olvasás – Diplomátszerzek

A könyv és a szerzői jog világnapja: miért aktuális ma is?

Ez a nap szimbolikusan összeköti az olvasás örömét az alkotás tiszteletével. A háttérben két ikonikus alak áll: William Shakespeare és Miguel de Cervantes. Mindketten 1616. április 23-án haltak meg – legalábbis a történelmi feljegyzések szerint. Az ő életművük ma is élő része a kultúrának, még akkor is, ha sok diák számára elsőre kötelező olvasmányként jelennek meg.

Amikor egy történet túlmutat a kötelezőkön

Sok diák számára az irodalomórák egyik legnagyobb kihívása, hogy a klasszikus művek távolinak érződnek. Régi nyelvezet, idegen világ, nehezen érthető motivációk. Könnyű azt gondolni, hogy ezeknek a történeteknek kevés közük van a mai élethez.

Pedig ha lerántjuk róluk a „kötelező olvasmány” címkét, egészen más kép rajzolódik ki. A Rómeó és Júlia például nem pusztán egy tragikus szerelmi történet, hanem döntésekről, konfliktusokról és következményekről szól. Ugyanazokról a kérdésekről, amelyek ma is jelen vannak: mennyire hallgatsz a környezetedre, mennyire mersz a saját utadon járni, és mit kezdesz az érzelmeiddel.

Hasonlóképp a Don Quijote sem csupán egy különc lovag története. Inkább arról szól, hogyan látjuk a világot, mennyire torzítja a valóságot a saját képzeletünk, és hogy a hit valamiben képes-e értelmet adni a cselekedeteinknek. Ezek a kérdések ma sem kevésbé aktuálisak, mint négyszáz évvel ezelőtt.

Miért pont április 23-a?

A könyv és a szerzői jog világnapját az UNESCO döntése nyomán ünnepeljük. A célja, hogy felhívja a figyelmet az olvasás, a könyvkiadás és a szerzői jogok jelentőségére. A választott dátum nem véletlen: Shakespeare és Cervantes mellett több más jelentős író is ehhez a naphoz köthető, például a nálunk alig ismert perui író, Inca Garcilaso de la Vega halálának szintén ez a dátuma. De egy katalán hagyomány is kapcsolódik a naphoz: április 23-án a férfi vörös rózsát ad a nőnek, aki ezért egy könyvet nyújt át ajándékba.

A nap üzenete túlmutat az irodalmon. Arról szól, hogy az alkotás érték, és hogy az ötletek mögött valódi emberek munkája áll. A szerzői jogok védelme ennek az elismerése: annak a biztosítása, hogy az alkotók megkapják a munkájukért járó tiszteletet és lehetőséget a további alkotásra.

Diákként ez talán távoli kérdésnek tűnhet, mégis egyre fontosabb. A digitális világban szinte korlátlanul hozzáférünk tartalmakhoz, miközben könnyű megfeledkezni arról, hogy ezek mögött valaki időt, energiát és kreativitást fektetett a létrehozásukba.

Olvasás és figyelem

A mai diákok egy olyan környezetben nőnek fel, ahol az információ gyors, töredezett és folyamatosan változik. Rövid videók, villanásszerű hírek, gyorsan görgethető tartalmak határozzák meg a mindennapokat. Ebben a közegben az olvasás gyakran háttérbe szorul, mert időigényesebbnek és nehezebbnek tűnik.

Mégis éppen ezért válik különösen értékessé. Az olvasás olyan figyelmet igényel, amely mélyebb megértést tesz lehetővé. Amikor egy történetben elmerülsz, nemcsak információt szerzel, hanem összefüggéseket társz fel, karaktereket értesz meg, és saját gondolatokat formálsz.

Kutatások szerint a rendszeres olvasás fejleszti a szövegértést, a kritikus gondolkodást és az empátiát. Ezek mind olyan készségek, amelyek az iskolában és azon túl is meghatározóak. Az olvasás tehát nem csupán egy iskolai feladat, hanem egy olyan eszköz, amely segít eligazodni a világban.

Saját történetek és felelősség

A szerzői jog kérdése akkor válik igazán érthetővé, amikor nemcsak olvasóként, hanem alkotóként is tekintesz magadra. Egy esszé, egy prezentáció, egy blogbejegyzés vagy akár egy közösségi médiás poszt mind saját gondolatokat közvetít. Ezek mögött hasonló munka áll, mint egy regény vagy egy dráma mögött.

Amikor mások munkáját használod, idézed vagy megosztod, valójában egy nagy, közös rendszer része vagy. A források megjelölése, a tisztességes használat és az alkotók elismerése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ez a rendszer működőképes maradjon. Ez nem pusztán szabály, hanem egyfajta gondolkodásmód is.

A könyv és a szerzői jog világnapja így nemcsak a múlt nagy alkotóiról szól, hanem arról is, hogyan viszonyulunk ma a tudáshoz, a történetekhez és egymás munkájához. Shakespeare és Cervantes művei azért élnek tovább, mert volt, aki megírta őket, és van, aki ma is elolvassa őket.

És minden egyes alkalommal, amikor kinyitsz egy könyvet, valójában belépsz ebbe a több száz éve tartó párbeszédbe.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

5 könyv, ami segít megérteni önmagad

Az önismeret nem egy hirtelen megvilágosodás, hanem egy lassabb, hosszabb folyamat. Könyvekkel ezt fel lehet gyorsítani – de nem mindegy, mit veszel kézbe. A legjobb önismereti könyvek nem mondják meg, ki vagy, inkább tükröt tartanak, kérdéseket tesznek fel, és segítenek összerakni a saját válaszaidat. Az alábbi válogatás olyan művekből áll, amelyek kifejezetten hasznosak lehetnek azok számára, akik épp keresik magukat.

Edith Eva Eger – Az ajándék

Ez a könyv nem klasszikus önfejlesztő kézikönyv, inkább történetek és felismerések sorozata. Edith Eva Eger pszichológus és holokauszt-túlélő, így amit ír, nem pusztán elméletből jön. A könyv központi gondolata, hogy

[kiemelt] a legnehezebb helyzetekből is lehet tanulni, és a saját gondolkodásunk az, ami leginkább befolyásolja az életünket. [/kiemelt]

Diákként azért különösen erős olvasmány, mert segít perspektívába helyezni a saját problémáidat. Nem bagatellizálja a nehézségeket, inkább megmutatja, hogyan lehet velük dolgozni. Nem véletlen, hogy sok olvasó ajánlásában is visszaköszön a vélemény, hogy segített megváltozatatni a gondolkodásukat.

Viktor E. Frankl – Mégis mondj igent az életre!

Egy másik klasszikus, amely szintén egy extrém élethelyzetből táplálkozik. Frankl pszichiáterként és koncentrációstábor-túlélőként ír arról, hogy az ember alapvető motivációja az értelemkeresés. A könyv egyik legerősebb állítása, hogy

[kiemelt] nem mindig tudjuk irányítani, mi történik velünk, viszont azt igen, hogyan viszonyulunk hozzá. [/kiemelt]

Ez a gondolat különösen fontos akkor, amikor úgy érzed, nincs kontrollod a jövőd felett. A könyv nem ad kész válaszokat, inkább segít abban, hogy másképp tedd fel a kérdéseidet.

Máté Gábor – A test lázadása

A magyar származású orvos és pszichológus könyvei mélyebbre mennek az önismeretben. Azt vizsgálják, hogyan hatnak a gyerekkori élmények, a stressz és a belső minták a jelenlegi életünkre. Hiszen kutatások is mutatják, hogy

[kiemelt] a múltbeli tapasztalatok erősen befolyásolják a viselkedést és az egészséget. [/kiemelt]

Ez a típusú önismeret már nem felszíni. Inkább arról szól, hogy megértsd, mi miért történik benned. Egyetemistáknak, fiatal felnőtteknek különösen hasznos, mert sok döntés és reakció mögött segít meglátni a mintázatokat.

Ichiro Kishimi, Fumitake Koga – Vállald fel bátran önmagad

Ez a könyv egy különleges formában íródott: párbeszéd egy fiatal és egy filozófus között. Az alapja Alfred Adler pszichológiája, amely szerint

[kiemelt] nem maga a múlt határoz meg minket végérvényesen, hanem az, hogyan értelmezzük azt. [/kiemelt]

A könyv egyik legfelszabadítóbb gondolata, hogy nem kell mások elvárásai szerint élni. Ez elsőre egyszerűnek hangzik, mégis sokaknál itt kezdődik az igazi önismereti munka. Kifejezetten jó választás, ha úgy érzed, túl sok külső tényező hat rád.

Matt Haig – Éjfél Könyvtár

Ez egy regény, mégis az egyik legerősebb önismereti könyv. A történet egy lányról szól, aki különböző alternatív életeket próbálhat ki, hogy megtudja, mi lett volna, ha más döntéseket hoz. Az alaphelyzet nagyon egyszerű, mégis brutálisan hatásos.

Azért működik jól diákoknál, mert pontosan azt a dilemmát dolgozza fel, amit sokan éreznek: mi van, ha rossz döntést hozok? A könyv segít megérteni, hogy

[kiemelt] nincs olyan, hogy „tökéletes életút”, csak döntések, választások – és következmények. [/kiemelt]

Nem véletlen, hogy olvasói közösségekben is gyakran ajánlják, mint szemléletformáló könyvet.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

10 könyv, ami új lendületet ad, amikor elfogy a motivációd

Az alábbi összeállításban tíz olyan művet gyűjtöttünk össze, amelyek különböző műfajokból, kultúrákból és korokból merítenek, de mind egy célt szolgálnak: új energiát adni az olvasónak.

1. Paulo Coelho: Az alkimista

A történet főhőse, Santiago, egy fiatal pásztorfiú, aki az álmai nyomába ered, hogy megtalálja a világ rejtett kincseit. Az utazása során számos próbatételen és felismerésen megy keresztül, miközben megtanulja, hogy a legnagyobb kincs az, amit a szívünk diktál.

Az olvasót arra ösztönzi, hogy merje követni a saját álmait, és ne féljen az ismeretlentől. A könyv apró bölcsességei –mint hogy amikor valamit igazán akarsz, az egész világ úgy formálódik, hogy elérd – rövid távon is új lendületet adhatnak a nehéz napokon.

2. Haruki Murakami: Miről ​beszélek, amikor futásról beszélek?

Ez a könyv a legendás japán író futásról és állóképességről szóló esszéiből áll, ahol a fizikai teljesítmény és az élet kihívásai párhuzamba kerülnek. Murakami személyes tapasztalatai révén mutatja meg, hogyan építhetjük az állóképességet és a kitartást, ami túlmutat a sporton.

Motiváló ereje abban rejlik, hogy a kicsi, kitartó lépések és a napi rutin bármilyen cél elérését lehetővé teszik, akár a tanulásban, akár a személyes fejlődésben.

3. J.K. Rowling: Harry Potter-sorozat

A történet nemcsak varázslatos kalandokat kínál, hanem az önmagunkba vetett hit és a barátság erejét is bemutatja. Harry, Hermione és Ron számos nehézséggel néz szembe, mégis minden alkalommal megtalálják a belső erőt a folytatáshoz.

Az olvasót motiválja, hogy a kihívások ellenére is merjen kiállni önmagáért és másokért. A könyvsorozat szimbolikusan azt üzeni: minden akadály leküzdhető, ha kitartunk és nem adjuk fel.

4. Albert Camus: A pestis

A regény egy város járvány idején zajló mindennapjait követi, ahol a szereplők szembesülnek a kiszolgáltatottság és a bizonytalanság érzésével. Camus filozófiai kérdéseket vet fel a kitartásról, a felelősségről és az emberi szolidaritásról.

Ez a könyv motiválja az olvasót, hogy ne hagyja magát megbénítani a nehézségek által, hanem keressen értelmet és hasznos cselekvési lehetőségeket még a legsötétebb időkben is.

5. Malcolm Gladwell: Kivételesek – A siker másik oldala

Gladwell újszerű szemszögből vizsgálja a siker és a kiválóság tényezőit, a gyakorlati tapasztalattól kezdve a társadalmi környezetig. A könyv számos példán keresztül mutatja be, hogy a kitartás és a szorgalom gyakran többet számít, mint a puszta tehetség.

Az olvasót arra ösztönzi, hogy értékelje a saját erőfeszítéseit, és ne várja a tökéletes körülményeket a sikerhez. A motiváció abban rejlik, hogy a folyamatos fejlődés és gyakorlás valódi eredményeket hoz.

6. Kertész Imre: Sorstalanság

Az első magyar irodalmi Nobel-díjas regény személyes és történelmi traumákat dolgoz fel, miközben a főhős túlélési stratégiáit és belső erőforrásait tárja fel. A könyv egy mélyen emberi történetet mesél el, a kitartásról és a reményről a legkilátástalanabb helyzetekben.

Ez a könyv motiválja az olvasót, hogy a nehézségek ellenére is keresse a belső erőt, és tudatosan találja meg a kapaszkodókat a mindennapi életben.

7. Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek

A memoár a személyes énkeresés és átalakulás története: az író körbejárja az élet legfontosabb területeit – öröm, spiritualitás és szerelem –, miközben saját útját keresi.

A könyv fő üzenete, hogy mindenki képes változtatni az életén, ha mer új kalandokat vállalni, és megtalálni a saját egyensúlyát a kihívások közepette.

8. George Orwell: 1984

Az Orwell-regény disztópikus világot mutat be, ahol az egyéni szabadság és kritikai gondolkodás értéke kiemelkedő szerepet kap. A főhős története a kitartásról és a belső szabadság megőrzéséről szól a totális kontroll közepette.

Az olvasót arra ösztönzi, hogy kritikus maradjon, és ne adja fel az értékeit, még akkor sem, ha a körülmények nyomasztóak.

9. Márai Sándor: Füves könyv

Márai esszégyűjteménye a mindennapok bölcsességét, az elmélkedést és az önmagunkra találást tárja fel. A rövid, ám mélyen gondolatébresztő írások olyan életbölcsességeket kínálnak, amelyek segítenek átlendülni a mindennapi fáradtságon.

A könyv motiválja az olvasót, hogy lassítson, reflektáljon az életére, és új perspektívából tekintsen a kihívásokra, miközben a belső lendületet is visszanyeri.

10. Paolo Giordano: A ​prímszámok magánya

A kortárs olasz regény a fiatal felnőttek közti kapcsolatok, a szeretet és az önazonosság kérdéseit vizsgálja, miközben a szereplők nehézségeken és személyes kríziseken mennek keresztül.

Ez a könyv motiválja az olvasót, hogy merjen szembenézni az érzelmi és életbeli kihívásokkal, és találja meg a belső erőt a változásra és az újrakezdésre.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Könyv vagy képernyő: merre tart az oktatás a digitális korban?

Ez a fordulat nem egyik napról a másikra történt, és nem is a digitalizáció elutasítását jelenti, hanem inkább annak tudatosabb, kiegyensúlyozottabb alkalmazását.

Nem új felismerés: a túlzott digitalizáció kockázatai

A digitális eszközök oktatási hatásairól szóló vita már évek óta jelen van a nemzetközi szakirodalomban. Az OECD több jelentésében – köztük a PISA-vizsgálatok elemzéseiben – rámutatott, hogy a technológia önmagában nem javítja automatikusan a tanulási eredményeket. Egyes kutatások szerint a túlzott képernyőhasználat, különösen fiatal korban, gyengítheti a szövegértési teljesítményt, a koncentrációt és gátolhatja a mély feldolgozást igénylő tanulási folyamatokat. A kutatók hangsúlyozzák: ez nem a technológia ellen szól, hanem azt jelzi, hogy a mélyebb feldolgozást igénylő tanulási helyzetekben a papír továbbra is fontos szerepet játszhat.

„A digitális eszközöknél is végrehajtható lenne egy határozott hátraarc” – interjú Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutatóval

Hasonló megállapításokra jutottak olvasáskutatások is. A PISA-adatok arra is rámutatnak, hogy az otthoni könyvállomány és a papíralapú olvasás továbbra is szoros kapcsolatban áll a diákok olvasási teljesítményével. A papíralapú olvasás gyakran segíti a hosszabb, összetettebb szövegek megértését, míg a digitális környezetben az olvasás könnyebben válik felszínessé vagy megszakítottá. Ez nem jelenti azt, hogy a digitális tanulás rossz lenne, hanem azt, hogy más típusú készségeket fejleszt, és tudatos pedagógiai tervezést igényel.

Vissza a könyvekhez – de nem vissza a múltba

Svédországban az oktatáspolitika az elmúlt években tudatosan próbál egyensúlyt teremteni a digitális és hagyományos eszközök között. A cél nem a technológia kiszorítása, hanem annak felismerése, hogy az alapkompetenciák – különösen az olvasás és a szövegértés – fejlesztésében továbbra is kulcsszerepe van a nyomtatott könyveknek, a tanári irányításnak és a strukturált tanulási környezetnek.

Ez a szemlélet jól illeszkedik ahhoz a nemzetközi trendhez, amely szerint az oktatás jövője nem „digitális vagy könyvalapú”, hanem „digitális és könyvalapú” – együtt. A technológia akkor hatékony, ha világos pedagógiai célhoz kapcsolódik: például kutatáshoz, együttműködéshez, gyakorláshoz vagy differenciált tanuláshoz.

Magyarország: hagyomány és digitalizáció együtt

Magyarországon az oktatás jelenleg is erősen épít a tankönyvekre és a nyomtatott tananyagokra, ami bizonyos szempontból stabil alapot ad az olvasási készségek fejlesztéséhez. Ugyanakkor a digitális kompetenciák fejlesztése is egyre hangsúlyosabb, különösen a pandémia óta, amikor az online oktatás minden szereplőt új kihívások elé állított.

A tanárképzés megújítása során kulcsfontosságú lehet, hogy a jövő pedagógusai ne csak technológiai eszközhasználatot tanuljanak, hanem azt is, mikor és hogyan érdemes digitális vagy hagyományos módszereket alkalmazni. A hatékony oktatás egyik alapja éppen az, hogy a tanár képes legyen eldönteni: egy adott tanulási célhoz mi szolgálja leginkább a diákok fejlődését.

Olvasásnépszerűsítés: erős hazai kezdeményezések

Szerencsére Magyarországon számos program dolgozik azon, hogy a gyerekek és fiatalok közelebb kerüljenek a könyvekhez és az olvasáshoz. Az Országos Széchényi Könyvtár olvasásnépszerűsítő programjai, a könyvtári foglalkozások, valamint a különböző iskolai és civil kezdeményezések – például könyvkihívások, olvasóklubok vagy tematikus kampányok – mind azt szolgálják, hogy az olvasás ne kötelező feladat, hanem élmény legyen.

Mi volt előbb: a könyv vagy a film?

Ezek a programok különösen fontosak a digitális korban, amikor a figyelemért számtalan online tartalom versenyez. A cél nem az, hogy a fiatalokat elzárjuk a digitális világtól, hanem hogy megtanítsuk őket mélyen olvasni, kritikusan gondolkodni és tudatosan használni az információt, legyen az könyvben vagy képernyőn.

A jövő kulcsa az egyensúly

A digitális oktatás kérdése tehát nem fekete-fehér. A kutatások és a nemzetközi példák inkább arra figyelmeztetnek, hogy az oktatás sikerét nem az határozza meg, mennyi eszköz kerül az osztályterembe, hanem az, hogyan használják azokat. A könyvek, a tanári magyarázat, a közös olvasás és a digitális tanulás mind értékes eszközök lehetnek – ha megfelelő arányban jelennek meg.

Összességében a nemzetközi eredmények egyre inkább egy kiegyensúlyozott, hibrid modell szükségességét támasztják alá: a digitális eszközök fejlesztik az információkeresési készségeket, az együttműködést és a multimédiás tanulást, míg a papíralapú olvasás támogatja a koncentrációt, a hosszabb szövegek megértését és az olvasási motivációt.

A diákok, szülők és pedagógusok számára a legfontosabb üzenet talán az, hogy a technológia nem helyettesíti az alapokat: az olvasás, a megértés és a gondolkodás képessége továbbra is az oktatás középpontjában áll. Az oktatási kihívás tehát nem az, hogy digitális vagy papír alapú legyen-e az oktatás, hanem hogy milyen célra, milyen életkorban és milyen arányban használjuk ezeket az eszközöket.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Az anyanyelv ereje: hogyan alakítja gondolkodásunkat és kultúránkat?

Az anyanyelv a gondolkodás, a kommunikáció és az identitás alapja. Az anyanyelv nemzetközi napja évente egyszer konkrét alkalmat ad arra, hogy tudatosan ápoljuk mi is a magyar nyelvet, fejlesszük nyelvi készségeinket, és közösségben gyakoroljuk a kreatív kommunikációt. A nyelvtanulás és az anyanyelv gyakorlása egyaránt elősegíti a kognitív fejlődést, az önkifejezést és a kulturális identitás erősítését, így a diákok számára a nyelv nem csupán eszköz, hanem élmény és lehetőség is.

Anyanyelv és identitás

Az anyanyelv az identitás egyik legerősebb kifejezőeszköze. Kutatások kimutatták, hogy az emberek, akik aktívan használják anyanyelvüket, mélyebb érzelmi kötődést élnek át saját kultúrájukkal kapcsolatban. A magyar nyelv például gazdag kifejezésmódjával, szókincsével és nyelvtani sajátosságaival a magyar kultúra jellegzetességeit is közvetíti. A nyelv megőrzése és használata erősíti az egyén kulturális identitását, és segít a közösségi összetartozás érzésének kialakításában.

Az identitás és az anyanyelv közti kapcsolat a nyelvérzék fejlesztésében is megmutatkozik. Azok a fiatalok, akik tudatosan ápolják anyanyelvüket, jobban értik a nyelvi árnyalatokat, a szóképeket és a kulturális utalásokat, amelyek a szövegek mélyebb megértéséhez vezetnek. Ez különösen fontos a magyar nyelv esetében, ahol a ragozás, a toldalékolás és a hangzásbeli finomság komplex rendszert alkotnak.

Nyelvtanulás és kognitív előnyök

Az anyanyelv erős alapot ad más nyelvek tanulásához. A kutatások szerint azok, akik magas szintű anyanyelvi készséggel rendelkeznek, gyorsabban és hatékonyabban sajátítanak el idegen nyelveket. A nyelvtanulás fejleszti a memóriát, a koncentrációt és a problémamegoldó képességet. Az anyanyelvi háttér tudatos használata lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy idegen nyelvek tanulása során könnyebben érzékeljék a nyelvi mintákat és struktúrákat.

A magyar nyelv tanulása is szolgálhat ilyen célt, hiszen a ragozó rendszer, a szóösszetételek és a nyelvtani szabályok logikai rendszere fejleszti a kognitív rugalmasságot. Például egy diák, aki jól ismeri a magyar igeragozást, könnyebben érti az idegen nyelvek igerendszereit és a nyelvi szabályszerűségeket. A nyelvtanulás tehát nemcsak új kommunikációs lehetőségeket nyit, hanem az agy fejlődését is támogatja.

Az anyanyelv megőrzése a digitális korban

A digitális korban az anyanyelv ápolása új kihívások elé állítja a fiatalokat. A közösségi média és az online kommunikáció gyakran rövidített, leegyszerűsített nyelvhasználathoz vezet, ami csökkentheti a nyelvi gazdagság érzékét. Ugyanakkor a digitális platformok lehetőséget is adnak a nyelv kreatív használatára: blogok, videók, podcastok vagy online fórumok mind alkalmat teremtenek az anyanyelvi készségek fejlesztésére.

A tudatos anyanyelv-használat segít a nyelvi identitás megőrzésében. Például a diákok számára hasznos lehet, ha olvasnak magyar irodalmat, írnak esszéket vagy publikálnak rövid szövegeket a saját nyelvükön. Az írott és beszélt nyelv gyakorlása erősíti a kifejezőkészséget és segít a mélyebb értelem felismerésében.

A nyelvi kreativitás formálása

Az anyanyelv nem csupán egyéni eszköz, hanem közösségi jelenség is. A magyar nyelv gazdag szólásokban, közmondásokban és irodalmi hagyományokban, amelyek összekötik az embereket generációkon át. A diákok, akik tudatosan kapcsolódnak a nyelvi közösséghez – akár könyvklubokban, irodalmi szakkörökben, vagy online fórumokon –, erősítik kulturális identitásukat és gazdagítják nyelvi repertoárjukat.

A nyelvi kreativitás szintén ösztönzi a gondolkodást. Egy vers megírása, egy szövegjáték vagy egy rövid novella alkotása során a diákok nemcsak a nyelvtani szabályokat gyakorolják, hanem a logikus gondolkodást, a metaforák használatát és az érzelmi kifejezést is fejlesztik. Ez a kreatív folyamat elősegíti az önkifejezést és a kognitív fejlődést egyaránt.

Tanulási tippek és nyelvi tudatosság

Az anyanyelv ápolása mellett az idegen nyelvek tudatos tanulása is fontos. A diákoknak érdemes naponta szókincset bővíteni, magyar és idegennyelvi szövegeket elemezni, és párhuzamot keresni a két nyelv között. Ez a metanyelvi tudatosság segít a nyelvi struktúrák gyorsabb elsajátításában, és erősíti az anyanyelvi készségeket is.

Emellett a tudatos olvasás és írás fejleszti a kritikai gondolkodást és a kreatív problémamegoldást. A diákok számára hasznos gyakorlat lehet például magyar nyelvű blogok írása, esszék, irodalmi elemzések készítése, vagy akár rövid történetek alkotása, amelyekben a nyelvi eszközöket kreatívan alkalmazzák.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Könyvekkel szebb az ünnep – A Libri idén is díszkötetekkel ünnepli a karácsonyt

A Libri üzenetének középpontjában a könyv, mint érték áll – olyan kapocs, amely generációkat köt össze, és amely képes közös élménnyé formálni az időt, amit egymásra szánunk. A könyvkereskedő tíz éve minden esztendő végén díszkiadásokkal köszöni meg olvasóinak az egészéves figyelmet. A limitált példányszámú kötetek mára gyűjtői sorozattá váltak, és sok családban saját ünnepi hagyományt teremtettek.

Márai Sándor Füves könyve az élet bölcsességeit és a figyelem erejét idézi meg. Rövid, elmélkedő szövegei az emberi tartásról, a méltóságról és a belső egyensúlyról szólnak – gondolatai különösen aktuálisak az ünnepi időszakban, amikor az ember visszatekint, számot vet, és új célokat keres. A kötet időtálló emberi értékekre emlékeztet: arra, hogyan őrizhetjük meg a csendet, a hitelességet és a figyelmet a mindennapok rohanásában.

Forrás: Libri

Szepes Mária Gyerekcsillag című mesegyűjteménye ezzel szemben a gyermeki rácsodálkozásra és az önismeret útjára hív. Az új, illusztrált kiadás varázslatos világot teremt, ahol a szeretet, az empátia és a bátorság témái finoman összefonódnak. Szepes meséi a felnőtteknek is szólnak: segítenek visszatalálni ahhoz a tiszta kíváncsisághoz, amely nélkül nincs ünnep és nincs igazi megújulás sem. A történetekben ott rejlik a karácsony üzenete: az elfogadás, az újrakezdés és a belső derű lehetősége.

Forrás: Libri

A két könyv együtt az olvasás két arcát jeleníti meg: a tapasztalat bölcsességét és a gyermeki nyitottságot. Egymás mellett a felnőtt és a gyermeki világ párbeszédét teremtik meg – éppen azt az élményt, amelyet az ünnep is képvisel: az elmélyülést és a közösség melegét.

A Libri minden decemberben arra emlékeztet, hogy a könyv több mint ajándék: közös élmény, amely kapcsolatot teremt generációk, gondolatok és történetek között. A díszkiadások évről évre azt az üzenetet hordozzák, hogy az olvasás nemcsak egyéni öröm, hanem közösségi érték is – olyan élmény, amely összekapcsol, miközben mindenkit másképp gazdagít.

A kezdeményezés a tudatos, értékalapú ajándékozás fontosságát hangsúlyozza. Egy-egy díszkiadás a polcon nemcsak könyv, hanem egy év emléke: emlékeztető arra, hogy a legszebb történeteket nemcsak olvassuk, hanem egymással éljük meg. Aki könyvet ad, figyelmet ad – időt, amit a másik emberre szán.

A két kötet 2025. november 1-jétől a készlet erejéig vásárolható meg a Libri könyvesboltjaiban és a libri.hu-n. 9 990 Ft feletti vásárlás esetén az egyik, 13 990 Ft felett pedig mindkét könyvet 1 499 Ft-os darabáron vihetik haza az olvasók.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Támogatott tartalom (x).

A szövegértés fejlesztése nem csak a tanító és a magyartanár feladata

„Minden tanár olvasástanár”

„Nagy hiba az olvasástanítást a negyedik osztály végén abbahagyni. A felső tagozatban is, majd egészen a középiskola végéig, vagyis 12 éven át kellene olvasást és szövegértést tanítani, méghozzá célzottan” – jelentette ki Steklács János nyelvész, az MTA-PTE Olvasási Fluencia és Szövegértés Kutatócsoport vezetője az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán szeptember 18-án megrendezett Olvasás- és szövegértés-tanulás konferencián.

A szakember kiemelte: tíz pontból álló javaslatot készítettek a hazai olvasástanítás korszerűsítéséről, az ugyanis a kutatási eredmények szerint komoly reformra szorul. A magyar iskolákban az alsó tagozat után nincs szisztematikus és folyamatos olvasástanítás, az olvasási nehézségekkel küzdő tizenévesek nem kapnak segítséget problémáik megoldásához – ám mivel a sikeres tanulásnak a szövegértés az alapja, tanulmányi eredményeik is romlanak.

„Minden tanár olvasástanár” – utalt a szakember arra, hogy jelentős változás csak akkor érhető el, ha elfogadjuk, hogy az olvasás tanítása össztantárgyi feladat, vagyis nem csak a magyarórákon kell helyet kapnia. Ehhez persze nemcsak a tanító, hanem minden tanári szakon is oktatni kell az olvasástanítás módszertanát.

A nyelvész beszámolt arról a friss hazai kutatásról is, amelyet 670 alsó tagozatos diák ún. hangos olvasási fluenciájáról készítettek. Az eredmények egyértelműek: az, hogy a gyerekek milyen tempóban, mennyire pontosan olvasnak hangosan, és milyen a prozódia, vagyis mennyire kifejezően, értelmezően olvasnak, erősen összefügg a szövegértéssel.

Steklács János (Fotó: AVKF)

Kompetenciák a PISA-felmérés alapján

A legutóbbi PISA-felmérés különösen sötét képet festett a magyar gyerekek szövegértési képességéről: az eredmények szerint a 15 éves diákok negyede funkcionális analfabéta, vagyis az alapvető, a hétköznapi életben használt szövegtípusokat sem tudják értelmezni.

A PISA-eredmények trendelemzése több évtizedes hanyatlást tár fel, amely jóval a járvány előtt kezdődött. Az olvasás és a természettudományok terén a teljesítmények 2012-ben, illetve 2009-ben érték el csúcspontjukat, mielőtt a teljesítmény zuhant, míg matematikában 2018 előtt a teljesítmény csökkenő tendenciát mutatott Ausztráliában, Belgiumban, Kanadában, Csehországban, Finnországban, Izlandon, Koreában és Hollandiában, Új-Zélandon, a Szlovák Köztársaságban és Svájcban is.

A 2025-ös PISA-felmérés főmérése március 17. és április 18. között zajlott Magyarországon, 6974 15 éves tanuló részvételével. Most először a tudományos ismeretek mellett a természettudományos oktatás általános eredményeire, valamint a természettudományos kompetenciákra és tudástípusokra is fókuszált. Az Európai Bizottság által kezdeményezett felmérés a tanulók tudását mérte fel, miközben a tantervekben lévő újításokat is figyelembe vették.

Biztonságos tanulási környezet kell a fejlődéshez

„Az emberi agy nem olvasásra készült, de ott van rá a lehetőség az agyi hálózatban” – mondta Csépe Valéria akadémikus, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ emeritus kutatóprofesszora, aki a kognitív pszichológia és az idegtudomány irányából, az agyi folyamatokat követve vizsgálja az olvasást. A kutatási eredmények pedig egyértelműen arra mutatnak, hogy a jelenleginél jóval tovább kellene olvasást és szövegértést tanítani az iskolákban, változatos módszerekkel és szövegekkel.

Csépe Valéria (Fotó: AVKF)

Komaság Margit pszichopedagógus, a Carl Rogers Személyközpontú Óvoda és Általános Iskola pedagógusa azt is kiemelte, az olvasástanulásban fontos szerepe van a biztonságos tanulási környezetnek. „Ennek része például, hogy visszajelzéseket adjunk a gyerekeknek arról, hol tart az olvasásban, de tanítóként nem minősítek, nem osztályozok. Ennek nagy értéke van, mert így azt a motivációt, amivel a gyerekek az iskolába érkeznek, megtarthatjuk” – fogalmazott.

Komaság Margit (Fotó: AVKF)

Nem mindegy, milyen szövegeket kerülnek a diákok elé

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola konferenciáján részt vevő szakemberek egyetértenek abban: a motiváció fenntartása az olvasástanítás egyik legkritikusabb pontja. Kulcsfontosságú, hogy milyen szövegeket visznek be a pedagógusok az órákra, milyen közös olvasmányok kerülnek a gyerekek elé. Több szakember kiemelte, hogy az olvasóvá nevelésben a populáris irodalmat, illetve a gyermeklektűrt is hatékonyan lehet használni a klasszikus és kortárs művek mellett.

A konferencia szekcióülésein gyakorló pedagógusok, logopédusok és gyógypedagógusok, valamint egyetemi-főiskolai oktatók, kutatók arról is megosztották tapasztalataikat, hogyan lehet a gyerekek nyelvi fejlődését támogatni, milyen jelentősége van a meseválasztásnak az óvodai nevelésben, és milyen módszereket alkalmaznak hatékonyan a hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű diákok olvasástanítása során.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Tiniknek szóló könyvcserepikniket szervez a Bookline

„A tinédzserkorú olvasókkal való kapcsolattartás nagyon fontos számunkra. Ők jelenleg a könyvek nagyfogyasztói, hiszen negyedük hetente legalább egyszer, csaknem 10 százalékuk pedig naponta olvas. Szeretnénk, ha fiatal felnőttként sem veszítenék el olvasási kedvüket, a Bookline kínálatában éppen ezért számos young adult kategóriájú könyv található, és több rendezvényünkkel is a kamaszoknak igyekszünk kedveskedni” – mondja Fábián Barbara, a Bookline PR menedzsere.  

Ludvig Orsolya Stefanie: A könyvnek minden szabadidős tevékenység konkurenciája

Milyen műfajban olvasnak szívesen a fiatalok?

A mai tizen- és huszonéves korosztály elsősorban nem a klasszikus szépirodalomért, sokkal inkább a szórakoztató műfajokért, többek közt a krimi, sci-fi, fantasy, misztikus, horror-, valamint a romantikus történetekért rajong.

A fiatalok ugyanakkor általában kedvelik a szuperhősös történeteket és az akcióregényeket is, sokan kortárs magyar irodalmat is szívesen olvasnak – olvasható a Bookline közleményében.

Könyvcsereprogram

A kamasz olvasókkal való kapcsolattartás a Bookline számára is kiemelten fontos, éppen ezért szeptember 15-én a Budapest Park JusTeenTime rendezvényén egy kamaszoknak szóló könyvcserepiknikkel készül – ezen az eseményen egy otthonról hozott könyvért cserébe egy másikat választhatnak a könyvrajongók. 

A rendezvény részeként a TikTokon is népszerű #BookTok könyvek közül tízet rejt el a Bookline a piknik helyszínén, többek közt Stephanie Gaber Volt egyszer egy összetört szív, valamint Jessica Townsend Nevermoor című köteteit.

A könyvek megtalálói természetesen megtarthatják az általuk felfedezett kincseket, ha pedig a kötetekben elrejtett könyvjelzőt visszaviszik a standhoz, a Bookline még egy extra ajándékkal is kedveskedik nekik. 

Az esemény linkje.

KönyvesBolc a Budapest Parkban

A Budapest Park néhány hete a zenei csemegéken kívül könyves újdonságokkal is várja a koncertrajongókat: a Bookline a Parkban helyezte el első bolton kívüli elárusítóhelyét, a Bookline KönyvesBolcot. A Park merch boltjában megtalálható KönyvesBolc vásárlói mintegy 80 különböző cím közül válogathatnak – a kínálatban elsősorban a Bookline sikerlistás, valamint zenei és gyerek tematikájú könyvek kaptak helyet.

A kép forrása: Shutterstock

Az UNIside is a könyvolvasásra ösztönzi a fiatalokat!

A nyár folyamán az UNIside is különleges kezdeményezéssel támogatta a könyvolvasás népszerűsítését. A HSUP-pal és az Óbudai Egyetemmel közös akciónk keretében ajándékba adott legyezőink QR-kódot tartalmaztak, amelyek egy online kvízhez vezettek. A kitöltők között értékes Libri könyvcsomagokat sorsoltunk ki.

Célunk ezzel a kampánnyal az volt, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvek és az olvasás fontosságára, valamint hogy szórakoztató és interaktív módon ösztönözzük az embereket az olvasásra. 

Marokkó legkülönlegesebb könyvárusa, aki napi 8 órát olvas

Közel 50 éve a tudás szolgálatában

Mohamed Aziz 15 éves korában kezdett el könyveket árulni, először egy fa alá leterített szőnyegről. Sajnos nem csak a könyvek iránti szeretet hajtotta. 6 éves korában árva lett, és kamaszkorára rájött, hogy hiába dolgozik halászként, soha nem lesz elég pénze könyvekre, hogy befejezze a középiskolát.

Sorsával nem volt egyedül, Marokkó lakosságának több mint 80 százaléka nem tudott olvasni a 60-as években, 2014-re ezt leszorították közel 30 százalékra. Mohamed és kortársainak kitartása lehetőséget adott a következő generációknak is, bár a középiskolát még így is csak a lakosság fele fejezi be.

Mohamed Aziz

Kevés eladás, annál több olvasás

Könyveinek nagy részét az utcán tartja, azok közt olvas naponta 6-8 órát, amit csak a vevőkért és imádkozásért szakít meg. Egy nap átlagosan egy-két könyvet ad el, de ezek közt sok a nagyértékű tankönyv, amiket lediplomázott diákok adományoznak neki. Ezeket kimondottan nagy kedvezménnyel adja tovább a felsőoktatásba készülő fiataloknak, hiszen évtizedekkel ezelőtt Mohamed is hasonló helyzetben volt, mint most ők.

Gyermekkora óta körülbelül 4000 könyvet olvasott el eddig arabul, franciául és spanyolul, úgy, hogy mindhárom nyelvet autodidakta módon tanulta meg. Ebből az első kettő Marokkó két legfőbb nyelve, de az arabnak több, íratlan dialektusát használják az országban, Aziz ezek közül a Dariját beszéli.

Mohamed az olvasást felsőbbrendű ajándéknak tartja, múltja mellett ez a másik ok, amiatt megszakad a szíve, ha tanulás helyett dolgozni lát kisgyermekeket. Ezen kívül már csak a szakadt könyvek tudják feldühíteni.

Rabat. Marokkó fővárosa. (Kép: 123rf.com)

Az olvasás lehetőség, ajándék, kihívás

Itthon mi szerencsésebb helyzetben vagyunk, a mi olvasási időnkből többnyire csak a többi szabadidős tevékenység vesz el.

Nemrég Ludvig Orsolya Stefanie-val, a Libri-Bookline Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával készítettünk interjút, aki arról is beszélt, hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája.

[kiemelt]„A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt” – mondta Orsolya.[/kiemelt]

Ha érdekel, hogy mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem, milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, olvasd el a teljes interjút, ami eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Látogass el webshopunkba, ahol digitális és nyomtatott formában is megvásárolhatod kiadványainkat: https://shop.uniside.hu.

Ludvig Orsolya Stefanie: A könyvnek minden szabadidős tevékenység konkurenciája

Mennyire speciális terület a könyvkiadás és a könyvkereskedelem?

Mindkettő az, ráadásul a könyvkiadás egy teljesen más világ, mint a könyvkereskedelem. Ez egy művészeti tevékenység, a szerzői jogokkal is foglalkozik, alkotóművészekkel, akik egy teljesen más kört jelentenek. Oda más tulajdonságok kellenek például kommunikációs szakemberként, mint egy kereskedelmi cégnél. A könyvkereskedelem pedig igazából egy kiskereskedelmi ág, ott a könyv az áru, amit árulunk, méghozzá egy elég különleges, speciális áru. Mert a könyv az könyv, nincs olyan, hogy az egyikből kispóroltunk minden második szót, és attól olcsóbb lett, bár a kivitelezésben, kiadója válogatja a minőséget. Sokat számíthat abban, hogy ki veszi meg a könyvet, hogy milyen a papírminőség, milyenek az illusztrációk, ha vannak, vagy éppen puha vagy kemény kötésről beszélünk.

Miért esik egyre inkább nehezünkre az olvasás? Főleg a kötelező olvasmányok esetében…

Ilyen szempontból ez egy speciális területe a kiskereskedelemnek, de olyan szempontból nem, hogy a vásárlói döntések itt is nagyon hasonlóan születnek. A könyv esetén egy szellemi igényről van szó, ezért nagyon fontos, hogy magát az igényt kommunikáljuk. Sok szempontból mindenféle könyvre szükség van, és mindegyiknek rengeteg a pozitív tulajdonsága. Tehát könyvkereskedőként a tevékenységet magát, az olvasást kell kommunikálnod, és utána jön az, hogy hozzád jöjjön a vásárló.

[kiemelt]A könyvek specifikuma, hogy két piacon is versenyeznek, és hogy az egyik könyvnek nem a másik a konkurenciája. A könyvnek minden szabadidős tevékenység, a Netflix vagy a Spotify, de akár egy kirándulás is a konkurenciája, sőt, ha a másik vetületet nézzük, akkor a teljes ajándéktárgypiaccal is versenyt futunk. Ettől szép ez a szakma, hogy itt még erőteljesebben kell felkeltenünk az igényt.[/kiemelt]

Milyen tulajdonságokra van szüksége annak, akinek ezen a területen vannak tervei, marketinget tanulna, ilyen munkakörben vagy éppen a könyvpiacon helyezkedne el?

Nálunk a kiskereskedelemben nagyon sokféle szerepkör létezik. Egyrészt az értékesítésben, a boltokban, ahol a kollégáknak, akik találkoznak a vásárlókkal, az érdeklődésüknek is meg kell lennie a könyvek iránt. Előnyös, ha szeretnek olvasni, és tájékozottak az irodalom, a könyvek tekintetében. Ott biztos, hogy az emberközpontúság, a türelem, a kommunikációs készségek megléte nagyon fontos. De nagyon sok a háttérszereplő, többek között a raktárban is, ahol fontos a precizitás, a könyvek szeretete, meg persze az olyan funkciókban is, mint a miénk, vagyis a marketing és a kommunikáció. Itt is fontos, hogy legyen affinitása az írott szó iránt, mert szerintem ezt akkor lehet jól csinálni.

[kiemelt]Általában véve marketingesnek vagy kommunikátornak az való, aki tud rendszerben gondolkodni és képes priorizálni. Itt a legkülönbözőbb dolgokkal lehet foglalkozni, tehát ez egy nagyon változatos munka, nagyon szép sikereket lehet elérni és akár gyorsan is van visszajelzés a piacról.[/kiemelt]

A marketingszakma hosszú távon mire számíthat? Aki ezen a területen képzeli el a jövőjét, milyen perspektívában gondolkozzon?

A kommunikáció és a marketing területe nagyon dinamikusan fejlődik. Az elmúlt néhány évben is nagyon gyors változások figyelhetők meg, új eszközök jelennek meg, új vagy régóta nem használt platformok nyílnak. Hogy tíz év múlva milyen pozíciók lesznek, arról fogalmam nincs, és szerintem ez éppen ezért egy jó terület, mert változatos, folyamatosan fejlődik, és a kreativitásnak nagyon is megvan itt a helye, csak a célfókuszt kell tartani.

Libri Irodalmi Díj: Karikó Katalin önéletrajzát is elismerték

Munkája mellett az MCC-ben is tanít, a vezetőképzőben mentorál. Mit gondol a pályakezdőkről vagy a fiatalokról?

Azt, hogy ez a mai fiatalok kifejezés, bár nyilván valid, mindig kicsit pejoratív hangzású, mivel mindig voltak „mai fiatalok”. Én is voltam fiatal, és szerintem az én szüleim a nagyszüleimnek szintén lázadók voltak, csakúgy, mint a nagyszüleim is az ő szüleik számára. Én még úgy diplomáztam, hogy könyvtárba mentem, ma meg már nem is a Google-t és a Wikipédiát lehet megnyitni, hanem a ChatGPT-t is. Egyszerűen más az élet, és ezt nem feltétlenül tudjuk jól kezelni. 

Sokszor már az első munkahelyen vannak elrugaszkodott pénzbeli elvárások, és vannak, akik már az első perctől home office-olni akarnak, holott a fiatalnak ez a szakasz a tapasztalatszerzésről kéne, hogy szóljon. Mennyire jellemző, hogy hosszú távon terveznek a munkavállalók?

Korábban sokan arra voltak büszkék, hogy 10, 20, 40 évig egy munkahelyen dolgoztak, ma tartozni akarnak valahová a fiatalok. Nyilván a pályájuk elején talán sűrűbben akarnak váltani, de a lehetőségek tárháza is jóval nagyobb. A másik, ami sokkal élénkebben van jelen, az az önismeret, mivel ez egyre fontosabb a karriertervezésnél és az iskolaválasztásnál is. Mindig lehet újratervezni, de arra azért is van szükség, hogy ismerd meg önmagad, az alapján próbáld meg tervezni az életed és mindig tudj újratervezni.

[kiemelt]Nincs olyan, hogy jó vagy rossz irány.[/kiemelt]

A darwini elméletet továbbgondolva ma nem a legerősebbek, hanem a legalkalmazkodóbbak tudnak igazán érvényesülni. Tehát nem kell mindenkinek vállalatvezetőnek lenni, nagy baj is lenne, az a lényeg, hogy mindenki elégedett legyen az életével, mert akkor lesz boldog és akkor lesz eredményes. Kell, hogy legyen egy cél, hogy jól érezzük magunkat, és ahhoz pedig tudni kell, hogy mitől fogjuk jól érezni magunkat. A munka megkerülhetetlen. Nem lehet azt mondani, hogy valakinek jó élete van, csak a munkáját utálja, mert az élet elég jelentős részét töltjük munkával. Egy önmegvalósításnak vagy a folyamatos fejlődésnek, a lifelong learningnek fontos a szerepe. Ha az igényesség megvan az emberben, hogy alkosson, teremtsen dolgokat, akkor ebben a tanulás, a fejlesztés is benne kell legyen.

Ludvig Orsolya Stefanie

  • 3 gyermek édesanyja.
  • Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola (mai BGE), 1993–97.
  • Stratégiai kommunikációs szakember immár több mint 30 év gyakorlati tapasztalattal, amelynek során multinacionális cégekben, de 12 évig saját vállalkozásban is dolgozott. Az elmúlt 10 esztendőben olyan nagyvállalatok kommunikációját és kormányzati kapcsolatait irányította, mint a Siemens, a Mercedes-Benz Manufacturing vagy a Heineken.
  • 2020–22 között az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnökségének tagja, 2022 óta a Magyar PR Szövetség elnökségi tagja.
  • 2022 szeptemberétől a Mathias Corvinus Collegium oktatója, a Vállalati kommunikáció műhely vezetője, valamint a Vezetőképző akadémia mentora.
  • 2023 szeptembere óta Libri-Bookline csoport marketing- és kommunikációs igazgatója.

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2024 Nyár kiadványban jelent meg.

Különleges ajánlat hírlevélre feliratkozóknak

Amennyiben feliratkozol hírlevelünkre, akkor UNI in&out 2024 NYÁR magazinunkat 50 százalékkal olcsóbban vásárolhatod meg!

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2024-nyar/

Libri Irodalmi Díj: Karikó Katalin önéletrajzát is elismerték

A Libri Irodalmi Díj – egy év kihagyás után- 2024-ben megújulva tért vissza. Idén az eladási listákat vették alapul a díjazottak kiválasztásakor, így az elismeréseket tulajdonképpen a vásárlók ítélték oda az általuk leginkább kedvelt szerzőknek és műveknek. 2023 legolvasottabb műveit 12 kategóriában díjazták.

A díjátadót június 14-én, pénteken tartották a 95. Ünnepi Könyvhét eseményeihez kapcsolódóan. 

„Mi minden könyvet ugyanúgy szeretünk”

Ludvig Orsolya Stefanie, a Libri marketing- és kommunikációs igazgatója a Magyar Nemzetnek arról beszélt, hogy mind a kategóriák, mind a kiválasztási kritériumok változtak a 2016-ban alapított rangos könyvszakmai díj esetében.

[kiemelt]„Azért újult meg a Libri irodalmi díj, mert úgy éreztük, hogy így sokkal autentikusabbá tehetjük. Egy könyvkereskedőnek minden könyvet képviselnie kell. A Libri számára éppoly értékes, aki krimit, szépirodalmat vagy éppen fantasy-t olvas. Hiszen a lényeg az olvasáson van, és mi minden könyvet ugyanúgy szeretünk.”[/kiemelt]

Ludvig Orsolya Stefanie elárulta, hogy az idei díj alkalmával az eladási listákra támaszkodtak, jövőre is így szeretnék összeállítani a longlist-et, de a shortlist-et már egy megváltozott összetételű zsűri fogja értékelni.

„Az egész díjat közelebb szeretnénk vinni az emberekhez, az olvasókhoz. Ennek megfelelően a zsűri tagjai között lesz boltvezetőnk, könyvtáros, tanár, de persze irodalmár is. Egy sokkal „olvasóközelibb” zsűrit fogunk összeállítani, hiszen ezek az emberek naponta találkoznak olvasókkal. Egyedülálló díj jöhet így létre, hiszen ilyen zsűri még nem döntött rangos könyvszakmai díjról. Úgy véljük, ez a döntés rendkívül jól illeszkedik a cég missziójához és hiteles.”  – mondta Ludvig Orsolya Stefanie.

A Libri irodalmi díj 2023-as nyertesei

  1. Az év közönségkedvence / A 2023-as év a legnagyobb eladási példányszámú könyve: Frei Tamás: Puccs Moszkvában
  2. Az év szépirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve – Náray Tamás: Barbara – A végzet
  3. Az év tényirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott tényirodalmi könyve – Karikó Katalin: Áttörések
  4. Az év legsikeresebb debütáló könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott debütáló könyve – Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia
  5. Az év történelmi tényirodalmi könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott történelmi témájú tényirodalmi könyve – Mező Gábor: A kultúra megszállása
  6. Az év üzleti könyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott üzleti tematikájú könyve – Walter Isaacson: Elon Musk
  7. Az év határon túl legnépszerűbb könyve / A 2023-as év határon túl legnagyobb példányszámban eladott szépirodalmi könyve – Visky András: Kitelepítés
  8. Az év gyerekkönyve / A 2023-as év legnagyobb példányszámban eladott könyve a 0–12 éves korosztály körében – Bartos Erika: A csigaház kincsei
  9. Libri irodalmi emlékdíj – Szőcs Géza: Összegyűjtött versek
  10. Libri évtizedek közönségkedvence / Az elmúlt 16 év legjobb eladási számokat hozó könyve – Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors
  11. Libri évtizedek kedvenc gyerekkönyve / Az elmúlt 16 év legjobb eladási számokat hozó gyerekkönyve – Berg Judit: Rumini
  12. Szerzői életműdíj gyerekirodalom kategóriában – Marék Veronika

A díjazott könyvekről itt olvashatsz bővebben.

Ludvig Orsolya Stefanie, Frei Tamás és Köbli Gyula, a Libri–Bookline vezérigazgatója a Libri Irodalmi Díjak átadóján (Fotó: Libri)

Ludvig Orsolya Stefanie, Karikó Katalin és Köbli Gyula, a Libri–Bookline vezérigazgatója a Libri irodalmi díjak átadóján (Fotó: Libri)

Harry Potter-hétvége az olvasás népszerűsítésért

Szereted a Harry Potter filmeket? Rongyosra olvastad az összes könyvet? Vagy csak a társasjátékok világa fogott meg? Akkor Téged is vár az első Debreceni Harry Potter hétvége. Több helyszínen, rengeteg műsorral és kikapcsolódási lehetőséggel. A Harry Potter-hétvége legfontosabb küldetése közelebb vinni a fiatalokat az olvasás és a könyvek világához – mondta a minifesztivál hétfői debreceni sajtótájékoztatóján Némethy-Szilágyi Norbert főszervező, a Borostyán Produkció alapítója, közölte az MTI.

A három nap alatt hét helyszínen 36 programmal várják az érdeklődőket, a fesztivál többek között moziélményt, Slam Poetry-estet és varázslatos éttermi menüt kínál Harry Potter világából. A gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló élményeket igyekeztek úgy összeállítani a szervezők, hogy „3-tól 112 éves korig” mindenki találjon kedvére valót. Fontos üzenete a találkozónak, hogy debreceni közösségek és vendéglátóhelyek összefogásával valósulhat meg.

Végh Zsuzsa, a Debreceni Pagony Könyvesbolt üzletvezetője beszél az első Harry Potter-hétvége programjairól tartott sajtótájékoztatón a debreceni Apolló moziban 2024. február 19-én. Mellette Némethy-Szilágyi Norbert főszervező , Végh Zsuzsa, a Debreceni Pagony Könyvesbolt üzletvezetője és Fejér Tamás, az Apolló Mozi filmszínházvezetője. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)

Milyen programokkal vár a hétvége?

Az egész várost megmozgató fesztivál egyik fő helyszíne lesz az Apolló mozi, ahol

  • a Harry Potter-sorozat első négy filmjét vetítik le, az elsőt angol nyelven is.
  • közönségtalálkozót szerveznek Harry magyar hangjával, Gacsal Ádám szinkronszínésszel,
  • Kostyál Viktor grafikus-karikaturista a mozi vendégvárójában pár perc alatt bárkiből roxforti diákot varázsol
  • számos kvízjáték és bagolysimogató is vár

A részletes programot az Apolló mozi oldalán találod.

Az első Debreceni Harry Potter hétvégét 5 helyszínen február 23. és 25. között tartják. (Fotó: Apolló Mozi honlapja)

Miért kell az olvasást népszerűsíteni?

Évről-évre születnek kutatások az olvasási szokásokról Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is. És habár sokszor hallani, hogy mennyire nem olvasnak manapság, a statisztikák közel sem olyan kiábrándítóak. Kétségtelen, hogy a ’90-es évektől kezdve rohamosan csökkent az olvasási kedv, és a rendszerváltás óta a harmadára esett vissza a rendszeres olvasók száma. A megkérdezettek általában nem anyagi indokokkal magyarázzák az olvasás elhagyását, hanem azzal, hogy nincs idejük. Valójában sokkal többet olvasunk egy nap alatt, mint valaha a világon, hiszen sokan a teljes napjukat a képernyő előtt töltik. De a kulcsszavakra, legfontosabb részletekre szorítkozó szövegfuttatás nagyon messze van a hagyományos mélyolvasástól. Ugyanolyan türelmetlenek vagyunk a gondolkodásban is, mint bármi másban, így pedig kreatív és kritikai készségeink vesznek el.

Olvasnak még a fiatalok?

Ha azt gondolod, hogy bizonyára csak az idős korosztályból kerülnek ki az olvasók, akkor talán meglephet, hogy a napi szinten olvasók sokkal nyitottabbak az innovatív, új termékekre. Sőt, a 18-30 éves korosztályban kevesebb a nem olvasók aránya, 27 százalék, mint az idősebb korosztályban, ahol 30-40-50 évesek nagyjából 32 százaléka negligálja ezt a tevékenységet. Az olvasás nemcsak a kreatív és problémamegoldó képességeket fejleszti, hanem örömforrás is. A gyakran olvasók azt válaszolták, hogy 33 százalékuknál szinte mindig lapul valahol egy könyv, és saját otthonukban vagy várakozás és utazás közben szeretnek igazán elmélyülni benne.

Forrás: MTI

Hogyan olvasunk a 21. században?

Ki is az olvasó?

Az olvasót hagyományosan passzívan befogadó embernek képzeljük el, aki az olvasott szövegből értelemes információt képez magának. De egy másik felfogás szerint az olvasás valójában aktív cselekvés, mert kapcsolatot teremt a szöveg és az olvasó között. Olvasás közben jóslatokat fogalmazunk meg, hipotéziseket, vagyis kiépítünk egy új jelentéshálót magunk és az olvasott világ között. Megint másik elmélet szerint olvasásunkba beépül az előzetes tudásunk, minden olyan ismeret, ami segíti helyesen értenünk a szöveget. Olvasás közben azonosítjuk a szöveg minőségét, megfogalmazzuk az olvasás célját. Ráadásul egy szöveg sokszor olyan elemekkel dolgozik, amikkel már korábban találkozunk. Tehát az, hogy mit olvasunk és milyen célból, teljesen tudatos. Ezért is fontos megfogalmazni, hogy melyek a 21. századi ember motivációi olvasás közben, hogyan változtak az olvasási szokások jelen korunkig.

Napjainkra már bármilyen tartalom elérhetővé és feltölthetővé vált. (Fotó: 123rf)

Olvasási forradalmak a történelemben

Nem először él meg az emberiség jelentős változást az olvasási szokásokban, a kultúrtörténet több „olvasási forradalmat” tart számon. Amíg a középkori, kevés szöveggel bíró időszak a hangos olvasás gyakorlatában telt, úgy a középkor végén az egyre elérhetőbb, és egyre gyakoribb olvasás implikálta a csendes, egyéni olvasást. A második forradalmat a könyvnyomtatás idézte elő; amíg előtte kevés szöveget sokszor elolvastak, és az olvasás szakrális, ünnepélyes tevékenység volt, úgy később az érdeklődő megválogathatta, hogy mit vesz kezébe. Könyveket, újságokat, folyóiratokat, amikből választhatott. A harmadik forradalom az elektronikus nyomtatványokkal érkezett el; ahol nem a papíralapú könyvek az elsődlegesek. Napjainkra már bármilyen tartalom elérhetővé vált. Ezt az új könyvtáreszmény viszont nemcsak azt jelenti, hogy minden elérhető, hanem azt is, hogy bármi feltölthető. Az eddigi szűrt, limitált rendszer ellenőrizhető volt, az elektronikus könyvolvasás már nem az. A szerzőség védett intézményi keretekből kilépve mára sokszor lekövethetetlen.

Hogyan változtat meg minket a digitális szöveguniverzum?

Az olvasás minden aspektusát átalakítja a digitalizáció. Ami legszembetűnőbb, hogy megszűnni látszik az írásos kultúra dominanciája. Habár sokkal több virtuális szöveggel rendelkezünk, mint amilyen papír alapúval rendelkezhettünk régen, mind az olvasással töltött idő, mind pedig az olvasási készség jelentősen csökkent. Számos felület biztosítja, hogy minél gyorsabban reagálni lehessen információkra, de egyrészt ezeken nincs az olvasó valójában jelen, másrészt nem kell feltétlenül muszáj szövegesen reagálni, elég akár egy emojival. A szöveg sokszor csak a vizuális vagy hangalapú tartalmak kiegészítésére szolgál, gondoljunk csak egy podcastra, főzős videóra, riportra. Az olvasás viszont tanult képesség. Az agy természeténél fogva nem tud szövegeket feldolgozni. A hallás és a látás viszont velünk született. Így, ha romlik az olvasási készség, a nem tanult képességekkel befogadható médiumok iránti érdeklődés nő meg; vagyis a videó– és képanyagok, hanganyagok preferenciája.

Az olvasás minden aspektusát átalakítja a digitalizáció. Ami legszembetűnőbb, hogy megszűnni látszik az írásos kultúra dominanciája. (Fotó: 123rf)

Hipertext – a 21. század emberének szövegolvasása

Amíg egy könyvben ugyan lehet lapozni, de alapvetően az olvasási folyamat lineáris, addig az internetes szövegek egy újfajta szövegtípust teremtettek meg. Ez a hipertext. A hipertext nem folyamatos, hanem elágazik például linkek által, így az olvasó maga dönti el, hogy merre halad a szövegben. Így már magát a szöveget is valójában az olvasó hozza létre. Az ugráló, gyors ütemű olvasás sokkal több információt kínál azonos olvasási idő alatt, mint régen, de az olvasót nem készteti arra, hogy elidőzzön a szövegeknél, ami viszont az esztétikai és tanulási folyamatokhoz elengedhetetlen. Vagyis, ha az olvasó online olvas, lehet, hogy nem tud eleget tenni eredeti céljának, ami egy szépirodalmi mű élvezése vagy egy tudományos szöveg befogadása.

A cikk Herédi Rebeka: Az olvasás (újra)pozicionálása? című írása alapján készült.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu