szülő – Diplomátszerzek

Tudatos internethasználat: már gyerekkortól fontos az edukáció

A rendezvény középpontjában a gyerekek online biztonsága és a szülői tudatosság erősítése állt. A fiatalabb korosztály számára hacker- és internetbiztonsági foglalkozásokat tartottak, amelyek házigazdája Frey Krisztián etikus hacker volt. A gyerekek öt kisebb csoportban vettek részt az interaktív játékokon és feladatokon, technológiában jártas mentorok segítségével, játékos formában ismerkedve meg az online tér veszélyeivel és lehetőségeivel.

Gondolkodj, mielőtt kattintasz! – MI, közösségi média és digitális önvédelem

Gyerekek és felnőttek az online térben

A Biztonságos Internet Naphoz kapcsolódó program egyik fontos eleme egy, a gyerekeket megszólító kreatív pályázat volt, amely a mesterséges intelligencia hibáira, félreértelmezéseire irányította rá a figyelmet. A kezdeményezés célja az volt, hogy játékos formában segítse a fiatalokat az MI működésének megértésében, miközben tudatosítja: a technológia nem tévedhetetlen, és kritikus szemléletet igényel.

A rendezvény ideje alatt párhuzamosan zajlottak a gyerekeknek szóló, interaktív internetbiztonsági foglalkozások és a felnőtteknek – szülőknek, pedagógusoknak, szakembereknek – szervezett előadások. Utóbbiak a képernyőhasználat hatásaitól kezdve a szülői szerep digitális átalakulásán át egészen a gyermekjogok online érvényesüléséig jártak körül aktuális kérdéseket, hangsúlyozva a tudatos jelenlét és az iránymutatás fontosságát.

A szakmai program kiemelten foglalkozott a kritikus gondolkodás fejlesztésével, valamint az online tér veszélyeivel, így az álhírekkel, a deepfake-tartalmakkal és az adatbiztonsági kockázatokkal is. Az esemény összességében azt erősítette meg, hogy a biztonságos internethasználat közös felelősség: a gyerekek edukációja, a szülők felkészítése és a szakmai párbeszéd egyaránt elengedhetetlen a digitális világban való eligazodáshoz.

Alapkompetencia a digitális korban

Az internet mára a mindennapi élet szerves részévé vált: információforrás, közösségi tér, tanulási felület és szórakozási csatorna egyszerre. Ez a komplex szerep azonban azt is jelenti, hogy az online jelenlét nem pusztán technikai kérdés, hanem tudatosságot igénylő készség. A digitális írástudás ma már nem merül ki az eszközhasználatban: magában foglalja a kritikus gondolkodást, az információk értékelésének képességét, valamint a felelős viselkedést az online térben.

Miért kell már gyerekkorban elkezdeni az edukációt?

A gyerekek egyre fiatalabb korban kerülnek kapcsolatba az internettel, sok esetben már az írás-olvasás elsajátítása előtt. Bár technikailag magabiztosan mozognak a digitális környezetben, ez nem jelenti azt, hogy képesek felismerni az online kockázatokat. A korai edukáció célja nem a tiltás, hanem az értelmezés: annak megtanítása, hogyan lehet biztonságosan, felelősen és tudatosan jelen lenni az online térben. A megfelelő iránymutatás hiányában a gyerekek könnyen válhatnak félrevezető tartalmak, online zaklatás vagy adatvédelmi visszaélések áldozataivá.

Közösségi média: kapcsolódás és kitettség egyszerre

A közösségi média platformjai a kapcsolattartás és az önkifejezés fontos tereivé váltak, ugyanakkor jelentős pszichológiai és szociális hatással bírnak. A folyamatos összehasonlítás, az idealizált tartalmak és az algoritmusok által vezérelt figyelem könnyen torzíthatja az önképet, különösen a fiatalok esetében. A tudatos közösségimédia-használat része annak megértése, hogy a látott tartalmak szerkesztettek, válogatottak, és nem tükrözik teljes egészében a valóságot. Az edukáció ebben az esetben az önvédelem egyik formája.

Mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia egyre meghatározóbb szerepet játszik az online környezetben, a keresőmotoroktól kezdve a tartalomajánló rendszereken át egészen a generatív eszközökig. Bár az MI számos lehetőséget kínál a tanulás és az alkotás terén, új típusú kihívásokat is teremt. A deepfake technológiák, az automatikusan generált félretájékoztatás vagy az adatkezeléssel kapcsolatos kérdések olyan területek, amelyek értelmezése tudatos felhasználói attitűdöt igényel. A fiatalok számára különösen fontos megérteni, hol húzódik a határ a technológia segítsége és a vele való visszaélés között.

Online veszélyek és megelőzés

Az internetes környezetben megjelenő veszélyek – például az álhírek, az online zaklatás, a digitális függőség vagy a személyes adatokkal való visszaélés – nem elszigetelt jelenségek, hanem a digitális működés természetes következményei. A megelőzés kulcsa a felismerés: annak képessége, hogy a felhasználó időben azonosítsa a kockázatos helyzeteket. A tudatosság fejlesztése ezért nem egyszeri beavatkozás, hanem folyamatos tanulási folyamat, amelyben a család, az oktatási intézmények és a szakmai szervezetek egyaránt szerepet játszanak.

Digitális felelősség és jövőkompetenciák

A tudatos internethasználat szorosan kapcsolódik azokhoz a jövőkompetenciákhoz, amelyekre a modern társadalomban szükség van. Ide tartozik a kritikus gondolkodás, az empátia az online kommunikációban, valamint a saját és mások digitális jogainak tisztelete. A gyerekek és fiatalok edukációja ezen a téren nemcsak az egyéni biztonságot szolgálja, hanem hozzájárul egy felelősebb, átláthatóbb digitális kultúra kialakulásához is.

Kutatási eredmények: szükség van a képernyőidő csökkentésére

Egyre több szakmai fórum és konferencia foglalkozik a képernyőidővel és az online világ hatásaival. 2025 októberében például országos képernyőidő-csökkentő konferenciát tartottak Budapesten, a Bethesda Gyermekkórház szervezésében, amelyre több mint kétszáz szakember és érdeklődő érkezett.

A Gyermekek a digitális világban – Képernyőidő-csökkentő konferencia 2025 esemény célja az volt, hogy a szülők, pedagógusok és szakemberek közösen találjanak gyakorlati megoldásokat a gyermekek túlzott képernyőhasználatának testi és lelki következményeire, valamint a digitális egyensúly megteremtésére irányuló módszerekre. A konferencia központi eleme egy képernyőidő-csökkentő charta bemutatása volt, amely a legfrissebb kutatási eredményekre és a mindennapokban alkalmazható ajánlásokra épült.

A résztvevők interaktív workshopokon ismerkedhettek meg olyan, azonnal alkalmazható gyakorlatokkal, amelyek segíthetik a családokat és intézményeket a képernyőhasználat tudatos szabályozásában. Bemutatkozott a Bethesda Gyermekkórház Képernyőidő-csökkentő Programja is, amely játékos, közösségépítő eszközökkel, letölthető segédanyagokkal és konzultációs lehetőségekkel támogatja a családokat a digitális szokások egészséges kialakításában.

A rendezvény hangsúlyozta, hogy a mértékletes képernyőhasználat kialakítása nem a digitális eszközök elleni küzdelemről szól, hanem arról, hogy a valós élmények — mint a mozgás, a játék és a személyes kapcsolatok — természetes versenytársként jelenjenek meg a gyerekek életében.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Online kurzus a gyerekek és a pedagógusok lelki egészségjavításáért

Az UNICEF Magyarország küldetésének fontos része a hazai családok mentális, lelki egészségének megóvása. Ez a munka soha nem volt még olyan fontos, mint a jelenlegi helyzetben: egy világjárvány után és egy háború árnyékában. Hiszen egyaránt fontos a testi és a lelki egészség.

 

A Lélekemelő program pedagógusoknak címet viselő e-learning kurzus 5 részben foglalkozik a következő témákkal:

  • Mit érdemes tenni a mentális egészségünk megőrzéséért pedagógusként? 
  • Hogyan vehetjük észre a romló mentális egészség jeleit magunkon vagy diákjainkon? 
  • Mit tehetünk a prevenció érdekében és azért, hogy a gyerekeknek a lehető leghatékonyabb segítséget nyújthassuk?

 

Mi a lelki egészség?

A probléma felismeréséhez először is tudni kell, mit tekintünk mentális egészségnek. Ez egy belső egyensúlyi állapot, amelynek segítségével az egyén a társadalmi értékekkel összhangban tudja a képességeit kamatoztatni. Képes felismerni, kifejezni és szabályozni az érzéseit és empatikusan fordulni mások felé. Az élet nehézségeivel való megküzdési készség, illetve a test és az elme közötti harmonikus kapcsolat szintén fontos része a mentális egészségnek. 

A lelki egészség magában foglal egy magas szintű pszichológiai jóllétet. (Ide tartozik az önelfogadás, a célok az életben, a fontosságérzés.) Továbbá jelenti az érzelmi jóllétet (pédául az élettel való elégedettséget, pozitív érzelmeket) és társas jóllétet (a társas elfogadást vagy a társadalmi hasznosság érzését).

 

Segíts magadon!

 

A Lélekemelő program keretében a pedagógusok kitölthetnek egy tesztet. Ennek segítségével meg tudják állapítani magukról is, hogy milyen állapotban van a lelki egészségük. 

Átfogó ismereteket kaphatnak arról is, hogyan ismerjék fel magukon a lelki egészség romlásának tüneteit. Leírásokat találnak azokról a tényezőkről, amelyek a saját életükben legfőbb lelki nehézségekként vannak jelen, illetve kérdőíveket, amelyek segítségével mindenki pontosabb képet alkothat magáról. Emellett tanári „lélekápolási tippeket” és beavatkozási pontokat kapnak azzal kapcsolatban, mit is tehetnek saját magukért. A szerkesztők arra is felhívják a figyelmet, hogy a tanárok a Sulinyugi oldalon további információkat kaphatnak arról, hogyan lehet egy kis kiegyensúlyozottságot, nyugalmat vinni, akár a teljes tantestületnek.

 

A gyerekeknél, kamaszoknál nehéz elkülöníteni egymástól a nagy veszélyre utaló jeleket és a normális, de nagyobb kilengéseket. (Fotó: 123rf)

 

„Normális ez a gyerek!?”

 

A lelki egészség megőrzésének, megerősítésének érdekében a pedagógusok kapaszkodókat kapnak a gyerekek mentális állapotának megítéléséhez is. Egyrészt az összeállítás készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a gyerekek, a serdülők a változások miatt szélsőségesebben reagálnak. Nagyobb intenzitású érzelmi viharokat élnek meg, sok tünetet produkálnak, ahogy mondani szoktuk, sokkal szélesebb a normalitás sávja, több minden beleférhet. Igazán nehéz dolog elkülöníteni egymástól a nagy veszélyre utaló jeleket és a normális, de nagyobb kilengéseket.

 

Van néhány tényező azonban, amikor már jelezni kell a gyermek szüleinek, az iskola pszichológusának, vagy az igazgatónak, hogy gond lehet. Ilyen, ha

  • a problémásnak tartott viselkedés, helyzet több hétig vagy hónapig fennáll, stagnál, romló tendenciát mutat,
  • mintázatszerűség tapasztalható, vagyis több területen is felbukkan ugyanaz a probléma,
  • ha nagyon szélsőségesek a megjelenő tünetek (az öngyilkossággal fenyegetőzés például kifejezetten ebbe a körbe tartozik).

 

Fontos a lelki egészség!

 

Nemcsak a testünk, hanem a lelkünk mindennapi „rezdüléseire”, azaz jelzéseire is érdemes odafigyelni, hiszen a jobb mentális állapot az egyik kulcsa az oly’ sokszor hangoztatott egészséges életmódnak. Egy külső nézőpont, egy szakember segítsége sokat számít, és szerencsére manapság egyre többen élnek ilyen lehetőséggel. Hiszen bárkivel előfordulhat, hogy nehézségei akadnak a magánéletében, a tanulmányai során vagy egyszerűen tanácstalan egy helyzettel szemben. A UNICEF által felkínált lehetőség mellett érdemes részt venni más online kurzusokon is. Amilyen például a „Találd meg a lelki békédet és az utat önmagadhoz” jeligével a Budapesti Gazdasági Egyetemen (BGE) indított  mentálhigiénés videósorozat Szántó Szilvia életvezetési tanácsadóval.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Biztonságos internethasználat – így óvhatja meg gyermekét

Már az alsósok is aktívak az internethasználat terén

 

A fiatalok szabadidejük nagy részét az interneten töltik. Az otthoni beszélgetések során mégis sokkal jellemzőbb, hogy az iskolában történtekről faggatják őket szüleik, nem arról, hogy mit csinálnak, akár órákon át a neten. Ezt állapította meg egy friss országos kutatás.

A reprezentatív kutatás a Yettel digitális oktatási programja, a ProSuli megbízásából készült. A vizsgálatba Magyarországon élő szülőket vontak be, akiknek 7-18 éves gyerük vagy gyerekeik vannak.  

A felmérés azt vizsgálta, hogy a szülők mennyire vannak tisztában gyermekük online jelenlétével. Kiderült, hogy már a 7-12 évesek is aktívan használják a közösségi médiát, pedig egyes platformok szabályzata nem engedi a regisztrációt 13 éves kor alatt. Biztató viszont, hogy amennyiben a gyerekek káros tartalommal találkoznak, azt nagy eséllyel megosztják a szüleikkel.

 

Az elmúlt időben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma. (Fotó: 123rf)

 

Korai veszélyek

 

A természetesen online is elérhető felmérés szerint a gyerekek már egészen korán látnak nem nekik való tartalmat. Csaknem háromnegyedük már biztosan találkozott álhírekkel, felnőtt tartalommal, zsaroló vagy adathalász üzenettel, illetve magát a fiatalokkal nagyjából egykorúnak kiadó felnőttel az online térben. Az elmúlt két évben nőtt a 18+-os tartalmakkal, a csaló idegenekkel, valamint a kéretlen üzenetekkel való találkozások száma is. 

„Ahogy egyre terjed a közösségi oldalak és alkalmazások használata, és egyre többen élvezhetik ennek pozitív előnyeit, annak is nő az esélye, hogy a gyerekek már viszonylag kicsi korban találkozzanak számukra káros tartalmakkal. Mióta túl vagyunk a járványidőszakon és az élet visszaállt a normál kerékvágásba, a figyelem is kissé elterelődött a fiatalok online tevékenységéről. Noha ők idejük jelentős részét továbbra is az interneten töltik” – mondta Koren Balázs, a ProSuli szakmai vezetője.  

 

 Fokozott figyelem kell a biztonságos internethasználathoz

 

A tudatos médiafogyasztás jelentőségét és a gyerekek erre való felkészítését hangsúlyozták a szakértők a Biztonság az interneten – gyermek- és családvédelem című panelbeszélgetésen. A beszélgetést Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) évnyitó konferenciájának keretében rendezték meg. 

Rab Árpád jövőkutató, az NMHH elnöki tanácsadója kijelentette: felelőtlennek tartja azokat a szülőket, akik „annyival elhárítják a dolgot, hogy én úgysem értek hozzá”. Mint mondta, meg lehet tanulni a szűrőprogramok használatát, és le is lehet ülni a gyerekekkel játszani a számítógépen. A szülőknek mintát kell mutatniuk, hogy nem az eszköz használja az embert, hanem az ember használja az eszközt valamire – tette hozzá a szakértő. Rab Árpád szerint a technológia önmagában nem rossz, szükség is van rá, de növelni kell a tudatosságot az internethasználat során is.

Aczél Petra, az NMHH kutatásvezetője úgy fogalmazott: a családok tekintetében a média olyan mint egy „otthon, amelynek a kulcsa azonban nem a családtagoknál van”. A családoknak fel kell ismerniük azt is, hogy az internetezés már egyfajta „életmód”.

 

Naponta átlagosan három óra internethasználat

 

Az emberek átlagosan három órát töltenek naponta a világhálón, de ez nem fókuszált, hanem megosztott figyelem. Ha egyszerre két dologra figyelek, akkor 40 százalékkal csökken a figyelem – hívta fel rá a figyelmet Aczél Petra.

Arról is beszélt, hogy védeni kell a gyereket a káros tartalmaktól, és meg kell tanítani nekik, hogyan ismerjék fel, mi az igaz és mi a hamis. Ez nem egyszerű, mert a mai szülői nemzedéket nem készítették fel arra, hogy tudatos médiafogyasztást tanítson a gyerekeknek. Sokszor pedig a szülők maguk sem tudatos médiafogyasztók.

A jogsértő és kiskorúakra káros tartalmakról érkező bejelentéseket az MNHH-nál az Internet Hotline fogadja. Csalár Dorina, a jogsegélyszolgálat munkatársaként úgy látja: van mitől megvédeni a gyerekeket az interneten. A legtöbb bejelentés a káros tartalmakról egyébként a szülőktől érkezik – jegyezte meg.

A szakember bemutatta a hatóság új kampányát is, amely a videójátékokat játszó gyerekek szüleinek segít. Segít, hogy jobban értsék ezt a világot, és ne az előítéletek mentén, hanem átfogó kép ismeretében tudják támogatni gyermekeiket, kihasználva a játék nyújtotta lehetőségeket.

 

A Kézikönyv gamer gyerekekhez című MNHH-összeállítás hat rövid fejezetből áll, és magukhoz a játszó gyerekekhez ad útmutatót. (Fotó: 123rf)

 

Gamer a gyerek? Itt van hozzá a kulcs!

 

A Kézikönyv gamer gyerekekhez című MNHH-összeállítás hat rövid fejezetből áll, és nem egy játékhoz, hanem magukhoz a játszó gyerekekhez ad útmutatót. A biztonságos internethasználat módját elősegítő anyagot a GameStar szerkesztői és az NMHH Bűvösvölgy Médiaértés-oktató Központ oktatói, akik közül többen maguk is játékosok.

„Olyan szülőt képzeltünk el olvasóként, aki még csak ismerkedik a játékok és játékosok világával, de hamar belemelegszik, és szeretné örömét is lelni ebben a kalandban.” Nekik foglalták össze, miért játszanak a gyerekek, és miért jobb, ha mi sem maradunk ki belőle. Mivel és mennyit is játszhatnak? Hogyan kerüljük el a költség-csapdákat? Mit kezdjünk az online bántással? Milyen szülői teendőnk lehet a streamerekkel? Egyszóval: hogy kezelhetjük ügyesebben a játszó gyerek beállításait, és juthatunk el vele biztonságban a legérdekesebb, közös pályákig. És persze, hogy mikor érdemes megnyomni a stop gombot…

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

Ne hagyd, hogy a szüleid beléd kössenek és becsméreljenek!

Mi is a verbális bántalmazás?

Akár egy egyedüli eset is annak számít, pláne, ha kitartóan és gyakran megtörténik, hogy a szüleid beléd kötnek és szidalmaznak. Hiszen akár egyetlen mondat is rendkívül bántó és romboló lehet. Ezt sokan alábecsülik a fizikai bántalmazáshoz képest, pedig az agyban zajló folyamat azonos. Ugyanúgy fájdalmat élsz át a becsmérlő mondat hallatán, csupán nincsenek árulkodó foltok a testeden, amit mások észrevehetnének. 

Rengeteg módja van a verbális bántalmazásnak, de a szülők esetében igen gyakori az ítélkezés és a leértékelés. (Forrás: Unsplash)

A verbális bántalmazás a testi és a mentális egészséget is kikezdi. Ráadásul a fizikai bántalmazást rendszeresen verbális előzi meg, de önmagában is megjelenik a szóbeli atrocitás. Az is „különlegessége”, hogy nem mindig könnyű felismerni. 

Mi a verbális bántalmazó célja? 

A kontroll, az irányítás megszerzése a másik felett, a manipuláció, az összezavarás, a bizonytalanságérzet okozása és a leértékelés. Nincs lehetőség a konfliktus egyenrangú, kétoldalú rendezésére. Hiszen a szóbeli bántalmazó fölényre törekszik, a saját kisebbrendű érzéseit kompenzálja. 

Különösen megnehezíti a helyzetet, ha a saját szeretteidtől tapasztalsz ilyet. Itt egy iskolaváltás, később egy munkahelyváltás nem oldja meg a helyzetet, mert ugyanúgy a bántalmazó közelében maradsz.

A verbális bántalmazás típusai

Rengeteg módja van a verbális bántalmazásnak, de a szülők esetében igen gyakori az ítélkezés és a leértékelés. Ha a következő mondatok ismerősek számodra, akkor igen árulkodó, hogy te is ennek a viselkedésnek az elszenvedője vagy.

Ítélkezés: Lusta disznó, sértődékeny, semmirekellő, szerencsétlen, önállótlan, iszonyú hálátlan esetleg tehetségtelen vagy! Semmire sem vagy képes! Hogy te milyen béna tudsz lenni! Miért nem vagy képes többre? Te folyton mindig mindent elrontasz!

Az is előfordulhat, hogy az illető nem is közvetlenül a te fejedhez vágja, hanem egy harmadik személynek beszél rólad ilyen becsmérlő stílusban. Az pedig még durvább eset, ha te is jelen vagy ilyenkor. Például: Vele mindig csak a baj van! Mindentől fél, mi lesz így vele? Képtelen kialakítani egy működő párkapcsolatot.

Degradálás és leértékelés: Ne álmodozz, nem egy agysebész típus vagy! Értsd meg, nem körülötted forog a világ! Téged nem lehet elviselni! Egy nulla vagy és semmit sem érsz nélkülem! Ne képzelj túl sokat magadról! Nem szeretlek, mert nem is vagy szerethető! Amint megismer téged egy pasi, el fog hagyni, mert kibírhatatlan vagy! Kiskorodban azért nem foglalkoztunk veled olyan sokat, mert jobban szeretjük anyáddal egymást, mint téged!

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban? Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal? Hogyan tudod kezelni, ha a szüleid túlzásba viszik az aggódást, esetleg mindenáron ők akarják irányítani az életedet? Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire  jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozatának hetedik részének témája: pontosításra kerül a verbális bántalmazás fogalma. Kiderül a verbális bántalmazó célja, majd két verbális bántalmazási típus: az ítélkezés és a leértékelés megjelenési formáit is megismerheted. Szó esik arról is, hogy mi az, ami működik a verbális bántalmazóval szemben és mi az, ami nem.

A szüleid tényleg jobban tudják, mi kell neked, mint te?

A szüleid szeretik, ha az ő elképzeléseik szerint történnek a dolgok?

Egy bizonyos életkorig természetesen a szülők azok, akik helyesebben tudják felmérni az adott helyzetet, tapasztalatuk segítségével mérlegelnek és döntenek. Ahogy a gyerek növekszik, egyre több tudás birtokába kerül, rendre több döntést tud saját maga is meghozni. Ez igaz lehet olyan fontosabb helyzetekre, mint az iskolaválasztás, de olyan elsőre egyszerűbb témákra is, mint a hajviselet, vagy vásárláskor a ruhák és cipők kiválasztása.

A szülők igyekeznek megóvni a hibáktól a gyermeküket, de ez néha visszafelé is elsülhet. Például pályaválasztásnál egy olyan szakirányra terelik tovább, ami biztos állást és pénzt jelent a későbbiekben. Azt azonban nem veszik figyelembe, hogy esetleg a tanulás, majd később a munkavállalás is szenvedés lesz neki, mert valójában nem illik hozzá a választott hivatás, és mást sokkal szívesebben csinált volna.

Hogyan lehetsz teljes értékű felnőtt, ha mindig más dönt helyetted?

Úgy érzed, hogy alárendelt vagy a családban, mint egy kisgyerek, közben már fiatal felnőtt vagy? Megmondják neked mit, hogyan kell csinálni, majd ellenőrzik is? A saját lakásodban is úgy viselkednek, mintha az ő birodalmuk lenne? Ha önállósodni próbálsz, vagy szerintük rossz döntést hozol, akkor érzelmi zsarolásba kezdenek? Bűntudatot vagy szégyent keltenek benned, hogy irányítsanak téged?

Forrás: Pexels

Nehéz meghúzni a határt, meddig engeded meg a szüleidnek ezt a viselkedést. A helikopterszülőkről már korábban írtunk, folyton ott keringenek a gyerekük felett, hogy ellenőrizzék őt. Kontrollálni próbálják döntéseit, nem tartják tiszteletben a magánszféráját és igyekeznek erőteljes függésben tartani. Így a gyereknek nem lesz a későbbiekben önbizalma, nem tapasztalja meg, hogy a döntéseinek következményei vannak. Nem tanulja meg képviselni magát, az önérvényesítést és az életben való boldogulást. Lényegében nem engedik, hogy felnőjön a saját gyerekük.

Ha az ilyen szülők gyermekei nem húzzák meg a határt időben, amikor felismerik, hogy ez nem helyes, sőt kifejezetten káros, akkor a későbbiekben hasonló dinamikájú párkapcsolatokban találhatják magukat. A függőségeket okozó párkapcsolatokban manipulációnak lesznek kitéve, ugyanúgy, ahogy a szüleikkel történt.

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban. Milyen, amikor saját magad bántod a gondolataiddal. Hogyan tudod kezelni, ha szüleid túlzásba viszik az aggódást. Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és milyen  jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozatának ötödik részének témája: Szántó Szilvia egy kliense által engedélyezett eset bemutatása után beszél a mérgező szülői viselkedésről, és arról, milyen következményei vannak, ha a szülő akadályozza a gyermekét, illetve később a fiatal felnőttet az önálló döntéshozatalban. Kitér arra is, mi húzódhat meg az ilyen típusú szülői viselkedés hátterében, illetve, hogyan tudod a helyzetet kezelni.

Folyton hívogatnak a szüleid: mi a megoldás a mérgező viselkedésre?

Milyen a mérgező szülői viselkedés?

Úgy érzed, hogy a szüleid túlzásba viszik az aggódást? Rendszeresen, kötelező jelleggel be kell számolnod a napodról? Hiába élsz külön, jelezned kell, mikor értél haza vagy a koliba? Túlzott részletességgel kell elmesélned, kivel és hol voltál? Ha nem veszed fel a telefont, bűntudatot keltenek benned, hogy a frászt hoztad rájuk? Ezek mind olyan viselkedési minták, amelyek szép lassan megmérgezik az életedet, hiába a jószándék vezérelte eredetileg a szüleidet. A szülői féltés ugyan egy természetes jelenség, de csak egy egészséges határig. 

Gyermekük függetlenedését sokszor sértésnek vagy tisztelenségnek élik meg a szülők, így haraggal és ellenséges magatartással reagálnak rá. Vagy fenyegetésnek tekintik, ami megkérdőjelezi saját anyai, apai szerepüket.

Helikopterszülő

Sokat elárul az elnevezés azokról az anyákról, apákról, akik folyton ott keringenek a gyerekük felett, hogy ellenőrizzék őket: ők a helikopterszülők. Az állandó, túlzó jelenlét a fiatal felnőttek életében már károsnak minősül. A szülő ilyenkor nem tartja tiszteletben a gyereke magánéletét, intim szféráját. Például folyamatos telefonálásokkal igyekszik függésben tartani őt, egészségtelen kötődést alakítva ki ezzel.

Forrás: Pexels

A gyerek az állandó ellenőrzések által folyamatos bizonytalanságot él meg, hiszen olyan, mintha nem stimmelne valami, különben nem kellene mindig beszámolnia. A folyamatos frusztráció miatt pedig csökken az önbizalma és az önértékelése. 

Ilyenkor egyesek engedelmeskednek, mások ádáz küzdelembe kezdenek a függetlenségükért. Fontos végiggondolni, hogy valóban van oka aggódni a szülőnek? Legtöbbször ilyen mértékben teljesen alaptalan, ráadásul többet tehenek, ha inkább felkészítik a gyermeküket az életre, mintha utólag folyamatosan kérdőre vonják őt. A jelenség mögött sokszor az áll, hogy a saját nevelésükben nem bíznak eléggé, és a saját szorongásukat vetítik ki. Elképzelhető, hogy ők is ebben a mérgező mintában nőttek fel, sőt már az ő szüleik is a kontrollt látták követendő példának.

Mit tehetsz azért, hogy egészségesebb legyen a kapcsolatod a szüleiddel?

Nem az a megoldás, hogy a szüleidet hibáztatod, vagy kérdőre vonod őket. Sokkal fontosabb, hogy te magad megtanuld a helyzetet kezelni. A felismerés után a következő lépés a határok meghúzása átlátható szabályokkal. Így kicsit egészségesebb mederbe terelheted a kapcsolatot a szüleiddel. A kommunikáció normális szintje nem naponta, pláne nem a naponta többszöri beszélgetés. Ezt hibáztatás helyett énközlésekkel tudod a leghatékonyabban megtenni. Remek módszer, ha valamilyen területen kikéred a szüleid véleményét, hogy ne érezzék azt: elvesztik a szerepüket az életedben. Ezzel a kontroll iránti igényük is csökken. A határok felállítása mellett a következményeket is érdemes kilátásba helyezni, hogy ne az legyen, hogy „büntetlenül” átléphessék azokat. Ezeket következetesen be kell tartani, a kölcsönös tisztelet megtartásával.

Szükséged van segítségre?

Korábban már szó esett arról, hogy mik azok a problémák, amelyekkel leggyakrabban megkeresik a mentálhigiénés tanácsadókat a fiatal felnőttek. Miben és hogyan találhatjuk meg a lelki biztonságunkat a mai világban. Milyen, amikor saját magadat bántod a gondolataiddal. Arról is olvashattál, mit is jelent pontosan a mentális egészség és a mentálhigiéné. Mennyire fontos észrevenni, ha lelkileg nem vagyunk egészségesek, és mennyire jó, ha tisztában vagyunk vele, mit is tehetünk annak érdekében, hogy mentálisan egészségesebbek, erősebbek legyünk.

Továbbá arról is írtunk, hogy a felsőoktatásban sok helyen van lehetőséged segítséget kérni, ha úgy érzed a problémád túlnőtt rajtad.

A BGE videósorozat ötödik részének a témája: Szántó Szilvia egy kliense által engedélyezett eset bemutatása után beszél a mérgező szülői viselkedésről, és arról, hogy a szülői aggódásnak és kontrollnak melyek a nem egészséges megnyilvánulásai. Kitér arra is, mi húzódhat meg az ilyen típusú szülői viselkedés hátterében, illetve, hogyan tudod a helyzetet kezelni.

Ingyenes alkalmazás az önbizalom növelésére

Munkaerőpiaci és nemzetközi versenyhátrányt is jelenthet az önbizalom alacsony szintje. Növelése kiemelt jelentőséggel bír, hiszen segít az emberek számára a mindennapi akadályok leküzdésében, és abban, hogy sikeresebbek és boldogabbak lehessenek. 

A téma fontosságát hirdető társadalmi felelősségvállalási kezdeményezést indított Komócsin Laura, a Business Coach Kft. ügyvezetője, akinek a vezetésével ingyenes Önbizalomnövelde című workshopokat tartanak általános-, középiskolásoknak és egyetemistáknak. Ők fejlesztettek ki egy önbizalom növelésére szolgáló ingyenes alkalmazást is, amely a http://businesscoach.hu/johari/ oldalon érhető el.

A már korábban említett országos önbizalomkutatást is ez a Kft. végezte el. Az ebben résztvevők 20 területen értékelték önmagukat, és az alábbiak mutatják a diákok önbizalomhiányát:

  • A diákok 90 százaléka szeretné, ha több elismerést kapna. Néha egy-egy kedves szó, pozitív visszajelzés csodákat tud tenni az önbizalmukkal. Tartsuk ezt szem előtt, hiszen ez az, ami semmibe nem kerül, csak egy kis odafigyelést igényel, és amellett, hogy az érintett önbizalma nő, a kettejük kapcsolatára is pozitív hatással van, legyen szó akár szülőről, tanárról, sportedzőről. 
  • A legnagyobb eltérés (1-5-ös skálán az átlag 2,53, a diákoké 3,58) abban volt, hogy a diákok lassan hoznak döntést. Ez megtévesztő, mert a kérdések megválaszolásakor nem csak a saját elvárásukhoz viszonyítottak, hanem ahhoz is, hogy környezetük mit vár el tőlük. Vannak olyan diákok, akik már általános iskola alsó tagozatában el tudják dönteni, mivel szeretnének foglalkozni, és vannak olyanok, akik még az első diplomájuk után is csak azt tudják, mivel nem. A diákok legyenek türelmesek magukhoz, a szülők, tanárok pedig ne sürgessék őket!
  • A kutatás rávilágított arra, hogy a diákok rendszerint kevésbé mernek kérdezni, vagy épp megosztani tudásukat a rivalizáció, az erős versenyhelyzet miatt. A diákoknak feltétlenül tudniuk kell, hogy a tudás úgy érhető el, ha meghallgatják a tanáraiktól a tananyagot, tudnak kérdezni, gyakorolnak, és az már egy fejlettebb szint, ha el tudják magyarázni az adott tananyagot diáktársuknak.
  • A megkérdezett diákok közel háromnegyede megpróbál úgy viselkedni, ahogy azt elvárják tőle. Itt mindenképp náluk a labda, kérdezzék meg, tisztázzák, pontosítsák a velük szemben levő elvárásokat, és bátran merjenek nemet mondani olyan feladatokra, amiről azt gondolják, hogy nem nekik kellene elvégezniük, vagy például, ha a szülők azt szeretnék, ha a gyerekük valósítaná meg az álmaikat.
  • A kutatásból az is kiderült, hogy a diákok kétharmada kapaszkodik a kapcsolataiba, és mindent megtesz, hogy azok megmaradjanak. Új társaságban visszahúzódók. Ezzel magyarázható, hogy ugyanabban az iskolában maradnak, és nem felvételiznek 4., 6. vagy 8. osztály után, pedig kompetenciáik alapján képesek lennének rá. Ebben az esetben a szülők támogatásának nagy szerepe van. Amennyiben ez az önbizalomhiány kórossá válik, érdemes pszichológushoz fordulni.

A közeljövőben a Business Coach Kft. tervei között szerepel a magyar kutatás eredményeinek nemzetközi kontextusba helyezése külföldiek körében végzett kutatás alapján. Illetve az újabb ingyenes Önbizalomnövelde workshopok meghirdetése diákoknak, kiemelten a 8. osztályosoknak, de az érettségi előtt állóknak is lényeges, hiszen a résztvevők nagyon pozitív visszajelzéseket adtak a felvételijeiket követően.