Pázmány – Diplomátszerzek

Jogász szak és jogászdiploma: íme egy igen értékes végzettség

Bekerülési esélyek a jogász szakokra és társterületekre

A jogi képzési területre közel háromezren jelentkeztek első helyen, a 80 százalékuk (2414 fő) került be a választott szakra.

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-ÁJK) majdnem 800 elsőhelyes jelentkezővel, akiknek a kétharmadát vették fel.

Nagy képzőhelynek számít még a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE-JÁK) 500 fő feletti jelentkezővel és 80 százalékos bejutási aránnyal, a Debreceni Egyetem (DE-ÁJK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-ÁJK) 400 körüli jelentkező-számmal és némileg magasabb (90 százalék körüli) bejutási arányokkal, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-ÁJK), ahol 200-an kezdhették meg jogi tanulmányaikat.

A legnépszerűbb szakok a jogász területeken

A képzési területen meghirdetett jogász szak számított a legnépszerűbbnek. Ez vonzotta a teljes területre jelentkezők nagy részét (közel 2600 elsőhelyes jelentkezőt), akik közül több mint kétezer fő (80 százalék) került be a képzésre. A második legnépszerűbb az igazságügyi igazgatási szak volt csaknem 300, a harmadik a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási 100 körüli elsőhelyes jelentkezővel. Ezekre a szakokra némileg könnyebb volt bekerülni, a jelentkezők közel 90 százaléka nyert felvételt.

Ponthatárok a jogász szakokon

A jogász szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 376-os ponthatárral. A ponthatárban azonban jelentős eltérések voltak az intézmények között. A legkönnyebben az ME-ÁJK-ra lehetett bekerülni 338, a legnehezebben pedig az ELTE-ÁJK-ra 412 ponttal. Az igazságügyi igazgatási szakot 4, a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakot pedig 3 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 330 körüli ponthatárral, amelyek hasonlóan alakultak a különböző intézményekben, bár volt némi szórás. A legkönnyebben igazságügyi igazgatási szakra az ME-ÁJK-n lehetett bekerülni (315 ponttal), a legnehezebben pedig a DE-ÁJK-n (346 ponttal). A személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak esetén az SZTE-ÁJK-n volt a legalacsonyabb (320), az SZE-DFK-n a legmagasabb (344) a ponthatár.

A jogász szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 376-os ponthatárral. (Fotó: 123rf)

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Kiemelkedő képzések a területeken

A legmagasabb (a többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagot a területen a KRE-ÁJK, a PTE-ÁJK, az ELTE-ÁJK és a PPKE-JÁK felvett hallgatói hozták. Ezeken a karokon kimagasló (90 százalék körüli) volt azoknak az aránya is, akik legalább egy tárgyból jeles értékelésű, emelt szintű érettségivel kerültek be, míg a többletpontok tekintetében az ELTE-ÁJK és a PPKE-JÁK felvettjei teljesítettek legjobban.

Oktatott főbb tantárgyak

  • általános szociológia,
  • politikaelmélet,
  • filozófia és jogi etika,
  • közgazdaságtan,
  • magyar alkotmány- és jogtörténet,
  • egyetemes állam- és jogtörténet,
  • bevezetés a bűnügyi tudományokba,
  • jogszociológia,
  • választható specializációk,
  • személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakon,
  • munkaügyi kapcsolatok,
  • társadalombiztosítás.

Gyakorlati képzés

A jogász szakon az előírás legalább kétszer háromhetes vagy hathetes egybefüggő igazságszolgáltatási, közigazgatási vagy egyéb jogalkalmazási szakmai gyakorlat a jogalkalmazói és jogalkotói készség kialakítását elősegítendő.

Az igazságügyi igazgatási szakon legalább 40 óra időtartamú gyakorlatot várnak el az ügyvédi, közigazgatási, bírói, ügyészi feladatok ellátásához kapcsolódó szervezeteknél, intézményekben.

Személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szakon legalább három hét szakmai gyakorlat az előírás a munkajog, a munkaügyi kapcsolatok, a társadalombiztosítás, a szociális ellátás intézményeiben, szervezeteiben.

Jogász osztatlan képzésből a végzettek 82 százaléka kezd dolgozni a végzést követően közvetlenül. (Fotó: UNI In&Out kiadvány)

Nemzetköziség – az ELTE erős a területen

Nemzetközi közeg szempontjából szintén kiemelkedik az ELTE-ÁJK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben. A külföldi diákok aránya azonban a területen képzést hirdető minden karon viszonylag alacsony (5 százalék alatti).

Tudományos tevékenység a jogász képzési területen

Kutatói tevékenység szempontjából említésre méltó még a PTE-ÁJK, amely az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebb volt, illetve a területen a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) érte el.

Diplomaszerzés utáni lehetőségeid

Korábbi felmérések szerint igazságügyi igazgatás szakon a végzettek csupán 2 százaléka tanul tovább mesterszakon, döntő többségük a végzést követően dolgozni kezd. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási szak végzősei is döntően munkába állnak, elsősorban bérelszámolási, hr- és adóügyekkel foglalkoznak. Jogász osztatlan képzésből a végzettek 82 százaléka kezd dolgozni a végzést követően közvetlenül. A jogász szak diplomásai alapvetően ügyvédjelöltként, míg jó néhányan bírósági fogalmazóként, jogi referensként vagy menedzserként helyezkednek el. Sokan választanak igazgatási funkciót is. A jogászdiploma az adatok alapján széles körben hasznosítható, értékes végzettséget ad.

A végzést követően – egy korábbi kutatás szerint – a diplomások leginkább Hajdú-Bihar megyében (14 százalék), Budapesten (13 százalék) vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (11 százalék) helyezkedtek el és/vagy folytatták tanulmányaikat. Az alapképzést követően a friss diplomások körülbelül 60 százaléka a verseny-, míg 35 százaléka a közszférában kezd dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát nonprofit foglalkoztatónál.

Bár sok az önálló kis jogi iroda, azért nyilván magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (85 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedetlenek a jogi képzési területen diplomát szerzők (75 százalék).

Aki továbbtanulna valamilyen mesterképzésen, a jogi karokon a következőkből választhat: európai és nemzetközi üzleti jog szak, kodifikátor szak, kriminológia szak, összehasonlító állam- és jogtudományok szak, személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatás szak.

Alapképzési szakok

  • igazságügyi igazgatási szak
  • személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • jogász szak

Érdekel a kommunikáció és média képzés? Felvételire fel!

Bekerülési arányok – nem csak a média szakokra

A társadalomtudomány képzési területre több mint 3700-an jelentkeztek első helyen, akiknek a 90 százaléka (kb. 3400 fő) került be a választott képzésre.

Közel sem csak a média miatt keresettek az alábbi egyetemek

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem (ELTE-BTK, ELTE-TÁTK, ELTE-ÁJK) közel 1000 első helyes jelentkezővel, akik közül valamivel több mint 800 diák kezdhette meg ősszel az egyetemi tanulmányait.
Jelentős képzőhelynek számít még a Budapesti Corvinus Egyetem (Corvinus), ahová majdnem 600-an jelentkeztek első helyen.

Itt a területi átlagnál jóval élesebb volt a verseny, a jelentkezőknek ugyanis csak körülbelül a felét vették fel.
A Szegedi Tudományegyetemet (SZTE-BTK, SZTE-ETSZK, SZTE-JGYPK, SZTE-ÁJK) a területre jelentkezők harmada választotta, akiknek a 90 százaléka be is jutott ezekre a karokra.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE-BTK) és a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE-KKK) iránt érdeklődők még jobb esélyekre számíthattak, ugyanis azt a 300 jelentkezőt, akik első helyen ezeket a képzőhelyeket jelölték meg, kivétel nélkül felvették mindkét intézménybe.

1500 fő feletti jelentkező a média és kommunikáció szakokra

Népszerű szakok közt a média és a kommunikáció
A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a kommunikáció- és médiatudomány 1500 feletti jelentkezőszámmal, akiknek valamivel több mint a háromnegyede került be a képzésre.
A második legnépszerűbb a nemzetközi tanulmányok szak 1000 körüli első helyes jelentkezővel és 85 százalékos bekerülési aránnyal.

Társadalomtudományi képzés nyitóképe (Forrás: UNI kiadvány)

Az ezen a képzésen sikerrel diplomázók a nemzetközi kapcsolatok szakértője szakképzettséget szerzik meg. Mivel ez nem széles körben ismert képzettség, érdemes tudni, hogy a képzés lényege a nemzetközi kapcsolatok világában eligazodni képes, a nemzeti és a regionális érdekeket megfelelően képviselni tudó, a globális problémák iránt érzékeny, az európai integrációs folyamatból származó kihívások kezelésére alkalmas, más kultúrák megismerésére nyitott értelmiségiek képzése. Olyanoké, akik hazai vagy nemzetközi vállalati, illetve kormányzati és nem kormányzati szervezeteknél képesek nemzetközi kapcsolattartásra, a kreatív problémakezelésre és az összetett feladatok rugalmas megoldására.

Nem csak a média szak létezik…

Ennél jóval ismertebb szakma a szociológusi alapképzés, amely a harmadik legnépszerűbb szak volt a természettudományi területen. Ide lehetett a legkönnyebben bekerülni: az első helyen jelentkező 460 főből mindenkit felvettek.

Ponthatárok a média és más szakok esetén

A kommunikáció- és médiatudomány szak népszerűségét az is mutatja, hogy 16 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 370 körüli ponthatárral, amely jelentősen eltért az egyes intézmények között. A legkönnyebben a KJE-re (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-BTK-ra (438 ponttal) lehetett bekerülni. A nemzetközi tanulmányok szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, amelyek ponthatáraiban az előbbihez hasonló mintázatok figyelhetők meg. A szakra a legkönnyebben szintén a KJE-n (280 ponttal), a legnehezebben pedig a Corvinus-on (448 ponttal) lehetett bekerülni. Szociológián némileg alacsonyabb (340) volt az átlagos ponthatár, de a szakot hirdető 9 különböző intézmény között szintén jelentős eltérések voltak. A legalacsonyabb ponthatárt (300) a PTE-BTK, a legmagasabbat (421) pedig a Corvinus hirdette ki.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Kiválóságok
A területen a Corvinus felvett diákjai hozták a legmagasabb (többletpontok nélkül 360 feletti) pontátlagot, de kiemelkedtek az ELTE karainak és a BME-GTK-nak a hallgatói is (350 körüli átlaggal). Kimagasló (közel 100 százalékos) arányban teljesítettek jelesre legalább egy emelt szintű érettségit a SOE-BPK-ra, az IBS-re, a Corvinus-ra és az ELTE karaira felvettek. Többletpontok terén szintén a Corvinus-osok teljesítettek a legjobban.

Nemzetköziség a területen

Nemzetközi közeg szempontjából említésre méltó a DUE 60 százalékos, a METU-ÜKT és a PTE-BTK közel egyharmados, illetve a Corvinus és az ELTE-TÁTK 20 százalékos külföldi hallgatói aránya. Az ELTE karain, az SZTE-BTK-n és a BME-GTK-n a tanulóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutatói tevékenységben a PE és az ELTE vezet

Kutatói termelékenység szempontjából kiemelkedik a PE-MFTK és az ELTE karai, utóbbiak érték el a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) is a területen.

Diplomaszerzés után irány a média, vagy más terület!

A társadalomtudomány képzési területen diplomát szerzők átlagosan 69 százaléka diplomát igénylő munkakörben dolgozhat.
A kommunikáció- és médiatudományt végzettek leginkább újságíróként, HR-esként, kommunikációs munkatársként, illetve piackutató, reklám- és marketingcégeknél helyezkednek el.
Nemzetközi tanulmányok végzettséggel sok menedzseri és elemzői álláslehetőség adódik, szociológusként pedig elemzői vagy asszisztensi feladatokat lehet találni a szociális munkás és a menedzseri munkakör mellett.

Társadalomtudományi diplomával a mesterszakos továbbtanulás az egyik általános megoldás: a szociológia szakot végzettek 52, a nemzetközi tanulmányokon végzettek 43, a kommunikáció- és médiatudomány szakosok 27 százaléka ment tovább mesterszakra.

Alapképzési szakok

  • filozófia, politika, gazdaság szak
  • informatikus könyvtáros szak
  • kommunikáció- és médiatudomány szak
  • kulturális antropológia szak
  • nemzetközi tanulmányok szak
  • politikatudományok szak
  • szociális munka szak
  • szociálpedagógia szak
  • szociológia szak

Mesterképzések

Társadalomtudományi diplomával a mesterszakos továbbtanulás általános megoldás. A társadalomtudomány képzési területen 22-féle mesterképzés közül lehet választani. Ezek a következők:

  • egészségpolitika, tervezés és finanszírozás szak
  • humánökológia szak
  • interdiszciplináris családtudomány szak
  • Kelet-Ázsia tanulmányok szak
  • kisebbségpolitika szak
  • kommunikáció- és médiatudomány szak
  • könyvtártudomány szak
  • környezetpolitika és menedzsment szak
  • közösségi és civil tanulmányok szak
  • közpolitika szak
  • kulturális antropológia szak
  • nemzetközi tanulmányok szak
  • összehasonlító helyi fejlesztési tanulmányok szak
  • politikai gazdaságtan szak
  • politikatudomány szak
  • survey statisztika és adatanalitika szak
  • szociális munka és szociális gazdaság szak
  • szociális munka szak
  • szociálpedagógia szak
  • szociálpolitika szak
  • szociológia szak
  • társadalmi-viselkedéselemzés szak

 

 

A tanév rendje a felsőoktatásban

A linkekre kattintva megtekinthetitek a különböző egyetemek eseményeit teljes részletességgel, mi a legfontosabb időszakokat emeltük most ki külön nektek:

 

Eötvös Loránd Tudományegyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 12. – december 17.
    • őszi szünet: október 24-29.
    • vizsgaidőszak: december 19. – február 4.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 13. – május 20.
    • tavaszi szünet: április 5-11.
    • vizsgaidőszak: május 22. – július 8.

Budapesti Corvinus Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 18.
    • vizsgaidőszak: december 19. – január 22.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 13. – május 26.
    • vizsgaidőszak: május 30. – június 25.

 

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 17.
    • Pázmány nap: október 12. (tanításmentes nap)
    • vizsgaidőszak: december 19. – február 4.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 20.
    • húsvéti tanítási szünet: április 3-14.
    • vizsgaidőszak: május 22. – július 1.

 

Semmelweis Egyetem

  • Ezen az egyetemen a tanév rendje karonként eltérő.

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 11.
    • vizsgaidőszak: december 19. – január 22.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 12.
    • vizsgaidőszak: május 22. – június 29.

 

Eszterházy Károly Katolikus Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 12. – december 17.
    • őszi szünet: november 2-4.
    • vizsgaidőszak: december 19. – január 31.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 12.
    • tavaszi szünet: április 3-6.
    • vizsgaidőszak: május 15. – június 23.

 

Szegedi Tudományegyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 10.
    • vizsgaidőszak: december 12. – január 28.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 13.
    • tavaszi szünet: április 6-11.
    • vizsgaidőszak: május 15. – június 24.

 

Pécsi Tudományegyetem

  • Ezen az egyetemen a tanév rendje karonként eltérő.

 

Miskolci Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 11.
    • vizsgaidőszak: december 12. – január 28.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 12.
    • vizsgaidőszak: május 15. – június 24.

 

Nyíregyházi Egyetem

  • I. félév:
    • szorgalmi időszak: szeptember 5. – december 11.
    • vizsgaidőszak: december 12. – január 28.
  • II. félév:
    • szorgalmi időszak: február 6. – május 20.
    • tavaszi szünet: április 7-14.
    • vizsgaidőszak: május 22. – június 24.

 

Amennyiben ti más intézményben tanultok, nálatok hogyan alakul a tanév rendje?

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu