szoftver – Diplomátszerzek

Vesebetegeken segíthet az a szoftver, amelyen magyar kutatók is dolgoztak

Élődonorok megtalálása a KEPsoft segítségével

A KEPsoft névre keresztelt szoftver a vesecsere-programok optimalizálásában nyújt segítséget. A cserekörök kialakításával lehetőséget ad arra, hogy az immunológiailag nem kompatibilis betegek olyan élődonort találjanak, akitől vesét kaphatnak. A programot kifejezetten olyan szervezetek használják, amelyek célja, hogy növeljék a kompatibilis donorok számát, így minél több beteg számára biztosítsanak új életlehetőséget.

Nonprofit cég a szoftver forgalmazására

A kutatók nemcsak a szoftvert fejlesztették ki, hanem annak elterjesztésére egy nonprofit céget is alapítottak. Az új vállalat célja, hogy a veseelégtelenségben szenvedők számára elérhetőbbé tegye az élődonor alapú transzplantációkat, megoldást nyújtva ezzel a donorok hiányára. A KEPsoft a jövőben több száz életet is megmenthet, nemcsak Európában, hanem világszerte.

A kutatók nemcsak a szoftvert fejlesztették ki, hanem annak elterjesztésére egy nonprofit céget is alapítottak. (Fotó: 123RF)

A jövő ígérete: minőségi élet vesebetegeknek

„Budapesti kollégáimmal 2016 óta veszünk részt vesecserével kapcsolatos európai kutatási együttműködésben, valamint a szoftvernek a főleg spanyol és hazai igényekre való szabásában. Nagy örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket, hogy munkánk hatalmas segítséget nyújthat a transzplantációra váró betegek számára. A következő években a KEPsoft Collaborative akár több száz életet is megmenthet Európában és azon kívül is, ráadásul mindezt fenntartható módon” – mondta Biró Péter, a HUN-REN KRTK KTI Mechanizmustervezés Lendület kutatócsoportjának vezetője.

Nemzetközi együttműködés, magyar szakértelem

Az Óbudai Egyetem jelentős szerepet vállalt a KEPsoft fejlesztésében. A kiberorvosi és orvostechnológiai rendszerek területén szerzett tapasztalataikkal hozzájárultak a szoftver sikeréhez. 

„A KEPsoft nemzetközi együttműködés egy olyan kiváló példája a hatékony és gyakorlati K+F+I tevékenységnek, amelynél a betegek állnak a középpontban. A kifejlesztett orvostechnológiai szoftver valós segítséget nyújt a betegek és a szakellátásban részt vevők számára. Ugyanakkor nemzetközi szintű megoldást is biztosít, amelyre partnereinkkel együtt közös szellemi tulajdont is tudtunk alapítani. Az Óbudai Egyetem célja, hogy elősegítse a KEPsoft közösség növekedését Közép-Európában és világszerte” – emelte ki Fleiner Rita, az egyetem KEPsoft szoftverfejlesztési csapatának vezetője.

Saját tanárától kapott új vesét egy diák

Az MI is segíthet a depresszió szűrésében – Két hazai egyetem fejleszt erre szoftvert

A depresszió népbetegség, az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint körülbelül 280 millió ember, a felnőtt lakosság 5 százaléka lehet érintett. Egyes előrejelzések szerint 2030-ra ez a mentális probléma róhatja a legnagyobb terhet a világ egészségügyi és gazdasági rendszereire.

A tünetek sokszínűsége, a mentális problémák körüli stigma és az egészségügyet világszinten érintő humánerőforrás-gondok miatt a betegséget nehéz és időigényes diagnosztizálni.

 

Árulkodó lehet a megváltozott beszéd

„A depresszió kutatásában éppen ezért régóta próbálnak olyan biomarkereket (objektíven mérhető jellemzők) meghatározni, melyek orvosi beavatkozás nélkül segíthetik a gyorsabb felismerést. Ilyen lehet a páciensek megváltozott beszéde, melyről mára gyakorlatilag egyetértés van a szakirodalomban” – mondja Hajduska-Dér Bálint, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának tanársegéde.

A depresszió beszédhangon alapuló felismere megkönnyítheti a betegség gyorsabb felismerését. (Fotó: 123rf)

Ő az első szerzője annak a Frontiers in Psychiatry című folyóiratban nemrég megjelent tanulmánynak, amelyben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) fejlesztett, mesterséges intelligencia alapú beszédhangfeldolgozó alkalmazás működését analizálták, mellyel a depresszió felismerését egyszerűsítenék – olvasható a Semmelweis Egyetem közleményében.

[kiemelt]„A depressziós betegek beszéde általában megváltozik: monotonabb és halkabb lesz, többször tartanak szünetet. Ezeket a jellegzetességeket tanítjuk meg a szoftvernek egy speciális módszer (Support Vector Regression) segítségével”[/kiemelt]

– idézi a közlemény Kiss Gábort, a BME Távközlési és Médiainformatikai Tanszékének tudományos munkatársát.

 

Az alkalmazás fejlesztése űrkutatási projektből indult

Az alkalmazást 2012-ben kezdték fejleszteni, miután a BME bekapcsolódott az Európai Űrügynökség egyik kutatásába, melyben a déli-sarki Concordia Űrkutató Állomáson dolgozók pszichés állapotát mérték fel.

Mivel az ottani szakemberek sokszor bezárva, nehezen megközelíthető helyen dolgoznak, miközben télen a nappalok is nagyon rövidek, az általuk rendszeresen felolvasott rövid szövegek alapján a beszédükből próbálták meg kiszűrni pszichés állapotuk változásait. Ebből a projektből nőtte ki magát a Semmelweis Egyetem és a BME együttműködése.

 

Mobilapplikációként is használható lehet a szoftver

A WHO adatai szerint évente 700 ezernél is többen követnek el öngyilkosságot világszerte. A szakemberek szerint a depresszió korai felismerése ezért is égető kérdés.

„Az eredményeink azt mutatják, hogy az akusztikus biomarkerek segítségével a depresszió hamarabb felismerhető, és egy automatizált döntéshozó szoftver széles körben is használható lenne, mint kiegészítő diagnosztikai eszköz. Nemcsak az általános orvosi praxisban, de akár könnyen és olcsón elérhető mobil- vagy webes applikációk formájában is” – mondja dr. Kiss Gábor.

Hajduska-Dér Bálint hozzáteszi: a depresszió beszédhangon alapuló korai felismerésével lerövidíthető és felgyorsítható lenne a betegút.

A BME-én már tesztelik az alkalmazást más nyelveken is, és szeretnének egy teljesen nyelvfüggetlen applikációt létrehozni. A szoftver egyébként nemcsak depresszió, hanem Parkinson-kór és diszfónia (száj- és gégedaganat vagy egyéb funkcionális rendellenesség) szűrésére is alkalmas.

 

Kritikus az egyetemisták mentális állapota

Decemberben írtunk arról, hogy a magyar egyetemisták számottevő hányadának kritikus a mentális állapota. Ezt egy több mint tízezer egyetemista által kitöltött országos szintű mentális egészségkutatásból szűrték le. Egy európai uniós vizsgálatból pedig az derült ki, hogy soha nem látott mértékben hatott a fiatalok lelki egészségére a koronavírus-járvány.

A Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) mentálhigiénés videósorozatának egyik adását ismertetve foglalkoztunk azzal, hogyan tudjuk bántani magunkat a gondolatainkkal és mit tehetünk ellenük.

Az autóipar csúcsintelligenciája

Mivel foglalkozik a vállalat budapesti központja?

A Continental nevet alapvetően a gumiabroncsokról ismerheti a közvélemény, de a portfóliója ennél sokkal szélesebb. A különböző gumitermékektől az autóalkatrészeken át a mesterséges intelligencia fejlesztéséig minden szerepel a profiljában. Mi, a budapesti központban az utóbbival foglalkozunk,

[kiemelt]konkrétan a vezetéstámogató rendszerek szoftverjeit fejlesztjük.[/kiemelt]

Olyan dolgokra kell gondolni, amivel az ember nap mint nap találkozik, például a parkoló- és a sávtartó asszisztens vagy a tolatóradar. Ezeket a szoftveres megoldásokat már most is használjuk, de még csak egy részük épül a deep learning alapú szoftverekre. Az algoritmusok fejlesztésével azon dolgozunk, hogy az erre alapuló technológia széles körben elterjedjen, és elérhetővé tegye a vezetéstámogató rendszerek következő generációját. 

Elsősorban milyen területeken fejlesztenek?

Alapvetően a biztonság és a parkolás szegmensében dolgozunk. Az előbbinél kiemelt terület a vészfékasszisztens fejlesztése, ami egy az autó elé hirtelen, váratlanul kilépő gyalogos esetén életet menthet. A parkolási szegmens pedig valamennyi, a területtel összefüggő manővert magában foglalja, beleértve azt is, amikor egy jól ismert környezetben az autó már vagy támogatja a sofőrt, vagy magától parkol.

Az önvezető autók tökéletesítése, vagy a vezető segítése az elsődleges cél?

Jelenleg az utóbbi. Az önvezetésnek öt szintjét különböztetjük meg. Az elsőn a gépjármű még csak alapvető segítséget nyújt a vezetőnek, ilyen a sávelhagyásjelző, ami figyelmeztetésképpen „megrezegteti” a kormányt.

[kiemelt]A teoretikus ötös szint még nem létezik, és nem valószínű, hogy egy évtizeden belül elérjük.[/kiemelt]

Ott az embernek már be sem kell szállnia a járműbe, az autó valóban bárhol, bármilyen körülmények között képes önmagát vezetni. Mi a kettes és hármas szint funkcióival foglalkozunk jelenleg, ami alapvetően két dolgot kontrollál: merre menjen az autó és milyen sebességgel. A deep learning alkalmazásával ezeken a szoftvereken dolgozunk. A távlati terv pedig a négyes szintű autonómia elérése.

A deep learninghez honnan szerzik az adatokat?

A kutatás-fejlesztés során publikus és licencelhető, a termékfejlesztéshez pedig saját adathalmazokat használunk fel. A Continentalnak van saját, kamerákkal és érzékelőkkel ellátott autóflottája, amelynek tagjai az európai nagyvárosokban – többek között Budapesten is – mozognak, és felvételeket, illetve adatokat rögzítenek a forgalomban. Hogy milyeneket, az mindig attól függ, hogy mire szeretnénk használni azokat. Ha például sávtartóasszisztenst fejlesztünk, akkor az utak, valamint a parkolók felfestései kerülnek fókuszba. Ezeket az adatokat először anonimizáljuk, kitakarjuk a rendszámokat, a gyalogosok arcát, aztán az annotáló csoportokhoz küldjük, akik az adathalmazt elemzik, jelölésekkel látják el, majd előállítják azt az információmennyiséget, ami a deep learninghez szükséges. 

Mi történik, ha az adatok alapjául szolgáló információ módosul, például megváltoztatják a közlekedési jelzéseket?

Amennyiben például egy táblát áthelyeznek, nem kell változtatni az algoritmuson, hiszen az magát a táblát tanulja meg felismerni, nem pedig annak a helyét. Ha viszont egy új táblafajtát vezetnek be, akkor a deep learninghez használt adathalmazt az új információkkal bővíteni kell. 

Hol tudják tesztelni a részeredményeket?

A Continentalnak több országban van tesztpályája. Amint valamilyen fejlesztési szintet elérünk, annak eredményeit máris a tesztpályára küldik, mi pedig a visszajelzés alapján finomítunk vagy haladunk tovább. 

Hányan dolgoznak a központban?

A budapesti létszám dinamikusan nő. Jelenleg több mint 150-en vagyunk, és még az idén szeretnénk tovább növelni a létszámot, megtalálni több tucat új kollégát.

[kiemelt]A terület és vele együtt a mesterséges intelligencia fejlesztése is dinamikusan bővül, illetve az eddigi eredményekre alapozva további témákkal bővítjük a portfóliónkat.[/kiemelt]

Minden lehetőséget felhasználunk, hogy a legtehetségesebb szakembereket vegyük fel: jelen vagyunk az állásbörzéken, különböző expókon, technológiai fórumokon, egyszóval minden olyan helyen, ahol meg tudjuk szólítani a leendő kollégákat. 

Felsőoktatási intézményekkel is kötöttek együttműködési megállapodást?

Természetesen. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiemelt partnerünk. Az együttműködésünk a Professional Intelligence for Automotive (PIA) projekt. Az általunk tartott gyakorlati oktatáson túl a hallgatók nálunk írják a záró labordolgozatukat, egy BME-s és egy continentalos konzulens mentorálásával. Nem titkolt célja az együttműködésnek az is, hogy a kiemelkedő tehetségű diákoknak gyakornoki, illetve tanulmányaik végeztével teljes állást kínáljunk.

[kiemelt]Együttműködési megállapodást kötöttünk a PPKE-vel, az ELTE-vel, emellett vidéki egyetemekkel is egyeztetéseket folytatunk.[/kiemelt]

A gyakornoki programunk keretében természetesen a kötelező gyakorlat teljesítése mellett hasznos tudást kapnak a minket választó egyetemisták, illetve túlnyomó többségük a gyakorlati idő alatt állásajánlatot is kap és nálunk helyezkedik el.

 

Névjegy

  • 28 éves.
  • Mesterdiplomáját alkalmazott matematika szakon az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, 2017-ben.
  • A végzést követően az MTA SZTAKI gépi tanulási specialistája, 2019-ben a Continental gépi tanulásmérnöke és a Continental Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Központjának deep learning szakértője lett.