelően kell vizsgáznod. Ehhez adtunk támpontokat tavalyi cikkünkben, amit a linkre kattintva olvashatsz.

A középszintű írásbeli vizsga megírásához összesen 180 perc áll rendelkezésedre. Ez a vizsgaszint az Európa Tanács skáláján a B1-es szintnek felel meg, de nyelvvizsga nem szerezhető vele. Az írásbeli vizsga négy feladatlapból áll: olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése, és íráskészség. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik, időtartama körülbelül 15 perc. 

Mint ahogy ezt korábban részleteztük, az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skáláján a B2 szintnek felel meg, vagyis a középfokú nyelvvizsgának. Az írásbeli rész itt 240, a szóbeli pedig 20 percig tart. 

Szükséged lenne nehány tippre a nyelvtanuláshoz? A magoláson túl több módszerrel is csiszolhatod a meglévő tudásodat, a nyelvvizsga megszerzésében akár a hangoskönyvek is segíthetnek.

Érdemes emelt szintű érettségit tenned!

Nemrégiben dr. Vanó Renátával, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettesével beszélgettünk arról, hogy mik az emelt szintű érettségi előnyei. Az alábbi videóban meghallgathatod a legfontosabb információkat, az interjú egy részletét pedig korábbi cikkünkben olvashatod.

2024-ben átalakul a pontszámítás

Az idei felvételi eljárás során változik az 500 pontos felvételi pontszám összetétele és az emelt szintű érettségi lehetséges végleges pontértéke. Az egyetemek ez évtől nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el, és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot. 

Az új pontszámításról készült cikkünkben részletesen tájékozódhatsz arról, hogy hogyan oszlik meg az 500 maximum pont, mi minősülhet intézményi pontnak, vagy szükség van-e a nyelvvizsgára.

Hogyan segítenek a hangoskönyvek a nyelvvizsga megszerzésében?

Ha a nyelvoktatás magyarországi történetét vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a trianoni békeszerződés után egyre fontosabbá vált legalább egy idegen nyelv ismerete és a nyelvvizsga. Emiatt az 1920-as évektől elterjed a gyermekek német nyelvre való oktatása, elemi iskola második osztálytól kezdve Továbbá gimnáziumban második nyelvként tanították főként a latint vagy az előkelő nyelvnek számító franciát. 

A második világháborút követően, a szovjet hatalomátvétel után, 1949-ben elrendelték az orosz nyelv kötelező oktatását az általános- és középiskolákban, majd a felsőoktatásban is. A 80- as években a gimnáziumokban második nyelvként a diákok főként az angol, német és francia nyelvet választották. 

Az orosz nyelv kötelező oktatása a rendszerváltással, 1989. szeptemberétől kezdődő tanévvel megszűnt, és elkezdték az orosz szakos tanárok átképzését.

A hangoskönyvek legfőbb előnye a könnyű elérhetőség és a kis méret. (Fotó: 123RF)

 

A helyes kiejtés elsajátítása

Sok idegen (például angol, francia) nyelvben másképp ejtjük ki a szavakat, mint ahogyan leírjuk. Ez a nyelvvizsga megszerzésénél is fontos. Elsőként természetesen az idegen nyelvek ábécéjét kell megtanulnunk, majd a kiejtés különféle szabályait. Azonban ezek a szabályok nem minden esetben alkalmazhatóak. A szótárak rögzítik a nyelv fonetikus, hangzást és a kiejtést követő írást.

A helyes kiejtés elsajátítására régebben magnókazettákat használtak. Ennek hátránya az volt, hogy a magnószalag tekergetéssel igen nehéz volt megtalálni a tankönyvben lévő éppen aktuális szövegrészt. Később megjelent a nyelvoktató audio CD, MP3-CD, DVD lemez, aminek előnye az, hogy az információt lézersugár olvassa le a lemezről, nincs mechanikus igénybevételnek kitéve, valamint rendkívül nagy a tárkapacitása. A lemezre ráégetik az adatokat, amiatt csak olvasható, nem írható.

A „beszélő könyv” kifejezés az 1930-as években jött létre a vak olvasók számára tervezett kormányzati programokkal, míg a „hangoskönyv” kifejezés az 1970-es években, amikor a hangkazetták elkezdték helyettesíteni a lemezeket. 1994-ben az Audio Publishers Association létrehozta az „hangoskönyv” kifejezést, mint ipari szabványt. 

 

Mik a hangoskönyvek előnyei?

Legfőbb előnye a könnyű elérhetőség és a kis méret. Nem kell a könyvet magunkkal vinni, ha utazunk valahova, hanem elég egy okostelefon vagy MP3 lejátszó. Emellett abban is segítenek, hogy akár több könyvet is magunkkal vihessünk, mivel nincs helyigénye, valamint olyankor is hallgathatjuk, amikor egyébként nem tudnánk olvasni például vezetés közben. Továbbá mivel ezeket anyanyelven beszélők mondják fel, elsajátíthatjuk az idegen nyelv valódi árnyalatait és ritmusát.

Legvégül így könnyebben hozzáférhetünk az egyes könyvekhez és a holtidőket is kihasználhatjuk, akár egy idegen nyelv elsajátításához.

Meglepő, de a nyelvtanulás a nyelvvizsga megszerzése után is szükséges!

Milyen idegen nyelveket érdemes tanulni?

Az egyetemről kikerülve a munka világában a legtöbb főnök el fogja várni, hogy tudj kommunikálni az esetleges külföldi partnereivel. Valószínűleg jól tudod, hogy az angolból egy nyelvvizsga és az erős középfokú tudás manapság már elvárt, azonban érdemes amellett még egy másik idegen nyelvbe is energiát fektetned.

Ebben az esetben nem is feltétlenül az angol utáni legnépszerűbb triót (német, francia, spanyol) javasoljuk, hanem egy olyan nyelvet, amelyet valóban kevesen beszélnek hazánkban. Stabil finn vagy norvég nyelvtudás esetén például szárnyalhatsz egyes munkahelyeken. De a kutatók által legnehezebben megtanulhatónak mondott szlovák nyelv ismerete sem lehet hátrány főleg, hogy egy szomszédos országról van szó.

Érdemes olyan nyelv elsajátítására fordítanod az energiád, melyet kevesen beszélnek hazánkban (Fotó: 123rf)

Miért fontos, hogy készségszinten beszélj egy idegen nyelven?

Ez a tudás igen nagy mértékben megnövelheti a későbbi béredet. Sőt, napjainkban a legtöbb, jelentősnek számító, jobb béreket kínáló munkaadó már el is várja, hogy legalább angolul készségszinten beszélj és levelezz is a napi, egyszerűbb témákban, ha a szükség úgy hozza. Ezt alapnak veszik. És korántsem az önéletrajzodon látható nyelvvizsgádra, annak típusára vagy dátumára lesznek kíváncsiak. Sokkal inkább előfordulhat, hogy az interjúztatás közepén hirtelen, meglepetésszerűen váltanak át angol nyelvre, hogy így mérjék fel, alkalmas vagy-e a munkára. Ilyenkor minimálisan felkészültnek, s egy kicsit talpraesettnek kell lenned.

 

Természetesen a papír is fontos

Nyilvánvalóan mindennek az alapja a papír, anélkül szinte szóba sem állnak veled a munkáltatók. Ám jó, ha tudod: a nyelvvizsga költségeihez támogatást is igényelhetsz: a minimálbér növekedésének köszönhetően 2023 januárjától a korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás. Az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése alapvetően 35 éves korig jár, de gyermekvállalás esetén megszűnik a korhatár.

Újabb egyetem közölte, miként adja ki a diplomát nyelvvizsga nélkül

December 7-én szavazta meg az Országgyűlés a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény megszüntetését. A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett. A korábbi szabályozás szerint legalább egy középfokú nyelvvizsga is kellett ahhoz, hogy a hallgató diplomát kapjon.

A felsőoktatási törvény módosítása bár nem követel meg nyelvvizsgát a hallgatóktól, de nyelvtudást igen. Egyben kötelezi a felsőoktatási intézményeket, hogy biztosítsák a szaknyelvi tudás megszerzését a hallgatóknak.

Az Óbudai Egyetem (ÓE) a jogszabályváltozással kapcsolatban most közleményt adott ki. Ebben az intézmény rektora, Kovács Levente kiemelte:

[kiemelt]a diplomák kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a nyelvtudás a követelményrendszer része marad.[/kiemelt]

A nyelvtudás mérésére úgynevezett belső ellenőrzési pontokat vezetnek be a tantervükbe, a részletek kidolgozását nyelvtanárok bevonásával végzik.

A 2024–2025-ös és a 2025–2026-os tanévben abszolutóriumot szerző hallgatóknál az úgynevezett a belső nyelvi követelmény, míg a 2026–2027-es tanévtől abszolutóriumot szerző hallgatók esetében már az új (F) tanterv elvárásainak megfelelő nyelvi szint teljesítését várja el az intézmény.

A diplomák kiadásának nem lesz feltétele a nyelvvizsga, de a nyelvtudás a követelményrendszer része marad (Fotó: Óbudai Egyetem)

Az átmeneti időszakot így szabályozza az ÓE

Kovács Levente azt is közölte, hogy az Óbudai Egyetem az átmeneti időszakot is szabályozta. Eszerint nyelvvizsga nélküli is átvehetik diplomájukat az alábbi hallgatók:

  • akik 2021. december 31. és 2022. december 20. között záróvizsgát tettek,
  • akik a 2022–23-as tanév őszi félévében abszolutóriumot szereztek,
  • akik a 2022–23-as tanév tavaszi félévében abszolutóriumot szereznek,
  • akik a 2023–24-es tanévben abszolutóriumot szereznek.

2021. augusztus 31. a fontos időpont

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetéséről már korábban megírtuk, hogy a nyelvvizsga-mentességet a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell. A dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében már mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be. Ennek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Más egyetemek is döntöttek a diplomák kiadása ügyében

Korábban megírtuk, hogy más egyetemek milyen szabályokat hoztak a nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók diplomakiadására.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem decemberben azt közölte, hogy legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelét azoknak, akiknek ezt a korábbi szabályozás értelmében a nyelvvizsga hiányában nem tehette meg. 

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is közleményt adott ki decemberben a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint azon hallgatók számára, akik 2021. augusztus 31-ét követően tettek záróvizsgát, de nyelvvizsga hiányában oklevelüket nem vehették át, külön kérelem nélkül 30 napon belül kiállította azt az SZTE. Ennél azt vették figyelembe, hogy a törvénymódosítás 2022. december 20-án lépett hatályba, amely a jogosultság kezdő időpontja.

A 2022–2023 őszi félév végéig abszolvált és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatók esetében szintén a fenti eljárás kerül alkalmazásra, miután sikeres záróvizsgát tettek. Számukra az oklevél kiadásra fennálló 30 napos határidő a sikeres záróvizsga napjának dátumával indul.

A Pécsi Tudományegyetem azt közölte: azok a hallgatók, akik 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tettek, de – nyelvvizsga hiányában – oklevelüket nem vehették kézhez, illetve 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, megkaphatják oklevelüket.

A Miskolci Egyetem pedig adategyeztetést kért a 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tett és nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóktól az okleveleik kiállításához.

Többletpontok nyelvvizsgáért az egyetemi felvételin

A legalább középfokú nyelvvizsgáért többletpontot kapsz az alábbi szabály szerint:

  • államilag elismert középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28 többletpont jár,
  • államilag elismert felsőfokú (C1) komplex nyelvvizsgáért 40 többletpont jár.

Maximum 40 pont szerezhető

[kiemelt]Fontos kiemelni, hogy legfeljebb 40 többletpontot kaphatsz akkor is, ha ezekre több különböző nyelvből megszerzett nyelvvizsga alapján is jogosult lennél, vagy ha a különböző nyelvvizsgák alapján elérhető többletpontjaid összege ezt meghaladná[/kiemelt]

– derül ki a felvételi tájékoztatóból

Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Ha ugyanazon nyelvből nyelvvizsga, illetve emelt szintű érettségi alapján is jogosult lennél többletpontra, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számodra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapod meg. Emelt szintű érettséginél legalább 45 százalékos eredményért 50 többletpont jár, ha emelt szintű vizsgából számítják az érettségi pontjaidat.

Nyelvvizsgáért legfeljebb 40 többletpontot lehet kapni. (Fotó: 123rf)

A külföldi nyelvvizsgákat honosíttatni kell. Ez alól kivételt jelentenek:

  • a Cambridge Assessment English nyelvvizsgarendszerben 2020. december 24. után szerzett angolból tett nyelvvizsgák,
  • a Goethe Institut nyelvvizsgarendszerben 2021. október 2. után szerzett németből tett nyelvvizsgák.

Különszabályok

Részvizsga (vagyis csak szóbeli vagy írásbeli vizsga) esetén csak abban az esetben adható többletpont, ha a fogyatékossággal élő (sajátos nevelési igényű) jelentkező szakvélemény által igazoltan nem tudja a komplex nyelvvizsgát letenni. Ebben az esetben:

  • államilag elismert középfokú (B2) szóbeli vagy írásbeli vizsgáért 28 többletpont jár,
  • államilag elismert felsőfokú (C1) szóbeli vagy írásbeli vizsgáért 40 többletpont jár.

A magyarországi nemzetiségi középiskolában nemzetiségi nyelv és irodalomból tett érettségi vizsgával 20 többletpontot lehet szerezni, ha a felvételiző az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógus szakra jelentkezik.

Ezeken a szakokon nem kapsz nyelvvizsga többletpontokat

Néhány szak esetében nem adható többletpont nyelvvizsgáért. Ezek azok a szakok, ahol részben vagy egészben gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás:

  • edző alapszak,
  • óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) alapszak
  • szakoktató alapszak,
  • osztatlan gyógytestnevelő tanár szak,
  • testnevelő tanár szak,
  • a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok,
  • művészeti tanárképzés.

Korábban megírtuk, hogy sporteredmények, illetve emelt szintű érettségi után mennyi többletpont jár. Azt is megnézheted, hogy az érettségivel pontosan mennyi pontot vihetsz a felvételire.

Mindig szükség lesz nyelvtudásra a boldoguláshoz

Az új szabályok szerint a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról.

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy eldobhatjátok a nyelvkönyveket! Később, a munka világában szinte biztosan szükségetek lesz arra, hogy profin tudjatok nyelveket. Éppen ezért egyre többen iratkoznak be  nyelvvizsga-előkészítőre, hiszen a közoktatás nem mindig segít a valós nyelvtudás megszerzésében.

Fotó: 123rf

A lehetőség adott, élj vele!

A jogszabályi változással a nyelvtanulás jelentősége még inkább fókuszba került. Az élet szinte minden területén találkozunk az angollal, kikerülhetetlen. A nyelvvizsgát egyébként továbbra is preferálják az egyetemre jelentkezők, a középiskolások és természetesen a szülők is. A közoktatás mellett érdemes igénybe venni nyelviskolai szolgáltatásokat, mert nagyban segíti a sikeres nyelvvizsgák megszerzését és az egyetemekre való bejutást vélekedik Hermer László, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat tulajdonosa.

A szakértő szerint a továbbtanulni vágyó fiataloknak egyértelműen szükségük van a nyelvvizsgára. A jobb munkahelyeken megnézik, ki milyen iskolából jött, milyen diplomája van. Az egyetemek pedig a plusz pontokkal már előre meg fogják rostálni a középiskolásokat.

 

Milyen további előnye van?

