SZTE Archívum | Oldal 3 a 3-ből | Diplomátszerzek

Újabb két egyetemen lehet majd művészeti instruktornak tanulni

Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) új, művészeti instruktor mesterszakja három művészeti területhez – képzőművészethez, mozgóképművészethez és zeneművészethez – kapcsolódó közvetítői tudást kínál háromféle specializáción keresztül:

  • kiállításszervezői és képzőművészeti instruktor,
  • mozgóképművészeti instruktor,
  • koncertszervező és zenei kurátor.

A képzés az egyetem ismertetője szerint átfogó elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a művészettörténettől, esztétikától a gazdasági, jogi, társadalomtudományi, kommunikációs ismereteken át a művészetszervezői- és közvetítői ismeretekig. A szakot január végén hirdeti meg az egyetem. 

Látogatók egy firenzei múzeumban (Fotó: 123rf)

A felvi.hu információi szerint művészeti instruktor mesterszakra még két egyetemen (ELTE, SZTE) lehet jelentkezni a mostani felvételi időszakban. Közülük az ELTE is most először hirdeti meg a szakot, amelyen többek között az alábbi tantárgyakat lehet majd tanulni: 

  • zeneirendezvény-szervezés gyakorlata
  • kulturális örökség
  • színjátéktípusok
  • integrált művészeti projekt gyakorlat
  • kreatív zene

A Szegedi Tudományegyetem pedig először tavaly szeptemberben indította el ezt a képzést. 

A 2023/24-es tanév felsőoktatási képzéseire február 15-én éjfélig lehet jelentkezni.

Az egri egyetem a szakirányú továbbképzési szakok terén is indít egy új képzést, a gondoskodáspolitika szakot 2023 szeptemberétől.

Ki kaphat diplomát nyelvvizsga nélkül? Sorra teszik a bejelentéseket az egyetemek

December 7-én szavazta meg az Országgyűlés a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga-követelmény megszüntetését. A felsőoktatási törvény módosítása értelmében a diploma kiadásának megkövetelt előfeltétele csak a sikeres záróvizsga lett.

Az ELTE január 19-ig kiállítja az okleveleket

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem azt közölte, hogy legkésőbb 2023. január 19-ig kiállítja az oklevelét azoknak, akiknek ezt a korábbi szabályozás értelmében a nyelvvizsga hiányában nem tehette meg. Eszerint a december 20-án hatályba lépett törvénymódosítás értelmében az ELTE-n megkapják oklevelüket a korábban előírt nyelvvizsga megléte, bemutatása nélkül azok is, akik a jelen záróvizsga-időszakban teljesítik sikeresen a záróvizsgát, illetve a mostani félévben szerzik meg abszolutóriumukat, és később sikeresen záróvizsgáznak.

Az egyetem egyben azt is közölte, hogy a jogszabályváltozás érinti a többi hallgatót is, a velük szemben támasztott követelmények változásáról majd a „megfelelő időben” ad értesítést számukra.

2021. augusztus 31. a fontos időpont

A nyelvvizsga-követelmény megszüntetéséről már korábban megírtuk, hogy a nyelvvizsga-mentességet a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell. A dátumnak azért van jelentősége, mert azok, akik 2021. augusztus 31. előtt tettek záróvizsgát, a koronavírus-járvány miatt meghozott nyelvvizsga-amnesztia értelmében már mentesültek a nyelvvizsga-kötelezettség alól.

Mint ismert, a Covid miatt a kormányzat 2020-ban és 2021-ben is nyelvvizsga-amnesztiát vezetett be, aminek értelmében azok mentesültek a diplomaszerzés feltételéül előírt nyelvvizsga-kötelezettség alól, akik 2020., illetve 2021. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tettek.

Az SZTE is 30 napon belül kiállítja az oklevelet

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) is közleményt adott ki a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint azon hallgatók számára, akik 2021. augusztus 31-ét követően tettek záróvizsgát, de nyelvvizsga hiányában oklevelüket nem vehették át, külön kérelem nélkül – figyelemmel a törvénymódosítás hatályba lépésének 2022. december 20-i dátumára, amely a jogosultság kezdő időpontja – 30 napon belül kiállítja azt az SZTE.

Okleveleket adnak át a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak (Fotó: Sahin-Tóth István/SZTE)

A 2022–2023 őszi félév végéig abszolvált és a nyelvi követelményeket még nem teljesítő hallgatók esetében szintén a fenti eljárás kerül alkalmazásra, miután sikeres záróvizsgát tettek. Számukra az oklevél kiadásra fennálló 30 napos határidő a sikeres záróvizsga napjának dátumával indul – közölte az SZTE.

PTE: aki 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesz, megkaphatja oklevelét

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) pedig azt közölte: a törvénymódosítás alapján azon hallgatók, akik 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tettek, de – nyelvvizsga hiányában – oklevelüket nem vehették kézhez, illetve 2023. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tesznek, megkaphatják oklevelüket.

A Miskolci Egyetemen adatokat kérnek a nyelvvizsga alól mentesült hallgatóktól

A Miskolci Egyetem is kiadott egy közleményt a nyelvvizsga-követelmény megszüntetésével kapcsolatban. Eszerint adategyeztetést kér a 2021. augusztus 31-ét követően sikeres záróvizsgát tett és nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatóktól az okleveleik kiállításához.

Öt egyetem 13 gyakorlóiskolája újul meg jövő őszre

Az elmúlt napokban több egyetem is bejelentette, hogy az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programból (EFOP) gyakorlóiskolái fejlesztésére vissza nem térítendő támogatást nyert el az EFOP-4.2.3-22 pályázati konstrukció keretében. A beruházások befejezése 2023 őszére várható.

ELTE: 2,8 milliárdos fejlesztés hat iskolában

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) összesen 2,8 milliárd forint támogatást kapott az öt budapesti és egy szombathelyi gyakorlóiskolájának fejlesztésére. Az egyes iskolákban az alábbi összegekből valósulhatnak meg a tanárképzést is támogató infrastruktúra- és eszközpark-fejlesztések:

  • Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium (Budapest): 500 millió forint,
  • Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Gimnázium (Budapest): 500 millió forint,
  • Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (Szombathely): 500 millió forint,
  • Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium (Budapest): 462 millió forint,
  • Bárczi Gusztáv Gyakorló Általános Iskola (Budapest): 429 millió forint,
  • Gyertyánffy István Gyakorló Általános Iskola (Budapest): 429 millió forint.

A támogatás jelentős részét az infrastrukturális fejlesztések teszik ki közel 1,8 milliárd forint értékben. Ezt az összeget az alábbi célokra fordítják:

  • belső renováció,
  • osztálytermek, szaktantermek, tornatermek és vizesblokkok felújítása,
  • villamoshálózat korszerűsítésére és bővítése,
  • közösségi terek, udvarok és irodák kialakítására és felújítására.

Több iskolában új tantermeket is kialakítanak, hiszen minden intézményre jellemző a túljelentkezés és ennek következtében a teljes telítettség – olvasható az ELTE közleményében.

Jelentős eszközfejlesztés is megvalósul 900 millió forint értékben, ami az alábbi célokat szolgálja:

  • wifi-hálózat kiépítése, bővítése,
  • az iskolarádiók által is használt belső hangrendszerek fejlesztése,
  • számítógépek és laptopok beszerzése,
  • 140 darab digitális tábla telepítése.

A projekt keretében minden intézményben jelentős mértékű iskolabútor-beszerzés is megvalósul. A fejlesztések a hat iskolában összesen 184 oktatási célt szolgáló termet (osztályterem, szaktanterem, tornaterem, fejlesztő szoba) érintenek. A projekt során akadálymentesítés is megvalósul.

Pécsi Tudományegyetem: 1,3 milliárdos fejlesztés négy intézményben

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) két pályázat keretében összesen 1,3 milliárd forint támogatást kapott gyakorlóiskoláinak fejlesztésére.

Az egyik pályázatban a PTE Gyakorló Általános Iskola, Gimnázium és Óvoda alábbi három tagintézményeinek fejlesztésére nyert el 800 millió forintos forrást. Az érintett három tagintézmény:

  • PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 1. számú Általános Iskolája,
  • PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Babits Mihály Gimnáziuma,
  • PTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Deák Ferenc Általános Iskolája.

A projektek keretében

  • felújítási munkálatok (a nevelési-oktatási termekben, folyósokon, egyéb közös helyiségeknél)
  • bútor- és eszközbeszerzések,
  • energetikai fejlesztések (pl. lámpatestek LED-re cserélése),
  • sport- és futópályák, játszóterek felújítása

valósul meg.

A PTE Babits Mihály Gimnáziumának bejárata (Fotó: PTE)

A fejlesztés révén a három tagintézményben összesen mintegy 90 tanterem, és jelentős számú egyéb helyiség – folyosó, mosdó, tanári helyiség, iskolaudvar – újul meg, olvasható a PTE online magazinjában.

Egy másik pályázat keretében a PTE félmilliárd forint támogatást nyert el a Szekszárdon működő gyakorló általános iskolájának fejlesztésére – derül ki a PTE közleményéből. A PTE Illyés Gyula Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóiskola általános iskolai része újul meg az alábbi módon:

  • nevelési-oktatási termek, folyosók és egyéb közös helyiségek felújítása,
  • bútorok, eszközök beszerzése,
  • sport- és futópálya, játszóudvar modernizálása.

A szekszárdi iskola felújítására a PTE a Semmelweis Egyetemmel (SE) konzorciumban nyerte el a forrásokat. A konzorcium által megkapott egymilliárd forintos összeg egyenlően oszlik meg a két egyetem között, így a Semmelweis Egyetem is félmilliárd forintot fordíthat a budapesti Pető András Gyakorló Iskolájának fejlesztésére.

Győrben közel félmilliárdból újul meg egy iskola

AZ ELTE szintén konzorciumban valósítja meg a hat iskolát érintő fejlesztéseit lefedő három projektjéből kettőt: három iskola (Trefort, Bárczi, Gyertyánffy) esetében a győri Széchenyi István Egyetemmel, két iskolánál (Apáczai, Radnóti) pedig a Szegedi Tudományegyetemmel (SZTE) közösen nyerte el a fejlesztési forrásokat. Az SZTE a Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolájának fejlesztését valósítja meg 500 millió forintból.

A Széchenyi István Egyetem pedig az Öveges Kálmán Gyakorló Általános Iskola rekonstrukciójára fordítja az elnyert 451 millió forintos forrást. A beruházás

  • energetikai korszerűsítést,
  • tantermi bútorok, tornatermi eszközök, interaktív táblák, asztali számítógépek és egyéb informatikai eszközök beszerzését,
  • burkolatcserét,
  • udvarfelújítást,
  • akadálymentesítést,
  • tornaterem- és öltöző-felújítást,
  • sportudvar-árnyékolást

tartalmaz – olvasható az egyetem közleményében.

A fejlesztés során elvégzik az épület energetikai korszerűsítésének első ütemét, amely

  • nyílászárók részleges cseréjét,
  • épületgépészeti felújításokat,
  • radiátorcseréket,
  • napelemes rendszer kialakítását,
  • padlásfödém szigetelését,
  • hűtési-fűtési rendszerek kiépítését,
  • az informatikai terem klimatizálását

foglalja magában. 

Három hazai egyetem került fel a QS fenntarthatósági rangsorába

Idén első ízben adta ki a világ egyetemeit fenntarthatósági szempontból értékelő rangsorát a Quacquarelli Symonds (QS) londoni elemző cég. A felmérés környezeti és társadalmi szemszögből vizsgálta a fenntarthatóság kérdését összesen nyolc indikátor (három környezeti és öt társadalmi tényező) alapján.

Nyolc indikátor alapján értékelték az egyetemeket

A környezeti fenntarthatóság esetében az alábbi három indikátort vették figyelembe:

  • fenntartható intézmény (itt azt vizsgálták, hogy az adott egyetem tagja-e bármilyen klímavédelmi vagy fenntarthatósági szerveződésnek; van-e fenntarthatósági stratégiája, ad-e ki emissziós jelentést; elkötelezte-e magát a nettó zéró emissziós kibocsátás elérésére)
  • fenntartható oktatás (mekkora akadémiai elismertsége van az adott egyetemnek a bolygónk, környezetünk állapotával kapcsolatos képzések terén; mennyire hangsúlyosan jelenik meg a képzésben a klímavédelem és a fenntarthatóság kérdése)
  • fenntartható kutatás (milyen kutatási tevékenységet végez az adott egyetem az ENSZ fenntartható fejlődési céljaihoz kapcsolódóan)  

A fenntarthatóság környezeti szempontjai terén azt is megvizsgálták a felmérés készítői, hogy az adott egyetem tagja-e bármilyen klímavédelmi szerveződésnek (Fotó: pexels)

A fenntarthatóság társadalmi vetületei kapcsán figyelembe vett öt indikátor:

  • esélyegyenlőség (a kérdést több szempontból vizsgálták meg, így például a női diákok aránya, a sokszínűséget, inklúziót elősegítő intézkedések, vagy a fogyatékkal élők számára biztosított támogatás alapján)
  • tudásmegosztás (más intézményekkel való együttműködés mértéke – itt azt is megvizsgálták, mennyire törekszik az adott egyetem a kevésbé jó anyagi helyzetű intézményekkel a kooperációra)
  • oktatás hatása (akadémiai elismertség a társadalomtudományok terén)
  • elhelyezkedési lehetőségek (az egyetem munkaadók körében meglévő elismertsége, a diákok munkaerőpiaci felkészültsége)
  • életminőség (az egyetem diákok jóllétét szolgáló tevékenysége, például egészségügyi szolgáltatások a campusokon)

A 700 egyetemet tartalmazó rangsorba három magyar felsőoktatási intézmény került fel, közülük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) érte el a legjobb helyezést (341-360. hely).

A listán szereplő másik két hazai egyetem közül a Szegedi Tudományegyetemet (SZTE) a 381-400., míg az Eötvös Loránd Tudományegyetemet (ELTE) a 601+ helyre rangsorolták.

Top 200 között a BME a fenntarthatóság környezeti szempontjai alapján

Külön rangsor készült a fenntarthatóság környezeti, illetve társadalmi szempontú vizsgálata alapján. Előbbiben a BME a 198. helyezést érte el, míg az SZTE 360., az ELTE pedig 501+ helyre került. A társadalmi fenntarthatóság listáján mindhárom hazai egyetemet az 501+ helyre rangsorolták.

Az összesített rangsorban legjobban szereplő BME a nyolc indikátor közül négyben bizonyult a legjobb hazai egyetemnek. A három környezeti indikátor mellett egy társadalmi mutatóban, az elhelyezkedési lehetőségeket feltérképező indikátorban is a legjobb eredményt érte el a BME.

Az SZTE szintén négy mutatóban lett a legjobb hazai egyetem (az esélyegyenlőséget, a tudásmegosztást, az oktatás hatását és az életminőséget vizsgáló indikátorokban).

Ami a globális rangsort illeti, a kaliforniai Berkeley Egyetem áll az élen, mind az összesített eredmények, mind a környezeti fenntarthatósági, illetve a társadalmi fenntarthatósági mutatók alapján.

A QS általános egyetemi rangsorában az SZTE a legjobb hazai intézmény

Arról nemrégiben írtunk, hogy a QS általános egyetemi rangsorában, amely hat szempont (akadémiai elismertség, oktatók-hallgatók aránya, tudományos munkák idézettsége, munkaadók véleménye, külföldi hallgatók aránya, külföldi oktatók aránya) alapján értékeli az egyetemek tevékenységét, idén a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt (551-560. helyezést) a hazai egyetemek közül.

Az 1422 intézményt rangsoroló listára összesen 11 hazai egyetem fért fel, közülük kettő most először szerepelt a rangsorban.

Magyar lány lett Európa legjobb ápolója

Pál Blanka Földeákon él, az SZTE Kossuth Zsuzsanna Technikum és Szakképző Iskolában szerzett gyakorló ápoló végzettséget 2020-ban. Európa legjobb ápolója lett. Jelenleg általános ápolóképzésre jár, és várhatóan 2023 februárjában végez. Hódmezővásárhelyen egészségügyi és egyéb rendezvények szervezője, segítője.

A franciaországi Bordeaux-ban megrendezett, a Szakmák Olimpiájaként is ismert WorldSkills Competition 2022 Special Edition világversenyen Pál Blanka a Health and Social Care (egészség és szociális ellátás) versenyszámban indulva képviselte Magyarországot. 

Forrás: SZTE

A versenyen a szakmai feladatokat négy berendezett helyszínen kellett teljesíteni: kórházi környezet, járóbeteg-ellátás, otthonápolás, bentlakásos otthon. A négy napon keresztül tartó versenyen 16 feladatot kellett megoldani úgy, hogy a betegszerepet imitáló színészekkel folyamatosan angolul kellett kommunikálni.

Európa legjobbja

Pál Blanka kiemelkedően szép sikert aratva az 5. helyen végzett, a legjobb eredményt elérő európai versenyző lett. Blankát az SZTE honlapja szerint Németh Zoltánné Torma Ida segítette, mind szaktanárként, mind osztályfőnökként végig kísérve a versenyző felkészülését.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) Humánerőforrás-fejlesztési Igazgatósága a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve 2014 óta biztosítja a versenyzők felkészítését az eredményes szereplésre az EuroSkills és WordSkills versenyen Health and Social Care kategóriában. Az egészségügyi szakmát egyedüliként képviselő magyar versenyző, Pál Blanka is részt vett egy intenzív felkészítésen az OKFŐ szervezésében, amelynek keretében többek között volt versenyzők is segítették. 

Orvos- és egészségtudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  • ápolás és betegellátás szak
  • digitális fogászati tervezés szak
  • egészségügyi gondozás és prevenció szak
  • egészségügyi szervező szak
  • orvosi diagnosztikai analitikus szak

Osztatlan mesterképzési szak

  • általános orvos szak
  • fogorvos szak
  • gyógyszerész szak

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésen 5, míg osztatlan mesterképzésen 3 szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

diplomásai számíthattak, ám fontos, hogy ezen adatok még az állami alkalmazásban álló orvosok nagyarányú bérrendezését megelőzően képződtek, igaz mind a közszféra, mint a versenyszféra adatait tartalamazzák. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 364 ezer forint, azonban jelentős eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat tekintve a legmagasabb fizetése az SE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 395 ezer forintot is meghaladta. A havi bruttó pályakezdő átlagjövedelem tekintetében második helyen az SZTE áll közel 392 ezerrel, míg a harmadik pozíciót a DE foglalja el 358 ezer forinttal.

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 87 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2 hónapon belül. A végzettek 82 százalékának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az SE-n, az SZTE-n és a PTE-n végzettek között a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül 13 százaléka dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ME-n (18 százalék), a GFE-n (15) és a DE-n (13) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az SE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 395 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 92 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az SE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 957-en szereztek itt diplomát. Az SE hallgatói átlagosan több mint nyolc aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 392 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások kicsivel kevesebb mint két hónapon belül munkába is állnak, és 95 százalékban végeznek diplomás munkát. Az SZTE az orvos- és egészségtudomány képzési terület tekintetében a nagyobb képzőintézmények közé sorolandó: a 2017–18-as tanévben 448-an szereztek itt diplomát. A ranglistánkon szereplő hét intézmény közül az SZTE hallgatói végzik el az alapfokú tanulmányaikat a legkevesebb számú aktív félév alatt (8,1 félév).

A DE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 358 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül két és fél hónapon belül állnak munkába, és 87 százalékban végeznek diplomás munkát. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen a DE is a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 629-en szereztek itt diplomát.

 

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

Az orvos- és egészségtudomány képzési területen alapképzésben végzettek mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül fele végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 26 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően inkább a  közszférában helyezkednek el (ez a végzettek 56 százalékára igaz), 33 százalékuk vállal munkát a versenyszférában és körülbelül 11 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (90 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek az orvos- és egészségtudomány képzési területen diplomát szerzők (87 százalék).

Természettudomány képzési terület

Alapképzési szakok

  •     biológia szak
  •     biotechnológia szak
  •     fizika szak
  •     földrajz szak
  •     földtudományi szak
  •     kémia szak
  •     környezettan szak
  •     matematika szak

 

Az természettudomány képzési területen 8 alapképzési szak közül választhatnak a felvételizők. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a legmagasabb fizetésre 

  • a fizika szak (408 ezer forint) és 
  • a kémia szak (361 ezer forint)

diplomásai számíthattak a 2019-es adatfelvétel során. A képzési terület iránt érdeklődők szaktól függően több felsőoktatási intézmény mellett dönthetnek, amelyek között megtalálhatók fővárosi és vidéki intézmények.

Intézményi ranglista

A diploma megszerzését követően elérhető átlagbért véve rangsorképző indikátornak.

A természettudományi képzési területen a 2017/18-as tanévben végzettek havi bruttó átlagjövedelme (2019-es adatok alapján) közel 290 ezer forint, azonban eltérés mutatkozik az egyes intézmények között. Csak a nappalisokat nézve a legmagasabb fizetése az ELTE-n végzetteknek volt, esetükben ez az összeg a havi 326 ezer forint. A havi bruttó átlagjövedelem tekintetében a második helyen a PTE áll 305 ezerrel, míg a harmadik pozíciót az SZTE foglalja el közel 269 ezer forinttal. 

A képzési terület valamely szakán alapképzésben diplomát szerzők 54 százaléka kezd dolgozni a végzést követően, átlagosan 2,2 hónapon belül. A végzettek közel kétharmadának sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie, ez az arány az EKKE-n (100 százalék) és az ELTE-n (79) a legmagasabb.

Az alapképzést elvégzők körülbelül negyede dönt úgy, hogy a végzést követően munka mellett folytatja a tanulmányait, ez az arány az ELTE-n (29 százalék) és az EKKE-n (25) a legmagasabb.

 

A top 3 egyetem 

Az ELTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 326 ezer forint, ezzel az intézmény a végzést követően elérhető várható diplomás pályakezdő bért vizsgáló képzési területi ranglistánk első helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások két hónapon belül már munkába is állnak, és 79 százalékban végeznek diplomás munkát. A természettudomány képzési területen (többek között a végzettek számát tekintve) az ELTE a legnagyobb képzési intézmény: a 2017–18-as tanévben 445-en szereztek itt diplomát. Az ELTE hallgatói átlagosan 7,7 aktív félév alatt végzik el az alapképzést.

A PTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme 305 ezer forint, ezzel az egyetem a képzési területi ranglista második helyére került. A végzést követően a diplomások átlagosan 2,3 hónapon belül már munkába is állnak, 66 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkedniük. 

Az SZTE-n diplomát szerzők havi bruttó átlagjövedelme közel 269 ezer forint, ezzel az intézmény a képzési területi ranglista harmadik helyét foglalja el. A végzést követően a diplomások körülbelül 2,2 hónapon belül állnak munkába, 71 százalékuknak sikerül diplomás munkakörben elhelyezkednie. A természettudomány képzési területen az SZTE a nagyobb képzési intézmények közé tartozik: a 2017–18-as tanévben 242-en szereztek itt diplomát.

 

A természettudomány képzési területen végzettek munkaerőpiaci helyzete

A természettudomány képzési területen alapképzésben végzettek alacsony aránya, mindössze 4 százaléka tanult külföldön is (például Erasmus-program keretében) a képzés alatt. A képzés során (a végzés előtt) a hallgatók körülbelül 40 százaléka végzett szakmai és közel 60 százaléka nem szakmai munkát. 

A végzést követően a diplomások körülbelül 37 százaléka Budapesten vagy Pest megyében helyezkedik el és/vagy folytatja a tanulmányait. Az alapképzést követően jellemzően a versenyszférában helyezkednek el (ez a végzettek 72 százalékára igaz), 22 százaléka vállal munkát a közszférában és körülbelül 6 százalékuk nonprofit vagy egyéb jellegű foglalkoztatónál. 

Magas azon végzettek aránya a képzési területen, akik alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon (87 százalék). Munkájukkal összességében elégedettek a természettudomány képzési területen diplomát szerzők (67 százalék), azonban ez a mutató elmarad a többi képzési területre jellemzőtől.

UNIside webshop

Webshop: Uniside Kiadvány vásárlás

Hírlevél

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Minden héten válogatott tartalmainak kapod meg, hogy naprakészek lehess oktatási, egyetemi, innovációs témákban.

Impresszum

Felelős kiadó az UNIside Kft. ügyvezetője
Kiadja az UNIside Kft.

Felelős szerkesztő
Török Sára

Szerzői jogok

A honlapon megjelent tartalmak, így cikkek, fotó- és videó alkotások, valamint egyéb szerzői művek csak a kiadó írásbeli engedélyével többszörözhetőek, közvetíthetőek, vagy tehetőek hozzáférhetővé a nyilvánosság számára.

A fentiek tiltó nyilatkozatnak minősülnek a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

Szabályozó szervezet

  1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság
  2. 1015 Budapest, Ostrom u. 23-25.
  3. (+36 1) 457 7100

Adatkezelési tájékoztató | Diplomátszerzek.hu