STEM Archívum | Oldal 2 a 2-ből | Diplomátszerzek

A matek nem játék? Dehogynem! Innovációs díj a matematikai társasjátékoknak

A Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karán kiemelten foglalkoznak a matematikatanítás világhírű professzora, és egyben a PTE díszdoktora, Dienes Zoltán szellemi örökségének ápolásával. Az egyetem munkatársai szellemi termékként, úgynevezett know-how-ként fogalmazták meg azt a Dienes matematikai laboratórium eszközcsomagot (Dienes MathLab), amely komplex módon alkalmazható a matematikatanításban és a kapcsolódó fejlesztő programokban.

Az innováció újdonsága, hogy ebben a komplexitásban korábban nem állt rendelkezésre a tanításban felhasználható, professzionális megvalósítású matematikai eszközkészlet, amely az alsó tagozatos oktatás szinte teljes spektrumát le tudja fedni – olvasható a PTE közleményében.

Matematikai társasjátékok otthoni és iskolai felhasználásra

A két matematikai társasjátékot („Erdők játéka” és „Ki jut a várba”) úgy tervezték meg, hogy a tanulók használják tanulásra, ne a tanár demonstrációra.

[kiemelt]A fejlesztés célja olyan vonzó játékkészletek kialakítása volt, amelyek egyszerre alkalmasak otthoni és oktatási felhasználásra, olyan szín- és formavilággal, hogy a gyerekek szívesen vegyék kézbe azokat oktatási környezetben is.[/kiemelt]

Olyan szín- és formavilágot kaptak a matematikai társasjátékok, hogy a gyerekek szívesen vehessék kézbe azokat oktatási környezetben is. (Fotó: Csortos Szabolcs/UnivPécs)

Emellett célként fogalmazódott meg a játékos matematikatanítás elterjedésének támogatása a tanári kézikönyvek ingyenes rendelkezésre bocsátásán keresztül, továbbá az „MTMI” területek felé irányuló pályaorientáció támogatása.

Boltokban is kaphatók

A játékok 2022 szeptemberétől kerültek forgalomba a Piatnik Kft. értékesítési rendszerében, és bő negyedév alatt, 2022. december 31-ig több mint 2100 darabot adtak el belőle. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) támogatásának köszönhetően a játékkészleteket ezer példányban osztották ki ötven magyar nyelven tanító iskolának, határainkon innen és túl egyaránt. Továbbá a programban oktató tanárok továbbképzésen is részt vehettek.

Egy korábbi cikkünkben már részletesen írtunk a két társasjátékról. Itt a PTE videóját is megnézheted, amelyben a társasokat bemutatják.

Skandináv modell

A PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának (KPVK) dékánjával korábban interjút készítettünk. Ebben Szécsi Gábor kiemelte, hogy karukon olyan pedagógusképzésre törekednek, amely fogékony a skandináv oktatást is sikeressé tevő reformpedagógiai modellekre, és amely megfelelően reflektál az új generációkra jellemző tanulási sajátosságokra.

A dékán a PTE KPVK pedagógusképzéséről elmondta: a kar abszolút nyitott az új módszerekre és a hátterükben rejlő szemléletmódra. Az a cél ugyanis, hogy minél több fiatalt tudjanak erre a pályára állítani és ott is tartani.

Így lehet játékosan megtartani a STEM-ismeretek órát

Mire használhatók a STEM-ismeretek a suliban?

A STEM nemcsak a természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai tárgyakat jelenti, hanem egyúttal egy olyan hatékony módszert is, amely támogatja a tanulást bármely tantárgy esetében. A STEM-ismeretek segítik a digitális tudás fejlesztését, és olyan tanulási tapasztalatokat nyújtanak a diákoknak, amelyek felkészíthetik őket azokra a szakmákra, amelyek a jövőben keresettek lehetnek.

Az oktatási módszerekkel foglalkozó amerikai szakportál, az Edutopia nyolc olyan eszközt, platformot mutatott be, amelyekkel a STEM-ismeretek könnyen integrálhatók az órákba.