A nyelvtudás, azon belül is napjainkban mindenekelőtt az angol nyelv ismerete a legtöbb munkahelyen alapkövetelmény. A multinacionális magyarországi cégeknél, leányvállalatoknál szóba sem állnak egy jelentkezővel sem e nélkül, ha pedig valaha is külföldre menne dolgozni, nyelvtudás nélkül ez esélytelen. 

Anyagilag is megéri nyelvet tanulni. 2023 januárjától a minimálbér növekedésének köszönhetően a korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás. Az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése alapvetően 35 éves korig jár, de gyermekvállalás esetén megszűnik a korhatár.

A nyelvtanulás sokak számára stresszes. Aggódnak, amikor sok hónapnyi tanulás után is úgy érzik, nem lesznek képesek a végső helyzetben teljesíteni. Számukra szedtünk össze túlélési tippeket.

 

Az örök kérdés…

Amennyiben nyelvet tanulsz, biztosan voltak már, akik azt javasolták neked, hogy felirattal nézz filmeket. Megkérdeztünk egy szakértőt, hogy mit gondol pontosan erről!

 

Beszélni tudni kell idegen nyelven is!

Hermer László szerint az erősebb középiskolákban ugyan már a kezdetektől fókuszálnak a nyelvtanulásra, de nyelvvizsgára nem készítenek fel. Így elvileg mindenkinek kell felkészítő nyelvtanfolyam. Másrészt a gimis jegyek nem feltétlenül tükrözik, ki hol is tart a gyakorlati nyelvtudás elsajátításában. Lesz aki ugyan négyes vagy ötös osztályzatot kap, valójában egy mondatot sem tud összerakni.

Később a munka világában azonban korántsem a megszerzett papír lesz a lényeg, hanem a valós nyelvtudás, illetve a beszédcentrikusság. Sokak nyelvtana tökéletes, de aki nem tud megszólalni, az szinte esélytelen, hogy jó álláshoz jusson. Hiába van nyelvvizsgapapírja, ha az illető nem tud folyékonyan kommunikálni a cég külföldi partnereivel.

 

Több lehetőséged is van…

A már korábban említett Don’t Panic Nyelviskola mellett szeretnénk a figyelmedbe ajánlani egy másik oldalt is, az Euronedu.hu-t. Ezen az weboldalon 34 témakörön keresztül mutatják be a német és az angol nyelvterület országismereti és interkulturális vonatkozásait számos kompetenciát fejlesztő, izgalmas és érdekes feladattal. Ez minden bizonnyal hasznos lehet számodra egy nyelvvizsgán, főleg felsőfok esetében, hiszen ott valljuk be, elég sokszor már igen bonyolult témakörökbe is belemennek a kérdezőbiztosok…

Ennyivel nő idén a nyelvvizsgadíj visszatérítésének maximális összege

A korábbi 50 ezer forintról 58 ezer forintra emelkedett januártól az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott kormányzati támogatás – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) fiatalokért felelős helyettes államtitkára az M1-en. Nagy-Vargha Zsófia elmondta:

[kiemelt]az első sikeres nyelvvizsga díjának visszatérítése alapvetően 35 éves korig jár, de gyermekvállalás esetén megszűnik a korhatár.[/kiemelt]

A nyelvvizsgadíj visszatérítésének maximális összege az idei minimálbér-emelés hatására nőtt meg, ugyanis a támogatás mértéke a vizsgázó által ténylegesen megfizetett díjnak felel meg azzal a kitétellel, hogy a támogatás összege legfeljebb a minimálbér 25 százaléka lehet – olvasható az államkincstár oldalán.

Tavaly így a 200 ezres minimálbér mellett legfeljebb 50 ezer forint összegű támogatás járt.

[kiemelt]Idén 232 ezer forintra nőtt a minimálbér, így a támogatás maximális összege is emelkedett, 58 ezer forintra.[/kiemelt]

Idén akár 58 ezer forintot is vissza lehet igényelni a sikeres első nyelvvizsga után (Fotó: 123rf)

Fontos megjegyezni, hogy a támogatás csak az első sikeres komplex közép- vagy felsőfokú nyelvvizsga után jár. A nyelvvizsga mellett a térítésköteles emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához, valamint honosított nyelvvizsga honosítási díjához is igényelhető a támogatás.  

