rektor – Diplomátszerzek

Bács Zoltán: sokat elértünk, de van még hova fejlődni

Bács Zoltán mindennapjainak 38 éve része a debreceni felsőoktatás. 1988-ban kezdte meg tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetem agrármérnöki szakán, vállalatgazdasági szakirányon, majd 1993-tól már PhD-hallgatóként csatlakozott a DATE éppen alakuló Számviteli és Pénzügyi Tanszék csapatához, majd megjárva a ranglétra fokait egyetemi tanársegédi, adjunktusi és docensi éveket követően 2017-ben lett egyetemi tanár. Oktatói pályájának 1994 óta minden héten elmaradhatatlan része a számvitel oktatása kezdetben szeminárium, később előadás formájában, amelyet a mai napig megtart a hallgatóknak. A számvitelhez, a pénzügyhöz és magához az oktatói léthez fűződő kapcsolatában is fontos szerepet játszott Kozma András professzor és Kosztolányi Lászlóné docens mentorálása.

„Kozma professzor úrtól és Kosztolányiné tanárnőtől tanultam meg annak a szakmának, a számvitelnek és a pénzügynek az alapjait az egyetemen, ami aztán meghatározó lett az életemben, mind az oktatás és a tudomány, mind a gazdasági élet és a megélhetés területén. Kozma professzor ráadásul a végzés után hónapokon keresztül győzködött, hogy vágjak bele az akkor újonnan induló PhD-képzésbe, amit nem volt könnyű elfogadni, mivel már egyetemista éveim végén is dolgoztam, hogy a már fiatal családapaként – feleséggel, kis gyerekkel, hitellel terhelve – tudjak valamennyire haladni. Így kellett arról dönteni, hogy az akkori fizetésem nagyjából egy harmadát jelentő PhD-ösztöndíjra cseréljem a fizetést tanulmányokkal, új életpályával. A feleségem bírt rá végül, hogy ne a napi problémákat vegyem előre, hanem döntsek úgy, ahogy valójában szeretnék, és a hosszú távú egyetemi életpályát válasszam. Kozma professzornak mindig hálás leszek a kitartó győzködésért és a későbbi támogatásért is. Így lehettem az Agrártudományi Egyetem, aztán a Debreceni Egyetem polgára, oktatója, és járhattam végig az egyetemi utat évtizedeken keresztül. Az oktatás az alapja az egyetemi létemnek, ezért ezt semmilyen feladat és beosztás mellett nem hagytam abba, ez alapfeltétel volt mindig abban, hogy bármi mást is elvállaljak. A hallgatókkal való napi, heti kapcsolat felfrissíti és némileg fiatalabban is tartja az embert lelkében biztosan” – idézte fel a kezdeti éveket Bács Zoltán.

Az oktatói tevékenység mellett a kezdetektől szívügye a hallgatói élet. Hallgatóként részt vett a rendszerváltásban és azt követően a hallgatói érdekképviselet átformálásában is, de a politika közvetlenül sosem érdekelte. 1996-ban az akkor még különálló egyetemek (Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debreceni Orvostudományi Egyetem, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Tanítóképző Főiskola, a hajdúböszörményi Főiskola) hallgatói önkormányzatai segítségével és gazdasági tapasztalatait használva közösen hozták létre a Hajdúsági Hallgatói Önkormányzatok Kulturális Egyesületet, amelynek szervezésében egy intézményeken átívelő összefogás nyomán, pályázati forrásból, a KLTE gesztorságával felújították és hallgatói kulturális központtá alakították a korábban szovjet laktanyaként használt Kassai úti Campuson a Lovarda épületét.

„Ez a hallgatói összefogás az egységes universitas megalakulásának előszobája volt. Az integrációs előkészületek évekig folytak az Universitas Egyesülés kereteiben az akkori intézményvezetők részvételével, de ahogy lenni szokott, a hallgatóknak nem volt annyi egyeztetni valójuk, nem volt annyi érdekütközésük, sőt, a semmiből kellett valamit létrehozni, így hamar ment a közös platform megalapítása. Tulajdonképpen az egyesület, sőt akkor még minden egyetemi HÖK-höz tartozóan egy-egy egyesület megalapítása annak érdekében történt, hogy adószámmal rendelkező szervezetekként hivatalosan és szabályosan tudjanak működni a rendszerváltás utáni évtizedben. Az egyetemen belül szinte lehetetlen volt az államháztartás keretei között megszervezni egy-egy hallgatói rendezvényt, de igény már akkor is nagy volt rá. Az 1998-as tokaji és az 1999-es hajdúszoboszlói EFOTT is egyesületi rendezés volt, bár 1998-ban a HAHA és a többi egyesület már megalapította a Debreceni Campus Kft-t ami később, 2002-ben – akkor még kormányzati engedéllyel – egyetemi tulajdonú Kht. lett. Ennek 2004-ig az ügyvezetője is voltam, de lemondtam, mivel tanszékvezető lettem a Számviteli és Pénzügyi Tanszéken. Később a Kht. forma kivezetése után a cég Nonprofit Közhasznú társaság lett, amit az állam 2007-ben elvett az egyetemtől, majd eladás útján 2010-ben visszaadta. Szóval azok az előzmények máig is hatással vannak az egyetem egészére” – ismertette a professzor.

A már egyesült Debreceni Egyetem vezetésébe 2007-ben került be Bács Zoltán, amikor Nagy János professzortól lehetőséget kapott arra, hogy az agrárcentrum stratégiai elnökhelyetteseként képviselje a centrumelnököt, aki akkoriban kormányzati megbízása révén sokat volt távol az intézménytől. Ez a tapasztalat alapozta meg a későbbi vezetői tevékenységét.

„Akkor, 38 évesen nagyon meglepett és megtisztelt, hogy Nagy János centrumelnök úr megbízott bennem, és stratégai centrumelnök helyettesként számított rám. Mivel ő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. igazgatótanácsának elnökeként sok időt volt távol, nagyon sok egyetemi ügyben kellett részt vennem az Agrárcentrumot képviselve, és az időszak igazán jó iskola volt a hallgatói oldal után az egyetemi vezetői oldal és a debreceni összefüggésrendszer további megismerésében is. Persze a korábbi országos kapcsolatok sem maradtak el, sőt fejlődtek és mélyültek bármelyik kormányzati ciklusra is tekintünk az elmúlt 30 évben” – mutatott rá Bács Zoltán.

Jelentős mérföldkövet és új kihívást jelentett a 2011-es esztendő, amikor Fábián István rektor mellett lett gazdasági főigazgató.

„Nehéz időszak volt, mivel az állam az akkori új kormánnyal és az új államháztartási törvénnyel nem könnyítette meg az egyetemek működését, sőt komoly elvonások is történtek abban az időszakban. Szilvássy Zoltán rektori éveinek első évében (2013) közösen alakítottuk azt a munkamegosztást és gazdálkodási, egyetemvezetési rendszert, amely azóta, közel másfél évtizede működik. Ez megosztja a feladatot és a felelősséget a rektor és a gazdasági vezető között, vagyis valójában ekkortól kezdtük el lerakni a később Kancellária néven működő Gazdasági Főigazgatóság működésének és gazdálkodásának alapjait” – ismertette az egyetemi vezető.

A 2014-es esztendő alapvető változást hozott az állami törvényi szabályozásban a kancellári rendszer bevezetésével. A meghallgatásokon és az egyeztetéseken sikerült azt elérni, hogy Bács Zoltán folytathassa azt a munkát, amit korábban megkezdett, így gazdasági főigazgatóból kancellár maradhatott, ami nem sok egyetemen fordult elő akkoriban. Az intézmény fejlődése ezután is töretlen volt.

„A Debreceni Egyetemen létrehozott modell sikerének talán az lehet a titka, hogy mi magunktól alakítottuk ki a munkamegosztást a vezetésben, és hosszabb időn keresztül tudtunk vinni egy startégiát; az egyetem egyre inkább kialakuló gazdasági stabilitása pedig olyan nyugalmat hozott, ami engedte, hogy mindenki a munkára koncentráljon. Persze a jövedelmek nagyon szoros korrelációban voltak az állami költségvetéssel, a működés szabályai az államháztartással, de szerencsére a gazdasági konjunktúra kívül is érzékelhető volt abban az időben, nem voltak a korábbihoz hasonló elvonások és nagyüzemben valósultak meg a pályázatok is. Aki akart, azok közül sokan tudtak plusz munkát végezni, és az által plusz jövedelemhez is jutni. Nagyon nagy lépést jelentett a korábban kényszerből, vagy egyéb megfontolások alapján kiszervezett szolgáltatások következetes visszaszervezése, a szolgáltató cégek egyetemi tulajdonba vonása, ami alapvetően meghatározta a külső körülményektől való függetlenedést és a gazdaságosabb működés megvalósítását” – fejtette ki Bács Zoltán.

A kancellári rendszer bevezetése után a 2021-es modellváltás volt az intézmény gazdasági átalakulásának következő meghatározó lépcsőfoka. A fenntartó alapítvány belépése és az intézmény gazdálkodásának átalakítása egészen új dimenziókat nyitott meg az egyetem előtt.

„Az államháztartáson kívüli működésért 20 évet küzdött a mindenkori vezetés, miközben az MTA már 2006-ban megkapta működési vagyonát. 2009-ben már majdnem sikerült egy megoldás, de aztán a 2011-es új államháztartási törvény a startvonalra sorolt vissza bennünket. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság is jelezte a magyar kormányzatnak, hogy az egyetemek versenyképessége nem képzelhető el abban a szabályrendszerben. Újabb 10 év után lehetőség nyílt arra, hogy az egyéves állami költségvetéshez, négyéves választási ciklushoz igazodó és így hosszú távú stratégiát lehetővé nem tevő rendszert elhagyjuk. Ez gyakori modell Európában és a világban is. Nálunk olyan elemek is belekerültek, amivel sokan nem értettek egyet, de nem alapvető modellhiba, hanem szabályozási probléma. Bízunk benne, hogy ha ennek meglesz a jövőbeni megoldása, akkor a mi terveink is valóra válhatnak, és tovább tudjuk vinni az évtizedre szóló fejlődési stratégiát. Évek óta beszélünk róla, hogy az egyetem negyedik lába az oktatás, kutatás és betegellátás mellett az innováció, a vállalati kapcsolatok és a saját tudományos-technológiai Science Parkunk fejlesztése. Ehhez szükség van az autonómiára, amelyben most a független szakértői vizsgálat szerint is Európa élmezőnyébe tartozunk a pénzügyi, a szervezeti és a munkáltatói autonómia terén is” – vélekedett az egyetemi vezető.

Bács Zoltán a pályázatában is leírta, hogy egy új, menedzserszemléletű vezetést képzel el, amelyben kiemelt szerep jut az oktatási elnöknek és a kutatási elnöknek is.

„A munka megosztása miatt és a területek élén állók fontosságának megítélése miatt lényeges, hogy a klasszikus egyetemi munka két kiemelt területét elnökök irányítsák, ahogy a betegellátást is egy elnök, a Klinikai Központ elnöke irányítja. Nagyon sok feladat van mindegyik téren, ezt egy kézből nem lehet elvégezni, éppen elég koordinálni. A koordinációhoz és a stratégia alakításához, végrehajtásához a rektori szerep kell, a rektort helyettesítő általános helyettes, és a horizontálisan tevékenykedő rektorhelyettesek, akik a nemzetközi és az ágazatfejlesztési téren tesznek hozzá a csapatmunkához. A Debreceni Egyetem mérete, szerteágazó tevékenysége és összetettsége indokolja azt, hogy ilyen vezetési struktúrában dolgozzunk. Az egyetemek nagy részénél nincs szükség ilyen tagoltságra, de nálunk ez már szinte követelmény, ha hatékonyan akarunk haladni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak akkor fog működni, ha a szereplők komoly, bizalomra épülő együttműködésben dolgoznak megfelelő koordináció mellett. A kiemelt ágazatok terén és a küldetésnyilatkozatban is marad az egészségipar, benne minden érintett területtel és marad a műszaki, informatikai vonal is. Az egészségipar terén meg kell említeni, hogy a 2017-ben indult Felsőoktatás-Ipar együttműködésnek komoly eredményei kezdenek látszani az egyetem Science Parkjában. A kutatási irányok és az egyedülálló infrastruktúrák összefogásával olyan Egészségipari Innovációs Ökoszisztéma jön létre, ami párját ritkítja világszinten is. Sok éven át volt téma a debreceni oltóanyaggyár építése, de valójában az a projekt néhány évnyi előkészítés, építészeti és technológiai tervezés, kutatás-fejlesztés és építési elemek megvalósítása után már más célszintet kapott, miután az egyetem csak részben kapta meg az ahhoz szükséges finanszírozást, annak is az utolsó részletét még 2022-ben. A projektszerződés hosszadalmas, másfél éves egyeztetést követően módosításra került az állammal, és ma már nem gyárról beszélünk, hanem egy minden elemében az egyetemi tevékenységet, oktatást, kutatást, tanüzemi működést szolgáló Innovációs Ökoszisztéma fejlesztése a cél csökkentett programmal és csökkentett, a már megvalósult beruházási elemeket is magában foglaló korábbi finanszírozással (és a további finanszírozás elvetésével). Ez a hazai oltóanyaggyártást is megalapozó gyógyszeripari innovációs ökoszisztéma mint tudáscentrum létrehozását és fejlesztését szolgálja, melynek elemei: az elkészült Gyógyszerésztudományi Kar oktatási és laborépület; az építészetileg elkészült szilárd formátumú gyógyszerek (tabletta, kapszula) gyártására is alkalmas, gyakorlati képzést lehetővé tevő középüzem; az elkészült, baktériumokkal és vírusokkal kapcsolatos kutatás-fejlesztésre, valamint középüzemi gyártásra is alkalmas, gyakorlati képzést lehetővé tevő labor és középüzem (Pilot Labor); a hazai oltóanyag-előállítás kutatás-fejlesztési és gyártástechnológiai tudásának megalapozása, fejlesztése, működtetése” – sorolta a rektor.

Ugyancsak komoly feladat hárul majd az újonnan létrehozott Vállalati Koordinációs Központra és Fenntarthatósági Központra.

„A Debreceni Egyetem már a kétezres években több céget hozott létre (Universitas Kht, Campus Kht, DEAC Sport Kft, REOF, ami ma Youmed Kft, Nyári Egyetem Kft), ami akkoriban különleges volt a magyar felsőoktatásban. Ma már máshol is vannak egyetemi tulajdonú cégek, de Debrecenben egyre nagyobb mértékben kezdtünk el ezekre támaszkodni még jóval a modellváltás előtt is, éppen az egyetem államháztartási kötöttségei és a hatékonyabb működés miatt is. Sokféle céllal működnek ezek a cégek, vannak, amelyek az egyetem működését segítik és korábban magánszolgáltatók felé kiszervezett szolgáltatásokat vettek vissza egyetemi hatáskörbe (takarítás, őrzés, üzemeltetés, szállítás, élelmezés), vannak, amelyek önálló célfeladatot látnak el (sport, kultúra, rendezvényszervezés, külföldi hallgatók szervezése) és vannak olyanok, amelyek teljes mértékben piaci működésre fókuszálnak (tudáshasznosítás, kereskedelem, gyártási tevékenység). Az intézményi társaságok és leányvállalataik száma meghaladja az ötvenet, összesen több tízmilliárdos gazdálkodást visznek, más szemlélet kell hozzájuk, mint az egyetem intézményként történő működtetéséhez, ezért indokolt a Vállalati Koordinációs Központ léte és központi szerepe. A fenntarthatóság egy másik olyan terület, ami ma már önálló figyelmet érdemel ezért lett új Fenntarthatósági Központ a szervezeti struktúrában. Ennek feladata az ESG-szempontok feltérképezése, érvényesítése, az ez irányú stratégia fejlesztése, amely az egyetemünkön sok éves munkát ad a résztvevőknek, de nagyban segítheti a hatékony és környezetre érzékeny működést. Valójában a Healthy Campus Platinum minősítésünk is értelmezhető ebben a fogalomkörben, amivel a világ élvonalában vagyunk, azon néhány tucat intézmény között, akik már ezt elérték, sőt meg is újították” – tájékoztatott Bács Zoltán.

Hozzátette, hogy a sport csak egy területe annak az egyetemfejlesztési stratégiának, amit kimondva-kimondatlanul két évtizede képviselnek, és amelynek az alapja egy reális helyzetértékelés és egy vágyak által vezérelt, de nem elérhetetlen célkitűzés.

„A helyzet az, hogy Debrecen egy magyar vidéki város, egy hátrányos helyzetű európai régióban, amelyen belül az egyetem nemzetközi elismertségre törekszik, és el akarja hitetni a magyar és külföldi hallgatókkal, hogy érdemes ez egyetem égisze alatt éveket eltölteni. Érdemes, mert minőségi oktatást kap, valamint biztonságos és megfelelő szintű életfeltételeket biztosítunk számára, amibe a lakhatás, a szabad idő, a kultúra és a sport is beletartozik. Ezért fejlesztettük az egyetemen a klubhálózatunkat, ezért fejlesztjük a könyvtárat, a tanulótereket, az egyetemi kultúrát és a sportot is. A sport amerikai mintára egy önálló brand, egy közösségszervező erő, legyen szó versenysportról, vagy szabadidős sportról, de mi ráadásul oktatást és tudományt is csinálunk belőle. Ennek is, mint megannyi másnak a titka a kitartó és hosszú időn keresztül történő fejlesztés, amiben hisz egy közösség, tesz érte és folyamatosan értékeli azt, hogy hol tart és hova szeretne még elérni. Már sokat elértünk, de van még hova fejlődni. Remélem, hogy 10 év múlva az egyetem éppen félúton lesz abban a fejlődésben, ahová 20 év múlva szeretnénk eljutni, megerősödve a nemzetközi rangsorokban, amihez most leginkább a külső megítélés javítása szükséges. Modern oktatási módszerek alkalmazása, népszerű hallgatói célintézmény itthon és külföldön, erős egészségipari és járműipari fókusz megtartva az egyéb specialitásokat, figyelemre méltó kutatási eredmények, működő Science Park, összetartó és büszke közösség, ezek jellemezik majd a Debreceni Egyetemet reményeim szerint. Mindenhol, ahol az egyetem égisze alatt működik valami. Az egyetem közössége, Szenátusa teljes mértékben támogatja ezt a folyamatot, engem is támogatott a rektori pályázat során, amit ez úton is köszönök és amit mindaddig együtt csinálunk, amíg a közösség, oktatók, hallgatók, dolgozók is ezt akarják” – fogalmazott Bács Zoltán rektor.

——

A cikkben szereplő fotók és a kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

„A jövő azoké, akik alakítják a változást” – Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora a fiatalok lehetőségeiről

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg. Támogatott tartalom.

Miért érdemes ma az Óbudai Egyetemet választani?

Az intézményünk ereje a gyakorlatorientált oktatásban rejlik. Nálunk a hallgatók nemcsak elméletben ismerkednek meg a szakmájuk alapjaival, hanem valós ipari környezetben, modern laborokban dolgoznak, méghozzá valódi projekteken. Az ország első műszaki szakiskoláinak örököseként egyetemünknek komoly alapjai vannak abban, hogy a tudás mellé gyakorlati tapasztalatot is adjon. Az idén hármas jubileumot ünneplünk: az Óbudai Egyetem 15 éve nyerte el egyetemi rangját, 630 éve adták ki Óbudán az alapítólevelet és 145 éve jöttek létre azok az oktatási műhelyek, amelyek a mai intézmény szellemiségét megalapozták.

Az Óbudai Egyetem ma azoknak szól, akik nemcsak tanulni, hanem alkotni, kísérletezni és újítani is szeretnének. Hallgatóink már az első évtől kezdve részt vehetnek olyan fejlesztésekben, amelyek a robotikát, a mesterséges intelligenciát, az egészségügyi informatikát, sőt az űripart is érintik.

A fiatalokat közelről is ismerve, mit gondol, milyen tudással lehetnek igazán sikeresek?

A jövő azoké, akik értenek a technológiához, gyorsan reagálnak a változásokra és bátran gondolkodnak előre. Az Óbudai Egyetem ezt a szemléletet erősíti. A hallgatókat nemcsak alkalmazkodni tanítjuk a jövőhöz, hanem alakítani is azt – legyen szó akár a digitális gazdaságról, akár a mesterséges intelligencia térnyeréséről. Ez a fajta gondolkodásmód és rugalmasság komoly versenyelőnyt jelent nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi térben is.

Hogyan látja a mai fiatalokat?

Nyitottak, gyorsan tanulnak és magabiztosan mozognak a technológiai világban. Azt tapasztalom, hogy nemcsak tudást akarnak szerezni, hanem hatással akarnak lenni a világra. Ez az attitűd különösen fontos, hiszen tudásalapú társadalmat csak olyan generációk tudnak építeni, amelyek kíváncsiak, kitartók és felelősen gondolkodnak.

Mit vár az egyetem a belépő hallgatóktól?

Nyitottságot, kíváncsiságot és tanulási vágyat. Mi mindent biztosítunk ahhoz, hogy sikeresek legyenek, de a fejlődés iránti belső motiváció nélkül nincs valódi előrelépés. Aki nem akar tanulni, az nem fogja értékelni az egyetemi életet. Aki viszont igen, annak itt minden lehetőség adott.

Mire számítson, aki mérnöki pályát választ?

A technológia hihetetlen tempóban változik, lehet, hogy mire egy hallgató végez, már egész más kihívások várják, mint amikor elkezdte a tanulmányait. Az Óbudai Egyetem nemcsak tudást, hanem szemléletet is ad: megtanítjuk, hogyan lehet alkalmazkodni, sőt előnyt kovácsolni a változásokból. A célunk az, hogy a tanulóink ne csak kövessék, hanem vezessék is a technológiai fejlődést.

A mesterséges intelligencia miként jelenik meg az oktatás területén?

Ez ma már nem a jövő, hanem a jelen része. Az Óbudai Egyetem ebben is úttörő, hisz hallgatóink, oktatóink és kutatóink nemcsak használják az MI-t, hanem fejlesztik és formálják is azt. Szeptembertől, Magyarországon elsőként, nálunk is indul mesterségesintelligencia-mesterképzés, ami jól mutatja, mennyire komolyan vesszük ennek a területnek a stratégiai jelentőségét.

Hat éve vette át az egyetem irányítását. Hogy értékeli ezt az elmúlt időszakot?

Kezdetben jelentős kihívásokkal néztünk szembe. Elődeim megteremtették az alapokat: egy főiskolából valódi egyetemet hoztak létre, ami figyelemre méltó teljesítmény volt. A 2010-es évek végére azonban világossá vált, hogy új korszakra, megújulásra van szükség ahhoz, hogy megőrizzük és tovább erősítsük versenyképességünket a felsőoktatásban. Az elmúlt hat évben átfogó szerkezeti, oktatási és szemléletbeli reformokat valósítottunk meg, amelyek új lendületet és irányt adtak az egyetem fejlődésének. Ennek eredményeként ma már rekordmagas hallgatói létszámmal és kimagasló tanulmányi eredményeket elérő diákokkal büszkélkedhetünk.

Mindez nem egyetlen ember munkájának gyümölcse, hanem egy elhivatott, egységes közösség közös sikere. Büszkeséggel tölt el, hogy az Óbudai Egyetem ma nemcsak stabil, hanem dinamikusan fejlődő, nemzetközileg is elismert intézmény, amelyre joggal lehet büszke minden hallgatónk, oktatónk és munkatársunk.

Milyen változásokra volt szükség?

Világosan meghatároztuk, hogy mely területeken rejtőzik az Óbudai Egyetem valódi ereje, és ezekre – a robotikára, a mesterséges intelligenciára és az egészségügyi informatikára – építettük fel megújult stratégiánkat. Ezzel párhuzamosan tudatosan erősítettük a nemzetközi kapcsolatainkat, amelyek új kutatási, oktatási és innovációs lehetőségeket nyitottak meg előttünk. Kiemelt figyelmet fordítottunk a közösség megerősítésére is: az oktatók és a tanulók közötti bizalom újjáépítésére, amely a kihívásokkal teli időszakok – a pandémia és az energiaválság – során még szorosabbra fűződött.

Sikeresen csatlakoztunk a megújuló egyetemek köréhez, ami nemcsak új forrásokat és nagyobb rugalmasságot hozott, hanem bebizonyította, hogy az Óbudai Egyetem közössége képes összefogva fejlődni és megújulni. Ez az egység és csapatszellem ma is az intézmény egyik legnagyobb erőssége. Az elmúlt évek közös munkájának eredményét jól tükrözi, hogy a Times Higher Education (THE) rangsorában mintegy 1500 helyet léptünk előre, és ma már világszinten a legjobb 601–800 egyetem kategóriájában szerepelünk.

Lát lehetőséget a még feljebb jutásra?

Igen, határozottan! Vannak olyan szakterületeink, ahol már most is a világ élvonalába tartozunk, és meggyőződésem, hogy a következő években még tovább tudunk erősödni. A fejlődés számunkra nem választás kérdése, hanem természetes irány. Ahogy szoktam mondani: az az egyetem, amelyik nem fejlődik, előbb-utóbb lemarad. Az elmúlt években sikerült olyan stabil alapokat leraknunk, amelyekre a jövő generációi is építhetnek, és amelyek biztosítják, hogy az Óbudai Egyetem továbbra is a növekedés és a megújulás útján haladjon.

Mik az egyetem kiemelt kutatási területei?

Kiemelten fókuszálunk az egészségügyi informatikára, a kiberbiztonságra, a mesterséges intelligenciára és a robotikára. Ezek mind olyan területek, ahol az oktatás, a kutatás és az ipari együttműködés kéz a kézben jár. Különösen büszkék vagyunk robotikai és egészségipari fejlesztéseinkre, amelyek jól mutatják, hogy az Óbudai Egyetem nemcsak követi, hanem formálja is a technológiai trendeket.

Hol tart a robotgyártás Magyarországon?

Ezen a téren egyre szorosabb együttműködés bontakozik ki az Óbudai Egyetem, a BME és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat között. Felszereltségünket és kutatói bázisunkat tekintve Kelet-Közép-Európa egyik legerősebb és legfejlettebb robotikai laborját működtetjük. Emellett az űrkutatás is egyre hangsúlyosabb szerepet kap nálunk. A nap, amikor Kapu Tibor visszatért a világűrből, egy új fejezet kezdete is volt: ekkor jött létre a Space Lab Hungarian Network a HUN-REN és tíz magyar egyetem kooperációjával. Ez a hálózat országos szintű űrkutatási együttműködés alapját teremti meg. Örömteli, hogy mindehhez komoly nemzetközi partnereink is csatlakoznak, olyan szereplők, amelyek nemcsak érdeklődnek, hanem aktívan szeretnének együtt dolgozni velünk, megosztva tudásukat és tapasztalataikat.

Melyek ezek a nemzetközi szereplők?

Egyik legfontosabb partnerünk az ohiói egyetemen működő Voyager Science Park és a houstoni Rice University. De az együttműködéseink messze túlmutatnak Amerikán: kapcsolatban állunk ázsiai, ausztrál és japán egyetemekkel is – a világ minden pontjáról érkeznek hozzánk partnerek és hallgatók.

Az Óbudai Egyetem célja, hogy befektetői szemléletű, innováció-központú modellt alakítson ki, amelynek az egyik alappillére a Science Park-hálózat. Hogyan épül fel ez a koncepció, és milyen fontos fejlesztéseket tud kiemelni?

A célunk, hogy egy befektetői szemléletű egyetemi modellt hozzunk létre, amelynek az egyik kulcseleme a Science Park-hálózat. Ezek a parkok piaci alapon működő innovációs központok lesznek, amelyek a tudásalapú gazdaság meghatározó pilléreivé válhatnak. Zsámbékon a jövőipari fejlesztésekre – 6G, mesterséges intelligencia, orvostechnika, robotika – fókuszálunk, Kaposváron az okosiparra, míg Székesfehérváron a mechatronikai kutatásokra helyezzük a hangsúlyt. Az uniós adminisztrációs folyamatok sajnos lassítják a hazai előrehaladást, így könnyen lehet, hogy az üzbegisztáni Science Parkunk hamarabb valósul meg, mint a három magyarországi projekt.

Miért éppen Üzbegisztánban építkezik az egyetem?

Az ázsiai ország stratégiai partner számunkra: rendkívül gazdag természeti erőforrásokban – a periódusos rendszer szinte összes eleme megtalálható ott. Ez ideális környezet a kutatás-fejlesztési együttműködésekhez, hiszen a prototípusgyártástól a kísérleti technológiákig minden adott. A projekt mögött az üzbég kormány támogatása is áll, így mindkét fél számára jelentős gazdasági és tudományos előnyöket hordoz.

Ez nagyon különlegesen hangzik. Az Óbudai Egyetem az egyedüli, amelynek ilyen érdekeltségei vannak?

Igen, ilyen formában ez egyedülálló kezdeményezés. Ha a tervek megvalósulnak, intézményünk valóban különleges pozíciót foglalhat el a nemzetközi felsőoktatási és innovációs térben.

Mit javasol a felvételizőknek?

Azt, hogy merjenek nagyot álmodni, és higgyenek abban, hogy képesek alakítani a jövőt. Az Óbudai Egyetemen ehhez minden adott: korszerű tudás, inspiráló közösség és olyan támogató környezet, ahol a tehetségből teljesítmény, az ötletből pedig valódi innováció születhet.

Kovács Levente

  • 48 éves, Resicabányán, Romániában született. 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen (TME), PhD-fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2016-tól az ÓE egyetemi tanára. 2024-től az MTA doktora (DSc).
  • Kutatási területe a modern irányításelmélet és az élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerülete. Több mint 600 tudományos cikket publikált.
  • 2010-ben a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) keretében Mesterséges Pancreas Munkacsoportot alapított és vezet. Munkásságát 2021-ben az MDT első mérnökként Hetényi Géza életműdíjjal jutalmazta.
  • 2019-től az Óbudai Egyetem rektora.
  • 2025-től az Magyar Rektori Konferencia (MRK) társelnöke.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

——

A kiemelt kép forrása: Óbudai Egyetem.

(x)

„Szeretnénk, ha a testmozgás a mindennapok természetes része lenne” – interjú Sterbenz Tamással

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az idén volt 100 éve, hogy megalakult a Testnevelési Főiskola. Hogyan emlékeztek meg erről az évfordulóról?

A másfél éven át tartó centenáriumi programsorozatunk csak nemrég ért véget. Ezen keresztül szerettük volna megmutatni házon belül és a szélesebb nyilvánosságnak is, hogy milyen óriási szerepet játszott a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Magyarország fejlődésében. A programok között voltak sportesemények, oktatási és tudományos rendezvények, könyvbemutatók és versenyek is. A centenárium több maradandó eredményt is hozott. Elég csak a száz évet összefoglaló albumra vagy a jubileumi bélyegre gondolni, ezek mind bemutatják, mivé vált az egyetemünk az elmúlt évszázadban. A programokban főleg azt szerettük volna kiemelni, hogy a testnevelés és a sport a kultúra része. Ahogy átlépünk a következő száz évbe, az a célunk, hogy az egyetem hozzájáruljon ahhoz is, hogy a magyar emberek minél tovább egészségben éljenek a mozgás és az aktív életmód segítségével.

Hogyan tud ehhez hozzájárulni az egyetem?

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudomány és a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása. Ma már nemcsak az élsport, az érmek és a teljesítmény kerül fókuszba, hanem az egészséges életmód támogatása is.

Az elmúlt száz évre visszatekintve mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?

Mivel a történetünk ezzel kezdődött, természetesen külön kiemelném az alapításunkat: akkoriban Európában is az elsők között ismerte fel gróf Klebelsberg Kuno, hogy a testnevelésnek honvédelmi, kulturális és egészségnevelési szerepe van. A 20. század közepétől az edzőképzésben a világ élvonalába kerültünk, és ma már nincs olyan sporttudományi terület, amelyet ne oktatnánk vagy kutatnánk – legyen szó természet- vagy társadalomtudományról, sportdiplomáciáról vagy edzőképzésről. Emellett az egyik legnagyobb lépés az volt, hogy 1975-ben főiskolából egyetemmé váltunk. Fontos fordulópont volt az is, amikor 2014-ben ismét önálló egyetem lettünk, miután 14 évig a Semmelweis Egyetem karaként működtünk. Ez az identitásunk megerősítését jelentette, és azóta oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban és innovációban is önállóan tudunk építkezni.

Említette az innovációkat. Mire a legbüszkébbek?

Sok kisebb, de kézzelfogható innovációnk van. A centenáriumra például közösen fejlesztettünk egy új élelmi- szerterméket, a TF-szeletet, amely a táplálkozástudományi tudásunkra épül. Dolgozunk sportkrémek, sporteszközök fejlesztésén is, például egy olyan kajaklapát, amely hatékonyabb erőátadást biztosíthat. Vannak olyan kutatásaink is, amik az életmód javítását célozzák, és amelyekből később szintén piacképes termék vagy szolgáltatás lehet.

A rektori munkájából miket emelne ki?

Talán azt, hogy nagyot léptünk előre a nemzetköziesítésben, emellett sikerült átláthatóbbá és objektívebbé tenni az oktatói–kutatói teljesítmények értékelését, ami erősíti az egyetem hosszú távú céljait. Fontosnak tartom azt is, hogy a nagymértékű növekedés ellenére megőriztük az egyetemre jellemző családias, hagyománytisztelő hangulatot. Bár az elmúlt négy évben a dolgozói és a hallgatói létszámunk szinte megduplázódott, törekszünk rá, hogy a közösség összetartó ereje megmaradjon.

Mekkora ma a hallgatói létszám?

Ma már 3500 fölött járunk, és a külföldiek aránya is jelentősen nőtt. Ez persze új kihívásokat is hoz: a campusfejlesztésünk 2022-ben megakadt, pedig nagy szükségünk lenne új sportfelületekre és kollégiumi férőhelyekre. Egy külföldi hallgató vagy élsportoló esetén alapvető, hogy a campuson belül tudjon élni, tanulni és edzeni.

Van esély arra, hogy folytatódjon ez a fejlesztés?

A tervek készen vannak, most a szükséges finanszírozást keressük. Bízunk benne, hogy hamarosan új lendületet kaphat ez a projekt.

Egy új képzést, sporttudományi alapszakot indítottak. Mit kell erről tudni?

Ez egy kifejezetten izgalmas szak, amely jelenleg a mozgáselemzés- specializációval fut, de további specializációkban is gondolkodunk. Érdekesség, hogy először angol nyelven indítottuk el, és már az első évben remek létszámmal és felkészült hallgatókkal startoltunk. A képzést a nemzetközi piac ismeri és elismeri, ezért sok tehetséget vonz hozzánk.

Van együttműködésük más egyetemekkel is?

Igen, kiterjedt tudományos és sportkapcsolati hálóval büszkélkedhetünk. Az idén például mi vezettük az európai egyetemi sportversenyek éremtáblázatát, ami hatalmas eredmény, hisz ebben több mint 400 európai intézmény vesz részt. A legrégebbi partnerünk a Kölni Sportegyetem, amely szintén önálló sportegyetemként működik. Ez a modell ritka a világban, ezért különösen értékes ez a kapcsolat.

Jellemzően hogyan alakul a végzettek elhelyezkedése?

Nagyon jól. Egyrészt a magyar sport stratégiai ágazatként kap támogatást, másrészt egyre több nemzetközi sportszervezet működik Budapesten, ami új lehetőségeket nyit. Büszkék vagyunk azokra a hallgatóinkra is, akik kettős karriert futnak be, mert például paralimpiai bajnokként tanítanak nálunk.

Korábban beszélt arról, hogy szeretnék visszaadni a testnevelői pálya fényét. Ezen a téren látnak előrelépést?

Igen, hiszen a pedagóguspálya megbecsültsége nőtt, és sokat dolgozunk azon, hogy a testnevelés tanítása modern, élményszerű és a fiatalok sportpreferenciáihoz igazodó legyen. Új sportágakat vonunk be – például padel, pickleball, falmászás –, és lehetőséget adunk arra is, hogy a hallgatók a tanulmányaik alatt szakedzői végzettséget is szerezzenek.

Hogy látja az utánpótlásedzők helyzetét?

Itt is jelentős megújulás zajlik. Ma már nem a puszta információátadás a legfontosabb, hanem a mentori rendszer és az a mestertől tanulható tudás, amely személyes kapcsolatokon keresztül adódik tovább. A jelentkezések száma azt mutatja, hogy az edzői pálya továbbra is vonzó.

Mik az egyetem következő öt évének legfontosabb céljai?

Négy fő irányt jelöltünk ki: a nemzetköziesítést, az oktatásmódszer- tani megújulást, az aktív életmód központi szerepének erősítését, valamint az innovációk piaci bevezetését. Mindezt csak megfelelő humán erőforrással lehet megvalósítani. Ha továbbra is jól képzett, motivált oktatóink és kutatóink lesznek, akkor a legjobb hallgatókat is magunkhoz tudjuk vonzani. Ez pedig garantálhatja az egyetem jövőbeni sikerét.

Sterbenz Tamás

  • 57 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Matematikatanár, szakedző, a közgazdaság- tudomány doktora.
  • Sportolóként válogatott kosárlabdázó volt, később a női válogatott szakmai munkáját irányította szövetségi kapitányként. 2007 és 2013 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára volt.
  • A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egye- temen 2014 óta tölt be vezető pozíciót, ahol álta- lános rektorhelyettesként, valamint a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is dolgozott.
  • 2021 óta a Magyar Test- nevelési és Sporttudo- mányi Egyetem rektora, emellett a sportmene- dzser szak felelőse.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Én a karmester vagyok, a hangszeren a kollégák játszanak – Interjú Gyuricza Csabával

Az interjú eredetileg az UNI in&out 2025 Innováció kiadványában jelent meg.

Milyen fejlesztések voltak az egyetemen az utóbbi időszakban?

Az egyik a tartalmi, ami kívülről kevésbé látszik, a másik az infrastrukturális fejlesztés. Az oktatás teljes átalakítása elindult, amikor az egyetem 2021-ben létrejött. Az agrár-felsőoktatás az elmúlt évtizedekben nem követte le azt az elmúlt évekbeli robbanásszerű fejlődést, ami a gyakorlatban lezajlott. A hallgatóknak azt mondom, hogy amikor megkapják a diplomát, az az ismeret, amit az egyetemen kezdtek elsajátítani, már érvényét veszíti. Nagyon gyorsan cserélődnek az ismeretek, ennek megfelelően folyamatosan formáljuk, alakítjuk a tananyagot. Új szakokat vezettünk be, azok tartalmát pedig diszciplínaszinten megújítottuk, hiszen mindenhol megjelentek precíziós technológiák, mindenhová betört az informatika, a robotika és most már a mesterséges intelligencia is. Ehhez kell igazítani az egyes szakterületek, tantárgyak tartalmát is. Nagyon sok szakot ki is vezetünk a képzésünkből, amelyek elavulttá válnak. Meghatároztunk nyolc olyan zászlóshajó-szakot, amely köré a mezőgazdaság épül: agrár-, mezőgazdasági, élelmiszer-, gépész-, gazdasági agrár-, agrárgazdasági, táj- és kertépítész, szőlész-borász mérnök. A többi szakterület, mint az ökológiai vagy a precíziós gazdálkodás, ezekhez a pillérekhez kapcsolódik, ezekre épül, ezeket kiterjeszti, kibővíti.

Nyilvánvalóan nagyon fontos a szerkezeti-infrastrukturális megújítás is, ami az elmúlt 30-40 évben csak visszafogottan valósult meg. Gyakorlatilag az ország legnagyobb egyeteme vagyunk a földrajzi kiterjedés szempontjából, és ez eltérő állapotban lévő épületeket jelent. Erre egy külön, a többi egyetemtől eltérő fejlesztési irányt kellett meghatároznunk: az elmúlt években 15 milliárd forint értékben fejeztünk be beruházásokat, a többségükben itt, Gödöllőn. Nemrég adtuk át egy 3,2 milliárdos beruházás részeként a vadgazdálkodási épületet és annak környezetét, valamint más épületeket Szarvason, Keszthelyen és Kaposváron. Vég nélkül tudnám sorolni, milyen fejlesztések, beruházások indulnak: 2030-ig megvannak azok az elképzelések, amelyeket szeretnénk végrehajtani.

Magas a külföldi hallgatók aránya a MATE-n és a vidéki kampuszok révén a magyar diákok is sokszor más városokból érkeznek. Hogyan áll az egyetem kollégiumi férőhelyekkel?

Nem állunk rosszul, de bővíteni szeretnénk. Gödöllőn van körülbelül 2000 férőhelyünk, a többi campuson is jó a kollégiumi ellátottság. Elsősorban minőségben akarunk javítani, és az a célunk, hogy a hazai és külföldi diákok egyre kulturáltabb körülmények között lakhassanak. Jelenleg a tanulóink 15 százaléka külföldi, akik 113 országból érkeznek, és a további bővítés érdekében is szükséges, hogy ne csak az oktatás színvonala, hanem a hallgatói, a sport- és a kulturális szolgáltatások is magas színvonalúak legyenek.

Hogyan teszik vonzóvá a mezőgazdaság témakörét a fiatalok számára?

Az agrárium erőteljesen gyakorlatorientált, így a gyakorlati képzés fejlesztésére komoly erőket fordítottunk. Ennek része, hogy az egyetemváros területén növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti élménygazdaságot alakítunk ki. Az óvodások, a kisiskolások és a családok számára pedig egy élményparkot hozunk létre állatsimogatóval, növénytermesztési bemutatótérrel. Egy 3 milliárdos beruházással gyakorlatilag egy élő múzeum jön létre Magyarországon őshonos növényfajokkal, állatfajtákkal. A botanikus kerttel együtt nagyon komoly és szép turisztikai attrakció lesz itt másfél éven belül, és már van is róla döntés: a Mezőgazdasági Múzeum a Vajdahunyad várából szintén átköltözik ide. Zöldmezős beruházás keretében építünk egy, nagy nemzeti mezőgazdasági múzeumot, öszszekapcsolva a meglévő gépmúzeumi állománnyal, a szabadtéri élménygazdasággal, amelyekkel egy olyan komplexumot hozunk létre, ami egész Európában, sőt a világon is egyedülálló, ami nemcsak turisztikai attrakció, de segíti az oktatást, a kutatást, és így kapcsolódik egy rendszerbe.

Miért válasszák a MATE-t a diákok?

Erre van egy nagyon rövid válaszom: mert mi vagyunk a legjobbak, ez nem is kérdés. Nyilván Magyarországon, de mi most egy olyan egyetemet építünk, amivel az a célunk, hogy nemcsak Magyarországon, nemcsak Közép-Európában, de az egész világon egyedülállók legyünk. Már most nagyon erős a gazdasági élet meghatározó szereplőinek a jelenléte az egyetem működtetésében, és egy olyan országban építjük ezt fel, amelynek az agrár- és az ökológiai adottságai a világon a legjobbak között vannak. És ha ezt tudjuk társítani egy a mezőgazdaság legmagasabb szintű, 21. századi korszerű képzési struktúrájával, akkor nem lehet kérdés, hogy miért jöjjön hozzánk valaki a világ bármely részéről.

Alapvetően agrárfókuszú egyetemként definiáljuk magunkat, de nemcsak az agrárterületen folytatunk képzéseket, hanem más tudományterületeken is. Az agrárképzés egy sokszínű, multidiszciplináris területté vált, így aki képzettséget akar szerezni magának, a gyakorlatban használható tudást szeretne, annak elkerülhetetlen, hogy gazdasági műszaki, informatikai, és ma már a legmagasabb szintű csúcstechnológiai, robotikai, akár űrtechnológiai ismeretei legyenek.