  1. Birdbrain Technologies

Az Edutopia-cikk tanárként is dolgozó szerzője azt emelte ki a Birdbrain Technologies cég oktatásban használható termékeivel kapcsolatban, hogy az általa órákon alkalmazott STEAM-módszer (az elnevezés a STEM-ismeretek kreatív, élményalapú tanítással való ötvözésének rövidítése) használata során nyolcadikos diákjai a Birdbrain Technologies Hummingbird Robot nevű eszközével tanultak meg programozni. Amikor például a francia és a spanyol kultúrára volt a téma az órákon, akkor a diákok az eszköz segítségével olyan projekteket készítettek, amellyel be tudták mutatni, amit tanultak.

A Birdbrain Technologies több terméke is felhasználható a STEM-ismeretek tanításánál (Fotó: Birdbrain Technologies)

A Birdbrain másik terméke, a Finch Robot szintén jól használható bármely tantárgy oktatásánál. A Finch segítségével a diákok jobban megismerkedhetnek a mesterséges intelligencia és a robotika területével.

[kiemelt]Olyan programokat írhatnak, amelyek segítségével a robot képes felismerni képeket, hangokat, és arra reagálni is tud.[/kiemelt]

  1. CODE.org

A Code.org weboldal (amelynek van magyar nyelvű verziója is!) számos lehetőséget (alkalmazás-, játék- és weblabort) kínál az általános és középiskolás diákok számára a programozással, informatikával való ismerkedés terén. A kurzusok között évfolyamra bontva lehet válogatni.

[kiemelt]A Code.org révén akár egy alkalmazást is tervezhetnek az osztályuk számára a diákok.[/kiemelt]

  1. CSFirst 

A CSFirst platformján a tanárok számos olyan megoldást találhatnak, amelyek segíthetik az informatika oktatását. A cikk szerzője is számos ötletet kapott innen. Diákjaival kipróbálta a CS First Unplugged megoldást is, ami azt mutatja meg, hogy az informatikát miként és mennyi mindenre lehet használni.

  1. Elementari 

Az Elementari egy olyan platform, amely történetmesélésre (storytelling) és programozásra egyszere használható.

[kiemelt]A diákok könyvet készíthetnek, és interaktív történetek létrehozásával tanulhatnak a programozásról.[/kiemelt]

Az Elementari remekül használható bármilyen tantárgy esetén arra, hogy segítsen a diákoknak elmesélni egy élményt, tapasztalást. Emelett egy adott projeten való együttműködést is elősegíti, és fokozza a kreativitást.

Számos eszköz, platform segíti a STEM-ismeretek játékos módon történő átadását. (Fotó: 123rf)

  1. GoldieBlox 

A GoldieBlox által kínált lehetőségek révén a lányok jobban bevonhatók a STEAM területére. Emellett a platform csináld magad (DIY) ötleteket is felkínál a diákoknak.

  1. Ozobot és a STEM-ismeretek

Az Ozobot egy parányi robot, amely például matematika tanításánál használható ötleteket kínál fel. Az Ozobot használatával kétféle módon lehet programozni. A képernyő nélküli kódolásnál filctollak és színkódok segítségével alkotnak labirintusokat a diákok. A számítógép-alapú használatnál pedig a diákok beprogramozhatják a piciny robotot.

Számítógéppel is programozható az Ozobot piciny robotja (Fotó: Ozobot)

Az Ozobot segítségével például egy könyvről szóló összefoglalót is illusztrálhatnak a tanulók. Beprogramozhatják úgy a mozgó Ozobotot, hogy az megáll az idővonal adott pontjain, ahol elmeséli az odaillő történetet.

  1. Marty robot

Marty egy humanoid robot, amely többféle lehetőséget kínál a programozás megismerésére. A lábán lévő infravörös érzékelőkkel reagál színes kártyákra, így képernyő nélküli programozást tesz lehetővé.

