QS rangsor – Diplomátszerzek

QS-rangsor: hazai egyetemek és európai csúcstalálkozó

A QS értékelési rendszere kilenc mutató alapján méri az egyetemek teljesítményét. A legnagyobb súllyal az akadémiai elismertség (30 százalék) és a tudományos publikációk idézettsége (20 százalék) szerepel, emellett figyelembe veszik a munkaadók véleményét (15 százalék), az oktató–hallgató arányt (10 százalék), valamint 5–5 százalékban a végzettek karriereredményességét, a külföldi hallgatók arányát, a nemzetközi oktatók és kutatók arányát, a kutatási együttműködések nemzetközi beágyazottságát és a fenntarthatósági teljesítményt is.

10 magyar egyetem a rangsorban

A világrangsor élén idén sem történt változás: az első helyet ismét az amerikai Massachusetts Institute of Technology (MIT) szerezte meg. A második pozíciót holtversenyben a brit Imperial College London és az amerikai Stanford University foglalja el, őket pedig az Oxfordi Egyetem, a Harvard Egyetem és a Cambridge-i Egyetem követi.

A rangsorra 10 magyar felsőoktatási intézmény került fel. A magyar dobogós egyetemek (az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendkívül szoros versenyben állnak egymással: valamennyien az 590–640. hely közötti sávban találhatók, több mint száz pozícióval megelőzve a többi magyar intézményt, miközben összpontszámuk között mindössze pártized pontnyi különbség mutatkozik.

A DE BTK sikere a QS szakterületi rangsorán

A rangsorban hazánkból szerepel még a BME (751-760, hely), a Pécsi Tudományegyetem (791-800. hely), valamint a MATE, az Óbudai Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem (1001-1200. hely) és a Miskolci Egyetem (1401+ kategória).

A teljes felsőoktatási ranglista ide kattintva érhető el.

A Széchenyi István Egyetem lesz Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási fórumának házigazdája

A győri Széchenyi István Egyetem ad otthont 2026. június 23–25-én a QS Higher Ed Summit: Europe 2026 konferenciának, amely Európa egyik legjelentősebb felsőoktatási szakmai fóruma. A rendezvényre több mint 500 egyetemi vezetőt, kutatót, iparági szakembert és döntéshozót várnak a világ számos országából, hogy közösen keressenek válaszokat a felsőoktatást érintő legfontosabb kihívásokra. A tanácskozás középpontjában a versenyképesség, az innováció, a nemzetközi együttműködések, a mesterséges intelligencia, valamint az ipar és az egyetemek kapcsolatának erősítése áll.

A konferencia megrendezése jelentős nemzetközi elismerés a Széchenyi István Egyetem számára, hiszen a QS a világ egyik legismertebb felsőoktatási minősítő szervezete. Az esemény azt is jelzi, hogy a győri intézmény egyre meghatározóbb szereplővé válik az európai felsőoktatási térben, amit az elmúlt évek nemzetközi rangsorai is alátámasztanak. A szervezők szerint a csúcstalálkozó kiváló lehetőséget biztosít arra, hogy az egyetem bemutassa oktatási, kutatási és innovációs eredményeit, miközben tovább erősítheti nemzetközi partnerkapcsolatait és hozzájárulhat a kontinens felsőoktatásának jövőjéről szóló szakmai párbeszédhez.

Az angol nyelvű konferencia első napjának, az Advanced Business Skills Forum-nak Győr ad otthont. A programot a QS alapító elnöke, Nunzio Quacquarelli nyitja meg, aki előadásában arra tér ki, milyen készségekre és kompetenciákra lesz szükségük a felsőoktatásban tanulóknak az elkövetkező két évtizedben ahhoz, hogy az iparban is értékes munkát végezhessenek. A fórum fő előadását pedig Michael Breme, a győri Audi Hungaria igazgatóságának elnöke tartja. A résztvevők emellett a védelmi, az innovációs és az informatikai szektor több elismert hazai és nemzetközi képviselőjét hallgathatják meg.

A konferencia második és harmadik napját Budapesten tartják. A fórum fő témája Európa tehetség- és innovációs előnyének erősítése: a központi témák – többek között – az európai felsőoktatás versenyképessége, az ipari-egyetemi együttműködések, a mesterséges intelligencia és a digitális transzformáció és a munkaerőpiaci relevancia lesznek.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A DE BTK sikere a QS szakterületi rangsorán

Jelentős sikert könyvelhetett el a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, hiszen a legfrissebb Quacquarelli Symonds 2026-os szakterületi rangsorában, Arts and Humanities kategóriában a szakemberek a világ legjobb 550 intézménye közé sorolták.

„Fontos elismerés ez a kar számára, hiszen az egyik legmeghatározóbb tematikus rangsorban való szereplés azt mutatja, hogy a debreceni bölcsészképzés globálisan is látható és elismert. Az elitbe való bekerülés az oktatási minőség és a nemzetközi elismertség visszaigazolása is. A bölcsészkar sikere illeszkedik az egyetem fejlődő teljesítményéhez a nemzetközi rangsorokban” – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Keményfi Róbert, a Bölcsészettudományi Kar dékánja.

A QS 2026-os szakterületi rangsor 166 ország több mint 6200 egyetemének 21 ezer képzését vizsgálta. Ezek közül végül 1908 intézmény kerülhetett fel a listára. A vizsgált öt nagy tudományterület közül a bölcsészettudományok terén a DE az 501-550. helyet foglalja el, a listát a University of Oxford, a Harvard University és a Cambridge University vezeti.

A QS szakemberei az értékelés során olyan komplex szempontrendszert vettek alapul, mint az akadémiai elismertség, a munkáltatói visszajelzések, a kutatási idézettség, valamint a nemzetközi kutatási hálózatokban való aktív részvétel.

A Debreceni Egyetem az összesített QS-világrangsorban is előkelő helyet foglal el: az 563. pozíciójával stabilan a legjobb hazai felsőoktatási intézmények közé tartozik, több tudományterületen is igazolva versenyképességét a nemzetközi oktatási piacon.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Hol szerepel a választott egyetemed a nemzetközi rangsorokban?

A két rangsor eltérő metodikát használ: a QS a hallgatói és oktatói ismertséget, valamint kutatási teljesítményt hangsúlyoz, míg a THE szakterületi rangsorai tudományterületekre lebontva elemzik az oktatás, kutatás, idézettség, nemzetközieség és ipari bevonódás mutatóit. A 2026-os adatok alapján a magyar egyetemek különböző szakterületeken értek el kiemelkedő pozíciókat, ami árnyalt képet ad az ország felsőoktatási teljesítményéről.

Lássuk, hogy a 2025-ös felvételi eljárásban leginkább népszerű egyetemek közül melyik hogyan szerepelt a rangsorokban, melyeket közvetlenül a magyarországi felvételi határidő előtt tettek közzé.

Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 2026-ban ismét a legmagasabb magyar pozíciót érte el a QS európai rangsorában, az összesített listán a 194. helyen szerepel ebben a viszonylatban. A rangsorba összesen 42 országból 958 felsőoktatási intézmény került be, 12 vizsgált indikátor alapján. Ez az eredmény mutatja, hogy az ELTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi dimenzióban is versenyképes – különösen a diplomások elhelyezkedési arányában, bejövő hallgatói mobilitásban és akadémiai hírnévben elért eredményei miatt.

Az ELTE a THE szakterületi rangsorokban Magyarország egyik legszélesebb és legstabilabb nemzetközi jelenlétét mutatja: több szakterületen is 301–800-as rangsávban szerepel. A bölcsészettudományok területén az ELTE a 401–500-as kategóriába került, ami erős középmezőnybeli nemzetközi pozíciót jelez. Informatika és számítástudományban 801–1000, neveléstudományban 601–800, jogtudományokban pedig 301–400 sávban végzett. Természettudományok terén szintén 601–800-as sávot ért el, pszichológia területen pedig a 301–400-as kategóriát hozta. Társadalomtudományokban 601–800-as sávban szerepel, így az ELTE sokszínű tudományos spektrummal bír európai kontextusban is.

Debreceni Egyetem (DE)

A Debreceni Egyetem a QS World University Rankings 2026-os európai listáján a 223. helyet foglalta el — ez a harmadik pozíció a magyar intézmények között. A rangsorolás során több dimenziót vizsgálnak, többek között az oktatás minőségét, nemzetközi hírnevet, kutatási tevékenységet és munkaerőpiaci eredményeket — így a Debreceni Egyetem helyezése tükrözi ezek átfogó teljesítményét az európai összehasonlításban.

Az intézmény a Times Higher Education szakterületi rangsorokban több tudományágban is nemzetközi mércével értelmezhető pozíciót ért el. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján az 801–1000‑as rangsávban szerepel, ezzel megerősítve jelenlétét a regionális és globális üzleti képzésben. Informatika és számítástudomány terén szintén a 801–1000‑as sávot hozta, jelezve, hogy ezen a területen Európa‑szinten is mérhető aktivitása van. A neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában a 601–800‑as sávban található, az élettudományok területén a 601–800‑as kategóriában, míg az orvos‑ és egészségtudományok rangsorában 501–600‑as sávban szerepel. Társadalomtudományokban is a 601–800‑as tartományban található, ami többszörös szakterületi lefedettséget és kiegyensúlyozott nemzetközi jelenlétet tükröz.

Szegedi Tudományegyetem (SZTE)

A Szegedi Tudományegyetem 219. helyen, magyar intézmények közül a második helyen zárta a QS európai listáját, ami kilenc helyes javulást jelent a korábbi kiadáshoz képest. Ez az eredmény jelzi az SZTE erősödő nemzetközi megítélését és versenyképes oktatási, kutatási teljesítményét Európában.

A Szegedi Tudományegyetem a THE szakterületi listákon több területen is stabilan jelen van. Bölcsészet- és élettudományokban egyaránt 601–800-as sávot ért el, gazdaság- és üzleti tudományokban és informatikában 801–1000, neveléstudományban 501–600, mérnöki tudományokban szintén 601–800, természettudományok 1001–1250-es kategóriába tartozik. Jogtudományokban 301–400, pszichológia területen 601+, társadalomtudományokban pedig 801–1000 pozíciót ért el. Ezek a rangsávok azt mutatják, hogy az SZTE széles tudományos spektrummal rendelkezik, ami nemzetközi szempontból is jelentős.

Pécsi Tudományegyetem (PTE)

A Pécsi Tudományegyetem a QS World University Rankings 2026 európai listán a 292. helyen szerepel, ezzel hazánkban az 5. legjobb intézmény. A helyezés stabil nemzetközi elismertséget jelent egy több tudományterületen oktató intézmény számára. Az eredmény azt mutatja, hogy Pécsen az oktatás, nemzetközi hallgatói jelenlét és tanulási környezet kritériumai is a nemzetközi versenyben mérhető teljesítményt képviselnek.

A Pécsi Tudományegyetem a THE szakterületi rangsorai alapján különösen az orvos‑ és egészségtudományok területén ér el markáns nemzetközi pozíciót: ezen a területen a 401–500‑as rangsávban szerepel, ami kiemelkedő teljesítményt jelent a magyar vidéki egyetemek között. Emellett a PTE az élettudományok rangsorában 801–1000‑as sávba került, ami a biológiai és életfolyamatokkal kapcsolatos tudományágban mutat stabil nemzetközi jelenlétet. A pszichológia területén a Pécsi Tudományegyetem 501–600‑as rangsávban végzett, ami jó középmezőnybeli pozíciót jelez az emberi viselkedéssel és mentális folyamatokkal foglalkozó kutatások és oktatás terén. A gazdaság‑ és üzleti tudományok listáján pedig 801–1000‑as sávba került.

Széchenyi István Egyetem (SZE)

A Széchenyi István Egyetem is megjelent az európai QS-rangsorban: a 958 egyetem közül az egyetem a 399. helyen végzett, amivel a hatodik legjobb magyar intézményként jelenik meg. Ez is bizonyítja növekvő nemzetközi jelenlétét és elismertségét a kutatásban vagy nemzetközi együttműködésekben.

A Széchenyi István Egyetem a THE-rangsorokban elsősorban mérnöki, informatikai és társadalomtudományi területeken jelenik meg. Informatika és számítástudomány kategóriában 1001+, mérnöki tudományokban 1251+, természettudományokban 1001–1250, míg társadalomtudományokban 401–500 sávot ért el. Ezekből az látszik, hogy az egyetem különösen a társadalomtudományok területén rendelkezik viszonylag erősebb nemzetközi helyezéssel, míg a természettudományok és mérnöki területeken inkább a globális mezőny alsóbb sávjában szerepel.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME)

A BME a 2026-os európai rangsorban 246. helyet ért el, ami javulást jelent az előző évhez képest, és megerősíti pozícióját a kontinens intézményei között. A rangsor a Műegyetemet hazánkban a negyedik legjobbnak sorolta, rögtön az olyan nagy intézmények mögött, mint az ELTE, az SZTE és a Debreceni Egyetem. A BME különösen erős a munkáltatói reputáció és a nemzetközi hallgatói mobilitás mutatókban.

A BME a THE szakterületi rangsorban is előkelő helyeken képviselteti magát. Bölcsészettudományokban és műszaki, informatikai területeken 601–800-as kategóriában szerepel, mérnöki tudományokban 801–1000-as sávon található. Az informatikai rangsorban is 601–800-as besorolást kapott, míg természettudományokban a 801–1000 sávot hozza. Társadalomtudományokban 801–1000-as pozícióban szerepel. A BME tehát elsősorban műszaki és természettudományi fókuszú területeken tartja nemzetközi láthatóságát, ami az oktatás és kutatás európai versenyképességét tükrözi.

Óbudai Egyetem (ÓE)

Az Óbudai Egyetem ugyancsak szerepel a 2026-os európai listán, a mezőnyben elfoglalt helyezése 408., vagyis hazánkban a hetedik lett. Ez azt mutatja, hogy a mérnöki, informatikai és műszaki képzéseiről ismert intézmény már nemcsak regionális, hanem egészen széles, európai kontextusban is mérhető teljesítményt nyújt.

