SZTE Archívum | Diplomátszerzek

Elhivatottság és kitartás nélkül nincs eredmény – interjú Törőcsikné Görög Mártával, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánjával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Mit tart a kar legfontosabb erősségének, miben emelkedik ki az itteni képzés?

Felelősségünk és feladatunk különleges: egyszerre fontos, hogy kiváló elméleti alapokkal rendelkező, a gyakorlati kérdésekkel is megbirkózni tudó jogászokat neveljünk, ugyanakkor értékrendet, jó mintát, magatartási zsinórmértéket is mutassunk, s ezáltal hallgatóink egy évtizedek óta kiválóan pulzáló közösség tagjaivá váljanak. Gyakorlatilag ez a hármas cél a mi hitvallásunk is.

Gondolkodásmódot mutatunk. Kiemelt hangsúlyt kap a tehetséggondozás: hallgatóink az országos versenyeken kiválóan szerepelnek. Korán bevonjuk őket a kutatási tevékenységbe, nemzetközi konferenciákon adhatnak elő. Fontos célunk, hogy intellektuális értelmiséget neveljünk: 2022 óta a kari kamarazenekar biztosítja rendezvényeink zenei aláfestését, 2021 óta rendre az első három helyezett között találhatóak hallgatóink az országos Kazinczy Szép Magyar Beszéd versenyen, s 2023 óta a SportoLAW védjegy alatt folytatjuk aktív sporttevékenységünket, s támogatjuk országos és nemzetközi versenyeken szereplő sportolóinkat sportösztöndíjjal.

Karunk tudományos stratégiájának eredményeként a Times Higher Education 2025-ös szakterületi rangsorában az állam- és jogtudományok kategóriában 301+ besorolást értünk el, ezzel felkerültünk a világ vezető egyetemei közé.

A mesterséges intelligencia használata mennyire van jelen az egyetemen, vagy az önök karán?

A karon belül számosan foglalkozunk a mesterséges intelligencia mint feltörekvő technológia által generált jogi kérdésekkel, így – többek között – az alapjogi, magánjogi, büntetőjogi, közjogi, szellemi tulajdonjogi, jogszociológiai vonatkozásaival. Igyekszünk hallgatóinkat nem távol tartani a következő évtizedeket meghatározó AI technológiáktól, sokkal inkább megtanítani azok helyes, etikus és hatékony alkalmazását. Így a 2023/2024. tanév tavaszi félévétől kezdődően a jogszabályokhoz kapcsolódó projektmunkával összekötve a kritikus gondolkodás fejlesztése érdekében a különféle meghatározó és széles körben elérhető mesterséges intelligencia szolgáltatások, mint az OpenAI által kínált ChatGPT is a tematika részét képezi. A Civilisztika TDK-n belül a hallgatóink pedig megismerkedhetnek azokkal a mesterséges intelligencia megoldásokkal, amelyeket a magánjogászok a gyakorlati munkájuk során használnak.

Milyen perspektívát tudnak kínálni az ide érkező fiatalok számára?

A karunkon legnépszerűbb jogász képzés olyan diplomát nyújt, amely kellő rugalmasságot biztosít a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, hiszen a klasszikus jogász hivatásrendek mint bíróság, ügyészség, ügyvédség, közjegyzőség, közigazgatás, rendőrség mellett eredményesen tudnak érvényesülni számos területen, mint a HR, a projektmenedzsment, a gazdasági társaságokban vezető feladatok ellátása vagy a nemzetközi szervezeteknél végzett munka.

Karunkon évente partnertalálkozókat, 2023-tól kezdődően pedig nagy érdeklődésre számot tartó karriernapot szervezünk. Karrierirodánk, és az általa működtetett Szakmai Gyakornoki Program éppen ebben az évben ünnepli fennállásának 20 éves évfordulóját, amelyre nem csak a kar dékánjaként, de a program és intézmény megálmodójaként és létrehozójaként is büszke vagyok. A karrieriroda célja, hogy célzottan segítséget és útmutatást nyújtson hallgatóink számára a munkaerőpiaci elhelyezkedés során.

Milyen nyári gyakorlati helyeket vagy a képzéshez kapcsolódó gyakorlatot tud biztosítani a kar, hogyan veszik figyelembe a munkaerőpiaci igényeket?

A karunkon – az országban egyedülálló módon – a jogszabály által kötelező szakmai gyakorlat mellett két további program keretében biztosítjuk, hogy gyakorló szakemberektől, valódi élethelyezetekben, való gyakorlati tapasztalatra és tudásra tegyenek szert. Ennek keretében hallgatóink szakoktól függően 3-6 hetes szakmai gyakorlaton vesznek részt, amelyet a szorgalmi időszakon kívül (július és augusztus hónapokban) teljesítenek. Jogászképzésünkön a kötelező szakmai gyakorlat időtartama 6 hét. A Karrieriroda minden év tavaszán és őszén 12 hetes Szakmai Gyakornoki Programot (SZGYP) szervez a hallgatók részére, immár húsz éve. Jelenleg több mint 50 szakmai partnerrel van élő együttműködési megállapodásunk. Karunkról mindig vesznek részt hallgatók az Európai Közjogi Szervezet nyári egyetemein. A munkaerőpiaci igények figyelembevételével, ilyen jelzésre alakítottuk ki az igazságügyi igazgatás alapszak képzésünket, vagy hirdettük meg kodifikációs szakjogász LLM képzésünket. A gyakorlati szemlélet erőteljesen jelen van a graduális képzésben is: 2005 óta szimulációs terem áll az eljárásjogi gyakorlati órák kapcsán rendelkezésre és gyakorló szakembereket vonunk be az oktatásba és 2005 óta működik a karon Jogkilinikai Program is.

Milyen a hallgatói közösségi élet?

Csapatban, közösségben gondolkodunk, különösen akkor, amikor a közösségi platformok virtuális valóságot építenek. Ebben partnereink a kari Hallgatói Önkormányzat mellett a hallgatói szervezetek, mint a The European Law Students’s Association (ELSA) Szeged, a HEAD Szeged (House of European Affairs and Diplomacy), a Pro Jure Egyesület, illetve a Szegedi Politológus Hallgatók Egyesülete. Rendszeres tehetséggondozó aktivitásaikra, az „összetartást” támogató rendezvényeikre büszkék vagyunk. Két hetente jogászbulik, minden év utolsó péntekén közel ezer fős hallgatói jogászbál, áprilisi sportnap, a Liget-futások mind azt jelzik: Szegeden igazi egyetemi életet élhetnek hallgatóink.

Hogyan segítik a gólyákat és mit gondolnak a mai fiatal generációkról?

