PTE – Diplomátszerzek

Hol szerepel a választott egyetemed a nemzetközi rangsorokban?

A két rangsor eltérő metodikát használ: a QS a hallgatói és oktatói ismertséget, valamint kutatási teljesítményt hangsúlyoz, míg a THE szakterületi rangsorai tudományterületekre lebontva elemzik az oktatás, kutatás, idézettség, nemzetközieség és ipari bevonódás mutatóit. A 2026-os adatok alapján a magyar egyetemek különböző szakterületeken értek el kiemelkedő pozíciókat, ami árnyalt képet ad az ország felsőoktatási teljesítményéről.

Lássuk, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban leginkább népszerű egyetemek közül melyik hogyan szerepelt a rangsorokban, melyeket közvetlenül a magyarországi felvételi határidő előtt tettek közzé.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban ismét a legmagasabb magyar pozíciót érte el a QS európai rangsorában, az összesített listán a 194. helyen szerepel ebben a viszonylatban. A rangsorba összesen 42 országból 958 felsőoktatási intézmény került be, 12 vizsgált indikátor alapján. Ez az eredmény mutatja, hogy az ELTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi dimenzióban is versenyképes – különösen a diplomások elhelyezkedési arányában, bejövő hallgatói mobilitásban és akadémiai hírnévben elért eredményei miatt.

Az ELTE a THE szakterületi rangsorokban Magyarország egyik legszélesebb és legstabilabb nemzetközi jelenlétét mutatja: több szakterületen is 301–800-as rangsávban szerepel. A bölcsészettudományok területén az ELTE a 401–500-as kategóriába került, ami erős középmezőnybeli nemzetközi pozíciót jelez. Informatika és számítástudományban 801–1000, neveléstudományban 601–800, jogtudományokban pedig 301–400 sávban végzett. Természettudományok terén szintén 601–800-as sávot ért el, pszichológia területen pedig a 301–400-as kategóriát hozta. Társadalomtudományokban 601–800-as sávban szerepel, így az ELTE sokszínű tudományos spektrummal bír európai kontextusban is.

Debreceni Egyetem (DE)

A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026-os európai listáján a 223. helyet foglalta el — ez a harmadik pozíció a magyar intézmények között. A rangsorolás során több dimenziót vizsgálnak, többek között az oktatás minőségét, nemzetközi hírnevet, kutatási tevékenységet és munkaerőpiaci eredményeket — így a Debreceni Egyetem helyezése tükrözi ezek átfogó teljesítményét az európai összehasonlításban.

Az intézmény a Times Higher Education szakterületi rangsorokban több tudományágban is nemzetközi mércével értelmezhető pozíciót ért el. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján az 801–1000‑as rangsávban szerepel, ezzel megerősítve jelenlétét a regionális és globális üzleti képzésben. Informatika és számítástudomány terén szintén a 801–1000‑as sávot hozta, jelezve, hogy ezen a területen Európa‑szinten is mérhető aktivitása van. A neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában a 601–800‑as sávban található, az élettudományok területén a 601–800‑as kategóriában, míg az orvos‑ és egészségtudományok rangsorában 501–600‑as sávban szerepel. Társadalomtudományokban is a 601–800‑as tartományban található, ami többszörös szakterületi lefedettséget és kiegyensúlyozott nemzetközi jelenlétet tükröz.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

A Szegedi Tudományegyetem 219. helyen, magyar intézmények közül a második helyen zárta a QS európai listáját, ami kilenc helyes javulást jelent a korábbi kiadáshoz képest. Ez az eredmény jelzi az SZTE erősödő nemzetközi megítélését és versenyképes oktatási, kutatási teljesítményét Európában.

A Szegedi Tudományegyetem a THE szakterületi listákon több területen is stabilan jelen van. Bölcsészet- és élettudományokban egyaránt 601–800-as sávot ért el, gazdaság- és üzleti tudományokban és informatikában 801–1000, neveléstudományban 501–600, mérnöki tudományokban szintén 601–800, természettudományok 1001–1250-es kategóriába tartozik. Jogtudományokban 301–400, pszichológia területen 601+, társadalomtudományokban pedig 801–1000 pozíciót ért el. Ezek a rangsávok azt mutatják, hogy az SZTE széles tudományos spektrummal rendelkezik, ami nemzetközi szempontból is jelentős.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A Pécsi Tudományegyetem a QS World University Rankings 2026 európai listán a 292. helyen szerepel, ezzel hazánkban az 5. legjobb intézmény. A helyezés stabil nemzetközi elismertséget jelent egy több tudományterületen oktató intézmény számára. Az eredmény azt mutatja, hogy Pécsen az oktatás, nemzetközi hallgatói jelenlét és tanulási környezet kritériumai is a nemzetközi versenyben mérhető teljesítményt képviselnek.

A Pécsi Tudományegyetem a THE szakterületi rangsorai alapján különösen az orvos‑ és egészségtudományok területén ér el markáns nemzetközi pozíciót: ezen a területen a 401–500‑as rangsávban szerepel, ami kiemelkedő teljesítményt jelent a magyar vidéki egyetemek között. Emellett a PTE az élettudományok rangsorában 801–1000‑as sávba került, ami a biológiai és életfolyamatokkal kapcsolatos tudományágban mutat stabil nemzetközi jelenlétet. A pszichológia területén a Pécsi Tudományegyetem 501–600‑as rangsávban végzett, ami jó középmezőnybeli pozíciót jelez az emberi viselkedéssel és mentális folyamatokkal foglalkozó kutatások és oktatás terén. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján pedig 801–1000‑as sávba került.

