szóbeli vizsga Archívum | Diplomátszerzek

Érettségi kisokos: Mi történik, ha nem tudsz megjelenni szóbeli vizsga napján?

A szóbeli vizsga időpontja az érettségi vizsga rendjének és a tanév terveinek megfelelően van meghatározva. Idén a középszintű szóbeli vizsgák 2025. június 16. – július 2., az emelt szintű vizsgák 2025. június 3–11. között zajlanak. A pontos dátumokat és helyszíneket a vizsgabehívó tartalmazza, amelyet az érettségi időszak előtt kapsz kézhez.

Mi történik, ha nem jelensz meg a szóbeli vizsgán?

A legfontosabb, hogy ha nem jelensz meg a szóbeli vizsgán, akkor sem feltétlenül kell aggódnod. Amennyiben a távolmaradásod nem a te hibádból ered (tehát igazolt okkal, például betegség vagy más, váratlan helyzet miatt hiányzol), a vizsgát megismételheted ugyanabban a vizsgaidőszakban, vagy választhatsz másik vizsgaidőszakot, hogy pótold a szóbeli vizsgát. Az igazolást az érettségi jelentkezésedet fogadó intézmény vezetőjének kell benyújtani.

Ha viszont a távolmaradásod a te hibádból történt (tehát igazolatlan a hiányzásod), akkor egy másik vizsgaidőszakban javítóvizsgát tehetsz. Ilyenkor nem új szóbeli vizsgaidőpontot kapsz, hanem a megfelelő javítóvizsga szabályai szerint kell eljárni.

Mi a helyzet a szóbeli jellegű gyakorlati vizsgákkal?

Ha olyan gyakorlati vizsgáról van szó, ami szóbeli jellegű, például éneklés vagy torna bemutatása, és nem tudsz részt venni rajta, ugyanezek a szabályok érvényesek. Ha igazolt okból nem jelentél meg, a vizsga pótlására van lehetőség. Azonban, ha igazolatlanul hiányzol, akkor csak a javítóvizsga lehetőségét használhatod.

Az érettségi felkészülés izgalmas, de stresszes időszak lehet, így mindig hasznos, ha előre tudod, hogyan kell reagálni a különböző helyzetekre (Fotó: Freepik)

Mi van, ha vizsga közben megsérülök?

Minden testnevelésből érettségiző számára fontos tudni, hogy mi történik, ha a gyakorlati vizsgán, torna során megsérülsz. Ha a gyakorlati vizsgát nem tudod teljesíteni sérülés miatt, és még nem zajlott le a szóbeli vizsga, akkor lehetőséged van a gyakorlati rész pótlására szóbeli vizsgával. Ekkor két tételt kell húznod és kifejtened. Azonban fontos, hogy ha ezt a lehetőséget választod, az érettségi bizonyítványodban záradékként szerepelni fog ez az információ. Az így szerzett pontjaidból a felvételi eljárás során nem számítható pont.

Mi történik, ha nem tudok megfelelő választ adni a szóbeli vizsgán?

Néha előfordulhat, hogy a húzott tétel anyagából nem tudsz elegendő információval szolgálni. Ilyenkor ne aggódj, mert lehetőséged van póttételt húzni. A szabályok szerint, ha a válaszod nem éri el a szóbeli vizsgán adható pontszám 12 százalékát, akkor az elnök egy alkalommal póttételt húzat veled. Fontos, hogy a pontszámot ilyenkor felezik, és az így kapott pontszámot kerekítik, ha szükséges.

Az érettségi felkészülés izgalmas, de stresszes időszak lehet, így mindig hasznos, ha előre tudod, hogyan kell reagálni a különböző helyzetekre. Vannak még kérdéseid az érettségivel kapcsolatban? További hasznos tippekért és információkért keresd Érettségi kisokos rovatunk többi cikkét!

Érettségi kisokos: Hány százaléktól lesz sikeres az érettségi vizsga?

Szóbeli érettségi: 20+1 tipp és trükk a sikeres vizsgához!

A középszintű szóbeli érettségi vizsgák izgalmas és kihívást jelentő időszakot jelentenek minden érettségiző diák számára. Az alábbi tippek segíthetnek abban, hogy magabiztosan és felkészülten állj a bizottság elé, és a legjobbat hozd ki magadból a vizsga során.

Készítsd el a saját válaszaidat!

  • Vázlatkészítés: Minden tételhez készíts egy rövid vázlatot, amely tartalmazza a legfontosabb pontokat!
  • Kulcsszavak: Használj kulcsszavakat és kifejezéseket, amelyek segítenek emlékezni a fontos részletekre!
  • Kártyák: Készíts szókártyákat a legfontosabb fogalmakkal és definíciókkal!

Utolsó lendülettel a szóbeli érettségire! Praktikák a tételek tanulásához

Gyakorolj a felelésre!

  • Szóbeli gyakorlás: Gyakorold a tételhúzást és a válaszadást családtagok vagy barátok előtt!
  • Időzítés: Figyelj arra, hogy a válaszaid időkeretbe illeszkedjenek – általában 10-15 perc áll rendelkezésre!
  • Önbizalom: Próbálj meg nyugodtan és magabiztosan beszélni. Ha hibázol, ne ess pánikba, folytasd a választ!

Készülj fel a vizsgahelyzetre!

  • Vizsgahelyszín: Ismerkedj meg a vizsga helyszínével előre, hogy ne aznap érjen meglepetés!
  • Dokumentumok: Győződj meg róla, hogy minden szükséges dokumentum nálad van (személyi igazolvány, diákigazolvány)!
  • Öltözködés: Válassz kényelmes, de alkalomhoz illő öltözéket!

Dresscode a vizsgán? Hogyan öltözz fel a szóbeli érettségin

Pihenj és relaxálj a vizsga előtt

  • Alvás: Ügyelj arra, hogy eleget aludj a vizsga előtti éjszakán! A hajnalig tartó tanulás többet árt, mint használ!
  • Pihenés: Az utolsó napokban próbálj meg lazítani és kerülni a túlzott stresszt!
  • Egészséges étkezés: Egyél egészségesen és igyál elegendő folyadékot, hogy energikus maradj!

Vizsganap

  • Időben érkezés: Érkezz a vizsga helyszínére időben, hogy elkerüld a kapkodást!
  • Pozitív hozzáállás: Légy pozitív és bízz magadban. Emlékezz rá, hogy sokat készültél, és készen állsz a vizsgára!
  • Légzőgyakorlatok: Ha nagyon izgulsz, végezz légzőgyakorlatokat, hogy megnyugtasd magad!

Kommunikáció a bizottsággal

  • Kapcsolatépítés: Nézz a vizsgáztatók szemébe, és próbálj meg kapcsolatot teremteni velük!
  • Érthetőség: Beszélj érthetően és megfelelő hangerővel, hogy mindenki jól hallja a válaszaidat!
  • Kérdések kezelése: Ha nem érted a kérdést, nyugodtan kérdezz vissza. Jobb tisztázni, mint rosszul válaszolni!

Az utolsó simítások

  • Összefoglalás: Az ismétlés végén foglald össze a legfontosabb információkat magadnak!
  • Motiváció: Emlékeztesd magad, hogy ez az utolsó lépés a középiskolai tanulmányaid lezárásában!
  • Jutalom: Ígérj magadnak egy kis jutalmat a vizsgák utánra, ami motivációként szolgálhat!

A szóbeli érettségi fontos mérföldkő az életedben, de ne feledd, hogy megfelelő felkészüléssel és pozitív hozzáállással sikeresen teljesíthető. 

Sok sikert kívánunk minden érettségizőnek!

Pénteken kezdődik a tavaszi érettségi időszak

Az írásbeli vizsgákat május 3. és 27. között rendezik meg.

Elsőként a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákra kerül sor május 3-án, majd május 6-án következik a magyar nyelv és irodalom: ebből a tárgyból középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló ad számot tudásáról.

A következő napon, május 7-én matematikából középszinten 69 047-en, emelt szinten 6616-an érettségiznek.

Május 8-án történelemből középszinten 68 802, emelt szinten 7679 diák vizsgázik.

Ezután az idegen nyelvi vizsgák következnek: május 9-én angol nyelvből középszinten 34 491-en, emelt szinten 20 821-en; május 10-én német nyelvből középszinten 7772-en, emelt szinten 2332-en érettségiznek.

A vizsgák jogszabályban rögzített időpontjai elérhetők az Oktatási Hivatal honlapján.

Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 5. és 12., a középszintű szóbelik június 17. és július 3. között lesznek.

A vizsgaidőszakban összesen több mint 49 000 végzős középiskolás érettségizik. Rendes érettségi vizsgából lesz a legtöbb: a végzős tanulók 217 569 ilyen vizsgát tesznek majd (az összes megmérettetés 61%-a). A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közel 2887 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek (a vizsgák több mint 0,8%-a).

Az előrehozott vizsgák száma 117 522 (a vizsgák közel 33%-a). Ennek egy jelentős részét a mintegy 24 500 fő technikumi képzésben tanuló teszi majd, akik a szakképzés rendszerében korábban elindított szerkezeti reformok miatt 2025 májusában fejezik be középiskolai tanulmányaikat, és ekkor fognak érettségi bizonyítványt kapni. A szintemelő vizsgák száma 12 391 (a vizsgák több mint 3%-a), míg a pótló és a javító vizsgáké együttesen 2212.

Forrás: Oktatási Hivatal

Így változik az érettségi 2024-ben

Három nap alatt rendezik meg az idei tanév emelt szintű őszi érettségijeinek szóbeli vizsgarészét

Hol és hogyan zajlanak majd az őszi vizsgák?

Az őszi emelt szintű szóbeli vizsgák 92 különböző helyszínen, 956 tantárgyi bizottság előtt, több mint 10 500 vizsgával folytatódnak.

Az őszi érettségik általában valamivel nehezebbek a tavasziaknál. (Fotó: 123RF)

 

Így zajlik a pontozás a főbb tantárgyak esetében:

  • a magyar nyelv és irodalom érettségin megszerezhető maximális 150 vizsgapont közül 50-et a szóbelin ítélnek meg
  • a matematika érettségin megszerezhető maximális 150 vizsgapont közül 35-öt a szóbelin ítélnek meg
  • a történelem érettségin megszerezhető maximális 150 pont vizsgapont közül 50-et a szóbelin ítélnek meg
  • bármely idegen nyelvi érettségi esetén a megszerezhető maximális 150 vizsgapont közül 30-at szóbelin ítélnek meg
  • a négy természettudományos tárgy esetén a maximális 150 vizsgapont közül 50-et a szóbelin ítélnek meg

 

Hogyan alakul ki az osztályzat?

  • 60-100% – Jeles (5)
  • 47-59% – Jó (4)
  • 33-46% – Közepes (3)
  • 25-32% – Elégséges (2)
  • 0-24% – Elégtelen (1)

 

Annulálás

Nem szabad elfelejteni, hogy amennyiben egy diáknak nem sikerül olyan eredményt elérnie az írásbeli vizsgarészen, amilyet szeretett volna, akkor ha nem megy el szóbeli vizsgát tenni, akkor egész egyszerűen annulálja korábbi írásbeli teljesítményét, melynek később soha semmilyen formában nem marad nyoma.

 

Érdekességek az idei őszi érettségivel kapcsolatban

A mostani őszi érettségi vizsgák az utolsóak, amelyeket még a 2012-es Nemzeti Alaptantervre épülő vizsgakövetelmények alapján tehetnek a diákok. Továbbá ez az utolsó alkalom, hogy lehetőség van informatikából érettségizni, a tanév tavaszi félévében már csak digitális kultúrából lehet.

Kezdetét vette a végzős középiskolai diákok utolsó megmérettetése: a középszintű szóbeli érettségi

Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, az 2022/23-as tanév tavaszi vizsgaidőszakának emelt szintű szóbeli vizsgái már lezajlottak, június 7-e és 14-e között.

A legtöbb érettségizőt azonban a középszint érinti. Matematikából nem kell szóbelizni, csak abban az esetben, ha valakinek rosszul sikerült a vizsga írásbeli része. Magyar irodalomból és nyelvtanból, történelemből és egy szabadon választott idegen nyelvből kötelező minden érettségizőnek vizsgát tennie.

1163 helyszínen, 3171 vizsgabizottság előtt, az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban kerül sor a szóbeli érettségi vizsgákra. (Fotó: Pixabay)

Magyarból és történelemből egyaránt 15 perc áll rendelkezésre a vizsgára. A vizsga 50 pontot ér, tehát az írásbeli résznek pontosan a dupláját. Ebből a két részből áll össze a végső érdemjegy. A tételsort az az intézmény állítja össze, ahol az érettségiző vizsgázik, tehát a saját iskolája. A felelethez vázlatot szabad készíthetsz, ami használható végig a beszámoló közben. A szóbeli feleletek értékelési útmutatóját is az adott középiskola határozza meg. A vizsgabizottság elnökének minden esetben egy másik intézmény pedagógusát kérik fel.

Az MTI közleménye szerint 1163 helyszínen, 3171 vizsgabizottság előtt, az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban kerül sor a szóbeli érettségi vizsgákra.

Az érettségi eredmények kihirdetésére a középszintű szóbeli vizsgák lezárása után kerül sor, amely a vizsgabizottságok feladata.

Az érettségi bizonyítvány kézhezvétele után a tanulók végre élvezhetik a nyarat. A felsőoktatásba jelentkezők számára július 26-án fog kiderülni az eredmény. Azok számára, akiket felvettek, szeptembertől egy teljesen új életforma veszi kezdetét: kezdődnek az egyetemi évek. Akik más utat választottak és nem adták be a jelentkezésüket semmilyen felsőoktatási intézménybe, rájuk pedig a vár a munka világa, azaz a nagybetűs ÉLET.

Holnap kezdetét veszi az idei tavaszi érettségi emelt szintű szóbeli vizsgaidőszaka

Miért hasznos az emelt szint?

Az emelt szintű érettséginek az a legnagyobb előnye, hogy értékes többletpontokat kaphatsz cserébe a felvételi eljárás során.

 

Miből szoktak emelt szinten vizsgázni?

A legtöbb diák idegen nyelvből vizsgázik így – főleg angol nyelvből, a többi nyelvből hozzájuk képest csak töredékük –, de a történelem és a matematika is igen népszerű.

Vannak olyan egyetemi szakok, ahol a bejutáshoz kötelező természettudományi érettségit tenni, így aki orvos szeretne lenni, gyakran emeltezik fizikából vagy kémiából.

Két fiú nagyon fókuszál arra, hogy a lehető legjobbat hozzák ki magukból az emelt szintű szóbeli érettségin. (Fotó:123RF)

Aki pedig jogászkarriert álmodott meg magának – az feltehetőleg humán beállítottságú –, így érdemes neki magyar nyelv és irodalomból vagy történelemből magasabb szintű érettségit tennie.

 

Újra kötelező a szóbeli

A COVID-19 világjárvány miatt két éven keresztül – 2020-ban és 2021-ben – elmaradt az érettségi vizsgák szóbeli része. A diákok csak májusban, az írásbelin adhattak számot a tudásukról. Mostanra szerencsére legyőztük a koronavírust, így a régóta megszokott módon zajlanak le az érettségi vizsgák.

Az emelt szintű szóbeliket még a közoktatási tanítási időben: ezúttal június 7-étől 14-éig tartják meg;ľ a középszintűeket később: idén június 19-e és 30-a között.

 

Nagyon sok sikert és eredményes vizsgázást kívánunk minden kedves végzősnek – illetve előrehozott érettségi vizsgát tevőknek egyaránt.

Emelt és középfokú idegen nyelvi érettségi: ezek a különbségek

Angol, német, francia vagy valami extrább? Bármely élő idegen nyelv érettségijét is választod, ugyanazoknak a szabályoknak megfelelően kell vizsgáznod. Most eláruljuk a legfontosabb technikai tudnivalókat, hogy minden feladatlappal, időkerettel tisztában légy, és ne maradjon más feladatod hátra, csak a témakörök, a szókincs és a nyelvtan átnézése.

Mit kell tudni a középszintű vizsgáról?

A középszintű írásbeli vizsga összesen 180 percig tart áll és 117 pontot lehet rajta szerezni. Ez a vizsgaszint az Európa Tanács skáláján a B1-es szintnek felel meg, vagyis, ha nyelvvizsga szintekben gondolkodsz, a középfokú nyelvvizsga szintje alatt van eggyel. Az írásbeli vizsga összesen négy feladatlapból áll, nézzük át az ezekkel kapcsolatos tudnivalókat részletesebben.

  •       Olvasott szöveg értése: Ez a vizsgarész 60 perces és 33 pont szerezhető. Azt méri fel, hogy a vizsgázó képes-e a mindennapi életben előforduló szövegeket értelmezni, ezért itt az adott nyelven íródott, autentikus szövegre kell számítanotok. Ilyenek például a használati utasítások, hirdetések, menetrendek, levelek, cikkek, ismeretterjesztő szövegek. Ettől nem kell megijedni, általában ez egy rövidebb szemelvény és tipikusan a vizsgázó korosztály általános érdeklődéséhez próbálják igazítani (amennyire egy használati utasítást lehet). Fontos tipp, hogy egy-két ismeretlen szó előfordulhat a szövegben, de ezektől semmiképp ne ess kétségbe, a feladatok még akkor is simán megoldhatók, ha nem ismersz minden kifejezést. Tipikusan 3-4 szövegre kell számítani, hozzájuk kapcsolódó 1-1 feladattal.
  •       Nyelvhelyesség: A fő feladat itt a gyakran használt nyelvtani szerkezetek felismerése, kiegészítése, használata. Az időtartam 30 perc és 18 pontot kaphattok. Itt általában szövegrészletekkel, hiányos mondatok kiegészítésével, szöveg átalakításával, megadott szavak szövegbe illesztésével találkozhatsz. A terjedelem itt is 3-4 feladat.
  •       Hallott szöveg értése: A vizsgázóknak itt egy autentikus, vagy stúdiófelvétel meghallgatása után kell feladatokat megoldaniuk. Anyanyelvi beszélők közvetítésével hangzik el a szöveg, vagy beszélgetés, amely lehet például egy közérdekű közlemény, menetrend, reklám, ismeretterjesztő szöveg, beszélgetés. A feladatsor 2-3 szövegből és a hozzájuk tartozó feladatból áll, összesen kevesebb mint 10 percben. A feladatlap egészére 30 perc áll majd rendelkezésetekre, és összesen 33 pontot lehet szerezni.
  •       Íráskészség: A vizsgázók feladata egy megadott célnak megfelelő szöveg létrehozása. A szövegfajtát a feladat határozza meg, a te feladatot egy érthető szöveg létrehozása témában. A megadott szövegtípus lehet napló- vagy blogbejegyzés, e-mail, meghívó vagy levél. Előfordulhat, hogy valamilyen szöveges (pl. egy hirdetés, felhívás), vagy képes segédanyag alapján kell megalkotnod a szöveget. A feladatlap két feladatból áll, az első 80-100 szó terjedelmű, a második hosszabb, 100-120 szavas. Figyelem: ennél a komponensnél legális puska használható nyomtatott szótár képében. Egy órátok van megírni és 33 pontot kaphattok.
idegen nyelv

Nem baj, ha lassú vagy, esetleg erős az akcentusod. A lényeg, hogy érthető legyél. (Fotó: Pexels)

A teljes írásbeli vizsgával kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a követelményekben feltüntetett témakörök adnak támpontot azzal kapcsolatban, hogy milyen szövegekre számíthattok. Mindig hétköznapi nyelven íródott mű kerül a vizsgába, nem kell túl szakmai, vagy tudományos nyelvezettől tartani. Emelt és középszinten is legalább 12 százalékot kell elérned az egyes feladatlapokon.

A szóbeli vizsga időtartama 15 perc és 33 pontot szerezhettek. A kihúzott tétel tartalmazza a feladatot és a hallgatói példány mellett van egy vizsgáztatói példány is, amely rögzíti a vizsgáztató szerepét, megszólalásait, például párbeszédes helyzetben. Kidolgozási idő nincs, de rövid gondolkodási időt kaphatsz. Fontos, hogy ne aggódd túl ezt a részt: a lényeg, hogy a tételben szereplő témához illően mondj valamit. Hiszen a lényeg, hogy kiderüljön, képes vagy-e érdemben reagálni egy kommunikációs helyzetben, és érted, amit mondanak neked. Nem baj, ha lassú vagy, esetleg erős az akcentusod. A lényeg, hogy érthető legyél.

Miben más az emelt szintű idegen nyelv vizsga?

Az emelt szintű vizsga az Európa Tanács skáláján a B2 szintnek felel meg, vagyis a középfokú nyelvvizsgának. Az írásbeli rész itt 240 percig tart és 120 pontot ér. A szóbeli 20 perces és 30 pontos. A középszintű és az emelt szintű érettségi vizsgák között a különbség főként az adott téma megközelítésének mélységében, a szövegek terjedelmében, tartalmi és nyelvi összetételében és a feladatok nehézségi fokán van. Ezért az egyes részek leírását nem szükséges újra átvennünk.

Általánosságban elmondható, hogy a komplexebb nyelvi felépítés mellett a legtöbb résznél előfordulhat, hogy emelt szinten több feladatot kell megoldani, vagy hosszabb szövegekkel kell dolgozni, mint középszinten. Az íráskészség feladatsor esetében például a rövidebb megírandó szöveg 120-150 szavas, míg a hosszabb 200-250 szó. A szóbeli esetében ugyanez a logika: a középszint és az emelt szint között a témák megközelítésének mélységében áll a különbség. Középszinten a vizsgázó a személyes álláspontját is kifejtheti, de emelt szinten elvárás, hogy elvont, általános szinten is választékosan ki tudja fejezni magát.

Tippek a készüléshez

Akkor jársz a legjobban, ha a korábbi évek vizsgáiból megcsinálsz, amennyit csak bírsz. A típusfeladatok ismeretével sok időt spórolhatsz. Ha van olyan, ami nehezebben megy, arra is ki tudod dolgozni a megfelelő stratégiát. Nem árt egy, a megadott témaköröket kidolgozó könyvet sem kézbe venni, hiszen azt olvasgatva sok szó rád ragad. Így bármit is kapsz majd akár az írásbelin, akár a szóbelin, lesz majd mit írnod vagy mondanod róla. A nyelvtan átnézése mellett persze mehet a Netflix nézése eredeti nyelven és a zenehallgatás is.

Ha további kérdésed merülne fel, keresd fel az Oktatási Hivatal oldalát!

Ha az idegen nyelven túl más érettségi tárgyak vizsgarészletei is érdekelnek:

Emelt és középfokú matek érettségi: ezek a különbségek

A matematika érettségi általában nem szíve csücske az átlagos érettségizőnek. Érthető, hiszen a matekkal sokan 12 évig folyamatosan hadilábon álltak. Persze vannak, akik kirázzák a kisujjukból, de a többségnek keményen kell dolgoznia, ha a lehető legjobb százalékot szeretné elérni és minél több pontot bezsákolni e tantárgyból.

A pontokra azoknak is szüksége van, akik nem matematikával kapcsolatos szakra készülnek. Középszinten arról kell számot adniuk a vizsgázóknak, hogy képesek-e egy átlagos szintű logikai probléma megoldására, de az emelt szint már egy komolyabb kihívás. Aki erre gyakorol, az tudja, hogy komolyan kell vennie, hiszen az egyetemi matematika-tanulásra készítenek fel a megtanulandó témakörök. Akármelyik típusú érettségi vizsgára is készülsz nem árt, ha az anyag és a témakörök mellett a technikai tudnivalókkal is alaposan képben vagy.

Mit kell tudni a középszintű matematika érettségiről?

A középszintű írásbeli vizsgán két feladatlapot kapnak a vizsgázók összesen 100 pontért. Az első megoldására 45 perc áll rendelkezésre. Ez 10-12 feladatot tartalmaz, és előfordulhatnak definíciók, feleletválasztós kérdések vagy más, egyszerűen megoldható feladattípusok. A 45 perc elteltével a feladatlapot beszedik, és azon már nem dolgozhattok többet. Az írásbeli második része 135 perces és itt már hosszabb és összetettebb feladatokat szerepelnek. A második rész A részében három feladatot kell megoldani, amelyek alkérdéseket is tartalmaznak, míg a B részében három feladat szerepel, amelyek közül kettőt kell kiválasztanod és megoldanod. Csak két feladat értékelhető, ezért egyértelműen jelezned kell, hogy melyik két feladat értékelését kéred, ha esetleg próbaképp mindhármat megoldanád. A második feladatlapon a megadott időn belül szabadon dolgozhatsz, és magad oszthatod be az idődet. Segédeszközként függvénytáblázat (egyidejűleg akár többféle is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológép, körző, vonalzó, szögmérő használható.

A középszintű matematika érettségivel kapcsolatban fontos könnyebbség, hogy amennyiben a vizsgázó sikeresen teljesíti az írásbeli részt, nem kerül sor szóbelire. A szóbeli, középszinten mentőöv azoknak, akik nem érték el a kettes osztályzathoz szükséges pontszámot. Ebben az esetben a szóbeli menthet meg attól, hogy ősszel újra kelljen érettségizni. Ha szóbelire kerülne sor, érdemes tudni róla, hogy 15 perc az időtartama és a tételek általában egy definíciót, matematikai tételt vagy egy egyszerűbb feladatot tartalmaznak. A használható segédeszközök a szóbelin ugyanazok, mint az írásbelin.

matematika

A gyakorlás ereje egy gyakorlatiasabb tárgynál semmiképp sem lebecsülendő. (Fotó: Pexels)

Miben más az emelt szintű matematika érettségi?

Akárcsak a magyar érettségin, emelt szinten a matematika érettségin is nagyobb a szabadság. Bár az írásbeli vizsga szintén két részből áll, a vizsgázó egyben megkapja a feladatlapokat és szabadon dolgozhat rajtuk 240 percen keresztül, összesen 115 pontért. Az első feladatsorban négy feladatot kell megoldani. Ezek az emelt szintű követelményeket tekintve könnyebbeknek nevezhetők, és a középszintű követelmények ismeretében is megoldhatók. A négy feladat közül többnél alkérdéseket is meg kell oldaniuk a tanulóknak. A második rész öt feladatból áll, amelyek egyenként 16 pontot érnek, és a vizsgázónak négyet kell kiválasztania. Ennek a feladatsornak az extra nehézségét az adja, hogy a feladatok a való életben előforduló helyzeteket tartalmaznak. Ezekben a vizsgázónak önállóan kell felismernie a matematikai problémát, modellt kell alkotnia, számításokat végeznie és a feltett kérdéseket az eredeti problémával kapcsolatban megválaszolnia. A feladatok összetettek, a részkérdések több témakört érintenek. A használható segédeszközök ugyanazok, mint a középszintű vizsgán.

Emelt szinten a szóbeli vizsga központilag kiadott tételsor alapján zajlik. A szóbelin az eddig említettek mellett segédeszközként egy feladatokhoz kapcsolódó összefüggéseket tartalmazó képlettár is használható, melyet a vizsgabizottságot működtető intézmény biztosít. A vizsgázó húsz tételből egyet húz és a vizsga időtartama 20 perc, amelyet csak akkor szakíthat meg kérdésekkel a vizsgáztató, ha a vizsgázó elakadt, vagy rossz úton indult el. A felelet során a kihúzott témát összefüggően kell kifejteni. Pontok kaphatóak a felépítésre, a témában szereplő definíció elmondására, a témában szereplő tétel kimondására és bizonyítására, a feladat helyes megoldására, a tételhez köthető alkalmazás kifejtésére és a kommunikációs készségre. Összesen 35 pont szerezhető.

Pár tipp a készüléshez

A gyakorlás ereje egy gyakorlatiasabb tárgynál semmiképp sem lebecsülendő. Nemcsak az emelt szintű vizsgára készülőknek, hanem azoknak is érdemes lehet extra órákra, fakultációra járni, akik középszintre készülnek, hogy az alapok a lehető legbiztosabb lábon álljanak. A feladatokat érdemes témakörönként átnézni, hogy rögzüljenek az egyes feladattípusok, és élesben már legalább nagy vonalakban ismerős legyen, amit látsz. A feladatok témakörönkénti áttekintéséhez meglátogathatjátok Studium Generale, a Corvinus érettségi felkészítő szervezetének az oldalát, ahol már témakörönként összegyűjtött feladatlapok várnak.

Ha a matematikán túl más érettségi tárgyak vizsgarészletei is érdekelnek:

Emelt és középszintű magyar nyelv és irodalom érettségi: ezek a különbségek

A középszintű magyar érettségit legtöbben a könnyebbek közé sorolják. Mégis vannak olyan részek, amelyekre nem árt alaposan odafigyelned, hogy a lehető legjobb eredményt érhesd el és ezzel jó pontokat kapj a felvételi eljárás során. Az emelt szintű magyar nyelv és irodalom érettségi azonban már más tészta. A feladatok sokkal komplexebbek és több tárgyi tudásra is szükséged lesz, ha sikeresen akarod venni az akadályt. Most minden technikai tudnivalót elárulunk.

Mi a közös az emelt és a közép szintű magyar érettségiben?

A magyar érettségi mindkét szinten írásbeli és szóbeli vizsgából áll. Az írásbeli emelt és középszinten is 240 percig tart és 100 pontot ér. Míg a szóbeli az előbbi esetben 20 perc, utóbbiban pedig 15 perc, és 50-50 pontot lehet szerezni rajtuk. A töri érettségik összehasonlításáról szóló cikkünkben már említettük, hogy a legális puskázási lehetőségeket érdemes kihasználni. A magyar érettségik során ez nem más, mint az írásbeli során használható helyesírási szótár és a szóbeli alatt igénybe vehető szöveggyűjtemény és más könyvek. Bár első hallásra nem tűnnek valami nagy mentőövnek, ne feledd, hogy a helyesíráson sok pontot lehet veszíteni, ha figyelmetlen vagy.

magyar

Mint minden vizsgánál, itt is sokat segíthet a korábbi évek feladatsoraival történő gyakorlás. (Fotó: Pexels)

Mit kell tudni a közép szintű magyar érettségiről?

Középszinten az első feladatlap egy szövegértési, nyelvi feladatsor, a második pedig a szövegalkotás, ismertebb nevén az esszé. Ez utóbbi nem más, mint egy műértelmező vagy témakifejtő írás, amelyet 400-800 szó terjedelemben kell megalkotnod. Az írásbeli vizsga egészével kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a helyesíráson összesen 8 pontot, az írásképen pedig 2 pontot lehet veszíteni. Ezért érdemes odafigyelned és akár lassabban is haladnod, szükség esetén belenézve a helyesírási szótárba. Időd lesz bőven, hiszen a feladatlapra 90, az esszére pedig 150 perced lesz.

A szóbeli vizsga 15 percet vesz igénybe és két tételt kell kifejtened ez idő alatt. Egyet magyar nyelvből, egyet pedig irodalomból. Két, 20 tételből álló tételsorból kell kettőt húznod, amelyet az iskolád állít össze. A nyelvtani tételért 15 pontot, az irodalomért pedig 25 pontot kaphatsz. A vizsgáztató (középszinten a saját tanárod) figyelembe veszi, hogy milyen választékosan fogalmazol, helyesen használod-e az odaillő kifejezéseket és akár 10 ponttal is jutalmazhatja, ha a feleleted nyelvi minősége megfelelő.

Miben különbözik az emelt szintű vizsga?

Az első különbség a feladatok és az időkeret elosztása. Az írásbeli részen rendelkezésre álló 240 perces keret itt nincs megosztva, vagyis az első rész után nem szedik be a feladatlapot. Egyben megkapod az egészet és te osztod be az idődet. Ez elsőre jól hangzik, de a nagyobb szabadság nagyobb felelősséggel is jár, figyelj, hogy ne fuss ki az időből. Az időből kifutni nem is olyan nehéz, hiszen emelt szinten több dolgod lesz, mint középen. A 40 pontos szövegértési és műveltségi feladatsor után ugyanis két szövegalkotási feladat is vár rád. Egy műértelmező és egy reflektáló, összesen 60 pontért. A szóbeli vizsgáról már minden tudnivalót említettünk a korábbiakban, mindössze azt érdemes megjegyezned, hogy a tételsor ebben az esetben központilag összeállított.

Néhány tipp a készüléshez

Mint minden vizsgánál, itt sem elhanyagolható a korábbi évek feladatsoraival történő gyakorlás, a tudomány is bebizonyította, hogy a mintafeladatokból való tanulás a leghasznosabb. Emelteseknek nem árt tudni, hogy míg középszinten nem elvárás életrajzok ismerete, emelt szinten ezek a követelményekhez tartoznak. Univerzális tippünk, hogy olvassatok minél többet. Bár többezer oldalas világirodalmi műveket lehet, hogy nem lesz időtök már tömegével elolvasni. Viszont az ajánlott irodalomlista tele van novellákkal, színdarabokkal, amelyekkel anélkül bővíthetitek az esszéírásnál hasznos fejbeli tárházat, hogy rengeteg időtök rámenne.

A követelményekkel kapcsolatos bármilyen további kérdéssel kapcsolatban olvassátok el az Oktatási Hivatal oldalát.

 

Ha a magyaron túl más érettségi tárgyak vizsgarészletei is érdekelnek:

Emelt és közép töri érettségi: ezek a különbségek, figyelj rájuk

A történelem érettségi sokunknak nagy mumus, de bízunk benne, ha emelt szintre adtad a fejed, akkor jobban érdekel a téma és nem bánod, hogy sokat kell rá tanulnod. Akár ez a helyzet, akár nem, most segítünk, hogy minden technikai tudnivalóval tisztában légy, mire eljön a nagy nap. Már jelentkeztél az érettségire és beadtad a felsőoktatási jelentkezést is? Nincs más dolgod, csak kitartóan készülni, mi szállítjuk a háttérinfókat, hogy később semmilyen meglepetés ne érjen.

Mit kell tudni a középszintű történelem érettségiről?

A matek kivételével minden középszintű kötelező tárgyból tett érettségi ugyanúgy épül fel. Van egy írásbeli és egy szóbeli rész. Nincs ez másként a középszintű történelem érettséginél sem, ahol az írásbeli rész teljes egésze folyamán (tehát a rövid kérdéses és az esszé részen is) használható az atlasz. A sokak által legális puskának nevezett könyvre a négy év alatt elég keveset nézünk rá, mégis megéri vele összeismerkedni. A megfelelő pillanatban nagy segítséget jelenthet akár az írásbelin, akár a szóbelin.

A teljes feladatsor megoldására 180 perc áll rendelkezésre, amit tetszőlegesen lehet beosztani. Általában bőven elég szokott lenni a feladatokra, de azért ne engeded el magad. Számolj azzal, hogy a rövid kérdésekre nagyjából egy órát kell hagynod, a fennmaradó időt pedig szánd a két esszére (egy rövidre 12-16 sor terjedelemben, és egy hosszabbra 26-32 sorban). Szerencsés, ha a végén marad időd mindent újra átgondolni. Fontos tudni, hogy a rövid kérdések időrendi sorrendben vannak, így jobban tudsz válogatni témakörök között, ha valami jobban megy. A középiskola az írásbeli középszintű érettségi feladatsorokat házon belül javítja a központilag elkészített értékelési útmutató szerint.

A szóbeliről annyit érdemes tudni, hogy 15 percig tart, 50 pontot ér, és a tételsort az az intézmény állítja össze, ahol vizsgázol, vagyis valószínűleg a saját sulid. A felelethez vázlatot készíthetsz, és használhatod a beszámoló közben. A vizsgáztatók csak akkor kérdezhetnek közbe, ha rossz úton indultál el, vagy elakadtál. A szóbeli feleletek értékelési útmutatóját is az adott középiskola határozza meg.

történelem

Az emeltszintű vizsgán is segít a józan paraszti ész, ám fontosabb a tárgyi tudásod (Fotó: Pexels)

Miben más az emelt töri érettségi?

Az emeltszintű vizsgán is segít a józan paraszti ész, de ennél a vizsgatípusnál fontosabb, hogy a tárgyi tudásod is a helyén legyen. A legfontosabb különbség persze amellett, hogy az emelt szintű érettségit nem a megszokott, saját középiskolai környezetedben írod, az időtartamban rejlik. Emelt szinten két időkerettel kell számolnod. Az első résznél 100 perced lesz, a másodiknál 140 jut a három esszére. A három esszé közül egy rövid, egy hosszú, egy pedig komplex. A rövid 14-18 soros, a hosszú 30-36 soros. A komplexben a feladat több korszakon átívelő történelmi probléma bemutatására, vagy azonos korszakban párhuzamosan zajló magyar és egyetemes történelmi események összehasonlítása 36-42 sorban.

Egy másik fontos különbség a középszintű vizsgához képest, hogy az emelten kicsit szigorúbb szabályok vonatkoznak az atlasz használatára, itt már ugyanis csak a második résznél vehetitek elő, illetve a szóbelin. A szóbeli ebben az esetben 20 perc hosszúságú és a tételsor központilag meghatározott, ahogy a vizsga helyszíne is. A feleletek értékelése az egyes tételekhez készített részletes, központi értékelési útmutató alapján történik. Az útmutatók rögzítik a feladatmegoldáskor elvárható gondolatmenetet és tartalmi elemeket.

Mennyivel nehezebb az emelt?

Az emelt történelem érettségi során az írásbelin és a szóbelin is magától értetődően több témakört kell megtanulnod, mint középszinten. Ne tévesszen meg, hogy az emeleten a 30 tétel elsőre nem tűnik annyival többnek, mint a közép mennyisége. Azonban ezek sokkal részletesebben és hosszabban mennek bele a témákba, s ez óriási információmennyiséget jelent. Ha pedig az évszámok megjegyzése sosem volt erősséged, akkor lehet, hogy az emelt törit nem neked találták ki. Az összefüggések pontos megértésén kívül bizony rengeteg nevet, helyszínt és évszámot is fejben kell tartanod.

Érdemes beszerezni olyan érettségi adattárakat és évszámgyűjteményeket, amelyeket kifejezetten az emelt szinten vizsgázóknak készítettek. Ezek óriási segítséget jelentenek a tételek kidolgozásában, tovább az évszámok és események bemagolásában.

 

Ha a történelmen túl más érettségi tárgyak vizsgarészletei is érdekelnek:

Mindjárt vége a félévnek, és jön a felvételi az általános iskolákban

A felvételi eljárás menete

A központi írásbeli felvételi vizsga január 21-én (szombaton) 10 órától veszi kezdetét magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. Mindkét tantárgyból 50-50 pont szerezhető, így összesen 100 pont szerezhető. Van lehetőség pótolni a központi írásbeli vizsgát például betegség esetén január 31-én (kedden) 14 órától. A dolgozatokat valamelyik középiskolában írjátok majd meg.

Vannak olyan gimnáziumok, szakgimnáziumok, amelyek előírhatnak szóbeli vizsgát is. Ez abban az esetben történhet meg, ha a felvételi eljárás évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma az adott ágazatban több mint háromszorosan meghaladta a felvehető tanulók számát. Magyarul, ha jelentős volt a túljelentkezés. A szóbeli vizsgákat február 27-e és március 14-e között kötelesek lebonyolítani az erre jogosult iskolák.

A középfokú intézmények április 28-án (pénteken) értesítik hivatalosan a jelentkezőket a felvételi eljárás eredményéről.

A jelentkezés

A felvételivel kapcsolatos adminisztrációt a tanuló általános iskolája intézi. Minden diák három különböző iskolát jelölhet meg, ahol tovább szeretne tanulni. Természetesen sorrendbe rendezve azokat. Március 21-én és 22-én (kedden és szerdán) van lehetőség a módosításra.

A középiskolai évek rendkívül meghatározóak, ezért nem mindegy, hová jelentkezel. (Fotó: 123RF)

Miért fontos, hova kerül a diák?

A középfokú intézményekben eltöltött évek rendkívül meghatározóak minden tinédzser számára. Ekkor köttetnek szoros barátságok, általában ilyenkor születnek az első szerelmek, és nem mellesleg ez idő tájt vannak a legdurvább házibulik. Így igen fontos, hogy melyik iskolába megy valaki, és milyen közegbe kerül.

Beavatunk a max pontos elemzés rejtelmeibe! Novella vagy vers? Melyiket elemezd?

Kezdjük az alapoknál: a fogalmazásoknál fontos elvárás a hármastagolás. Bevezetés, tárgyalás és befejezés. Az elején felvezeted a mondandódat, de nem mélyedsz még el semmiben, a tárgyalásban lesz lehetőséged az elemzésre, itt fejted csak ki a gondolatmenetedet igazán. Végül összegzed és értékeled a fogalmazásodat.

Égető kérdés: kell címet adni?

Mi az hogy! Legjobb egy rövid és frappáns cím, amivel utalsz a választott műre! Arra is figyelj, hogy az elemzés mondandójához is passzoljon!

A bevezetés rejtelmei

Ahogy már említettük, ne ess abba a hibába, hogy hosszú bevezetést írsz, de ki se hagyd teljesen! Az in medias res, azaz a dolgok közepébe vágás nem az érettségihez méltó, kezd a propozícióval! A következő elemekről nem kell hosszasan beszélned, csak lényegre törően említsd meg őket. Nem is feltétlenül lesz mindenre szükséged belőle:

  • Itt határozod meg, hogy miről fog szólni az írásod. Elmondod például, hogy melyik két költő verseit választottad összehasonlító elemzésed tárgyának, és fél mondatban indokold meg, miért.
  • Térben is időben is elhelyezed a költőt vagy a szerzőt, mikor éltek, milyen irodalmi korszakhoz vagy irányzathoz tartoztak, esetleg milyen írócsoporthoz soroljuk őket. Reflektálhatsz a magyar irodalomban betöltött szerepére, de az is fontos, hogy alkotó életútján hol helyezkedik el, melyik ciklus vagy kötet része a mű.
  • Egy erős tételmondattal érdemes zárni a bevezetést. Ez fogja meghatározni, hogy milyen vezérfonal mentén halad majd az elemzés, amit bizonyítani fogsz a későbbiekben. 

A tárgyalás: ideje kivesézni a dolgokat!

Ebben a bekezdésben elemezd és értelmezd a művet, itt van lehetőséged kifejteni az állításaidat. Segít, ha alaposan elolvasod a feladatot, hogy pontosan tudd, milyen elemzési szempontok szerint várják a fogalmazásodat.

Amiket mindenképpen tartalmaznia kell az első soroknak:

  1. Újabb “bevezetés” következik, most a második részt, a tárgyalást vezeted fel. Itt kaphat helyet a mű keletkezésének története, a történelmi háttér, a cím kapcsolata a szöveggel és a műfaj is. Halkan megjegyeznénk, hogy nem ajánlatos összekeverni a műfajt és a verstípust. Az előbbit a hozzá kapcsolódó érzelem határozza meg (elégia, epigramma, óda, episztola stb.), addig a verstípus lehet érték- és időszembesítő, retorikus, számvetés stb.
  1. Most kezdhetsz végre neki a témához, fogalmazásod központi gondolatához. Novellánál röviden összefoglalod a tartalmát, bemutatod a világát, a konfliktust, ebből milyen értékrend ütközések születnek, meghasonulnak-e a szereplők, mit szimbolizálnak az események. A veres elemzésnél fontosabb a megélt érzelmek kibontása, milyen érzéseket jelenít meg a költő. Filozofikusan elmélkedik, szerelmesen epekedik, tájleírás vagy lelkiállapot bemutatása történik, politikai élcelődés vagy egy ars poeticát versel el.
  2. Ha a verset választottad, akkor a vershelyzetet is meg kell határozni, azaz a líriai alaphelyzetet. Hogy indul a vers, ki a lírai alanya? Kihez szól a költő és milyen hangnemben?

Forrás: Unsplash

A verselemzés alapkövetelményei:

Vizsgáld meg a vers formai szerkezetét. Tagolható-e gondolatmenetekre, ismétlődések, ellentétek fellelhetőek-e benne, esetleg keretes szerkezetű? 

A hangnem és a kifejezett érzelem változik? Utána a szerkezeti egységek alapján a gondolati és érzelmi tartalmát is figyeld meg.

A költői képek célját is említsd meg, hogy kapcsolódnak egymáshoz és mit ábrázolnak. Ha  az eredetüket felismered, érdemes megemlíteni (történelmi, mitológiai vagy biblikus stb.) 

A vers nyelvezete, stílusa és költői eszközei is lényegesek. Milyen a szókincse, zeneisége, szóképei, mondatalakzatai, verselés és rím meghatározása is lényeges. Mindezeket természetesen támaszd alá idézetekkel!

Mi kell a novellához?

Először is kulcsfontosságú, hogy olvasd el alaposan a művet, csak utána kezdj el elemezni. Ebben az esetben a szerkezetének kifejtése után (expozíció, bonyodalom, tetőpont, fordulat, végkifejlet) mutasd be a főszereplőket és mellékszereplőket. Határozd meg, hogy milyen a narráció, az elbeszélő magatartása (mindentudó, objektív, szubjektív). 

Használ-e a szerző rezonőrt? Hogy ki ő? A rezonőr rendszerint a cselekményen kívül álló elmélkedő, foglalkozásánál fogva – orvos, gyóntató, ügyvéd – mindentudó és józan figura, aki a cselekmény mozzanatait magyarázva, közvetlenül mondja ki az író véleményét. A 18. században a felvilágosult bölcselkedő, a 19. századi iránydrámákban pedig moralizáló vagy politizáló alak szerepelt rezonőrként. (Akivel te is találkoztál, az Molière Cléante-ja a Tartuffe-ben. Kései, nem konvencionális rezonőr Molnár Ferenc Ördöge is.)

Írhatsz a nyelvezetéről is, mennyire élőbeszédszerű, népies-e a szókincse, vannak-e benne közmondások. Kitérhetsz egyéb jellegzetességeire is, ha kapcsolódik a tragikumhoz, humorhoz vagy például a babonák világához. Mindenképp írj idézeteket, példákat, legyenek az egyes bekezdések között átvezető gondolatok, hogy az iromány teljes egésze egy egységet alkosson.

A befejezés le ne maradjon!

Ahogy kezdted, úgy is fejezd be: frappánsan. Tipikus hiba, hogy erre már alig hagynak a diákok időt, és csak gyorsan összecsapják. Ezzel a pár ötlettel kevéske idő alatt is ügyesen zárhatod a fogalmazásodat.

  • Összegezd a tárgyalást, a központi gondolatot összefoglalod röviden, ismét visszautalhatsz a tételmondatod bebizonyításához.
  • Itt érkezett el a saját érzéseid bevonása, eddig szakmai szemmel elemeztél és tettél megállapításokat, de a rád gyakorolt hatását is megemlítheted. 
  • Izgalmas adalék lehet, ha a mű utóéletéről, hatásáról is teszel említést, esetleg egy aktuális helyzettel kötsz párhuzamot.

TOP 5 tipp az időd jó beosztásához!

1. A jó tervezésen alapszik minden!

Szerezz be egy határidőnaplót, de elég ha csak egy jegyzetfüzetbe vagy egy Excel táblázatban vezeted a feladataidat, azt válaszd, amelyik számodra jól követhető, mindig kéznél van, mindig fejben tudod tartani. Akár a telefonod jegyzetét is használhatod, ha te azt szereted. Rendszerezd őket fontosság szerint, csoportosítsd őket úgy, hogy mindenre megfelelő mennyiségű időt szánj. Így nem fordulhat elő veled, hogy elfeledkezel valamiről, hiszen ilyenkor – a rengeteg információ között – könnyen elveszhet egy kisebb részlet. 

Forrás: Unsplash

Először alaposan gondold végig, hogy miket kell átvenni az érettségi előtt. Ne csak a tételekre szánj időt, a gyakorló feladatokra, kiegészítő tudást nyújtó könyvekre és az évközbeni iskolai tanulásra is gondolj. Ha mindent összeszedtél, utána jöhet csak a rendszerezés. Nézd meg, hogy mennyi időd van még a vizsgákig, majd egyenletesen oszd fel a feladatokat. Fontos, hogy néha kis pihenőt is betervezz, jót tesz majd, ha kicsit kiereszheted valamelyik nap a gőzt. Akár egy egész hetet is szentelhetsz egy tantárgynak, majd a következő héten egy másikkal foglalkozol, így váltogatva “vetésforgóban” haladva. A legjobb, ha van lehetőséged akár ismételni is, ha újra ahhoz a tantárgyhoz érsz a hetek váltakozásával.

2. Szép dolog a tervezés, de hogyan tartsd magadat hozzá?

Minden napra gondold át előző este, hogy mi a célod, mivel és mennyit szeretnél haladni, mi az, amivel esetleg elcsúsztál és pótolni szeretnéd. Jó, ha ismered a saját képességeidet és határaidat, képes vagy felbecsülni, hogy mennyit tudsz valójában megcsinálni. Akár listát is készíthetsz a következő napi feladatokról, amiket priorizálsz, hogy a fontos dolgokkal tényleg készen legyél. Az is egy módszer, hogy az elején túl esel azokon a részeken, amelyekhez a legkevesebb kedved van, hogy utána sokkal jobb szívvel haladj tovább, hiszen a nehezén már túl vagy.

3. A Pomodoro technika

Ez a technika segíthet abban, hogy ne töltsd valamivel több, esetleg kevesebb időt, mint amit eredetileg rá akartál szánni. Kezdj a legfontosabb feladatoddal, 30-90 percig igyekezz csak erre figyelni és ezzel haladni. Nem szabad megszakítani olyanokkal, hogy gyorsan csinálsz magadnak egy szendvicset, válaszolsz egy üzenetre vagy simán csak pörgeted a mobilodon a tartalmakat. 

A módszer lényege, hogy tényleg csak arra koncentrálsz, ami a kötelességed és nem hagyod elkalandozni a gondolataidat. Ha lejárt az idő és végeztél a tervezett mennyiséggel, tarts egy kis pihenőt, majd következhet egy újabb témakör vagy feladat!. 

4. Az Eisenhower időmátrix

A rendszerezés legfontosabb részlete, hogy jól is tudj priorizálni a tevékenységek között, de mi van akkor, ha képtelen vagy eldönteni, mivel kezd a feladataidat. Ekkor jöhet segítségül az USA 34. elnökének – Dwight D. Eisenhower – nevét viselő módszer! Egy időmátrixot kell használni, ez sokkal egyszerűbb, mint aminek hangzik! Készíts négy dimenziót, hogy csoportosíthasd a teendőket:

  • fontos, de nem sürgős,
  • sürgős és fontos,
  • sürgős, de nem fontos,
  • nem fontos és nem sürgős

Forrás: thelead.io

Annyi a feladatod, hogy kitöltöd az aznapi feladatokkal a cellákat. Egy példával segítünk, hogyan is érdemes használni! Tegyük fel, hogy öt célt tűztél ki mára. Felkészülni egy holnapi dolgozatra, egy gyakorló feladatsor kitöltése, egy új témakör megtanulása, konzultáció a külön tanároddal és egy összefoglaló beszerzése.

  • Fontos, de nem sürgős: Ne ess kísértésbe, hogy minden feladatot idesorolj. Az új tétel kidolgozása és a gyakorló feladatsor természetesen fontos feladat, hiszen készülnöd kell az érettségire, de még bőven van időd rájuk, így nem kell azonnal megcsinálni őket.
  • Sürgős, de nem fontos: Ugyan nincs lehetőséged későbbre halasztani ezeket, de nem is a leglényegesebb feladataid közé tartoznak, ilyen például egy konzultáció.
  • Fontos és sürgős: Nem meglepő módon ezek a leglényegesebb teendők, egy másnapi dolgozat több szempontból is elsőbbséget élvez, hiszen új dolgokat tanulsz, amelyekre szükséged lesz az érettségin, plusz a felvételinél is rengeteget számítanak az év végi jegyek. 
  • Nem fontos és nem sürgős: Ide olyan apróságok kerülnek fel, amelyeket ha egy hét múlva intézel el, akkor sem lesz gond. Például akartál venni egy összefoglalót, de még abból a tárgyból nem tartasz ott a beosztásod szerint, hogy foglalkoznod kelljen vele.

 5. Sok kis dolog sokra megy: GTD módszer 

Több apró kis tényező akadályoz a haladásban? Már sokadjára futsz neki egy tételnek, mert mindig közbevág valami? Egy másik feladatot még gyorsan megoldasz, egy üzenetre reagálsz, még egy idekapcsolódó cikket elolvasol, de magával a tétellel meg nem haladsz. A Getting Things Done módszer fő elve a 2 perces szabály. Ha valami belefér két percbe, akkor intézd el, minthogy folyamatosan az agyadban zakatoljon, mint megoldandó probléma. Így tudsz haladni a valóban fontos dolgokkal, plusz további feladatokat is kipipáltál a hosszú listádról.