A napokban jelent meg a Times Higher Education (THE) londoni felsőoktatási magazin azon globális egyetemi rangsorának idei változata, amely a tudományos szférában kimutatható elismertség alapján értékeli az egyes egyetemeket.
A World Reputation Rankings lista úgy készül, hogy a rangsor készítői több mint 100 ország sok ezer vezető egyetemi oktatóját, kutatóját kérdezik meg arról, hogy szerintük melyek a legjobb egyetemek a világon. A felmérés során minden megkérdezett legfeljebb 15 intézményt nevezhet meg.
Eddig mindig a Harvard került a lista élére
Az idei, 211 egyetemet tartalmazó rangsort ismét az amerikai Harvard Egyetem vezeti.
[kiemelt]A top 10-ben hat amerikai, két angol, illetve egy-egy kínai és japán egyetem kapott helyet.[/kiemelt]
A listán szereplő egyetemek közül pedig a legtöbb, 56 intézmény az USA-ból került ki.
Az idei rangsor kapcsán a Világgazdasági Fórum (WEF) oldalán olvasható cikkben Phil Baty, a Times Higher Education vezető munkatársa azt a kérdést járta körül, hogy 2011 óta, amióta ezt a fajta rangsort összeállítja a sok más egyetemi felmérése mellett a THE, miért mindig ugyanaz a hat egyetem szerepel a rangsor 1-6. helyén.
[kiemelt]Eddig minden évben a Harvard került a lista élére, és bár a 2-6. hely között a tényleges sorrend az évek alatt változott, azonban mindig ugyanazok az intézmények szerepeltek ezeknél a helyezéseknél is.[/kiemelt]
A Harvard sorozatban 12. alkalommal került a THE elismertségi rangsorának élére (Fotó: 123rf)
Az idei listán a Harvardot a Massachusetts Institute of Technology (MIT), majd a Stanford Egyetem követi a dobogón. A 4-6. helyen pedig a két neves angol egyetem, az Oxford és a Cambridge, majd az amerikai Berkeley következik a sorban.
Idén és eddig minden évben a 7. helyezést a Princeton Egyetem érte el. Csak azért nem sorolja a WEF cikke az általa superbrandnek nevezett hat egyetem mellé a Princeton-t, mert a rá adott szavazatok száma jelentősen kevesebb, mint a 6. helyezetté.
A világ top 10 egyeteme az akadémiai elismertség alapján (World Reputation Rankings 2022):
- Harvard
- MIT
- Stanford
- Oxford
- Cambridge
- Berkeley
- Princeton
- Yale
- Tsinghua
- Tokiói Egyetem
Mark Sudbury, a rangos egyetemek kommunikációs vezetőit tömörítő World 100 Reputation Network vezetője szerint egyszerűen megfogalmazható, hogy miért ugyanaz a hat egyetem uralja a THE elismertségi listáját. „A siker sikert szül” – állítja. Úgy véli, ezek az egyetemi superbrandek megtestesítik a sikeres egyetemek lényegét, miszerint jelentős történelmi múltjuk van, a legjobb oktatókat és hallgatókat vonzzák, valamint a rendelkezésre álló források oroszlánrészét kapják, illetve részesei a globális diskurzusnak.
Hárman párban
Nick Dirks, a hat superbrand közé tartozó Berkeley volt kancellárja, jelenleg a New York-i Tudományos Akadémia elnöke, úgy véli: a hat intézményt három párba lehet osztani. Szerinte mindegyik pár a közös régiós lokáció, illetve számos más szinergia révén kapcsolódik össze, amelyek erős ökoszisztémát hoznak létre.
Dirks elmélete szerint a Stanford a Berkeley-vel alkot egy párt a kaliforniai Szilícium-völgyben, amely számos globális high-tech cég otthona. „A Stanford a II. világháború után vált nagy egyetemmé azáltal, hogy hatalmas állami támogatást szerzett kutatásaihoz, amelyek hozzájárultak a Szilícium-völgy innovációjához. A Stanford azonban támaszkodott a Berkeley már meglévő erőforrásaira is” – magyarázta Dirks.
A szakértő szerint a Berkeley már eleve kiváló oktatókat és hallgatókat vonzott a régióba. Eközben az alaptudományok és szinte minden alapvető tudományágban kiváló hírnevet szerzett magának. Mindez lehetővé tette a Stanford számára, hogy inkább az alkalmazott kutatásokra összpontosítson, bár – jegyzi meg Dirks – a Stanford is hamar átfogó egyetemmé vált.
Dirks szerint hasonló párosként lehet felfogni Angliában a két rangos egyetem, az Oxford és a Cambridge kettősét (sokan az Oxbridge-nak is nevezik a két intézményt). „Évszázados kapcsolataik és egymásra utaltságuk kölcsönösen erősítette egymást” – véli Dirks.
Az amerikai Massachusetts állambeli Cambridge-ben pedig a Harvard és az MIT található. „A Harvard hagyományos erősségei segítettek megerősíteni, valamint piaci rést teremteni az MIT számára annak fókuszterületein, az alkalmazott és mérnöki tudományok terén” – hangsúlyozza Dirks.
„Kétségtelen, hogy a Szilícium-völgy és a massachusettsi Cambridge innovációs központjai sokat köszönhetnek annak, hogy mindkét régiónak két, egymást kiegészítő kutatási stratégiával rendelkező topegyeteme van, viszont a két régió növekvő ökoszisztémája segített fenntartani és tovább erősíteni a helyi egyetemeket” – állapítja meg Dirks.
Pekingi egyetemek lehetnek a Hatok fő kihívói?
Mark Sudbury szerint azonban a hat superbrand egyetem pozícióját számos feltörekvő versenytárs ostromolja.
Úgy véli,
[kiemelt]Pekingből jöhetnek a fő kihívók: a helyi Tsinghua Egyetem idén a 9. helyre lépett fel a Times Higher Education elismertségi listáján, miután tavaly bekerült a top 10 közé.[/kiemelt]
A kínai főváros másik egyeteme, a Pekingi Egyetem pedig az elmúlt három évben a 16. helyről a 13. helyre lépett előre. Sanghaj sem sokkal marad le, ugyanis a helyi Jiao Tong Egyetem a 28. helyen áll, míg a Fudan Egyetem a 39. helyen.
A 211 egyetemet tartalmazó rangsorban nem szerepel magyar intézmény. A visegrádi országok közül is egyedül a prágai Károly Egyetem kapott helyet a listán a 176-200. helyen.
Egy hónapja írtunk arról, hogy a Times Higher Education általános egyetemi rangsorában – amely más módszertan szerint készül, mint az elismertségi rangsor – idén először került magyar egyetem a legjobb 250 közé, miután a Semmelweis Egyetemet a lista 201-250. helyére rangsorolták. A közel 1800 egyemet tartalmazó listán az SE-n kívül további tíz magyar felsőoktatási intézmény kapott helyet. Arról is beszámoltunk korábban, hogy a THE globális szakterületi rangsoraiba pedig idén tizenegy magyar egyetem jutott fel.
