A beiktatási ceremóniát a Saint Louis Chess Club és a World Chess Hall of Fame által december 3-án megrendezett Saint Louis-i gálán tartották meg.
Az ünnepségen a Világ Sakkhírességeinek Csarnokába első magyarként bekerült Polgár Judit kiemelte: a Hall of Fame-be történő beválasztását több évtizednyi munka elismerésének tartja, amibe a sakkozóként elért eredményei mellett azt a tevékenységét is beleérti, amely a sakk oktatási eszközként való használatának népszerűsítésére és a nők sakk iránti érdeklődésének ösztönzésére irányul – számolt be a chessbase.com.
Negyven tagja van a Hall of Fame-nek
A Világ Sakkhírességeinek Csarnokába az kerülhet be, akire a Nemzetközi Sakkszövetség javaslatot tesz a sportra gyakorolt hatása alapján. Így a tagok közé a sakkjátékosok mellett szakírókat, újságírókat, versenyszervezőket is beválasztottak már. A Saint Louis-ban található Hall of Fame-ben minden tagnak külön táblája van, amelyen portréja mellett az életrajzát is feltüntetik.
[kiemelt]A jelenleg 40 személyt tartalmazó körbe eddig olyan sakklegendákat is beválasztottak, mint Bobby Fischer, Borisz Szpasszkij, Anatolij Karpov vagy Garri Kaszparov.[/kiemelt]

Első magyarként Polgár Juditot választották be a Világ Sakkhírességeinek Csarnokába (Fotó: Polgár Judit Alapítvány)
Polgár Juditot „minden idők legjobb női sakkjátékosaként” mutatja be a World Chess Hall of Fame honlapja. A sportolói pályafutását 2014-ben befejező nemzetközi nagymester ezt az alábbi eredményekkel érte el:
- az első lány, aki korosztályos fiú világbajnokságot nyert (1988, U12; 1990 U14),
- a nemzetközi nagymester címet 1991-ben, 15 évesen szerezte meg, amivel Bobby Fischer rekordját megdöntve minden idők legfiatalabb nagymestere lett,
- az egyetlen nő, aki átlépte a 2700 Élő-pontos szupernagymesteri határt (legmagasabb pontszámát, 2735 pontot 2005-ben érte el),
- az első nő, aki az abszolút világranglistán a top 10-be került (2005),
- az első nő, aki a férfiak között világbajnoki döntőn vett részt (2005),
- az első nő, aki Európa-bajnokságon abszolút kategóriában érmet szerzett (2011),
- sportpályafutása során tizenegy aktuális vagy volt világbajnokot (köztük például Borisz Szpasszkijt, Anatolij Karpovot, Garri Kaszparovot, Viswanathan Anandot, Magnus Carlsent) győzött le nemzetközi versenyen, párosmérkőzésen vagy világválogatottként,
- Guiness-rekordot beállítva a női világranglistát 26 éven át vezette (1988-tól 12 éves korától egészen sportolói karrierje végéig, 2014-ig),
- három torna kivételével csak nyílt és férfi versenyeken vett részt,
- két utolsó női tornáján (12 és 14 évesen) csapatban a magyar sakktörténet első és második női olimpiai bajnoki címét szerezte meg (mindkét esetben két nővérével, Zsuzsával és Zsófiával, valamint Mádl Ildikóval alkotta a magyar csapatot),
- a magyar férficsapat tagjaként két olimpiai ezüstérmet szerzett.
Sakk az oktatásban
Polgár Judit nem véletlenül emelte ki a Hall of Fame beiktatási ceremónián, hogy az elismerést a sakkozóként elért eredményei mellett a sakk oktatási eszközként történő népszerűsítése terén folytatott tevékenységének is betudja. Az 2012-ben létrehozott Polgár Judit Sakk Alapítvány égisze alatt – ahogy azt saját honlapján megfogalmazta – szakértők és pedagógusok bevonásával új és egyedülálló oktatási módszertant dolgozott ki óvodás és kisiskolás gyermekek számára.
[kiemelt] „A Képességfejlesztő sakk 2013-tól önálló tantárgyként választható a magyarországi általános iskolák alsó tagozatában. Az óvodások részére kidolgozott Sakkjátszótér, valamint az iskolásoknak szóló Sakkpalota Programra külföldön is felfigyeltek: Kínában több oktatási intézmény is alkalmazza a módszertant”[/kiemelt]
– vázolja fel alapítványának oktatási sikereit az immár a sportág halhatatlanjai közé bekerült nemzetközi nagymester.
Egy másik, szakmájában világhírnévre szert tett magyar nőről, Karikó Katalinról nemrégiben írtuk meg, hogy megkapta a neves Gairdner Alapítvány (Gairdner Foundation) nemzetközi, orvosi díját az mRNS technológia kifejlesztésében végzett munkájukért. A Gairdner-díjat a Nobel-díj előszobájának is szokták nevezni, miután hozzávetőleg minden negyedik díjazott később megkapja a Nobelt is.
