Több szempont alapján alakította át a Kulturális és Innovációs Minisztérium kérésére a három intézmény a tanárképzést. A cél a képzési és kimeneti követelmények átdolgozása mellett többek között a pedagógia-pszichológia modul megújítása, illetve az köznevelésben tanítók számának növelése volt. Emellett különválasztották a diszciplináris hallgatók képzését a tanárszakos hallgatókétól, 25 százalékra emelték az iskolai gyakorlatok arányát a képzésben, erősítették a tanárképzés térségi szerepvállalását, valamint az egyik legalapvetőbb változásként már az első egyetemi félévtől gyakorlatokon vesznek részt a hallgatók, akik nagyobb fokú szakmódszertani oktatást is kapnak.
Fotó: DE
Az új, gyakorlatorientált és értékközpontú tanárképzés 2024 szeptemberében a Debreceni Egyetemen és a két társegyetemen indult el egy pilot program keretében. Az újításoknak köszönhetően is sokan jelentkeztek idén a DE tanárképzési szakjaira.
– Jelentős mértékben nőtt az érdeklődés a pedagóguspálya iránt. A Debreceni Egyetemen csak az osztatlan tanárképzésre mintegy 300-an, a rövidciklusú tanárképzési szakokra pedig csaknem 800-an jelentkeztek első helyen. A DE fontos sajátossága, hogy a fókusz a gyakorlatorientált képzésekre irányul, hiszen a munkaerőpiaci igények kielégítése érdekében tapasztalt szakemberekre van szükség. A két egyetemmel közös program legfőbb célja is pontosan az, hogy tovább erősítsük ezt a gyakorlatorientáltságot a tanárképzésben – fogalmazott Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese.
Bartha Elek, a Debreceni Egyetem oktatási rektorhelyettese. (Fotó: DE)
Bács Zoltán kancellár szerint már a közoktatásban fontos lenne bizonyos kompetenciák erősítése azért, hogy a tanárképzésben, de más területeken is eredményes és sikeres szakembereket képezhessen a Debreceni Egyetem.
Bács Zoltán kancellár (Fotó: DE)
– Az értékközpontú és gyakorlatorientált tanárképzés lehetőséget ad arra, hogy a tanulók bátrabbá, magabiztosabbá váljanak. Az olyan nemzetközi vetélkedőkön, ahol innovatív gondolkodásra van szükség, a mieink bátortalanabbnak tűnnek, mint külföldi társaik. A részvételi szándék is mutatja, hogy nem hisznek magukban, ezen viszont változtatni kell. Remélem, hogy a következő évtizedben az iskolai képzésben nagyobb figyelmet kap az, hogy a tanulók önbizalommal telve fejlődjenek és ez a későbbi tanulmányaikra, innovatív pályájukra is hatással lesz – emelte ki a kancellár.
A programban részt vevő Nyíregyházi Egyetem rektora köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a gyakorlatorientált tanárképzéssel reagálni lehet azokra a kihívásokra, amelyek a tanulók és a tanárok előtt állnak.
Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora. (Fotó: DE)
– A régi modellek ma már nem tarthatók, megújulásra van szükség ahhoz, hogy a környezetre jól reagáló diákokat és pedagógusokat lehessen képezni. Elindultak a közoktatásban is azok a változások, melyeknek köszönhetően a pedagóguspálya vonzóbbá vált, a térségi viszonyokhoz alkalmazkodva a gyakorlatorientáltság egyértelmű prioritás – mondta Szabó György.
Révész László, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főigazgatója beszédében hangsúlyozta: a képzőintézményeknek felelősségük, hogy a fiatalok a tanult pályájukon helyezkedjenek el.
Révész László, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem főigazgatója. (Fotó: DE)
– Előremutató, értékközvetítő együttműködés eredménye a mai konferencia, a három egyetem rendkívüli sikereket tud felmutatni. Folyamatosan látszik, hogy a változó oktatási környezetben az innováció segíthet lépést tartani a fejlődéssel, az oktatásmódszertanban, a köznevelésben egyaránt. Stratégiai célunk a tanárképzés fejlesztése. Hallgatóink fele, több mint négyezren ebben a képzésben vesznek részt, többségük elhivatott is a szakma iránt – emelte ki a főigazgató.
Az egyetemi tanárképzés egyik legnagyobb problémája jelenleg, hogy nem egységes, ugyanis a különféle évfolyamokon más-más elvek szerint oktatnak. Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója szerint a program egyik legnagyobb sikere, hogy a Nemzeti Alaptantervet és a szakos kerettanterveket is beépítve az egyetemi képzésbe minden eddiginél több gyakorlati tapasztalatszerzésre lesz lehetőségük a hallgatóknak.
Forisek Péter, a Debreceni Egyetem Pedagógusképző Központjának főigazgatója. (Fotó: DE)
– A három egyetem sajátos helyzetben van, mivel nagyon régi tanárképzési múltra tekinthetnek vissza. A közös munka során a tanítóképzést és huszonnégy közismereti tanárszakot alakítottunk át úgy, hogy azok megfeleljenek az új rendszer követelményeinek. A tartalmi változtatásokba már most az összes, még egyetemi képzésben tanuló évfolyam bevonható, 667-en már ennek megfelelően tanulnak a DE-n. Bővült a szakemberek köre is, hiszen – a közoktatásból – jelenleg 83-an vesznek részt a különféle tanárszakok oktatásában – jegyezte meg a főigazgató.
Fotó: DE
A szakmai workshopon a Debreceni Egyetem több mint száz intézményi partnere vett részt, valamint további ötven, amelyekkel együttműködési megállapodást köt a DE. A tanácskozáson bemutatták az új tanárképzés minden elemét, a tartalmi változásokat, a pedagógia-pszichológia modul átalakításának eredményeit, a gyakorlatorientált rendszer részleteit, valamint azokat a feladatokat, melyek megvalósításában számít partnereire a Debreceni Egyetem.
Fotó: DE