2025-ben egyetemi oktatóként komoly kihívást jelent megtalálni a közös hangot a fiatal generációval, a belépő hallgatókkal, hiszen a korkülönbség gyakran 20-30 év is lehet az oktatók és hallgatók között. Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése miatt ez méginkább kihívást jelent az egyébként összetartó oktatói közösségünknek. A kulcsszó a dinamizmus, a humor és az odafigyelés. Ezekkel minden kommunikációs és generációs szakadék áthidalható.

A gólyák teljesen új tanulmányi háttérrendszerrel találkoznak, ezért az első éves joghallgatók kurzusait az első félévben még központilag, a tanulmányi osztály „veszi fel”. Így rendelkezésükre áll egy teljes szemeszter, hogy megismerjék a rendszereinket, komfortossá váljon számukra annak használata. Karunkon hosszú ideje működik tutori program, amelynek keretében PhD hallgatók segítik a jogászképzésre grissen felvetteket tanulmányaik megkezdésében, és a jogi kari közösségbe való beilleszkedésben.

A számukra személyesen legeredményesebb tanulásmódszertan megtalálásában tréninggel segítjük őket.

Mit gondol, milyen elsődleges készségekre van szüksége annak, aki jogász szeretne lenni?

A szegedi jogi kar valamennyi képzése elsősorban elhivatottságot igényel leendő hallgatóinktól. Karunk jelmondata (Vitam impendere vero – Az életet az igazságnak kell szentelni) kötelez bennünket: elsősorban a minőséget és a tudást képviseljük; hiszünk ezen értékekben, hiszen ez társadalmi felelősségünk teljesítésének záloga. Így a szegedi jogi kar közösségéhez tartozni egyszerre lehetőség, kihívás és felelősség. Elhivatottság és kitartás nélkül nincs eredmény, ezek azonban minden esetben, kivétel nélkül meghozzák azt.

Mit javasol azok számára, akik nem nyernek felvételt az első helyen választott képzésükre?

Karunk a magyar felsőoktatási rendszer mindhárom képzési ciklusában kínál továbbtanulási lehetőséget. Amennyiben a jelentkezők nem nyernek felvételt az általuk első helyen választott képzésre, azt javasoljuk, hogy mégis kezdjék meg tanulmányaikat akár karunk azonos képzésén más finanszírozási formában, hiszen tanulmányaik során lehetőség nyílik a kiváló tanulmányi eredményt elérő hallgatók számára a megüresedett államilag finanszírozott helyekre történő átsorolásra, vagy akár kreditelismerésre. További lehetőséget biztosít a leendő hallgatók számára a hagyományos képzéseken túl a részismereti képzések széles tárháza.

Törőcsikné Görög Márta

  • A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.
  • 50 éves, férjezett, két lánygyermek (20 és 23 évesek) édesanyja.
  • Jogász diplomáját a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1998-ban szerezte summa cum laude minősítéssel, majd már az SZTE ÁJTK-n doktorált 2007-ben és ugyanitt 2014-ben habilitált, szintén summa cum laude minősítéssel.
  • Karrierjét PhD hallgatóként, majd tanársegédként kezdte, majd 2006 és 2008 között a SZTE ÁJTK Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékének adjunktusa, 2008-tól docense lett egészen 2016-ig.
  • Időközben, 2003 és 2010 között az SZTE hallgatói és közkapcsolati igazgatója, 2012 és 2018 között az SZTE Kutatásfejlesztési és Innovációs Igazgatóság jogi szakcsoport vezetője, majd 2020-ban a Közigazgatási Jogi Tanszék megbízott tanszékvezetője, és a Közjogi Intézet megbízott intézetvezetője is volt.
  • A Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) szakértője és belső szabályzó jogi munkacsoport vezetője 2022-2024 között, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának tudományos titkára 2014 és 2023 között, 2020 és 2024 között a MAB Jogi Bizottságának társelnöke, az Akkreditációs Kollégium elnöke 2024 óta.
  • Az SZTE ÁJTK Civilisztikai Tudományok Intézetének intézetvezető egyetemi tanára és az SZTE alumni ügyekért felelős rektori megbízottja 2016 óta.
  • Az SZTE ÁJTK dékánja 2019 óta.
  • Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat 2018-ban, Moór Gyula-díj 2018-ban. Prima Primissima díjban 2023-ban, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben 2024-ben részesült.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

CWUR 2025: Az ELTE továbbra is Magyarország vezető egyeteme

Magyar egyetemek a CWUR 2025-ös rangsorában

A magyar felsőoktatási intézmények közül összesen hét került be a világ legjobb 2000 egyeteme közé:

Az ELTE a világ egyetemeinek felső 2,4 százalékában

A CWUR 2025-ös világrangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) a 21 ezer vizsgált intézmény közül a 508. helyet szerezte meg, így a világ egyetemeinek felső 2,4 százalékába került. Az ELTE ezzel 36 helyet javított a tavalyi eredményéhez képest, és továbbra is Magyarország legmagasabban rangsorolt egyeteme, 2014 óta megszakítás nélkül. Az európai listán a 196. helyen végzett, olyan neves intézményeket megelőzve, mint a Potsdami Egyetem, a Zágrábi Egyetem, a Veronai Egyetem vagy az École normale supérieure de Lyon. A rangsort a CWUR az oktatás, a végzettek elhelyezkedése, az oktatói kiválóság, valamint a tudományos publikációk és idézettség alapján állítja össze.

Világszinten továbbra is amerikai dominancia

A 2025-ös globális rangsor élmezőnyében idén sem történt változás:

  1. Harvard University (USA)
  2. Massachusetts Institute of Technology (MIT) (USA)
  3. Stanford University (USA)

Ezek az intézmények kiemelkednek az oktatás minősége, a kutatási teljesítmény és a végzett hallgatók munkaerőpiaci sikeressége terén is. Az első tíz között ezúttal is nyolc amerikai és két brit egyetem szerepel, Cambridge és Oxford, amelyek a negyedik, illetve ötödik helyet szerezték meg. A legjobb nem angolszász intézmény a Tokiói Egyetem lett, amely a 13. helyen végzett.

A világ legjobb egyetemei

A CWUR 2025-ös rangsora megerősíti, hogy a magyar egyetemek továbbra is jelen vannak a nemzetközi felsőoktatás térképén. Az ELTE stabil vezető szerepe mellett más intézmények is jelentős eredményeket értek el, különösen a kutatás és oktatás terén. A világszintű élmezőnyben az amerikai egyetemek dominanciája továbbra is meghatározó, de a magyar felsőoktatás szereplői is folyamatosan fejlődnek és erősítik nemzetközi pozíciójukat.

Duális képzések és ipari együttműködések a természettudományos és műszaki szakember-utánpótlásért

A duális képzések, az egyetemek és a vállalatok egyre szorosabb együttműködése révén a hallgatók már tanulmányaik alatt hasznosítható gyakorlati tudást szerezhetnek, amely versenyképesebbé teszi őket a munkaerőpiacon.

A Richter elkötelezett támogatója a természettudományos oktatásnak

A Richter Gedeon Nyrt. évtizedek óta támogatja a természettudományos oktatást. A Semmelweis Egyetemen működő Richter Tanszék a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés legújabb eredményeit közvetíti a hallgatóknak. A cég a Magyar Kémiaoktatásért Díjjal ismeri el a kiváló pedagógusokat, és 100 millió forintos támogatással segíti az iskolák laboratóriumi felszerelésének fejlesztését. A BoschxRichter Innovációs Díj pedig a fiatalok kreatív gondolkodását ösztönzi.

Bosch: Valódi tapasztalat és karrierlehetőségek fiataloknak

A miskolci székhelyű Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. különböző duális képzési és gyakornoki programokat kínál a fiatalok számára, amelyek valós ipari tapasztalathoz juttatják őket. A cég kiemelten kezeli az értelmes munka és a karrierépítési lehetőségek biztosítását, amelyeket egy nemzetközi környezetben kínál. „Akár duális képzésben, akár gyakornoki programon vesznek részt a fiatalok, érdemi feladatokat kapnak, és bekapcsolódnak a munka világába” – fogalmazott Somogyi András, a Bosch csoport humán erőforrásért felelős alelnöke az UNIside-nak adott korábbi interjújában.

BorsodChem: A Z generáció és a vegyipari utánpótlás

A BorsodChem vegyipari utánpótlási programjai stabil karrierutat nyújtanak, a duális képzések, ösztöndíjak és külföldi tapasztalatszerzési lehetőségek mind a fiatalabb generációt célozzák. A vállalat támogatja a pályakezdést és az otthonteremtést is, így vonzó lehetőséget kínál a fiatal szakemberek számára.

MOL: Képzési és karrierlehetőségek a fiatalok számára

A MOL széleskörű karrierlehetőségeket kínál friss diplomásoknak és egyetemi hallgatóknak. Az oktatási intézményekkel való együttműködés révén a vállalat biztosítja, hogy a fiatalok gyakorlati tapasztalatokat szerezhessenek. Balla Ágnes, a MOL stratégiai oktatási kapcsolatok vezetője az UNI in&out 2025 című kiadványban megjelent interjújában azt mondta, hogy a szoros együttműködés az oktatási intézményekkel teszi lehetővé, hogy a képzés már kezdetektől interaktív legyen.

Az SZTE és az Egis együttműködésének bővítése nemcsak a hallgatók szakmai fejlődését szolgálja, hanem hozzájárul a magyar gyógyszeripar hosszútávú versenyképességéhez is (Fotó: SZTE)

Új fejezet a gyógyszerészképzésben: SZTE–Egis Ipari Partnerségi Tanszék

Az Egis Gyógyszergyár és a Szegedi Tudományegyetem 2025-ben indítja el ipari partnerségi tanszékét, amely egyetemi és ipari tapasztalatok ötvözésével növeli a hallgatók szakmai felkészültségét. A program mentorálást és gyakorlati képzést biztosít a hallgatóknak.

A BME és a HungaroControl partnersége példaértékű együttműködés, amely a légi közlekedési szektor minden szereplőjére pozitív hatást gyakorol. (Fotó: BME)

Egyetemek és ipari együttműködések

További sikeres együttműködések között említhető az Óbudai Egyetem és a thyssenkrupp Components Technology Hungary Autóipari Elektronikus Rendszerek Tanszéke, amely a legújabb technológiai fejlesztéseket hozza közelebb a diákokhoz. A BMW debreceni gyára a Debreceni Egyetemmel és a Debreceni Szakképzési Centrummal közösen biztosít gyakorlati képzéseket. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem pedig a HungaroControl Zrt.-vel együttműködve fejleszti a légi közlekedési szektor oktatását.

Az egyetemek és az ipari szereplők közötti együttműködés egyre fontosabb a szakember-utánpótlás biztosításában. A duális képzések, ösztöndíjak és gyakornoki programok lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatók már tanulmányaik alatt piacképes tudásra tegyenek szert, hozzájárulva ezzel a gazdaság és az ipar jövőbeni fejlődéséhez.

Az SZTE interaktív kiállítással tiszteleg Nobel-díjas kutatói előtt

A tárlat megnyitóján Szabó Gábor, az Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke méltatta a Nobel-díjas Karikó Katalin tudományos pályafutását és személyiségét. Hangsúlyozta, hogy Karikó felfedezései, különösen az mRNS-technológia területén, alapvető fontosságúak az emberiség számára, és a következő évtizedekben középiskolai tananyag részévé válhatnak.

Karikó Katalin felajánlotta Nobel másolatát

Karikó Katalin szegedi köszöntése alkalmával, azt követően, hogy elnyerte a 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díj, bejelentette, felajánlja tudományos elismerésének másolatát egykori egyetemének, a pénzjutalomból pedig megalapítja a JATE-díjat. A kutató életútjáról áprilisban nyílt kiállítás, melyet az elmúlt hónapokban több ezren láttak.

Karikó Katalin a kiállított Nobel-díj emlékérem márolatával.

Karikó Katalin felajánlotta tudományos elismerésének másolatát egykori egyetemének (Fotó: University of Szeged Facebook-oldal)

Szent-Györgyi Albert: A C-vitamin felfedezője

A kiállítás külön része tiszteleg Szent-Györgyi Albert előtt, aki 1937-ben nyerte el a Nobel-díjat. A látogatók megtekinthetik Nobel-díjának másolatát, dékáni talárát, valamint egy interaktív webkurzuson keresztül ismerhetik meg tudományos munkásságát.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

Karikó Katalin életútja és tudományos sikerei

A tárlat legnagyobb része Karikó Katalin életét és tudományos karrierjét mutatja be. Az érdeklődők megismerhetik gyermekkorából megőrzött személyes tárgyait, tanulmányi eredményeit, valamint tudományos elismeréseit. Kiemelt szerepet kap az mRNS-sel kapcsolatos kutatás, amelyről magyar és angol nyelvű kisfilm is készült.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

Fiatalok inspirálása: interaktív játék a tudományos pálya népszerűsítésére

A kiállítás interaktív elemekkel is gazdagodott: különösen a középiskolások számára készült egy játék, amely a tudományos pálya választására ösztönzi a fiatalokat. 

A Szegedi Tudományegyetem ezzel a kiállítással nemcsak múltjának nagyjait ünnepli, hanem a jövő generációi számára is inspirációt kíván nyújtani.

