SZE – Diplomátszerzek

Informatika képzési terület

Alapképzési szakok:

 

Az informatika képzési területen alapképzésen 4 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb pályakezdő fizetésre 

diplomásai  számíthattak a 2019-es adatok alapján. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények is.

Fotó: 123RF

 

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető pályakezdő átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az informatika képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme a 2019-es adatok alapján közel 488 ezer forint, és bár jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között, más képzési területekhez képest az informatika képzési területen diplomát szerzett munkavállalók magasabb havi bruttó kezdő jövedelemre számíthatnak. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a BME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 607 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll közel 550 ezer forinttal, míg a harmadik pozíciót az OE foglalta el 540 ezerrel. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 86 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,1 hónapon belül. Jelentős részüknek (94 százalékuknak) sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie – két intézmény kivételével ez az arány minden egyetemnél 90 százalék vagy afölötti. 

Az alapképzésben résztvevők körülbelül 13 százaléka dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja a tanulmányait. A továbbtanulás leginkább a BME (33 százalék) és a Corvinus (29 százalék) diplomásaira jellemző.

 

A top 3 egyetem 

A BME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme több mint 607 ezer forint, és ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint egy hónapon belül már munkába is állnak, és igen magas arányban (97 százalékban) végeznek diplomás munkát. Az informatika képzési területen a BME a nagyobb képzési intézmények közé tartozik, a vizsgált időszakban 347-en szereztek itt diplomát. 

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 550 ezer forint, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Igen magas arányban (90 százalékban) végeznek diplomás munkát. Az első munkavégzésig eltelt hónapok számának tekintetében az SZE-n diplomát szerzők vezetik a listát: a végzést követően általában fél hónapon belül már munkába is állnak.

Az OE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 540 ezer forint, és ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalj el. A végzést követően a diplomások magas arányban (98 százalékban) végeznek diplomás munkát, és egy hónapon belül munkába is állnak. 

 

Az informatika képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az informatika képzési területen alapképzésben végzettek nem túl magas aránya, mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. Ugyanakkor a képzés során (a végzés előtt) a hallgatók több mint kétharmada végzett szakmai munkát, valamint magas azon tanulók aránya is (63 százalék), akik a diplomaszerzést megelőzően nem szakmai munkát (is) végeztek.

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11 százalék) dolgoznak és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően túlnyomórészt (94 százalékban) a versenyszférában helyezkednek el, és a végzettek mindössze körülbelül 6 százaléka vállal munkát a közszférában, nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (89 százalék). Jellemző, hogy munkájukkal összességében elégedettek az informatika képzési területen diplomát szerzők (81 százalék).

Sporttudomány képzési terület

Alapképzési szakok:

  • edző szak
  • rekreáció és életmód szak
  • sportszervezés szak

A sporttudomány képzési területen 3 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a sportszervező szak (287 ezer forint) és 
  • a rekreációszervezés és egészségfejlesztés szak (248 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A sporttudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 256 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az EKKE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 316 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll 270 ezerrel, a harmadik pozíciót az ELTE foglalja el 269 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 76 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,9 hónapon belül. A végzettek 53 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány a TE-n (71 százalék) és a DE-n (63) diplomát szerzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 20 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány a TE-n (30 százalék) és a DE-n (27) végzettek körében a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az EKKE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 316 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül már munkába is állnak, azonban a többi képzési területhez képest alacsony a diplomás munkakörben elhelyezkedők aránya (51 százalék). Az EKKE hallgatói átlagosan több mint 8 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 270 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül már munkába is állnak, 41 százalékukra jellemző, hogy diplomás munkakörben helyezkednek el. Az SZE hallgatói átlagosan közel 7 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 269 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül 1,7 hónapon belül állnak munkába, 59 százalékukra jellemző, hogy diplomás munkát végeznek. A sporttudomány képzési területen az ELTE a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 128-an szereztek itt diplomát.

 

A sporttudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A sporttudomány képzési területen alapképzésben végzettek magas aránya, közel 10 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és 71 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 29 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 67 százalékára igaz), 12 százaléka vállal munkát a közszférában és körülbelül 21 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (85 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a sporttudomány képzési területen diplomát szerzők (67 százalék), azonban ez a mutató alacsonyabb, mint sok más képzési területnél.

Társadalomtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • filozófia, politika, gazdaság szak
  • informatikus könyvtáros szak
  • kommunikáció- és médiatudomány szak
  • kulturális antropológia szak
  • nemzetközi tanulmányok szak
  • politikatudományok szak
  • szociális munka szak
  • szociálpedagógia szak
  • szociológia szak

 

A társadalomtudomány képzési területen 9 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a nemzetközi tanulmányok szak (345 ezer forint) és 
  • a politikatudományok szak (337 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A társadalomtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 287 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az SZE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 328 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen a Corvinus áll kicsivel több mint 313 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a KRE foglalja el közel 313 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 70 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,9 hónapon belül. A végzettek 68 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány a PTE-n (81 százalék) és a PPKE-n (80) végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 21 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait is, ez az arány az SZTE-n (27 százalék) és a Corvinuson (26) a legmagasabb.

 

A top  egyetem 

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 328 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (73 százalék) végeznek diplomás munkát.

A Corvinuos diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme több mint 313 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások körülbelül kétharmadának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A Corvinus a társadalomtudományi képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 294-en szereztek itt diplomát. A Corvinus hallgatói átlagosan 6,3 aktív félév alatt végzik el az alapképzést a társadalomtudományi képzési területen.

A KRE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme a Corvinus-szal szinte megegyezően közel 313 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások 57 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A KRE hallgatói átlagosan 6,1 aktív félév alatt végzik el az alapképzést a társadalomtudományi képzési területen (a ranglistánkon szereplő intézmények közül a KRE-n a legalacsonyabb ez a mutató).

 

A társadalomtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A társadalomtudomány képzési területen alapképzésben végzettek magas aránya, közel 10 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai, 67 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 53 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 67 százalékára igaz), 21 százalékuk vállal munkát a közszférában és körülbelül 12 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (87 százalék). A munkájukkal összességében elégedettek a társadalomtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

Műszaki képzési terület

Alapképzési szakok:

  • anyagmérnöki szak
  • biomérnöki szak
  • biztonságtechnikai mérnöki szak
  • energetikai mérnöki szak
  • építészmérnöki szak
  • építőmérnöki szak
  • faipari mérnöki szak
  • gépészmérnöki szak
  • ipari termék- és formatervező mérnöki szak
  • jármű-üzemmérnöki szak
  • járműmérnöki szak
  • könnyűipari mérnöki szak
  • környezetmérnöki szak
  • közlekedésmérnöki szak
  • logisztikai mérnöki szak
  • mechatronikai mérnöki szak
  • molekuláris bionika mérnöki szak
  • műszaki földtudományi szak
  • műszaki menedzser szak
  • repülőmérnöki szak
  • tesztmérnöki szak
  • tűzvédelmi mérnöki szak
  • vegyészmérnöki szak
  • villamos-üzemmérnöki szak
  • villamosmérnöki szak
  • vízügyi üzemeltetési mérnöki szak

Osztatlan mesterképzési szak:

  • építészmérnöki szak

 

A műszaki képzési területen belül 26 alapképzési szakot és 1 osztatlan mesterképzést találunk. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a járműmérnöki szak (512 ezer forint) és
  • a villamosmérnöki szak (492 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatok alapján. A képzési terület iránt érdeklődők, szaktól függően, több felsőoktatási intézmény közül választhatnak, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Fotó: 123RF

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A műszaki képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 428 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése a BME-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 461 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZE áll közel 459 ezer, míg a harmadik pozíciót az ELTE foglalta el 443 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 81 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 1,6 hónapon belül. 88 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, és négy intézménynél (PE, PPKE, PTE, SOE) is igen magas, 90 százalék feletti ez az arány, míg az NKE-n diplomát szerző hallgatók mindegyike diplomás munkakörben helyezkedik el. 

Az alapképzésben résztvevők körülbelül 31 százaléka dönt úgy a végzést követően, hogy munka mellett folytatja tanulmányait. Ez leginkább az NKE (56 százalék), az ME (45) és a PPKE (40) diplomásaira jellemző.

 

A top 3 egyetem 

A BME-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 462 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a hallgatók igen magas arányban (89 százalékban) végeznek diplomás munkát. A hallgatói létszámok tekintetében a BME a műszaki képzési terület legjelentősebb központja: a vizsgált időszakban 1834 tanuló szerzett itt diplomát.

Az SZE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 459 ezer forint, és ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. Igen magas arányban (72 százalékban) végeznek diplomás munkát. A végzést követően a diplomások átlagosan 1,1 hónapon belül munkába is állnak, és igen magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát.

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 443 ezer forint, és ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások magas arányban (86 százalékban) végeznek diplomás munkát. 

 

A műszaki képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A műszaki képzési területen alapképzésben végzettek viszonylag magas aránya: 6 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók 64 százaléka végzett szakmai és körülbelül ugyanennyi azon hallgatók aránya (67 százalék), akik nem szakmai munkát (is) végeztek. 

A végzést követően a diplomások leginkább Budapesten (35 százalék) vagy Pest megyében (11) helyezkednek el és/vagy folytatják a tanulmányaikat. Az alapképzést követően 93 százalékban a versenyszférában kezdenek dolgozni, a végzettek mindössze körülbelül 5 százaléka vállal munkát a közszférában, valamint 2 százaléka nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (92 százalék). Jellemző, hogy a munkájukkal összességében elégedettek a műszaki képzési területen diplomát szerzők (83 százalék).