Az Országos Tudományos és Innovációs Olimpia (OTIO) döntőjét követően a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája, valamint a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma a kreatív, tudományos és műszaki tehetségek neveléséért és támogatásáért bronz minősítést vehetett át.

„Intézményünk az idei tanévben csatlakozott a programhoz. Ősszel a Debreceni Egyetem adott helyszínt a regionális fordulónak, ahol igen magas volt a beérkezett pályázatok száma. A verseny során a diákok lehetőséget kaptak felfedezésük bemutatására, továbbfejlesztésére. Nagyon fontosnak gondolom a lehetőséget, amit a program nyújtott. A középiskolás tanulók kiléphettek a köznevelési keretekből a tudományok, az egyetemi kutatások világába. Ezzel jelentős plusztudásra tehettek szert, amit az egyetemi tanulmányaik elkezdésekor kamatoztatni tudnak, hiszen képesek lesznek bekapcsolódni a tudományos kutatásokba, fiatal koruk ellenére. Mindemellett egy remek közösségi élmény volt. Azonos gondolkodásmódú, tehetséges fiatalok találkozhattak egymással az ország különböző pontjairól” – értékelte a verseny eredményeit Denichné Hajdu Tímea, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája főigazgatója.

Nagyné Biró Edit igazgató szerint a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma a Magyar Innovációs Szövetség bronz minősítésével csatlakozott Magyarország leginnovatívabb iskolái közé.

„Ez az eredmény nemcsak rangos szakmai elismerés, hanem egyértelmű visszaigazolása annak is, hogy intézményünk tehetséggondozó munkája eredményes. A siker mögött szakmai oktatóink elkötelezett és magas színvonalú felkészítő tevékenysége, az iskola támogató szemlélete, valamint diákjaink tehetsége, kitartása, kreativitása és kutatói attitűdje áll. Intézményünk az elmúlt években számos kiemelkedő eredményt ért el a természettudományos és innovációs tehetséggondozás területén, amit az is bizonyít, hogy tanulóink az OTIO regionális fordulójában innovatív projektjeikkel I. és III. helyezést szereztek. Az elért sikerek azt mutatják, hogy diákjaink nyitottak az innovációra, képesek a kreatív problémamegoldásra és tudásukat magabiztosan alkalmazzák valós, jövőbe mutató fejlesztésekben és kutatási projektekben. Ebben meghatározó szerepet játszik az iskolánk tehetséggondozó műhelyében, a 10000 Lóerő Klubban folyó közösségi és szakmai munka is” – foglalta össze az OTIO-n elért eredmények jelentőségét Nagyné Biró Edit.

Az OTIO döntőjében a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskoláját három diák képviselte, mentorálásukban, felkészítésükben aktív szerepet vállalt Szilvássy Zoltán, az egyetem május elsején leköszönt rektora, a Magyar Innovációs Szövetség Észak-alföldi Régió igazgatója. Az innovációs megmérettetésen Nagy-Szendrey Noel a benzokain tartalmú bukkális tapaszok újszerű fejlesztését mutatta be.

„A benzokain egy helyi érzéstelenítő, amely csökkenti a fájdalmat azáltal, hogy gátolja az idegi impulzusok továbbítását. Gyakran használják a szájüreg, a torok és a nyelőcső gyulladásos panaszainak enyhítésére. A benzokain egyik problémája azonban, hogy rosszul oldódik vízben, ezért nehezebb hatékony gyógyszerformát készíteni belőle. Ezt a kutatásban ciklodextrin segítségével próbáltuk javítani, amely növeli a hatóanyag oldhatóságát és felszívódását” – mondta a hirek.unideb.hu-nak a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája diákja.

A benzokainos szuszpenziókat egykor gyakran alkalmazták szájüregi és torokgyulladások kezelésére, de ma már ritkábban készítik őket a gyógyszertárakban. Ezért jelenthet jó alternatívát a bukkális tapasz, amely vékony, polimer alapú filmréteg, amely a szájban gyorsan feloldódik. Ennek köszönhetően a hatóanyag rövid idő alatt felszívódik a szájnyálkahártyán keresztül. A tapaszok használata kényelmesebb és higiénikusabb lehet, mint a kenőcsök vagy ecsetelők alkalmazása.

Rusznyák Ágnes, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának adjunktusa, valamint Krakomperger Zsolt biológia-környezettan tanár szerint a projekt több területen is innovatív: gyógyszertechnológiai, gyógyszerfejlesztési és betegközpontú szempontból is előrelépést jelent. Gazdasági előnye lehet például, hogy a tapaszok tovább eltarthatók, így csökkenthetik a gyógyszerpazarlást, társadalmi szempontból pedig javíthatják a betegek együttműködését és támogathatják az egészségmegőrzést.

Szalóki Ármin fejlesztésének fókuszában a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésének célzott teranosztikai megközelítése állt. Ez a daganattípus a leggyakoribb tüdőráktípus, amely a tüdőrákos esetek körülbelül 85 százalékát adja és világszerte sok halálesetért felelős.

„A kezelés egyik legnagyobb problémája, hogy a daganatok nagyon eltérőek lehetnek és gyorsan ellenállóvá válhatnak a jelenlegi gyógyszerekkel szemben. A modern onkológia egyik legújabb iránya a teranosztika, amely egyetlen célzott molekulával egyszerre segíti a diagnosztikát és a kezelést. Ez a módszer már sikeresnek bizonyult prosztatarák esetében. A jelen kutatás célja az volt, hogy ezt az elvet alkalmazzák a nem-kissejtes tüdőrák kezelésére is” – fejtette ki Krakomperger Zsolt biológia-környezettan tanár, Szalóki Ármin konzulense.

A fejlesztés középpontjában egy B7-H3 nevű fehérjét célzó rendszer áll. Ez a fehérje sok tüdőrákos daganatban megtalálható, míg az egészséges szövetekben alig fordul elő. A rendszer egy kis méretű antitestet használ, amely könnyebben és gyorsabban bejut a daganatba, mint a hagyományos nagy antitestek.

Szalóki Ármin fejlesztésének része egy speciális vesevédő összekötő elem is, amely segít megakadályozni, hogy a radioaktív anyag károsítsa a vesét. A Debreceni Egyetem köznevelési intézményének tanulója szerint ez az elméleti modell segíthet leküzdeni a daganatok változatosságából adódó kezelési nehézségeket, miközben nagyobb biztonságot nyújthat a betegeknek. Szalóki Ármin a jövőben a Debreceni Egyetem laboratóriumaiban szeretné folytatni kutatásait, hogy a fejlesztést laboratóriumi vizsgálatokkal is továbbfejlessze.

Szeőcs Dávid új dróntechnológiai innovációjában a merev- és forgószárnyú rendszerek előnyeit ötvözte.

„A merevszárnyú drónok hosszabb ideig tudnak repülni és nagyobb távolságokat képesek megtenni, viszont nehezebb velük a fel- és leszállás. A forgószárnyú drónok legnagyobb előnye, hogy függőlegesen tudnak felszállni és leszállni, ezért szűk vagy akadályozott helyeken is jól használhatók. A fejlesztés során olyan technológiai megoldást dolgoztunk ki, amelynél a drón függőleges helyzetbe száll fel, majd a levegőben vízszintes helyzetbe fordul át a hatékony repülés érdekében. A folyamat teljesen automatikusan történik szenzorok és a rotorok vezérlése segítségével” – hangsúlyozta Szeőcs Dávid.

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájának diákja a fejlesztés során nemcsak számítógépes szimulációkat végzett, hanem egy működő prototípust is sikerült megépíteni, amely végrehajtotta a fel- és leszállás legkritikusabb szakaszait.

Farkas Oszkár, a Debreceni Egyetem gyakorló gimnáziumának főigazgató-igazgatóhelyettese, konzulens szerint a megoldás előnye, hogy a drón kisebb futóművel is és repülés közben is minden irányban jól irányítható a rotorok szabályozásával. Ez biztonságosabbá teheti a repülést és bizonyos esetekben kiválthatja a hagyományos vezérsíkokat is. A jelenlegi függőleges fel- és leszállásra képes merevszárnyú drónok között kevés olyan megoldás létezik, amely ezt a két előnyt egyszerre tudja hatékonyan biztosítani.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.