Megnyílt a Szegedi Tudományegyetem új interaktív kiállítása. (Fotó: SZTE)

A világ 500 legjobb egyeteme között a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE jelentős előrelépést tett az előző évi helyezéséhez képest, ahol a 701-800. helyen szerepelt. A rangsorban mindössze négy magyar egyetem kapott helyet, az SZTE pedig a legjobb hazai eredményt érte el. Az ARWU rangsorban világszerte több mint 2500 egyetemet értékeltek olyan indikátorok alapján, mint az oktatási minőség, tudományos elismerések és publikációs teljesítmények.

Ezen a listán is a Harvard az első

A rangsor első helyein amerikai és angol egyetemek végeztek, a Harvard University vezeti a listát, ezt követi a Stanford University és a Massachusetts Institute of Technology (MIT).

Az SZTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesít, amit az is bizonyít, hogy a European University Alliance for Global Health együttműködésben résztvevő partnerei közül többen is a világ legjobb 150 egyeteme között szerepelnek az ARWU rangsorában. Ez a sikeres együttműködés hozzájárul az SZTE további fejlődéséhez mind az oktatás, mind a kutatás terén, és segít fenntartani a kiválóság iránti elkötelezettségét.

Szegedi Tudományegyetem épülete az előtérben a szökőkúttal.

Az SZTE nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedően teljesít. (Fotó: 123rf)

Az SZTE két Nobel-díjassal büszkélkedhet

Rovó László, az SZTE rektora hangsúlyozta, hogy az egyetem számára alapvető érték a kiválóság biztosítása, amit nemcsak a kiemelkedő kutatók és a széleskörű nemzetközi partnerkapcsolatok, hanem az interdiszciplináris megközelítés és az aktív társadalmi szerepvállalás is erősít. Az egyetem kiváló múltjára utalva megemlítette, hogy az SZTE büszkélkedhet két Nobel-díjassal, Szent-Györgyi Alberttel és Karikó Katalinnal, akik a tudományos közösség elismert tagjai.

Ez az eredmény egyértelműen jelzi, hogy a Szegedi Tudományegyetem továbbra is a magyar felsőoktatás egyik vezető intézménye, és folyamatosan képes helytállni a nemzetközi versenyben. Az SZTE elkötelezett abban, hogy fenntartsa és tovább erősítse ezt a pozíciót, elősegítve a kutatás, az oktatás és az innováció területén elért sikereit.

Hét éve nem volt ilyen népszerű a pedagógusképzés a Szegedi Tudományegyetemen

2024-ben is Egyetemi Tavasz Szegeden: Több száz izgalmas programmal várnak!

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) által szervezett eseménysorozat hetven különböző helyszínen, több száz programmal várja az egyetemi közösséget és a város lakóit egyaránt. Az Egyetemi Tavasz egy olyan platform, ahol összefonódik a tudomány és a művészet, a kreativitás és a tudás.

Az Egyetemi Tavasz rendezvénysorozat

Az SZTE Kulturális Irodája immár 19. alkalommal rendezi meg az Egyetemi Tavasz programsorozatot. A fesztivál célja az egyetemhez kapcsolódó kulturális, ismeretterjesztő, tudományos és sporttevékenységek bemutatása, megismertetése a nagyközönséggel. 

Az idei eseménysorozat számos izgalmas programot kínál, mint például színházi előadások, kiállítások, koncertek, táncházak, kerekasztal-beszélgetések és ismeretterjesztő fórumok. Külön figyelmet kapnak a Szegedi Egyetemi Énekkar százéves jubileumához kapcsolódó események, melyekkel az egyetem társadalmi és környezetvédelmi elköteleződésére is felhívják a figyelmet. 

Szegedi Tudományegyetem épülete az előtérben a szökőkúttal.

Az SZTE Kulturális Irodája immár 19. alkalommal rendezi meg az Egyetemi Tavasz programsorozatot. (Fotó: 123rf)

Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese a rendezvény sajtótájékoztatóján külön kiemelte a programkínálatból A természettudományok művészete című szimpóziumot, ahol a természettudományok és a művészetek találkoznak, és ahol a résztvevők betekintést nyerhetnek a tudomány és a művészet közötti kapcsolatokba. A művészeteknek is van természettudománya, nem csak a természettudományoknak művészete – fogalmazott a rektorhelyettes.

Nyitóhét a hallgatói művészeti aktivitás jegyében

A fesztivál hagyományosan április 11-én, József Attila születésnapján, a magyar költészet napján kezdődik. A nyitóhét a hallgatói művészeti aktivitás jegyében telik: a rendezvényen félszáz produkciót mutatnak be az egyetem művészeti versenyén. Ezután az érdeklődők megcsodálhatják az egyetemi fotópályázat anyagából válogatott kiállítást a rektori épület átriumában.

A fesztivál hivatalos megnyitóját pénteken tartják, ahol Balázs-Piri Soma koncertje előtt átadják a Hallgatói művészeti verseny díjait. A programok között számos kiállítás, koncert, kerekasztal-beszélgetés, ismeretterjesztő fórum és színházi előadás szerepel, melyek minden érdeklődő számára nyitottak és többnyire ingyenesen látogathatók.

Diákok hallgatnak egy előadást.

A programok között számos kiállítás, koncert, kerekasztal-beszélgetés, ismeretterjesztő fórum és színházi előadás szerepel, melyek minden érdeklődő számára nyitottak és többnyire ingyenesen látogathatók. (Fotó:123rf)

Folytatódik a Vers délben sorozat

A komolyzenei rajongókat Tóth Jonathan koncertje várja, aki tavaly nyerte meg az egyetemi zenei versenyt. Emellett az egyetem Bartók Béla Művészeti Karának művésztanárai is fellépnek a fesztivál során.

A dzsessz szerelmesei sem maradnak ki a programból: a No Milk Today-ben nemcsak hazai, de neves külföldi zenészek is koncertet adnak. A Fonó Klub Szeged a Radnóti Caféban világzenei koncerteket és táncházakat szervez, míg a Blues Bell jubileumi koncerttel ünnepli harmincéves fennállását.

Az irodalom és költészet kedvelői sem fognak unatkozni: Grecsó Krisztián visszatér egykori egyetemére, Erőss Kinga pedig bemutatja Miniatúrák című új kötetét.

Az Egyetemi Tavasz részeként folytatódik a nagy népszerűségnek örvendő Vers délben sorozat, ahol az egyetem dolgozói és a város polgárai minden nap a déli harangszót követően Szent-Györgyi Albert Dugonics téri szobra mellett mondják el kedvenc költeményüket.

Az Egyetemi Tavasz fesztivál tehát nem csupán egy hagyományos tavaszi rendezvény, hanem egy olyan eseménysorozat, ahol összefonódik a tudomány, a művészet és a kultúra, és ahol mindenki megtalálhatja az érdeklődésének megfelelő programot.


Egy évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem hallgatóival beszélgettünk az egyetemi tapasztalataikról. Az UNIside Beck Martint, az SZTE mesterszakos politológus hallgatóját kérdezte a mesterszakról és a karrierlehetőségekről.

Jön a fizika napja Szegeden az SZTE és az ELI ALPS szervezésében

A 2006 óta minden évben Szegeden megszervezett esemény célja a fizika szépségeinek és érdekességeinek népszerűsítése a diákok körében. A színes programkínálat különösen érdekes lehet a fizika vagy egyéb természettudományos szak választásán gondolkodó középiskolás fiatalok számára, hiszen a rendezvény egyaránt betekintést enged a fizika tudományos és ipari alkalmazásaiba, melyeket a helyszínen szegedi fizikusok mutatnak be előadások, kiállítások, vezetett látogatások formájában.

Érdekel a fizika világa? A csúcs-kutatások? Továbbtanulnál fizika szakon? Olvasd el ezt a cikkünket is:

Amit tudnod kell, ha fizika szakra mennél

Az előadások 9 órakor kezdődnek. Szabó Gábor akadémikus, a kutatóintézet igazgatójának megnyitóját követően Varjú Katalin tudományos igazgató beszél az attoszekundumos fizika rejtelmeiről.

Mi kapott Nobel-díjat tavaly?

A tudományterületen tett felfedezések érdemelték ki a tavaly fizikai Nobel-díjat, erről szintén szó esik az előadás alkalmával. Paragi Gábor a molekulák számítógépes modellezésével ismerteti meg az érdeklődőket, Czirják Attila a kvantumfizika témája köré szerveződő egyetemi mintaóráján pedig a résztvevők megtapasztalhatják, milyen hallgatónak lenni Szegeden.

A mintaórát kifejezetten a fizika iránt komolyabban érdeklődő, a fizika vagy fizikus-mérnöki szak választásán gondolkodó diákoknak ajánlják.

A természettudományok iránt érdeklődő fiatalok számára – előzetes regisztrációhoz kötött – vezetett látogatásokkal készülnek: a vendégek bepillanthatnak az ELI ALPS kulisszái mögé, megismerkedhetnek a motorfékpad működésével, a Fókusz interaktív látogatói térben pedig fizikával kapcsolatos eszközöket, játékokat, érdekességeket is kipróbálhatnak.

Bemutatók Szegeden

A bemutató standokon az SZTE Fizikai Intézet kutatóinak munkájával, az ELI ALPS-ban zajló kutatásokkal és az ELI ALPS fizikusoknak szóló karrierlehetőségeivel, továbbá a fizika ipari alkalmazásainak lehetőségeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők, és részletes tájékoztatást kaphatnak az SZTE Fizikai Intézet képzéseiről.
A program délutáni részében tartják a Budó Ágoston Fizikai Feladatmegoldó Versenyen eredményhirdetését, melyhez Ignácz Ferenc szintén látványos kísérleteket bemutató előadása kapcsolódik.

Forrás: MTI, Nyitókép: az ELI ALPS Facebook oldala

200 millió forint támogatás az SZTE szegedi archeogenetikai kutatásainak

Csák János a szegedi SZTE-n (a Szegedi Tudományegyetemen) tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kormány az elmúlt években komoly átalakításokat hajtott végre a felsőoktatás rendszerében azzal a céllal, hogy a magyar hallgatók minél jobb, minőségi oktatást kapjanak. Hozzátette: ebben a folyamatban a kormány kiváló partnere az SZTE vezetése.

A miniszter hangsúlyozta, a kormány két és félszeresére növelte a modellt váltó egyetemek finanszírozását, azért, hogy javuljon az oktatás és kutatás minősége, és növekedjen az intézmények társadalmi beágyazottsága.

Az SZTE-n folyó archeogenetikai kutatásokat az elmúlt néhány évben a világ élvonalába kerültek. Ezért támogatja 200 millió forinttal a kormány az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont kutatási programját

– árulta el Csák János.

A vizsgálatok egy részéről az alábbi videóból is tájékjozódhatsz:

A miniszter kitért arra, a kormány által kötött magyar-kínai megállapodás lehetővé teszi, hogy olyan belső-ázsiai területeken feltárt régészeti leletek archeogenetikai vizsgálatát is elvégezzék a szegedi kutatók mint Dzsungária és Ujguria, melyek a népvándorlás „főútvonalán” fekszenek.

Cél a minél több magas presztízsű publikáció

A politikus annak érdekében, hogy az SZTE rangsorokban elfoglalt helye és kutatási reputációja javuljon azt várja, hogy ebből a kutatási programból is minél több magas presztízsű publikáció szülessen.

Csák János miniszter (jobb oldalon) az SZTE szegedi eseményén  fotó: u-szeged.hu

Csák János miniszter (jobb oldalon) az SZTE szegedi eseményén – fotó: u-szeged.hu

Török Tibor, az SZTE Archaikus és Recens Humán Genomikai Kompetenciaközpont vezetője kifejtette, a régen elhunyt emberek örökítőanyagát vizsgáló archeogenetika alig harmincéves tudományterület, ráadásul módszertani nehézségek miatt 2013-ig „gyerekcipőben járt”. Ekkor – a 2022-ben Nobel-díjjal elismert – Svante Pääbo laboratóriumában sikerült feltérképezni a neander-völgyi ember teljes genomját.

Feljődés indult e területen

Ezt követően exponenciális fejlődés indult ezen a tudományterületen, napjainkig több mint 10 ezer ember genomját ismertük meg a korai kőkortól egészen a közelmúltig. Így rekonstruálni lehet egykori elődeink rokonsági és leszármazási viszonyait – magyarázta az egyetemi docens.
Ezekkel az eszközökkel a magyar őstörténet számos nyitott kérdése is megválaszolható – tudatta a szakember.
Tavaly sikerült tisztázni a népvándorlás utolsó három hullámának leszármazási viszonyait. A vizsgálatok alapján az európai hunok közvetlen rokonai voltak az ázsiai hunoknak. A Mongóliától a Kárpát-medencéig tartó útjuk során számos alávetett néppel – germánokkal, szarmatákkal – keveredtek – közölte a kutató.

Honnan származnak a magyarok ősei? Az SZTE kutatásai választ adhatnak

Sikerült azt is kimutatni, hogy az avarok vezető rétegei szintén Mongóliából származtak. A honfoglaló magyarok pedig az Ural keleti oldalán fekvő füves pusztákról indultak, majd a keveredtek a szarmatákkal és az európai hunokkal – mondta Török Tibor.
A Kárpát-medence történetét meghatározó mindhárom népvándorlási hullám mongóliai kapcsolatokkal rendelkezik. Éppen ezért nagyon fontos a mongolólai, ázsiai hunok tanulmányozása. Ez a munka ugyan elkezdődött, de a kínai területekről – ahol az ázsiai hunok nagy számban megfordultak – még nincsenek adatok – közölte a központ vezetője. Hozzátette: a kínai-magyar együttműködés keretében lehetőség nyílik ezek tanulmányozására.

 

 

Taroltak a Szegedi Tudományegyetem joghallgatói a KPMG Jövőépítők programján

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda idén már harmadik alkalommal hirdette meg jogesetmegoldó versenyét, a KPMG Jövőépítők Programot, hazai egyetemek joghallgatói részére. A pályázati felhívásra ezúttal is az ország számos egyeteméről jelentkeztek.

Az első fordulóban írásban kellett a hallgatóknak kérdéseket megválaszolniuk egy gyakorlati szemléletű, komplex jogesetre vonatkozóan.
„A klasszikus társasági jogi, kötelmi jogi és munkajogi kérdések mellett a hallgatóknak az ESG szemléletű vállalatirányítás új jogi kérdéseire is figyelemmel kellett lenniük az első forduló jogesetének megoldásakor” – emelte ki dr. Gera Anna, aki a 2021-es KPMG Jövőépítők Programon való sikeres részvételét követően idén már az iroda munkatársaként, szervezőként segítette a program megvalósulását. „Számos kreatív megoldás érkezett, amely a jogszabályok mellett figyelembe vette ennek a feltörekvő területnek a kötelező erővel még nem bíró iránymutatásait, szabályozási törekvéseit is.”

KPMG Jövőépítők Programja, 1. helyezettek, fotó: KPMG

KPMG Jövőépítők Programja, 1. helyezettek, fotó: KPMG

A döntőbe jutott öt csapat a megmérettetés előtt az érvelési technikákról és a jogesetmegoldás gyakorlati lépéseiről szóló online felkészítő alkalmon vehetett részt. A döntőben egy, a gazdasági társaságok működésével kapcsolatos jogesetet és az arra vonatkozó kérdéseket kellett a csapatoknak feldolgozniuk, majd a megoldásaikat előadniuk a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda munkatársaiból álló zsűrinek. A döntő napján, a jogesetmegoldás során az ügyvédi iroda szenior kollégái biztosítottak mentori támogatást a hallgatók részére.

„A második fordulóban egy korlátolt felelősségű társaság döntéshozatali folyamataira kellett reflektálnia a döntősöknek. Főként arra voltunk kíváncsiak, hogy felismerik-e a hallgatók a jogesetben elrejtett problémákat és képesek-e azokat jogilag megalapozott és következetes módon értékelni. Felkészült és sokszínű előadásokat hallhattunk, ami a kollégáink számára is igazán inspirálóan hatott!” – tette hozzá dr. Bobek Fanni, az ügyvédi iroda munkatársa.

A KPMG Jövőépítők Program idei nyertesei:
1. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem „B terv” nevű csapata
2. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem „Nehéz (Jog)esetek” nevű csapata
3. helyezett: a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem „Vidéki Koalíció” nevű csapata
Az első helyezett csapat tagjai számára gyakornoki lehetőséget ajánlott fel a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda, emellett minden döntőbe jutó csapat értékes ajándékokkal térhetett haza. Minden versenyzőnek gratulálunk!

Zöld tégla – a Szegedi Tudományegyetem találmánya, ami megszűri a füstöt

Minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna

A Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékén több évtizedes hagyománya van a környezetvédelmi kutatásoknak, különösen erős a katalízissel kapcsolatos fókusz. Egyes tanulmányok szerint a Földön minden ember élettartama átlagosan három évvel hosszabbodna, ha minden légszennyezés megszűnne. A városokban a lakosság „láthatatlan gyilkosa” a magas portartalmú, szennyezett levegő. Ez irányította dr. Sápi Andrásék figyelmét az egyik legjelentősebb levegőszennyező forrásra. A használatban lévő ipari és lakossági fa- és vegyestüzelésű berendezések, például kályhák, kandallók, kazánok száma meghaladja a 70 milliót Európában. Legtöbbjük környezetvédelmi szempontból elavult, emiatt a kibocsátott káros füstgázok összmennyiségének körülbelül fele ezekből kerül a levegőbe. Az egyre tudatosabb társadalom igényli a környezet- és családbarát megoldásokat, a cégeknek és közintézményeknek pedig a törvényi szabályozás miatt is lépnünk kell. Számukra is megoldást jelenthet az innovációs díjakkal jutalmazott szegedi fejlesztés, a katalitikus füstgáztisztító tégla, amely a tesztelés fázisánál jár.

Mit alkottak a Szegedi Tudományegytem kutatói?

Amit tapasztaltunk és ami miatt indult ez a fejlesztés, az az, hogy a füstgázban rengeteg káros anyag van. Ilyenek például a szén-monoxid, nitrogénoxidok vagy a koromszemcsék. Ezek az emberek egészségét is károsítják, de nem tesznek jót az épületeknek, sőt a sarkvidékeken lévő jégtakarónak sem. A motiváció az volt, hogy oldjuk meg azt, hogy amikor a füstgáz elhagyja a tűzteret, akkor ezeknek a koncentrációja, mennyisége minél kisebb legyen – mondta el dr. Sápi András vegyész, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszékének docense.

A fejlesztés alapelve az autók katalizátoráéhoz hasonló. Alapvető különbség azonban, hogy ez a megoldás fatüzeléshez és a vegyes tüzeléshez optimalizált, illetve nem a hagyományos nemesfémek kedvező tulajdonságaira épít, hanem a könnyen beszerezhető és elérhető árú, nemesfém-mentes anyagokon alapuló kerámiákra. Éppen ezért jelentősen olcsóbb.

Érdekelnek a környeztvédelmi témák? Ha igen, olvasd el ezt az írásunkat is, ami a víz fontosságáról szól:

Víz nélkül nincs élet – Légy te a változás!

Sok szén-monoxid, füst és koromszemcse

Amikor begyújtunk, akkor nem tökéletes az égés, nagyon sok szén-monoxid, füst és koromszemcse hagyja el az égésteret. Ez a tégla átalakítja ezeket a molekulákat kevésbé ártalmas vagy egyáltalán nem ártalmas molekulákká. Jelenlegi állapotában a téglánk az életre is veszélyes szén-monoxid kibocsátását a felére tudja csökkenteni, emellett pedig – ami egy plusz jó tulajdonsága – hogy a hatásfokot is növeli. Pár százalékos hatásnövelést tudunk elérni, ami 50-100 kg fa megspórolását jelentheti egyetlen fűtési szezonban – hangsúlyozta dr. Sápi András.

SZTE Szegedi Tudományegyetem

A kép illusztráció – fotó: Pixabay

A Szegedi Tudományegyetem érintett szakértőit is bevonták

A projekt során a kutatók a Szegedi Tudományegyetem érintett szakértőit is bevonták, illetve kihasználták az egyedülálló műszerpark adta lehetőségeket is. Különböző összetételű kerámiamasszákat készítenek és abból 3D nyomtató segítségével hozzák létre a kerámiahordozókat, amiket szárítás, égetés után még kezelnek, majd következik a tesztelés. Az innovációban a Szegedi Tudományegyetem oktatói mellett a hallgatók is szerepet kaptak.

Szeretem a környezetvédelmi témájú dolgokat, így ez a kutatási lehetőség is megtetszett. Az én feladatom ebben a projektben a kerámiahordozó téglák nyomtatása, a paraméterek optimalizálása, mint az összetétel, nedvességtartalom, égetési idő, illetve az elkészült katalizátorhordozónak a tesztelése a kandallóban. Égés közben egy diagramon követhető, hogy az idő múlásával hogyan alakul a különböző károsanyag-kibocsátás, monitorozzuk a szén-monoxid-kibocsátást, a nitrogénoxidok kibocsátását, a hőmérsékletet és ebből próbálunk különböző adatokat kinyerni – mondta el Török Péter, az SZTE TTIK harmadéves, kémia alapszakos hallgatója.

A téglát Szegeden tesztelik és indítják a gyártását. A termék magyar találmány. Számos hazai megrendelési igény mellett külföldi érdeklődéssel kapcsolatos tárgyalások is zajlanak, így a hazai innováció európai sikertörténetté is válhat a közeljövőben.

SZTE - Szegedi Tudományegyetem - füst - találmány, illusztráció

A Szegedi Tudományegyetem találmánya szűri a füstöt, a kép illusztráció – fotó: Pixabay

Íme a mesterséges intelligencia terjedésének várható hatásai – a Corvinus is rámozdult

A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója is részt vett mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásainak átfogó vizsgálata címmel kiadott könyv összeállításában. E kötet szerkesztője, dr. Kovács Zoltán alezredes így nyilatkozott: „rendkívül értékes magyar szellemi tőke gyűlt össze a könyv révén a mesterséges intelligencia területén, nemcsak személyenként, hanem csoportként is”.

A Corvinus kutatói is aktív részt vállaltak

A könyv összesen tizennyolc olyan témát ölel fel, amelyre a mesterséges intelligencia jelenleg hatást gyakorol, az oktatástól az egészségügyön át a pénzügyekig és a munkaerőpiacig, az energiaipartól az emberi együttműködéseken át a jogi és katonai vonatkozásokig. A Budapesti Corvinus Egyetem 13 kutatója és a KNBSZ szerzői mellett olvashatók tanulmányok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Széchenyi István Egyetem munkatársaitól is.

„Szakmai oldalról még mindig a hurráoptimista innovációs lendület a jellemző, a felvetődő etikai-erkölcsi kihívásokat gyakran felszínes látszatmegoldásokkal (iránymutatások, etikai kódexek, etikai bizottságok és laza szerveződések súlytalan egyvelegével) igyekeznek mederben tartani. A tudományos világ pedig szintén naiv optimizmussal hisz a felmerülő problémák kezelhetőségében, és rendszeresen megmarad a technológiai részletekben rejlő problémák aprólékos vizsgálatánál” – olvasható például a könyv egyik esszéjében, amit Csáki Csaba írt az MI kockázatainak szisztematikus felméréséről.

Csak a minőség számít – ez a szerzők mottója

A kiadvány célja, hogy segítsen a társadalom tagjainak, a szakmai és a politikai döntéshozóknak felismerni, hogy milyen alapvető és gyors ütemű változások állnak előttünk a mesterséges intelligencia fejlődése nyomán. Úgy látták ugyanis, hogy bár a szakirodalom gazdag, az nem elég közismert, az MI jelentőségét sokszor így is végzetesen alábecsüli, és gyakran csak elszigetelt hatásokat vizsgál. Kovács Zoltán szerint a mesterséges intelligencia által kiváltott hatások nem pusztán katonai vagy biztonsági kérdések, hanem egy olyan terület, amit csakis átfogóan, holisztikusan és interdiszciplinárisan érdemes vizsgálni.

A helyzet megváltoztatására 2021-ben nyílt kutatást hirdettek meg a magyar egyetemi fórumokon. A pályázóktól a már ma is rendelkezésre álló, úgynevezett „gyenge” vagy „szűk” mesterséges intelligencia hatásainak vizsgálatát kérték – ez a számítógépes rendszernek azt a képességét jelenti, hogy az embernél hatékonyabban tud elvégezni egy szűken meghatározott feladatot. A most megjelent tanulmánykötet ennek az eredményeit foglalja össze, amelyekből Budapesti Corvinus Egyetem kutatói 11 esszét írtak, kizárólagos vagy társszerzőként.

Nem tudunk eleget beszélni az MI kapcsán

„A kutatási idő alatt néhány workshopot is rendeztünk, ahol mindenki megoszthatta, hogy hol tart a kutatása. Ezek nagyon jól sikerültek, nagyon élénk beszélgetések, viták alakultak ki. Szeretném, ha a kötet megjelenése után folytatódna a szakmai diskurzus további szakértőkkel. Nem tudunk eleget beszélni erről a témáról” – mondta a szerkesztő. A létrejött tanulmánykötet jó eszköz arra, hogy segítsen mind a szakembereknek, mind az érdeklődő laikusoknak a témában a megfelelő kérdéseket feltenni. A szerkesztő maga is sok olyan következtetéssel, eredménnyel találkozott a könyv előkészítésekor, amely meglepte, nem gondolt rá korábban, de nem akar részrehajló lenni, ezért nem hozott erre példát – helyette az érdeklődőket biztatja az elolvasására.

További részletek:

https://makronom.eu/2023/10/10/konferencia-mesterseges-intelligencia/

A kötetben szereplő corvinus tanulmányok:

– Kovács Zoltán–Gurály Roland: A mesterséges intelligencia és egyéb felforgató technológiák hatásait vizsgáló munkacsoport eredményei

– Csáki Csaba: A mesterséges intelligencia elterjedéséből adódó kockázatok szisztematikus vizsgálata

– Zorkóczy Miklós: A mesterséges intelligencia az egészségügyben – jogi, etikai, gazdasági szempontok

– Bokor Tamás: A mesterséges intelligencia alkalmazása az oktatásban – kihívások és következmények technológiainvariáns szempontból

– Márton András: Felforgató technológiák az energiaiparban

– Miskolczi Márk–Kökény László: MiI-t hoz a jövő? – munkaerőpiaci változások a személyközlekedés terén

– Bagó Péter: Az automatizáció hatása a pénzügyekben – pénzügyi rendszerek biztonsága – algoritmikus kereskedelem

– Kovács Eszter: Újragondolt termelés: a digitalizáció, az automatizáció és a robotizáció hatásai a globális ellátási láncokra

– Trautmann László–Baranyi Dániel Martin–Balogh Attila: A mesterséges intelligencia és a munka politikai gazdaságtana

– Marciniak Róbert–Baksa Máté: Emberi és gépi hálózatok: a digitális technológiák és a mesterséges intelligencia hatása a szereplők együttműködésére

– Balogh Zsolt György: Az MI-rendszerek ellenőrzése, felügyelete és monitorozása

Fotók: 123rf.hu és Corvinus.hu

 

Itt a QS és az ARWU – két fontos rangsorban is első lett az ELTE

 A magyar egyetemek közül  két mérvadó felsőoktatási világrangsorban is az Eötvös Loránd Tudományegyetem végzett első helyen a magyarországi egyetemek közül. A QS, Quacquarelli Symonds idén debütáló európai rangsorában a 208. helyet szerezte meg, az augusztusban nyilvánossá tett ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsorban egy kategóriát javítva tavalyi eredményén az 501-600. helyre került. Mindkét eredményével a hazai mező élén szerepel, így az ELTE lett a legjobb magyar egyetem.

A közel húsz éve egyetemi rangsorokat készítő Quacquarelli Symonds (QS) idén először közölte kifejezetten európai egyetemeket listába rendező rangsorát. A régió 42 helyszínén összesen 690 intézményt vizsgált a lista elkészítéséhez. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az összesített rangsorban a 208. helyet szerezte meg, ezzel az eredménnyel pedig a legjobb magyar felsőoktatási intézménynek számít. Magyarországról összesen 15 egyetem került be a rangsorba.

A QS listáján szereplő TOP 5 magyar egyetem:

1.       Eötvös Loránd Tudományegyetem 208. hely

2.       Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 238. hely

3.       Szegedi Tudományegyetem 242. hely

4.       Debreceni Egyetem 258. hely

5.       Pécsi Tudományegyetem 325. hely

A QS európai rangsorának legelőkelőbb helyeit a brit egyetemek uralják, az első 10-ből hét pozícióban. Első helyen az angliai Oxfordi Egyetem áll, amit az ETH Zurich majd a szintén brit Cambridge-i Egyetem követ. Kelet-Európából a prágai Károly Egyetem és a Varsói Egyetem érte el a legjobb eredményt.

A QS szempontjai

A listára olyan intézmények kerülhettek fel, amelyek átfogó képzési programot kínálnak jelenléti oktatás biztosításával az alapképzéstől a posztgraduális képzésig. A rangsor összeállításakor szempont volt az akadémiai hírnév, az oktatók reputációja és a tudományos cikkidézettség mellett a fenntarthatóság is. A QS rangsora fontos európai értéknek tartja nemzetköziesítést és a mobilitást, így más listákhoz képest előtérbe helyezte módszertanában ennek szerepét. A rangsorolásban így új kategóriaként bevezette a nemzetközi hallgatók sokszínűségére vonatkozó mérőszámot.

Egy másik lista: az ARWU, itt is első az ELTE

Az ELTE már augusztusban sikeresen szerepelt az ARWU, közismertebb nevén a sanghaji rangsor listáján, amelyben az 501-600. helyre került egy kategóriát javítva tavalyi eredményén. Ezzel szintén a legjobb helyezést elérő felsőoktatási intézmény lett Magyarországon. A befolyásos világrangsorba hazákból még három intézmény került be a világ legjobbjai közé, a Semmelweis Egyetem a 601-700-as, a Szegedi Tudományegyetem a 701-800-as, míg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a 901-1000-es csoportba jutott.

[kiemelt]A három legbefolyásosabb világrangsor egyébként a Shanghai Ranking Consultancy (Academic Ranking of World Universities; ARWU), a Quacquarelli Symonds (QS) és a Times Higher Education (THE) által készített rangsorok. Mindegyik szervezet más módszerek és kritériumok alapján méri a felsőoktatási intézményeket.[/kiemelt]

 

QS magazin rangsor - fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

QS magazin rangsor – fotó: https://www.facebook.com/quacquarellisymonds/photos

Az SZTE a legjobb magyar egyetem QS 2024-es rangsorában

Ebben az évben az eredmények 17,5 millió tudományos dolgozat elemzésére, valamint több mint 240 000 oktató és munkáltató szakértői véleményére épülnek. A QS rangsor idén három új mérőszámot vezetett be: ezek a fenntarthatóság, a foglalkoztatási eredmények és nemzetközi kutatási hálózat mérőszámai. A Massachusetts Institute of Technology tizenkettedik évfordulóját ünnepli az élen, a Cambridge-i Egyetem őrzi a második helyet, míg az Oxfordi Egyetem, ami harmadikként szerepel a rangsorban egy pozíciót emelkedett a tavalyi eredményhez képest.

A QS rangsor idén három új mérőszámot vezetett be (Fotó: 123RF)

A QS rangsor szerint idén is az SZTE a legjobb magyar egyetem

Több területen is kiváló helyen végeztek a magyar egyetemek a brit QS összegyetemi világrangsorában: a hazai felsőoktatási intézmények között összesítettben a Szegedi Tudományegyetem lett a legjobb. A nemzetközi mezőnyben a SZTE a 601-610. helyen végzett, többek között olyan intézményekkel közösen, mint a londoni Kingston University, az amerikai (philadelphiai) Drexler University vagy az ausztrál Charles Darwin University.

A magyar egyetemek között a második helyen, nemzetközi viszonylatban a 671–680. helyen a Debreceni Egyetem szerepel. Az ELTE, harmadik dobogós magyar intézményként a tavalyi 701–750-es kategória után idén a 701–710. helyre került.

A fentieken kívül hazánkból még a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (741–750), a Pécsi Tudományegyetem (801–850), a Corvinus (1001–1200), a MATE (1001–1200), a Széchenyi István Egyetem (1001–1200), a Miskolci Egyetem (1201–1400), a Pannon Egyetem (1201–1400) és az Óbudai Egyetem (1201–1400) szerepel a rangsorban.