[kiemelt]A diákok gyorsan megalkothatnak egy olyan programot, amellyel Marty járni, táncolni vagy beszélni tud.[/kiemelt]

Marty robot képernyő nélküli programozást tesz lehetővé (Fotó: robotical.io)

  1. Scratch 

Az ingyenes és magyarul is elérhető Scratch révén a diákok történetet mesélhetnek el, játékot alkothatnak, valamint az animáció terén mélyedhetnek el. A Scratch honlapján elérhető bemutatkozó írás szerint a platform a világ legnagyobb programozó közössége gyerekeknek. 

A Z-generáció a STEM-ismeretek terén: van még hova fejlődni

A programozás és egyéb digitális készségek oktatása azért is lehet kiemelt feladat a jövő nemzedékének oktatásában, mert bár az Alfa és a Z-generációról azt gondoljuk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, a kapcsolódó természettudományokban nem teljesítenek elég jól.

[kiemelt]Jellemző, hogy sajnos a 18-21 évesek több mint fele azt sem érti például, mi valójában a mesterséges intelligencia. Erről is olvashatsz abban a cikkünkben, amelyben Hortobágyi Ágoston digitális stratéga járta körül a TikTok-generáció digitális készségeivel kapcsolatos kérdéseket.[/kiemelt]

Morgan Stanley Magyarország: Nem állást, hanem karriert kínálunk

A Morgan Stanley Magyarország Elemző Kft. HR-igazgatójával készült teljes interjú a UNI in & out 2022 első számában olvasható.

 

Mik az elvárások képességben, tudásszintben a céghez belépőktől?

Olyan embereket keresünk, akikben potenciált látunk, és akik motiváltak abban, hogy logikus és analitikus gondolkodással érjenek el sikereket. Azokat, akik gyorsan tanulnak és szeretnének fejlődni. Ezek a tulajdonságok gyakran fontosabbak a tapasztalatnál. Az egyetemen szerzett elméleti tudást a Morgan Stanley-nél gyakorlati tapasztalatokkal egészíthetik ki a pályakezdők. Az angolnyelv-tudás fontos, ezért angol nyelvű tanfolyamot biztosítunk azoknak, akik szeretnék fejleszteni a nyelvtudásukat.

 

„Olyan karrierlehetőségeket tudunk ajánlani, ahol kamatoztathatják tehetségüket…” (Fotó: UNI)

 

Miben sikeres a cég, hogy vonzó munkahely legyen a fiatalok számára?

Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt években több alkalommal is jutalmazták azon erőfeszítéseinket, amelyek arra irányultak, hogy érdekes karrierlehetőségeket kínáljunk a fiataloknak. A PwC 2021 Legvonzóbb Munkahelye versenyen a 2. helyet értük el a pénzügyi szolgáltatók között. A HIPA-BSS Business Services Hungary idei díjátadóján pedig a legjobb oktatási együttműködés kategória díját nyertük el. A We Are Open alapítvány bronz elismeréssel tüntette ki a szülővé váló munkatársakat támogató programunkat, valamint a Nők a Tudományban Egyesülettel közösen indított, középiskolás lányokat megcélzó Smartiz oktatási kezdeményezésünket.

 

Milyen intézményekből, szakterületről érkező pályakezdőket fogadnak leginkább?

Sok nyitott pozíció van a vállalatnál. Pénzügyi, kockázatelemzői és technológiai területeken is várjuk a tehetséges jelölteket, a matematikai modellezéssel vagy kvantitatív elemzéssel foglalkozó kollégákat, de a Java- és C++-fejlesztői, valamint a data scientist pozícióink is betöltésre várnak. A legtöbb kollégánk a STEM területeken végzett, egyharmaduk pedig gazdasági képesítésű. Az irodában informatikusok, mérnökök, közgazdászok, jogászok, matematikusok, fizikusok vagy akár vegyészek is dolgoznak.

Évente közel 200 diák nyer felvételt a Morgan Stanley-hez gyakornoki pozícióba, és sokan közülük a diploma megszerzése után is a cégnél maradnak. Büszkék vagyunk arra, hogy magas a konverziós rátánk: aki tehetséges, és gyakornokként letette itt a névjegyét, az jó eséllyel találhat hosszú távú karrierlehetőségeket nálunk. Mindemellett folyamatosan keresünk olyan friss diplomásokat és tapasztalt munkatársakat, akik nem voltak nálunk gyakornokok.