Megnéztük, hogy néhány nyelvvizsgaközpontban jelenleg mennyi a közép- és felsőfokú nyelvvizsga díja.

Vizsgaközpont komplex B2 (középfokú) komplex C1 (felsőfokú)
BME Nyelvvizsgaközpont: 38 000 Ft 41 000 Ft
ELTE Origó Nyelvi Centrum: 45 000 Ft 47 500 Ft
Euroexam: 49 900 Ft 51 900 Ft
TELC: 38 800 Ft 39 700 Ft
ECL: 40 000 Ft 45 000 Ft

Látszik, hogy e nyelvvizsgaközpontokban a jelenlegi díjak alacsonyabbak az igényelhető támogatás idei maximális összegétől, azonban nem zárható ki, hogy idén emelkednek a díjak, ahogy az tavaly történt több ilyen intézménynél is.

Egy őszi cikkünkben azt a kérdést jártuk körbe, hogy nyelvvizsgát vagy nyelvi érettségit érdemes-e tenni. Mindenkinek érdemes átgondolnia, hogy számára mi a fontos, amikor választ a két lehetőség közül. Idővel mindkettőre szükség lehet, de első körben elég csak az egyiket megcsinálni.

Mint ismert, decemberben az Országgyűlés megszavazta a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény megszüntetését. Az új szabályok szerint a felsőoktatási intézmények dönthetnek a végzettséghez igazodó idegennyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározásáról.

Ki kaphat diplomát nyelvvizsga nélkül? Sorra teszik a bejelentéseket az egyetemek

December 7-én szavazta meg az Országgyűlés a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény megszüntetését. A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett.

Az ELTE január 19-ig kiállítja az okleveleket

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem azt közölte, hogy legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelét azoknak, akiknek ezt a korábbi szabályozás értelmében a nyelvvizsga hiányában nem tehette meg. Eszerint a december 20-án hatályba lépett törvénymódosítás értelmében az ELTE-n megkapják oklevelüket a korábban előírt nyelvvizsga megléte, bemutatása nélkül azok is, akik a jelen záróvizsga-időszakban teljesítik sikeresen a záróvizsgát, illetve a mostani félévben szerzik meg abszolutóriumukat, és később sikeresen záróvizsgáznak.

Az egyetem egyben azt is közölte, hogy a jogszabályváltozás érinti a többi hallgatót is, a velük szemben támasztott követelmények változásáról majd a „megfelelő időben” ad értesítést számukra.

2021. augusztus 31. a fontos időpont

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetéséről már korábban megírtuk, hogy a nyelvvizsga-mentességet a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell. A dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében már mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Az SZTE is 30 napon belül kiállítja az oklevelet

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is közleményt adott ki a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint azon hallgatók számára, akik 2021. augusztus 31-ét követően tettek záróvizsgát, de nyelvvizsga hiányában oklevelüket nem vehették át, külön kérelem nélkül – figyelemmel a törvénymódosítás hatályba lépésének 2022. december 20-i dátumára, amely a jogosultság kezdő időpontja – 30 napon belül kiállítja azt az SZTE.

Okleveleket adnak át a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak (Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE)

A 2022–2023 őszi félév végéig abszolvált és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatók esetében szintén a fenti eljárás kerül alkalmazásra, miután sikeres záróvizsgát tettek. Számukra az oklevél kiadásra fennálló 30 napos határidő a sikeres záróvizsga napjának dátumával indul – közölte az SZTE.

PTE: aki 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz, megkaphatja oklevelét

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig azt közölte: a törvénymódosítás alapján azon hallgatók, akik 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tettek, de – nyelvvizsga hiányában – oklevelüket nem vehették kézhez, illetve 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, megkaphatják oklevelüket.

