Testnevelési Főiskola Archívum | Diplomátszerzek

„Szeretnénk, ha a testmozgás a mindennapok természetes része lenne” – interjú Sterbenz Tamással

A cikk eredetileg az UNI in&out 2026 kiadványában jelent meg.

Az idén volt 100 éve, hogy megalakult a Testnevelési Főiskola. Hogyan emlékeztek meg erről az évfordulóról?

A másfél éven át tartó centenáriumi programsorozatunk csak nemrég ért véget. Ezen keresztül szerettük volna megmutatni házon belül és a szélesebb nyilvánosságnak is, hogy milyen óriási szerepet játszott a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Magyarország fejlődésében. A programok között voltak sportesemények, oktatási és tudományos rendezvények, könyvbemutatók és versenyek is. A centenárium több maradandó eredményt is hozott. Elég csak a száz évet összefoglaló albumra vagy a jubileumi bélyegre gondolni, ezek mind bemutatják, mivé vált az egyetemünk az elmúlt évszázadban. A programokban főleg azt szerettük volna kiemelni, hogy a testnevelés és a sport a kultúra része. Ahogy átlépünk a következő száz évbe, az a célunk, hogy az egyetem hozzájáruljon ahhoz is, hogy a magyar emberek minél tovább egészségben éljenek a mozgás és az aktív életmód segítségével.

Hogyan tud ehhez hozzájárulni az egyetem?

Egyre nagyobb hangsúlyt kap a tudomány és a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazása. Ma már nemcsak az élsport, az érmek és a teljesítmény kerül fókuszba, hanem az egészséges életmód támogatása is.

Az elmúlt száz évre visszatekintve mik voltak a legfontosabb mérföldkövek?

Mivel a történetünk ezzel kezdődött, természetesen külön kiemelném az alapításunkat: akkoriban Európában is az elsők között ismerte fel gróf Klebelsberg Kuno, hogy a testnevelésnek honvédelmi, kulturális és egészségnevelési szerepe van. A 20. század közepétől az edzőképzésben a világ élvonalába kerültünk, és ma már nincs olyan sporttudományi terület, amelyet ne oktatnánk vagy kutatnánk – legyen szó természet- vagy társadalomtudományról, sportdiplomáciáról vagy edzőképzésről. Emellett az egyik legnagyobb lépés az volt, hogy 1975-ben főiskolából egyetemmé váltunk. Fontos fordulópont volt az is, amikor 2014-ben ismét önálló egyetem lettünk, miután 14 évig a Semmelweis Egyetem karaként működtünk. Ez az identitásunk megerősítését jelentette, és azóta oktatásban, kutatásban, szolgáltatásokban és innovációban is önállóan tudunk építkezni.

Említette az innovációkat. Mire a legbüszkébbek?

Sok kisebb, de kézzelfogható innovációnk van. A centenáriumra például közösen fejlesztettünk egy új élelmi- szerterméket, a TF-szeletet, amely a táplálkozástudományi tudásunkra épül. Dolgozunk sportkrémek, sporteszközök fejlesztésén is, például egy olyan kajaklapát, amely hatékonyabb erőátadást biztosíthat. Vannak olyan kutatásaink is, amik az életmód javítását célozzák, és amelyekből később szintén piacképes termék vagy szolgáltatás lehet.

A rektori munkájából miket emelne ki?

Talán azt, hogy nagyot léptünk előre a nemzetköziesítésben, emellett sikerült átláthatóbbá és objektívebbé tenni az oktatói–kutatói teljesítmények értékelését, ami erősíti az egyetem hosszú távú céljait. Fontosnak tartom azt is, hogy a nagymértékű növekedés ellenére megőriztük az egyetemre jellemző családias, hagyománytisztelő hangulatot. Bár az elmúlt négy évben a dolgozói és a hallgatói létszámunk szinte megduplázódott, törekszünk rá, hogy a közösség összetartó ereje megmaradjon.

Mekkora ma a hallgatói létszám?

Ma már 3500 fölött járunk, és a külföldiek aránya is jelentősen nőtt. Ez persze új kihívásokat is hoz: a campusfejlesztésünk 2022-ben megakadt, pedig nagy szükségünk lenne új sportfelületekre és kollégiumi férőhelyekre. Egy külföldi hallgató vagy élsportoló esetén alapvető, hogy a campuson belül tudjon élni, tanulni és edzeni.

Van esély arra, hogy folytatódjon ez a fejlesztés?

A tervek készen vannak, most a szükséges finanszírozást keressük. Bízunk benne, hogy hamarosan új lendületet kaphat ez a projekt.

Egy új képzést, sporttudományi alapszakot indítottak. Mit kell erről tudni?

Ez egy kifejezetten izgalmas szak, amely jelenleg a mozgáselemzés- specializációval fut, de további specializációkban is gondolkodunk. Érdekesség, hogy először angol nyelven indítottuk el, és már az első évben remek létszámmal és felkészült hallgatókkal startoltunk. A képzést a nemzetközi piac ismeri és elismeri, ezért sok tehetséget vonz hozzánk.

Van együttműködésük más egyetemekkel is?

Igen, kiterjedt tudományos és sportkapcsolati hálóval büszkélkedhetünk. Az idén például mi vezettük az európai egyetemi sportversenyek éremtáblázatát, ami hatalmas eredmény, hisz ebben több mint 400 európai intézmény vesz részt. A legrégebbi partnerünk a Kölni Sportegyetem, amely szintén önálló sportegyetemként működik. Ez a modell ritka a világban, ezért különösen értékes ez a kapcsolat.

Jellemzően hogyan alakul a végzettek elhelyezkedése?

Nagyon jól. Egyrészt a magyar sport stratégiai ágazatként kap támogatást, másrészt egyre több nemzetközi sportszervezet működik Budapesten, ami új lehetőségeket nyit. Büszkék vagyunk azokra a hallgatóinkra is, akik kettős karriert futnak be, mert például paralimpiai bajnokként tanítanak nálunk.

Korábban beszélt arról, hogy szeretnék visszaadni a testnevelői pálya fényét. Ezen a téren látnak előrelépést?

Igen, hiszen a pedagóguspálya megbecsültsége nőtt, és sokat dolgozunk azon, hogy a testnevelés tanítása modern, élményszerű és a fiatalok sportpreferenciáihoz igazodó legyen. Új sportágakat vonunk be – például padel, pickleball, falmászás –, és lehetőséget adunk arra is, hogy a hallgatók a tanulmányaik alatt szakedzői végzettséget is szerezzenek.

Hogy látja az utánpótlásedzők helyzetét?

Itt is jelentős megújulás zajlik. Ma már nem a puszta információátadás a legfontosabb, hanem a mentori rendszer és az a mestertől tanulható tudás, amely személyes kapcsolatokon keresztül adódik tovább. A jelentkezések száma azt mutatja, hogy az edzői pálya továbbra is vonzó.

Mik az egyetem következő öt évének legfontosabb céljai?

Négy fő irányt jelöltünk ki: a nemzetköziesítést, az oktatásmódszer- tani megújulást, az aktív életmód központi szerepének erősítését, valamint az innovációk piaci bevezetését. Mindezt csak megfelelő humán erőforrással lehet megvalósítani. Ha továbbra is jól képzett, motivált oktatóink és kutatóink lesznek, akkor a legjobb hallgatókat is magunkhoz tudjuk vonzani. Ez pedig garantálhatja az egyetem jövőbeni sikerét.

Sterbenz Tamás

  • 57 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Matematikatanár, szakedző, a közgazdaság- tudomány doktora.
  • Sportolóként válogatott kosárlabdázó volt, később a női válogatott szakmai munkáját irányította szövetségi kapitányként. 2007 és 2013 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára volt.
  • A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egye- temen 2014 óta tölt be vezető pozíciót, ahol álta- lános rektorhelyettesként, valamint a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is dolgozott.
  • 2021 óta a Magyar Test- nevelési és Sporttudo- mányi Egyetem rektora, emellett a sportmene- dzser szak felelőse.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2026 kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!

100 éves a TF – interjú Sterbenz Tamással, a TF rektorával

A teljes cikk eredetileg az UNI in&out 2025 Nyár kiadványában jelent meg.

Nemrégiben az MCC-vel egy stratégiai megállapodást kötöttetek. Mi ennek a jelentősége és célja?

A közgazdaságtantól kezdve az etikán keresztül a filozófiáig mindent érint a sport, beleértve az én szakterületemet, a stratégiai gondolkodást is. Ezért elsődlegesen az együttműködésünk a kutatásokra és közös publikációkra irányul és arra, hogy egymás eseményein is képviseljük magunkat és segítsük a fittség és az egészséges életmód beépítését a mindennapokba. A nemrégiben megrendezett OTDK sportszekciójában már voltak MCC-s előadók és a TF100 eseménysorozaton, a Sportinnovációs Konferencián és az MCC Feszt kapcsán is együttműködünk.

Az egyetemre rátérve, milyen új szakok indulnak szeptemberben?

Angol nyelvű új szakok fognak indulni, amelyekre várunk magyar hallgatókat is. A vadonatúj, az a sporttudományi alapszak lesz szeptembertől, de indítani fogjuk a sportszervező BSC-nek az angol verzióját is, és a sportdiplomácia mesterképzést. Fontos kiemelni azt is, hogy az OTDK-n a sporttudományi szekció nagyon komoly figyelmet kapott néhány hete, ahol a mi hallgatóink és a pécsiek jeleskedtek leginkább.

A mesterséges intelligencia használata hogyan alakítja át a diákok és a tanárok életét a TF-en, mik a tapasztalataitok, van-e például szabályozás?

A szabályozás egy-másfél éve mindig a szenátus elé kerül és lépésről lépésre finomítjuk. Sohasem voltunk a tiltás mellett. Szerintem át fogja szervezni a sportágak stratégiáját és taktikáját is, tud segíteni az elemzési módszerekben. A kutatási területeken éppen a betegségek és azok megelőzése az egyik fő téma: például, ha kutatásról beszélünk: az előrejelezhetőség a mesterséges intelligenciával abban segíthet, hogy egy szívrohamot megelőző diagnózis után a megelőzésben megjelenhessenek időben a sportolási szokások.

Teljesítményfokozással kapcsolatos kutatásaitok is vannak?

A teljesítményfokozásra vonatkozó élsport kutatásunkat is fontosnak tartjuk, mert ennek nem is volt igazán hagyománya Magyarországon. A magyar sportsikerek nem az élsportkutató tudományos háttérnek, hanem inkább a tehetségnek, a szorgalomnak, a kiválasztási rendszernek, az ösztönzési rendszernek voltak köszönhetőek. A világon az egyik legmagasabb az egy főre jutó olimpikonok aránya nálunk. Franciaországban, Angliában, Japánban nagyon komoly tudományos háttér van a témában, az ausztráloknak és a katariaknak van például egy kutatóintézetük, akikkel már felvettük a kapcsolatot. Az idén el is indul elsősorban a biomechanikai és élettani kutatás, mozgáselemzés és a mikroorganizmusok elsődleges vizsgálata. Fő partnerünk ebben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és nagyon számítunk a World Athleticsre.

Mit gondolsz, aki a sporttal szeretne foglalkozni miért a TF-et válassza?

Van nálunk száz év tapasztalat, amit nem lehet tankönyvekből, elektronikus tananyagból hirtelen elsajátítani. Ennek a közegnek itt a TF-en belül megvan az egymást inspiráló jellege, hogy a tornász az úszót, az úszó az atlétát támogatja, és egymás módszereit is el tudják lesni. Szerintem nagyon fontos maga a kampusz is, itt Budapest szívében: elkészült a Csörsz utcai létesítmény, tehát méltó környezetben várjuk a diákokat. Szerintem ezek a legfontosabbak.

Nem véletlen, hogy a felvételizők közel fele hozzánk jelentkezik a most már 9-10 sporttudomány képzéseket kínáló intézmény közül.

A középiskolából egyetemre váltás sokaknak kihívás. Hogyan segítitek a gólyákat?

Most vezettünk be egy olyan tárgyat, amire kísérlet már volt, de most szinte minden alapszakunkra bekerült: a TF értékei Útikalauz című tárgy, ahol egy első féléves tárgyon belül megtanulják azt, hogyan kell egyetemen élni, mit jelent a sportkultúra, hogyan lehet a tanulást és a sportot összeegyeztetni.

Ritka nálunk a nagyon nagy létszámú előadás is, tehát általában kezelhető mennyiségű diák van egy órán. Jól beindult és szerintem működik a mentorrendszerünk és a HÖK-ösök is partnerek ebben. Az egyéni segítség látszik a lemorzsolódás csökkenésén is. A követelményekből viszont nem engedünk. Visszahoztuk a TF hagyományos évfolyamfelelős-rendszerét, ezt a családias hangulatot annak ellenére, hogy most már több mint 3000 hallgatónk van, próbáljuk megtartani.

Az edzőképzés szakképzésben is elérhető. Mit ad az egyetemi edző képesítés és mitől függ, hogy egy adott évben milyen sportágakban elérhető?

Sportágtól függően az, hogy szövetségi kapitány legyen valaki, ahhoz mindenképpen felsőfokú képesítés kell, de azt a törekvést támogatjuk, hogy minden edzői pozíciót felsőfokú edzői papírral töltsenek be. Egy évben körülbelül 25 sportágat indítunk el, nálunk szinte a teljes portfólió megjelenik. Más intézményekben egy évben 3-6-8 sportágban indul az edzőképzés, tehát nálunk a legszélesebb körű a képzés. Az, hogy egy évben milyen indul, attól függ, hogy ki mire jelentkezik az egymást követő évfolyamoktól. A nagy sportágakat minden évben indítjuk. A kicsiket bevárjuk, hogy legyen olyan létszám, amivel érdemes elindulni, ami egyéni sportágaknál 5-10, csapatnál inkább a 10 fölötti. Ezek az alapképzések, a mesterképzéseken 10-13 sportágat szoktunk indítani. A mesteredzőtől már azt várjuk, hogy legyen a sportágának az értelmisége, aki majd szakanyagokat készít, aki továbbképzéseket tart, aki már képes arra, hogy utána egy felsőfokú oktatási intézményben dolgozzon, tehát a sportág művelése mellett akár a szakirodalmat is alakítsa.

Sterbenz Tamás

  • 56 éves, nős, három gyermek édesapja.
  • Matematika tanár, szakedző, a közgazdaságtudomány doktora.
  • Sportolóként válogatott kosárlabdázó volt, később a női válogatott szakmai munkáját is irányította szövetségi kapitányként, 2007 és 2013 között a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének főtitkára.
  • A Testnevelési Egyetemen 2014 óta tölt be vezető pozíciót, ahol általános rektorhelyettesként és a Gazdasági és Társadalomtudományi Intézet igazgatójaként is dolgozott.
  • Testnevelési Egyetem rektora 2021 óta, egyben a sportmenedzser szak felelőse.

Még több értékes tartalom vár!

Az UNI in&out 2025 Nyár kiadványban olyan témákban mélyedhetsz el, amik valóban számítanak – oktatásról, jövőről, karrierről. Digitális és print formátumban is elérhető a shop.uniside.hu oldalon!