Az Óbudai Egyetem a szakterületi rangsorokban leginkább a mérnöki, informatikai és neveléstudományi területeken jelenik meg. Informatikai és számítástudományban 501–600-as sávban szerepel — ez a legjobb eredmény a magyar intézmények között ezen a területen. Neveléstudomány és oktatáskutatás kategóriában 301–400-as sávot ért el, ami szintén kiemelkedő eredmény. Mérnöki tudományokban 601–800, természettudományokban pedig 801–1000-as besorolást kapott. Az Óbudai Egyetem tehát különböző műszaki és pedagógiai területeken képes nemzetközi jelenlétre.

Nemzetközi láthatóság

A QS és THE 2026-os rangsorai alapján látható, hogy az ELTE és az SZTE a legszélesebb tudományterületi lefedettséggel rendelkezik, míg a BME és az Óbudai Egyetem a műszaki és informatikai területeken erős, a Széchenyi István Egyetem pedig a társadalomtudományokban mutat kiemelkedő nemzetközi jelenlétet. A Debreceni Egyetem a természettudományi és orvostudományi területeken mutat kiemelkedő eredményeket, míg a Pécsi Tudományegyetem elsősorban az orvostudomány és egészségtudományok, valamint a társadalomtudományok területén rendelkezik nemzetközi láthatósággal.

A rangsorok összevetése rámutat, hogy az egyetemek nem egységesen, hanem szakterületi fókuszok mentén versenyeznek nemzetközi szinten, ami jól mutatja a magyar felsőoktatás sokszínűségét és a célzott fejlesztési lehetőségeket. A nemzetközi láthatóság és a szakterületi erősségek tudatos kommunikációja kulcsfontosságú a jövőbeli hallgatói, kutatói és finanszírozási lehetőségek szempontjából.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A Corvinus az egyetlen magyar egyetem a legfrissebb QS-rangorban

A QS-rangsorban idén az Egyesült Államok képzései domináltak: 124 amerikai MBA-program került be a listára, a globális élmezőnyt is amerikai egyetemek uralják, az első helyen a Pennsylvaniai Egyetemmel. Európából összesen 102 intézményt értékeltek, közülük a legmagasabb helyezést az HEC Paris szerezte meg, amely világszinten az ötödik helyre került.

A QS-rangsor értékelési szempontjai

Egyedüli magyar felsőoktatási intézményként őrizte meg előkelő helyét a Budapesti Corvinus Egyetem a Quacquarelli Symonds (QS) legfrissebb nemzetközi rangsorában, amely a nappali MBA-képzéseket értékeli. A rangsorba azok az egyetemek kerülhettek be, amelyek rendelkeznek a három legjelentősebb nemzetközi akkreditáció (AACSB, AMBA, EFMD) egyikével, vagy elnyerték a QS legalább háromcsillagos minősítését. Feltétel továbbá, hogy programjaik teljes munkaidőben, döntően jelenléti oktatásban valósuljanak meg, és átlagosan legalább húsz hallgató vegyen részt bennük.

A QS értékelése öt fő szemponton alapult:

  • a végzettek munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségei;
  • a vállalkozói aktivitáson és a pályakövetési eredmények;
  • a képzés megtérülése;
  • az intézmény szakmai és tudományos vezető szerepe;
  • a hallgatói sokszínűség érvényesülése.

Kinyílik a világ a hallgatók előtt

„Büszkék vagyunk rá, hogy a világ egyik legnevesebb nemzetközi felsőoktatási szervezetének rangsorában szerepelünk, amit a régióból csak három intézmény mondhat el magáról” – mondta el Bruno van Pottelsberghe, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora.

Budapesti Corvinus Egyetem, E épület (Kép forrása: a Corvinus Egyetem honlapja)

A vezető szerint ez az elismerés nemcsak a Corvinus nappali MBA-képzésének kiemelkedő színvonalát bizonyítja, hanem azt is, hogy az egyetem egyre meghatározóbb szereplőként van jelen a nemzetközi felsőoktatásban. A hallgatók olyan tudást és tapasztalatot kapnak a képzésekben, amely biztos alapként szolgál számukra ahhoz, hogy a világ bármely pontján sikeresen megállják a helyüket a munkaerőpiacon.

A Corvinus másik, levelező tagozatos executive MBA-képzése szintén kiemelkedő eredményt ért el: a QS idei, nemzetközi kereskedelmi oktatási rangsorának executive MBA kategóriájában a 20. helyet szerezte meg globálisan, Európában pedig a 8. legjobb lett.

A Corvinus képzésének jellemzői

A Corvinus nappali MBA-képzése a hallgatókat valós üzleti projektek elemzésén keresztül készíti fel a vezetői kihívásokra. A program ötvözi a pénzügy, a marketing és a humánerőforrás klasszikus területeit a fenntarthatósági szemlélettel, miközben kiemelt figyelmet fordít a komplex problémamegoldásra, a soft skillek fejlesztésére és a kvantitatív módszerek elsajátítására. A képzés elsősorban olyan középvezetők számára ideális, akik legalább hároméves szakmai tapasztalattal rendelkeznek.

A képzés ideje 4 szemeszter, mely alatt 120 kreditet kell összegyűjteni a fenti területekről. Az első évben az oktatás elsősorban az üzleti közgazdaságtan, a marketingmenedzsment, az üzleti stratégia és döntéshozatal, valamint a pénzügyi kimutatások értelmezése témakörökben zajlik. Második évben a fenntartható üzleti modellek, a menedzsment és szervezet, a nemzetközi stratégia, továbbá az adat-analitika és kvantitatív módszerek kerülnek be a tantervbe.

A jelentkezőknek legalább B2 szintű angoltudással kell rendelkezniük, amelyet a felvételi interjú során mérnek fel. A posztgraduális képzéshez ezen túl a jelentkezőktől legalább 3 év szakmai tapasztalatot várnak el, a képzéshez kapcsolódó valamely területről.

Budapesti Corvinus Egyetem, C épület (Kép forrása: a Corvinus Egyetem honlapja)

A felvételi interjúk jellemzően online, Teamsen keresztül zajlanak, és a következőket értékelik:

  • a programhoz kapcsolódó tudás és készségek
  • angol nyelvtudás
  • motiváció

Az interjút megelőzően a jelentkezőknek egy esszét kell benyújtaniuk, amelynek témáját a felvételi folyamatának kezdetén adják meg.

——

A kiemelt kép forrása: Corvinus Egyetem.

Élen a QS-rangsorban a Debreceni Egyetem

A QS legfrissebb, csütörtökön nyilvánosságra hozott listájának összeállításához a londoni székhelyű Quacquarelli Symonds szakemberei rekordszámú, 8467 felsőoktatási intézményt vizsgáltak. A QS World University Rankings 2026 listájára 106 ország 1501 – köztük 10 hazai – egyeteme került fel.