 

Hogyan tervezik fejleszteni a csapatukat?

A Morgan Stanley budapesti irodája folyamatosan bővül azóta, hogy 2006-ban megnyitotta a kapuit. Az elmúlt 15 évben 30 fős matematikai modellező csapatból több mint 2500 képzett szakembert foglalkoztató technológiai központtá nőtt. A járvány nem térített el bennünket törekvésünktől, hogy továbbra is érdekes és tartalmas karrierlehetőségeket kínáljunk pályakezdőknek és tapasztalt jelölteknek.

Az egyik olyan lehetőség, amelynek révén növelni lehetne a potenciális jelöltek listáját, az a STEM pályákon dolgozó nők számának bővítése lenne. A hölgyek jelentős munkaerő-tartalékot jelentenek az informatikában, ezért is indítottunk több programot arra, hogy jó néhány női kollégát csábítsunk ilyen pozíciókba, illetve több diáklányt bátorítsunk arra, hogy STEM területeken tanuljon tovább. Ezek közé tartozik női mentorprogramunk, Nők az informatikában belső hálózatunk, illetve a Smartiz.

 

„A Morgan Stanley egyik alapértéke a »give back« filozófia” (Fotó: MS)

 

Mit gondolnak a fiatalokról, pályakezdőkről általánosságban?

Viszonylag fiatal iroda vagyunk, sok olyan munkatárs dolgozik nálunk, aki az Y generációhoz tartozik. Tapasztalataink szerint a fiatalok számára fontos, hogy a munkájuk látható hatással legyen a környezetükre. Elvárás részükről, hogy érezzék a felelősséget, hogy amit csinálnak, értékes legyen a vállalat számára és lássák az eredményeket is. Nagyra becsülik, hogy globális projektekben vehetnek részt, és Budapestről gyakorolhatnak hatást a világ pénzügyeire, nem kell ehhez Londonba vagy New Yorkba költözniük. A fiatalabb nemzedékek különösen nyitottak a jótékonysági és önkéntes programjainkra. Nagyra értékelik az iroda által kínált rugalmas munkavégzési lehetőségeket is, mint a home office és a törzsidő.

Mi nem állást, hanem karriert kínálunk. Lehetőséget adunk arra, hogy az élethelyzet változásával a munkavállalók más időbeosztást válasszanak, a cég rotációs programja pedig arra is esélyt ad, hogy ha valaki egyéb területen próbálná ki magát, például új technológiát tanulna, akkor ehhez is segítséget kapjon. Odafigyelünk arra, hogy a részmunkaidős kollégák szakmai előmenetele is zökkenőmentes legyen. Ugyancsak kedvező hatással lehet a munkaerő-megtartási képességünkre, ha a Morgan Stanley más irodáiban biztosítunk számukra továbblépési lehetőségeket. Több olyan magas szintű vezetőnk van, aki pályakezdőként nálunk kezdett, aztán az egyik külföldi irodánkban bővítette a tudását, majd vezetőként ismét Budapesten találta meg karrierje következő lépcsőfokát.

 

Részt vesz-e duális képzésben a vállalat, van-e saját képzési programja?

Jó néhány egyetemmel folytatunk oktatási együttműködést, hogy a közgazdászok és menedzserek következő nemzedékét felkészítsük a pénzügy új, digitális korszakára. A hitelderivatívákról vagy a derivatívák piacairól szóló előadások mellett munkatársaink többek között a programozási nyelvek pénzügyi felhasználásáról beszélnek a diákoknak. Együttműködünk programozó bootcampekkel, és házon belül egy-egy szakértő kolléga is tart képzéseket. Emellett több készségfejlesztő programunk van kommunikációs, prezentációs és időmenedzsment témában.

 

Mit jelent a cég számára munkáltatói márka?

A Morgan Stanley egyik alapértéke a „give back” filozófia, vagyis az a törekvés, hogy jótékonysággal és önkéntes tevékenységekkel igyekezzünk a lehető legtöbbet visszaadni annak a közösségnek, amelyben dolgozunk. Az elmúlt 15 évben többek között támogattuk a Heim Pál Gyermekkórházat, kollégáink jótékonysági evezősversenyeken vettek részt a Bátor Tábor javára, innovatív technológiák használatát tanították civil szervezetek munkatársainak, illetve pénzügyi ismereteket hátrányos helyzetű roma gyerekeknek. A tanítás, a fiatalok mentorálása és az egyetemi vendégoktatás szerves része a „give back” programjainknak.

 

Számítanak-e az alumni kapcsolatok?

Nagyon is. Egy ideális világban a tehetségeket folyamatosan a cégnél lehet tartani, azonban ha a kilépési folyamat során tisztelettel bánunk a távozókkal, jó emlékeik maradnak a cégnél töltött időről. Ha pedig olyan karrierlehetőségeket is tudunk ajánlani, ahol kamatoztathatják tehetségüket, akkor jó esély van arra, hogy egyszer visszatérnek. Mindig a baráti viszonyban való elválásra törekszünk, és kiterjedt alumni hálózatot tartunk fenn, hogy kapcsolatban maradjunk a volt kollégákkal.

Egy cég, ahol színház- és edzőterem, valamint zeneszoba is van

Csendes elmélyülés vagy kikapcsolódás? Mindkettőre alkalmas a kampusz

Szeptemberben adták át a Bosch 90 ezer négyzetméteres gépjármű-technológiai fejlesztőközpontját, a Bosch Budapest Innovációs Kampuszt. „A fejlesztési központ különlegessége, hogy a kollégák az ötlet megszületésétől a megvalósításig végigkísérhetik a folyamatokat. A New Way of Working koncepció mentén kialakított terek megfelelő helyszínt kínálnak workshopoknak, a csendes elmélyülésnek vagy adott esetben a kikapcsolódásnak is.” Szászi István elmondta: a kampuszon így van edzőterem, zeneszoba és színházterem is.

A New Way of Working koncepció mentén alakították ki a tereket a Bosch kampuszán (Fotó: Bosch)

14 ezer négyzetméternyi kutató- és tesztlaborok

A 14 ezer négyzetméter összalapterületű kutató- és tesztlaborokban, a kültéri tesztpályán és a csúcstechnológiás óriás tesztcsarnokban pedig az ötletek tovább fejlődhetnek. Kézzelfogható, gyakorlati megoldásokat eredményezhetnek – emelte ki a Bosch hazai és adriai régióért felelős vezetője.

Bosch Budapest Innovációs Kampusz (Fotó: Bosch)

Szászi Istvánt arról is kérdeztük, kiket várnak az új gépjárműtechnológiai fejlesztőközpontba. Válaszában elmondta, hogy elsősorban a mérnöki, az informatikai és a természettudományos területekről várnak jelentkezőket.

[kiemelt]Lényegében az Ipar 4.0, a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics), tehát az úgynevezett innovációintenzív területek képviselői fogják jól érezni magukat náluk.[/kiemelt]

Előtérbe kerülnek a STEM (MTMI) területek

A STEM magyarul matematikai, természettudományi, mérnöki és informatikai (MTMI) területeket jelent. A kormány célja, hogy a felsőoktatásban az MTMI területek részaránya 2030-ig elérje az 50 százalékot, minden második hallgató MTMI-képzést válasszon – mondta Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár a február közepén megrendezett Mesterséges Intelligencia (MI) és Autonóm Rendszerek Expón.

A BME új szakjáról is lehet majd Bosch-gyakornoknak menni

Arról is írtunk, hogy új alapszakként angol nyelvű fizikus-mérnök képzést indít 2023 szeptemberétől a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). A képzés elindítását azzal indokolta a BME, hogy a hazai és nemzetközi technológia-intenzív K+F cégek nagy számban várnak természettudományos és mérnöki ismeretekkel rendelkező, kreatív kutatás-fejlesztési feladatokba bekapcsolódó szakembereket. Az új szak elindításáról szóló közleményében

[kiemelt]a Műegyetem a Bosch-t is megnevezte azon nagyvállalatok között, ahol a fizikus-mérnök hallgatók már a képzés alatt, gyakornokként indíthatják el karrierjüket.[/kiemelt]

Az UNI 2023 kiadványban megjelent interjúban Szászi István sok más mellett beszél a Bosch felsőoktatási együttműködéseiről, gyakornoki programjairól. Elmondja, milyen elvárásaik vannak a fiatalokkal szemben, és elmeséli azt is, hogyan alakult az ő személyes karrierje. A kiadvány megrendelhető az UNIside-on.

Szászi István videóinterjút is adott az UNIside.hu-nak az új fejlesztési központról:

Erre a képzésre terelne minden második hallgatót a kormányzat

Az államtitkár kiemelte: a kutatás-fejlesztésre fordított források összege 2021-ben 907 milliárd forinttal (GDP-arányosan 1,68 százalék) új rekordot ért el. Ezen belül a kormányzati kiadások 318 milliárd forintot tettek ki. A kutatás és fejlesztés területén dolgozók létszáma az EU-ban 2010 óta Magyarországon nőtt a legnagyobb arányban, 97 százalékkal.

[kiemelt]A kormány stratégiai célja, hogy az ország Európa top 10 innovátora közé kerüljön, a fejlesztők létszáma elérje a 90 ezret.[/kiemelt]

Ehhez pedig az évtized végére 3 százalékra kell növelni a GDP-arányos k+f ráfordításokat – hangsúlyozta az államtitkár az MTI szerint.

Komondor és HSUP

Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára a mesterséges intelligencia területén elért eddig eredményeket összegezte. Kiemelte: létrejöttek az akadémia, a közszféra és az ipar együttműködésén alapuló Adat-EDIH innovációs központok. Emellett Debrecenben és Zalaegerszegen (ZalaZone) megalakult két akcelerátor központ, amelyek segítik a startupokat az MI-alkalmazások bevezetésében.

Önvezető kísérleti autó a Nemzetközi Mesterséges Intelligencia és Autonóm Rendszerek Expón (Fotó: Máthé Zoltán/MTI)

Az idén átadták Magyarország legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépét is Debrecenben (Komondor). Továbbá 2020-ban létrejött a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Labor (MILAB), amely ernyőszervezetként fogja össze az érdekelt kutatóintézeteket, összhangban a kormány 2020-ban elfogadott MI stratégiájával. Elindult a fiatal innovátorokat támogató Hungarian Startup University Program (HSUP) program is.

A külföldi doktoranduszok arányában a legjobb az innovációs mutatónk

Ősszel beszámoltunk arról, hogy a külföldi doktoranduszok arányában érte el a legjobb eredményt Magyarország az Európai Bizottság szeptemberben megjelent innovációs jelentésében vizsgált 32 indikátor közül. A doktori képzésben résztvevő hallgatók mintegy negyede külföldi a hazai felsőoktatásban, ami meghaladja az uniós átlagot (közel 18 százalék).

A tavalyi európai bizottsági jelentésből az is kiderült, hogy az MTMI (vagy angolul STEM) tárgyak terén az EU-ban tavaly átlagban 0,7 PhD-diplomát osztottak ki ezer főre vetítve (25-34 év közöttiek körében), míg az ezer főre jutó magyarországi PhD-diplomák száma nem éri el a 0,4-et.

Műszaki pálya: itt nagyon jól kereshetsz!

Bekerülési arányok a műszaki képzési területre

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről, és körülbelül a 83 százalékuk (mintegy hatezer fő) került be a választott képzésre.

A legfontosabb, legérdekesebb mutatók

83 százalék – e képzési területen nagyjából ennyi volt az elsőhelyes jelentkezők bekerülési aránya 2021-ben.

A műszaki képzési területen diplomát szerzők több mint 80 százalékban elégedettek a munkájukkal.

A terület legkeresettebb intézményei

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME-GPK, BME-GTK, BME-KJK, BME-VBK, BME-VIK, BME-ÉMK, BME-ÉPK) közel 3000 elsőhelyes jelentkezővel.

Nagy képzőhelynek számít még a Óbudai Egyetem (OE-AMK, OE-BGK, OE-KGK, OE-KVK, OE-RKK, OE-YBL), amelynek a karai közel 1000 jelentkezőt hoztak és

A Széchenyi István Egyetem (SZE-AHJK, SZE-GIVK, SZE-ÉÉKK), ahol 800 főt meghaladó volt a jelentkezők száma.

Szintén nem elhanyagolható a terület szempontjából a Debreceni Egyetem (DE-MK, DE-TTK) 600 fölötti, illetve a Pécsi Tudományegyetem (PTE-MIK) mintegy feleennyi jelentkezővel.

Az előbbi intézmények mindegyikében hasonló, nagyjából 85 százalékos bekerülési arányra lehetett számítani. A műszaki képzési területre 8300 hallgatót vettek fel az idén, ez 2020-hoz képest 16 százalékos emelkedés.

Melyek az elérhető műszaki képzőhelyek, szakok?

A hazai felsőoktatási intézmények jelenleg 26-féle szakon oktatnak műszaki tudományokat alapképzésen. Ezek rendkívül széles skálán mozognak, van tehát választási lehetősége annak, akit ez a terület érdekel.

Ha a részletes rangsorok, pontszámok is érdekelnek, akkor vásárold meg kiadványunkat itt.

Ezek a népszerű szakok

A képzési területen meghirdetett szakok közül a legnépszerűbb a gépészmérnöki volt, közel 1200 első helyes jelentkezővel és 87 százalékos bekerülési aránnyal. A második az építészmérnöki szak, ahol némileg kiélezettebb volt a verseny: a több mint 1000 elsőhelyes jelentkező körülbelül 60 százalékát vették fel. Harmadik helyen a villamosmérnöki szak áll szintén 1000 körüli jelentkezővel és jóval magasabb (90 százalék feletti) bejutási eséllyel.
A mechatronikai mérnöki szak ugyancsak népszerű volt a területen, ahol a 600 főt meghaladó első helyes jelentkező 80 százaléka kezdhette meg az egyetemi tanulmányait.

Ponthatárok a műszaki képzésben

A gépészmérnöki szakot 13 különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 290-es ponthatárral. Ez hasonlóan alakult a különböző intézményekben, bár voltak eltérések. A legkönnyebben a PE-MK-ra (280 ponttal), a legnehezebben pedig az ELTE-IK-ra (320 ponttal) lehetett bekerülni.
Az építészmérnöki szak esetén jóval magasabb, 370-et meghaladó volt az átlagos ponthatár, és jelentősen eltért a szakot hirdető öt különböző intézmény között. A legkönnyebben a DE-MK-ra (320 ponttal), a legnehezebben pedig az BME-ÉPK-ra (422 ponttal) lehetett bejutni.
A mechatronikai mérnöki szakot hét különböző intézményben, illetve karon hirdették meg, átlagosan 300 körüli ponthatárral. Itt volt a legnagyobb szórás, míg a PE-MK-ra 280, a BME-GPK-ra csak 429 ponttal lehetett bejutni.
A villamosmérnöki szakot hirdető 9 különböző intézményben közelebb voltak egymáshoz a ponthatárok, a legalacsonyabb a ME-GÉIK-n (280), a legmagasabb a BME-VIK-n (310) volt a bekerülési határ.

műszaki képzési terület

Majdnem 7 ezren jelöltek meg első helyen valamilyen szakot a műszaki képzési területről (Fotó: 2023 UNI In&Out kiadvány)

Kiválóságok a műszaki képzési területen

A legmagasabb (többletpontok nélkül 330 feletti) pontátlagokat a területen a BME és a PPKE-ITK felvett hallgatói hozták, és ők kerültek be a legnagyobb arányban (80 százalék fölött) legalább egy tárgyból jeles értékelésű emelt szintű érettségivel is, míg a többletpontok tekintetében az NKE-VTK felvettjei teljesítettek a legjobban.

Nemzetközi lehetőségek a területen

A területen képzést hirdető több intézményben is nagy arányban képeznek külföldi diákokat, különösen a DE karain, az ELTE-IK-n és a PTE-MIK-n. Nemzetközi légkör szempontjából kiemelkednek a BME karai és az NKE-VTK, ahol a hallgatóknak a képzési területi átlagnál jelentősen magasabb hányada vesz részt külföldi részképzésben.

Kutató szeretnél lenni?

Kutatói tevékenység szempontjából a területen kiemelkednek a BME karai és az ELTE-IK, amelyek az utóbbi öt évben megjelent közleményeket tekintve a legtermékenyebbek voltak, míg a legnagyobb nemzetközi hatást (idézettséget) az ELTE-IK mellett az OE karai érték el.

Melyek a gyakorlatorientált képzések?

A legnépszerűbb szakokat tekintve a leendő gépész-, jármű-, villamos- és mechatronikai mérnököknek legalább hat heti időtartamot elérő, szakmai gyakorlóhelyen szervezett szakmai gyakorlat az előírás.

A műszaki képzési területtel kapcsolatos legújabb rangsorokat az UNI 2023 kiadványunkban olvashatjátok el, amit itt tudtok megvásárolni.

https://diplomatszerzek.hu/termek/uni-inout-2023-1-resz/

Lehetőségek diplomaszerzés után

A műszaki képzés kiemelkedő elhelyezkedési és bérezési esélyeket ad. Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).
A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya, 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a tanulók 64 százaléka végzett szakmai munkát, és körülbelül ugyanilyen azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek.
A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék).
A gépészmérnök-hallgatók 45 százaléka tanul tovább mesterszakon, 69 százalékuk munkát vállal, 15 százalékuk további tanulás mellett teszi ugyanezt. Ők gépész-, tervező- vagy folyamat-mérnökként helyezkednek el.
A villamosmérnöki szakon végzettek 70 százaléka dönt a munkavállalás mellett, kevesebb mint a felük tanul tovább mesterképzésen. Munkát főként fejlesztőmérnöki, szoftverfejlesztői és mérnökgyakornoki munkakörökben vállalnak.
A járműmérnökök legnagyobb része mérnök-gyakornokként kezd dolgozni, esetleg különféle mérnöki munkaköröket tölt be.
A Profession.hu felmérése szerint a BME egykori tanulói elsősorban projektmenedzsmenti, gépészmérnöki, programozói és fejlesztői területen helyezkedtek el. A bérigényeket tekintve pedig – az összes hazai egyetem közül – a BME által kiállított diplomások várják el később a legmagasabb összeget. A felsőfokú végzettséget szerzett munkavállalók átlagos nettó fizetési igénye közel 396 000 forint havonta.

Mesterképzések e területen

Az alapképzéseknél is sokkal szélesebb körű lehetőségeket kínálnak az egyetemek műszaki karjai mesterképzésen: 41-féle szakból választhat, aki mélyíteni akarja a tudását vagy specialistává szeretne válni. Ezek között van olyan hagyományos szak mint a villamos-, a kohó- vagy a járműmérnöki és olyan viszonylag fiatal, modern szakirány is, amilyen az infobionika-mérnöki, az űr- vagy a biomérnöki.

Alapképzési műszaki szakok

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • építészmérnöki szak

 

Nyitókép forrása: nyomtatott UNI In&Out kiadvány, 2023 tavasz 

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Megyesi Judit

Szerzői jogok

A honlapon megjelent tartalmak, így cikkek, fotó- és videó alkotások, valamint egyéb szerzői művek csak a kiadó írásbeli engedélyével többszörözhetőek, közvetíthetőek, vagy tehetőek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A fentiek tiltó nyilatkozatnak minősülnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu