Szigetvári Tamás – Diplomátszerzek

Tradíció és innováció a bölcsészképzésben – összefoglalónk

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

A bölcsészképzésekkel szembeni sokszor negatív megítélésen a legtöbb intézmény aktív képzésfejlesztéssel, gyakorlati lehetőségekkel  igyekezett az elmúlt időszakokban túllépni. Leginkább erőssége a képzéseknek, hogy gondolkodni, kritikusan gondolkodni tanítanak és  lehetővé teszik, hogy sok munkahelyen megállják a helyüket a bölcsészképzésben részt vett frissdiplomások. Az alábbiakban összegyűjtöttük,  hogy az elmúlt évben készített interjúinkból mit tudtunk meg a bölcsészkarokról.

TRADÍCIÓ ÉS SOKSZÍNŰSÉG AZ ELTE BTK-N MUNKAERŐPIACI FÓKUSSZAL

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara közel 400 éves múltú, ezzel Magyarország legrégebbi egyetemi kara. Bartus  Dávid dékán szerint az intézmény nem csupán történelmi múltjával, hanem képzési kínálatának gazdagságával is kiemelkedik. A kar közel  nyolcvan nyelvet oktat, ezzel világviszonylatban is előkelő helyet foglal el. Kiemelt cél, hogy a kar tudományos műhelyei nemzetközileg is elismert kutatóhelyekként működjenek. A kar az ország egyik legfontosabb tanárképző központja.

Bartus Dávid szerint a bölcsészettudomány napjainkban egyfajta paradigmaváltáson megy keresztül. Céljuk, hogy továbbra is biztosítsák a  hagyományos tanár- és bölcsészképzést, ugyanakkor nyitni kívánnak azok felé is, akik a munkaerőpiacon szeretnének elhelyezkedni, nem  feltétlenül tudományos vagy pedagógusi pályán. Ennek jegyében 2025 szeptemberétől egy új, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködésben  kidolgozott mesterképzést terveznek elindítani. Ez a képzés felerészben piacképes, gyakorlatorientált tudást – például gazdasági,  informatikai, kommunikációs vagy mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket – kínál, míg a másik fele a bölcsészek hagyományos erősségeire, az idegen nyelvű és kulturális kompetenciákra épül. A cél olyan szakemberek képzése, akik egyszerre tudnak kérdéseket feltenni és rendszerszinten gondolkodni, miközben a mai munkaerőpiacon is megállják a helyüket.

SZEGED: PEZSGŐ EGYETEMI ÉLET, NEMZETKÖZI NYITÁS ÉS TUDOMÁNYOS KIVÁLÓSÁG

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara szintén az élmezőnyben van. Gyenge Zoltán dékán az UNIside-nak adott korábbi interjújában kiemelte, hogy az SZTE nemcsak a hazai, de nemzetközi rangsorokban is előkelő helyet foglal el. A kar a város aktív kulturális életébe szervesen beágyazódik.

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarán a fejlesztések leginkább a képzési struktúra frissítésében jelennek meg. Gyenge Zoltán dékán hangsúlyozta, hogy folyamatosan új, a jelenkori kihívásokhoz igazodó szakokat indítanak – ilyen például az angol nyelvű pszichológia, a művészettörténet, valamint a design- és művészetmenedzsment MA. Emellett a Szegeden létesülő, országos léptékű BYD beruházás is új irányokat jelöl ki: ehhez kapcsolódva indították el a kínai és japán nyelvi képzéseket, amelyek jól illeszkednek a már meglévő gazdag nyelvoktatási kínálathoz.

Gyenge Zoltán, az SZTE BTK dékánja úgy látja, a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia térnyerése újra rávilágít a  bölcsészettudományok fontosságára. Szerinte azok a kérdések, amelyek a művészetekhez és a filozófiához kapcsolódnak – az identitás, az élet  értelme, az emberi létezés –, egyre inkább előtérbe kerülnek. A bölcsészettudomány nem gépi válaszokat ad ezekre a kérdésekre, hanem segít  abban, hogy az ember saját válaszait megalkossa, reflektálva más korszakok és kultúrák tapasztalataira. A Szegedi Tudományegyetem  bölcsészkarán nem minden szak kifejezetten gyakorlatorientált, mégis erőteljes gyakorlati hatása van a képzéseknek – hangsúlyozza Gyenge Zoltán. Az itt végzettek kiemelkedő kommunikációs képessége, komplex problémalátása, erkölcsi érzéke és kritikai gondolkodása olyan kompetenciák, amelyek szinte minden területen keresettek. Ezért is látják azt, hogy a bölcsészhallgatók iránti kereslet globálisan is növekvő  tendenciát mutat.

GYAKORLATI TUDÁS ÉS KARRIERLEHETŐSÉGEK A PÁZMÁNYON

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészképzései a nemzetközi tanulmányok iránt érdeklődőknek különösen vonzóak lehetnek. Szigetvári Tamás, a Nemzetközi tanulmányok tanszék vezetője szerint mesterképzésük – például a kulturális diplomácia vagy a regionális tanulmányok – kiváló lehetőséget kínál nemcsak szakterületi elmélyülésre, hanem piacképes, gyakorlati tudás megszerzésére is. A képzés olyan készségeket ad, amelyekkel a hallgatók nemcsak a tudományos szférában, hanem a multinacionális cégeknél vagy a közigazgatásban is  megállják a helyüket.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán a kötelező hathetes gyakorlat fontos eleme a képzésnek. Szigetvári Tamás szerint a hallgatók jó tapasztalatokkal térnek vissza akár vállalatoktól, akár nemzetközi szervezetektől vagy az állami szférából is.  Rendszeresen előfordul, hogy a gyakorlati helyek hosszútávú munkalehetőséggé alakulnak. A mesterképzés során sokan dolgoznak a  tanulmányaik mellett, ezért az oktatók is igyekeznek rugalmasabb kereteket biztosítani az órarend és a követelmények terén.

A BÖLCSÉSZDIPLOMA ÉRTÉKE A MUNKAERŐPIACON

Mindhárom intézmény vezetője hangsúlyozza, hogy a bölcsészképzés komoly versenyelőnyt ad: az ELTE-n például külön kiemelik a kommunikációs és szövegalkotási készségek, valamint a kritikus gondolkodás fontosságát, amelyekre egyre nagyobb szükség van a munkaerőpiacon. Bartus Dávid szerint sok hallgató már az egyetemi évek alatt is megtalálja a helyét a munka világában, legyen szó állami vagy vállalati szektorról.

A bölcsészek jelentős része általában alapképzés után továbbtanul, és akik munkát keresnek, azok is gyorsan elhelyezkednek. A Pázmányon  tapasztalható egyfajta kettősség: sok hallgató eleve nemzetközi karrierben gondolkodik és akár már az alapképzés után külföldre megy, ugyanakkor itthon is sok a lehetőség. Szigetvári Tamás szerint a nemzetközi háttérrel rendelkező intézmények és cégek éppúgy keresik a PPKE-n végzett bölcsészeket, mint a minisztériumok vagy állami szervek.

A bölcsészkarrier ritmusa nem feltétlenül kínál azonnal látványos karriert. A fokozatos építkezés, az élet különböző területein elért egyensúly hosszú távon értékesebb lehet, mint a gyors siker.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

Nem feltétlenül kell sietni a karrierépítéssel

Kiknek javasolná a nemzetközi kapcsolatok szakot?

Azoknak, akik érdeklődnek a világ gazdasági, politikai folyamatai iránt, akik szeretnek nyelveket tanulni, akiket érdekelnek az idegen kultúrák és szeretik látni a világban zajló folyamatok mögötti összefüggéseket.

Önt mi hozta erre a területre?

Gyerekkoromban négy évig Irakban éltem, az általános iskola első két évét egy arab iskolában végeztem, angol nyelven. Az, hogy egy idegen kultúrában nőttem fel, mindenképp hatott rám, bár ennek később nem volt itthon folytatása – az általános iskolában oroszul és németül kellett tanulnom. A gimnáziumban a történelmet és a matekot szerettem leginkább, ezek jól is mentek. A Közgázon ezekből volt a felvételi, és akkoriban még szakot sem kellett választani az elején, így oda jelentkeztem.

Az egyetemen aztán a nemzetközi kapcsolatok iránt kezdtem érdeklődni, az arabtanulást is újrakezdtem, talán előjöttek a gyerekkori élmények. Az egyetem végén háromféle opcióm volt, egyrészt a doktori tanulmányok, amit nálam az egyetemi tanulmányok predesztinálták, gondolkodtam az arab szakon, illetve hogy dolgozni kezdek valahol. Végül sikerült mind a három, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetében kaptam egy ösztöndíjas pozíciót, majd felvettek a doktori képzésre és az ELTE arab szakára is, ez utóbbit végül leadtam.

Az egyetem után a kutatásban találtam meg az utam, és csak később jött mellé az oktatás. Egy kollégám keresett meg 2002-ben azzal, hogy a BGF (ma BGE) Külkereskedelmi Karának

Világgazdasági tanszéke keres oktatót. Innen jöttem át 2010-ben a Pázmányra. A tanítás jó kiegészítés volt a kutatás mellett, mert míg a kutatás sokszor egy részterületre összpontosít, az oktatásban szintetikus gondolkodásra van szükség, a meglévő ismereteket kell jól átlátni.

Nem feltétlenül kell sietni a karrierépítéssel, az a jó, ha az élet más területein is sikeresek tudunk lenni. (Forrás: Szigetvári Tamás)

Van-e karrierút a fejében azoknak, akik most járnak egyetemre?

Akár évfolyamonként is nagyon különböző a tudatosság. Vannak, akik nagyon céltudatosak, és az elejétől fogva tudják, hogy mit szeretnének csinálni, de a többségben ez nincs meg a kezdetekkor. Nálunk a nyelvoktatás nagyon erős, sokan ezért is választják a Pázmányt, mert az idegen nyelvek és kultúrák ismerete sok mindenhez jó alapot adhat.

Mennyire jellemző, hogy a hallgatók tudnak dolgozni az egyetem mellett?

A kötelező hat hét szakmai gyakorlattal kapcsolatban jók a tapasztalataink, akár a nemzetközi intézményeknél töltik a diákok, akár a vállalatoknál, akár az állami szférában. Aki megbíztató és jól dolgozik, azt megbecsülik, és gyakori, hogy a hallgatók később a gyakorlati helyükön maradnak dolgozni. A mesterképzésen általános a tanulmányok melletti munkavégzés, ezért mi is igyekszünk rugalmasabbá tenni az oktatást, hogy mellette lehessen dolgozni.

Milyennek tartja a mai generációt?

A mostani diákok számára a strukturált gondolkodás egyre nehezebben megy, tisztelet a kivételeknek. Például egy szakdolgozat megírásánál sokaknak gondot okoz az, hogy hosszú, intenzív koncentrálást igényel. Bár az információkhoz ma könnyebb hozzájutni, a bőség zavara is problémát jelent, és sokszor az információáradatból a lényeg kiszűrése, elemzése és strukturált feldolgozása nehezebben megy a hallgatóknak.

Mi az, ami most egy fiatalt inspirál, motivál?

Szerintem fontos lehet egy olyan ember, aki szakértőként jól és összeszedetten nyilatkozik – divatos szóval egy tudományos közéleti influenszer. A fiataloknak ma is igényük van valakire, aki hat rájuk és a példaképük lehet. Aki mintát ad, és adott esetben motivációt is, hogy miért érdemes továbbtanulni.

Milyen lehetőség, karrierút áll az előtt, aki önöknél végez?

Akit ez a szakterület érdekel, annak a mesterképzésre érdemes továbbmennie, de a mesterszakirányaink (például kulturális diplomácia, regionális és civilizációs tanulmányok) egy nyelvszakos bölcsészdiploma után is nagyon vonzók lehetnek. Az alapképzés presztízse is nagy, viszonylag magas pontszámmal jönnek hozzánk hallgatók, így a kikerüléskor is nagyobb a diploma értéke. Előnyt jelent továbbá, hogy olyan alapvető ismereteket és készségeket nyújt ez a szak, ami a multinacionális vállalatok számára és a közigazgatásban is jó belépő lehet.

Mennyire motiválja a diákokat egy esetleges külföldi karrier?

