A Corvinus Egyetem és az MVM

„Ahhoz, hogy hallgatóink számára a képzéseinket folyamatosan naprakészen, kiváló minőségben fejlesszük, a legfrissebb hazai üzleti tapasztalatok integrálása elengedhetetlen, és ebben kiváló partnerre találtunk az MVM-ben. Másrészt meggyőződésem, hogy a Corvinus által biztosított elsőrangú oktatási és alkalmazott kutatási lehetőségekkel élve az MVM versenyelőnyhöz jut a piacon.” Ezt Szabó Lajos, a Corvinus általános rektorhelyettese mondta, miután az intézmény együttműködési megállapodást kötött az MVM Zrt-vel.

A kooperáció keretében az MVM-csoport szakmailag támogatja a Budapesti Corvinus Egyetem képzéseit. Munkatársai részt vesznek a vállalati igényekhez igazodó tananyagok fejlesztésében, szakértőként segítik az oktatási háttérmunkát, konzultációs lehetőséget nyújtanak szakdolgozatok, TDK-dolgozatok elkészítéséhez, vendégelőadóként, üzemlátogatások szervezésével megosztják szakmai tapasztalataikat az egyetem hallgatóival, szakmai gyakorlati helyeket ajánlanak fel. A Corvinus pedig vállalja, hogy segít az MVM-csoport számára legalkalmasabb gyakornokjelöltek kiválasztásában, közreműködik a munkatársainak szakmai továbbképzésében, és a vállalat által igényelt témákban kutatásokat, módszertani fejlesztéseket végez.

Fluck Benedek, az MVM Zrt. humánerőforrás és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese szerint a megállapodás kiváló alapot teremt arra, hogy az MVM-csoport és a Corvinus Egyetem megossza egymással gazdasági és energetikai tudását, illetve kutatási és fejlesztési tapasztalatait, annak érdekében, hogy az egyetem tovább tudja fejleszteni képzéseit.

A MATE és az Energofish-Czikkhalas alkotta konzorcium

Több mint 700 millió forintos projektben dolgozik környezetbarát horgászeszközök kifejlesztésén és két őshonos halfaj termelés technológiáján a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Energofish és a Czikkhalas Kft. alkotta konzorcium.

Az Energofish Kft. horgászati eszközöket gyárt és forgalmaz, és mint közleményükben írták, a horgászat dinamikusan fejlődik Magyarországon. Jelenleg 1200 horgászegyesület és csaknem 700 ezer, állami horgászigazolvánnyal rendelkező horgász van, a bővülés azonban jelentős terhelést ró a környezetre.

Forrás: Unsplash

Éppen ezért a projektben egyebek mellett olyan termék fejlesztésére vállalkoztak, amely kiválthatja a horgászatban használt sörétólmot. Az ökoszisztémára mérgező hatású ólomból ugyanis az európai uniós horgászcikk-kereskedelemben becslések szerint évente 6000-8000 tonna fogy. Az új terméket hasonló, vagy nagyobb atomtömegű anyag felhasználásával állítanák elő, amely biztonságosabb a környezetre. Emellett a halcsaliként szintén nagy tételben használt gumikukoricát alakítanák át úgy, hogy az a természetben viszonylag gyorsan és teljes mértékben le tudjon bomlani.

A konzorcium a domolykó és a széles kárász termelési technológiáját is kidolgozza, mivel ennek a két halfajnak az állománya folyamatosan csökken. Az új eljárásokat a főleg piaci haltermeléssel foglalkozó Czikkhalas Halastavai Kft. varsádi tavainál extenzív és félintenzív körülmények között vizsgálják, az egyetem a szaporítás alapjait kutatja.

A projekt, amelyet 480 millió forinttal támogat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, 2023 februárjában zárul.

A MATE és a Béke Agrár Kft.

Szarvasmarhák egészségi paramétereit monitorozza majd az a szenzor, amelynek kifejlesztésére az orosházi, állattenyésztéssel is foglalkozó Béke Agrár Kft. és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) konzorciuma hatszáz millió forintos uniós fejlesztési támogatást nyert el.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (ginop) Plusz keretéből érkező összeg a cég számára 60 százalékos támogatási intenzitást jelent. Konzorciumi partnerük, a MATE 208,66 millió forintot nyert el 100 százalékos támogatási intenzitással.

Kovács Levente, a MATE tudományos főmunkatársa úgy nyilatkozott: a k+f projekt célja egy olyan, szarvasmarhák által élethosszig viselhető, vezeték nélkül tölthető, lassan lemerülő szenzor kifejlesztése, amely monitorozza az állat testhőmérsékletét, mozgási aktivitását és pozícióját. Egy telefonos applikáción keresztül pedig riasztást küld a gazdának, amennyiben beavatkozásra van szükség. Így – szívritmus elemzésre alapozva – betegségek korai felismerésére, stressz-állapotok kiszűrésére, ivarzás és ellés megbízható jelzésére lenne lehetőség.

A k+f megoldással a mesterséges megtermékenyítések hatékonyságát, és ezáltal a gazdaságilag legfontosabb szaporasági mutatók hatékonyságát is növelni lehet a klímaváltozás miatt kiváltott úgynevezett hőstressz időszakokban. Emellett az egyes növendék korban, ellés körüli időszakban és a laktációs termelés csúcsán jelentkező megbetegedések állatjóllétre, reprodukciós teljesítményre és termelésre gyakorolt negatív hatásait is csökkenteni lehet majd. A hosszú távú cél az, hogy a szenzor más állatfajták esetében is alkalmazható legyen.

A TF és az MTK

Ha nem is a hagyományos vállalati kooperáció, de ugyanolyan win-win szituációt hoz létre az az együttműködés, amelyet a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem (TF) és az MTK Budapest Sándor Károly Labdarúgó Akadémiája kötött nemrégiben.

„Örülünk annak, ha minél többen felismerik, hogy a magyar sport fejlesztését a TF-en keresztül kell megtenni” – hangsúlyozta a szerződéskötés alkalmából Sterbenz Tamás rektor. Kiemelte: az intézmény hallgatói számára kedvező, ha magas szintű akadémián tudnak edzéseket látogatni, hospitálni. A TF-nek pedig öröm, ha a klubok nyitottak a tudományos eredményeikre, felhasználják őket a gyakorlatban, és nem „csak” a könyvek, tanulmányok számára végzik a kutatásokat.

„A TF adja a komoly tudást, a tudományos hátteret, mi pedig a létesítményeket, szakembereket. Ebben a szimbiózisban erősödik a magyar sport” – tette hozzá Finfera Maximilián, az MTK sales igazgatója, a projekt vezetője.