skill-labor – Diplomátszerzek

Laborhálózat épült az egészségügyi oktatás fejlesztésére

A Skill-laborhálózat fejlesztés három egyetemi klinikánés 16 oktatókórházban zajlott a gyakorlatorientált tudásmegszerzése érdekében. A Skill-laborok célja a betegbiztonság ésaz egészségügyi szakképzés, szakemberképzés hatékonyságánaknövelése a készségfejlesztésen alapuló gyakorlati oktatásszéles körű bevezetésével.

A Skill-laborok klinikai demonstrációsbázishálózatot alkotnak, ahol minden résztvevő ugyanolyaneszközökön gyakorol, egyforma oktatási séma szerint. Ezzelbiztosítható, hogy az ország minden területén egységes ellátásimetódust sajátítsanak el az egészségügyi szakemberek. (Az unióspályázat azonosítója: EFOP-4.2.2-16-2017-00001 volt.)

Az Állami Egészségügyi EllátóKözpont, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és aSzegedi Tudományegyetem konzorciumi partnerségben alakította ki azországos Skill-laborhálózatot. Ezeken a helyszíneken történik adiagnosztikus, terápiás, életmentő beavatkozások gyakorlatbanvaló oktatása.

Ezek a laborok olyan szimulációs eszközökkelfelszerelt egységek, ahol a tanulók biztonságos környezetben sajátíthatják el a szükséges készségeket.

*

AJÁNLÓ

Az UNI in&out ipari digitalizációs kiadványa – ami a hazai Siemens Zrt. fő támogatásával készült – a fentihez hasonló témákon túl (amelyek teljes terjedelemben elolvashatók a kiadványban) igen értékes rangsorokat tartalmaz. Mégpedig a digitalizáció terén releváns STEAM* képzési területeken.

E rangsorok az Oktatási Hivatal és a Clarivate megoldásai alapján készültek.

*A STEM a (Science, Technology, Engineering és Mathematics) felsőoktatási képzési területeket jelenti, ám újabban STEAM-ként is emlegetik, mert az A, mint Arts is a rövidítésbe ékelődik, hiszen a digitalizációban is elengedhetetlen a művészeti megközelítés.

*

 

Kik haszálhatják a Skill-laborokat?

Skill-laborokban egészségügyidolgozók gyakorolhatják a betegellátás, valamint az életmentésfeladatait. Legyen szó pályakezdőkről, orvostanhallgatókról,ápolóképzésben résztvevőkről vagy a szakképzésbentanulókról, e laborok alkalmasak arra, hogy tét nélkülfejleszthessék magukat a szakemberek. A szimulációk során azegészségügyi dolgozók készségszinten elsajátíthatják abetegellátást, azonnali visszajelzést kapnak arról, hogy mennyirehatékonyan látták el a munkájukat, miközben nem veszélyeztetnekemberi életeket.

A laborokban a tanulók az elméletioktatásban megismert tudást ültetik át a gyakorlatba, és ebben afolyamatban magas szintű eszközökkel felszerelt környezet van asegítségükre.

*

KAPCSOLÓDÓ CIKKÜNK:

Elindult a Selye János Diáklaborhálózat

*

Egy-egy Skill-labor több helyiségbőláll, amelyek többtípusú demonstrációra alkalmasak. Többekközött kórtermeket, műtőhelyiségeket és öltözőket iskialakítanak. A laborok eszközparkja is sokoldalú, tartalmazza amunka során használt eszközöket (például vérnyomásmérők), aszimulációs eszközöket (például laparoszkóp), illetve abetegszimulátor-babákat is. A demonstrációs környezet alkalmasarra, hogy az egészségügyi szakemberek gyakorolhassák azújraélesztést, a kanül bevezetését az erekbe, a szülészetiultrahangvizsgálatot, illetve a laparoszkópos technikákat.

Fotó: Unsplash Free

*

Érdekel a technológia? A digitalizáció friss trendjei? Ez az anyag teljes terjedelmében megtalálható az alábbi, fent már említett, a Siemens Zrt. fő támogatásával elkészült kiadványunkban is!

Itt megtalálod továbbá a STEAM képzési területek listáit is. Benne van az innovációhoz kapcsolódó képesítések, szakmák, a top középiskolák listája is!

Nézz bele az innovációs kiadványunkba, amit nyomtatott verzióban most meg is vásárolhatsz! 

*

Műbetegeken gyakorolhatnak a jövő orvosai, ápolói, műegereken a leendő állatorvosok

Arról van tehát szó, hogy szimulációs környezetben vált lehetővé a diagnosztikus, a terápiás és az életmentő beavatkozások gyakorlati oktatása a három egyetemi központban és a tizenhat megyei oktatókórházi laborban. A Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, valamint az Országos Kórházi Főigazgatóság által létrehozott konzorciumi partnerség célja a betegbiztonság és az egészségügyi szakemberképzés hatékonyságának növelése volt az úgynevezett skill-laborok általánossá tételével a hazai egyetemi orvosképzés, valamint az egészségügyi szakképzés teljes spektrumában.

Járványálló demonstrációs bázishálózat

Az egyetemi klinikákon, egészségügyi intézményeknél korábban nem volt az orvosképzés és az egészségügyi szakképzés gyakorlati oktatásához korszerűen illeszkedő és rendszerbe szervezett klinikai demonstrációs alap-hálózat. 

Hiánypótlásként olyan skill-laborhálózat létrehozására volt szükség, amely országszerte alkalmazható az egészségügyi ellátórendszerben, és segítségével minimalizálhatók a földrajzi, társadalmi, gazdasági különbségek. A skill-laborok jelentőségét napjaink legnagyobb egészségügyi kihívása, a Covid–19-járvány még inkább megerősítette.

Forrás: Unsplash

Az Európai Regionális Fejlesztési Alap 13,5 milliárd forintos támogatásával megvalósult projekt kiemelt eleme volt az egységes oktatási program kidolgozása és bevezetése is. A gyakorlati oktatásban módszertani kézikönyv, módszertani útmutató és oktatófilmek is segítenek a hallgatóknak a tudás átadásában.

A Semmelweis már korábban lépett

A budapesti Semmelweis Egyetemen már 2013-ra vált rendszerszintűvé a skill- és szimulációs képzés. A Semmelweis Skill Centrum pályázatot 2011-ben nyerte el a Semmelweis Egyetem, és a megvalósítás egyik csúcspontja az Ernő utcai Semmelweis Szimulációs Központ átadása volt. Az egyetem Egészségtudományi Karának idén tavasszal átadott új épületében, a gyakorlatorientált stratégiai oktatási céloknak megfelelően, szintén kialakítottak skill-labort. 

Műegerekkel helyettesítik a kísérleti állatokat

Az állatorvosképzésben mindeközben egyre nagyobb hangsúlyt kap az állatvédelem, ezen belül pedig a kísérleti állatok számának csökkentése. Ennek érdekében szerzett be nemrégiben az Állatorvostudományi Egyetem műegereket, amelyek segítségével a hallgatók megszerezhetik a laboratóriumi kísérletek szakszerű elvégzéséhez szükséges alaptudást.

A hat japán műegér művérrel tölthető fel a különböző mintavételi vizsgálatokhoz, gyakran használt „testrészeik” pedig cserével pótolhatók. A műállatkákat, amelyek darabja félmillió forint, az egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Tanszékén használják fel oktatási célokra, fokozatosan kiváltva az élő állatok alkalmazását a demonstrációs gyakorlati képzéseken. Az egérszimulátoroknak köszönhetően az alapoktatásban körülbelül 60-80, míg a posztgraduális oktatásban 150-200 élő egér menekül meg évente.