A Debreceni Egyetem a tavalyi eredményéhez képest kilenc helyet lépett előre a világ legmeghatározóbb felsőoktatási ranglistáján és lett ezzel a legjobb hazai egyetem. Az intézmény jelentősen javította eredményeit a fenntarthatósági szemlélet intézményi megjelenése (311.), az oktatás minősége (426.) és az akadémiai szféra megítélése (458.) területén. A DE idén is a külföldi hallgatók arányában (248.) volt a legjobb.

A legmeghatározóbb indikátor, az akadémiai szféra megítélése területén 47 pozíciót javított a Debreceni Egyetem. A legnagyobb előrelépést idén a fenntarthatósági szegmensben érte el az intézmény, ahol 60, míg a hallgató arány területén 38 hellyel jobb eredményt szerzett a DE.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora felidézte, hogy hosszú út vezetett a most elért helyezésig a QS-rangsorban.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora. (Fotó: DE)

– Évekkel ezelőtt felismertük, hogy megfelelő stratégiát kell kialakítanunk, ha eredményesen akarunk szerepelni a nemzetközi rangsorokban. Optimalizáltuk az adatszolgáltatást, rendbe tettük a publikációs rendszerünket, a folyóiratainkat, olyan tehetséggondozó és ösztönző programokat indítottunk, melyek erősítik az egyetem tudományos teljesítményét, amelyben nagy szerepe van az intézmény által kezdeményezett nemzetközi együttműködéseknek is – sorolta Szilvássy Zoltán.

Bács Zoltán kancellár kifejtette, hogy a modellváltás nyomán kialakított teljesítményalapú működési rendszer és a fenntarthatósági mutatók előtérbe kerülése is hozzájárult az intézmény eredményeinek javulásához.

Bács Zoltán kancellár (Fotó: DE)

– Ezek a rangsorok amellett, hogy elősegítik az egyetem nemzetközi láthatóságát és a külföldi népszerűség révén gazdasági hasznot hoznak, pontos visszajelzést adnak a DE teljesítményéről is, hiszen az oktatási, kutatási, publikációs és gazdálkodási adatok alapján összetett indikátorrendszerekkel dolgoznak, valamint az akadémiai és ipari partnerek véleményét is figyelembe veszik – ismertette Bács Zoltán.

Jenei Attila, a DE Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója rámutatott, hogy a külföldi hallgatók nagy többségénél jelentős szerepet játszanak a nemzetközi rangsorok a felsőoktatási intézmények kiválasztásánál, ezért is kulcskérdés, hogy a hazánkban legtöbb külföldi hallgatót oktató Debreceni Egyetem jó eredményt érjen el.

Jenei Attila, a DE Nemzetközi Oktatást Koordináló Központ igazgatója. (Fotó: DE)

– A mostani előrelépésben jelentős szerepet játszott az akadémiai szféra megítélése területén elért eredmény, ugyanakkor erre és a tudományos publikációk idézettségére továbbra is jelentős figyelmet kell fordítani, hiszen ezek a tényezők határozzák meg leginkább egy-egy intézmény eredményességét és elismertségét – hangsúlyozta Jenei Attila.

Fotó: DE

A Quacquarelli Symonds szakemberei által 2004 óta elkészített felsőoktatási intézményi világrangsor összeállításakor az akadémiai szféra megítélése (30 %), az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága (20 %), a munkaadók véleménye (15 %), az oktatás minősége (10%), a külföldi oktatók és hallgatók aránya (5-5 %) és a nemzetközi kutatóhálózatokban való szerepvállalás (5%), az egyetemek foglalkoztatási eredményességét (5%), valamint a fenntarthatósági szemlélet intézményi megjelenését (5%) vizsgálták.

A rangsor élén idén a Massachusetts Institute of Technology (USA) áll, második az Imperial College London (UK), harmadik pedig a Stanford University (USA).

Hazánkból tíz intézmény került fel a listára, a Debreceni Egyetem (563.) mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (584.), a Szegedi Tudományegyetem (597.), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (711-720), a Pécsi Tudományegyetem (741-750), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200), a Széchenyi István Egyetem (1001-1200), az Óbudai Egyetem (1001-1200), a Miskolci Egyetem (1201-1400), valamint a Pannon Egyetem (1201-1400).

A QS World University Rankings 2026 teljes listája az alábbi linken érhető el.

Kiemelt kép: Debreceni Egyetem

QS 2026: A Debreceni Egyetem átvette a vezetést az ELTE-től

A rangsor készítői idén 106 ország 1501 felsőoktatási intézményét értékelték, kilenc indikátor alapján, beleértve az akadémiai reputációt, a munkaadói visszajelzéseket, az idézettségi adatokat, a hallgatói és oktatói arányokat, a nemzetköziséget, az elhelyezkedési mutatókat, valamint a fenntarthatósági teljesítményt.

A Debreceni Egyetem a hazai élre tört

A Debreceni Egyetem (DE) érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül a QS World University Rankings 2026-os kiadásában: az intézmény a 563. helyre lépett előre, kilenc pozíciót javítva tavalyi eredményén. Ezzel átvette az első helyet az Eötvös Loránd Tudományegyetemtől (ELTE), amely a tavalyi 564. helyről a 584. pozícióba esett vissza. A tíz magyar egyetem közül így a DE vezeti a mezőnyt, az ELTE a második, míg a Szegedi Tudományegyetem a harmadik helyen áll, 597. helyezésével.

A 2026-os QS-rangsorban szereplő magyar egyetemek

A magyar intézmények idei helyezése a QS világrangsorban a következőképpen alakult:

  • Debreceni Egyetem – 563. hely
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) – 584. hely
  • Szegedi Tudományegyetem – 597. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) – 711–720. hely
  • Pécsi Tudományegyetem (PTE) – 741–750. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) – 1001–1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem – 1001–1200. hely
  • Óbudai Egyetem – 1001–1200. hely
  • Miskolci Egyetem – 1201–1400. hely
  • Pannon Egyetem – 1201–1400. hely

Tudatos fejlesztések Debrecenben

A Debreceni Egyetem kiemelkedő eredményt ért el a fenntarthatóság (311. hely), az oktatás minősége (426.) és az akadémiai szféra megítélése (458.) területén. Külföldi hallgatók arányát tekintve a 248. helyen áll, amivel országosan élen jár. A rektor és a kancellár szerint a helyezés mögött tudatos adatszolgáltatási reform, nemzetközi együttműködések, tehetséggondozási programok és teljesítményalapú működés áll.

– Évekkel ezelőtt felismertük, hogy megfelelő stratégiát kell kialakítanunk, ha eredményesen akarunk szerepelni a nemzetközi rangsorokban. Optimalizáltuk az adatszolgáltatást, rendbe tettük a publikációs rendszerünket, a folyóiratainkat, olyan tehetséggondozó és ösztönző programokat indítottunk, melyek erősítik az egyetem tudományos teljesítményét, amelyben nagy szerepe van az intézmény által kezdeményezett nemzetközi együttműködéseknek is – sorolta Szilvássy Zoltán.

Bács Zoltán kancellár kifejtette, hogy a modellváltás nyomán kialakított teljesítményalapú működési rendszer és a fenntarthatósági mutatók előtérbe kerülése is hozzájárult az intézmény eredményeinek javulásához.

– Ezek a rangsorok amellett, hogy elősegítik az egyetem nemzetközi láthatóságát és a külföldi népszerűség révén gazdasági hasznot hoznak, pontos visszajelzést adnak a DE teljesítményéről is, hiszen az oktatási, kutatási, publikációs és gazdálkodási adatok alapján összetett indikátorrendszerekkel dolgoznak, valamint az akadémiai és ipari partnerek véleményét is figyelembe veszik – ismertette Bács Zoltán.

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem is dobogós

Az ELTE húsz helyet rontott, azonban több nemzetközi mutatóban, például a kutatási kapcsolatokban és a nemzetközi hallgatók arányában előrelépett. A Szegedi Tudományegyetem változatlanul az élbolyba tartozik, a harmadik helyet kapta meg az idei évben.

Kategóriát ugrott az Óbudai Egyetem, a MATE is büszke

Az Óbudai Egyetem idén jelentősen előrelépett, a 1001–1200. sávba került, miközben pontszáma duplájára nőtt. Az ÓE ezzel a 6. helyet foglalja el másik két intézménnyel együtt a magyar mezőnyben. Az egyetem rektora, Kovács Levente szerint a fejlődés legfőbb motorjai az idegen nyelvű oktatás bővülése, a tudományos hivatkozások számának növekedése – amelyben az intézmény országos első –, valamint a fenntarthatóság terén elért eredmények.

A gödöllői székhelyű MATE is a hatodik helyen szerepel a magyar listán, megtartotta az elmúlt években megszerzett előkelő minősítéseit, úgy, hogy az idei évben közel másfélszer annyi intézményt vizsgáltak világszinten, mint tavaly, ami jelentősen megnövelte a versenyt.

„Az Egyetem a 2021. évi megalakulása óta, de különösen az elmúlt két évben jelentős szemléletformáláson megy keresztül. Ennek eredményei láthatóak többek között a frissen közzétett Quacquarelli Symonds rangsorolásában is, nevezetesen a tudományos mutatóink növekedésében és nemzetközi kapcsolataink erősödésében. Utóbbit támasztja alá, hogy egyre több külföldi hallgató érkezik hozzánk tanulni, valamint a kutatói hálózatunk folyamatosan szélesedik” – emelte ki Gyuricza Csaba rektor.

A Széchenyi István Egyetem stabil teljesítményt mutat

A QS idei rangsorában új elemként jelent meg a nemzetközi sokszínűséget vizsgáló mutató, amely nem csupán a külföldi hallgatók arányát, hanem azok nemzetiségi változatosságát is értékeli. A Széchenyi István Egyetem ezen a téren kiemelkedően szerepel: jelenleg 79 országból érkeztek hallgatók a győri campusra, ami jelentős kulturális sokszínűséget eredményez. Ez a nemzetközi nyitottság nemcsak az egyetemi közösség összetételében, hanem a tudományos életben is megmutatkozik: az intézmény az elmúlt években számos területen ért el mérhető kutatási eredményeket, miközben egyre szorosabb nemzetközi együttműködéseket alakított ki. Ennek egyik jele a vendégprofesszorok számának folyamatos emelkedése is.

A Budapesti Corvinus Egyetem idén nem szerepel a rangsorban.

A világ élmezőnye változatlan

A globális listát továbbra is a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti, második helyen az Imperial College London, harmadikon pedig a Stanford University áll. A top 10-be idén sem került új intézmény, a csúcsot négy amerikai, négy brit, egy svájci és egy szingapúri egyetem uralja.

Miért fontos ez a rangsor?

A QS rangsor nem csupán nemzetközi presztízst jelent az intézmények számára, hanem konkrét hatással van a külföldi hallgatók döntéseire, a nemzetközi láthatóságra, valamint az akadémiai és ipari együttműködésekre is. A magyar egyetemek számára a javuló eredmények nemcsak elismerést, hanem versenyelőnyt is jelenthetnek a globális felsőoktatási térben.

A világ legjobbjai között: így szerepeltek a magyar egyetemek a friss QS-rangsorban

BME: Továbbra is az élen a műszaki tudományokban

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) idén is kiemelkedően teljesített a QS szakterületi rangsorában. A mérnöki tudományokban 12 helyet javítva a 231. helyen végzett, és továbbra is az egyetlen magyar egyetemként szerepel ebben a kategóriában. A természettudományok listáján a 383. helyet szerezte meg.

A szűkebb szakterületek között a BME 12 kategóriában szerepel a legjobbak között, többek között:

  • Gépészmérnöki tudományok (151-200.)
  • Építőmérnöki tudományok (201-275.)
  • Vegyészmérnöki tudományok (251-300.)
  • Informatika, villamosmérnöki és matematikai tudományok (301-350.)
  • Gazdaságtudományok és ökonometria (551-700.)

A BME a 25. Educatio Kiállításon (Fotó: BME Facebook oldala)

Szegedi Tudományegyetem: Első helyen a gyógyszerészetben

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kimagasló eredményt ért el a gyógyszerészet és gyógyszertudományok szakterületen, ahol első helyen végzett Magyarországon, és a nemzetközi rangsorban a 251-300. helyet szerezte meg.

További eredményei:

  • Élet- és orvostudományok (401-450.)
  • Orvostudomány (351-400.)
  • Mezőgazdaság és erdészet (351-400.)
  • Biológia (451-500.)
Szegedi Tudományegyetem épülete az előtérben a szökőkúttal.

Szegedi Tudományegyetem (Fotó: 123rf)

Debreceni Egyetem: Erős jelenlét az orvostudományok és agrártudományok területén

A Debreceni Egyetem (DE) több szakterületen is kiemelkedő helyezést ért el a QS rangsorában. Az egyetem különösen az orvostudományok és az agrártudományok területén ért el figyelemre méltó eredményeket:

  • Orvostudomány (351-400.)
  • Élettudományok (401-450.)
  • Mezőgazdaság és erdészet (301-350.)
  • Biológia (451-500.)

Debreceni Egyetem (Fotó: DE)

Miskolci Egyetem: Két mérnöki szakterület a világ legjobbjai között 

A Miskolci Egyetemről két mérnöki szakterület került be a világ legjobbjai közé a QS World University Rankings by Subject 2025 rangsorába.

Az olajmérnöki (Engineering – Petroleum) képzés területén a 151-175. helyre került a Miskolci Egyetem, míg a Gépészet, repülőgép- és gyártástechnológia (Mechanical, Aeronautical & Manufacturing Engineering) területén az 501-575. helyen szerepel az intézmény.

ELTE: Vezető szerep a bölcsészet- és természettudományok területén

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a bölcsészettudományok, a természettudományok és a társadalomtudományok-menedzsment területén ért el kimagasló eredményeket. A QS rangsorában:

  • Bölcsészettudományok területén 233. helyen
  • Természettudományokban 331. helyen
  • Társadalomtudományokban 501-550. helyen

Az ELTE 15 szakterületen szerepel a listán, közülük 8-ban egyedüli magyar egyetemként:

  • Nyelvészet és régészet (151-200.)
  • Pszichológia, történelem, modern nyelvek, angol nyelv és irodalom (201-250.)
  • Jog, politika és nemzetközi tanulmányok (301-350.)
  • Neveléstudomány (351-400.)

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem: A világ élvonalában az előadó-művészetek területén

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) idén is kiemelkedő helyezést ért el a QS 2025-ös szakterületi rangsorában. Az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában a 24. helyet szerezte meg, míg a kifejezetten zenei felsőoktatási intézményeket vizsgáló listán a 12. helyre lépett előre, ezzel a legmagasabban rangsorolt magyar egyetemként szerepel.

A Zeneakadémia ezzel olyan világhírű intézmények társaságába került, mint a Yale Egyetem vagy a montreáli McGill Egyetem, és megelőzte például a bécsi zenei és előadóművészeti egyetemet, valamint több más neves európai konzervatóriumot.

A QS értékelése során az előadó-művészeti képzések megítélésében az intézmény nemzetközi hírneve, a szakmai elismertség és a nemzetközi együttműködések játszották a legfontosabb szerepet. Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes szerint a kiemelkedő helyezés visszaigazolja az egyetem folyamatos fejlődését, amelyben a világszerte elismert oktatók, a nemzetközi mesterkurzusok és az aktív kutatási tevékenység is kulcsszerepet játszanak.

Corvinus Egyetem: Gazdasági és társadalomtudományok éllovasa

A Budapesti Corvinus Egyetem továbbra is az ország vezető intézménye a társadalomtudományok és menedzsment területén. Idén a 350. helyet szerezte meg, ami 39 helyes előrelépést jelent.

A konkrét képzések közül a következőkben szerepelt:

  • Üzleti tanulmányok és menedzsment (351-400.)
  • Közgazdaságtan és ökonometria (351-400., 50 hellyel javítva)
  • Politikatudományok (301-400.)

Corvinus Egyetem (Fotó:123rf)

MATE: Négy év alatt 150 helyet javított

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) az elmúlt négy évben összesen 150 helyet javított pozícióján a QS rangsor mezőgazdasági és erdészeti (Agriculture and Forestry) szakterületén, amivel jelentős előrelépést tett.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte: „Az Egyetem 2021. évi megalakulása óta kiemelt figyelmet fordít a hazai és nemzetközi együttműködések ösztönzésére, támogatására. E törekvéseink akadémián belüli és kívüli hírnevünket is erősítik, illetve egyre inkább megmutatkoznak a nemzetközi mutatóinkban is.”

A QS tudományterületi rangsorban a MATE 2021 és 2023 között évről évre 50 helyet javított, 2024-ben megtartotta pozícióját, majd 2025-ben ismét 50 helyet lépett előre, annak ellenére, hogy a rangsorolt egyetemek száma tovább nőtt. Ezzel az egyetem a pályázó intézmények top 10 százalékába került.

Nemzetközi trendek

A QS rangsorában továbbra is az Egyesült Államok egyetemei dominálnak, 55 szakterületből 32-ben ők végeztek az élen. Az Egyesült Királyság 18 első helyezést szerzett, miközben az ázsiai országok – különösen Dél-Korea, Kína és Hongkong – felsőoktatási intézményei jelentős előrelépést mutattak.

Magyarország egyetemei továbbra is meghatározó szereplők a régióban, és számos szakterületen bizonyították nemzetközi versenyképességüket. Az ELTE, a BME, a Corvinus, az SZTE és a Debreceni Egyetem kiemelkedő teljesítménye azt mutatja, hogy a magyar felsőoktatás számos tudományterületen tartja, sőt javítja pozícióját a világ élvonalában.

QS-fenntarthatóság – a Debreceni Egyetem a legjobb hazai egyetem

A QS a kedden publikált QS World University Rankings: Sustainability 2025 listáján 107 ország 1744 felsőoktatási intézményét rangsorolta, közülük 563-at Európából és tizenkét hazai egyetemet.

Az értékelés során a QS három kategóriába rendezett mérőszámokkal vizsgálta az egyetemek teljesítményét, környezeti és társadalmi hatások, illetve az egyetem működése alapján rangsorolta a felsőoktatási intézményeket.

A három vizsgált szempontrendszer közül a DE az egyetem működése területén érte el a legjobb eredményt, a rangsor 186. helyén szerepel. A környezeti hatások kategóriához tartozó fenntarthatóság területén azonban már a vizsgált intézmények legjobb négy százalékába tartozik a DE, a 64. a listán.

Az egyetem az előző évi eredményeihez képest mind a három kategóriában javította pozícióit. Nagyot lépett előre az ismeretátadás, a foglalkoztathatóság és az oktatás területén.

A QS a kategóriákon belül több mint ötven szegmens alapján értékelte az intézményeket. Vizsgálták, működik-e fenntarthatósági fejlődéssel foglalkozó kutatóhely az intézményben, rögzíti-e az éves energiafogyasztását, az egyetem mindennapi működése során prioritásként kezeli-e az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás minimalizálását, van-e kutatási együttműködése a Forbes 2000 listán szereplő vállalatokkal. A rangsorkészítő emellett arra is fókuszált, hogy milyen az intézmény etikai kultúrája, van-e az egyetemnek klímavédelmi stratégiája vagy a nemek közötti egyenlőséget biztosító terve.

A QS World University Rankings: Sustainability 2025 listáját az alábbi linken érhetik el.

A Debreceni Egyetem hallgatóit is díjazták a MEFS gáláján

QS-rangsor: idén is az ELTE a legjobb felsőoktatási intézmény Magyarországon

A Quacquarelli Symonds (QS) 2023 őszén tette először közzé európai egyetemi rangsorát, amelynek most a második kiadását publikálták QS Europe 2025 néven. A kontinens 42 helyszínén összesen 685 intézményt vizsgáltak. Hazánkból összesen 15 egyetem került be a rangsorba.

Idén is az ELTE a legjobb

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban 18 helyet javítva tavalyi eredményén a 190. lett, ezzel pedig idén is a legjobb felsőoktatási intézménynek számít Magyarországon.

Az ELTE után a 2-5. helyeken sorrendben

  • a Debreceni Egyetem (222.),
  • a Szegedi Tudományegyetem (228.),
  • a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (247.),
  • majd a Pécsi Tudományegyetem (314.) következik.

A QS európai rangsora a szervezet más listáihoz hasonló módszertannal készül azzal a különbséggel, hogy az intézmények értékelése során nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a nemzetköziesítést és a mobilitást, mint fontos európai értékeket. Ezt egy újonnan bevezetett, a nemzetközi hallgatók sokszínűségét (International Student Diversity) vizsgáló új mérőszám jeleníti meg a rangsorban – olvasható az ELTE közleményében.

[kiemelt]Az összesített QS-rangsor mellett érdemes megemlíteni, hogy a magyar egyetemek több területen is kiemelkednek regionális szinten. Az intézmények folyamatosan törekszenek a minőség javítására és a nemzetközi együttműködések erősítésére, ami hosszú távon tovább növelheti Magyarország oktatási színvonalát és vonzerejét.[/kiemelt]

Regionális és területi kiemelkedés

Magyarország méltó helyet foglal el a világranglistán, és egyre jobbak vagyunk a közép- és kelet-európai régióban.

Az összesített QS rangsor mellett érdemes megemlíteni, hogy a magyar egyetemek több területen is kiemelkednek regionális szinten. A BME különösen a mérnöki tudományokban, az ELTE a természettudományokban és bölcsészettudományokban, míg az SZTE és a DE az orvostudományban és élettudományokban értek el figyelemre méltó eredményeket. Ez azt mutatja, hogy Magyarország egyre inkább felkerül a nemzetközi oktatási térképre, és egyre több nemzetközi diák és kutató érdeklődését kelti fel.

Magyarország felsőoktatása méltán lehet büszke eredményeire, és továbbra is törekszik a kiválóságra. Az egyetemek folyamatosan fejlesztik oktatási programjaikat, erősítik nemzetközi kapcsolataikat és előmozdítják a kutatási tevékenységeket. Ezzel biztosítják, hogy a magyar diákok és kutatók a jövőben is versenyképesek legyenek a globális színtéren.

QS World University Rankings 2025

Ahogy arról korábban írtunk, immár huszadik éve rangsorolja a világ legjobb egyetemeit a neves brit vállalat, a Quacquarelli Symonds. A 2024 júniusában megjelent QS World University Rankings 2025 ranglistája 106 ország 5663 felsőoktatási intézményét értékelte.  

Az intézmények értékelésekor több szempontot is figyelembe vettek, melyek a következők:

  • az akadémiai közösségének megítélése
  • az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége, 
  • a munkaadók véleménye, 
  • az oktatás minősége, 
  • a külföldi oktatók és hallgatók aránya, 
  • a nemzetközi kutatóhálózatokban való részvétel, 
  • továbbá a  végzett hallgatók foglalkoztatási eredményessége és a fenntarthatósági szemlélet intézményi megjelenése.

Ezeket a szempontokat a világ egyetemi közösségében végzett felmérések alapján mérik, hogy az adott intézmény mennyire ismert és elismert a tudományos eredményei miatt. Továbbá felmérik, hogy a munkaadók milyen szinten értékelik az egyetem végzőseit, és mennyire preferálják őket a munkaerőpiacon. 

Kielemzik az intézmény tudományos publikációira való hivatkozásának számát, amely a kutatások hatását és relevanciáját mutatja – az egyetem oktatóinak és hallgatóinak arányára is ügyelnek, ami a tanítás minőségét és az egyéni figyelem lehetőségét jelzi.

Fontos fókusz helyeződik az egyetem nemzetközi vonzerejére is azáltal, hogy mennyi külföldi oktató és diák tanul és dolgozik az intézményben.

[kiemelt]A QS World University Rankings 2025 listája alapján a világ legjobb egyetemei közé tartozik a MIT, a Cambridge, a Stanford, az Oxford és a Harvard, amelyek kiváló teljesítményt nyújtanak számos tudományterületen. Ezek az intézmények nemcsak oktatási, hanem kutatási tevékenységükkel is kiemelkednek, és folyamatosan hozzájárulnak a tudományos és technológiai fejlődéshez.[/kiemelt]

A QS World University Rankings 2025 ranglistáról itt olvashatsz bővebben:

QS-rangsor: 11 magyar intézmény a világ legjobb egyetemei között

QS-rangsor: 11 magyar intézmény a világ legjobb egyetemei között

A QS World University Rankings 2025 listájára 106 ország 5663 felsőoktatási intézményéből 1500 – közte 21 új belépő – került fel.

Fókuszban a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság

A 2025-ös rangsor összeállításánál a módszertan kiemelten kezeli a fenntarthatóságot és a foglalkoztathatóságot. 

Az egyetemeket az alábbi szempontok alapján értékelték: 

  • az akadémiai közösség megítélése, 
  • az intézményhez köthető tudományos munkák idézettsége, 
  • a munkaadók véleménye, 
  • az oktatás minősége, 
  • a külföldi oktatók és hallgatók aránya, 
  • a nemzetközi kutatóhálózatokban való részvétel, 
  • továbbá a  végzett hallgatók foglalkoztatási eredményessége és a fenntarthatósági szemlélet intézményi megjelenése.

A lista első helyén 12. éve megszakítás nélkül a Massachusetts Institute of Technology (MIT) áll. A második helyet a Imperial College London, a harmadik helyet pedig az University of Oxford foglalja el. 

Az első tízbe tartozó egyetemek közé tartozik még a Harvard University, a University of Cambridge, a Stanford University, az ETH Zürich, a National University of Singapore (NUS), a University College London (UCL) és a California Institute of Technology (Caltech).

Magyar egyetemek a legjobbak között

A magyar egyetemek közül az ELTE áll az élen, 140 helyet javítva tavalyi eredményükön, idén az 564. helyezést érték el.

A Szegedi Tudományegyetem a tavalyi első helyről idén a másodikra csúszott, ők összesítésben az 570. helyen szerepelnek. 

A “magyar dobogó” harmadik fokán a Debreceni Egyetem áll, ami azt jelenti, a világ legjobb 1500 egyeteme közül az 574. pozíciót foglalhatják el.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora az eredmény kapcsán felidézte, hogy az intézményben hét évvel ezelőtt hoztak létre egy munkacsoportot az egyetem nemzetközi tudományos láthatóságának elősegítésére. 

[kiemelt]„Egy tudatos folyamat, évek óta tartó, komoly munka eredménye ez a mai, nemzetközi szinten is jól látható pozíció, amelynek további javulására is számítunk. Hagyományosan az orvos- és egészségtudományi területeken a legerősebb a publikációs tevékenységünk, ugyanakkor látható fejlődés van az agrár- és a gazdaságtudományi, valamint a műszaki és természettudományi oktatásban és kutatásban is. Az intézmény tudományos célkitűzéseit szolgálja a kutatási infrastruktúra erősítése a nemrég átadott Gyártó-Kutató-Oktató Középüzemmel, valamint a Pilot Laboratóriummal, ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően a közeljövőben tovább erősödik a Debreceni Egyetem nemzetközi kutatói hálózata” – fogalmazott Szilvássy Zoltán rektor.[/kiemelt]

A top három magyar egyetemen kívül az alábbi intézmények kerültek fel a listára:

    • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (721-730.hely) 
    • Pécsi Tudományegyetem (771-780.hely ) 
    • Budapesti Corvinus Egyetem (1001-1200.hely) 
    • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (1001-1200.hely) 
    • Széchenyi István Egyetem (1001-1200.hely) 
    • Óbudai Egyetem (1201-1400.hely)
    • Miskolci Egyetem (1201-1400.hely) 
    • Pannon Egyetem (1201-1400.hely)

QS-rangsor: Fantasztikusan szerepelt a Zeneakadémia, több magyar egyetem is kiemelkedően teljesített

QS-rangsor: Fantasztikusan szerepelt a Zeneakadémia, több magyar egyetem is kiemelkedően teljesített

64 olyan egyetem is megjelent az összesítésben, amely nem szerepelt a 2023-as kiadásban. A zene az egyetlen új terület, amely idén felkerült a listára, míg az adattudományok és mesterséges intelligencia rangsora bővült.

Az 55 szűkebb szakterületet tekintve Magyarországról összesen 10 egyetem 45 képzése szerepel a listán. 

A bölcsészettudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem több mint 40 helyezést javítva tavalyi eredményén a 221. helyen szerepel, a Szegedi Tudományegyetem a 451-500. helyen, ami hazai viszonylatban a második helynek számít.

A mérnöki tudományok területén egyedüli magyar felsőoktatási intézményként került fel a BME a világranglista 243. helyét megszerezve.

Forrás: Pexels

Az orvostudományok területén a Semmelweis Egyetem a 281. helyen végzett, a Debreceni Egyetem a 401-450. helyen, a Szegedi Tudományegyetemmel holtversenyben.

A természettudományok területén az Eötvös Loránd Tudományegyetem kapta a 301. helyet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a tavalyi 401-450. helyről idén a 377. helyre lépett előre. A Szegedi Tudományegyetemet a 451-500. helyre rangsorolták.

A társadalom-és gazdaságtudományok területén a Budapesti Corvinus Egyetem a 389. helyen szerepel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 401-450., míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 501-550. helyet szerezte meg.

A Liszt Ferenc Zeneakadémia a szokásos előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában hatalmasat ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után idén a 22. lett, ezzel pedig kiemelkedik a hazai egyetemek közül: nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna saját tudományterületén. 

Hankó Balázs újabb magyar sikereket jelentett be Facebook-oldalán tegnap

Tegnap újabb magyar egyetem csatlakozott a világ legjobb egyetemei közé

„A Times Higher Education rangsoron a győri Széchenyi István Egyetem először szerepel a világ egyetemeinek legjobb 5 százalékában. Gratulálok mind az oktatóknak, kutatóknak és a diákoknak.” – fejtette ki az államtitkár.

Hankó Balázs államtitkár gratulál az elért eredményekhez. (Fotó: UNIside)

 

Van mire büszkének lennünk

„A magyar felsőoktatási intézmények közül a Semmelweis Egyetem továbbra is a legjobb 1 százalékos körben van, a tavalyi évhez magasabb pontszámmal a 251-300. helyen végzett.

A Debreceni Egyetem 400 helyet javítva a 601-800-as kategóriába lépett előre.

A világranglistára felkerült továbbá az Eötvös Loránd Tudományegyetem, az Óbudai Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a BME, valamint a Magyar Agrár– és Élettudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem mellett a veszprémi Pannon Egyetem, valamint az idei évben először a győri Széchenyi István Egyetem is.” – mondta Hankó Balázs.

 

Jelentős mértékűek a magyar sikerek

Tehát a két legnagyobb felsőoktatási rangsoron: a nyáron megjelent QS és a tegnap megjelent Times Higher Education rangsoron immár tizenkét hazai egyetem szerepel a világ 30 000 intézménye közül a legjobb öt százalékban. Négy éve ez még csak hét magyar egyetemről volt elmondható.

 

Egy másik ranglista is megjelent tegnap

Mégpedig a Global Innovation Index 2023 világranglista. Itt Magyarország egy helyezést lépett előre az innovációs teljesítmény szempontjából. Tehát immáron a 33. helyet foglalja el a 132 ország eredményeit összesítő rangsoron.

Kiemelhető még, hogy a Global Innovation Index hét fő teljesítménypillére tekintetében Magyarország négy esetben is javított helyezésén az előző évi adatokhoz képest. Ez az előrelépés legjelentősebb mértékben a tudás és technológiai területen elért sikereknek köszönhető.

 

Így összegezte gondolatait Hankó Balázs

„Tehet összességében nem csak egyetemeink erősödnek, hanem az egyetemek, kutatóhelyek és a gazdaság összekapcsolódásának köszönhetően Magyarország innovációs teljesítménye is.

Ami azt jelenti, hogy hazánk az innovációs ráfordítások szintjéhez képest több innovációs eredményt állít elő, szolgálva ezzel a magyar gazdaság versenyképességének erősödését, valamint hazánk jövőképességét.” – fogalmazott az államtitkár.

Itt a QS és az ARWU – két fontos rangsorban is első lett az ELTE

 A magyar egyetemek közül  két mérvadó felsőoktatási világrangsorban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett első helyen a magyarországi egyetemek közül. A QS, Quacquarelli Symonds idén debütáló európai rangsorában a 208. helyet szerezte meg, az augusztusban nyilvánossá tett ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsorban egy kategóriát javítva tavalyi eredményén az 501-600. helyre került. Mindkét eredményével a hazai mező élén szerepel, így az ELTE lett a legjobb magyar egyetem.

A közel húsz éve egyetemi rangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS) idén először közölte kifejezetten európai egyetemeket listába rendező rangsorát. A régió 42 helyszínén összesen 690 intézményt vizsgált a lista elkészítéséhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban a 208. helyet szerezte meg, ezzel az eredménnyel pedig a legjobb magyar felsőoktatási intézménynek számít. Magyarországról összesen 15 egyetem került be a rangsorba.

A QS listáján szereplő TOP 5 magyar egyetem:

1.       Eötvös Loránd Tudományegyetem 208. hely

2.       Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 238. hely

3.       Szegedi Tudományegyetem 242. hely

4.       Debreceni Egyetem 258. hely

5.       Pécsi Tudományegyetem 325. hely

A QS európai rangsorának legelőkelőbb helyeit a brit egyetemek uralják, az első 10-ből hét pozícióban. Első helyen az angliai Oxfordi Egyetem áll, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ. Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt.

A QS szempontjai

A listára olyan intézmények kerülhettek fel, amelyek átfogó képzési programot kínálnak jelenléti oktatás biztosításával az alapképzéstől a posztgraduális képzésig. A rangsor összeállításakor szempont volt az akadémiai hírnév, az oktatók reputációja és a tudományos cikkidézettség mellett a fenntarthatóság is. A QS rangsora fontos európai értéknek tartja nemzetköziesítést és a mobilitást, így más listákhoz képest előtérbe helyezte módszertanában ennek szerepét. A rangsorolásban így új kategóriaként bevezette a nemzetközi hallgatók sokszínűségére vonatkozó mérőszámot.

Egy másik lista: az ARWU, itt is első az ELTE

Az ELTE már augusztusban sikeresen szerepelt az ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsor listáján, amelyben az 501-600. helyre került egy kategóriát javítva tavalyi eredményén. Ezzel szintén a legjobb helyezést elérő felsőoktatási intézmény lett Magyarországon. A befolyásos világrangsorba hazákból még három intézmény került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem a 601-700-as, a Szegedi Tudományegyetem a 701-800-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000-es csoportba jutott.

[kiemelt]A három legbefolyásosabb világrangsor egyébként a Shanghai Ranking Consultancy (Academic Ranking of World Universities; ARWU), a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) által készített rangsorok. Mindegyik szervezet más módszerek és kritériumok alapján méri a felsőoktatási intézményeket.[/kiemelt]

 

QS magazin rangsor - fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

QS magazin rangsor – fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos