Petőfi – Diplomátszerzek

Petőfi Sándorról neveztek el egy poloska- egy atka- és egy csigafajt

A tudomány számára három új állatfajt neveztek el Petőfi Sándorról a költő születésének 200. évfordulója alkalmából a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói. Mindhárom publikáció az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae című szaklapban jelent meg.

Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából a HUN-REN ATK NÖVI kutatói három, a tudomány számára eddig ismeretlen fajt neveztek el a világszerte ismert magyar költőről, Petőfi Sándorról.

Petőfiről elnevezett poloska, atka-, és csigafaj, forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Petőfiről elnevezett poloska, atka-, és csigafaj, forrás: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

A három közül az egyik egy Szingapúrban felfedezett és Micherdzinskiiobovella petofii Kontschán & Ermilov, 2023 névre keresztelt talajlakó atkafaj. A kutatók az eddig ismeretlen új faj leírása mellett a Micherdzinskiiobovella génusz revízióját is elvégezték nemzetközi együttműködésben.

 

Ha Petőfit húznád az érettségin, vagy érdekel a költő élete, munkássága, akkor olvasd el ezt a cikkünket:

Petőfi és kora az érettségin – segítség a felkészüléshez

A második a Geocoris (Piocoris) petofii Kóbor, 2023 nevet viselő poloskafaj, amely a nagyszemű bodobácsok Piocoris alnemének első ismert képviselője Madagaszkárról, és a jelenlegi ismeretek szerint a sziget erdeinek bennszülött (endemikus) faja.

A harmadik egy fosszilis szárazföldi csiga, amely a Ferussina petofiana Páll-Gergely, 2023 nevet kapta. Egyetlen ismert példánya az erdélyi Hátszegi-medence késő kréta kori üledékeiből került elő az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak expedíciója során. A csigafaj körülbelül 71 millió évvel ezelőtt élt, és a Tethys-óceán világhíres Hátszegi-szigetének lakója volt, ahonnan számos dinoszaurusz és pteroszaurusz (repülő őshüllő) is előkerült az elmúlt bő évszázadban. Az újonnan felfedezett csigafaj különlegessége, hogy az utolsó kanyarulata a csigaház csúcsa felé fordul, ezért az élő csiga „fordítva” hordhatta a hátán a házát, ahogy ez a Zsoldos Márton által elkészített művészi rekonstrukción is látható.

Petőfi Sándor 1849. április 19-én járt Hátszegen, és ott írta a Vajdahunyadon című költeményét

Bár a költő Hunyadi Jánosról és a Retyezát-hegységről ír, sorait olvasva

az olvasónak olyan érzése lehet, mintha megjövendölte volna a fosszilis lelőhely felfedezését: „Ahonnan most a multba nézek én”, illetve „El van rejtezve a világ elől/ E szent magány; beléje más nem lát,/ Csak messziről fehér fejével a /Hegyek nagyapja, a vén Retyezát.”

A reformkor és a mai magyar gazdaság március 15-e apropóján

1848. március 15-e méltán vonult be a történelemkönyvekbe, ráadásul ez az egyik első olyan dátum, ami már általános iskolában megragad a kisiskolások fejében. Ez önmagában pozitív. Hiszen egy közösségnek, sőt egy nemzetnek csak akkor lehet fényes jövője, ha olyan, a hazafias szemléletet elsajátító, patrióta gondolkodású fiatalokat nevel, akik átérzik nemzeti ünnepeink súlyát. Ezeken túlmenően ismerik a magyar történelem fontosabb eseményeit, valamint helyzetünket mind a Kárpát-medencében, mind a nagyvilágban. Az ismeret viszont nem elegendő, a valódi tudást az jelenti, ha a magyar történelmi ismeretek mellett a jövő generációja elsajátítja a komplex gondolkodásmódot. Ezáltal pedig kontextusában képesek értelmezni a múlt és a jelen eseményeit, tanulva az elődök hibáiból avagy jó döntéseiből.

 

Ez történt a jeles március 15. napján – a forradalom kirobbanása

Március 15-e apropóján a forradalom kirobbanására emlékezve nem mehetünk el szó nélkül az azt megelőző reformkor mellett. Hisz bár a reformkori törekvéseket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc teljesítette be, az 1825 és 1848 közötti időszak reformkor vívmányai mind a mai napig hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra.

Március 15-e nem csak a tavasz közeledtét, de az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünket is jelzi (Fotó: 123rf)

Magyarország gazdasági fejlődésére a 19. században mindvégig rányomta bélyegét a Habsburgok birodalmi beavatkozásai. Hol előnyösen, hol hátrányosan. Igaz, a magyar nemzettudat – megjegyzem egyébként jogosan – elnyomóként aposztrofálja a Habsburgokat. Ám végeredményben a tőkés gazdaság kialakulása annak köszönhető, hogy Magyarország a Habsburg-birodalmon belül az osztrák örökös tartományok okán egy gazdaságilag fejlettebb régióval alkotott egységet.
A Habsburg birodalmi gazdaságpolitikával szemben az első átfogó, valamire való koncepciót viszont a magyar liberális nemesi ellenzék tette le az asztalra.

 

Miért 1825-től számítjuk a reformkort?

A rövid válasz: gróf Széchenyi István. A hosszabb válasz, hogy Széchenyi az 1825–27-es Országgyűlésen ajánlotta fel egyévi jövedelmét a Tudós Társaság számára, amelyet ma Magyar Tudományos Akadémia néven ismerünk.
Többek között Széchenyit tekinthetjük a reformkor egyfajta beindítójának – de ne feledkezzünk meg Kossuth Lajosról és Wesselényi Miklósról sem. Széchenyi, aki külföldi útjai során sokat látott Európából, felismerte, hogy Magyarország leszakadt Európától, amelyre a választ a polgárosodás és a gazdaságfejlesztés jelentheti.
Érdekes, hogy jelenleg hasonló kérdések körül forog a magyar társadalom és gazdaság.

Például Széchenyi a brit polgári fejlődést tekintette mintának Magyarország számára. 1830-ban megjelent Hitel című műve mind a mai napig benne van a magyar politikai köztudatban, megállapítási ma is érvényesek. Helyre kell állítani a tőkeszegény magyar gazdaságot, valamint foglalkozik a produktív-termelő beruházásokra fordítható hitellel.

Ha megnézzük Széchenyi életművét egészében, akkor egy logikusan felépített gazdaságfejlesztési programot kapunk, ami nagyban hasonlít a mai magyar gazdaságpolitika irányvonalára.

 

Március 15-e gazdaságilag ezért is volt jelentős

A nulladik lépés, hogy legyen esély a fejlődésre és a tudás átadására a jövő generációjának. Ennek gyakorlati példája volt 1825-ben, amikor Széchenyi felajánlotta egyévi jövedelmét a Tudós Társaságnak. Ez tehát, amely MTA néven mind a mai napig működik. Ezt követően Széchenyi felismerte, hogy modern és jól működő infrastruktúra nélkül a haza nem tud egyről a kettőre lépni. Ez ma is így van. Mit tett ezért Széchenyi? Említhetjük többek között a vasútfejlesztést, a hajózást és a közúti közlekedést.

A hajózás kapcsán kiemelendő a gőzhajózás beindítása: az első gőzhajó 1831-ben indult útnak, a Balatonon pedig 1846-ban. Ezzel lényegében Széchenyit tekinthetjük a balatoni hajózás megteremtőjének. A hajózáshoz kapcsolódik a folyamszabályozás is, aminek mind a mai napig érezhetjük eredményeit. Ugyanis ha Széchenyi nem oldja meg a Duna, majd a Tisza folyamszabályozását, ma aligha lennének hajózhatók.
Egyik legnagyobb vívmányként említhetjük a Lánchidat, ami összeköti Budát és Pestet. Széchenyi tervei alapján a Lánchidat 1842-ben adták át ünnepélyes keretek között. Érdekesség az is, hogy Széchenyi használta először a Budapest kifejezést.

Méltán lehetünk büszkék Széchenyire és kortársaira, hiszen vívmányaik mind a mai napig érezhetők a magyar gazdaságban. Igaz eltelt 175 év, de a reformkor vívmányai már az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal beteljesültek és a történelem viharai közepette mind a mai napig a saját bőrünkön érezhetjük ezeknek az államférfiaknak a hasznos ténykedését.

Az írás teljes terjedelmében a makronom.mandiner.hu oldalon olvasható el, az ünnepi írást Mihálovics Zoltán politológus jegyzi.

 

Petőfi 200: MOME-n végzett tervezőgrafikust dicsér az arculat

Az Országgyűlés már 2020 decemberében Petőfi Sándor-emlékévvé nyilvánította a 2022–2023-as évet. A Petőfi-bicentenárium hivatalos oldalán megtalálható minden információ az emlékév kapcsán: aktuális események, oktatási segédanyagok, sőt a legizgalmasabb reformkori történetek. 

 

A Petőfi 200 missziójának tekinti, hogy a múlt tisztelettel és elismeréssel átszőtt talaján új, izgalmas és sokszínű összefüggéseket mutasson meg, megkopott értelmezéseket fogalmazzon újra. Így a mai kor embere is kapcsolódni tud anyanyelvi kultúránk meghatározó pontjaihoz. E küldetést végigkíséri az a friss és újszerű arculat, melyet Kósa Tamás, a MOME-n végzett fiatal és tehetséges tervezőgrafikus álmodott meg.

Kósa Tamás különféle reklámtárgyakat is tervezett, például bajusz formájú matricát, pulóvert, sapkát, kitűzőt. (Petőfi 200)

A tervezőgrafikussal készült interjúból kiderül: a key visual alapját a közvélemény által leginkább ismert, Barabás Miklós által készített Petőfi portré adta – ez a Petőfi-kultusz talán legikonikusabb ábrázolása. 

„Meghagytam a rajz klasszikus vonalvezetését, melyet ütköztettem a digitális formavilággal, mely így reprezentálja a Petőfiben rejlő ellentmondásokat. Az arculat egy másik fontos eleme a címbetűk tipográfiája, amiben váratlan és radikális fontváltások láthatóak. Van egy alap betűkészlet, amin belül egy-egy karakter teljesen más formát kap, mely Petőfi szakmai csapongását jelképezi és önmagában is egy erőteljes vizuális elem. A fő arculati színek a piros és a mélykék, az előbbi a forradalom színe, a feketébe hajló kék pedig eleganciát sugall.”

Kósa Tamás különféle reklámtárgyakat is tervezett, például bajusz formájú matricát, pulóvert, sapkát, kitűzőt, ezek tették teljessé a projektet. 

A Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából készített összeállításunkból rengeteg mindent megtudhatsz a költőről, egy másik cikkünkben pedig segítséget adunk, ha most tanulsz róla vagy éppen érettségire készülsz. De a bicentenáriumra készült sorozatunkból az is kiderül: miért tartják őt sokan a reformkor influenszerének.

Petőfi és kora az érettségin – segítség a felkészüléshez

Az utóbbi húsz év írásbeli érettségi feladatsoraiba időről időre beválasztottak egy-egy művet Petőfi Sándor életművéből is. Az utolsó hagyományos érettségi évében, tehát amikor még nem volt különválasztva közép- és emelt szintű érettségi, szintén szerepelt a feladatok között a költő életműve. A 2003–2004-es érettségin ez így hangzott: A költészet feladatának értelmezése Petőfi Sándor műveiben.

2006-ban az emelt szintű érettségi nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorában egyebek mellett Az apostol című művel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk a diákoknak.

2009-ben a középszintű érettségin az összehasonlító elemzésnél volt lehetőség Petőfi-verset választani. Petőfi Sándor: Ivás közben, illetve Vörösmarty Mihály: Keserű Pohár című bordala volt a két mű.

2011-ben szintén egy nagyon hasonló feladat volt a középszintű magyar írásbelin. Petőfi Az álom…, illetve Csokonai Vitéz Mihály: Az álom leírása című verséről lehetett összehasonlító elemzést írni.

2017-ben már csavartak egyet a sztorin, és nem a költői életműből válogattak, hanem egy Petőfi-kötettel kapcsolatos interjút kellett értelmezniük a magyarból középszinten érettségizőknek. Ennek a címe ez volt: Hogyan építette fel Petőfi a saját imázsát?

Ha idén érettségizel, akkor pontosan tudod, hogy most ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. (Fotó: Petofimuzeum.hu)

Azt nem tudni, hogy vajon a 2023-as magyar írásbeli érettségin szerepel-e majd valamilyen formában Petőfi Sándor. Azt viszont már tudni lehet, hogy az emelt szintű szóbeli érettségi vizsga tételcímei között igen, mégpedig ezzel a címmel: Romantikus költőszerepek, ars poeticák Petőfi Sándor költészetében.

 

Készülj Petőfi Sándorból is a sikeres érettségire!

 

Az interneten számos kidolgozott tételt találsz, ami segítheti a felkészülésedet Petőfiről, a költő koráról vagy éppen kortársairól. Mi most a költő születésének 200. évfordulójára indított hivatalos portál, a petőfi.hu csapata által kidolgozott tételeket ajánljuk a figyelmetekbe. 

 

A középszintű érettségi történelem tételei közül a holnapon a következőket találjátok meg: 

Az emelt szintű történelem tételek közül pedig ezt:

A középszintű érettségi magyar nyelv és irodalom tételei közül kidolgozták nektek a következőket: 

Az emelt szintű magyar tételek közül ezekből válogathattok itt:

Ha idén érettségizel, akkor pontosan tudod, hogy most ünnepeljük Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóját. A bicentenárium alkalmából készítettünk számodra egy összeállítást, amelyet böngészve szintén számos dolgot megtudhatsz a költőről. Egy másik cikkünkből pedig kiderül: miért tartják őt sokan a reformkor inflenszerének.

Petőfi éve – Az idén mindent megtudhatsz a költőről

A Petőfi Irodalmi Múzeum a Petőfi Sándor-emlékévben elhatározta az intézmény alapgyűjteményének, a névadó Petőfi Sándor válogatott muzeális műtárgyainak széles körű, akadálytalan, digitális közzétételét. Ez azt jelenti, hogy legféltettebb kincseiket, a költő eredeti verseit, leveleit, portréit, köteteit kapja kézhez az érdeklődő. Csak rá kell kattintani a 200 Petőfi szabadon weboldalra. Ez a virtuális képeskönyv jóval több egy adatbázisnál: letölthető képek mellett közérthető módon ismerkedhet meg a látogató a műtárgyak történetével, a hozzájuk kötődő érdekességekkel.

Festő rokonának és jó barátjának a költő több alkalommal ült modellt. Orlai Petrics Soma legismertebb Petőfi Sándor mellképe 1848 nyarán készülhetett, és a Nemzeti Múzeum őrzi. (Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteménye)

Tavaly október 15-e óta már történelmi emlékhelyként várja látogatóit a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum. A megújult épületegyüttesben a költő születésének 200. évfordulója alkalmából két, megújult, Petőfi életét és művészetét feldolgozó állandó kiállítás is nyílt.

Mi volna Petőfi Sándor, ha ma élne?

Ezt a kérdést Esterházy Péter is fejtegette már, s meglátása szerint a lánglelkű poéta ma légtornász lenne. Ugyancsak ezt a felvetést boncolgatja a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház közös előadásában, a PETŐfi SZELfi című vígdrámában is.

Azt a kétszázát, Petőfi! Ezzel a frappáns, Petőfi népiességére, humorára reflektáló címmel alkotott diákoknak Emlékév Kvízt Vinczéné Szabó Éva. A szentesi Boros Sámuel Technikum kreatív, magyar-pedagógia szakos pedagógusa a költő életéből, műveiből merített. Naponta 1-2 perc 67 napon át – mindössze ennyit kell megtennie annak, aki játékosan, szórakozva szeretne többet nemzeti költőnkről megtudni. 

Naponta 1-2 perc 67 napon át – mindössze ennyi idő alatt játékosan, szórakozva rengeteget megtudhatsz Petőfiről. (Forrás: facebook.com/petofiponthu)

A mi Sándorunk címmel nyílt kiállítás az Evangélikus Országos Múzeumban, amely az akkori iskolai anyakönyvekben Petrovicsként szereplő Petőfit kíséri végig az evangélikus oktatás útvesztőiben. Tablók és eredeti dokumentumok, a korabelihez hasonló padok analóg ismeretellenőrzéssel és digitális játékok segítik az elmélyült és élményközpontú tudásszerzést.

Előadás-sorozattal és a Petőfi-hagyaték ritkán, vagy korábban be nem mutatott darabjait felvonultató minitárlatokkal csatlakozik a Petőfi-emlékévhez a kecskeméti Neumann János Egyetem. A Petőfi értelmezések a 21. században – változó minitárlatok a Neumann János Egyetemen című sorozat havonta jelentkezik új tartalommal egészen 2023 márciusáig.

Jön A helység kalapácsa!

„Magával ragadó látványvilág, izgalmas kaszkadőrjelenetek és kiváló zene”. Ezek fémjelzik a Petőfi Sándor eposzparódiáján alapuló tévéfilmet, A helység kalapácsát. Az MTVA megrendelésére és finanszírozásában, a Megafilm Service Kft. gyártásában készülő alkotás országos premierje januárban lesz a Dunán, werkfilmje és előzetese viszont felkerült már a Youtube-ra. 

PTF SNDR szabadságharczos szabadulójáték – A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Üllői úti Könyvtárában ez év áprilisáig még bárki próbára teheti tudását Petőfiről, aki szereti a rejtvényeket, kalandokat. A játék során felfedezheted a költő 26 évének rejtett, fordulatos részleteit. A cél a végső titok megfejtése a hozzá vezető út nyolc fordulójának teljesítésével. S bár a játék tavaly augusztusban indult, 2023 áprilisáig egy-egy útvonal végigbarangolása során három-három szintet teljesíthetsz. A játékidő 1-1 fordulónál nagyjából egy óra. A program ingyenes, de regisztrálni kell. 

Különleges, a költő ihlette kortárs kiállításnak ad otthont a kecskeméti Cifrapalota. A Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című tárlaton látható hazai és határon túli alkotások nem a megszokott módon közelítettek Petőfihez. A tervek szerint január végén megjelenik a kiállítás katalógusa, sőt a tárlat virtuális változata is. A kiállítás 2023. június 4-ig tekinthető meg, csütörtöktől vasárnapig 10 és 17 óra között. (A Cifrapalota 2023. január 30-ig zárva tart.)

Nyomozás, játék és tengernyi izgalom – ilyen, nem csak a gyerekek számára csalogató élményekkel vár a debreceni Déri Múzeum legújabb, Színről színre Petőfi című múzeumpedagógiai tárlata. Aki megoldja a feladatokat, ügyesen nyomoz, feltárul előtte Petőfi Debrecenben töltött időszakának három érdekes története.

Színről színre Petőfi címmel állított össze múzeumpedagógiai tárlatot a Déry Múzeum (Forrás: Déry Múzeum)

Vajon a kortárs fotóművészet eszközeivel hogyan jeleníthető meg, és a mai vizuális kultúra hogyan tud közelíteni a költő alakjához, munkásságához?

Erre keresi a választ a Budapest Fotó Fesztivál által kiírt fotópályázat, amelyre a pályamunkákat még be lehet adni január 14-én éjfélig. A pályázatra beküldött alkotások a zsűri válogatása után kiállításon mutatkoznak majd be a Budapest Fotó Fesztivál részeként. 

Virtuális étlapon kínálják a forradalmár költeményeit a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. A Kalamáris Vendéglő megnyitásával nem mindennapi kiállítással ünnepli a múzeum a költő születésének 200. évfordulóját. Valós ételek helyett szellemi táplálékot tudunk a digitális étlapról rendelni. Az asztalokon tányérok helyett tabletek vannak, amelyekhez a vendégek a belépőjegyhez kapott fülhallgatóval csatlakozhatnak. A kijelzőn megjelenő aktuális étlapról tudjuk kiválasztani a nekünk tetsző Petőfi-verset, melynek meghallgatása után a virtuális pincér játékra invitál: a tányéron felkínált három szövegrészlet közül kell kiválasztanunk azt, amelyik elhangzott a versben.