Adunk ki diplomákat a gazdaságtudományok területén, a műszaki képzési területen pedig gépész- és mechatronikai mérnököket képzünk. Van neveléstudományi és művészeti képzésünk Kaposváron. Az agrárképzésnek is van művészeti képzési ága, hiszen a tájépítész, a táj- és kerttervezés is a művészeti terület határterületének tekinthető.

Az informatika, a digitalizáció és az innovációk hogyan jelennek meg az egyetemen?

Ma már csúcstechnológiákban kell gondolkoznunk az agrárium tekintetében. A legkorszerűbb informatikai technológiák, a mesterséges intelligencia fejlesztése kétirányú. Egyrészt az egyetem működtetésében megjelenítjük ezeket a megoldásokat, hiszen például most egy olyan rendszert fejlesztünk ki, ami a hallgatói szolgáltatásokat erősíti. Az egész működésünkben megindult az MI-alapú átállás, és el is kezdjük bevezetni. A másik, ami nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság egy olyan szakterület, ahol a mesterséges intelligencia óriási lehetőséget jelent, hiszen akár az aszálykárok előrejelzéséhez, akár a növényi vagy állati betegségek – most itt volt például a száj- és körömfájás – vagy a legkülönbözőbb talajművelési és talajvédelmi technológiák előrejelzéséhez is hozzájárul. Évente ezermilliárdos károkról van szó, ezekre dolgozunk ki olyan stratégiát a mezőgazdaságban MI-alapon, ami a csökkentésüket szolgálja. Ezt most kezdtük el, és ebben a kormányzat is nagyon komoly szereplőként, támogatóként van jelen, hiszen nemzetgazdasági cél, hogy ilyen programok megszülessenek. Az agrárstratégia kidolgozásánál szorosan együttműködünk a Szegedi Tudományegyetemmel, hiszen van olyan tudás más intézményekben, ami nálunk kevésbé áll rendelkezésre, ugyanis a statisztikai elemző háttértudás vagy a kémiai analitikai tudás természettudományos hátterű egyetemen magasabb szinten jelenik meg. A mesterséges intelligenciára akkor tudunk számítani és akkor tudunk jó előre jelző rendszereket kidolgozni, ha megvan az adatbázisok háttere. Ez nálunk rendelkezésre áll, de az azt kiegészítő tudás sok esetben más intézményekben található – ezeket mi integráljuk, egybekapcsoljuk, és így hozzuk létre a stratégiát.

Hogy áll a MATE a vállalati kapcsolatokkal?

A vállalati, piaci kapcsolatainkra komoly hangsúlyt fektetünk. A megrendelőnk a piac, olyan értelemben is, hogy azt a szaktudást, amivel kibocsátunk hallgatókat, azt a gyakorlatban kell hasznosítaniuk egy-egy nagyvállalatnál, egy családi gazdaságban vagy az államigazgatásban. Mivel nagyon gyorsan alakuló, változó ismeretről, azaz könnyen elévülő tudásról van szó, azt folyamatosan frissíteni kell, és csak akkor lehet naprakész és használható, ha azt a gazdasági élet meghatározó szereplőivel együttműködésben alkotjuk. Egyetlen szakot sem indítunk úgy, hogy azt ne egyeztetnénk a piaci szereplőkkel. Olyan kutatásokkal, innovációkkal foglalkozunk, amikre pénzt tudunk szerezni, vagy amikre pénzünk van. Nem azzal foglalkozunk, amihez értünk, hanem ahhoz értünk, amire piacképes igény van: ebben érezhető a különbség. Vagyis nem gyártunk kutatásokat az asztalfiókoknak, csak olyanokkal foglalkozunk, amiknek megvan a gyakorlati relevanciája, és ezekre szerzünk a forrásokat. Nem akkor kezdünk el kutatással foglalkozni, amikor kiírják a pályázatot, hanem ezeket a kutatási ötleteket folyamatosan, az innovációs igazgatóságon keresztül monitorozzuk. Ehhez az kell, hogy nagyon komoly partneri együttműködéseink legyenek a piac szereplőivel.

Meg jó rektori vezetés.

Én a karmester vagyok, de a hangszeren a kollégák játszanak, én csak koordinálok ilyen szempontból. De kell a karmester és kellenek a zenészek is ahhoz, hogy jól szóljon a szimfonikus zenekar. A célunk az, hogy a világ száz legjobbja között legyünk, és 2030-ig ezt el is fogjuk érni. Van egy intézményfejlesztési programunk, aminek az a célja, hogy szisztematikusan építkezve, 27 területre fókuszálva, három pillérre alapozva a munkánkat, 2030-ig érjük el a stratégiai céljainkat az oktatás, a kutatás, az egyetemen kívüli világ számára adandó értékajánlat tekintetében tartalomban és infrastruktúrában is, és ott legyünk a világ legjobb egyetemei között, Közép-Európában pedig a legjobbak legyünk.

Van kedvenc kutatási területe?

Igen, amelyek aktuális, olyan gyakorlati problémákra adnak válaszokat, amelyek segítik a magyar agráriumot abban, hogy az adottságainkra építve, azokat kihasználva ki tudjunk teljesedni, mint amilyen a klímaváltozás, az aszályproblémák megszüntetése, a klímaváltozás hatásainak a mérséklése. Ebben nagyon sok az innováció. A kedvenceim azok a rendszerek, amelyekkel előre lehet jelezni a problémákat. Létérdek, hogyan tudunk előre jelző rendszereket kidolgozni, amivel az állatok viselkedését már korai stádiumban lehet detektálni, és megelőzni azt, hogy járvány legyen. Ezek érdekelnek különösen és ezeket támogatom.

Egy az agrárium felé igyekvő fiatalnak milyen tulajdonságokra van szüksége?

A fiataloknál és a diákoknál azt látom, hogy a legfontosabb tulajdonságuk jó esetben a kíváncsiság és a nyitottság. Tehát ha valakiben ott egy nagyon erőteljes kíváncsiság, akkor ahhoz már társul a szorgalom is, és erre lehet építeni. Amikor megtalálod azt a területet, amiben tehetséges vagy – mert mindenki tehetséges valamiben –, akkor az ki tud teljesedni. Azt hiszem, Einstein fogalmazta meg, hogy „nem vagyok különösebben tehetséges, csak mérhetetlenül kíváncsi”, és neki azért azt el lehet hinni, hogy a kíváncsiság valóban számít. Azt látom, hogy a sokoldalúság, a kíváncsiság az a legfontosabb alaptulajdonság, ami ha megvan valakiben, akkor annak a MATE egy kiváló terep lehet. Hiszen rengeteg olyan tehetséggondozási programunk van az egyetemen, ami a középiskola végétől lehetővé teszi, hogy ezt a kíváncsiságot, tehetséget ki lehessen bontakoztatni, és akár kutatóként, akár az államigazgatásban, akár cégvezetőként meg tudja állni a helyét valaki, és ehhez a legteljesebb képzést tudjuk adni. Azt tapasztalom, hallom, érzékelem, és ez a legnagyobb büszkeségem meg célom is, hogy azok a diákok, akik idejönnek, jól érezzék magukat itt. Nekünk ők a legjobb marketingeszközeink, hogyha ilyen csúnya szóval fogalmazhatok, mert ha elviszik a hírét az egyetemnek, ha megállják a helyüket a gazdaságban, a társadalomban, ha a jó hírünket viszik akár itthon, akár külföldön, akkor számunkra az a legjobb marketingfogás. A következő 40-50 évnek ők lesznek a meghatározó arcai, képviselői, értelmisége, és nem mindegy, hogy milyen képzettséggel, milyen tudással, milyen tehetséggel kerülnek az egyetemünkre, mert jó diákokból tudunk jó mérnököket, jó közgazdászokat képezni.

Gyuricza Csaba

  • Agrármérnök, talajtani szakmérnök, az MTA doktora.
  • 52 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • A Gödöllői Agrártudományi Egyetem (GATE) Mezőgazdaság-tudományi Karán 1996-ban szerzett diplomát. A GATE és a Bécsi Agrártudományi Egyetem doktori képzését párhuzamosan végezte el.
  • Ezután tanszéki mérnök, egyetemi tanársegéd, egyetemi adjunktus, 2004-től egyetemi docens és az Európai Unió Közös Kutatóközpont – Környezetvédelmi Intézet nemzeti szakértője, 2012–2015 között az egyetem dékánja, 2015-ben a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem professzora – ezzel Magyarország legfiatalabb agrárprofesszora lett. 2015–2017 között a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöki, 2017–2020 között a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatói pozícióját töltötte be. 2020. augusztus 1-jétől a Szent István Egyetem megbízott rektora, 2021. május 1-jétől a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
  • Fő kutatási területe a talajművelési rendszereknek talaj fizikai és biológiai állapotára gyakorolt hatásának vizsgálata szántóföldi és kisparcellás kísérletekben, a zöldtrágyázás és a tápanyag-visszatartó növények technológiájának kidolgozása változó klímafeltételek mellett.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Innováció kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális formátumban még elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Mi a jövőt tanítjuk – interjú Kovács Leventével, az Óbudai Egyetem rektorával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mit tart az egyetem legfontosabb jellemzőinek, erősségeinek? Miben emelkedik ki az itteni képzés más műszaki-mérnöki tudást kínáló intézményhez képest?

Műszaki, informatikai, gazdaságtudományi, természettudományi, agrár és pedagógiai területeken kínálunk piacképes diplomát, a nálunk végzett hallgatók több mint 90 százaléka egy hónapon belül el tud helyezkedni szakterületén, versenyképes fizetéssel. Ennek egyik kulcsa, hogy a tanulmányok során már az első évben elkezdődik a gyakorlati képzés, többnyire kis létszámú csoportokban, jól felszerelt laborokban, modern eszközökkel.

Amiben leginkább eltérünk más intézmények gyakorlatától, az az innovációs ökoszisztémánk, amely egyedülálló Magyarországon, sőt nemzetközi szinten is ritka. Aki nálunk tanul, nemcsak naprakész tudáshoz jut, hanem valódi lehetőséget nyer ahhoz, hogy elindítsa karrierjét, akár saját vállalkozásként is, az egyetem által biztosított szakmai és anyagi támogatással.

Az Óbudai Egyetem minőségét nemcsak hallgatóink sikerei, hanem nemzetközi elismerések is visszaigazolják: a rangos Times Higher Education (THE) világrangsorban az egyetem a 601–800. helyezést érte el, ami jól mutatja, hogy hazai és nemzetközi szinten is elismerik az itt folyó oktatási és kutatási tevékenységet.

Hogyan segítik a gólyákat, azaz mire számítsanak az Önök intézményében a kezdő egyetemisták?

Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a frissen felvett hallgatókat már a sikeres felvételt követően támogassuk. Tisztában vagyunk vele, hogy a középiskola és az egyetem közötti átmenet sokak számára kihívás. Éppen ezért tantervünket úgy fejlesztettük ki, hogy kifejezetten ezt az átállást könnyítse meg. A kisebb létszámú gyakorlati csoportokban az oktatóknak több idejük jut az egyéni fejlődés támogatására, és a projektalapú, gyakorlatorientált oktatás révén a hallgatók fokozatosan fejlődhetnek. Patronáló rendszerünk és a Hallgatói Önkormányzatok is segítenek eligazodni, beilleszkedni, illetve felzárkóztató programok, ingyenes korrepetálások és online tananyagok is támogatják a hallgatókat.

Személyesen azt tanácsolom: legyenek nyitottak, kérdezzenek bátran, és merjenek aktív részesei lenni az egyetemi életnek!

Milyen módon közelítik meg a fenntarthatóságot, a gyakorlatorientáltságot és az innovatív szemléletet?

A fenntarthatóság számunkra alapérték. A kutatásainkban és a képzéseinkben is fókuszálunk a környezettudatosságra, gondoljunk például a zöld technológiákra, az energiatakarékos megoldásokra vagy a körforgásos gazdaság elveire. Az Óbudai Egyetem a gyakorlatban is példát mutat. Campusainkat folyamatosan fenntarthatósági szempontok szerint fejlesztjük.

Emellett nagy hangsúlyt fektetünk az innovációra, kutatóközpontjaink, laborjaink, startup programjaink lehetőséget adnak arra, hogy a hallgatók már az egyetemi évek alatt valódi problémákra dolgozzanak ki korszerű megoldásokat.

Mit javasol azok számára, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésükre?

Szeretném megnyugtatni a felvételizőket, hogy ha valaki első körben nem jut be a vágyott szakra, az nem jelenti azt, hogy bezárultak a kapuk. Mindenekelőtt azt javaslom, hogy figyeljék a pótfelvételi eljárás részleteit, és bátran jelentkezzenek! Az Óbudai Egyetem minden évben kínál pótfelvételi lehetőséget számos alapszakon és felsőoktatási szakképzésen, így érdemes újra próbálkozni.

Aki most nem jut be, használja ki ezt az időszakot arra, hogy pontokat gyűjtsön! Az 500 pontos felvételi rendszeren belül a 100 intézményi pont új esélyeket nyit meg azok előtt is, akik első körben nem érték el a kívánt ponthatárt. Az Óbudai Egyetem e pontokat sokféle teljesítmény és tapasztalat alapján adja, például nyelvtudásért, előkészítő kurzusokért, digitális kompetenciákért, szakmai tanfolyamokért vagy versenyeredményekért.

A legfontosabb, amit ilyenkor tanácsolni tudok: ne adja fel senki az álmait!

Kovács Levente

  • 2000-ben diplomázott a Temesvári Műszaki Egyetemen, PhD fokozatát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen védte meg 2008-ban. 2013-ban az ÓE-n habilitált, 2024-ben az MTA doktora lett.
  • Kutatási területe a modern irányításelmélet és élettani szabályzások, elsősorban a cukorbetegség és a daganatterápia tématerületeken. Több mint 500 tudományos publikáció szerzője.
  • Számos szervezet tagja, vezetői pozíciót tölt be többek között az IEEE SMCben, a Magyar Innovációs Szövetségben, a Magyar Rektori Konferenciában és a Magyar Űrhajós Programban.
  • Több Doctor Honoris Causa és Honorary Professor címmel rendelkezik, a Stanford top 2% kutatója, számos díj és kitüntetés birtokosa.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Ponthatárok és új kezdetek: Pont Ott Parti Veszprémben

Július végén az UNIside csapata is csatlakozott a központi eredményváróhoz, amelynek házigazdája a Pannon Egyetem volt. A fesztiválhangulatú rendezvény egyszerre adott választ a továbbtanulás nagy kérdéseire és nyújtott közösségi élményt a fiataloknak.

A Pannon Egyetem közel a fiatalokhoz

A Pont Ott Partin Abonyi Jánossal, a Pannon Egyetem rektorával beszélgettünk, aki hangsúlyozta: az intézmény számára kiemelten fontos, hogy a közel kerüljenek a fiatalokhoz. Az interjúban kitért a szakképző központokkal ápolt kapcsolatra, valamint a duális képzések előnyeire, amelyek a gyakorlati tudást és a munkaerőpiaci versenyképességet erősítik.

Élmény és mérföldkő a diákoknak

A Pont Ott Parti igazi mérföldkőnek számít a fiatalok életében, hiszen itt dől el, milyen egyetemi közösséghez csatlakozhatnak a következő években, ez  A fesztiválhangulat és a közösségi élmény segít abban, hogy a várakozás izgalma mellett felszabadultan ünnepeljék is az új kezdetet. A Pannon Egyetem pedig szervezőként bizonyította, hogy az intézmény nemcsak az oktatási színtéren, hanem a közösségépítésben is aktívan részt vállal.

Mindenkinek jó, ha a sportot az élete részévé teszi – interjú Sterbenz Tamással, a TF rektorával

Ez a cikk eredetileg az UNI in&out 2025-ös kiadványában jelent meg.

Jövőre a TF 100 éves. Az ünneplésre hogyan, mivel készülnek?

Elindítottuk a visszaszámlálót: a programoknak elindult az a sorozata, ami jövő novemberben zárul, és lényegében gyakorlatilag egy éven át tart.

Nagy hangsúlyt fektetünk a sport gyakorlati művelésére, mert abban hiszünk, hogy a hallgatóinknak át kell élniük az élsportot, és ezért szervezési, illetve szakmai oldalról is kiemelt jelentőségű a nyári Európai Egyetemi Röplabdabajnokság és a Sportmenedzser Konferencia, a TF napok, amely révén az alumni közösséget próbáljuk összetartani, mindazokat, akik itt 99 éven keresztül végeztek. Hangsúlyt ad az évnek, hogy reményeink szerint 2025-ben végre megindítjuk a sporttudományi alapszakot, ami vadonatúj Magyarországon. Ezt megpróbáljuk magyarul, angolul, jelenléti és távoktatás formában is elindítani, és ez támogatja azt a fő célunkat is, hogy nemzetközi hallgatókat vonzzunk ide. A háttérben folyik egy oktatásmódszertani megújulás. Nálunk nagyon erős a nosztalgia, de át kell értékelnünk, hogy azok a testnevelés és  oktatásmódszertani elemek, amiket évtizedekig képviseltünk, megfelelnek-e ahhoz, hogy a mai fiatalokat képezzük, másrészt ezáltal az aktív életmódra tudjuk-e szoktatni őket. Az elején említettem az élsportot, de legalább annyira fontos az aktív életmódra való nevelés.

Ebben a testnevelő tanárnak van a legnagyobb szerepe?

Neki van a legnagyobb hatása az oktatási közegben, viszont hangsúlyozni kell, hogy ebben is tudtunk segítséget adni: nagyon nagy érdeklődés van a rövid ciklusú képzéseink iránt, mégpedig, hogy ezek révén a sporttudományi szakemberekből hogyan lehet testnevelő tanár. Ehhez kapcsolódik – mert nagyon fontos, hogy a jövő sportszakemberei megfelelő körülmények között tudjanak fejlődni, tanulni –, hogy még nagyobb feladatunk a campusmegújítás. Az mindenkinek látványos, ami a BAH-csomópontnál van, az atlétikacsarnok, az atlétikapálya, a sportcsarnok, a focipálya, a teniszpálya. A háttérben kevesebben látják, hogy már harmadik éve nincs kollégiumunk, uszodánk és tornatermünk, amit most megpróbálunk saját forrásainkból és piaci partnerekkel közösen létrehozni. Számunkra a Diákváros, amely egy nagyon jó kezdeményezés, nem igazán opció, hiszen két edzés között a hallgatóinknak haza kell tudni menniük, ami azt jelenti, hogy a kollégiumnak a campus területén kell lennie. Mindazon sportágaknak is méltó körülményeket szeretnénk teremteni, amelyek most két-három éve nehezen működnek. Mi egy olyan campust akarunk, ahol a sportolók is megtalálják azt a közösséget, ahol haza tudnak térni pihenni, mert a tanulás meg az edzés között nem lehet őket elküldeni a város másik felére.

Hol tart létszámban, kapacitásban a TF?

Most már túlléptük a háromezres, picit lélektani határt. A fizikai, valamint az oktatói terheltségi kapacitásoknak is valahol a végén vagyunk. Emiatt fontos, hogy a 2025–30-as intézményfejlesztési tervünk, stratégiánk is most készült el, amit januárban viszünk a szenátus elé. Ebben igyekszünk megtartani azokat az értékeket, amelyeket 99 évig a TF vitt, immár felvonultatjuk benne a nemzetközi porondra kilépés eszköztárát. Bár eddig is sok létesítményünk megújult, egyre inkább kell fókuszálnunk a nemzetközi diákokra is. A másik kulcsgondolatunk, hogy elérjük: a mindennapos testmozgás, az aktív életmód része legyen mindenki életének.

Az ide érkező fiatalok mennyiben másabbak, mint az átlag Z generáció? Az első évesek számára milyen programok érhetők el?

Szerintem az átlagtól eltérők a hallgatóink: jobban érzik az erőfeszítés és a teljesítmény közötti kapcsolatot. Tudják, hogy erőfeszítés nélkül soha nem lesz siker, és az átlagosnál türelmesebbek is egy fokkal. A sportnak jó hatása van a személyiségre és bár a tanulástól az edzések elviszik az időt, mégis valahogy megtanulják azt hatékonyan felhasználni.

Gólyabálunk volt nemrég, a kulturális programoknak is megpróbálunk teret adni a HÖK-kel közösen. A gólyatábort két részletben tartjuk meg a vízi központunkban, Velencén, ami egy sportközpontú néhány nap, én is mindig elmegyek oda. Szerintem mi a hagyományos, személyes, családias egyetem hangulatát képviseljük.

Milyen szakokra lehet jelentkezni, és a diákoknak mikor kell sportágat választaniuk?

Gyakorlatilag a testnevelő tanár szakon kívül a testnevelő-gyógytestnevelő mellett minden sporttudományi szak működik, és a rövid ciklusú képzésben már az is megtalálható. Testnevelő szakunk csak nappalin van, az összes többi pedig levelezőn is. Itt próbáljuk úgy beállítani a napi meg heti munkarendet, hogy az az edzésekhez, a meccsekhez igazodjon. Szerintem elég jól működik az élsportprogramunk, sok pótlási kedvezményt kapnak az olimpikonok, az egyetemi élsportolók.

Az edzőképzés elején kell választani sportágat, amelyből minden évben mintegy 25-öt indítunk. Még azokat a szakokat, sportágakat is  elindítjuk, ahol a gazdasági okok nem biztos, hogy ezt javasolnák.

Az oktatásban milyen arányú az elmélet és a gyakorlat?

Nagyjából 60-40 százalék szaktól függően. Vannak nagyon gyakorlatorientáltak, de például a teljesítményelemző majdnem teljesen elméleti.

Nálunk van egyedül definiált sporttudományi iskola, ahol már több mint száz hallgatónk van. Itt is elég sok a nemzetközi diák, például a Nemzetközi Atlétikai Szövetségből is itt volt tanulónk: a kenyai futók edzője végzett nálunk, és maradt PhD-zni. Az olimpián is a TF-esek voltak létszámukban, eredményességükben messze a legjobbak.

Hogy állnak a fejlesztések?

Tavaly átadták a Csörsz utcai multifunkcionális csarnokot, ahol elsősorban labdajátékok szerepelnek. Az atlétikai pálya nagyon népszerű, van foci-, két teniszpálya, ez utóbbit nagyon szeretnénk befedni, hogy ne csak néhány hónapig legyen használható. Jövőre szeretnénk felújítani a kosárlabdatermünket és az uszodát, emellett átépítenénk szertornának és a küzdősportoknak megfelelő szintű csoportoknak. A kollégium minél gyorsabb felépítése is a terveimben szerepel.

A munkaerőpiac, ha úgy tetszik, a diákok felvevőpiaca hogyan néz ki?

A mi természetes közegünk a sport világa, ezért említettem a MOB-ot is. Nagyon jók a nemzetközi szövetségi kapcsolataink is. Elsősorban arra érdemes gondolni, hogy több világbajnokságot Budapest rendezhet, a dzsúdószövetség is ide költözik, és hagyományosan jó a kapcsolatunk az úszó- vagy a vívószövetséggel.

Aki ezen a területen képzeli el a jövőjét, milyen pályára számítson, és mit gondol, kiknek való, hogy a sporttal ilyen mélységben foglalkozzon?

Alapvetően mindenkinek jó, ha a sporttal valamilyen szinten foglalkozik, és az élete részévé teszi. Aki ennél komolyabban gondolkodik, az egy intenzív időszakra gondoljon, mert a verseny a sportban azt jelenti, hogy nagyon naprakésznek kell lenni. A sportteljesítmény nyelvtől független dolog, és itt meg kell vívni a csatát a nemzetközi porondon mindenkivel. Az biztos, hogy amit az egyetemen elsajátítanak, az egy stabil alap, ezt látjuk az elmúlt száz év eredményei alapján is. Ezt nap mint nap meg kell újítani, ezért is találtuk ki a sporttudományi alapszakot, ezért hozzuk a képzéseket, a mikrotanúsítványokat, hogy specializálódhassanak. Ugyanis míg húsz-harminc éve még egy  vezetőedző elvitt mindent a hátán, különösen akkor, ha TF-es tudása volt, hiszen itt az edzéselmélettől kezdve pszichológiát és a saját sportágát is megismerte, addig ma már lehet, hogy ez nem elég bizonyos posztokon. Egy szövetségi kapitánynak felső vezetői szinten jó, hogy rálátása van mindenre, de ha mellette nem dolgoznak a stábban azok a specialisták, akiknek a részterületekre kell koncentrálniuk, akkor már nem tud lépést tartani a mai kor kihívásaival.

Sterbenz Tamás

  • 56 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Matematikatanár, szakedző, a közgazdaság-tudomány doktora.
  • Sportolóként válogatott kosárlabdázó volt, később a női válogatott szakmai munkáját irányította szövetségi kapitányként, 2007 és 2013 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára.
  • A Testnevelési Egyetemen 2014 óta tölt be vezető pozíciót, ahol általános rektorhelyettesként, valamint a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is dolgozott.
  • Testnevelési Egyetem rektora 2021 óta, emellett a sportmenedzser szak felelőse.

Sterbenz Tamás

Megválasztották az ELTE új rektorát

Titkos szavazáson született döntés

Február 24-én tartotta rektorválasztó ülését az ELTE Szenátusa. A rektori poszt betöltésére három pályázó jelentkezett:

  • Darázs Lénárd, az egyetem általános rektorhelyettese,
  • Horváth Zoltán, korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes,
  • Katz Sándor, intézetigazgató és akadémikus.

A Szenátus titkos szavazással döntött a jelöltek között. A tagok csak egyetlen jelöltre adhatták le voksukat. A szavazatok többségét – 30 igen szavazattal – Darázs Lénárd kapta, így ő lett az egyetem hivatalos rektorjelöltje.

Hogyan zajlik a kinevezés?

A rektorválasztási folyamat több lépésből áll, amelyet törvényi szabályozás határoz meg. A Szenátus által kiválasztott jelöltet előbb a munkáltatói jogkör gyakorlója bírálja el, majd a fenntartó miniszter ajánlásával a köztársasági elnök nevezi ki az egyetem következő rektorává.

Ki Darázs Lénárd?

Darázs Lénárd 1967-ben született, jogász, egyetemi tanár. Szakterülete a magánjog, a versenyjog, valamint az európai adatgazdaság és adatvagyon jogi szabályozása.

2017 óta az ELTE általános rektorhelyetteseként dolgozik, és az egyetem stratégiai irányításában is kulcsszerepet vállalt. Számos egyetemi bizottság – így az innovációs, habilitációs és etikai testületek – vezetésében is részt vett. Emellett a Magyar Innovációs Szövetség alelnökeként az egyetem nemzetközi és hazai innovációs tevékenységeit is aktívan formálja.

2025 augusztusától az ELTE új rektoraként vezeti majd az egyetemet.

Kiemelt kép: ELTE

Légy része a sikernek! – Az Óbudai Egyetem a világ legjobbjai között

Mi a legnagyobb vonzerő az Óbudai Egyetemben egy diák számára, aki még gondolkodik, hogy melyik felsőoktatási intézményt válassza?

A magyar mérnökhallgatók harmada az Óbudai Egyetemen végez. Friss diplomásaink több mint kilencven százaléka az egyetemről kikerülve egy hónapon belül versenyképes fizetéssel talál a képesítésének megfelelő mérnöki-közgazdászi állást. Ez köszönhető a mérnökképzésünk színvonalának és annak, hogy az oktatásunknak fontos részét képezi a gyakorlati ismeretek elmélyítése. Csak úgy tudjuk leképezni a műszaki tudományok szupergyors fejlődését, hogy szorosan együttműködünk az ipari-gazdasági élet szereplőivel, és versenyképes tudást adunk át a műszaki, informatikai, természettudományi, gazdasági, agrár- és pedagógiai tudományterületeken. Ezenfelül egyetemünkön merőben újszerű innovációs ökoszisztémát alakítottunk ki. Hallgatóink ötleteinek megvalósítását mentorcsapattal, szakmai támogatással segítjük, hogy elgondolásukból akár piacképes termék vagy szolgáltatás is lehessen.

A műszaki pálya nem könnyű terület. Hogyan segítik a diákokat, hogy fel tudjanak zárkózni a magasabb elvárásokhoz? 

Olyan a tantervünk, amelynek fő célja a középiskolai és az egyetemi oktatás közötti tudásszintkülönbség áthidalása, a gördülékenyebb átállás elősegítése. A projektalapú és kiscsoportos oktatásra koncentrálunk. A patronáló tanári rendszerben részt vevő oktatók mentorként végigkalauzolják a tanulóinkat, főként az első tanévben. Jól működik a tutorhálózatunk is, amelyben felsőbb évesek segítik a gólyákat. 

Milyen felvételi követelményeknek kell megfelelniük azoknak, akik az Óbudai Egyetemet választják? 

Az alapszakjaink szinte mindegyikéhez feltétel legalább egy emelt szintű érettségi vizsga teljesítése, emellett minimumpontszámokat is meghatározunk. Szakjaink népszerűségét jelzi, hogy a tényleges ponthatárok a minimumponthatárok felett alakulnak. A maximum 100 intézményi pont keretében a tanulmányi vagy versenyeredményeket, illetve tanuláson túli tevekénységeket, korábbi képzettséget is felvételi pontokkal honoráljuk. 

 

Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora

 

Rekordszámú hallgatót vettek fel az Óbudai Egyetemre — a tavalyinál is több elsőéves iratkozhat be

Újraválasztották az Óbudai Egyetem rektorát

Kovács Levente újraválasztása fontos mérföldkő az intézmény életében, amely 2021-ben döntött az alapítványi modellváltás mellett, ezzel elhagyva a korábbi állami fenntartást. Az új modell nagy lehetőség és egyben nagy felelősség is az egyetem számára.

Népszerű az Óbudai Egyetem

Az Óbudai Egyetem népszerűsége töretlen, köszönhetően az intézmény kiváló műszaki képzéseinek, amelyek másfél évszázados hagyományokra tekintenek vissza. 

Az egyetem képzési portfóliója széleskörű, a műszaki tudományok különböző területein kínál magas színvonalú oktatást és kutatási lehetőségeket. Az egyetem elkötelezett a piaci igényekhez való alkalmazkodás mellett, amely biztosítja, hogy hallgatói versenyképes tudással és készségekkel kerüljenek ki a munkaerőpiacra.

[kiemelt]Az új rektor szerint kemény munkával elérték, hogy az utóbbi években szinte berobbant a köztudatba a régi hagyományokra épülő, fiatal Óbudai Egyetem.[/kiemelt]

„Az elmúlt öt év során óriásit lépett előre az egyetem intézményi és portfólió-bővítés tekintetében is: képzési palettája mára a teljes magyar műszaki felsőoktatás spektrumát felöleli. Átvettük az Ybl Miklós Építéstudományi Kart, amely új hozzáadott értéket képvisel és egyúttal megjelent jelentős számú új szak is. Sikerrel erősítettük meg pozíciónkat: egyetemünk jól teljesített a tovább haladásunk szempontjából a legjelentősebb pontokon, az új szempontrendszerű MAB-akkreditációs eljárás során is” – fejtette ki a rektor.

Fiatal és dinamikus: az Óbudai Egyetem a legjobbak között

Kovács Levente elkötelezett a hallgatók és az oktatók folyamatos fejlődése mellett

A piaci igényekhez igazított képzések nemcsak a hallgatók számára előnyösek, hanem az iparági partnerek számára is, hiszen biztosítják, hogy az egyetem végzősei naprakész tudással rendelkezzenek. Az egyetemen folytatott kutatások szintén jelentős szerepet játszanak az innovációban és a technológiai fejlődésben, ami tovább növeli az intézmény vonzerejét.

Az új rektor kiemelte, hogy továbbra is elkötelezett a hallgatók és az oktatók folyamatos fejlődése mellett. Vezetése alatt az egyetem célja, hogy tovább erősítse pozícióját a nemzetközi felsőoktatási térben, és hogy hozzájáruljon Magyarország technológiai és gazdasági fejlődéséhez.

Kovács Levente rektori köszöntőjében kifejtette jövőbeli terveit, melyek között az intézmény további fejlesztése, az új innovatív oktatási módszerek bevezetése, illetve az egyetem nemzetközi rangsorban betöltött helyének megerősítése is szerepel. 

Óbudai Egyetem – piacképes diploma és új képzési paletta

A Times Higher Education Young University Rankings a világ legjobb, 50 éves vagy annál fiatalabb egyetemeit rangsoroló listájában 2024-ben a legjobb magyar felsőoktatási intézményként szerepel az Óbudai Egyetem.

Kovács Leventével nemrég az UNIside is készített interjút, ami az UNI in&out 2024 Nyár kiadványunkban jelent meg. Ebben a beszélgetésen a rektor úgy fogalmazott, az elméleti tudás átadása mellett mindig is nagy hangsúlyt fektetett és fektet az Óbudai Egyetem arra, hogy alapos gyakorlati ismereteket szerezzenek a hallgatók.

Jelentős cégekkel működtetünk közösen ipari tanszékeket, ahol az adott vállalat szakemberei részt vállalnak az oktatásban. Robbanásszerűen fejlődik a technológia minden területen, ezért is van arra szükség, hogy a hallgatóink a termelésben, a fejlesztésben résztvevőktől szerezzenek tapasztalatot. A jó kapcsolatoknak köszönhetően pedig a diákok közül sokan már a diploma megszerzése előtt munkába állnak” – olvasható az UNIside interjújában.

Kovács Levente az egyetem polgáraihoz szólva így fogalmazott: Az egyetem régi-új rektoraként egy hajós mondással foglalható össze vezetői hitvallásom: a kikötőben biztonságban lenni jó, de nem erre épült a hajó. Legfőbb törekvésem továbbra is az, hogy rövid időn belül bekerüljünk az ezer legjobb egyetem közé a világon. Ehhez már nagyon közel kerültünk, ami óriási teljesítmény, hiszen 2019-ben még jóval 2000 alatt mértek bennünket” – zárta gondolatait a rektor.

Kinevezték a BME új rektorát

Sulyok Tamás köztársasági elnök Charaf Hassan egyetemi tanárt, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar eddigi dékánját július 1-jei hatállyal kinevezte a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektorává. Charaf Hassan rektori megbízatása 2024. július 1-jén kezdődik és öt évre szól. A köztársasági elnök határozata a rektori megbízásról a Magyar Közlöny június 28-án megjelent kiadásában szerepel.

Charaf Hassan a BME rektori tanácstermében rendezett eseményen július 1-jén délután vette át a rektori láncot Czigány Tibortól, a BME leköszönő rektorától. A rendezvényen, amelyre a műegyetemi Szenátus tagjai kaptak meghívást, jelen volt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter, valamint Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős államtitkár is.

Charaf Hassan rektori megbízatása 2024. július 1-jén kezdődik és öt évre szól. (Fotó: BME)

„A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa”

Charaf Hassan köszönetet mondott Czigány Tibornak az elmúlt hároméves munkájáért, az egyetem szolgálatáért. Beszédében megköszönte, hogy „Hankó Balázs miniszter úr és Varga-Bajusz Veronika államtitkár asszony első hivatalos útja a Műegyetemre vezetett.”

Kinevezték a Kulturális és Innovációs Minisztérium új államtitkárát

Hozzátette: „Számunkra ez azt jelenti, hogy a fenntartó, illetve ágazatirányító is tudja és érti, hogy a BME a magyar felsőoktatás egyik legkiválóbb intézményeként közügy, amely a hazai gazdaság fejlődésének, az ország versenyképességének, szakember utánpótlásának nemzetközi beágyazottságú bázisa és letéteményese.” A rektori lánc a műegyetemi autonómia szimbóluma is, mint mondta: „Számomra az autonómia a függetlenségünket jelenti. A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa. Az autonómia azt jelenti, hogy a sorsunkat a kezünkben tartjuk, magunk alakíthatjuk, folyamatos párbeszédben a fenntartóval, szűkebb és tágabb környezetünkkel, azzal a hazai és nemzetközi hálózattal, melyet volt és jelenlegi hallgatóink, a végzettjeinket alkalmazó munkáltatók, tudományos és szakmai szervezetek, testületek jelentenek.”

Hankó Balázs sok sikert kívánt az új rektor munkájához

Hankó Balázs kiemelte: ,,Sok sikert kívánok az új rektornak, Charaf Hassan professzor úrnak, aki most öt évre kapta meg a bizalmat, hogy Magyarország egyik legnevesebb egyetemét vezesse, fejlessze és a kor kihívásainak megfelelő kereteket kialakíthassa. Meglátásom szerint az egyetemekkel foglalkozó szakembereknek manapság az egyik legfontosabb feladata, hogy magas színvonalú, modern és versenyképes tudást biztosítsanak a hallgatóik számára. Meggyőződésem szerint ez a mi közös célunk, amely végső soron egész Magyarország, a magyar nemzet boldogulását és felemelkedését szolgálja.”

Bemutatták az új rektori vezetést

Charaf Hassan bemutatta az új rektori vezetést is. Négy olyan közvetlen munkatárs segíti a munkáját, akik sok éve a BME sikeres oktatói és vezetői: Bihari Péter az oktatási, Levendovszky János a kutatási és innovációs, Nemeslaki András a nemzetközi kapcsolatokért felelős és Zaránd Gergely a tudományos rektorhelyettesi feladatok ellátására kapott megbízást.

„A BME függetlensége nem egy szlogen, hanem a siker kulcsa.” (Fotó: BME)

Charaf Hassan szakmai életútja

Charaf Hassan, a BME új rektora villamosmérnök, mérnök-közgazdász, az MTA doktora. Libanonban született, egyetemi tanulmányait a Műegyetemen végezte, ahol 1992-ben szerzett diplomát. 1996-től a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének munkatársa, 2016-tól a tanszék vezetője, 2019-től a kar dékánja.

Tudományos, fejlesztői és oktatási tevékenysége 1992-től a szoftverfejlesztéshez kötődik, 2004 és 2015 között a BME Mobil Innovációs Központ fejlesztési igazgatójaként dolgozott.

[kiemelt]Számos nemzetközi együttműködés, valamint közös képzés megszervezésében közreműködött. Elsők között vezette be a mobilprogramozást az egyetemi képzésekbe, számos mobilalkalmazásokkal kapcsolatos nemzetközi kutatási és fejlesztési projekt kezdeményezője. Nevéhez fűződik az iparral együttműködésben kialakított üzemmérnökinformatikus képzés elindítása[/kiemelt]

Charaf Hassan több hazai és nemzetközi szervezet vezetőségének munkájában vesz részt. 2023-tól a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Irányító Testületének tagja. Az elnökség tagjaként vesz részt a Mesterséges Intelligencia Koalíció, valamint a Magyar Innovációs Szövetség munkájában is.

Titkos szavazással döntöttek a rektorról

A BME 28 tagú Szenátusa 2024. június 10-én 13 órakor hallgatta meg a rektori tisztségre pályázók programismertető előadását – amelyet a megelőző hónap során az Egyetem polgárai számos fórumon megismerhettek –, majd titkos szavazással döntött arról, hogy kinek a rektorjelöltségét támogatja. A szavazatok több mint kétharmadát Charaf Hassan kapta, pályázata a BME Rektori Kabinet honlapján elérhető.

A rektori tisztséget 2021-től betöltő Czigány Tibor akadémikus, egyetemi tanár a hároméves megbízatása lejártával nem indult újra a tisztségért.

Az UNI in&out 2024 Nyár kiadványunkban is olvashatsz interjút Charaf Hassannal!

Ha valaki jól érzi magát, az jobban teljesít – interjú Charaf Hassannal, a BME VIK dékánjával

Charaf Hassant választotta rektorjelöltnek a Műegyetem szenátusa

Czigány Tibor, aki 2021 óta volt a rektori tisztség betöltője, hároméves mandátuma lejárta után nem pályázott újra a pozícióra.

A BME Szenátus 2024. március 18-i ülésén hozott határozatot követően március 28-án tették közzé az új rektori megbízásra vonatkozó pályázati kiírást a BM Közszféra Állásportálján. A jelöltek pályázatai április végén váltak nyilvánossá, és a Rektori Kabinet honlapján ma is elérhetők.

Charaf Hassan (Fotó: BME)

A Szenátus döntése előtt a jelöltek bemutatták terveiket kari tájékoztatókon, a Szenátus bizottságai előtt és összegyetemi fórumon is. Kiss Rita és Charaf Hassan május 30-án, egy teltházas egyetemi fórumon prezentálták pályázataikat, ahol mintegy 500 munkatárs hallgatta meg őket. Előadásaik 15 percesek voltak, majd több mint két órán keresztül válaszoltak a résztvevők kérdéseire.

A rektori kinevezéshez szükséges a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium egyetértése, majd a miniszter javaslatára a Köztársasági Elnök nevezi ki rektorrá a jelöltet.

Az új rektor július 1-jén lép hivatalba.

Az informatika érdekel? Itt valós, piaci tudást kapsz – interjú a BME-VIK dékánjával

Beiktatták a magyar felsőoktatás valaha volt legfiatalabb rektorát

Láng László mögött eredményes évek állnak

Láng László munkáját a versenyképes üzleti oktatás és a nemzetközi tanulási környezet kialakítása iránti elkötelezettség jellemezte. Vezetési szemléletében és gyakorlatában megtestesült mindaz, amit az intézmény a diákjai felé is közvetít, és amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy a vezetés csakis örömmel végzett, s az érintetteknek szabadságot és egyenjogúságot kínáló munka lehet.

Az IBS vezetősége (Fotó: IBS)

Vezetése alatt az IBS a nemzetközi üzleti oktatás legkiemelkedőbb hazai intézményévé vált, ahova több mint 100 országból érkeznek diákok és oktatók. Hivatali ideje alatt az IBS úttörő partnerséget kötött a University of Buckinghammel, így az első és egyetlen olyan üzleti iskola lett Magyarországon, amelynek képzéseit egy brit egyetem a sajátjaként ismeri el, és így rangos kettős diplomát kínál: a hallgatók magyar és brit diplomát szerezhetnek egy szak elvégzésével. Az intézmény két éve az írországi Dublin Business Schoollal is együttműködésre lépett, így az ír diploma is elérhető a hallgatóknak.

[kiemelt]„Megtiszteltetés volt az elmúlt 23 évben az IBS-t szolgálni” – mondta Láng. „Természetesen nagyon büszke vagyok arra, hogy egy olyan iskolát építettünk, amely valóban nemzetközi szintű és hírű, ám a legnagyobb eredményemnek mégis azt tartom, hogy ebbe az intézménybe gyomorgörcs nélkül jönnek be a dolgozók. A jó hangulat és a bizalom elengedhetetlen a kreatív és odaadó munkavégzéshez. Itt kezdődik a valódi minőségbiztosítás, amit aztán kiválóan kiegészít a szakmai profizmus, valamint brit oktatási módszertan és a nemzetközi akkreditáció.”[/kiemelt]

Az új rektort jól ismeri az IBS közössége

Utódja, Rácz Márton az oktatás, a kutatás és az adminisztráció területén is bőséges tapasztalattal rendelkezik. Közgazdász diplomáját a Corvinuson, Gender Studies mesterfokozatát a CEU-n, doktoriját pedig a brit University of Leicesteren szerezte. A szervezetelmélet és a kritikai menedzsmentkutatás területeinek szakértője és kiterjedt vezetői, tananyagfejlesztői és tárgyfelelősi tapasztalata van alap-, mester- és doktori képzési szinten is. A legfontosabb viszont talán, hogy az IBS közössége évek óta jól ismeri őt, és a Szenátus egyhangúlag támogatta rektori kinevezését.

Rácz Márton (Fotó: IBS)

[kiemelt]Az új rektor köszönetét fejezte ki elődjének. „Láng László egy nemzetközi szintű és fókuszú brit stílusú felsőoktatási intézménnyé alakította az IBS-t, amely az angol oktatási rendszerben is bizonyítottan megállja a helyét. Kollégáimmal az általa létrehozott erős alapokon folytatjuk az építkezést, az intézmény további nemzetköziesítését és az oktatás jövőállóságának biztosítását.”[/kiemelt]