Széchenyi István Egyetem (SZE)

A Széchenyi István Egyetem is megjelent az európai QS-rangsorban: a 958 egyetem közül az egyetem a 399. helyen végzett, amivel a hatodik legjobb magyar intézményként jelenik meg. Ez is bizonyítja növekvő nemzetközi jelenlétét és elismertségét a kutatásban vagy nemzetközi együttműködésekben.

A Széchenyi István Egyetem a THE-rangsorokban elsősorban mérnöki, informatikai és társadalomtudományi területeken jelenik meg. Informatika és számítástudomány kategóriában 1001+, mérnöki tudományokban 1251+, természettudományokban 1001–1250, míg társadalomtudományokban 401–500 sávot ért el. Ezekből az látszik, hogy az egyetem különösen a társadalomtudományok területén rendelkezik viszonylag erősebb nemzetközi helyezéssel, míg a természettudományok és mérnöki területeken inkább a globális mezőny alsóbb sávjában szerepel.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A BME a 2026-os európai rangsorban 246. helyet ért el, ami javulást jelent az előző évhez képest, és megerősíti pozícióját a kontinens intézményei között. A rangsor a Műegyetemet hazánkban a negyedik legjobbnak sorolta, rögtön az olyan nagy intézmények mögött, mint az ELTE, az SZTE és a Debreceni Egyetem. A BME különösen erős a munkáltatói reputáció és a nemzetközi hallgatói mobilitás mutatókban.

A BME a THE szakterületi rangsorban is előkelő helyeken képviselteti magát. Bölcsészettudományokban és műszaki, informatikai területeken 601–800-as kategóriában szerepel, mérnöki tudományokban 801–1000-as sávon található. Az informatikai rangsorban is 601–800-as besorolást kapott, míg természettudományokban a 801–1000 sávot hozza. Társadalomtudományokban 801–1000-as pozícióban szerepel. A BME tehát elsősorban műszaki és természettudományi fókuszú területeken tartja nemzetközi láthatóságát, ami az oktatás és kutatás európai versenyképességét tükrözi.

Óbudai Egyetem (ÓE)

Az Óbudai Egyetem ugyancsak szerepel a 2026-os európai listán, a mezőnyben elfoglalt helyezése 408., vagyis hazánkban a hetedik lett. Ez azt mutatja, hogy a mérnöki, informatikai és műszaki képzéseiről ismert intézmény már nemcsak regionális, hanem egészen széles, európai kontextusban is mérhető teljesítményt nyújt.

Az Óbudai Egyetem a szakterületi rangsorokban leginkább a mérnöki, informatikai és neveléstudományi területeken jelenik meg. Informatikai és számítástudományban 501–600-as sávban szerepel — ez a legjobb eredmény a magyar intézmények között ezen a területen. Neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában 301–400-as sávot ért el, ami szintén kiemelkedő eredmény. Mérnöki tudományokban 601–800, természettudományokban pedig 801–1000-as besorolást kapott. Az Óbudai Egyetem tehát különböző műszaki és pedagógiai területeken képes nemzetközi jelenlétre.

Nemzetközi láthatóság

A QS és THE 2026-os rangsorai alapján látható, hogy az ELTE és az SZTE a legszélesebb tudományterületi lefedettséggel rendelkezik, míg a BME és az Óbudai Egyetem a műszaki és informatikai területeken erős, a Széchenyi István Egyetem pedig a társadalomtudományokban mutat kiemelkedő nemzetközi jelenlétet. A Debreceni Egyetem a természettudományi és orvostudományi területeken mutat kiemelkedő eredményeket, míg a Pécsi Tudományegyetem elsősorban az orvostudomány és egészségtudományok, valamint a társadalomtudományok területén rendelkezik nemzetközi láthatósággal.

A rangsorok összevetése rámutat, hogy az egyetemek nem egységesen, hanem szakterületi fókuszok mentén versenyeznek nemzetközi szinten, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás sokszínűségét és a célzott fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi láthatóság és a szakterületi erősségek tudatos kommunikációja kulcsfontosságú a jövőbeli hallgatói, kutatói és finanszírozási lehetőségek szempontjából.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Kvíz: Mindent tudsz a magyar egyetemek érdekességeiről?

A magyar egyetemek nemcsak tudásközpontok, hanem tele vannak történelmi kincsekkel, ikonikus épületekkel és különleges rekordokkal is. Tudod, melyik intézményhez tartozik Európa egyik legnagyobb botanikus kertje, vagy hogy ki az a Nobel-díjas, aki az ELTE-n tanult? Most játékos formában próbára teheted magad.

Kattints, válaszolj a kérdésekre, és kiderül, mennyire vagy profi az egyetemi érdekességekben!

Kvíz: Ismered az egyetemi élet alapfogalmait?

„A művészet az egyik leginnovatívabb terület” – interjú a PTE Képzőművészeti Intézet dékánjával

A cikk eredetileg 2024. szeptemberében, az UNI in&out Innováció 2024 kiadványban jelent meg.

 

Mit tart a kar legfontosabb jellemzőinek, mi az, ami megkülönbözteti önöket a hasonló karoktól?

Elsősorban a válaszokat nem a felsőoktatásban kell keresni, sokkal inkább Pécs és a régió kulturális és művészeti erejében. Pécs talán az egyetlen olyan vidéki város, ahol az értelmiségi közegben ilyen markánsan jelen van a művészet.

Az országban elsőként képzőművészeti területen itt jött létre doktori képzés, ami olyan innováció és belső erő volt, amely párosult egy tudományos civil közeggel, amely az egyetemi közeget és annak a szakmai színvonalát nyújtotta. Nemcsak abban volt nagyon termékeny talaj, hogy ezek a képzések létrejöhettek, hanem az itt folyó munka minőségére is nagyon pozitívan hatottak, hiszen a nálunk készült szakdolgozatoknak tudományegyetemi közegben és feltételrendszer szerint kellett elkészülniük. Ez egy olyan alapvető dolog, amely minden mástól és mindenki mástól megkülönböztet minket. Olyan értékeink és olyan tartalmaink vannak, amelyeket más nem tud feltétlenül.

Mennyire vonzó a más régiókban élő fiatalok számára Pécs?

A művészeti felsőoktatás területen másképp van a regionális jelentkezés, mert a művészeti felsőoktatásba döntően művészeti szakközépiskolákból jelentkeznek, az országból mindenhonnan. Míg a művészeti szakközépiskolák esetén célirányosan tudunk kommunikálni és beiskolázási programokat tervezni, addig a gimnáziumok esetében ez egy egészen más eljárást vagy beiskolázási stratégiát igényel. Most tulajdonképpen ezt próbáljuk kiépíteni és hatékonnyá tenni.

Miért vonzó ez a képzési terület és az itteni szakok?

Az én generációmnál, ha valakit megérintett ez a pálya és elköteleződött, akkor mellékes volt, hogy miből fogunk megélni. Azt látom, hogy a fiataloknál most sokkal markánsabb, hogy milyen életpálya áll előttünk. Főleg az alkotóművészet  területén ez nem egy sima életút. A művészet a hatalmas klasszikus ismeret mellett az egyik leginnovatívabb terület. Minden új befogadására nyitott, hiszen ezáltal tud kortárs maradni és örök, és ezért mindig van olyan új felület, amely a jelen kihívásaira próbál reagálni és kvázi megoldást találni, hogy például egy adott kor fiataljának miért is lesz vonzó ez a terület.

A közelmúltban milyen fejlesztések voltak a karon?

Az elmúlt időszakban a markáns stratégiai cél a nemzetköziesítés volt. Hét-nyolc évvel ezelőtt célul tűzte ki az egyetem, hogy legyen ötezer külföldi diák Pécsen. Megtörtént az angol nyelvű akkreditáció, és már eljutottunk oda, hogy a  hallgatóink közel 10 százaléka külföldi, és az idegen nyelvű képzéseinkre jár. A jövőre nézve azt a célt tűztük ki, hogy hozzunk létre egy összművészeti portfólióval büszkélkedő kart, amely a magyar művészeti oktatásban unikális lenne. Egy mai művész fiatalnak fel kell készülnie arra, hogy sokkal tágabb értelmezési és gondolkodási felületen művelje ezt a szakmát, mint korábban.

Milyen perspektívákat kínálnak, milyen jövője van ennek a területnek?

Annyi minden változott az elmúlt időszakban. Ha csak a saját szakterületemre gondolok, hogy 20 évvel ezelőtt mit gondoltunk a szobrászatról, és mit gondolunk ma, amikor már 3D van, amikor a médiafelület is teljesen átitatja a  szobrászatot is, tehát egészen elképesztő változások történtek. Azt gondolom, hogy szükséges, hogy az ötéves képzések esetében próbáljunk minél több alternatívát nyújtani a fiataloknak. Az nyilvánvaló, hogy nem lesz mindenki olyan alkotóművész, aki az alkotóművészetéből meg tud élni, ezért második lábként a pedagógus-életpályát tudjuk kínálni számukra. A következő nagy kérdés, hogy a klasszikus művészeti területeknek milyen piaci érintettsége és kapcsolatai vannak és lehetnek. Az volt a cél, hogy a diploma végéig jussunk el oda, hogy mindenkinél legyen esély arra, hogy alkotóművész legyen. Most az a cél, hogy ezen túllépve próbáljunk olyan többirányú perspektívát nyújtani a fiataloknak, amely választási lehetőségeket nyújt számukra, hogy a saját gondolkodásuk, világlátásuk, szemléletük alapján ezek közül választhassanak, és hogy a szakmájukat gyakorlatilag ennek tükrében élhessék meg.

A cégek kapcsán nagyon sokat tettünk azért az elmúlt időszakban, hogy ebbe az irányba lépjünk, és ennek az útnak abszolút az elején vagyunk.

Milyen életpályára készülhetnek az itt végzettek?

