professzor – Diplomátszerzek

Kisebb létszámú osztályok – hatékonyabb iskolák?

Az oktatás és a gazdaság kapcsolatának nemzetközi hírű kutatója az mta.hu-nak adott interjúban több hazai, illetve nemzetközi szinten is aktuális oktatási kérdést megválaszolt. Fókuszba került, hogy mitől lennének hatékonyabbak az iskolák.

A kutatót többek között arról kérdezték, hogy mit gondol a tanárok szerepéről, a tanárhiányról, vagy az osztályok optimális méretéről. De az interjúban szóba került a tehetséggondozás kérdése, illetve a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött lehetséges jövőbeli szerepe is. Ezen főbb témák köré csoportosítva idézünk az interjúból.

A tanárok szerepe

A kutató szerint az iskolában a tanárok rátermettsége a legfontosabb tényező.

[kiemelt]„Szinte triviálisan hangzik, hogy mennyire fontos a tanár hatékonysága. Ám kiderült, hatalmas a különbség abban, hogy az egyes tanárok mennyire segítik a gyerekek tanulását.”[/kiemelt]

„Ez a Covid időszakában vált a napnál is világosabbá, amikor a gyerekek hosszú időn át nem mehettek iskolába, és nem segítettek nekik a tanárok. Emiatt pedig nem ment nekik olyan jól a tanulás, hiába állt rendelkezésükre a számítógépes technológia.”

Erik Hanushek a Magyar Tudományos Akadémián (Fotó: Szigeti Tamás/mta.hu)

A hazai tanárhiány kezelésének lehetőségei

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon jelentős a tanárhiány, különösen a természettudományos tárgyaknál, Eric Hanuschek azt emelte ki, hogy ez egy általános probléma az egész világon.

Szerinte erre egy közgazdász csak egyféle választ adhat:

[kiemelt]többet kell fizetnünk azoknak az embereknek, akikre szükségünk van.[/kiemelt]

„Ugyanakkor nem akarjuk mindenkinek megemelni a fizetését, mert bizonyos szakok terén nincs tanárhiány. Vagyis a válasz egy közgazdász számára egyértelmű, de az iskolák számára már sokkal nagyobb fejtörést okoz. (…) A matematika, illetve a természettudomány-szakos tanároknak többet kellene fizetnünk, mert nagyon fontos, hogy e tantárgyakban magas legyen az oktatás minősége.”

Az optimális osztálylétszám

Az optimális osztálylétszám körüli vitákról szólva kiemelte: „az emberek mindig azt gondolják, hogy akkor fog jobban működni az iskola, ha egyre jobban lecsökkentjük az osztályok méretét”.

[kiemelt]„Valójában nincs elégséges bizonyíték arra, hogy az osztálylétszámnak olyan nagy hatása lenne.”[/kiemelt]

„Az biztos, hogy az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának, illetve a tanárok közötti különbségeknek.”

Szerinte ösztönző fizetéskiegészítést kellene adni a leghatékonyabb tanároknak, hogy ők nagyobb osztályokat és többet tanítsanak. Eközben a gyengébb tanárok osztályainak létszámát csökkenteni volna célszerű.

„Nos, ez ellenkezik mindenki más véleményével, hiszen az általános vélekedés szerint a jó tanárokat azzal jutalmazzuk, ha kisebb osztályokat adunk nekik. De szerintem ez szöges ellentéte annak, amit tenni kellene” – jegyezte meg.

Eric Hanushek szerint az osztály méretének sokkal kisebb a hatása, mint a tanár hatékonyságának. (Fotó: 123rf)

A tehetséggondozás kérdése

Azzal kapcsolatban, hogy a tehetséggondozás legyen-e a fontosabb, vagy hogy minden diák hasonló odafigyelést kapjon, a szakértő azt válaszolta: „Ez egy alapvető kérdés. Azt gondolom, hogy mára eljutottunk oda, hogy jobban tudjuk kezelni az osztályon belüli heterogenitást”.

[kiemelt]„A fejlett technológia segítségével eltérő ütemben tudjuk tanítani a különböző képességű tanulókat.”[/kiemelt]

A mesterséges intelligencia (MI) hatása

A mesterséges intelligencia (MI) térnyerésének iskolákra gyakorolt hatásával kapcsolatban azt hangsúlyozta ki:

[kiemelt]nem valószínű, hogy a közeljövőben az MI szükségtelenné teszi a tanárokat, de a technológiai fejlődés átalakíthatja a feladataikat.[/kiemelt]

Példaként említette, hogy a mesterséges intelligencia segítheti a zsenik fejlődését, miközben a többi tanuló alapvetőbb készségeit is hatékonyan fejlesztheti.

Az MI oktatásban való terjedése kapcsán nemrégiben írtunk arról, hogy világszerte már sok egyetemista használja a ChatGPT csetbotját dolgozatok, beadandók írására. Az ingyenes mesterséges intelligencia (MI) alkotója, az OpenAI új programja pedig már azt is el tudja dönteni, hogy egy adott anyag MI-gép munkája vagy valódi ember tollából született.

Amikor az MI írja a dolgozatot

Amióta megjelent a ChatGPT, ismét beindult a mesterséges intelligencia miatti aggodalom. A ChatGPT felhasználói bázisa egy-két hét alatt milliós nagyságrendűvé duzzadt, a Google pedig már a keresőpiacát kezdte félteni az OpenAI természetesnyelv-feldolgozó algoritmusától.

Fotó: 123rf

Kik és mire használják a ChatGPT-t (és társait)?

Az egyetemisták ideális célcsoportja az ilyen algoritmusoknak: gyakran és nagy mennyiségben kell szövegeket előállítaniuk, és értik az internet működését is. A kínálat egyre bőségesebb, nem is túl drágák, és szinte mindegyiknek van ingyenes próbaverziója. Igaz, mint a ChatGPT esetében is kiderült, főleg angol nyelven jeleskednek, vagy esetleg szóba jöhet még a mandarin is.

A The Register terjedelmes riportot készített arról, hogy a legnagyobb felhasználóik az egyetemisták lettek, egyre gyakrabban íratják mesterséges intelligenciával a beadandó esszéiket. Pár jól megadott utasítás, egy gombnyomás, és már el is készült a dolgozat, lehet küldeni az oktatónak.

 

Nem minden professzor esett kétségbe

Az algoritmusok azonban hiába generálnak szemantikailag és szintaktikailag helyes szöveget, a tartalom (legalábbis egyelőre) gyakran nem koherens, a gondolatmenet logikája erősen döcög, és az adatok sem mindig pont azok, amikre adott helyen épp szükség lenne.

Az austini Texasi Egyetemen retorikát és írást tanító Scott Grahamet a probléma kísérletezésre ösztönözte. Diákjainak azt a feladatot adta, hogy írjanak egy 2200 szavas esszét (ez angol nyelven átlagosan kb. 13 ezer karakter, 4-5 oldalnyi folyó szöveg) valamilyen egyetemi témáról, de MI-vel! A diákok utólag szerkeszthették a szöveget, beleírhattak, de az esszé nagy részét automatikusan, szoftverrel kellett létrehozni. Az oktató az Inside Higher Ed című lapban megjelent cikkében azt írta, hogy az MI dolgozatai gyengék voltak, a legjobbak C vagy C mínusz értékelést kaptak (az USA-ban az értékelési skála A-tól F-ig tart, ahol az F a 0-nak, azaz a teljesen értékelhetetlen munkának felel meg). A legtöbb esszét újra kellett volna írni, vagy talán jóval pontosabban kellett volna meghatározni, hogy milyen témát fejtsen ki az algoritmus.

 

Csalás-e MI-t használni?

De nem csak a minőség kérdéses. Csalásnak minősül-e, ha valaki MI-val íratja a beadandóját? Graham szerint, ez nem jelent gondot. Ugyanis a lényeg igazából a szöveg vázának vagy első verziójának elkészítése után jön. Vannak hallgatók, akiknek viszont ez nagy erőfeszítés. Számukra az MI óriási segítség, mert átlendíti őket az első nagy akadályon.

Annette Vee, a Pittsburghi Egyetem tanára kifejti, hogy az írást alapvetően a technológia alakítja. A szövegszerkesztőkben helyesírásellenőrző van, és az MI tulajdonképpen ehhez hasonló eszköz, csak más szinten.

 

Egyenes út az elbutuláshoz?

A szöveggeneráló algoritmusok képességei hatalmasat javultak, de a kreativitásuk még nem az igazi. Egyszerű, általános, egy kaptafára készülő szövegeket simán elő tudnak állítani (listák, sporthírek, tőzsdei hírek stb.), de mély tudományos dolgozatokat vagy magas irodalmi műveket ne várjunk tőle.

Az USA-ban el is kezdődött erről a párbeszéd igaz, egyelőre csak szűk, akadémiai körben. Anna Mills, a „mozgalom” egyik elindítója, azt mondta, hogy egyértelmű szabályok kellenek. A hallgatókban azt kell tudatosítani, hogy az írás nem egyenlő a kimenettel. Az írás tevékenysége és a szöveg javítása a gondolkodás fejlesztése.

Mills szerint fennáll a veszélye, hogy az MI mentesíti az embert a gondolkodás fárasztó tevékenysége alól, aki így kritika nélkül teszi magáévá a nyelvi modellekbe kódolt előítéleteket. Más szerint ez az egész az összeesküvés-elméletek melegágya lesz.

Egyelőre még alapkérdéseket kell tisztázni. Hogyan lehet felismerni, hogy a szöveget gép vagy ember írta? A gépek által generált mondatok esetében mi a helyzet a plágiummal?  

De a legfontosabb, hogy nem pánikolni kell, hanem meg kell keresni a technológia alkalmazásának lehetőségeit, hogy hatékonyabbá válhasson az oktatás, mondta egy egyetemi oktató a The Registernek.

Ezek az egyetemi oktatók kaptak Prima Primissima Díjat idén

Kiosztották az idei Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői számára. Idén is tíz kategóriában hirdettek győzteseket, azonban most a korábbinál is szélesebb körből kerülhettek ki a jelöltek, mivel az elismerés több kategóriáját is kibővítették.

A színház- és filmművészet kategóriája kiegészült a táncművészettel, a képzőművészeté az iparművészettel, a sajtó kategóriája pedig az ismeretterjesztéssel – olvasható a Prima Primissima Alapítvány közleményében.

Csányi Sándor, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója beszédet mond a Prima Primissima díjátadó gálán a Müpában 2022. december 2-án. (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Az idei nyertesek:

  • magyar építészet kategória: Sugár Péter építész, egyetemi tanár
  • magyar képző- és iparművészet kategória: Hager Ritta textilművész
  • magyar oktatás és köznevelés kategória: Härtlein Károly mesteroktató
  • magyar tudomány kategória: Lovász László matematikus
  • magyar ismeretterjesztés és média kategória: Bartók Rádió
  • magyar sport kategória: Hegedűs Csaba olimpiai bajnok birkózó, mesteredző
  • magyar népművészet és közművelődés kategória: Kovács Gyula erdész, a régi magyar gyümölcsfajták őrzője
  • magyar irodalom kategória: Dobai Péter költő, író, dramaturg
  • magyar zeneművészet kategória: Keller András hegedűművész, karmester
  • magyar színház-, film- és táncművészet kategória: Gálffi László színművész
  • közönségdíj: Hadas Krisztina televíziós újságíró, szerkesztő

Négy egyetemi oktató, kutató a díjazottak között

A 15 millió forintos elismerésben részesülő díjazottak közül négyen is egyetemi oktatók, kutatók.

[kiemelt]Ketten (a magyar építészet kategória nyertese, Sugár Péter építész, illetve a magyar oktatás és köznevelés kategória nyertese, Härtlein Károly mesteroktató) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tanítanak.[/kiemelt]

A magyar tudomány kategória nyertese, Lovász László matematikus az ELTE professor emeritusa, míg a magyar zeneművészet kategória nyertese, Keller András hegedűművész, karmester a londoni művészeti egyetem, a Guildhall School of Music and Drama professzora.

Az MTA volt elnöke is kapott díjat

A magyar tudomány kategória nyertese, Lovász László matematikus az ELTE TTK professor emeritusa, az MTA volt elnöke. A Szent István-renddel, Corvin-lánccal kitüntetett, Abel-, Kyoto- és Wolf-díjas tudós az MTA és az amerikai National Academy of Science rendes tagja. Több mint háromszáz tudományos publikáció és tíz könyv szerzője vagy társszerzője – részletezi munkásságát az ELTE közleménye.

Lovász László a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A BME egyik kitüntetett oktatója a Kutatók Éjszakája elindítója

A magyar építészet kategória nyertese, Sugár Péter építész, a BME Építészmérnöki Kar Lakóépülettervezési Tanszék egyetemi tanára olyan munkákat jegyez, mint

  • a tolcsvai OREMUS és a villányi Sauska borászat,
  • a Lánchíd 19 Design Hotel,
  • a Graphisoft Park fogadóépülete,
  • a balatonfüredi műemlék-zsinagóga kulturális hasznosítása
  • és a Dohány utcai emlékfal.

Az Ybl-, Pro Architectura-díjas és Budapest Építészeti Nívódíjával kétszer kitüntetett építész a BME Építészmérnöki Karán 20 éve tanít, 2021-ben megkapta az építészek „fair play díját”, a Kotsis Iván-érmet – olvasható a BME közleményében.

Sugár Péter a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A magyar oktatás és köznevelés kategória nyertese Härtlein Károly, a BME Természettudományi Kar Fizikai Intézetének mesteroktatója. 1990 óta vezeti a Műegyetem Fizikai Intézetének Demonstrációs Laboratóriumát. Több száz kísérletező fizika órát tartott diákoknak és tanároknak. A szkeptikus mozgalom egyik élharcosa. 2005-ben az ő javaslatára, akkor még egyetlen helyszínen, a Műegyetem Fizikai Intézetében tartották az első Kutatók Éjszakáját.

Härtlein Károly a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

A zeneművészet kategória győztese Londonban

A magyar zeneművészet kategória nyertese, Keller András hegedűművész, karmester 2007 óta a Concerto Budapest zeneigazgatója, a londoni Guildhall School of Music and Drama professzora és az International Bartók Chair birtokosa. A Kossuth-, Liszt- és Bartók-Pásztory-díjas érdemes művész munkásságát világszerte 65 nemzetközi díjjal jutalmazták – emeli ki munkásságával kapcsolatban a Prima Primissima Alapítvány honlapja.

Keller András a Prima Primissima díjátadó gálán (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Ezek a fiatal kutatók kaptak idén Junior Prima díjat

A 2007 óta kiosztott elismerést azok a 33 év alatti fiatal tudósok kaphatják, akik a díjat a Magyar Fejlesztési Bankkal (MFB) közösen létrehozó Prima Primissima Alapítvány megfogalmazása szerint „kimagasló tudományos munkájukkal, nemzetközi eredményeikkel, oktatási- és közösségépítő tevékenységükkel jelentősen hozzájárulnak a magyar tudomány fejlődéséhez”.

A díjazottakat idén is az egyes tudományterületek szaktekintélyei választották ki az MFB felkérésére. Az elismerésben részesülők a díj mellé 2-2 millió forintot kapnak – olvasható a Prima Primissima Alapítvány idei díjazottakról szóló közleményében.

A Junior Prima Díj „Magyar Tudomány” kategóriájának idei győztesei:

  • Bódi Attila (csillagászat) – Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa
  • Fliszár-Nyúl Eszter (toxikológia, farmakokinetika) – Pécsi Tudományegyetem egyetemi adjunktusa
  • Horváth Zsolt (pszichológia) – az ELTE PPK Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusa
  • Karády Júlia (orvostudomány) – a Harvard Medical School tudományos munkatársa
  • Kecsenovity Egon (vegyészet) – fejlesztőmérnök, a Szegedi Tudományegyetem volt kutatója
  • Koók László (bio-, környezet- és vegyészmérnöki tudományok) – a Pannon Egyetem kutatója
  • Mayer Martin János (műszaki tudományok/energetika) – a BME adjunktusa
  • Mészáros-Molnár Kinga (biológia) – a Biofizikai Intézet tudományos munkatársa
  • Thiering Gergő (fizika) – a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója
  • Tóth Gergő (közgazdaságtan, hálózatkutatás) – a Közgazdaság-tudományi Intézet tudományos segédmunkatársa

Az elismeréseket Bókay Márton, nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkár és Sipos-Tompa Levente, az MFB elnök-vezérigazgatója adta át a Magyar Tudományos Akadémia épületében (Fotó: primaprimissima.hu)

Az ELTE díjazottja a függőségeket kutatja

A díjazottak közül Horváth Zsoltnak, az ELTE PPK Pszichológiai Intézet egyetemi adjunktusának szakmai életútját külön cikkben mutatta be az ELTE honlapja. Eszerint a díjazott kutatásainak fókuszában a kémiai és viselkedéses függőségek állnak, kiemelten foglalkozott a problémás alkoholivók és szerhasználók pszichológiai jellemzőinek azonosításával. Legfontosabb szakmai eredményei közé tartozik, hogy

  • kollégáival együtt megalkotta a magyar alkoholivók tipológiáját,
  • az alkoholproblémákkal küzdők hozzátartozói körében azonosította a toleráns-inaktív megküzdést (a hozzátartozó vagy önfeláldozó módon tesz lépéseket, hogy megmentse a szerhasználót vagy megjelenhet a problémába való belenyugvás),
  • valamint elsőként állapította meg a düh-rumináció (ismétlődő, passzív gondolkodási mód) szerepét a problémás kannabiszhasználat kialakulásában.

Közel félmilliárdos támogatást nyert el a BME kutatója

Fiatal kutatókkal kapcsolatos hírünk volt az is nemrégiben, hogy egyedüli magyarként Nagy Péter, a BME kutatója nyert el támogatást az Európai Kutatási Tanács fiatal kutatóknak kiírt idei kiválósági pályázatán. A Műegyetem vegyészmérnöki és biomérnöki karának tudományos munkatársa öt évre 1,2 millió eurós (közel félmilliárd forintos) kutatási támogatást kapott a kvantumkémiai számítási eljárások kidolgozását célzó pályázatával.