A Miskolci Egyetemen adatokat kérnek a nyelvvizsga alól mentesült hallgatóktól

A Miskolci Egyetem is kiadott egy közleményt a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint adategyeztetést kér a 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tett és nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóktól az okleveleik kiállításához.

Nyelvtanulás könnyedén? Túlélési tippek nyelvvizsgázóknak

Nyelvvizsga előtt sajnos nem elég átvenni a teljes anyagot, érteni kell az összefüggéseket is, és az sem baj, ha bizonyos dolgok már reflexszerűen mennek. Ha érzed, hogy fáradsz, sokat segíthet, ha új perspektívába helyezed a nyelvtanulás folyamatát. Lássuk, hogy a jó öreg magoláson túl még mi mindennel tudod csiszolni a már meglévő nyelvtudásod!

Nyelvvizsga előtt sajnos nem elég átvenni a teljes anyagot. (Forrás: Freepik)

Zene nélkül mit ér a nyelvtanulás?

Fordítsd le a kedvenc (célnyelvi) zenéid szövegeit! Így amikor újra és újra meghallgatod őket, akkor szinte észrevétlenül rögzülnek a korábban ismeretlen szavak és kifejezések. Egy-egy nyelvtani anyag megjegyzéséhez választhatsz ezekből a szövegekből példamondatokat. Biztosan nem fogod elfelejteni őket!

Könyvmolyok előnyben

Egy, a saját szinted és szókincsed alapján kiválasztott vagy korábban már sokat forgatott könyv szintén sokat lendíthet a nyelvtudásodon. Ha idegen nyelven olvasol, akkor érdemes félretenni a maximalizmusod: nem kell ugyanis minden szót ismerni. Ha a szöveg 70-80 százalékát érted, az már elég arra, hogy megértsd a történetet. Hidd el, közben rá fogsz jönni magadtól is a gyakran ismétlődő szavak jelentésére!

Chatelésre fel!

Keress olyan online közösségeket, ahol gyakorolhatod az általad tanult idegen nyelvet! Léteznek barátkereső alkalmazások, de kifejezetten nyelvtanulásra létrehozott felületek is. A chatelés az egyik leghasznosabb nyelvtanulási módszer: gyakorolhatod az élő nyelvet, ha pedig nem értenél valamit, akkor kéznél van a fordító. Ráadásul az általad megírt üzenetet is könnyen le tudod ellenőrizni és javítani elküldés előtt.

Nézz filmeket felirattal

Biztosan van jó néhány film, aminek a szövegét kívülről tudod. Nézd meg újra őket, de ezúttal a választott nyelven, felirattal! Egyszerűbb nyelvezetű filmek esetében, akár két nyelvet is gyakorolhatsz: hallgasd a jobban ismert nyelv hangját, miközben a másik nyelven olvasod a szöveget.

+1  Embert barátjáról?

Ugye nem kell mondani, hogy az élő nyelvi környezet az, ami a legtöbb segítséget és motivációt adja a nyelvtanulás során? (Egyébként a motiváció mértéke az, ami a leginkább hatással van a nyelvtanulás sikerességére. A motivációt pedig az emberi kapcsolatok befolyásolják legjobban.) 

Egy erasmusos félév sokat tud lendíteni a nyelvtudásodon. (Forrás: Freepik)

Tehát: szerezz barátokat! Menj el Erasmusra és tölts el fél évet a választott nyelv országában. Vegyél részt egy önkéntes programban (és üss két legyet egy csapásra), esetleg indulj el egy zarándokúton vagy dolgozz végig egy nyarat animátorként! 

Végezetül pedig, fogadd meg a 16 nyelven beszélő, magyar nyelvzseni, Lomb Kató egyik tanácsát!

„Légy szilárdan meggyőződve arról, hogy nyelvzseni vagy. Ha a tények az ellenkezőjét bizonyítják, inkább szidd az elsajátítandó nyelvet, a szótárakat, vagy ezt a könyvecskét, mint tenmagadat.”