tanár – Diplomátszerzek

Történelem érettségi 2026 – a tanár válaszol

A történelem érettségivel kapcsolatban Kákonyi Sára, a budapesti Everest Alapítványi Gimnázium tanára válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen témákra számíthatnak az érettségin a diákok az Ön tárgyából?

Ezt sajnos lehetetlen megjósolni, hiszen nem én állítom össze a feladatsort. Persze a diákjaim is kérdezik: „Tanárnő, milyen esszétémákat javasol átnézésre?” Ettől tartanak a leginkább. Ilyenkor megnézem a közelmúlt érettségi időszakainak feladatait, és megemlítek párat, ami már régen fordult elő. Természetesen az is megtörténhet (és volt is ilyen, pl. a Rákosi-korszak gazdaságpolitikája 2024 és 2025 őszén is), hogy egymás után megjelenik hasonló téma a kifejtős feladatrészben is.

Amik régen voltak már:

rövid esszé – 1849 előtt: rövid esszé – 1849 után: hosszú esszé – 1849 előtt: hosszú esszé – 1849 után:
athéni demokrácia hidegháború államalapítás Kádár-korszak
kereszténység születése II. ipari forradalom törökellenes harcok Alaptörvény, demokrácia működése a mai Magyarországon
középkori uradalom EU felvilágosult abszolutizmus 1918-20, trianoni béke
USA alkotmánya Szovjetunió felbomlása, rendszerváltások Aranybulla kiegyezés, dualizmus időszaka
reformáció holokauszt Mohács, három részre szakadt ország oktatás és kultúrpolitika

Mit tapasztal, melyik témakörtől tartanak leginkább a diákok?

Ugyan nem témakör, de tapasztalatom szerint leginkább az esszéírástól magától tartanak a legtöbben. Szinte minden tantárgyból ki kell fejteniük egy-egy témát hosszabban is, de egyáltalán nem szeretnek maguktól hosszabb, egybefüggő szövegeket írni. A törinél ezt még megspékeli az is, hogy nem biztosak abban, hogy egy adott feladathoz pontosan mennyi információt, adatot vár el a feladat (illetve a megoldókulcs), és hogy ezt hogy fogják a megadott helyre besűríteni. Nyilván egy bizonyos ponton szelektálniuk kell, hogy mennyit írnak le egy adott témáról, de vajon pont azt hagyják-e ki, ami releváns lenne…?

Témakörök szintjén a keresztény egyházzal kapcsolatos témákat már sokan nem annyira érzik közelinek magukhoz, így azoktól tartanak. Sokszor ráadásul keverik az ezzel kapcsolatos fogalmakat (keresztény, katolikus, protestáns, stb.). Nehezebben mennek azok a témakörök is, ahol kevés idő alatt sok változás történt, ahol sűrűek az események. Ilyen pl. a mohácsi vész utáni időszak, vagy az I. világháború végével bekövetkező események Magyarországon.

Nagyon általánosítani viszont nem tudok (és nem is akarok), hiszen van, akinek jobban mennek a gazdasággal kapcsolatos témakörök, és van, aki jobban kedveli pl. a politikatörténeti témákat.

Mi az a tipikus hiba, amit a diákok gyakran elkövetnek a vizsgán, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Rövid válaszos feladatoknál
Mindig mondom a diákoknak, hogy üresen nem hagyunk semmit. Írjon be valamit az atlasz segítségével, még azt is, amiben bizonytalan, mert hátha jó. Mínusz pont nem jár. Arra nagyon figyeljenek, hogy mit kér a feladat: például ha karikázni kell, akkor ne X-eljenek. A feladat leírásában sokszor ugyan dőlt betűvel van szedve, de akkor is olvassák el, mert fontos: lehet, hogy nem kell minden betűjelet felhasználni, vagy az egyik betűjel többször is szerepelhet.

Esszéknél
Ha nincs az esszében egyetlen évszám se, az legyen gyanús. Sokszor nagyon szépen, akár érzelmesen meg van fogalmazva egy adott téma, de nincs benne semmi konkrétum – pedig én ezekre tudok pontot adni. Használjuk az adott témához tartozó neveket, konkrét fogalmakat, évszámokat. Például a céheknél nem tudunk konkrét évszámot írni, de fogalmazzuk bele, hogy a 11. századtól létrejövő középkori városokban fokozatosan kialakult a céhes ipar is. Jelenjen meg a mester, az inas, vagy a céhszabályzat és a verseny korlátozása, mint fogalmak, és a többi.

Összességében
Az atlasz sokat segít! Már egy-egy térkép címében is rengeteg adat van (nem is beszélve magáról a térképábráról), de a jelmagyarázatokban is megjelenik sok név, fogalom stb. Persze tudni kell, hogy nagyjából mit hol keressünk, mert azért három óra sok idő az írásbelin, de az egész atlasszal nem tudunk ott megismerkedni…

Hogyan érdemes még készülni az utolsó hetekben: inkább ismétlés, gyakorlás, vagy új anyag tanulása?

Hát én nagyon remélem, hogy ezen a ponton már egyik anyag sem teljesen új. Ha mégis, az már mindegy, mert új tudás nem tud addig úgy elmélyülni és beépülni, hogy stresszhelyzetben is jól tudja használni a vizsgázó. Főleg, hogy a töri már a harmadik napon van…

Mindenképpen fontos az ismétlés, de nem csak a füzet, könyv olvasása, mert attól úgy tűnik, hogy igen, ezt már tudom, igen, ezt ismerem. Próbálják meg magunktól is felmondani/leírni egy adott papírra az adott anyagrészt, mert önálló (füzetes segítség nélküli) munkára lesz mindenki kényszerítve az érettségi közben.

Az írásbeli érettségi előtt érdemes gyakorolni is a típusfeladatokat. Vásárolni is lehet feladatgyűjteményeket, de az előző évek feladatsorai fent vannak az oktatas.hu-n teljesen ingyenesen, megoldókulccsal együtt. Esszét nehéz magunknak ellenőrizni, úgyhogy érdemes megkérni a szaktanárt, hogy adjon visszajelzést az önállóan megírt fogalmazásra.

Szóbeli tételeknél kicsit jobb dolgunk van: bárkit megkérhetünk, hogy felmondjuk neki az adott témát (ha van kidolgozott tétel, ami alapján tudja ellenőrizni). Itt is nagyon fontos, hogy ne csak passzívan olvassuk a tételeket, hanem magunktól mondjuk fel minél többször, mert így gyakoroljuk a helyzetet is, és az is kiderül, hogy mi a valódi tudásunk segédlet nélkül.

Mit tanácsol a vizsga napjaira: hogyan ossza be a diák az idejét, és mire figyeljen különösen írás közben?

A töri érettségin előny lehet, hogy egy feladatlap van, így bármilyen sorrendben lehet haladni. Akinek az esszéírás lassabban megy, inkább kezdjen azzal: válassza ki azt a párosítást, aminek a hosszú esszéje (mivel több pontot ér) jobban megy, és írja meg a vázlatokat. Így a nehezén már túl van az elején, és utána a rövidebb választ igénylő feladatoknál „bele lehet húzni”.

Mivel ez már a harmadik nap, természetes, hogy elfárad a diák az előző napi magyar és matek érettségik után. Érdemes a vizsgák után kicsit pihenni, és utána maximum pár anyagrészt átnézni. Inkább időben feküdjön le mindenki, mert kipihenten csodákra képes az agy.

Mivel szokta bátorítani/megnyugtatni a diákjait az érettségi előtti „pánikhangulatban”?

Szerintem azt nagyon fontos éreztetni a gyerekekkel, hogy nem várjuk el, hogy bárkinek maxpontos legyen az érettségije. Nem baj, ha gyakorlás közben nem jól válaszoltak valamire vagy hibáztak, és az érettségin sem lesz baj. Arra próbálunk törekedni, hogy minél kevesebb legyen a pontveszteség, de bármilyen módon büntetni nem fogunk senkit.