A lehetőségeknek van elszívó hatásuk, aki nyelveket beszél és tehetséges, az sok esetben már eleve külföldi képzésre jelentkezik, de a diploma után a mi hallgatóink közül is sokan találnak külföldi munkalehetőséget. Azonban Magyarországon is jó lehetőségek nyílnak számukra, a többség nemzetközi intézmények magyarországi szervezeteinél, itt működő külföldi vállalatoknál vagy minisztériumoknál helyezkedik el a diploma után. Nagyon sokféle életpálya van, sokféle lehetőséggel, akár itthon, akár külföldön.

Az én esetemben két alkalom volt, amikor hosszabban külföldön tanultam vagy dolgoztam, az egyik még az egyetem alatt ösztöndíjasként, a másik már házasként, kutatói ösztöndíjjal Németországban. Jól éreztük magunkat, az első

gyermekünk is ott született, de a család és a barátok Magyarországhoz kötöttek. Bár lehetőség nyílt volna, nem merült fel a gondolat, hogy tartósan kint éljünk. Számomra az oktatás és a kutatás kombinációja kellően rugalmas ahhoz, hogy szakmai kihívást adjon, ugyanakkor a családommal is együtt tudjak lenni. Azt gondolom, hogy az idegen környezet sokszor nagyon inspiráló, de aki sok szálon kötődik Magyarországhoz, itthon is meg tudja keresni azt a környezetet, ami számára megfelelő. Ha valaki nagyon gyorsan jut el nagyon magasra a karrierjében, az később könnyen légüres térbe kerül, viszont ha fokozatosan építi fel a karrierjét, akkor később is talál elérendő célokat. Nem feltétlenül kell sietni a karrierépítéssel, az a jó, ha az élet más területein is sikeresek tudunk lenni.

Mi az, ami fontos lehet azoknak, aki most állnak pályaválasztás előtt?

Ha valakinek van egy határozott elképzelése, akkor jó, ha azt követi, a motiváció nagyon fontos. Lehet ez akár egy példakép, akár egy téma, ami izgatja. Ahol nincs ilyen húzóerő, ott olyat érdemes választani, ami sokféle lehetőséget nyitva hagy. Sok szak van, ahol olyan dolgokat lehet tanulni, ami érdekes, vonzó, még ha nem is tudjuk előre pontosan, hogy mit fogunk ezzel kezdeni. A nemzetközi tanulmányok pont olyan, ami azoknak is jó, akik határozottan tudják, mit szeretnének a jövőben és azoknak is, akiknek az általános motivációjuk az, hogy többet tudjanak a világról. Ha valaki szeretne a minket körülvevő világ politikai és gazdasági bizonytalanságai mögé látni, hogy a ránk ömlő információ- és híráradatot jobban átlássa és akár értelmezni is tudja, akkor a mi képzésünk jó választás lehet, mert segít az ehhez szükséges ismeretek és készségek megszerzésében. A nemzetközi tanulmányok esetén négy pillérre (diplomáciatörténet, nemzetközi jog, nemzetközi politika, nemzetközi gazdaság) épül fel az oktatás, és ez segít abban, hogy a világban zajló komplex folyamatokat kicsit jobban megértsük.

Névjegy

Szigetvári Tamás

  • Nős, 7 gyermek édesapja.
  • Nemzetközi kapcsolatok szakirányon diplomázott 1996-ban a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen.
  • 1993 és 1994 között arabnyelv- és civilizációtanulmányokat folytatott Tuniszban.
  • 1996-tól 2002-ig Nemzetközi kapcsolatok PhD-képzésen vett részt a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen, 2003-ban PhD-fokozatot szerzett.
  • 2018-ban habilitált a PPKE Politikaelméleti doktori iskolában.
  • 1996-tól tudományos munkatárs, majd 2003-tól tudományos főmunkatárs az MTA (jelenleg ELKH Közgazdasági és Regionális Kutatóközpont) Világgazdasági Kutatóintézetében,
  • 2008–2009 között fordító a Budapest Business Journalnál.
  • 2002-től 2010-ig főiskolai adjunktus, majd docens, a BGF Külkereskedelmi Karán.
  • 2010-től egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet és Társadalomtudományi Karán, Nemzetközi és Politikatudományi Intézetben.
  • 2012-től 2014-ig a Közgazdasági tanszék vezetője.
  • 2020-tól a Nemzetközi tanulmányok tanszék vezetője.
  • Angolul, németül, franciául és olaszul felsőfokon, arabul és oroszul középfokon beszél.