Összesen 50 pontod múlik majd a középszintű írásbeli vizsgán, amikor egy rövid és egy hosszú esszét kell írni, ezért nem árt, ha kihozod belőle a lehető legtöbbet.
A rövidebbik 17 pontot ér és egyetemes történelmi témájú, a hosszabbik 33 pontos és a magyar történelemhez kapcsolódik.
Amikor kiválasztod a rövid egyetemes és a hosszú magyar esszétámát, akkor nem dönthetsz két azonos korszak mellett! Szerencsére az írásbeli feladatlap feltünteti a lehetőségeket, így – ha résen vagy – véletlenül sem dönthetsz helytelenül. Ha a következő lépéseket betartod és az atlaszt is jól tudod használni, akár maximum pontos is lehet a fogalmazásod!
Mivel kezdj neki a feladatnak?
-
Kezdjük az alapoknál: a feladat értelmezése
Számtalanszor hallhattad már, mielőtt nekifogsz egy feladatnak, előtte mindig alaposan olvasd el az instrukciókat, pontosan értelmezd őket.
Régen rossz, ha csak a cím alapján kezded el írni rögtön a fogalmazásod, mert előre meghatározzák, hogy mire kell kitérni, és csak ezen elemekre kapsz pontot.
Tehát például hiába részletezed hosszasan Mátyás király csatáinak időpontjait, ha a feladat a gazdaságpolitikájáról szól, és az általa kivetett adókról egy szót sem említesz. Arról nem is beszélve, ha annyira eltérsz a tárgytól, hogy esetleg Podjebrád Katalinnal való házasságáról kezdesz írni…
-
Egy rövid vázlat mindig segít
Gyűjtsd össze a piszkozat lapon pontokban a lényeges elemeket, amelyekről írni szeretnél: a témához kapcsolódó legfontosabb évszámokat, eseményeket, fogalmakat és személyeket. A javítókulcs szerint már ezért pontokat kaphatsz, hogy megjelennek később a szövegben.
Forrás: Pixabay
A bevezetésben egyből határozd meg a teret és időt! Helyezd el pontosan melyik történelmi korszakban, évben, földrajzi helyen vagyunk. Utána térj csak ki, hogy milyen szereplői lesznek az eseményeknek.
Ha valami nem jut eszedbe, próbálj továbblendülni, hagyd üresen az adott részt, van időd bőven, később is kitöltheted. A lényeg: kerüld el azt, hogy valami miatt leblokkolj. Sokkal jobb ha tízből csak hét dolgot tudsz, mintha már a második vagy a harmadik névnél, évszámnál leragadsz!
-
Öreg hiba kihagyni a forrásokat!
Forráselemzés nélkül nem értékelik sokra a munkádat, a maximum pontos elemzésre ne is számíts, ha elfelejtesz írni róluk. A feladat leírása után két forrást is kapsz. Általában térkép, rövid idézet, diagram, korabeli fotó, esetleg egy műalkotás lehet a segítségedre, de bármi előfordulhat, ami kapcsolódik az adott korszakhoz. A szövegben utalj arra, hogy melyik forrás bizonyítja vagy ábrázolja jól az állításodat.
-
Évszámok és események
Kevés a forrásokra hivatkozni, be kell bizonyítanod, hogy saját tudással rendelkezel a témáról. Legális puskaként találsz évszámokat és eseményeket a történelem atlaszban is, viszont ez még nem elegendő! Az esszében egyértelműen látszódnia kell, hogy érted az ok-okozati összefüggéseket (miből, mi következik), legalább a lényeget tekintve ismered a történelmi előzményeket és átfogóan tudod értelmezni az adott korszakot.
-
A helyesírás és a fogalmazás stílusa
Ugyan ez nem az irodalom érettségi, de a rossz nyelvhelyesség miatt fontos pontoktól eshetsz el. A helyesírásra nyilván alap figyelni, arról nem is beszélve, ha helytelenül írsz le személy- és helyneveket. A címről és a hármas tagolásról (bevezetés, tárgyalás, befejezés) se feledkezz meg. Igyekezz kerek mondatokban fogalmazni, ne csapongj az események között, hanem a gondolati ív mentén haladj. Így sokkal összeszedettebb és átgondoltabb írásnak fogják tartani az esszédet. Ebben segít sokat a 2-ik pontban részletezett rövid vázlat.