Ha első átfutásra ijesztőnek is tűnik a feladatlap, feladni nem szabad. Van rá három óra, ott van nagyon sok segítséggel az atlasz, és a forrásokból is rengeteg támpontot, mankót olvashatnak ki/le. A rövid válaszos szekció túlnyomó része igazából szövegértés. Keressenek szinonimákat, neveket és fogalmakat a forrásban, amiket témákhoz tudnak kötni!

Igazából, bár nagyon fontos mérföldkő, nem élet-halál kérdése az érettségi. Rengeteg lehetőség van és lesz az életben, amikor újat tanulhatnak, ahol elhelyezkedhetnek, és amiben megtalálhatják az erősségeiket.

Hajrá!

——

A kiemelt kép a Gemini segítségével készült.

Magyar érettségi 2026 – a tanár válaszol

A magyar nyelv és irodalom érettségivel kapcsolatban Agócs Orsolya, a budapesti Everest Alapítványi Gimnázium tanára válaszolt a kérdéseinkre.

Milyen témákra számíthatnak az érettségin a diákok az Ön tárgyából?

Ez magyar nyelv és irodalom tantárgyból nem jósolható meg könnyen, tekintve, hogy akár 15-20 szerzőt is érinthet az írásbeli feladatsor. Az elmúlt évek tapasztalata szerint az ókortól a kortárs szerzőkig bármi előfordulhat.

Mit tapasztal, melyik témakörtől tartanak leginkább a diákok?

Természetesen az elemző esszé témája mindig fontos kérdés, de talán az irodalmi feladatsor és a leíró nyelvtanhoz kapcsolódó kérdések okozzák a legnagyobb izgalmat.

Mi az a tipikus hiba, amit a diákok gyakran elkövetnek a vizsgán, és hogyan lehet ezt elkerülni?

Sajnos tipikus hiba, hogy nem mindig olvassák el pontosan a feladatot a szövegértésnél, így például nem idéznek, amikor ezt kérik tőlük, illetve vázlatpontok írása helyett összefüggő, kerek mondatokban válaszolnak. Gyakoriak a figyelmetlenség miatt elkövetett helyesírási hibák is, például az ékezetek lehagyása, amivel ugyancsak értékes pontokat veszíthetnek.

Hogyan érdemes még készülni az utolsó hetekben: inkább ismétlés, gyakorlás, vagy új anyag tanulása?

Attól függ, hogy korábban mennyit készült valaki. Nyilván a semmihez képest a végén is érdemes a tudásukat gyarapítani a halogató típusú diákoknak. Azonban általánosságban nézve és feltételezve, hogy évek kitartó munkája áll a végzősök háta mögött, én ilyenkor már a rendszerezés híve vagyok. Gyakorló feladatsorokon keresztül lehet a legjobban „kondiba hozni” az agyat.

Mit tanácsol a vizsga napjaira: hogyan ossza be a diák az idejét, és mire figyeljen különösen írás közben, illetve a szóbelin?

A vizsga előtt fontos az alvás, a pihenés. Nem érdemes hajnalig tanulni, mert pont akkor esik szét a koncentráció, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tanulás fontos fázisa az éjszakai alvás, amikor az agy „rendet rak”.

Mind az írásbeli esszénél, mind pedig a szóbelin arra van szükség, hogy a diák okosan, logikusan vezesse végig gondolatain, meglátásaim az olvasót, illetve hallgatót. Ehhez viszont a háttértudás mellett tiszta fejre van a legnagyobb szükség.

Mivel szokta bátorítani/megnyugtatni a diákjait az érettségi előtti „pánikhangulatban”?

Azt gondolom, hogy aki eljut az érettségiig, az már többször is bebizonyította nekem, hogy képes megugrani ezt az akadályt. Ha én bízom a diákokban, akkor ez őket is megerősíti.

Másrészt természetesen az érettségi vizsga nagyon fontos, főleg, ha az ember felvételi pontszáma múlik rajta, de emellett azt is látni kell, hogy nem ez az egyetlen fontos dolog az életben. Bármilyen eredménnyel végeznek, másnap is felkel a nap, és mindig van lehetőség a javításra.

——

A kiemelt kép a Gemini segítségével készült.

Díjazott tehetséggondozók: Élen a DE Kossuth Gyakorló Gimnáziuma

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) által, a Nemzeti Tehetség Program keretében meghirdetett ösztöndíj célja a tehetséggondozásban élen járó tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülése.

„A 2025/2026-os tanévben a támogatási keret egymilliárd forinttal, összesen 2,5 milliárdra növekedett, ami egyértelmű üzenet: a tehetséggondozás kiemelt nemzeti ügy” – hangsúlyozta köszöntőjében a KIM felsőoktatásért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára csütörtökön, a vármegyei ösztöndíjat átadó ünnepségén. Pósánné Rácz Annamária kiemelte, hogy a program a láthatatlan, de annál fontosabb munka elismerése.

Fotó: DE

„Az önök munkájának hatása hosszú távon határozza meg diákjaink életét. Sokszor éppen a pedagógus éleslátása és odafigyelése ad lendületet akkor, amikor a fiatal még bizonytalan. Önök nemcsak tudást adnak át, hanem észreveszik az egyedi tehetséget és segítenek azt kibontani, ami a későbbi döntésekben magabiztosságként tér vissza” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Fotó: DE

A Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája 28 díjazottal a vármegyei intézményi rangsor harmadik helyét szerezte meg. Emellett a DE Balásházy János Gyakorló Technikuma, Gimnáziuma és Kollégiuma oktatója is elismerésben részesült, tovább erősítve az egyetemi fenntartású köznevelési intézmények szakmai nimbuszát.

Fotó: DE

Az eseménynek helyet adó Debreceni Egyetem kancellárja gratulációjában rávilágított: az intézmény kapui tárva állnak a tehetségek előtt, ugyanakkor a középiskolai évek alatt egy újfajta attitűd kialakítására is szükség van.

„Azt tapasztaljuk, hogy az innovációhoz szükséges bátorság kevésbé jellemzi a magyar diákokat, mint a külföldieket. Arra biztatom önöket, hogy a tehetséggondozás során neveljék bele a gyerekekbe: bátran álljanak elő a gondolataikkal akkor is, ha nem biztosak benne, hogy megváltják vele a világot. Ha a magyar kreativitás bátorsággal párosul, olyan eredmények születnek, amelyekkel bárhol megálljuk a helyünket” – hívta fel a figyelmet Bács Zoltán.

Fotó: DE

Debrecen polgármestere szerint a város 2008 óta tartó tudatos építkezése és a helyi ösztöndíjrendszerek a pedagógusok munkájára alapoznak.

„A tehetséggondozás nem alkalmi feladat, hanem tudatos, hosszú távú építkezés, amely az általános iskolától az egyetemig ível. Önök jövőt formálnak, hiszen a kérdezés bátorságát és az alkotás örömét adják át a fiataloknak. Minden siker mögött ott áll egy tanár, aki észrevette és bátorította a tehetséget” – jelentette ki Papp László.

Fotó: DE

A Debreceni Tankerületi Központ igazgatója a hivatás folytonosságára és az érzelmi intelligencia szerepére hívta fel a figyelmet. A tankerület 154 díjazott pedagógusa kapcsán megjegyezte: a sikerhez vezető úton a tanár az, aki segít átugrani az akadályokat.

„A ma pedagógusának az élet nagy kérdéseiből is jelesen kell vizsgáznia. Amikor átveszik az elismerést, gondoljanak egykori tanítóikra, akik önöket indították el ezen a pályán. Egy pedagógusnak ugyanis mindig tanítványa marad a tanítványa, és egy diáknak mindig életre szóló példaképe marad a nagybetűs tanár” – összegezte Türk László.

Fotó: DE

Az ünnepségen Hajdú-Bihar vármegyéből 41 intézmény 297 pedagógusa kapott elismerést. Az ösztöndíjakról szóló okleveleket iskolánként egy képviselő vette át Pósánné Rácz Annamária helyettes államtitkártól és Papp László polgármestertől.

Fotó: DE

——

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Korszerű tudás, népszerű pedagóguspálya

2022-höz képest ötven százalékkal nőtt a tanárképzésre felvettek száma, a rövidciklusú tanárképzésre pedig háromszor annyi jelentkezőt vettek fel országosan, mint három évvel ezelőtt. A megújult tanárképzés iránt a Debreceni Egyetemen is nagy az érdeklődés, a 2025-ös általános és pótfelvételi eljárásban összesen 476 jelentkező nyert felvételt a DE valamelyik tanárképzési szakjára.

Fotó: Debreceni Egyetem

Az új pedagógusképzés lényege az értékközpontúság és a gyakorlatorientált szemlélet, a naprakész és piacképes tudás megszerzése. A program egyik legfontosabb eleme a most indult, országos kiterjedésű pedagógus-továbbképzés, mely révén még inkább fókuszba kerülhet a pedagóguspálya és az értékalapú szakemberképzés. A tanárképzési program részleteiről kedden sajtótájékoztatón számoltak be a Debreceni Egyetem vezetői, valamint a Debreceni Tankerületi Központ tankerületi igazgatója.

Forisek Péter, a DE Pedagógusképző Központ főigazgatója felidézte a 2024-ben indult pilot tanárképzés tapasztalatait, valamint bemutatta a program legfontosabb célkitűzéseit.

Forisek Péter, a DE Pedagógusképző Központ főigazgatója (Fotó: Debreceni Egyetem)

„Az új tanárképzésben a tanárképzési tanterveket kifejezetten a Nemzeti Alaptanterv és a szakos kerettantervek köré kellett felfűzni. A Debreceni Egyetemen a tudományos modulok is jelentős szerepet játszanak a különféle tanárképzésekben, emellett a képzés mind a tíz félévében vannak iskolai gyakorlatok, így a hallgatók valamennyi intézménytípusban kipróbálhatják magukat és választhatnak, hol szeretnének majd tanítani. A legújabb fejleménye ennek a programnak az, hogy 2025 szeptemberében elindultak a tanártovábbképzések. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kapott felhatalmazást a kormányzattól arra, hogy szakértőik kidolgozzák ezeket az új továbbképzési programokat, majd a megvalósításra regionálisan szerződéseket kössenek a helyben koordináló intézményekkel, így a Tiszántúlon a Debreceni Egyetemmel. A DE Hajdú-Bihar, illetve Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében végzi ezt a feladatot” – hangsúlyozta a főigazgató.

Szilágyi Asztalos Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Oktatási Főigazgatóság megbízott főigazgatója (Fotó: Debreceni Egyetem)

Szilágyi Asztalos Gyöngyi, a Debreceni Egyetem Oktatási Főigazgatóság megbízott főigazgatója hozzátette: az új továbbképzési rendszer maximálisan megfelel a jelenkori szakmai elvárásoknak és korszerű tudást ad a szakembereknek.

„A 2025-ös év a pedagógus-továbbképzés szempontjából fordulópont, hiszen az elmúlt 25 évben hatályban lévő szabályozást egy sokkal célzottabb, áttekinthetőbb keretrendszer váltja fel, mely során a pedagógusoknak 5 éves ciklusonként 120 kreditet kell teljesíteniük. Ennek felét kötelezően tartalmi megújító képzésekből, másik felét pedig szabadon választható képzésekből kell megoldaniuk. A tartalmi megújító képzések az adott pedagógus szakképzettségéhez kapcsolódnak, a szabadon választhatók esetében pedig már teret kaphatnak a személyes preferenciái. A továbbképzési programban összesen 19 féle képzés szervezésére kaptunk lehetőséget, ebből öt szól óvodapedagógusoknak, 14 pedig tanároknak. Szolnokon tíz, Debrecenben pedig tizenkilenc csoport részvételével zajlik a program” – ismertette a megbízott főigazgató.

A Debreceni Egyetem mindkét városban a helyi tankerületi központokkal működik együtt. A sajtótájékoztatón Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ vezetője vázolta, hogy a szakemberek tudását fejlesztő országos továbbképzési projekt milyen hatással van a DE és a helyi oktatási intézmények kapcsolatára.

Türk László, a Debreceni Tankerületi Központ vezetője (Fotó: Debreceni Egyetem)

„A pedagógusi pálya olyan hivatás, mely magában foglalja a szakmai alázatot, a felelősséget és azt a mérhetetlen önzetlenséget, ami a tudás átadásához szükséges. A Debreceni Tankerületi Központ és a Debreceni Egyetem nem csak együtt gondolkodik, hanem együtt dolgozik a jövő pedagógusaiért. A továbbképzési program bevezetésének három alappillére van: a digitalizáció, a pedagóguspálya vonzóbbá tétele és szakmai megújulás, valamint a gyakorlati tudás erősítése. A mentortanárok képzése is egy nagyon jó példa az egyetem, valamint a tankerület közötti szakmai együttműködésre” – jelentette ki a tankerületi igazgató.

A pedagógus-továbbképzési program az országban működő összes, tanárképzéssel foglalkozó intézményt érinti. A tervek szerint a tanév során 420 pedagógus továbbképzése történik meg Debrecenben és Szolnokon. A programtól elsősorban azt várják, hogy még eredményesebbé és vonzóbbá tegye a pedagóguspályát.

A kiemelt kép forrása: Debreceni Egyetem.

Rátz Tanár Úr Életműdíj: újra keresik a leginspirálóbb tanárokat

Negyed évszázada ismeri el a magyar közoktatás kiemelkedő reáltanárainak munkáját a Rátz Tanár Úr Életműdíj. Az életműdíj 2,5 millió forintos pénzjutalommal jár. A pályázat benyújtásának határideje 2025. október 13.

Az életműdíjról

2000-ben három nagyvállalat, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. közösen hozta létre az Alapítványt a Magyar Természettudományos Oktatásért. Az alapítvány kuratóriuma minden évben meghirdeti a Rátz Tanár Úr Életműdíjat, melynek díjazottjai azok a középiskolai és általános iskolai tanárok, akik az alapítók tevékenységi köréhez szorosan kapcsolódó magyarországi matematika-, fizika-, kémia-, valamint biológiaoktatás területén kimagasló szerepet töltenek be a tantárgyak népszerűsítésében és a tehetséggondozásban. Az immáron 2,5 millió forintos életműdíjat évente két-két matematika, fizika, kémia és biológia szakos tanárnak ítélik oda.

Rátz László szellemisége

„Hogy ne csak a világhírű tudósok, hanem a tanáraik nevét is ismerjük…” – hirdeti az immáron 25 éves díj szellemisége, amely Rátz László, a legendás pedagógus nevét viseli. A Budapesti-Fasori Evangélikus Gimnázium tanára többek között Neumann Jánost és Wigner Jenőt indította el pályáján. Az Ő szellemisége él tovább ebben, az egyik legrégebb óta létező hazai, az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által alapított életműdíjban. A díj kiemelkedő pedagógusokat ismer el, akik életükkel, munkásságukkal maradandó hatást gyakoroltak a tudományos és oktatási közösségre, és példaképként állnak a jövő nemzedékei számára.

A díj alapítása óta 188 kiváló pedagógus részesült a Rátz Tanár Úr Életműdíj elismerésében. A jubileumi díjátadó ünnepségnek idén ismét a Magyar Tudományos Akadémia épülete ad majd otthont, amely 2025-ben ünnepli fennállásának 200. évfordulóját, a hazai és egyetemes tudományosság, valamint a modern nemzetté válás egyik legfontosabb szimbólumaként. Ez a kettős évforduló szimbolikusan is megerősíti a díj rangját, még inkább kiemelve a tudományos és pedagógiai kiválóság mély hagyományait, amelyeket a díj ápol és tovább örökít.

A jelölhető pedagógusok köre

A Rátz Tanár Úr Életműdíjra azok a pedagógusok jelölhetők, akik legalább tíz év tapasztalattal rendelkeznek a magyarországi közoktatás 5–12. évfolyamain, és matematikát, fizikát, kémiát vagy biológiát tanítanak vagy tanítottak. A jelölés feltétele továbbá, hogy tanítványaik kiemelkedő eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken a felsorolt tantárgyak területén, valamint, hogy a pedagógus támogassa a diákok, beleértve a hátrányos helyzetű fiatalok tehetséggondozását.

A kiváló oktatói-nevelői munka mellett elvárás, hogy a jelölt részt vegyen szakmai programok, versenyek szervezésében, amelyek az említett tantárgyakhoz kapcsolódnak, valamint folyamatosan törekedjen szakmai fejlődésre és önképzésre. Előnyt jelent a szakmai folyóiratokban való publikáció, továbbá tankönyvek és tanítási segédanyagok készítése.

Mindezek mellett elengedhetetlen, hogy a pedagógus hivatásként élje meg tanítványai nevelését és készséggel nyújtson támogatást problémáik megoldásában. A díjra bárki jelölhet pedagógust – legyen az diák, szülő, kolléga, intézmény vagy akár szakmai, illetve társadalmi szervezet. Az ajánlásokat kizárólag online lehet benyújtani, legkésőbb 2025. október 13-án éjfélig.

Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért

Az életműdíjakat 2001 óta az Ericsson Magyarország, a Graphisoft és a Richter Gedeon Nyrt. által közösen létrehozott Alapítvány a Magyar Természettudományos Oktatásért Kuratóriuma ítéli oda. A döntést a díjbizottság ajánlásai segítik, melynek tagjai a Bolyai János Matematikai Társulat, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, a Magyar Kémikusok Egyesülete, valamint a Magyar Biológia Társaság, a Magyar Biokémiai Egyesület, a Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Genetikusok Egyesülete.

Várhatóan idén is nyolc pedagógus részesül a személyenként 2,5 millió forinttal járó Rátz Tanár Úr Életműdíjban: két-két matematika, fizika, kémia és biológia szakos tanár kapja meg az elismerést.
A pályázat részleteiről és a jelölés menetéről további információk a díj hivatalos weboldalának pályázati aloldalán érhetők el. A díjátadó ünnepségre várhatóan 2025. december közepén kerül sor.

——

A kiemelt kép forrása: 123RF.

A tanárok titkos nyelve: Mit jelentenek valójában a klasszikus mondatok?

„Ezt a kérdést már órán is vettük.”

Lefordítva: Elképzelhető, hogy említettem, de hogy pontosan mikor és milyen kontextusban, arra már én sem emlékszem. Mindenesetre elvárom, hogy te igen.

„A dolgozat nem lesz nehéz.”

Lefordítva: Nem lesz nehéz annak, aki kívülről fújja az összes jegyzetet, az előadások minden egyes mondatát és esetleg elolvasta az összes ajánlott szakirodalmat is.

„A jegy nem minden, a tanulás a fontos.”

Lefordítva: Ez a mondat különösen akkor hangzik el, amikor a jegyek kiosztása után a fél osztály elkeseredetten ül a padban. És igen, a tanulás valóban fontos, de valószínűleg az átlaghoz számított hármasod már nem fogja ezt enyhíteni.

„Minden kérdésre válaszolok a dolgozat előtt.”

Lefordítva: A kérdésekre tényleg válaszolok, de a konkrét válaszokat inkább kerülöm. Ha túl könnyű lenne, akkor minek írnánk dolgozatot?

„Ezt a feladatot házi dolgozatként oldjátok meg.”

Lefordítva: Eredetileg be akartam venni az órába, de kifutottunk az időből, és most muszáj valahogy letudni.

„Ez az anyag szerepelni fog a vizsgán.”

Lefordítva: Talán. De lehet, hogy nem. A biztonság kedvéért azért nem ártana megtanulni. Vagy az ellenkezőjét.

„Most nem a jegy a lényeg, hanem hogy megértsétek.”

Lefordítva: De azért mégis lesz belőle jegy, és ha nem sikerült jól, az valószínűleg sokáig emlékeztetni fog rá.

A tanárok és diákok örökös macska-egér harca tele van félreértésekkel, kimondott és kimondatlan igazságokkal. Talán egy nap valóban kiderül, mit gondolnak a tanárok, amikor ezeket a mondatokat használják – vagy örökre rejtély marad.

De azért ne vegyünk mindent túl komolyan! Végül is, ma április elseje van. 🙃

Kiemelt kép: 123rf

Tanácskozás a jelen és a jövő tanárképzéséről

Több szempont alapján alakította át a Kulturális és Innovációs Minisztérium kérésére a három intézmény a tanárképzést. A cél a képzési és kimeneti követelmények átdolgozása mellett többek között a pedagógia-pszichológia modul megújítása, illetve az köznevelésben tanítók számának növelése volt. Emellett különválasztották a diszciplináris hallgatók képzését a tanárszakos hallgatókétól, 25 százalékra emelték az iskolai gyakorlatok arányát a képzésben, erősítették a tanárképzés térségi szerepvállalását, valamint az egyik legalapvetőbb változásként már az első egyetemi félévtől gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók, akik nagyobb fokú szakmódszertani oktatást is kapnak.

Fotó: DE

Az új, gyakorlatorientált és értékközpontú tanárképzés 2024 szeptemberében a Debreceni Egyetemen és a két társegyetemen indult el egy pilot program keretében. Az újításoknak köszönhetően is sokan jelentkeztek idén a DE tanárképzési szakjaira.

– Jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a pedagóguspálya iránt. A Debreceni Egyetemen csak az osztatlan tanárképzésre mintegy 300-an, a rövidciklusú tanárképzési szakokra pedig csaknem 800-an jelentkeztek első helyen. A DE fontos sajátossága, hogy a fókusz a gyakorlatorientált képzésekre irányul, hiszen a munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében tapasztalt szakemberekre van szükség. A két egyetemmel közös program legfőbb célja is pontosan az, hogy tovább erősítsük ezt a gyakorlatorientáltságot a tanárképzésben – fogalmazott Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.

Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. (Fotó: DE)

Bács Zoltán kancellár szerint már a közoktatásban fontos lenne bizonyos kompetenciák erősítése azért, hogy a tanárképzésben, de más területeken is eredményes és sikeres szakembereket képezhessen a Debreceni Egyetem.

Bács Zoltán kancellár (Fotó: DE)

– Az értékközpontú és gyakorlatorientált tanárképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók bátrabbá, magabiztosabbá váljanak. Az olyan nemzetközi vetélkedőkön, ahol innovatív gondolkodásra van szükség, a mieink bátortalanabbnak tűnnek, mint külföldi társaik. A részvételi szándék is mutatja, hogy nem hisznek magukban, ezen viszont változtatni kell. Remélem, hogy a következő évtizedben az iskolai képzésben nagyobb figyelmet kap az, hogy a tanulók önbizalommal telve fejlődjenek és ez a későbbi tanulmányaikra, innovatív pályájukra is hatással lesz – emelte ki a kancellár.

A programban részt vevő Nyíregyházi Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gyakorlatorientált tanárképzéssel reagálni lehet azokra a kihívásokra, amelyek a tanulók és a tanárok előtt állnak.

Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora. (Fotó: DE)

– A régi modellek ma már nem tarthatók, megújulásra van szükség ahhoz, hogy a környezetre jól reagáló diákokat és pedagógusokat lehessen képezni. Elindultak a közoktatásban is azok a változások, melyeknek köszönhetően a pedagóguspálya vonzóbbá vált, a térségi viszonyokhoz alkalmazkodva a gyakorlatorientáltság egyértelmű prioritás – mondta Szabó György.

Révész László, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főigazgatója beszédében hangsúlyozta: a képzőintézményeknek felelősségük, hogy a fiatalok a tanult pályájukon helyezkedjenek el.

Révész László, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főigazgatója. (Fotó: DE)

– Előremutató, értékközvetítő együttműködés eredménye a mai konferencia, a három egyetem rendkívüli sikereket tud felmutatni. Folyamatosan látszik, hogy a változó oktatási környezetben az innováció segíthet lépést tartani a fejlődéssel, az oktatásmódszertanban, a köznevelésben egyaránt. Stratégiai célunk a tanárképzés fejlesztése. Hallgatóink fele, több mint négyezren ebben a képzésben vesznek részt, többségük elhivatott is a szakma iránt – emelte ki a főigazgató.

Az egyetemi tanárképzés egyik legnagyobb problémája jelenleg, hogy nem egységes, ugyanis a különféle évfolyamokon más-más elvek szerint oktatnak. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója szerint a program egyik legnagyobb sikere, hogy a Nemzeti Alaptantervet és a szakos kerettanterveket is beépítve az egyetemi képzésbe minden eddiginél több gyakorlati tapasztalatszerzésre lesz lehetőségük a hallgatóknak.

Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója. (Fotó: DE)

– A három egyetem sajátos helyzetben van, mivel nagyon régi tanárképzési múltra tekinthetnek vissza. A közös munka során a tanítóképzést és huszonnégy közismereti tanárszakot alakítottunk át úgy, hogy azok megfeleljenek az új rendszer követelményeinek. A tartalmi változtatásokba már most az összes, még egyetemi képzésben tanuló évfolyam bevonható, 667-en már ennek megfelelően tanulnak a DE-n. Bővült a szakemberek köre is, hiszen – a közoktatásból – jelenleg 83-an vesznek részt a különféle tanárszakok oktatásában – jegyezte meg a főigazgató.

Fotó: DE

A szakmai workshopon a Debreceni Egyetem több mint száz intézményi partnere vett részt, valamint további ötven, amelyekkel együttműködési megállapodást köt a DE. A tanácskozáson bemutatták az új tanárképzés minden elemét, a tartalmi változásokat, a pedagógia-pszichológia modul átalakításának eredményeit, a gyakorlatorientált rendszer részleteit, valamint azokat a feladatokat, melyek megvalósításában számít partnereire a Debreceni Egyetem.

Fotó: DE

Ismét 10 kiváló pedagógus nyerte el a Pécsi Eszter Tanári Díjat

10 pedagógust díjaztak

A Pécsi Eszter Tanári Díj – melyet ebben az évben 3 vállalat is támogatott – évente kerül átadásra, és az elismerés mértéke 1 millió forint. Az idei díjátadón tíz pedagógus kapott elismerést kiváló munkájáért. A díj 2022 óta viseli Pécsi Eszter nevét, aki 1965-ben az első magyar mérnöknőként az Egyesült Államokban elnyerte az év statikusa címet. Az elismerés ezzel tiszteleg az ő érdemei előtt, valamint azokat a tanárokat díjazza, akik a jövő mérnökei és tudósai számára biztosítanak megfelelő alapokat.

Pécsi Eszter Tanári Díj (Fotó: BME)

Kiemelt figyelmet kap a nők pályaválasztása

Hazánkban a tanulmányaikat a felsőoktatásban megkezdő diákoknak még a negyede sem választja a műszaki-és a természettudományi szakokat, és ezen belül különösen alacsony a nők száma. A lányok pályaválasztását vizsgáló tanulmányok egyik megállapítása, hogy a középiskolás lányok pályaválasztásában a családok mellett a pedagógusok hatása is jelentős. Éppen ezért a díj elnevezésével az alapítvány ösztönözni szeretné a középiskolás lányokat a mérnöki pálya választására, valamint hangsúlyozza továbbá azt is, hogy a tudományos munkában és kutatásban ugyanolyan karrierlehetőségek állnak a nők, mint a férfiak előtt.

Pécsi Eszter Tanári Díjak és oklevelek (Fotó: BME)

Elnöki és rektori köszöntők

A díjátadó ünnepségen beszédet mondott Pakucs János, a Pro Progressio alapítvány elnöke, Charaf Hassan, a BME rektora, valamint Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára. Az eseményen részt vett Fischer Zsuzsa, Pécsi Eszter unokája, aki szintén mérnök, és a BME-n végzett. 

Charaf Hassan, a BME rektora (Fotó: BME)

Fischer Zsuzsa, Pécsi Eszter unokája (Fotó: BME)

Pécsi Eszter Tanári Díj 2024 elismerésben részesültek:

  • Farkas Ilona, a Szeghalmi Péter András Gimnázium és Kollégium biológiatanára
  • Hegedűs Csaba, a Balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium matematika és fizika szakos tanára
  • Dr. Hömöstrei Mihály,  a Budapesti Német Iskola fizika szakos mestertanára
  • Dr. Konczné Dr. Jámbrik Katalin, a  Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium és Kollégium biológiatanára
  • Molnár-Sáska Ildikó, a Budapesti Szent István Gimnázium matematikatanára
  • Sápi Anikó, a Kecskeméti Református Gimnázium és Kollégium biológia-kémia szakos tanára
  • Dr. Schramek Anikó, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium fizikatanára
  • Szabó Beatrix, a Szegedi Tóth János Mórahalmi Szakképző Iskola és Szilágyi Mihály Kollégium informatikatanára
  • Szivós Ádám, a Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium biológia-kémia szakos tanára
  • Tóth Kristóf, a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium matematika-fizika szakos tanára

A díjazottak (Fotó: BME)

A díjazott pedagógusok nemcsak a tantárgyak magas szintű oktatásában jeleskednek, hanem aktívan részt vesznek tananyagfejlesztésben, közösségépítésben, valamint új módszerek és ismeretek kidolgozásában. Ők azok, akik valódi példaképként állnak a jövő tudósai és mérnökei előtt.

Kiemelkedő példaképek a tudományos képzésben

A Pécsi Eszter Tanári Díjban részesült pedagógusok munkásságuk révén hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákok a természettudományos és műszaki pályákon is sikeresek legyenek. Az elismerés nemcsak a tanári munkát, hanem a tehetséggondozást és a diákok fejlődéséhez való hozzájárulást is elismeri. A díjazottak mindannyian azon dolgoznak, hogy a fiatalokban felkeltsék a tudományos kíváncsiságot és a problémamegoldó képességet, ami elengedhetetlen a jövő tudósainak és mérnökeinek kinevelésében.

A gyengébb matematikai önbizalom tartja vissza a lányokat?

Harmadik alkalommal osztották ki a Fiatal Természettudományos Tanár Alkotói Díjat

A tanárok nagy hatással vannak a jövő generációjára

A FITT-díj idei nyertesei ismét olyan tehetséges és elhivatott pedagógusok, akik nemcsak szakmai körökben elismertek, de a diákok inspirálása, nevelése szempontjából is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. A Richter az ország haladó szellemiségű központjaként fontosnak tartja a társadalmi szerepvállalást. Ennek részeként külön figyelmet fordít a fiatal pedagógusok támogatására, akik hivatásuknak tekintik, hogy inspirálóan oktassák a különböző természettudományos tárgyakat a fiataloknak, egy életre megalapozva a hozzájuk fűződő viszonyukat.