Röviden úgy tudnám ezt összefoglalni, hogy alapvetően minden művészeti területnek megvannak azok a lehetőségei, ahol a hallgatók kiteljesedhetnek, de szinte szakonként eltérők a lehetőségek. Például Magyarországon lakosságarányosan nagyon erős a zenei élet, rengeteg zenekar működik, illetve ez is egy olyan terület, ahol sok fiatal külföldre költözik. Zenekari muzsikusnak szinte minden diák el tud helyezkedni, és a világ más pontjain is helytállnak. Ez egy nagyon logikus pálya, és ezt nagyon sokan vállalják az anyagi nehézségek árán is. Ugyanakkor nagyon fontos az, hogy ezeken a területeken is legyenek olyan opciók, amelyek ezt a rögös utat egy kicsit simábbá teszik. Azt gondolom, hogy ha most az alkalmazott terület felé nyitnak a képzőművészeti képzések, akkor ez az életpálya-lehetőség sokkal vonzóbb lesz, mint korábban.

Mennyiben változott a hasznos ismeretanyag az elmúlt években?

A klasszikus tudás és ismeret rengeteget változott. A média megjelenésével látjuk, hogy milyen szinten nem olvasnak már a mai fiatalok, mert gyorsan pörgő, rövid információkat kapnak. Egy ilyen generáció esetében fenntartani ezt a klasszikus ismeretanyagra épülő tantárgyi struktúrát, óhatatlanul kihívást jelent a mai képzések számára, de nemcsak elméleti vonatkozásban, hanem a gyakorlati képzések esetében is. Nekünk az az alapállásunk, hogy az emberrel egyidős a
művészet, és a több ezer éves ismeretről muszáj beszélni, aminek az alapjait át kell adni, de nyilván úgy, hogy utána a kortárs közegre készítsük fel a hallgatókat. Állandó, mindig jelenlévő és nagyon komoly szakmai vitákat generáló kérdés, hogy ezt a klasszikus-kortárs egyensúlyt hogyan tudjuk fenntartani a képzésen belül, és ez mindig rákényszerít minket arra, hogy időről időre újragondoljuk a képzéseinknek a tartalmát, hogy azok megőrizzék a hagyományokat, de közben mindig úgy tudjanak megújulni, hogy az adott jelen kihívásaira is tudjanak reflektálni.

Lengyel Péter

  • A PTE MK vizuális nevelőtanár szakán tanult 1994–1999 között, a képzésen a kísérleti szobrászművészképzés specializációt végezte el, majd ugyanitt 2002-ig Képzőművészeti Mesteriskola Művészeti Doktorandusz képzésére járt, PhD/DLA minősítését 2005ben szerezte, majd 2009-ben habilitált.
  • 2001–2002 között a PTE MKn doktorandusztanársegéd, majd végigjárva az akadémiai ranglétrát, óraadó tanár 2005-ig, 2007- ig egyetemi tanársegéd, 2016-ig egyetemi adjunktus, majd docens, miközben 2013–2019 között már oktatási dékánhelyettes.
  • 2019 óta a PTE MK dékánja.
  • 2020-tól az MRK Művészeti Bizottságának tagja.

Az UNI in&out Innováció 2024 kiadvány célja, hogy segítsen eligazodni a technológiai fejlődés gyors ütemében, és bemutassa, hogyan formálják a legújabb innovációk a jövő iparát és oktatását. Kiadványunk ezúttal az MTMI (matematika, természettudomány, műszaki és informatikai) területekre fókuszál, körüljárja az ipar 4.0-koncepciót és témaköreit.

Az UNI in&out Innováció 2024 megvásárolható online a shop.uniside.hu oldalon, valamint a Relay és Inmedio hálózat, illetve az Auchan és Interspar üzleteiben.

PTE – nagy értékű informatikai fejlesztés Pécsett

A PTE – tehát a Pécsi Tudományegyetem mintegy 400 millió forint értékben szerez be digitális eszközöket egy több mint 3,8 milliárdos pályázat részeként – közölte a baranyai felsőoktatási intézmény az MTI-vel.

Közleményükben azt írták, hogy a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) és a magyar kormány támogatásával zajló pályázat eredményeként tanulási, oktatási és kutatási folyamatok alapjául szolgáló digitális tananyagokat és más modern digitális tartalmakat fejlesztenek.

Érdekel a PTE kapcsán más is, Olvasd el ezt a cikkünket!

Újabb digitális tantermet kap a PTE

A 3,8 milliárd forintos projekt részeként 400 millió forint összértékben a gyakorlati oktatásban is hasznosuló orvos-egészségügyi eszközöket vásárolnak, valamint a gyakorlati oktatást, képzést közvetlenül segítő infrastrukturális és eszközkapacitások fejlesztésére is sor kerül.

A modern digitális eszközök szállítása és üzembehelyezése pedig a PTE legtöbb telephelyére, így a karokra, a Klinikai Központba, a gyakorlóiskolákba, valamint a Tanárképző Központba már meg is történt – olvasható a kommünikében.

Forrás: MTI  

Fotók: Pixabay

 

Az innováció alapja a kutatás – Pécs a JVSZ fókuszában

Pécs, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE) innovációs lehetőségei és vállalati együttműködései témában Dr. Jakab Ferenc, az egyetem innovációs rektorhelyettese és Hornicz Bernadett, a Karma Pécsi Kesztyű cégtulajdonosa tartotta meg előadását a JVSZ Üzleti Szövetség november 6-ai, pécsi eseményén. Itt számos meghatározó politikus is előadást tartott, többek közt Dr. György László, a Tanítsunk Magyarországért program kormánybiztosa, aki a kezdeményezés innovációs ökoszisztémában betöltött szerepéről tartott előadást. (tovább…)

Magyar érettségi feladat lett a bikavér a PTE tanszékvezetőjének írása alapján

Máté Andrea, a PTE tanszékvezetőjének a bikavér témájában írt cikke is tétel lett az idei érettségin.

A Pécsi Tudományegyetem online magazinja kérdezte a PTE tanszékvezetőt, a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának munkatársát. Máté Andrea elmondta: nem tudott róla, hogy cikke, amely a bikavér történetét, eredetét járta körbe, érettségi tétel lesz. Mint fogalmazott, ez hatalmas megtiszteltetésszámára.

„Fiatal kutatóként, 2003-ban publikáltam ezt az írást, melyet a Rubikon folyóirat egy reprint válogatásban 2018-ban újraközölt.”

 

Az egri és a szekszárdi borvidék verseng egymással, de mindkettőnek megvan a maga legendája a bikavérről. (Fotó: Unsplash)



Egy bortörténeti áttekintésről van szó, amelyben a PTE oktatója az Egri és a Szekszárdi Bikavér történetét járta körül. A cikkben a bikavér létrejöttével is foglalkozik, és ebből kiderül: az a nedű, amit 1846-ban Garay János emlegetett a Szegszárdi bordal című versében, teljesen más bor volt, mint amit ma ismerünk. A két nagy borvidék verseng egymással, de mindkettőnek megvan a maga legendája erről a karakteres borról.

„Remélem, nem volt túl nehéz feladat a cikkem elemzése a diákoknak” – tette még hozzá a pécsi egyetem Élelmiszergazdasági és Turisztikai Tanszékének vezetője.

 

Másnap érhetők el a javítási útmutatók

 

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a feladatsorok, a javítási-értékelési útmutatókkal együtt a vizsgát követő napon kerülnek fel az Oktatási Hivatal oldalára. A reggel 8.00, illetve 9.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsga másnapján reggel 8.00 órakor, a 14.00 órakor kezdődő vizsgák esetében a vizsgát követő nap 14.00 órakor.

A matek nem játék? Dehogynem! Innovációs díj a matematikai társasjátékoknak

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán kiemelten foglalkoznak a matematikatanítás világhírű professzora, és egyben a PTE díszdoktora, Dienes Zoltán szellemi örökségének ápolásával. Az egyetem munkatársai szellemi termékként, úgynevezett know-how-ként fogalmazták meg azt a Dienes matematikai laboratórium eszközcsomagot (Dienes MathLab), amely komplex módon alkalmazható a matematikatanításban és a kapcsolódó fejlesztő programokban.

Az innováció újdonsága, hogy ebben a komplexitásban korábban nem állt rendelkezésre a tanításban felhasználható, professzionális megvalósítású matematikai eszközkészlet, amely az alsó tagozatos oktatás szinte teljes spektrumát le tudja fedni – olvasható a PTE közleményében.

Matematikai társasjátékok otthoni és iskolai felhasználásra

A két matematikai társasjátékot („Erdők játéka” és „Ki jut a várba”) úgy tervezték meg, hogy a tanulók használják tanulásra, ne a tanár demonstrációra.

[kiemelt]A fejlesztés célja olyan vonzó játékkészletek kialakítása volt, amelyek egyszerre alkalmasak otthoni és oktatási felhasználásra, olyan szín- és formavilággal, hogy a gyerekek szívesen vegyék kézbe azokat oktatási környezetben is.[/kiemelt]

Olyan szín- és formavilágot kaptak a matematikai társasjátékok, hogy a gyerekek szívesen vehessék kézbe azokat oktatási környezetben is. (Fotó: Csortos Szabolcs/UnivPécs)

Emellett célként fogalmazódott meg a játékos matematikatanítás elterjedésének támogatása a tanári kézikönyvek ingyenes rendelkezésre bocsátásán keresztül, továbbá az „MTMI” területek felé irányuló pályaorientáció támogatása.

Boltokban is kaphatók

A játékok 2022 szeptemberétől kerültek forgalomba a Piatnik Kft. értékesítési rendszerében, és bő negyedév alatt, 2022. december 31-ig több mint 2100 darabot adtak el belőle. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) támogatásának köszönhetően a játékkészleteket ezer példányban osztották ki ötven magyar nyelven tanító iskolának, határainkon innen és túl egyaránt. Továbbá a programban oktató tanárok továbbképzésen is részt vehettek.

Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a két társasjátékról. Itt a PTE videóját is megnézheted, amelyben a társasokat bemutatják.

Skandináv modell

A PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (KPVK) dékánjával korábban interjút készítettünk. Ebben Szécsi Gábor kiemelte, hogy karukon olyan pedagógusképzésre törekednek, amely fogékony a skandináv oktatást is sikeressé tevő reformpedagógiai modellekre, és amely megfelelően reflektál az új generációkra jellemző tanulási sajátosságokra.

A dékán a PTE KPVK pedagógusképzéséről elmondta: a kar abszolút nyitott az új módszerekre és a hátterükben rejlő szemléletmódra. Az a cél ugyanis, hogy minél több fiatalt tudjanak erre a pályára állítani és ott is tartani.

Újabb digitális tantermet kap a PTE

Az együttműködés értelmében a Körber informatikai szakembereinek részvételével több kurzus indul. Ezek keretében nagyvállalati IT megoldásokról és az SAP vállalatirányítási rendszerről tanulhatnak a hallgatók. A vállalat informatikai szakmai gyakorlati programot is indít az egyetemen.

A TTK a PTE harmadik kara, amely high tech tantermet kap

A Körber segítséget nyújt az egyetemi infrastruktúra fejlesztéséhez is. Az idei évben felújítanak, és digitális eszközökkel modernizálnak egy tantermet. Így a közgazdaságtudományi, valamint a műszaki és informatikai után a természettudományi lesz a harmadik kar a PTE-n, ahol egy csúcstechnológiájú tantermet adnak át a Körber jóvoltából – tájékoztatott közleményében a PTE.

Zalay Buda, a Körber Hungária HR és Kommunikációs szegmensvezetője és Trócsányi András, a PTE TTK dékánja az aláírt együttműködési megállapodással (Fotó: Csortos Szabolcs!univpécs)

Több évre nyúlik vissza az együttműködés

A cég és a PTE közötti együttműködés még 2018-ban kezdődött. A vállalat már több éve kínál gyakorlatiorientált kurzusokat több egyetemi karon.

A műszaki és informatikai karon Körber Technológiák néven tanszéket is indított a cég. Tavaly pedig a természettudományi karon speciális informatikai feladatokra fókuszáló nagyvállalati IT-kurzus indult.

A Körber új munkatársainak tizede a PTE-től érkezik

Januárban Kompetencia Központot alapított az egyetem és a vállalat. Ennek részeként a Körber potenciális munkaadóként tovább erősíti jelenlétét az egyetemen. Katona Gábor, a cég ügyvezetője elmondta: új munkatársaik 10 százaléka már a PTE-től érkezik.

[kiemelt]Minden évben közel 100 egyetemista vesz részt a Körber gyakornoki programjaiban, duális képzésekre pedig évente rendszerint 25-30 főt fogadnak.[/kiemelt]

Szemeszterenként további 200 diáknak van lehetősége arra, hogy hegesztés- és méréstechnikai gyakorlatot szerezzen a Körbernél.

Az egyetemi-vállalati együttműködés egy másik példájáról pár napja számoltunk be. A Siemens érdekeltségi körébe tartozó evosoft Hungary szoftverfejlesztő cég közreműködésével az Óbudai Egyetemen két kihelyezett ipari tanszék jött létre.

Gondoltad volna? Akár 1,4 milliós ösztöndíjat is kaphat itt egy tanárszakos

A szeptemberben induló tanárképzésekre bekerülő új hallgatók számára magas ösztöndíjat ígérő programot indít a Pécsi Tudományegyetem (PTE) bölcsészet- és társadalomtudományi, illetve természettudományi kara. A tanár szakokra bekerülő új hallgatók a teljes képzés során összesen akár 1,4 millió forint támogatást kaphatnak.

Diplomaszerzésnél 400 ezres ösztöndíjat adnak

A nappali, osztatlan munkarendű, állami ösztöndíjas, új tanárszakos hallgatók az alábbi konstrukcióban juthatnak hozzá a maximum 1,4 millió forintos támogatáshoz:

  • az első sikeresen elvégzett szemeszter után 100 000 forintos egyszeri támogatás jár,
  • majd a második félévtől – mindaddig, amíg szemeszterenként 30 kredit teljesül – havi 20 000 forintos ösztöndíjat adnak,
  • a sikeres diplomaszerzéshez pedig 400 000 forintos pályakezdési támogatást biztosítanak.

Az ösztöndíjat kínáló egyetemek célja, hogy növeljék a tanári pálya népszerűségét és a tanárképzésben résztvevő hallgatók létszámát, csökkentsék az osztatlan tanárképzésben résztvevő hallgatók lemorzsolódását – olvasható a PTE közleményében

A pécsi egyetemen akár 1,4 milliós ösztöndíjat is kaphat egy tanárszakos diák a teljes képzés során (Fotó: 123rf)

Az ösztöndíjat is megemlítve a bölcsészet- és társadalomtudományi kar dékánhelyettese, Wolosz Robert interjút adott az UnivPécsnek, amelyből az is kiderül: ha a hallgatók egy szemeszterben nem teljesítik az ösztöndíj feltételeit, akkor a következő félévben nem részesülnek a támogatásban. A programba viszont visszatérhetnek közvetlenül azután, amikor újra teljesítik a kreditfeltételeket.

Szegeden is indul egy ösztöndíjat adó program

Korábban beszámoltunk arról, hogy a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a szintén szegedi Gál Ferenc Egyetem (GFE) is elindítja szeptembertől a saját ösztöndíjprogramját az újonnan felvett tanár szakos hallgatóknak. A Zirzen Janka programban azok a diákok vehetnek majd részt, akik első helyen jelentkeznek az SZTE, vagy a GFE valamely nappali tagozatos pedagógusképzésére.

[kiemelt]A havi 100 ezer forintos ösztöndíjra egészen a diploma megszerzéséig folyamatosan pályázhatnak a leendő hallgatók.[/kiemelt]

A Nyíregyházi Egyetem pedig tavaly szeptemberben indította el a tanár szakosoknak szóló ösztöndíjat – hasonló programot a fentiekhez. Eszerint azok, akik osztatlan tanár szakosak és nappalis hallgatók, tíz hónapon át 50 ezer forint ösztöndíjat kapnak.

Emellett létezik egy kormányzati ösztöndíjprogram is. A 2013-ban elindított Klebelsberg Képzési Ösztöndíj Program keretében a pedagógus hallgatók egy félévre 125, 250 vagy 375 ezer forint összegű ösztöndíjat nyerhetnek el.

Ne feledjétek: a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre már csak február 15. éjfélig jelentkezhettek

Diplomásként nagyobb a választási lehetőséged

Amikor eldöntötted, hogy tovább tanulsz, mi volt a fő célod?

Szüleim javaslatára a Pécsi Janus Pannonius gimnáziumba jártam. Végzősként úgy gondoltam, hogy a gimnáziumi évek alatt kapott tudásbeli alapokat szeretném továbbfejleszteni és mindenképpen egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni. Gyerekkorom óta végigkísért a sport és az angol nyelv tanulása, ezt szerettem volna valamilyen úton összekapcsolni. Családomban többen is a pedagógusi hivatást választották, így szinte kézenfekvő volt számomra, hogy az angol-testnevelés szakot és a tanári pályát válasszam.

 

A tudáson kívül mit adott eddig az egyetem neked?

Az elmúlt három évben rengeteg kreatív és emlékezetes program volt a Pécsi Tudományegyetemen és konkrétan a Bölcsészettudományi Karon, ahová járok. Például szakestek, Sportok Éjszakája, amelyeknek köszönhetően számos élményre, barátra és ismerősre tettem szert. Gimnazistaként még úgy gondoltam, hogy a tanulás mellett csak a bulizásra kell időt szánnom, és órákra az ember kénye kedve szerint jár csak. Ez az egyetemen már nem ilyen egyszerű. Ennek ellenére azt tapasztalom, hogy meg lehet találni az egyensúlyt a kettő között. Szerintem az egyetem a gimnáziumhoz képest sokkal nagyobb önállóságot igényel, és ezt előbb vagy utóbb mindenki megtanulja.

 

„Az egyetem a gimnáziumhoz képest sokkal nagyobb önállóságot igényel, és ezt előbb vagy utóbb mindenki megtanulja..” (Fotó: Teplan Erik)

 

Mit gondolsz miért jó diplomásnak lenni?

A mai világban egy munkavállaló az állásinterjú alkalmával először azzal a kérdéssel találkozik, hogy „Mi a végzettsége”? Vagy: „Milyen diplomával rendelkezik”? Szerintem egy diplomával a kezemben nagyobb választási lehetőségem van, hogy az életemet miként folytassam.

 

Mit javasolsz azoknak, akik még nem tudták eldönteni, megcélozzanak-e valamilyen egyetemet, vagy inkább dolgozni menjenek? Működhet a kettő egymás mellett?

A kérdés második felére válaszolnék először. Saját tapasztalatból mondhatom, hogy működik a kettő együtt. Én is dolgozom a tanulás mellett. Egy olyan cégnél sikerült elhelyezkednem részmunkaidőben, ahol rugalmasan és mindig pozitív hozzáállással kezelnek. Szerintem azonban aki teheti, ne hagyja ki az egyetemi éveket! Az életnek olyan szakasza ez, amikor rengeteg dolgot tanulunk, de mellette mégis „iskolások” lehetünk. Önálló életet élünk már egy munkahellyel, de sokan mégis otthon lakunk a családunkkal. A tanulás mellett, ami diplomát ad és lehetőségeket az élet számos területén, még egy kis időt nyerünk, mielőtt kilépünk a teljes önállóságba.

Pécsett még jobb lesz mérnöknek tanulni: tudományos és innovációs park épül

A beruházás az egyetem – korábban már más helyszínre költöztetett – egykori gyermekkórházának és pulmonológiai egységének átépítésével, korszerűsítésével jön létre. A két épületben összesen 2600 négyzetméter áll majd hét kutatócsoport rendelkezésére – számolt be az MTI.

Intenzívebb együttműködés a vállalati szektorral

A beruházás lényege, hogy a PTE „intenzívebben működjön együtt a vállalati szektorral, vagyis a cél az innováció, piacosítható termékek közös létrehozása” – emelte ki Betlehem József rektorhelyettes még szeptemberben a PTE honlapjának.

Az egyetemen napokban tartott sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a PTE Nyár utcai telephelye elhelyezkedéséből fakadóan összeköti az egyes tudományterületeket, így a helyszín kiváló bázisként szolgál a már elindult, és a későbbi fejlesztések összefogására. 

A PTE műszaki és informatikai karának épülete. A kar bázisán alakul ki a tudományos és innovációs park egy része (Fotó: PTE)

A Digitális Adatelemző és Labor Központ költözik a jövőben több kutatócsoporttal a főépületbe. Egészségügyi és gazdasági adatok elemzésével, másodlagos nyersanyag- és hidrogéntechnológia-hasznosítással, valamint intelligens egészségügyi alkalmazásokkal és eljárásokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kutatócsoportok együttesen kapnak helyet ebben az épületben – derül ki a PTE közleményéből.

A hét kutatócsoport 2024-ben veheti át a parkot

Az egykori pulmonológia épületébe a későbbiekben az úgynevezett Tudásmenedzsment Center költözik be, ennek keretében kialakítandó kapacitások és folyamatok által egyrészt az egyetemi tudás áramlik az ipar felé, másrészt a gazdasági szféra igényeit is közvetíti a kutatók, oktatók, hallgatók irányába.

[kiemelt]A kivitelezés 2022 novemberében kezdődött, és várhatóan 2023 őszén fejeződik be.[/kiemelt]

Az építési munkákkal párhuzamosan zajlik az épületek funkcionalitásához szükséges bútorok, számítástechnikai eszközök és kutatási eszközök beszerzése. A 7 kutatócsoport a tervek szerint 2024-ben veheti birtokba az elkészült Tudományos és Innovációs Parkot.

Hazai egyetemek is a tagjai a Tudományos Parkok Nemzetközi Szövetségének

Októberben számoltunk be arról, hogy a hazai felsőoktatási intézmények közül elsőként az Óbudai és a Soproni Egyetem, valamint a Testnevelési Egyetemért Alapítvány által alapított Sport Life Science Park lett a tagja a Tudományos Parkok és Innovációs Területek Nemzetközi Szövetségének (IASP).

A világ legnagyobb innovációs hálózatának számító, 1984-ben alapított szervezet 78 országból mintegy 400 tudományos parkot fog össze. Magyarországról a hazai egyetemek csatlakozásáig az Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok Egyesülete (IPE), valamint a ZalaZONE Park volt tagja a szervezetnek.

A tanári pálya vonz? A gyógypedagógia a legnépszerűbb!

Mekkora volt a ponthatár a tanári szakokon?

280 és 369 – ennyi volt a két szélsőérték a tanári felvételi ponthatárokban 2021-ben a gyógypedagógiai szakokon.

Bekerülési arányok a tanári szakokra

A területen a legkeresettebb intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE-BDPK, ELTE-BGGYK, ELTE-TÓK) 600 fölötti első helyes jelentkezővel, akiknek a jelentős része (86 százalék) be is került a képzésekre.

Nagy képzőhelynek számít még a Szegedi Tudományegyetem (SZTE-BBMK, SZTE-BTK, SZTE-JGYPK) és a Debreceni Egyetem (DE-BTK, DE-GYGYK, DE-ZK) 200 körüli, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE-PK) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE-BTK, PTE-KPVK, PTE-MK) 150 feletti jelentkezőszámmal.

A legnehezebb az EKKE-PK-ra volt bejutni, ide csak a jelentkezők nagyjából 70 százalékát vették fel.

Ne csak tanuljunk, de tanítsunk is együtt, könnyedén.  (Fotó: Pixabay)

Népszerű szakok a tanári pályán

A képzési területen meghirdetett legnépszerűbb szak a gyógypedagógia 600 feletti elsőhelyes jelentkezővel, akiknek több mint 90 százaléka bekerült a képzésre. A második legnépszerűbb a óvodapedagógus szak, ahová a több mint 500 első helyes jelentkező háromnegyedét vették fel. A harmadik pedig a tanító szak, ahova közel 300-an jelentkeztek és 80 százalékuk került be.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ponthatárok: hová volt könnyű bejutni?

A gyógypedagógia szakot 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral, amelyben jelentős eltérések voltak az intézmények között.

A legkönnyebben az ME-BTK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-BGGYK-ra (369 ponttal) lehetett bekerülni. A tanító szakot 9, az óvodapedagógusit pedig 8 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg.

A ponthatárok hasonlóan alakultak a különböző intézményekben és nem haladták meg jelentősen a minimális 280 pontot. Tanító szakra a legkönnyebben a DRHE-re (280 ponttal), a legnehezebben pedig a PTE-KPVK-ra (304 ponttal) lehetett bekerülni. Az óvodapedagógus szakot pedig az SZTE-JGYPK indította a legalacsonyabb (280), az ELTE-TÓK a legmagasabb (290) ponthatárral.

Kiválóságok a tanári képzésekben

Kimagasló (többletpontok nélkül közel 400-as) pontátlagot hoztak a területen az SZTE-BBMK, a DE-ZK, az SZE-MUK és a PTE-MK felvett hallgatói. A DE-BTK, a PTE-BTK, az ELTE-BGGYK és az SZTE-BTK karon kerültek be a legnagyobb arányban (90-100 százalék) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel, míg a többletpontok tekintetében a SE-PAK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetköziség a tanári pályákon

Nemzetközi szempontból kiemelkedik az SZTE-BBMK és a SE-PAK, ahol relatíve magas a külföldi tanulók aránya, illetve az ELTE-BGGYK, az ELTE-TÓK és a PTE-BTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Nem könnyű, sok türelem kell hozzá, de szép hivatás a tanári pálya (Fotó: UNI kiadvány)

Lehetőségek a diplomaszerzés után

A pedagógusképzés végzett hallgatói alapvetően szakmán belül helyezkednek el, szinte mindenki diplomás munkakörben. Ez azt mutatja, hogy a pedagógusok keresettek a munkaerőpiacon, valamint hogy elhivatottak a pálya iránt. Az óvodapedagógus szak végzettjei szinte kivétel nélkül a saját szakmájukban vállalnak állást, a tanító alapszakosok tanítóként (néha tanárként) helyezkednek el. A gyógypedagógia friss diplomásai jellemzően gyógypedagógusként és logopédusként dolgoznak.

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz