SE – Diplomátszerzek

Itt a QS és az ARWU – két fontos rangsorban is első lett az ELTE

 A magyar egyetemek közül  két mérvadó felsőoktatási világrangsorban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett első helyen a magyarországi egyetemek közül. A QS, Quacquarelli Symonds idén debütáló európai rangsorában a 208. helyet szerezte meg, az augusztusban nyilvánossá tett ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsorban egy kategóriát javítva tavalyi eredményén az 501-600. helyre került. Mindkét eredményével a hazai mező élén szerepel, így az ELTE lett a legjobb magyar egyetem.

A közel húsz éve egyetemi rangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS) idén először közölte kifejezetten európai egyetemeket listába rendező rangsorát. A régió 42 helyszínén összesen 690 intézményt vizsgált a lista elkészítéséhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban a 208. helyet szerezte meg, ezzel az eredménnyel pedig a legjobb magyar felsőoktatási intézménynek számít. Magyarországról összesen 15 egyetem került be a rangsorba.

A QS listáján szereplő TOP 5 magyar egyetem:

1.       Eötvös Loránd Tudományegyetem 208. hely

2.       Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 238. hely

3.       Szegedi Tudományegyetem 242. hely

4.       Debreceni Egyetem 258. hely

5.       Pécsi Tudományegyetem 325. hely

A QS európai rangsorának legelőkelőbb helyeit a brit egyetemek uralják, az első 10-ből hét pozícióban. Első helyen az angliai Oxfordi Egyetem áll, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ. Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt.

A QS szempontjai

A listára olyan intézmények kerülhettek fel, amelyek átfogó képzési programot kínálnak jelenléti oktatás biztosításával az alapképzéstől a posztgraduális képzésig. A rangsor összeállításakor szempont volt az akadémiai hírnév, az oktatók reputációja és a tudományos cikkidézettség mellett a fenntarthatóság is. A QS rangsora fontos európai értéknek tartja nemzetköziesítést és a mobilitást, így más listákhoz képest előtérbe helyezte módszertanában ennek szerepét. A rangsorolásban így új kategóriaként bevezette a nemzetközi hallgatók sokszínűségére vonatkozó mérőszámot.

Egy másik lista: az ARWU, itt is első az ELTE

Az ELTE már augusztusban sikeresen szerepelt az ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsor listáján, amelyben az 501-600. helyre került egy kategóriát javítva tavalyi eredményén. Ezzel szintén a legjobb helyezést elérő felsőoktatási intézmény lett Magyarországon. A befolyásos világrangsorba hazákból még három intézmény került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem a 601-700-as, a Szegedi Tudományegyetem a 701-800-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000-es csoportba jutott.

[kiemelt]A három legbefolyásosabb világrangsor egyébként a Shanghai Ranking Consultancy (Academic Ranking of World Universities; ARWU), a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) által készített rangsorok. Mindegyik szervezet más módszerek és kritériumok alapján méri a felsőoktatási intézményeket.[/kiemelt]

 

QS magazin rangsor - fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

QS magazin rangsor – fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

A Harvard oktatói jönnek a Semmelweisre

A december 9-én tető alá hozott együttműködés szerint a Harvard Medical School közép-európai akadémikusoknak szervezett klinikai kutató programja a tervek szerint 2023 júliusában indul, és 2026 júniusáig tart – ismerteti közleményében a SE. 

Nem csak a Semmelweis Egyetem jut majd hozzá a lehetőséghez

A képzés tantervéért és megvalósításáért az amerikai intézmény felel. A Semmelweis Egyetem pedig vállalja, hogy évente 50 fő részvételi díjának ötven százalékát fedezi. Erre az intézmény 250 ezer dolláros keretet különített el. A programot a környező országokban is szeretnék meghirdetni, hogy a kelet-közép-európai régió több országának szakemberei is részt vehessenek benne.

A tananyag hozzásegíti a résztvevőket, hogy a magas színvonalon végzett klinikai kutatásokhoz nélkülözhetetlen képességek birtokába juthassanak. Mindezt többek között az epidemiológia, a biostatisztika, az orvosi etika és a szakmai vezetés területén.

A Harvard programja

A kilenc hónapos programba felvett hallgatók élő workshopokon és webináriumokon vesznek részt, egyéni és csoportos feladatokat oldhatnak meg. Kérésre egyénileg is meghallgathatnak több órányi előre felvett tananyagot. A résztvevők várhatóan átlagosan heti 7–10 órában dolgozzák majd fel az anyagokat és végzik el a projekteket. A programhoz három rezidens workshop is kapcsolódik: az első Budapesten, a második online, a harmadik pedig Bostonban.

Azok a résztvevők, akik teljesítik a program követelményeit, a kurzusvezető(k) által aláírt bizonyítványt kapnak.

Világszínvonalú klinikai kutató képzést hoz Magyarországra a Semmelweis Egyetem (Forrás: 123rf)

Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora kiemelte: a Harvard és a Semmelweis Egyetem adottságai, gyökerei, az intézmények kulturális közege eltér ugyan, földrajzilag pedig egy óceán választ el bennünket. De a célunk közös, küldetésünk, alapelveink azonosak: a lehető legjobb tudás átadása a lehető legmagasabb színvonalon.

Ajay K. Singh, a HMS tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese elmondta: a klinikai kutatás valódi hajtóerőt jelent az egészségügyi innovációk szempontjából, és javítja a betegkezelések kimenetelét.

Miért pont a Semmelweis?

A HMS nem véletlenül választotta a SE-t: mint azt korábban megírtuk, első magyar egyetemként a Semmelweis került fel a világ 250 legjobbja közé a Times Higher Education (THE) listáján. A THE globális szakterületi rangsoraiba tizenegy magyar egyetem jutott fel, egy adott szakterületen belül az ELTE és a SOTE érte el a legjobb helyezést a magyar egyetemek közül. Az előbbit a pszichológia, utóbbit az élettudományok területén a 176-200. helyre rangsorolták, ahogyan erről a UNIside is beszámolt.

A kardiológia és kardiovaszkuláris rendszerek területen pedig a tavalyihoz képest 12 helyet lépett előre a Semmelweis Egyetem a US News Best Global Universities 2023-as rangsorában, így már a 43. pozícióban található.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • ápolás és betegellátás szak
  • digitális fogászati tervezés szak
  • egészségügyi gondozás és prevenció szak
  • egészségügyi szervező szak
  • orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • általános orvos szak
  • fogorvos szak
  • gyógyszerész szak

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

diplomásai számíthattak, ám fontos, hogy ezen adatok még az állami alkalmazásban álló orvosok nagyarányú bérrendezését megelőzően képződtek, igaz mind a közszféra, mint a versenyszféra adatait tartalamazzák. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 364 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat tekintve a legmagasabb fizetése az SE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 395 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó pályakezdő átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZTE áll közel 392 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a DE foglalja el 358 ezer forinttal.

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 87 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2 hónapon belül. A végzettek 82 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az SE-n, az SZTE-n és a PTE-n végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 13 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ME-n (18 százalék), a GFE-n (15) és a DE-n (13) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 395 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 92 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az SE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 957-en szereztek itt diplomát. Az SE hallgatói átlagosan több mint nyolc aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 392 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 95 százalékban végeznek diplomás munkát. Az SZTE az orvos- és egészségtudomány képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 448-an szereztek itt diplomát. A ranglistánkon szereplő hét intézmény közül az SZTE hallgatói végzik el az alapfokú tanulmányaikat a legkevesebb számú aktív félév alatt (8,1 félév).

A DE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 358 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül két és fél hónapon belül állnak munkába, és 87 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a DE is a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 629-en szereztek itt diplomát.

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésben végzettek mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 26 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően inkább a  közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 56 százalékára igaz), 33 százalékuk vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 11 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek az orvos- és egészségtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

Pedagógusképzés képzési terület

Alapképzési szakok

  • csecsemő- és kisgyermeknevelő szak
  • gyógypedagógia szak
  • konduktor szak
  • óvodapedagógus szak
  • szakoktató szak
  • tanító szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • osztatlan tanári képzés szak

 

A pedagógusképzés képzési terület 6 alapképzési, míg egy osztatlan mesterképzési szakot kínál. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre: 

  • az osztatlan tanári képzés (262 ezer forint) és 
  • a konduktor szak (248 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvételkor. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A pedagógusképzés képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) mintegy 229 ezer forint, azonban eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az ME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 279 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SE áll közel 248 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a GFE foglalja el 243 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 88 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,7 hónapon belül. A végzettek több mint 88 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie.

Az alapképzést elvégzők 14 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait is, ez az arány az SZE-n (24 százalék), az EKKE-n (18) és az ELTE-n (17) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az ME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 279 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. Magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (91 százalék), valamint kiemelendő, hogy az ME-n végzettek jellemzően nem folytatják tanulmányaikat a diplomaszerzést követően.

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 248 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Az SE-nél is magas azon végzettek aránya, akik diplomás munkakörben helyezkednek el (90 százalék), azonban az ME-vel ellentétben az SE-n diplomát szerzők 10 százaléka dönt úgy, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait.

A GFE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 243 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A GFE hallgatói a pedagógusképzés képzési terület valamely alapszakát átlagosan 6,7 aktív hónap alatt végzik el. A végzést követően a diplomások 89 százalékban végeznek diplomás munkát. 

 

A pedagógusképzés képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A pedagógusképzés képzési területen alapképzésben végzettek 7 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai, valamint 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások magas aránya, körülbelül harmada Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja a tanulmányait. Az alapképzést követően – a tanulmányok jellegéből adódóan is – jellemzően a közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 68 százalékára igaz), 16 százaléka vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 16 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a pedagógusképzési területen diplomát szerzők (82 százalék).

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu