OTDK – Diplomátszerzek

Az OTDK szerepe a tudományos utánpótlásban – interjú Németh Gézával, a 37. OTDK Informatikatudományi Szekciójának ügyvezető elnökével

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mikor kezdett el foglalkozni az OTDK szervezésével?

Elég hamar bekapcsolódtam a TDK-ba. 1990 és 2000 között mint TDK-titkár, majd 2000-től TDK-elnök és az OTDK Informatikai szakmai bizottságának tagjaként veszek részt a szervezésben. Lassan itt az ideje, hogy továbbadjam a stafétabotot a következő generációnak.

Hogyan változott az OTDK az elmúlt években az informatika szekció szemszögéből?

Az egyik legjelentősebb változás az infrastruktúra fejlődése. Korábban a dolgozatokat papíron kellett beadni, postázni, majd bírálatra küldeni. Ma már minden elektronikusan történik. Az előző OTDK-n mintegy 150 dolgozat volt az informatika szekcióban, idén már 205 pályamű érkezett be. Ez komoly szervezési kihívásokat jelent. Az informatika dinamikusan fejlődik, így az OTDK tematikája is folyamatosan változik. Különösen nagy változást hozott a mély neurális hálózatok áttörése 2012 körül. Mi ezt korán felismertük a BME-n, és 2016 óta oktatjuk ennek gyakorlati alkalmazását. Ma már szinte nincs is olyan tagozat, ahol ne használná valaki ezt az eszközrendszert.

Fontos kiemelni, hogy sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát és a neurális hálózatokat, pedig ezek nem szinonimák. A mesterséges intelligenciát én úgy definiálom, hogy az emberi kognitív funkciók gépi megvalósítása és/vagy kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy egyes emberi funkciókat már teljesen automatizálhatunk, mint például a műholdas képfeldolgozást, amelyben a gépi látás átvette az emberi szem szerepét.

Nem egyszerű a szekcióbeosztás, de még mindig könnyebb, mint két évvel ezelőtt, amikor volt Mesterséges intelligencia I., II., III. stb., és mindenki meg volt sértve, hogy miért nem máshova van beosztva. Ma már pontosabb kategóriákat használunk: van, aki a mesterséges intelligencia algoritmusait, van, aki az architektúráját vizsgálja, más az optimalizálását vagy a szoftverét. És tulajdonképpen itt visszaértünk oda, hogy azok a klasszikus területek, amik az informatikai területen egyébként is léteztek, például a gépi látás, a nyelv és beszédfeldolgozás, a hálózatok, azok továbbra is működnek, így az új eszközrendszereket használó dolgozatokat gond nélkül be tudjuk kategorizálni.

Lát-e jelentős különbséget a korábbi és a mostani kutatási témák között?

A mesterséges intelligencia jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, és ez természetesen a tudományos kutatásokban is erőteljesen megmutatkozik. Új algoritmusok, architektúrák jelennek meg szinte naponta, ezeknek a feldolgozásában a matematikusoknak is komoly szerepe van. Természetesen van tudományos kihívás az ilyen modellek alkalmazásában, összehasonlításában és értékelésében is, de a kutatók számára egyre nehezebb önálló, igazán úttörő eredményeket elérni ezen a téren. A magyar kutatók azonban mindig is ügyesen megtalálták, hol lehet még labdába rúgni.

Hogyan tudják segíteni az OTDK-n részt vevő hallgatókat abban, hogy kutatásaik később publikációvá, vagy akár piacképes termékké fejlődjenek?

A TDK nem egy egyszeri teljesítmény, hanem a tehetséggondozás része. Egy diák és egy témavezető jellemzően csapatban dolgoznak, és a kutatásuk egy állomása a TDK. Ez továbbfejlődhet akadémiai publikációvá vagy akár vállalkozássá is. Jó példa erre a Tresorit, amely egy TDK-projektből indult, majd sikeres startup lett, végül pedig a svájci posta vásárolta fel jelentős összegért. Az utóbbi időben az OTDK is nyitottabb lett a gyakorlati innovációk felé. Az innOtdk kezdeményezés például azokra a pályázatokra fókuszál, amelyek kifejezetten ipari vagy gyakorlati felhasználásra alkalmasak.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Első lépések a tudományos pályán – diákinterjú Somorjai Márkkal, a 37. OTDK Szoftvertechnológia 2 tagozatának első helyezettjével

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A kíváncsiságom már gyerekkoromban kialakult. Édesapám matematikus mérnök és programozó – ő is a Műegyetemen tanult – így a logikai  feladványok, a matematika, az informatika hamar az életem részévé vált, már bőven az iskola előtt. Otthon adott volt, hogy látok kódot, van számítógépünk, amin dolgozhatok.

Mit gondolsz az egyetem melletti munkáról?

Az egyetem melletti munka nagyon  sok embernek nem kérdés a megélhetés miatt, nem lehet ezt elítélni, nem mondhatjuk, hogy ne egyél, csak tanulj. Sok esetben, hogyha jó helyre kerül az ember, a szakmai elmélyülést is segítheti a munka. Én abban a szerencsés helyzetben voltam, amíg Budapesten tanultam, hogy nem kellett albérletet fizetnem, otthon lakhattam, nem szorultam rá, hogy dolgozzak. Most meg a  doktorimat csinálom, nem kell dolgozzak mellette, hiszen Németországban kellően kompenzálják a doktoranduszok munkáját.

Miért tartod nehéznek vagy könnyűnek a képzésed?

Az alapképzéshez és mesterképzéshez képest a doktori sokkal inkább önálló munka, személyi fejlődés. Ez nagyobb szabadsággal jár, ugyanakkor több felelősséggel is. Az egyes doktori képzések között ezáltal nagyobb a különbség. Azért döntöttem a német képzés mellett, mert itt több fókusz jut a kutatásra, mivel kisebb az oktatási teher és nem kell, hogy tárgyakat végezzek. Emellett az anyagi különbségek miatt Németországban több lehetőség van konferenciákra menni támogatott regisztrációval, utazással és szállással, ami elengedhetetlen a szakmai kapcsolatok építéséhez. Fontos azonban kiemelni, hogy szakmailag kint és itthon is nagyon jó szakemberekkel dolgozhattam eddig együtt, a  szakmaiság mindkét helyen megtalálható, ami nagy pozitívum.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Minden eddiginél több fiatal kutató mutatkozott be az OTDK-n

Az idén 70 éves Országos Tudományos Diákköri Konferencia hosszú évtizedek óta bizonyítja létjogosultságát. Alulról szerveződő, önkéntes alapon működő rendszerként egyedülálló módon kapcsolja össze a legtehetségesebb hallgatókat és oktatóikat. A konferencia célja, hogy bemutassa a legújabb tudományos és művészeti alkotásokat, miközben szélesebb társadalmi rétegekkel is megismerteti a tudományos diákköri mozgalmat.

Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke elmondta, hogy a magyar felsőoktatás élvonalát felvonultató rendezvénysorozat és a TDK-mozgalom azon túl, hogy a magyar egyetemisták legnagyobb tudományos seregszemléje, egyfajta kultúra is. Nemcsak a legkiválóbb tudományos kutatások és művészeti alkotások létrehozásáról és bemutatásáról szól, hanem egy olyan építő légkörről is, ahol megvalósul a közvetlen mentor–tanítvány kutatási és innovációs együttműködés.

Az OTDK szerepe a tudományos utánpótlásban – interjú az Informatikatudományi Szekció ügyvezető elnökével

Minden korábbinál aktívabb hallgatók

A 37. OTDK előtti intézményi TDK-konferenciákon több mint 16 000 egyetemista mutatta be kutatási eredményeit, míg magán az országos konferencián 5 130 tudományos dolgozatot ismertettek, ami 15 százalékos növekedést jelent az előző rendezvényhez képest. Cziráki Szabina, az OTDT titkára elmondta, hogy a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia a rekordok OTDK-ja: soha nem látott mennyiségű hallgató vett részt a TDK mozgalomban.
A versenysorozatnak 10 hazai és egy határon túli felsőoktatási intézmény biztosított helyszínt.

Az informatikus hallgatók Bajnokok Ligája – így zajlott az OTDK 2025-ben a BME-n

Élő közvetítések és digitális jelenlét

Idén először az OTDK-n 268 tagozat 2317 tudományos előadását élőben is követhették az érdeklődők az interneten. A csaknem 1 040 órányi élő közvetítés több mint 87 000 nézőt vonzott, akik közül sokan a nyitó- és záróeseményeket is figyelemmel kísérték. A digitális jelenlétet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatta.

Innovációs pályázat a jövő kutatóinak

Az OTDT, a Magyar Innovációs Szövetség, a Neumann János Számítógéptudományi Társaság és a Nemzeti Innovációs Ügynökség új kezdeményezésként meghirdette az I. innOtdk pályázatot, amely az OTDK-n bemutatott, innovációs potenciált hordozó munkák szerzőinek nyújt további fejlődési lehetőséget. A 80 beérkezett pályázatból legfeljebb 30 juthat be az őszi döntőbe. A kiválasztásról június 30-án hoznak döntést.

Debreceni sikerek az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában

70 éves tudományos mozgalom

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia idén ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. A TDK-mozgalom mára nemcsak a kutatói életpálya első lépcsője, hanem egy olyan értékközösség is, ahol a hallgatók és oktatóik közösen dolgozhatnak új tudományos és művészeti eredményeken. A OTDK rendezvénysorozatot a Kulturális és Innovációs Minisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal, a TDK-mozgalom támogatója a Nemzeti Tehetség Program.

Az informatikus hallgatók Bajnokok Ligája – így zajlott az OTDK 2025-ben a BME-n

Fórum, nem csak verseny

Az OTDK bár formailag verseny, valójában inkább fórum: a kreativitás fóruma” – fogalmazott Zaránd Gergely, a BME tudományos rektorhelyettese a rendezvény záróünnepségén. Kiemelte, hogy több tagozatban is foglalkoztak azzal a kérdéssel, vajon kiválthatja-e az emberi kreativitást a mesterséges intelligencia. „Én hiszek abban, hogy nem” – tette hozzá, kiemelve, hogy ezekre a kérdésekre azok a hallgatók fognak választ adni, akik a közönség soraiban ülnek.

Zaránd Gergely (Fotó: SPOT fotókör)

A kutatástól a közösségig: élmények a színfalak mögött

A rendezvény hátterét többek között elkötelezett hallgatókból álló csapat biztosította. Bajczi Leventét, a szervezőbizottság tagját kérdeztük a feladatairól: „Én hallgatói képviselőként vettem részt az OTDK szervezésében. Főként a bíráltatás koordinálásával és a hallgatói érdekek képviseletével foglalkoztam, ami néha vitás helyzeteket is hozott, de ezeket sikerült megoldani. Ez volt az első alkalom, hogy szervezőként vettem részt, korábban háromszor versenyzőként, egyszer konzulensként voltam jelen. Bár a szervezés főként a véghajrában megterhelő volt, összességében jól sikerült a rendezvény. Nagy élmény volt belülről látni, hogyan működik egy ekkora konferencia – különösen úgy, hogy szponzori forrásokból, részvételi díj nélkül valósult meg.”

A szakmai programokat színvonalas esti események – hangverseny, borkóstoló, gálavacsora – egészítették ki, amelyek segítettek oldani a versenyhelyzet feszültségét.

Borkóstoló (Fotó: SPOT fotókör)

Zavada Ármin, aki korábban két alkalommal is második helyezett lett a TDK-n, harmadik nekifutásra meg is nyerte azt, így idén doktoranduszként, a BME Kritikus Rendszerek Kutatócsoport tagjaként érkezett a konferenciára, hogy bemutathassa a témáját: „Szerintem az OTDK és általában véve a TDK is kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy az ember fejlessze az előadói készségeit. Ha visszagondolok az első TDK-s szereplésemre, még most is emlékszem, mennyire izgultam – és bár az izgalom most is megvan, a két szereplés már nem összehasonlítható. Azóta sokkal nagyobb rutint szereztem abban, hogyan álljak ki, hogyan adjam elő a mondanivalómat. Úgy érzem, bármennyire is jó szakember valaki, akármilyen kiváló ötletei is vannak, ha nem tudja azokat érthetően, meggyőzően átadni másoknak, akkor azok mit sem érnek. Nekem ebben segített a legtöbbet a TDK és az OTDK: abban, hogy megtanuljam, hogyan tegyem elérhetővé és befogadhatóvá a tudásomat mások számára.”

Zavada Ármin a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

A résztvevők közül többen is megerősítették, hogy az OTDK nemcsak szakmai fejlődést jelentett számukra, hanem egyfajta inspirációt is. Fiák Ádám, a BME mesterképzésre járó hallgatója, aki a Szoftvertechnológia 1 tagozatban mérettette meg magát, úgy fogalmazott: „Én egy olyan szekcióban szerepeltem, ahol több különböző területről érkeztek az előadók, és ez kifejezetten tetszett, hogy nem csak egyetlen témáról hallottunk sokat, hanem olyan területekre is betekintést nyerhettünk, amelyekről eddig kevesebbet hallottunk. Nagyon érdekes előadások voltak.”

A záróünnepség közönsége (Fotó: SPOT fotókör)

Komoly témák – hosszú távú tervek

A konferencia résztvevői számos komoly kutatási témával készültek. A mesterséges intelligenciától a formális verifikációig széles volt a spektrum, de közös nevező volt a kutatási mélység és az elköteleződés.

Telbisz Csanád, a BME Mesterséges Intelligencia és Rendszertervezés Tanszéken a Kritikus Rendszerek Kutatócsoport hallgatójaként a Formális Módszerek tagozat első helyezettje lett idén. Témája a Párhuzamos programok hatékony és tanúsítható verifikációja volt. Csanád azt sajnálta, hogy nem tudott több előadáson részt venni: „Kicsit sajnáltam, hogy a párhuzamosan futó tagozatok miatt nem tudtam annyi előadást meghallgatni, mint szerettem volna – több téma is érdekelt volna. A hangulat kicsit formálisabb volt, mint amit nemzetközi konferenciákon megszoktam, ahol szerintem könnyebben át lehet menni egyik szekcióból a másikba. Ilyen tekintetben támogatnám, hogy az OTDK a hangulata egy kicsit lazább legyen.”

Telbisz Csanád a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

Hibamentes rendszerek nyomában – amikor a matematika a biztonságot szolgálja

Somorjai Márk, aki jelenleg a müncheni Ludwig Maximilian Egyetem doktorandusza, az Automatikus kontraktus szintézis deduktív verifikációhoz című pályamunkájával nyerte meg a Szoftvertechnológia 2 tagozatot.

Márk így mesélt nekünk a témájáról: „A kutatásom a formális verifikáció területéhez tartozik, amelynek célja, hogy matematikai módszerekkel bizonyítsuk, egy rendszer megbízhatóan és hibamentesen működik. Ez különösen fontos például a repülőgépek vagy autók vezérlőrendszereinél, ahol egy programhiba akár súlyos következményekkel is járhat. A formális verifikáción belül két fő megközelítés létezik. Az egyik a modellellenőrzés, ahol a rendszer minden lehetséges állapotát végignézzük, és azt vizsgáljuk, előfordulhat-e hibás működés. A másik a deduktív verifikáció, amely logikai levezetéseken alapul – ha bizonyos feltételek teljesülnek, abból levezethető, hogy a rendszer helyesen fog működni. A kutatásomban ezt a két módszert próbálom hatékonyan kombinálni. Ehhez úgynevezett kontraktusnyelvet használok, amely segít abban, hogy az egyik módszerből származó információkat át lehessen vinni a másikba.”

Somorjai Márk a díjátadókkal (Fotó: SPOT fotókör)

A csúcson túl is van folytatás

A konferencia végén Németh Géza ügyvezető elnök emlékeztetett: „Az OTDK az informatikus hallgatók Bajnokok Ligája: aki ide eljutott, már bajnoknak tekintheti magát.” 

A stafétát ezután átadták a következő házigazdának, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviselőjének.

A staféta átadása (Fotó: SPOT fotókör)

Az idei Informatikatudományi szekcióban 66 helyezést és 33 különdíjat osztottak ki. A BME hallgatói különösen eredményesen szerepeltek: 56 pályamunkából 44-et díjaztak, de több más intézmény is kimagasló eredményt ért el, például az ELTE 30 díjazott dolgozattal.

A díjak mellett az is fontos üzenet volt, hogy a kutatási munka itt nem ér véget. Szabó István, az OTDT stratégiai főtanácsadója így bátorította a hallgatókat: „A dolgozatokat érdemes továbbvinni az innovációs OTDK-ra – aki nyert, annak azért, aki nem nyert, annak meg azért.”

(Fotó: SPOT fotókör)

„Nekem a legfontosabb, hogy legyen magyar high-tech” – interjú Kuthy Antallal, korábbi OTDK-győztessel, az E-Group alapítójával

Hogyan emlékszik vissza a TDK-s, OTDK-s szereplésére, milyen témával foglalkozott?

Egy digitális stúdió hangvezérlőt fejlesztettünk, ami akkoriban eléggé újszerűnek számított. Még nem léteztek a mai értelemben vett szoftveres architektúrák, mi pedig azon dolgoztunk, hogyan lehetne loop-szerű hangokat – zajokat, zörejeket – digitálisan rögzíteni és visszajátszani ott, ahol kell egy hanganyagban. De olyan megoldáson is dolgoztunk, amellyel meg lehet változtatni a hang hosszát anélkül, hogy a hangmagasság torzulna. Komplett rendszert fejlesztettünk: hardvert, szoftvert, egy teljes működő stúdiótechnológiát.

Mi motiválta, hogy részt vegyen a TDK-n? 

A társammal, Nagy Andrással – akivel még az egyetem előtt, úgynevezett “zizisként” (egyetemi előfelvételis katona – a szerk.) együtt vonultunk be a katonasághoz – mindig is az hajtott minket, hogy valami újat és működőt hozzunk létre. Az E-Group-ot is ebben a szellemben alapítottuk meg később. Nem a publikációs láz hajtott, hanem az, hogy egy valós piaci igényre adjunk választ. Akkoriban ez, amit csináltunk, nem igazán létezett – főleg nem itthon. Nem feltétlen a magyar piacra szántuk, hanem nemzetközi kontextusban gondolkodtunk.

Volt olyan oktató, mentor, aki különösen inspirálta ebben az időszakban?

Nagyon önállóan dolgoztunk, ráadásul én fél évig Amerikában tanultam, onnan is OTDK-ztam. De akkoriban ez még egészen másként működött – nem az volt, hogy az ember csak úgy ide-oda utazott. Ahhoz, hogy valaki lehetőséget kapjon egy külföldi ösztöndíjra, nagyon jól kellett teljesíteni az egyetemen. Németh Gézával (a BME TMIT tanára, az OTDK Informatikatudományi Szekciójának ügyvezető elnöke – a szerk.) már akkor is sokat dolgoztunk együtt, ez a kapcsolat azóta is tart. Rajta kívül még Magyar Gábort (a BME TMIT címzetes egyetemi tanára, volt tanszékvezető – a szerk.) emelném ki, ő akkor kezdő tanszéki mérnök volt. Együttműködtünk az IBM-mel, főleg beszédtechnológiai projekteken. Akkoriban már létezett AI, csak máshogy. Ezek az előremutató dolgok nagyon inspiráltak.

Az OTDK hatással volt a későbbi karrierjére?

Természetesen, de inkább a kari TDK-t emelném ki, számomra az volt az igazán nagy megmérettetés, szerintem ott mindig kiemelkedően erős a mezőny. Az úszóválogatotthoz tudnám hasonlítani: mindenki jó, de egymást is ki kell ejteniük, hogy olimpiai kvótát kapjanak. Később Pro Scientia Aranyérmet kaptam, ehhez kellett az is, hogy első helyezett lettem az OTDK-n. A Pro Scientia-díjasok társasága egy elég érdekes csapat, mert tényleg sok okos ember van benne, és ráadásul nagyon különböző területekről jönnek. Ezért is jó a szakmai kapcsolati háló – van kivel beszélgetni akár húsz év múlva is. Az a tapasztalatom, hogy akik akkor is komolyan foglalkoztak valamivel, azok általában ma is aktívak, és továbbra is szeretnének értelmes dolgokat csinálni. Azt látom, hogy akik OTDK-znak, azok általában egy kicsit fókuszáltabban akarnak valamit csinálni, mint akik nem veszik a fáradságot, hogy ezzel töltsék az idejüket. Ez tényleg nagy energiát, munkát igényel. Már az is komoly teljesítmény, ha valaki egy kari TDK-n bekerül az első pár helyezett közé. 

Kuthy Antal a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának 30 éves jubileumi eseményén mondott beszédet. (Fotó: E-Group)

Cégvezetőként figyelemmel kíséri az utánpótlást? Előnyt jelenthet egy TDK vagy OTDK részvétel a munkaerőpiacon?

Abszolút. Ha valaki TDK- vagy OTDK-tapasztalattal jön, az nálam mindig plusz pont, de a meglévő tudás mellett fontos a karakter is. Nálam egyébként a karakter jobban számít, mint a hozott tudás. Úgy gondolom, hogy akinek olyan a személyisége, az fel tudja a hiányzó tudást itt szedni, de fordítva nehezebb. A bizalom fontos, egyre inkább felértékelődő összetevője ma a hosszú távú munkának.

Kicsit meséljen arról, mivel foglalkozik a cége, az E-Group, amit több mint harminc éve alapított osztálytársával, barátjával, Nagy Andrással? 

Az E-Group egy elég hosszú, szerves fejlődés eredménye. Az alapok még az egyetemi időkből jönnek: információelmélet, kriptográfia, data science – ezekkel foglalkoztunk akkoriban, és ezek ma is meghatározóak a cégben. 

Tulajdonképpen olyan bizalomtechnológiákat fejlesztünk, amelyek az adatkezeléshez szükségesek – hiszen ha adattal dolgozol, elengedhetetlen, hogy megbízható rendszert építs köré. Emellett nagyon erősen fókuszálunk a mesterséges intelligenciára, de nem abban az értelemben, hogy a már létező technológiákat alkalmazzuk, hanem inkább úgy, hogy mi magunk fejlesztünk új mélytechnológiákat, deep techet. Nem mások megoldásait fordítjuk le, hanem saját technológiát fejlesztünk – ez a lényeg. 

A Magyar Kormány és az Európai Unió támogatásával egy kiemelt hi-tech programban kivívtuk, hogy direkt ipari partnerként vegyünk részt. Az IPCEI-CIS európai uniós projekt mesterséges intelligencia területét vezetjük. A program célja, hogy létrejöjjön az EU következő generációs, összehangolt felhő- és peremhálózati (edge) rendszere. Mi a FedEU.ai projektet visszük, amely olyan új technológiákat fejleszt, amelyek túllépnek a jelenlegi iparági szinten. Inspiráló közegben dolgozunk, az európai adat- és AI szektor vezető szereplőivel együtt.

Fábián Gergely (b) iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár gratulál Kuthy Antalnak (j). (Fotó: kormany.hu)

Amit mi csinálunk, az a kutatás-fejlesztés-innováció hármasa – ezt hívják K+F+I-nak. A kutatásból indulunk, fejlesztünk valamit, majd ezt technológiává formáljuk és piacra visszük. Nálunk sok a kifejezetten technológia-központú kutatás. Ez azt jelenti, hogy van egy meglévő irány, egy technológiai állapot, és azt vizsgáljuk meg, hogyan lehetne még jobban, hatékonyabban csinálni. A cél mindig az, hogy az ötletből végül egy működő technológia legyen – tehát ne csak elmélet maradjon, hanem olyan formát öltsön, amit aztán mások is használni tudnak, akár egy termék vagy rendszer formájában. Mi a szoftvert is inkább eszközként kezeljük ebben a folyamatban.

A logójuk is utal arra, hogy több van a cégben, mint szoftverfejlesztés.

A logónkban benne van, hogy „software and beyond” (szoftver és azon túl – a szerk.) – és tényleg a „beyond” a hangsúlyosabb. Ez azt jelenti, hogy nem általános szoftverfejlesztéssel foglalkozunk, hanem iparági specifikus, célzott technológiai megoldásokat dolgozunk ki. Vannak olyan területek, ahol mélyebb szakmai tudásra van szükség ahhoz, hogy valóban hasznos és működő technológiát lehessen létrehozni. Ilyen például az egészségügy, az űrkutatás, a kritikus infrastruktúrák vagy a kormányzati rendszerek. 

Tehát tulajdonképpen mi tudásgyártással foglalkozunk, adatból csinálunk tudást. És ezt a gyártási folyamatot próbáljuk úgy csinálni, hogy az intelligencia a végén az ember szolgálatában maradjon. 

Ez alapján úgy tűnik, hogy amit csinálnak, az nem csak izgalmas, de bizonyos szempontból kockázatokat is hordoz. Ön szerint mennyire „veszélyes” ez a terület?

Ez most tényleg egy veszélyes terület. Úgy is mondhatnám, hogy valami olyasmivel foglalkozunk, mint a nukleáris fegyvergyártás. Az, amivel mi most foglalkozunk, ez a szuverén intelligencia, ugyanilyen érzékeny dolog. Mert végső soron arról szól, hogy ki birtokolja a tudást, és ki mit tud vele kezdeni. Hogy az nálad van-e, vagy csak használhatod, vagy hogy ráhatásod van-e arra, hogyan fejlődik tovább. Ezért is fontos a szuverenitás kérdése.

Ez nemcsak nekünk probléma, hanem gyakorlatilag minden országnak a világon. Hogy van-e ilyen tudáskapacitásuk, és ami ennél is fontosabb: tudástechnológiai kapacitásuk. Mert szerintem ma már nem is a tudás önmagában a fontos, hanem az, hogy abból tudsz-e technológiát csinálni. Okos emberek vannak mindenhol, és az okosság ma már el is érhető. De hogy ebből hogyan lesz működő technológia, az egy másik fajta képesség – és szerintem most ebben kéne igazán jónak lennünk.

Hogyan lehetne ebben fejlődni?

Én például azt látom, hogy túl van értékelve maga a tudás, egyfajta tudás-fetisizmus van. Sok publikáció, sok elmélet – de közben meg ha nem jönnek ki belőle valódi technológiák, akkor lehet, hogy nem is vagyunk annyira okosak, mint gondoljuk. Ebben szerintem kellene némi önkritika.

A mi cégünk a szuverén AI fejlesztést Európában is kiemelkedő szinten csinálja, de számomra a legfontosabb az, hogy legyen magyar high-tech. Nem olyan, ami egy nagy multihoz kapcsolódik, mint az Ericsson vagy a Nokia – amik persze nagyon fontosak, mert tapasztalatot adnak, fejlesztik a skilleket – hanem saját. Saját technológiai terület, ahol mi vagyunk a gazdái a tudásnak. Ez a célunk, egy ipari közösséggel együtt, hogy valami olyasmit hozzunk létre, amire a világban is ténylegesen szükség van. Mert akkor vagyunk erősek, ha hasznosak tudunk lenni. Ha olyat tudunk csinálni, ami nélkülözhetetlen bizonyos területeken. Szerintem ez a kulcs.

A cégük milyen kapcsolatot ápol a Műegyetemmel?

Jó a kapcsolatunk, támogatjuk a TDK-t, az OTDK-t, mert azt gondoljuk, hogy ezek kiválósági programok. Szerintem ebben még sok lehetőség van a Műegyetemen. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy sok sikert kívánjak az intézmény teljes vezetésének ahhoz, hogy Charaf Hassan rektor úr irányítása alatt a Műegyetem valóban olyan irányba fejlődjön és erősödjön, amit történelmi jelentősége alapján bőven megérdemel. Bízom abban, hogy a Műegyetem a magyar csúcstechnológia – ahol mindkét szónak van jelentősége – motorja tud lenni. Őszintén számítunk is erre, hiszem én magam is innen jövök, és amiben tudok, segítek. Elemi érdekünk, hogy legyenek olyan fiatalok, akik nekünk is utat tudnak mutatni. Több egykori BME-s dolgozik nálunk, és intenzív kapcsolatot ápolunk a VIK több tanszékével – például a MIT-tel, a TMIT-tel –, valamint a CrySyS Lab-bal is. A partneri körünk folyamatosan bővül. A cél az, hogy a fiatalok tanuljanak, jöjjenek hozzánk, inspiráljanak minket – mi pedig adjunk nekik teret, eszközöket, valódi lehetőségeket.

A fiatalok szerintem mindig egy kicsit másképp állnak a dolgokhoz. Az innovációt gyakran pont ez viszi előre. És ez így működik jól – ha multigenerációsan csináljuk. Van, amit 30 éve már kitalált valaki, csak akkor még nem volt meg a technológia hozzá. Most viszont lehet, hogy már lehetne alkalmazni. Ehhez kell, hogy több korosztály együtt tudjon működni. 

Ha a társadalom szempontjából nézzük, miért kulcsfontosságú terület 2025-ben az informatika? Milyen hatása lehet például az egészségügyre, vagy más, az emberek életét közvetlenül érintő területekre?

Az egészség egy szinte végtelen problémahalmaz, ami épp ezért rendkívül izgalmas – az emberek mindig is törekedtek a hosszabb életre. Ez egy örökké bővülő piac: ha úgy nézzük, a halhatatlansághoz végtelen energia, pénz és tudás kell. És mivel a hosszú élet iránti vágy az emberi természet része, ez egy nagyszerű terület. Ahogy a biológiai rendszerek szintjére megyünk – különösen a molekuláris biológia és a kapcsolódó területek felé –, olyan komplexitásba ütközünk, amely hasonló, mint a csillagászat. Ez az egyik legnagyobb adatkomplexitás, amit ismerünk, és ugyanakkor itt van a legnagyobb értetlenség is. Még nagyon az elején járunk, de biztos vagyok benne, hogy alapvető átalakulásokat hoz majd ez a tudományterület.

Úgy gondolom, hogy a fiatal fejlesztőknek, mérnököknek különösen kritikusan kell gondolkodniuk. Fontos, hogy ne csak technikai oldalról közelítsenek, hanem kérdéseket tegyenek fel: Mi ennek az etikai háttere? Milyen értékek mentén fejlesztek? Mikor döntök úgy, hogy valamit másképp csinálok? Az etikusság kérdése szerintem felértékelődik most a mérnököknél. Ugyanúgy, ahogy a vegyészek megtanulták, hogy egy laborban mit szabad és mit nem – mert egy rossz reakció életveszélyes lehet –, az intelligencia és a biztonságtechnológia metszetében is szükség van hasonló szabályrendszerekre. Ezek most alakulnak ki. Az emberek nagy része jó, kisebb része rossz. De ezek a technológiák a rosszaknak a kezében is egy óriási erőt jelentenek, meg a jók kezében is. Ezért fontos, hogy a jók legyenek azok, akik előre gondolkodva, értékvezérelten fejlesztik ezeket a technológiákat.

Ha most újra egyetemista lenne, milyen témát választana kutatásként? Mi lenne az a kérdés, ami igazán foglalkoztatná?

Valószínűleg azzal kezdenék foglalkozni, hogy ha az emberiségnek a jövőben valóban exponenciálisan növekvő tudásra és intelligenciára lesz szüksége ahhoz, hogy komoly dolgokat tudjon létrehozni – akár univerzumszinten is –, akkor ezt hogyan tudjuk fenntarthatóan megvalósítani. Mert a tudás előállítása egyre több energiát igényel, és ha ezt a növekvő igényt nem tudjuk valahogy kezelni, akkor egy ponton túl egyszerűen nem lesz tartható itt a Földön.

Ez egy különleges típusú fenntarthatósági dilemma, amiről keveset beszélünk: hogyan lehet ezt az egészet energetikailag egyensúlyban tartani. Elképzelhető, hogy idővel a tudásgyártás egy részét ki kell majd helyezni az űrbe – mert itt, ezen a bolygón nem tudjuk majd tovább növelni a kapacitást úgy, hogy közben még élhető maradjon a környezet. 

Mit üzenne a fiataloknak, akik most fontolgatják, hogy informatikai pályára lépjenek vagy belevágjanak egy TDK/OTDK munkába?

Manapság sokszor elhisszük, hogy minden fél év alatt megváltozik, hogy minden gyors, azonnali. De az igazság az, hogy minden érdemi dologhoz idő kell. Minimum tíz év. Akármiről is van szó – ha valami igazán értékeset akarsz létrehozni, az nem fél év, nem egy, nem három, hanem tíz év. 

A másik, amit szintén fontosnak tartok: foglalkozzanak a fiatalok olyan dolgokkal, amik Magyarországon teremtenek valódi értéket. Jó dolog a multinacionális környezet, hasznos ott tapasztalatot szerezni, tanulni – akár egy-két évet is. De legyen egy pont, amikor az ember elgondolkodik azon, hogyan lehetne ezt a tudást itthon, magyar közegben hasznosítani. Mert az igazi prosperitást nem az fogja hozni, hogy a nagy nemzetközi cégek technológiáit gyártjuk le. Az ideig-óráig munkát ad, de hosszú távon ezek a folyamatok is automatizálódni fognak. Szerintem ha az embernek van egy missziója, könnyebb az életet élni. Ezért üzenem a fiataloknak: keressék meg ezt a személyes küldetést. Mert ha tudják, hogy amit csinálnak, annak van értelme, az boldoggá tesz. Az jó, hogyha a közösséged is érzi, hogy amit csinálsz, az valahogy az országot előre viszi. 

Debreceni sikerek az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójában

A Budapesten tartott rendezvényen a Debreceni Egyetem (DE) Állam- és Jogtudományi Karának (ÁJK) hallgatói a megelőző évek teljesítményét meghaladó, kiemelkedő eredményeket értek el. A 280 bemutatott pályamunkából – a kvótarendszernek megfelelően – 30 érkezhetett a DE-ről, amelyekkel összesen 13 elismerést hozott el a DE ÁJK. Ezzel a teljesítménnyel mind a helyezések számát, mind az összes elnyert díjat tekintve a rendező Károli Gáspár Református Egyetem ÁJK-val holtversenyben előkelő helyet ért el a debreceni jogi kar. A DE ÁJK-t kizárólag olyan karok előzték meg, amelyek egyharmaddal több, azaz 40 dolgozatot nevezhettek az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójába.

A rendezvény egyben a 37. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) megnyitója is volt. Az Erkel Színházban tartott ünnepségen Sulyok Tamás köztársasági elnök, Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke, Szendrő Péter, az OTDT örökös elnöke, Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Pósánné Rácz Annamária, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora, valamint Balogh Judit, az OTDT Állam- és Jogtudományi Szekció Szakmai Bizottságának elnöke, a DE ÁJK docense köszöntötte a résztvevőket.

Fotó: DE

– Az Állam- és Jogtudományi Szekció 31 tagozati zsűrijében a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara képviseletében 12 oktató vett részt, akik szintén hatalmas munkát fektettek az OTDK-ba, hiszen nálunk tagozati szintű bírálás működik, azaz egy-egy zsűritag 7-12 olyan dolgozatot bírál díjazás nélkül, melyek egyenként 45-50 oldal terjedelműek. Ezért nekik is nagy köszönettel tartozunk, hiszen önzetlen feladatvállalásukkal a Debreceni Egyetem jó hírét viszik, karunkat képviselve – fogalmazott Balogh Judit.

Balogh Judit, a DE ÁJK docense. (Fotó: DE)

A dolgozattal indulók mellett az Állam- és Jogtudományi Szekcióba hallgatói opponensek is meghívást kaptak, karonként épp feleannyian, mint a nevezett dolgozatok.

Fotó: DE

Eredményes munkájukkal az alábbi hallgatók részesültek díjazásban:

I. helyezés:

Hadházi Dalma (V. évfolyam) – konzulense: Dr. Pápai-Tarr Ágnes egyetemi docens

  • „Tétlenségre ítélve. A foglalkozástól eltiltás elméleti és gyakorlati kérdései”

Marjai László (IV. évfolyam) – konzulense: Dr. Zaccaria Márton Leó egyetemi docens

  • „Causa et Effectus – A stresszből fakadó kár és a munkaviszony okozta okozati összefüggés bizonyításának problematikája”

Molnár Dániel (IV. évfolyam) – konzulense: Dr. Varga Nelli adjunktus

  • „A kényszer fáján termő tulajdonjog? A hatósági árverés jogintézménye de lege lata és de lege ferenda”

II. helyezés:

Illés Ákos (IV. évfolyam) – konzulense: Dr. Szabó Krisztián egyetemi docens

  • „Hamis bizonyítékok, valós következmények: a deepfake kihívásai a büntetőeljárásban”

Perlaki Anna (IV. évfolyam) – konzulense: Dr. Zaccaria Márton Leó egyetemi docens

  • „A közérdekű bejelentők munkajogi védelme Magyarországon a whistleblowing irányelv fényében”

Kenéz Lilla (V. évfolyam) – konzulense: Dr. Zaccaria Márton Leó egyetemi docens

  • „Please close the gap” – A nemek közötti bérkülönbségek csökkentésének legújabb kísérlete”

III. helyezés:

Márki Petra (IV. évfolyam) – konzulense: Dr. Fazekas Flóra adjunktus

  • „A törvényes bíróhoz való jog és az ügyelosztási rend alkotmányos összefüggései”

Soltész Tamás (IV. évf.) – konzulense: Dr. Pápai-Tarr Ágnes, egyetemi docens

  • Lehetőségek és káros hatások útvesztője – a büntetőjogi elzárás elméleti és gyakorlati problémái”

A zsűrik különdíjában részesült

  • Gergely Viktória (IV. évf.) – konzulense: Prof. Dr. Madai Sándor, tszv. egyetemi tanár „A mesterséges intelligencia büntetőjogi felelősségre vonásának dilemmája: MI lehet a szabályozás alapja?”
  • Hegedüs Eszter (V. évf.) – konzulense: Dr. Sipka Péter Máté adjunktus

„A fenntartható tudás ára – az egész életen át tartó tanulás megjelenése a munkajogi viszonyokban”

  • Czomba Máté Levente (V. évf.) – konzulense: Prof. Dr. Pribula László tszv. egyetemi tanár

A közigazgatási jogkörben okozott károkkal kapcsolatos igényérvényesítések kihívásai”

  • Borbély Eszter (IV. évf.) – konzulense: Dr. Lovas Dóra adjunktus

„A helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiájának változásai 2010-től napjainkig”

  • Boros Dominik (I. évf. doktorandusz) – konzulense: Dr. Hajnal Zsolt, egyetemi docens

„A fenntarthatósági szempontok megjelenése az európai fogyasztóvédelmi szabályozásban”

Legjobb opponens:

  • Kulcsár Hanna (III. évfolyam) – Büntetőjog II. tagozat
  • Gál Kincső Klára (III. évfolyam) – Versenyjogi és fogyasztóvédelmi tagozat

Gratulálunk a DE ÁJK-t képviselő valamennyi hallgatónak, konzulensnek és a szakmai zsűrikben közreműködő oktatóknak, további munkájukhoz sok sikert kívánunk!

Az OTDK szerepe a tudományos utánpótlásban – interjú az Informatikatudományi Szekció ügyvezető elnökével

Hogyan indult a pályája? Mindig is mérnök szeretett volna lenni?

Nagyon sok minden érdekelt, a filozófia, történelem, közgazdaságtan, és végül is talán a mérnöki pálya volt az, ami a legkevésbé vonzott. A családi hátterem miatt az akkori politikai környezetben nem sok esélyem volt a bölcsész szakokra felvételizni. Végül a hangmérnökség mellett döntöttem, mert úgy gondoltam, ez ötvözheti a humán érdeklődésemet a műszaki tudománnyal, és egy mérnöki szakra talán nagyobb esélyem van bejutni. Fel is vettek, de hamar rájöttem, hogy a hangmérnökség nem nekem való. Egy jó hangmérnöknek értenie kell a zenéhez, én viszont ebben sosem voltam igazán tehetséges. Ráadásul a szakma rengeteg utazással, esti munkával járt volna, ami hosszú távon nem vonzott. Egy idő után egyre inkább azt éreztem, hogy a folyamatos tanulás és vizsgázás egyfajta mókuskerék, amiből ki szeretnék lépni.

Akkoriban hirdettek meg TDK-projekteket az egyetemen, ami felkeltette az érdeklődésemet. Három oktatóhoz is elmentem és végül Gordos Géza professzor úr témája volt számomra a legérdekesebb. Így kerültem a beszédkutatás világába – és azóta is ezen a területen dolgozom, immár több mint 40 éve. Jelenleg a Beszédkommunikáció és intelligens interakciók laboratóriumot vezetem a BME-n. Mindig is arra törekedtem, hogy nálam okosabb emberekkel vegyem körül magam. Fiatal, tehetséges hallgatókkal dolgozni nemcsak szakmailag inspiráló, hanem hosszú távon is előnyös – talán így később kezdek majd szellemileg leépülni. Az elmúlt évtizedekben számos OTDK-nyertes és Fulbright-ösztöndíjas hallgatóm volt, ami külön büszkeség számomra.

Mikor kezdett el foglalkozni az OTDK szervezésével?

Elég hamar bekapcsolódtam a TDK-ba. 1990 és 2000 között BME VIK TDK-titkárként, majd 2000-től TDK-elnökként és az OTDK Informatikai szakmai bizottságának tagjaként veszek részt a szervezésben. 2021 elején dőlt el, hogy a 2025-ös informatikai OTDK szekciót mi szervezzük a BME VIK-en. Azóta foglalkozunk a kapcsolódó feladatokkal. Lassan itt az ideje, hogy továbbadjam a stafétabotot a következő generációnak.

Az Informatikatudományi OTDK szervezői 2024. április 9-én vették át megbízólevelelüket Weiszburg Tamástól, az OTDT elnökétől és Réger Mihálytól, az OTDT alelnökétől. (Fotó: Faragó László)

Hogyan változott az OTDK az elmúlt években az informatika szekció szemszögéből?

Az egyik legjelentősebb változás az infrastruktúra fejlődése. Korábban a dolgozatokat papíron kellett beadni, postázni, majd bírálatra küldeni. Emlékszem, hogy hatalmas dobozokban utaztak a pályaművek. Ma már minden elektronikusan történik: a dolgozatok leadása, a bírálat, sőt még a szakdolgozatok esetében is alig van szükség nyomtatott példányra. Ez hatalmas előrelépés. Az elmúlt OTDK-n mintegy 150 dolgozat volt az informatika szekcióban, idén már 205 pályamű érkezett be. Ez komoly szervezési kihívásokat jelent, hiszen ennyivel több bírálóra és zsűritagra van szükség. Az informatika dinamikusan fejlődik, így az OTDK tematikája is folyamatosan változik. Különösen nagy változást hozott a mély neurális hálózatok áttörése 2012 körül. Mi ezt korán felismertük a BME-n, és 2016 óta oktatjuk ennek gyakorlati alkalmazását. Ma már szinte nincs is olyan tagozat, ahol ne használná valaki ezt az eszközrendszert.

Fontos kiemelni, hogy sokan összekeverik a mesterséges intelligenciát és a neurális hálózatokat, pedig ezek nem szinonimák. A mesterséges intelligenciát én úgy definiálom, hogy az emberi kognitív funkciók gépi megvalósítása és/vagy kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy egyes emberi funkciókat már teljesen automatizálhatunk, mint például a műholdas képfeldolgozást, amelyben a gépi látás átvette az emberi szem szerepét.

Nem egyszerű a szekcióbeosztás, de még mindig könnyebb, mint két évvel ezelőtt, amikor volt Mesterséges intelligencia I., II., III. stb., és mindenki meg volt sértve, hogy miért nem máshova van beosztva. Ma már pontosabb kategóriákat használunk: van, aki a mesterséges intelligencia algoritmusait, van, aki az architektúráját vizsgálja, más az optimalizálását vagy a szoftverét. És tulajdonképpen itt visszaértünk oda, hogy azok a klasszikus területek, amik az informatikai területen egyébként is léteztek, például a gépi látás, a nyelv és beszédfeldolgozás, a hálózatok, azok továbbra is működnek, így az új eszközrendszereket használó dolgozatokat gond nélkül be tudjuk kategorizálni.

Lát-e jelentős különbséget a korábbi és a mostani kutatási témák között?

A mesterséges intelligencia jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, és ez természetesen a tudományos kutatásokban is erőteljesen megmutatkozik. Új algoritmusok, architektúrák jelennek meg szinte naponta, ezeknek a feldolgozásában a matematikusoknak is komoly szerepe van. Azt viszont látni kell, hogy az egyetemeknek bárhol a világon nehéz labdába rúgnia a nagy cégekkel szemben. Ma már a legkorszerűbb technológiák – mint például a Transformer architektúra – nem akadémiai kutatócsoportoktól, hanem nagy technológiai vállalatoktól származnak. Az egyetemekkel szemben ezek a cégek több ezer szakértőt foglalkoztatnak egy-egy témakörben, beleértve egyetemi professzorokat is, és ők döntik el, hogy mely eredmények válnak nyilvánossá. Az is érdekes, hogy sok esetben a nyíltság csak látszólagos. Például az OpenAI nevében is benne van, hogy open, azaz nyitott, számos eredményüket mégsem hozzák nyilvánosságra. Egy nagyobb modell építése akár másfél-kétmilliárd forintos nagyságrendű költséget is jelenthet, amit egy magyar egyetemi kutatócsoport nem tud finanszírozni.

A magyar cégek is nehezen döntenek arról, hogy ekkora összeget fordítsanak-e saját modellek fejlesztésére, vagy inkább a máshol létrehozott, gyakran nyíltan elérhető megoldásokat adaptálják. Természetesen van tudományos kihívás az ilyen modellek alkalmazásában, összehasonlításában és értékelésében is, de a kutatók számára egyre nehezebb önálló, igazán úttörő eredményeket elérni ezen a területen. A magyar kutatók azonban mindig is ügyesen megtalálták azokat a területeket, ahol labdába lehet rúgni.

A TDK nem egy egyszeri teljesítmény, hanem a tehetséggondozás része. (Fotó: Geberle Berci Photography)

Hogyan tudják segíteni az OTDK-n részt vevő hallgatókat abban, hogy kutatásaik később publikációvá vagy akár piacképes termékké fejlődjenek?

A TDK nem egy egyszeri teljesítmény, hanem a tehetséggondozás része. Egy diák és egy témavezető jellemzően csapatban dolgoznak, és a kutatásuk egy állomása a TDK. Ez továbbfejlődhet akadémiai publikációvá vagy akár vállalkozássá is. Jó példa erre a Tresorit, amely egy TDK-projektből indult, majd sikeres startup lett, végül pedig a svájci posta vásárolta fel jelentős összegért. (A Tresorit titkosítással működő, felhőalapú fájlmegosztó- és kollaborációs szolgáltatás, amely magas szintű biztonságot kínál partnereinek a fájlok kezelésére, tárolására, szinkronizálására és továbbítására. – a szerk.)

Az utóbbi időben az OTDK is nyitottabb lett a gyakorlati innovációk felé. Az innOtdk kezdeményezés például azokra a pályázatokra fókuszál, amelyek kifejezetten ipari vagy gyakorlati felhasználásra alkalmasak. Emellett a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán is gondolkodunk egy olyan rendezvény létrehozásán, amely célzottan olyan hallgatóknak szólna, akik gyakorlatorientáltak, kütyümániások, szeretnek kézzelfogható, működő dolgokat létrehozni. Egyfajta kiegészítése lenne az akadémiai kutatásoknak, de ez az ötlet még nem forrta ki magát.

A BME és a Villamosmérnöki és Informatikai Kar kimondottan nyitott az innovációs projektek támogatására. Az egyetem Felsőoktatási Innovációmenedzsment és Együttműködési Központja (FIEK) összeköti az ötletgazdákat befektetőkkel és ipari szereplőkkel. Ugyanakkor az üzleti mentorálás még fejlesztésre szorul, hiszen az amerikai vagy izraeli startup-kultúrához képest Magyarországon még kevésbé kialakult az a támogató hálózat, amely segítené a vállalkozások piacra lépését és növekedését.

Milyen ipari és akadémiai együttműködések segítik az idei OTDK megvalósítását és szakmai színvonalát?

Állami szinten az OTDT, vagyis az Országos Tudományos Diákköri Tanács önálló jogi entitásként sokat segít és gyorsít a folyamatokon. Ők biztosítják az alapfinanszírozást, amely nagyjából a szekciók költségeinek egyharmadát fedezi. A fennmaradó kétharmad ipari támogatásokból érkezik.

Fontos kiemelni, hogy ipari támogatók nélkül nem tudnánk díjakat biztosítani a diákok számára. Ez kari szinten is igaz: a BME Villamoskari TDK-n is nagy szükség van támogató cégekre, amelyek akár kisebb összeggel, de hozzájárulnak a tehetséggondozáshoz.

Az ipari támogatások nagy része közvetlenül a hallgatók javát szolgálja, például díjazás formájában. Az OTDK esetében azonban további költségek is felmerülnek, mint a szállás, étkezés, ajándéktárgyak és egyéb szervezési kiadások. Mivel az esemény mérete is jelentős, ezért a rendezvény megszervezése komoly erőforrásokat igényel. Ebben rengeteg önkéntes munka is szerepet játszik. Tehát kulcsfontosságú az ipari és akadémiai összefogás az OTDK sikeres megvalósításához.

Miben lesz más a 2025-ös OTDK az előző évekhez képest?

A 2025-ös OTDK több szempontból is különleges. Bár a fő tartalom változatlan, idén 23 tagozat lesz, 8 tagozat fut majd párhuzamosan a három időblokkon belül. Nagy újdonság, hogy az OTDT-nek köszönhetően az előadások élő streamen, online is követhetők lesznek – bár továbbra is érdemes személyesen részt venni, hiszen a helyszíni jelenlét lehetőséget ad kapcsolatépítésre, beszélgetésekre, közvetlen tapasztalatcserére.

Folyamatban vannak tárgyalások céges bemutatókról és céglátogatásokról is, illetve a résztvevők használhatják a BME infrastruktúráját, és lehetőségük lesz a campus felfedezésére is.

Az OTDK nemcsak a hallgatóknak és oktatóknak szól, hanem az ipari szereplőknek, középiskolásoknak és tanáraiknak is hasznos lehet. Valójában bárkit szívesen látunk, ez nem egy zártkörű klub, nincs belépődíj. A rendezvény remek alkalom arra, hogy betekintést engedjünk a tudományos és szakmai világba, hogy az érdeklődők lássák, milyen témák foglalkoztatják a legkiválóbb diákokat, és akár kapcsolatokat is építhessenek a jövő szakembereivel.

Különleges lesz az OTDK idei közgazdasági fordulója a Selye János Egyetemen

Április 20–22. között a szlovákiai Révkomáromban (Komarno) rendezik meg a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) közgazdaság-tudományi szekciójának döntőjét, miután az ottani Selye János Egyetem látja vendégül a közgazdaság-tudományok jelenlegi és jövőbeni szaktekintélyeit.

[kiemelt]Ez az első alkalom, hogy az OTDK közgazdaság-tudományi szekció döntőjét egy határon túli felsőoktatási intézmény rendezi meg.[/kiemelt]

 

650 diákot várnak a Selye János Egyetem által szervezett eseményre

Antalík Imre, az egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának dékánhelyettese a Makronómnak elmondta: 650 diákot várnak az eseményre, akik 602 dolgozatot mutathatnak be 72 tematikus tagozatban. A versenyzőket többfordulós selejtezőkön választották ki a Kárpát-medencei egyetemek közgazdász-hallgatóiból. A Selye János Egyetem részéről 9 tanuló jutott be a döntőbe. A dolgozatok értékelésére 50 különböző bírálóbizottság, zsűri vállalkozik, amelyekbe a Kárpát-medence 32 intézményéből 250 oktató érkezik.

650 diákot várnak a Selye János Egyetem által megrendezendő eseményre (Fotó: Selye János Egyetem/Facebook)

A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi és Informatikai Karának szándéka, hogy a régió középiskoláit is bevonja a rendezvénybe. Erre szolgál a jövendő egyetemisták számára meghirdetett plakátverseny és az, hogy a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát nyitottá teszik az érdeklődő középiskolások számára is.

 

A Selye János Egyetemre a kar hallgatóinak ötöde Magyarországról jár át

Antalík Imre elmondta: a Gazdaságtudományi és Informatikai Kar 2004-ben az egyetem alapításakor jött létre. 2020-ban vették fel a kar nevébe az informatikát, ami követi a kar fejlődését, mivel a gazdaságtudomány mellett az informatika területén is mindhárom szinten folytatnak képzést, mindkét területen van doktoranduszi képzés is. A dékánhelyettes jelentős eredményként könyveli el, hogy a hallgatói létszám nem csökkent, jelenleg kilencszázan tanulnak a karon (az egész egyetemen körülbelül 1900-an).

A régió egyetemének tartja Antalík Imre a csak magyar nyelven oktató intézményt, amit az is bizonyít, hogy a kar hallgatóinak ötöde Magyarországról érkezik.

Tavaly volt Szlovákiában az egyetemek tudományos értékelése, akkreditációja, és ebben az univerzitás egyes tudományterületei nem maradtak le a szlovák intézmények átlaga mögött. Folyamatosan figyelik a hallgatóik elhelyezkedését, emellett szakmai gyakorlati rendszert is működtetnek. A tanulók munkához jutása esetén nincs szégyenkeznivalójuk a szlovákiai egyetemekhez viszonyítva – árulja el Antalík Imre. Az alkalmazott informatika szak diákjait szinte már menet közben elkapkodják a vállalatok, így sokan be sem fejezik a tanulmányaikat.

 

Az OTDK idei konferenciasorozata április 27-én zárul

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, az OTDK idei konferenciasorozata április 3-án kezdődött meg Győrben az Állam- és Jogtudományi Szekcióval. Az egyetemi hallgatói tehetséggondozás legfontosabb fóruma majd április 27-én zárul Szekszárdon, a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció programjával.

[kiemelt]A hazai felsőoktatás idei legnagyobb hallgatói tudományos seregszemléje a jövő tudósai számára 16 nagy tudományterületi szekcióban kínál megmérettetési lehetőséget.[/kiemelt]

Idén több mint 5000 tehetséges hallgató kapott arra lehetőséget, hogy bemutassa pályamunkáját 11 városban 540 tagozati zsűri előtt.

Az ELTE BTK Trefort-kerti campusán április 13–15. között megrendezett Művészeti Szekcióba például több mint 450 hallgató nevezett, több mint 350 pályázattal, ami rekordnak számít a szekció történetében.

A kutatási eredményeiket ismertető tudósjelöltek 2134 intézményi tudományos diákköri konferencián nyerték el az OTDK-n való indulás jogát. Munkájukat több mint 6000 témavezető segítette – olvasható az eseményt megszervező Országos Tudományos Diákköri Tanács közleményében.

 

Ötszáz egyetemistát várnak az OTDK Művészeti Szekciójába – Buli is lesz a Trefort-kertben

Első alkalommal ad otthont az ELTE Bölcsészettudományi Kara az egyetemi hallgatói tehetséggondozás legfontosabb fórumának számító OTDK teljes Művészeti és Művészettudományi Szekciójának. Az eddigi számos zenei szakterületi rendezés után most 37 tagozat szervezése és lebonyolítása valósulhat meg a Trefort-kertben és néhány külső helyszínen.

A Művészeti Szekció szakterületei közé tartozik

[kiemelt]a művészet- és zeneelmélet mellett az animáció, a mozgókép, az intermédia, a fotó, a craft, a design, a kép- és tervezőgrafika, az építészet, a festészet, a szobrászat, az installáció, valamint a zene, a tánc- és a színpadi előadások.[/kiemelt]

 

Rekord számú pályázat érkezett

Az április 13. és 15. között megrendezendő konferenciára 24 hazai és határon túli intézményből neveztek hallgatók, 450-et meghaladó létszámmal. Idén több mint 350 pályázat érkezett a magyar művészeti és művészetközvetítői felsőoktatás legrangosabb eseményére, ami rekordnak számít a Művészeti és Művészettudományi Szekció történetében – számolt be az MTI.

Az ELTE Trefort-kerti campusa lesz az OTDK Művészeti Szekciójának fő helszíne. (Fotó: ELTE)

A bemutatott munkákat – tudományos kutatásokat, műtárgyakat, mozgóképes és vizuális alkotásokat, zenei és más előadó-művészeti produkciókat – a hazai felsőoktatás és szakmai élet elismert személyiségeiből álló zsűri értékeli. A több mint száz szakember között számos neves alkotó, oktató van.

 

Bárki jöhet!

A művészeti verseny a közönség számára nyitott, érdeklődő látogatók is beülhetnek a tagozati ülésekre. Az esemény a jövő egyetemistái előtt szintén nyitva áll: a gimnazista részvevők érdeklődése minden eddigit meghaladja – olvasható az egyetem honlapján.

A háromnapos eseményen több kulturális program is várja az érdeklődőket a Trefort-kertben. Mindenekelőtt a kari Hallgatói Önkormányzat által szervezett kulturális események, valamint a Művészeti és Művészettudományi Szekcióban hagyományosan megrendezett első nap esti „buli”.

A 36. OTDK, illetve annak Állam- és Jogtudományi Szekciója a Győri Nemzeti Színházban megrendezett ünnepséggel nyílt meg április 3-án. Az idei konferenciasorozata április 27-én zárul Szekszárdon, a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció programjával.

Megkezdődött az idei OTDK, a jövő tudósainak legnagyobb seregszemléje

Április 3-án kezdődött el a hazai felsőoktatás idei legnagyobb hallgatói tudományos seregszemléje, a 36. Országos Tudományos Diákköri Konferencia. Az OTDK, illetve annak Állam- és Jogtudományi Szekciójának nyitó ünnepségét a Győri Nemzeti Színházban tartották.

Az állam- és jogtudományi szekciónak 2005 után másodszor lett a Széchenyi István Egyetem a házigazdája. Az április 3–5. között megrendezett programra több mint 800 résztvevő érkezett, és csaknem 300 hallgató dolgozatát értékelik a zsűrik – derül ki a Széchenyi István Egyetem közleményéből.

Az első állam- és jogtudományi OTDK-n, 1954-ben még csupán alig harminc dolgozat mérettetett meg, ma pedig több százan vesznek részt az eseményen – emelte ki a nyitó ünnepségen Lamm Vanda, az OTDK Állam- és Jogtudományi Szekciójának fővédnöke, a Széchenyi István Egyetem professor emeritusa.

A Győri Nemzeti Színházban megrendezett ünnepséggel nyílt meg a 36. OTDK (Fotó: Széchenyi István Egyetem)

Az OTDK 16 szekciójában szerepelnek a diákok

[kiemelt]A jövő tudósai számára 16 nagy tudományterületi szekcióban megmérettetési lehetőséget kínáló OTDK ez évi programjain több mint 5000 tehetséges hallgató mutathatja be pályamunkáját 11 városban 540 tagozati zsűri előtt.[/kiemelt]

A kutatási eredményeiket ismertető tudósjelöltek 2134 intézményi tudományos diákköri konferencián nyerték el az OTDK-n való indulás jogát. Munkájukat több mint 6000 témavezető segítette – olvasható az eseményt megszervező Országos Tudományos Diákköri Tanács közleményében.

A grandiózus konferenciasorozat április 27-én zárul Szekszárdon, a Tanulás- és Tanításmódszertani – Tudástechnológiai Szekció programját rendező Pécsi Tudományegyetemen.

Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár a győri nyitó ünnepségen elmondta:

[kiemelt]a most áprilisi OTDK-kon, a 16 tudományterületi szekcióba tíz százalékkal több dolgozat került be, mint a legutóbbi konferencián.[/kiemelt]

Az agrártudományi szekció is elkezdődött

Az OTDK állam- és jogtudományi szekciója mellett az agrártudományi szekció is megkezdődött. Annak megnyitóját április 4-én Kaposváron tartották. A háromnapos rendezvényre 23 magyar felsőoktatási intézményből 284 pályamunkát neveztek, amelyeket 29 szakmai tagozatban mutatnak be a diákok – mondta el a szekció megnyitóján Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem rektora.

A többi szekció megrendezésének időpontját, helyszínét itt találjátok meg.

Mestertanár Aranyérmet is kiosztanak

A 36. OTDK-n az elmúlt időszak gyakorlatának megfelelően jelentős számban vesznek részt határon túli felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók és kiemelkedő eredményeket elért középiskolai tanulók is. A Roska Tamás Tudományos Előadás keretében pedig szekciónként egy-egy olyan doktorjelölt vagy fiatal doktor színesíti az előadók palettáját, aki a kutatói életpályán a graduális képzést követő időszak tudományos eredményeinek bemutatásával népszerűsíti a kutatói életpályát.

Az OTDK-n bemutatkozó hallgatók teljesítményének értékelése a hagyományoknak megfelelően zajlik: a legjobb pályamunkák I., II. és III. helyezések valamelyikében részesülhetnek. Az OTDK szekcióüléseit követően az első helyezettek közül 50-en Pro Scientia Aranyéremet, míg az intézmények által jelölt, tartósan kiemelkedő tehetséggondozó munkát végző oktatók közül 58-an Mestertanár Aranyérmet nyerhetnek el.

Felvételi többletpontok OTDK-s helyezésért

Egy korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy az egyes tanulmányi versenyeken elért helyezések után mennyi többletpont jár az idei egyetemi felvételin. Eszerint a Tudományos Diákköri Tanács vagy az Országos Tudományos Diákköri Tanács által szervezett versenyen elért alábbi eredmények után ennyi többletpontot kaptok:

  • 1–3. helyezésért 20 többletpont,
  • különdíjért 10 többletpont.

Jövőre újra itt az OTDK!

Ha te is kitűnnél kutatói munkáddal az egyetemi évek alatt, vagy idén már a versenyzők között indulsz, akkor ezeket a dátumokat mindenképp írd fel a naptáradba!

Fotó: 123RF

Mi is az OTDK röviden?

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia egy olyan bemutatási és értékelési fórum, amely keretein belül a legkiválóbb egyetemisták és főiskolások mutathatják be tudományos és művészeti eredményeiket. Munkáikkal az idei konferenciára azok a hallgatók pályázhatnak, akik 2021–2023-ben elért és intézményi, azaz helyi konferenciákon már minősített tudományos és művészeti eredménnyel rendelkeznek. 

Az OTDK célja, hogy ösztönözze a hallgatói tudományos és művészeti diákköri tevékenységet, támogassa a tehetséges diákokat és mestereiket. Segítségül szolgáljon a kutatómunkában való továbblépéshez és a pályakezdéshez, valamint bátorítsa a doktori képzésre történő jelentkezést.

 

Mikor lesz az új OTDK 2023-ban?

A 36. OTDK 2023. április 3-27. között kerül megrendezésre. A hagyományok szerinti 16 tudományterületi szekcióban bonyolítják le. A szekciók keretében szakmai tagozatok működnek. Az OTDK szekcióinak rendezői az OTDT szakmai bizottságainak egyetértésével legalább 6 és legfeljebb 15 pályamunkát tartalmazó tagozatokat tervezhetnek. A szekciók, azok rendező intézményeinek és a rendezvények időpontjainak megtekintéséhez kattints IDE!

 

Versenyezni fogsz idén? Ezeket ugye te sem mulasztottad el?

Ha már te is túl vagy az intézményi fordulókon, és a zsűri továbbjuttatta munkád az országos szintre, akkor jobb, ha az alábbiakkal te is tisztában vagy:

  1. Az intézményed e-mailben értesít az általuk elküldött regisztrációról és minden további lépésről.
  2. A pályamunkákat PDF-formátumban szükséges feltölteni az OTDK elektronikus rendszerébe. Ennek mérete maximum 10 megabájt lehet. 
  3. A pályamunkák formai és tartalmi követelményeit a 36. OTDK szekció felhívásainak 1. számú mellékletei tartalmazzák.
  4. A 36. OTDK-ra 2022. szeptember 15-től lehet nevezni, a pontos határidőket a szekciók felhívásai tartalmazzák.
  5. A formai követelmények mellett nagyon fontos a megfelelő előadásmód is, amiről egy részletes segédlet is elérhető az OTDK oldalán.

Ha nem akarsz lemaradni a 36. OTDK alakulásáról kövesd továbbra is cikkeinket ebben a témában, és persze az OTDK hivatalos facebook oldalát.