projekt – Diplomátszerzek

Csapatmunka: így lehet könnyebb a munkában, vagy az egyetemen

Ki irányít a csapatmunka során?

Bármilyen kínosan is hangzik, vezetőt kell választanunk. A munkában ez lehet, hogy egyértelműbb, ha azonban egy egyetemi projektfeladatról van szó, mindannyian egyenrangúak vagytok. Ha valaki túl sokat „dirigál”, arra a többiek hamar megorrolnak, így szerencsésebb, ha közösen döntötök erről. Az is lehet, hogy már feltűnt, ahol nincs vezető kinevezve, ott előbb-utóbb valaki automatikusan betölti a szerepet. Nem véletlenül, ugyanis sokszor a sok bába között elvész a gyermek. Könnyen anarchiába fulladhat a projekt, ha valaki nem tartja egyben a munkafeladatokat. Fontos tudni, hogy a jó vezető szerepe nem az utasítások kiosztásában rejlik. Akkor lesz igazán sikeres, ha inspirációt nyújt és menedzseli a feladatokat.

Kommunikáció minden szakaszban

Mikor az elvégzendő feladatra és a munkamenetre koncentrálunk, annyi minden fut át a fejünkben, hogy gyakran elfelejtjük, másnak mindez nem olyan egyértelmű, mint nekünk, aki már százszor végiggondolta az egészet. Ha nem beszéljük meg részletesen, hogy mi a feladat, mik az elvégzendő lépések, mi a cél és mik az elvárások, az félreértésekhez vezethet, ami jelentősen visszavetheti a munka haladását. Fontos megjegyezni azt is, hogy a kommunikációnak része az is, hogy egymást figyelmesen végighallgatjuk és szükség esetén kérdezünk is.

csapatmunka

Forrás: Pexels

A célok meghatározása

Mielőtt bármihez hozzáfogtok, határozzátok meg a célotokat. Fontos, hogy mielőtt elvesztek a feladat megvalósításának részleteiben tudjátok, hova szeretnétek eljutni. Innen dolgozzatok visszafelé a tennivalókkal, amíg a lista legelejére értek. A legjobb, ha a célok kijelölésében minden csapattag részt vesz, hiszen egy brainstorming után lehet a legjobban a beérkező ötleteket redukálni. Ezt követően lehet összevonni azokat a terveket, amelyek egybe tartoznak, hogy a végén mindenki tisztán lássa, milyen eredményt akartok elérni.

Feladatelosztás

Lehet, hogy ez egyértelműnek tűnik, hiszen hogy is működhetne a csapatmunka a feladatok elosztása nélkül, de ebben a tippben is több rejlik, mint amennyit elsőre gondolnál. A feladatelosztásnál például elkerülhetjük azt, hogy ketten ugyanazon dolgozzanak, esetleg egy feladat kimaradjon, és az utolsó pillanatban kelljen pótolni. A feladatok kijelölésénél jó, ha már egyből azt is eldöntitek, hogy az kihez tartozik, fel is írjátok, sőt később még az is segítség lehet, ha meghatározzátok, kinek kell még a feladat felelősén kívül hozzájárulnia az adott ponthoz.

Ellenőrizzétek, hol tartotok!

Ahelyett, hogy a feladatok meghatározása és kiosztása után mindenki a saját útjára menne, és csak akkor kommunikálnátok egymással, amikor feltétlen szükséges, tanácsos időről időre összeülnötök és megbeszélnetek, hogy halad a projekt. Lehetőség van arra, hogy mindenki elmondja, hogy áll a tennivalójával, esetleg elakadt-e valamiben. Ilyenkor pontosítani tudjátok, ha valamin változtatni akartok a feladatokban, módosíthatjátok az irányt, ha időközben letértetek a kijelölt útról.

Érezzétek jól magatokat!

A csapatmunka nagyon motiváló élmény tud lenni, ami már önmagában is hatalmas löketet ad az ember önbizalmának és munkakedvének, de fontos az is, hogy ne menjetek el a sikerek mellett. (Akár közösek, akár egyéniek, ugyanúgy ünnepeljétek meg. Ez újabb inspirációt jelent, több pozitivitást ad a munka következő szakaszai során. Így hosszú távon sem fogtok kimerülni.