[kiemelt]„Az idei FITT-pályázatok ismét arról tanúskodtak, micsoda hatalmas hivatástudat, kreativitás, szakmai profizmus és szenvedély vezérel sok fiatal természettudományos tanárt. Tisztelettel, alázattal, szellemi és emberi partnerséget építve támogatjuk őket abban, hogy a bennük levő láng továbbra is lobogjon. Büszkén valljuk, hogy a Richternek, mint a régió legnagyobb innovációs központjának ez is a missziója”[/kiemelt] – mondta Szántay Csaba, a Richter Gedeon Nyrt. tudományos főtanácsadója, egészségügy- és oktatástámogatási vezetője, illetve a Centenáriumi Alapítvány kuratóriumi tagja.

Az idei díjazottak ismét olyan tehetséges és elhivatott pedagógusok, akik nemcsak szakmai körökben elismertek, de a diákok inspirálása, nevelése szempontjából is kiemelkedő teljesítményt nyújtanak. (Fotó: Bodó Gábor)

28 tehetséges, fiatal pedagógus

Idén a FITT-díjat 28 tanár vehette át. Őket az Alapítvány összesen 900.000 forinttal támogatja fejenként, melyet 10 hónapos bontásban kapnak meg. Ez a havi 90.000 forintos ösztöndíj lehetőséget biztosít a díjazottak számára a további szakmai fejlődésre, úttörő pedagógiai módszerek fejlesztésére, kidolgozására, hogy munkájukat a lehető legmagasabb szinten végezhessék továbbra is. A díj azonban nemcsak anyagi támogatást nyújt ezeknek a kiemelkedő pedagógusoknak, hanem lehetőséget a kapcsolatépítésre is a Richterrel, ami új távlatokat nyit számukra a szakmai előrelépés terén.

A nyertes FITT pályázatok számbeli adatai városokra lebontva (Készítette: Keserű Piroska)

Richter a Kutatók Éjszakáján 

A Richter Gedeon Nyrt. idén először vett részt a Kutatók Éjszakáján, és több mint 250 látogatót fogadott, akik betekintést nyerhettek a gyógyszeripar világába. A rendezvény iránti érdeklődés minden várakozást felülmúlt, különösen a fiatalok körében, akik nagy számban érkeztek, hogy megismerkedjenek a gyógyszeripari kutatások lenyűgöző területeivel.

A Richter nagy sikeréről a Kutatók Éjszakáján itt olvashattok:

Richter a Kutatók Éjszakáján: kiemelkedő érdeklődés, pozitív visszajelzések

FITT díjazottak:

  1. Árva Bettina (természetismeret, biológia, kémia) Hajdú-Bihar Megyei Általános Iskola, Debrecen
  2. Boller Balázs (kémia, matematika) Deák Téri Evangélikus Gimnázium, Budapest
  3. Búzás Eszter Bíborka (fizika, kémia) Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Sárospatak
  4. Gelencsér Flóra Ikonia (biológia, földrajz, természettudomány) Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Budapest
  5. Herendi Borbála (fizika, kémia, francia) Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
  6. Kovács Olivér (fizika, szakmai fizika, vegyipari alapozó gyakorlat) BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Technikum, Budapest
  7. Kökény Katalin (biológia, kémia) Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium, Dabas
  8. Krasznai Brigitta Melinda (biológia, földrajz, természettudomány) Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola és Gimnázium, Érd
  9. Liziczai Márk Imre (biológia, kémia, természettudományos gyakorlatok) Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium és Kollégium, Mosonmagyaróvár
  10. Marián Gábor (kémia, biológia) Pécsi Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
  11. Matics Martin (fizika, matematika) Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár
  12. Nagy Anna (biológia, természettudomány) Kecskeméti Református Gimnázium, Kecskemét
  13. Nagy Bence (biológia, földrajz, természettudomány) Városmajori Gimnázium, Budapest
  14. Németh Zoltán (biológia, kémia) Szent Gotthárd Általános Iskola és Gimnázium, Szentgotthárd
  15. Ölveczki Gyula (biológia, kémia) Miskolci Herman Ottó Gimnázium, Miskolc
  16. Pesthy Sándor Gergely (fizika, kémia) ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Általános Iskola és Gyakorlógimnázium, Budapest
  17. Pozsonyi Enikő Szilvia (matematika, biológia, természettudomány) Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola, Budaörs
  18. Sajgó Gréta (biológia, kémia) Veres Pálné Gimnázium, Budapest
  19. Sárközi Bianka (biológia, kémia) Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
  20. Sárospataki Barnabás dr. (biológia, kémia, magyar) Szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium, Szentendre
  21. Seres Zoltán (földrajz, történelem, állampolgári ismeretek) Vörösmarty Mihály Gimnázium, Budapest
  22. Szabó Bence Farkas (biológia, kémia) ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, Szombathely
  23. Széll Kitti (matematika, kémia) Egri Dobó István Gimnázium, Eger
  24. Szivós Ádám (kémia) Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged
  25. Taricska Dávid (matematika, fizika, technika, informatika) Miskolci Herman Ottó Gimnázium, Miskolc
  26. Tóth Kristóf (fizika, matematika) Czuczor Gergely Bencés Gimnázium, Győr
  27. Vitkóczi Fanni (fizika, matematika) ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, Budapest
  28. Zagyva-Sajgó Gréta (biológia, kémia) Veres Pálné Gimnázium, Budapest

Kiszoríthatja a mesterséges intelligencia a tanárokat az oktatásból?

A válaszadók döntő többsége (a tanárok háromnegyede és a fiatalok 60 százaléka) szerint kritikus fontosságú lesz a mesterséges intelligencia használata, és bekerül a nélkülözhetetlen alapkészségek közé, amelyre így mielőbb fel kell készíteni a tanulókat és a pedagógusokat.

[kiemelt]„Magyarország le fog maradni, ha nem tanuljuk meg használni a mesterséges intelligenciát” – véli tízből legalább nyolc tanár és hét fiatal. A tanárok szívesen vennének részt továbbképzéseken, míg a fiatalok leginkább a közösségi médiából tájékozódnak a legújabb trendekről és lehetőségekről.[/kiemelt]

Mire használják az MI-t?

A kutatás szerint a fiatalok harmada és a pedagógusok közel 40 százaléka hetente legalább egyszer használja az MI-t.

Leginkább

  • oktatással kapcsolatos feladatokra, mint például információgyűjtés, gyakorló- vagy vizsgafeladatok generálása és megoldása,
  • ügyintézésre,
  • információgyűjtésre vagy
  • szórakozásra.

A fiatal felhasználók között többségben vannak a fiúk, valamint a 16-18 éves, magasabb jövedelmű, középiskolás vagy egyetemista, nagyvárosi fiatalok.

A gyerekek tanulási módszerével fejlesztik a mesterséges intelligenciát

Vannak, akik még nem is hallottak az MI-ről

A pedagógusok közül a 40 évesnél fiatalabbak, illetve a középiskolában vagy felsőoktatásban dolgozók használják leginkább az MI előnyeit. A fiatalok 10 százaléka azonban egyáltalán nem hallott még az MI-ről, ők jellemzően vidékiek, alacsony iskolai végzettségűek és jövedelműek, inaktívak, és kevésbé nyitottak a technikai újdonságokra. Ez azt a veszélyt vetíti előre, hogy ezen a területen is nyílik az olló a társadalmi státusz szerint.

Legnépszerűbb MI-alkalmazások

A válaszadók többsége a tanulást, tanítást megkönnyítő, hasznos eszköznek tartja az MI-t (így vélekedik a fiatalok 68 százaléka és a tanárok 71 százaléka). A pedagógusok háromnegyede elsősorban a közép- és felsőoktatásban tudja elképzelni az MI alkalmazását, de 56 százaléka szerint az általános iskolákban is hasznosítható eszköz.

A legnépszerűbb MI-alkalmazások között szerepel a

  • Chat GPT,
  • a Duolingo,
  • a Kahoot,
  • a Google Classroom,
  • valamint a magyar fejlesztésű Redmenta és a Magic School.

Nem találnak a mesterséges intelligencia terén jól mozgó kollégákat a HR-esek

[kiemelt]Sokan azonban negatívumként, sőt veszélyként tekintenek az MI terjedésére, aggályok merültek fel a megbízhatósággal, hitelességgel kapcsolatban, valamint a munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatások és a jogi, etikai kockázatok miatt. A fiatalok ötöde és a pedagógusok közel egyharmada leginkább veszélyeket társít az MI-hez.[/kiemelt]

Szerintük az MI csökkenti az önálló gondolkodás képességét és elveszi az emberek munkáját. Minden negyedik pedagógus számít arra, hogy az MI előbb-utóbb kiszoríthatja a tanárokat az oktatásból. Ez az arány még magasabb a fiatalok körében: 35 százalékuk véli úgy, hogy az MI miatt nem lesz szükség tanárokra a későbbiekben.

A tanárok munkája nélkülözhetetlen

Az OTP Fáy Alapítvány ügyvezetője, Csejtei Ildikó szerint a tanárok munkája a jövőben is nélkülözhetetlen marad.

„Noha az MI megkönnyíthet bizonyos tanári részfeladatokat, és csökkentheti az adminisztratív terheket, a tanuláshoz elengedhetetlenül szükség van a tanárok és a diákok közötti interakcióra. Az iskola közege, ahol a tanulók hozzáértő pedagógusok vezetésével, más diákokkal együttműködve fejleszthetik képességeiket, szociális kompetenciáikat, a jövőben is a tanítás és a tanulás egyik legfontosabb színtere lesz. Az MI hatékonyabbá, kreatívabbá teszi ezt a folyamatot, de nem helyettesíti a tanári jelenlétet” – mondja a szakértő.

A magyar pedagógusok több mint 70 százaléka és a diákok közel 60 százaléka arra készül, hogy a jövőben gyakrabban és sokrétűbben fogja használni az MI-t. Ötből négy fiatal el tudja képzelni, hogy chatbot segítségével gyakoroljon, és ugyanennyien vizsgáznának szívesen ilyen módszerrel. Tízből kilenc tanár szerint az MI már két-három éven belül megváltoztatja az oktatást, közülük minden második jelentős hatásra számít. A változásra számítók döntő többsége (80 százaléka) szerint a folyamat pozitív irányú lesz.

Módszertan

Az OTP Fáy Alapítvány megbízásából az Impetus Research két részből álló kutatásának módszertana:

  • kvantitatív rész: a 16-24 éves korosztályra országosan reprezentatív, 800 fős minta, kérdőíves megkérdezés
  • szemi-kvalitatív rész: 100 pedagógus (általános iskola felső tagozat, középiskola, felsőoktatás) személyes megkérdezése strukturált mélyinterjú segítségével

A pedagógusnap alkalmából online kutatást indít a Libri

Szabó Magda a közepes tanulókat kedvelte igazán

Tanárnak készültem, és hittem abban, ha én a gyerekek közé kerülök, akkor az az osztály más lesz” – mondta eredeti hivatásáról Szabó Magda. Az Ókút, az Abigél és a Für Elise szerzője 1940-ben latin-magyar szakos tanári diplomát szerzett, és azonnal el is helyezkedett alma materében. Később a közoktatási minisztériumban dolgozott, ám politikai okok miatt elbocsátották, és „büntetésből” egy általános iskolába helyezték tanárnak. „Akik meg akartak büntetni, nem tudták, hogy megjutalmaznak ezzel” – mondta. Összesen 15 évig tanított, ám sok kollégájával ellentétben nem a jeles, hanem a közepes tanulókat kedvelte igazán – úgy gondolta, őket ösztönözni a legnagyobb kihívás pedagógusként.

Kevesen tudják, de az ötvenes években a 20. századi magyar irodalom egy másik nagy alakja, Nemes Nagy Ágnes is pedagógusként dolgozott. Mindössze négy évig tanított a Petőfi Sándor Gimnáziumban, ám ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy egyik tanítványát egy életre elkötelezze az irodalom mellett: ő volt Tandori Dezső. A tizenéves tehetséget hamar bevonta saját írói-baráti körébe, amelynek tagja volt Mészöly Miklós és Ottlik Géza is, így indítva el őt írói pályáján.

Ahogy a magyar irodalom két – alighanem legismertebb – női szerzője tette évtizedekkel ezelőtt, úgy ma is számos pedagógus dolgozik azért, hogy minden diák kibontakoztathassa képességeit – őket köszöntjük június első vasárnapján, pedagógusnapon.

A pedagógusnap alkalmából a Libri nem reprezentatív, online felmérést indít a tanárpéldaképekről. (Fotó: 123RF)

Online felmérés a tanárpéldaképekről

A pedagógusnap alkalmából a Libri nem reprezentatív, online felmérést indít a tanárpéldaképekről – a könyvkereskedő többek közt az életünkben nagy hatást gyakorló pedagógusokról, a hozzájuk fűződő kapcsolatunkról és az általuk közvetített értékekről is kérdezi majd a felmérésben résztvevőket. A kitöltők között pedig értékes ajándékcsomagot is kisorsolnak majd.

A pedagógusok, valamint a közszolgálatban dolgozók (rendőrök, tűzoltók, honvédek, egészségügyi szakemberek) munkáját június 3. és 5. között ismét közszolgálati kedvezménnyel hálálja meg a Libri. A kedvezmény nyomtatott könyvre és hangoskönyvre az ország bármely Libri könyvesboltjában és a libri.hu felületén egyaránt beváltható. Igénybevételére vonalkóddal lesz lehetőség, amelyet hírlevélben kapnak meg a közszolgálati szervek, akiket közvetlenül is értesít a Libri. A részletekről emellett a boltokban is érdeklődhetnek a vásárlások alkalmával.

Elindult az idei Digitális Témahét

A 2016-ban az Emberi Erőforrások Minisztériumának kezdeményezésére elindított – idén március 27. és 31. között sorra kerülő – Digitális Témahét két fő célja, hogy

  • fejlessze a diákok digitális kompetenciáját,
  • szakmai támogatást biztosítson az innovatív oktatási gyakorlat iránt érdeklődő pedagógusok számára.

Az iskolai csoportok a témahét partnerei által biztosított ingyenes programokon vehetnek részt. Ezekről a Digitális Témahét honlapján lehet tájékozódni.

Az idei kiemelt témák:

  • digitális állampolgárság,
  • a digitalizáció jelene és jövője,
  • a technológia eszközei és alkalmazásai, az algoritmikus gondolkodás és programozás mint az alkotás eszközei,
  • digitális biztonság és digitális esélyteremtés.

Biztonságos internethasználat

A Digitális Témahét kezdeményezéshez az idén is csatlakozott a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Safer Internet Programja (SIP), amelynek oktatói kötetlen, interaktív formában tartanak előadásokat a biztonságos internethasználatról az általános és középiskolákban – számolt be az MTI.

A Digitális Témahét egyik fő célja a diákok digitális kompetenciáinak fejlesztése (Fotó: 123rf)

A témahéten nyolc biztonságosinternet-oktatójuk tizenkét iskolába látogat el. A szakemberek a foglalkozásokon a saját fejlesztésű „Lájkvadász” nevű offline társasjátékkal edukatív módon vezetik rá a játékosokat arra, hogy mire kell figyelni az online térben.

Használják továbbá a gyermekmentő szolgálat és a Google közös, „Legyél az Internet Ásza!” elnevezésű tananyagát is, ahol a gyerekeknek különböző feladatokat, szituációs szerepjátékokat kell teljesíteniük. Eközben nem csak tanulni tudnak, de olyan hasznos tanácsokat is kapnak, amelyek segítségével tudatos felhasználókká válhatnak.

A diákok digitális kompetenciájának fejlesztése azért is lehet kiemelt kérdés, mert bár a legfiatalabb, vagyis az Alfa- és a Z-generációról azt gondoljuk, hogy szinte az anyatejjel együtt készen kapják a digitális tudást, mégis a kapcsolódó természettudományokban kifejezetten gyengén teljesítenek. Jellemző, hogy a 18–21 évesek több mint fele azt sem érti például, mi valójában a mesterséges intelligencia – erre is kitért Hortobágyi Ágoston digitális stratéga, amikor a TikTok-generáció digitális készségeivel kapcsolatos kérdéseket járta körül.

 

Digitális eszközök az oktatásban

Kortól és tapasztalattól függetlenül nincs olyan tanár, akit ne állítana kihívás elé a fiatal generációk minden korábbinál erősebb igénye a digitalizációs megoldások iránt az oktatásban is. Ebben akár jelentős segítséget nyújthatnak az okostelefonos alkalmazások, amelyek közül a tanárok számára készült mobil applikációkból be is mutattunk néhányat.

Arról is írtunk, hogy a ChatGPT chatbotot nemcsak a diákok használhatják fel a beadandók megírására, hanem akár a tanárok is hasznát vehetik a mesterséges intelligencián alapuló platformnak. Jó néhány tanári rutinfeladatot ugyanis hatékonyan lehet automatizálni vele.

Továbbá nyolc olyan eszközt, megoldást is bemutattunk korábban, amelyek kreatív módon segítik a programozási és digitális készségek fejlesztését. Valamint a STEM-ismeretek (természettudományos, technológiai, mérnöki és matematikai ismeretek) beépítését a különböző tantárgyak oktatásába az általános és középiskolákban.

 

Pályakezdő tanár vagy? Így éld túl az első éved

Az Edutopia cikkének szerzője, Audra Lynam – aki maga is az első évét tölti a tanári pályán angol irodalom tanárként egy dél-dakotai iskolában –, öt jótanácsot ajánl pályakezdő társainak.

 

1. Az önértékelés és a tanári munka szétválasztása

Nyomasztónak tűnhet, amikor szembesülsz azzal, hogy mások szerint miként kellene tanítanod, mit kellene elérned az adott osztállyal. Lynam szerint azzal lehet elkerülni azt, hogy összenyomva érezd magad a tengernyi felelősség súlya alatt,

[kiemelt]ha szétválasztod a saját személyes értékeidet attól, hogy képes vagy-e mások elvárásainak megfelelően teljesíteni.[/kiemelt]

Ennek legjobb módja, ha van kellő önismereted, illetve van elegendő önbizalmad. Ha nehezen tudod beazonosítani, hogy a valódi éneddel szemben tulajdonképpen ki vagy az iskolában, akkor jó lehet, ha leírod, hogy mik jellemeznek téged, illetve azt is, hogy milyen a „tanári éned”.

A legfontosabb dolog, hogy

[kiemelt]tegyél valamit olyat, amivel az igazi énedet megélheted, és nem csak tanárként vagy jelen.[/kiemelt]

Így például csatlakozhatsz hobbiddal kapcsolatos online csoportokhoz. Ha ezeket az úgymond ünnepi pillanatokat beépíted a napi rutinodba, akkor az segíthet abban, hogy a kritikák és a valódi éned elkülönüljenek egymástól.

 

2. Találd meg a módját annak, miként tudsz felállni egy hiba után!

A hibázás utáni talpra állás fontos összetevője, hogy azonosítsd, mivel teheted helyre a hibádat. Ez minden egyes eset alkalmával másként nézhet ki, de a hirtelen felindulásból való cselekvés helyett a megoldások hideg fejjel történő átgondolkodása biztosan jobb eredményt hoz. Az ilyen helyzetekre a legjobb megoldás – Lynam szerint –, ha egyfajta cselekvési tervet készítünk a következő hasonló helyzetre.

A másik lényeges módja annak, hogy támogasd magad a tanári pályád kezdetén, ha a hibákon megfelelő módon lépsz túl. Ebben különösen nagy szerepe van annak, hogy urald a netán elszabaduló érzelmeidet. Az egyik módszer erre, amit az Edutopia-cikk szerzője használ, a tudatos légzés.

Egy pályakezdő tanár számára az első év kihívásokkal teli időszak lehet. (Fotó: 123rf)

 

3. Kapcsolj ki a nap végén!

Egy nehéz nap után fontos, hogy legyen valami, ami feldobja a hangulatodat. Lehet az önmagaddal törődés szellemi, érzelmi, akár fizikai síkon is. Ez a szokás azonban csak akkor hoz kellő eredményt, ha rendszeressé válik, beépül a napi rutinodba.

Továbbá segíthet túllépni a munkával kapcsolatos esetleges szorongásaidon. De egy közeli családtaggal vagy baráttal való rendszeres telefonbeszélgetés is nagyban segítheti a stresszes helyzetek kezelését.

 

4. Fejleszd az iskolán kívüli énedet!

A tapasztalatok szerint a régóta a pályán lévő tanárokra jellemző, hogy

[kiemelt]az iskolán kívüli életben is erős identitással rendelkeznek, vagyis létezik az életüknek egy olyan szelete, ami a tanári hivatás mellett is fontos szerepet tölt be a mindennapjaikban.[/kiemelt]

Ez például lehet sport, hobbi, vagy rendszeres önkéntes munka is.

[kiemelt]Az iskolán kívüli életed, identitásod és az azokhoz kapcsolódó közösségekhez való kötődés segíthet túllendülni a munkád során előforduló nehézségeiden.[/kiemelt]

Bár nehéz időt szakítani az iskolán kívüli tevékenységekre, mégis érdemes őket beépíteni a napi rutinba. A heti időbeosztásban célszerű ezekre az iskolán kívüli dolgaidra egy olyan idősávot kialakítani, amely szent és sérthetetlen. Ezzel lényegében azt segíted elő, hogy a tanításon kívüli dolgokban is kiteljesedhess, és örömöt találj.

 

5. Alakíts ki valódi kapcsolatokat a kollégáiddal!

Az elsőéves tanárok számára a tanári testületen belüli elszigeteltség valós probléma lehet. A mindennapos mókuskerék megnehezítheti a tanárok számára, hogy valódi kapcsolatot teremtsenek egymással. Pedig ez az egyik leghatékonyabb módja, hogy túllépjünk a kiégésen.

Sokat segíthetnek azok a kollégák, akikhez a nehéz helyzetekben fordulhatsz. A tapasztaltabb tanárok valószínűleg már maguk is voltak hasonló helyzetben, így el tudják mondani, miként lehet azokat a legjobban kezelni.

 

Az önbizalomhiány a tanárokat is sújtja

Magyarországon nemcsak a kezdő tanárok, hanem a társadalom jelentős része is önbizalomhiánnyal küzd – legalábbis a felmérések szerint. Erre reagálva Komócsin Laura mestercoach, a Business Coach Kft. alapító ügyvezető igazgatója ÖNbizalomNövelde néven, programsorozatot indított. A kezdeményezés célja, hogy a magyarok önbizalomszintje 2025-re elérje a nemzetközi átlagot.

Az Edutopia tanároknak szóló tanácsadó jellegű cikkeiből korábban azt is szemléztük, amely három olyan vitamodellt ajánl fel, amelyek jól használhatók magyar- vagy egyéb közismereti órák során, ha azok célja éppen az érvelési technikák, a vitakultúra fejlesztése.