A jövő munkaerőpiaca a képezhető munkaerőről szól – interjú Rózsai Rezsővel, a KPMG Magyarország vezérigazgatójával

Műholddal az aszálykárok ellen – Lezárult a WREN-projekt

A projekt a Combit Számítástechnikai Zrt, az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium révén valósult meg. A projekt (GINOP_PLUSZ-2.1.1-21-2022-00040 azonosítószámú, „WREN – Klímaalkalmazkodást támogató monitoring és predikciós eljárás kidolgozása” címmel) keretében 756,55 millió forintos támogatást nyertek el a fejlesztők.

A WREN-projekt célja

A partnerek több évtizedes tapasztalattal rendelkeznek az egyedi informatikai fejlesztések és a gépi tanulás alapú rendszerek fejlesztése terén, amely a 2025. június 30-ig megvalósított kutatás-fejlesztési projekt szakmai alapját biztosította.

A „WREN – Water Resources in Efficient Networks” valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer elsődleges célja a klímaváltozás káros hatásai és az aszálykárok elleni védekezés támogatása modern digitális eszközökkel. Gyakorlati használata során képes javítani a jelenlegi aszálymonitoring-rendszerek térbeli és időbeli felbontását távérzékelt és lokális adatok integrálásával, térinformatikai, matematikai és mesterséges intelligencián alapuló innovációk alkalmazásával.

Fotó: Facebook / Óbudai Egyetem

Fejlesztések és eredmények

Szakmai projektelemként létrejött egy saját tervezésű műhold, újszerű mérési képességekkel. Ráadásul ennek pályája gyakrabban érinti Magyarországot, mint a kereskedelmi műholdak.

A projekt másik kiemelkedő innovációs eredménye a talajnedvesség-számítás, mégpedig gépi tanulás és mesterséges intelligencia alkalmazásával. Az egyedi tervezésű szerver- és rendszerarchitektúra, valamint a hozzá kapcsolódó webalkalmazás lehetővé teszi az országos talajnedvesség-eloszlás lekérdezhetőségét. Ennek révén a korábbi módszereknél többszörös felbontású előrejelzés érhető el.

——

A kiemelt kép forrása: Facebook / Óbudai Egyetem.

Turisztikai attrakciók a Fenékpusztai Festetics majorságban

A projekt közvetlen célja a Fenékpusztai Festetics Majorság I. fejlesztési ütemének megvalósítása, a terület turisztikai attrakcióként való működésének biztosítása. A felújítás eddig megvalósult részleteit sajtótájékoztatón ismertették.

 

A Festetics Majorság története

A majorság a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek tulajdonában volt. Kelényi György, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) projektigazgatója elmondta, a majorság három részre tagozódik. Az északi szárnyban borjú- és gulyaistálló volt, a kiskastély a grófi szállásnak és a szekérbeállónak adott helyet, a déli szárny pedig a kanca- és a ménistálló, valamint a csikósok lakásai kaptak helyet.

A birtokot 1945-ben Festeticsek elvesztették, azután Fenékpusztán termelőszövetkezet, iskola, tehenészet és komfort nélküli lakásokat alakítottak ki. Az 1930-as évekig Közép-Európa vezető lótenyésztő helye volt Fenékpuszta.

 

Hogyan újulnak meg az épületek?

 

A majorság a 18. század végétől 1945-ig a Festeticsek tulajdonában volt (Fotó: UNIside)

A tervek szerint idén november 30-ig tartó fejlesztési projekt első ütemében a kiskastély földszintjén a Festetics ménest és lótartást bemutató kiállítótermet alakítanak ki. Az emeleten pedig a gróf szobáját lehet majd megtekinteni, a Festetics család portréival.

A kancaistálló épületében az eredeti funkció visszaállítása mellett egy multifunkciós teret hoznak létre.

Az istálló egyik részében lovakat tartanak majd. A másikban egy több funkciós közösségi teret alakítanak ki rendezvények, időszaki kiállítások számára.

Az épületegyüttes déli udvarában piknik- és főúri szabadidőpark lesz. A ménes területén lévő kávézóban piknikkosarakat lehet majd vásárolni és a helyi termékekből összeállított uzsonnát a park területén elfogyasztani.

 

Milyen fejlesztések lesznek még a Festetics Majorságban?

Keszthelyen az egyetem és az önkormányzat is partner abban, hogy visszahozzák a lovas életet. Oláh Zsanett, a NÖF ügyvezető igazgatója kiemelte: a Festeticsek öröksége nemcsak a kastélyról szól. A projekt által a következő generációk nem csak a történelemkönyvekből ismerhetik majd meg őket.

Nagy Bálint, a térség országgyűlési képviselője, Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedési államtitkára arról beszélt, hogy az európai és a magyar történelem egyik meghatározó családja volt a Festetics. Rámutatott, hogy Budapest után ez a régió az ország második legjelentősebb turisztikai desztinációja.

Manninger Jenő, Keszthely polgármestere elmondta, hogy a keszthelyiek identitásának része a Festetics-örökség, ami a turizmusban is érték. A térségben a hévízi tó és a Balaton mellett a kulturális turizmus a legfontosabb, ehhez pedig nagyban hozzájárul a fenékpusztai majorság újjáépítése és a postakocsi járat, ami a Keszthelyi Festetics-kastélyt és a fenékpusztai ménest a Fenyves allé köti össze. A fenyves allé tervezett felújítása meghatározó fejlesztés lesz a jövőben.

 

Az istálló egyik részében lovakat tartanak majd. A másikban egy több funkciós közösségi teret alakítanak ki (Fotó: UNiside)

 

A műemlékvédelem ügye kormányzati szintre kerül

Lánszki Regő, az ÉKM építészeti államtitkára hangsúlyozta, hogy az épített örökségünket kiemelten kezeli az új építészeti törvény. A műemlékvédelem ügye a legmagasabb, azaz kormányzati szintre kerül. Az intézményrendszer átszervezésével az egész országot lefedő szakhatóságként működő központi örökségvédelmi rendszert építenek ki, és ha szükséges, hatósági feladatkörben is fellépnek.

Hozzátette, hogy létrehoznak egy országos, szakmai szemléletű, de minden érdeklődő által elérhető digitális műemléki nyilvántartást, de a hazai műemlékek feltérképezése mellett felállítanak egy külhoni magyar műemléknyilvántartást is.

Az ingatlanfejlesztéseknél a zöldmezős építkezésekkel szemben elsődleges lesz a védelem alatt álló épületek felújítása, korszerűsítése és üzemeltetése. Ehhez motivációs eszközként hozzák létre a nemzeti műemléki alapot és új adótámogatások rendszerét, hogy a műemlék-tulajdonosoknak ne teher legyen a műemlék, hanem érték és lehetőség.

Kiemelte, hogy mindent megtesznek azért, hogy az állami tulajdonú épületeket ne csak felújítsák, hanem élettel is megtöltsék.

 

Több mint 300 diák startup képzésben a Corvinuson

Mi a HSUP célja?

A HSUP Magyarország első egyetemi szintű, gyakorlatorientált startup képzése, amelynek célja, hogy a jövő generációi már az egyetem falai között megismerkedhessenek a vállalkozás világával, és elsajátíthassák a megoldásközpontú, innovatív gondolkodásmód alapjait. 

A két féléves program arra is felhívja a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatalok figyelmét, hogy az innovatív ötletek vállalkozássá fejlesztése olyan karrierlehetőség, amelyre sokan talán nem is gondolnak még ebben az életkorban.

Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem / Facebook

 

Ki valósíthatja meg az ötletét?

Ebben a tanévben 321-en jelentkeztek a képzésbe, amely jóval magasabb az előző év jelentkezési számánál. A 2021/2022-es tanév félévében a HSUP tárgyat 95 hallgató vette fel alap- és mesterszakon. 

A második félévbe való bekerülés nem automatikus; aki a második félévben is felveheti a tárgyat, ösztöndíjat kap és ötletét is megvalósíthatja. A Corvinusos hallgatók tavaly 6 ötletet dolgoztak ki, sőt más egyetemek csapataihoz is csatlakoztak, így a 95-ből 54 ösztöndíjas hallgató vett aktívan részt a mentorálásban és fejlesztési munkákban. A projektötletek között volt profitorientált prototípus irányú fejlesztés, csakúgy, mint fenntarthatóságot és ökológiai lábnyomot csökkentő, szolgáltatást támogató ötlet is.

 

Mit nyerhetnek a résztvevő hallgatók?

A tárgy növekvő népszerűségének oka lehet, hogy a képzésben a hallgatók megmutathatják kreatív oldalukat, lehetőségük nyílik ötleteik megvalósítására, részt vehetnek a vállalkozói ökoszisztémában és tudatosan megalapozhatják kapcsolatrendszerüket, mindezek mellett már fiatalon találkozhatnak a vállalkozóvá válás lehetőségével és kihívásaival. 

Az NKFIH kezdeményezésére elindított hiánypótló képzés az ágazati szakértők szerint is hosszabb távon mindenképpen pozitív hatással lehet a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődésére.